Charles Michel bejelentette, hogy indul az idén nyáron esedékes uniós választásokon. A Politico elemzése szerint lépése hatalmas nyomást gyakorol az uniós vezetőkre, akik szeretnének megegyezni a megüresedett pozíció betöltéséről – mielőtt a magyar soros elnökség kezdődik.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke elindul a júniusi európai parlamenti választásokon – közölte három belga médiummal. A bejelentést az elnök szóvivője is megerősítette.
Ha megválasztják, akkor július közepén foglalhatja el a helyét az Európai Parlamentben – ez pedig azt is jelenti, hogy megüresedik az ET vezető posztja. Ezzel párhuzamosan pedig Magyarország veszi át ugyancsak júliusban az EU Tanácsának soros elnökségét. Márpedig megválasztott elnök hiányában az aktuálisan elnöklő ország szervezi és vezeti a Tanács üléseit – ebben a forgatókönyvben Orbán Viktor magyar miniszterelnök.
Miután június 6-9. között mind a 27 uniós országban megtartják a parlamenti választásokat, az európai vezetők a tervek szerint június 17-én, majd június 27-28-án ismét találkoznak. A tagállamoknak ezen a két találkozón van lehetőségük megegyezni Charles Michel utódjáról, figyelembe véve a választási eredményeket és a tagállamok közötti kompromisszumokat.
Michel bejelentése során nem kívánta pontosítani, hogy a parlamenti széken kívül érdeklődik e más, vezető tisztségek iránt is. Például hogy az európai liberálisok, a blokk harmadik legnagyobb politikai táborának vezető jelöltje legyen az Európai Bizottság elnöki posztjára, vagy épp Belgium uniós biztosaként szeretne nagyobb befolyással rendelkezni.
⚡️President Volodymyr #Zelensky briefly spoke with the Prime Minister of Hungary, Viktor #Orban, during the inauguration ceremony of the newly elected President of #Argentina, as reported by European Pravda.
Átvette csütörtökön Norvégia Oroszországtól az Északi-sarkvidéki Tanács elnökségét.
Oslo egyúttal bejelentette, kész 2025-ben konferenciát szervezni az összes tagország részvételével, tehát Oroszországéval is. Anniken Huitfeldt norvég külügyminiszter viszont közleményében kiemelte: egyelőre „nem lehetségesek a politikai kapcsolatok Oroszországgal”, éppen emiatt az együttműködés Moszkvával továbbra is magas rangú köztisztviselők szintjén folyik tovább, nem pedig politikusok között.
Az elnökség átvétele előtt Eivind Vad Petersson norvég külügyminiszter-helyettes a sajtónak nyilatkozva hangsúlyozta: a tanács működésének fenntartása minden sarkvidéki ország érdeke, és mindent meg kell tenni a fennmaradásáért.
A többi tag és Oroszország kapcsolata tavaly megromlott, miután az utóbbi tavaly februárban megtámadta Ukrajnát. Felfüggesztették együttműködésüket vele, így a tanács 130 programjának körülbelül egyharmada leállt, mert ezekben Oroszországnak fontos szerepe volna. Moszkva sajnálatosnak nevezte a döntést.
A Kanadát, Dániát, Finnországot, Izlandot, Norvégiát, Oroszországot, Svédországot és az Egyesült Államokat tömörítő kormányközi regionális szervezetet 1996-ban alapították. A tanács elnöksége kétévenként, forgó rendszerben változik.
Discussed with Norway’s Minister of Defence, Bjørn Arild Gram @Bjornarildgram the developments on the frontlines as well as russia's recent massive combined air attack on Ukraine.
Grateful for Norway’s contribution to strengthening our air defence and fostering the Maritime… pic.twitter.com/d1D7AI1Hb8
Január elsejétől fél évre Svédország veszi át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét Csehországtól. Prioritásai között az európai és globális biztonság szavatolása, az uniós versenyképesség megőrzése, a zöld átállás és a zöld energia használatának előmozdítása, valamint a demokratikus értékek és a jogállamiság védelme szerepel.
A január 1-től június 30-ig tartó svéd elnökség programját nagymértékben határozza meg az orosz-ukrán háború, a konfliktus okozta infláció és energiaválság. „Svédország egy olyan időszakban veszi át az EU tanácsának elnökségét, amikor az Európai Unió példátlan kihívásokkal néz szembe. Prioritásaink alapja egy zöldebb, biztonságosabb és szabadabb Európa megteremtése” – fogalmazott Ulf Kristersson svéd miniszterelnök december 14-én a svéd parlament előtt tartott, az elnökség feladatait ismertető beszédében. A svéd tanácsi elnökség a következő hat hónapban erősíteni akarja az uniós egységet és közös álláspontot szeretne kialakítani az európai biztonság- és védelempolitika megteremtése terén. Erősíteni szeretné a transzatlanti kapcsolatokat, valamint a megbízható partnerekkel közösen fellépni a határokon átnyúló szervezett bűnözés ellen. Svédország prioritásként kezelné az Ukrajnának szánt gazdasági és katonai támogatás folytatását, valamint a háborúban álló ország EU felé vezető útjának egyengetését. Stockholm szerint Kijevet támogatni kell katonailag és pénzügyileg, segíteni az ukrán menekülteket, valamint finanszírozni Ukrajna újjáépítését. A svéd elnökség élére akar állni az infláció, a gazdasági recesszió és az elszabadult energiaárak kezelésének, miközben foglalkozna a hosszú távú energiapiaci reformok megvalósításával. Elő kívánja mozdítani a leválást az orosz energiáról, valamint figyelmet kíván fordítani a gazdasági növekedés ösztönzésére irányuló erőfeszítésekre. A svéd programban szerepel az EU azon vállalásának előmozdítása, amely szerint az unió 2030-ig 55 százalékkal csökkentené a károsanyag-kibocsátását, 2035-ig pedig kivezetné a fosszilis energiával üzemelő autókat. „Működésbe hozzuk az Irány az 55 százalék elnevezésű klíma- és energiacsomag intézkedéseit és felgyorsítjuk az energetikai átállást” – olvasható az elnökségi prioritások között. Stockholm emellett hatékonyabbá kívánja tenni az Európai Unió élelmiszerpiacát érdemben befolyásoló döntéshozatalt, valamint előmozdítani az élelmiszerpiacok globális stabilizálását. Az Európai Unió Tanácsának elnöksége alatt Svédország mintegy 150 ülésen fog elnökölni. A Svédországban tartott találkozókat az ország különböző helyszínein tartják majd, az északi Kirunától a déli Malmöig. Az ülések helyszíneit a legtöbb esetben az egyes találkozók témájához, a vidékfejlesztéstől, az erdőgazdálkodáson, a halászaton, a kutatáson át, a vámügyekig és az űrkutatásig terjedő kérdéskörükhöz kapcsolódóan választották ki – tájékoztatott a svéd kormány. Svédország 1995. január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz. Tagságának kezdete óta harmadszor tölti be az EU tanácsának soros elnöki tisztét, ezt megelőzően 2001-ben és 2009-ben jutott rá ez a feladat. Az ország 2001. március 25. óta tagja a schengeni térségnek. Nemzeti valutát használ, de elkötelezte magát amellett, hogy a szükséges feltételek teljesítése után bevezeti az eurót. Az Európai Unió Tanácsának elnökségét a 27 tagállam nemzeti kormányai látják el, amelyek hathavonta, minden év január 1-jén és július 1-jén váltják egymást. Az elnökség felel a tanácsban végzett jogalkotási munka előmozdításáért. Biztosítania kell az unió programjának folytonosságát, a jogalkotási folyamatok szabályszerűségét, valamint a tagállamok közötti együttműködést. A mindenkori elnökség munkaprogramján három tagállam (elnökségi trió) osztozik egy 18 hónapos periódust felölelő időszak alatt. Svédország az őt megelőző Csehországgal és Franciaországgal alkotja az elnökségi triót. Az elnökség egyrészt részletesen meghatározza azon célokat, amelyeket hivatali ideje alatt el szeretne érni, másrészt – a trió két másik tagjával együtt – olyan hosszabb távú célokat is kitűz, amelyek nem valósulhatnak meg mindössze hat hónapon belül. A francia-cseh-svéd trió prioritásai között szerepel egyebek mellett az emberi jogok és az alapvető értékek, köztük a demokrácia, jogállamiság, nemek közötti egyenlőség védelme és tiszteletben tartása, a schengeni térség, valamint a közös uniós menekültügyi és migrációs politika megerősítése, a zöld növekedés, a digitális szuverenitásának megerősítésén alapuló új európai növekedési és beruházási modell előmozdítása. Magyarország 2004 óta tartó uniós tagsága történetében eddig egyszer, 2011 első félévében töltötte be, legközelebb 2024 második felében tölti be az uniós elnöki tisztséget.
MTI
[type] => post
[excerpt] => Január elsejétől fél évre Svédország veszi át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét Csehországtól. Prioritásai között az európai és globális biztonság szavatolása, az uniós versenyképesség megőrzése, a zöld átállás és a zöld energia használa...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1672498560
[modified] => 1672581779
)
[title] => Január elsejétől Svédország veszi át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=66317&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 66317
[uk] => 66345
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 66318
[image] => Array
(
[id] => 66318
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/se-scaled.jpg
[original_lng] => 501985
[original_w] => 2560
[original_h] => 1439
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/se-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/se-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/se-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/se-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/se-1536x863.jpg
[width] => 1536
[height] => 863
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/se-2048x1151.jpg
[width] => 2048
[height] => 1151
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/se-scaled.jpg
[width] => 2560
[height] => 1439
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1672574580:2
[_thumbnail_id] => 66318
[_edit_last] => 2
[views_count] => 1291
[translation_required_done] => 1
[_oembed_440192a9b61e1258f838b2b4aec3acb5] =>
[_oembed_time_440192a9b61e1258f838b2b4aec3acb5] => 1672491365
[_oembed_a0191f6092574cee4f5919e732b4e2f2] =>
[_oembed_time_a0191f6092574cee4f5919e732b4e2f2] => 1674562634
[_oembed_ecda0dbdbdc0119f25024eb485385d9a] =>
The government decided today to send #Estonia's biggest aid package of heavy weapons so far to #Ukraine.
This takes our total military aid to Ukraine over 1% of our GDP.
The package includes howitzers, grenade launchers and ammunition - what Ukraine has asked us for. 1/
Ukrainians to practise flying Swedish Gripens, but there will be no supply. Pål Jonson, Minister of Defence of Sweden, has announced the training of several Ukrainian pilots on Swedish JAS 39 Gripen fighter jets in response to the Ukrainian side's request. pic.twitter.com/4zj7T4Ogp6
Productive meeting w/ President @RTErdogan to prepare the #NATO Summit in Vilnius. We discussed Sweden’s NATO membership, and I welcome that #Türkiye, Sweden and Finland will meet again in the Permanent Joint Mechanism. pic.twitter.com/bFlMOJGBXa
— Jens Stoltenberg (@jensstoltenberg) June 4, 2023
Glad to announce that after the meeting I hosted with @RTErdogan & @SwedishPM, President Erdogan has agreed to forward #Sweden's accession protocol to the Grand National Assembly ASAP & ensure ratification. This is an historic step which makes all #NATO Allies stronger & safer. pic.twitter.com/D7OeR5Vgba
I am grateful to @coe Parliamentary Assembly for recognising the 1932-1933 Holodomor as genocide against the Ukrainian people. Restoring historical justice and paying tribute to Holodomor victims sends a message that justice is inevitable for all past and present Moscow’s crimes.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 12, 2023
I thank @PACE_News for recognizing Stalin’s 1932–1933 Holodomor as an act of genocide against the Ukrainian people. It is also important that PACE encouraged all @coe and other parliaments to follow suit. This is a morally, historically, and politically right thing to do. pic.twitter.com/28cd021RYY
Az Ukrajna ellen indított orosz háború okozta kihívások miatt megnőttek az Európai Unió Tanácsának cseh elnöksége iránti várakozások – jelentette ki Petr Fiala cseh kormányfő, miután az Európai Parlament (EP) vezetőivel ismertette a július elsején kezdődő soros cseh EU-elnökség prioritásait.
Roberta Metsola, az EP elnöke a cseh kormányfővel folytatott tárgyalások utáni sajtótájékoztatón elmondta: a következő hónapokban Európa jövőjét fogják alakítani azzal, hogy milyen választ ad az Európai Unió az Ukrajna elleni „brutális orosz agresszióra”. Egyúttal úgy vélte, hogy a cseh prioritások közé a koronavírus-járvány okozta kihívásokat is be kellene sorolni.
Petr Fiala pozitívan értékelte az EP elnökével folytatott tárgyalásokat, s leszögezte: meggyőződése, hogy az EP jó partnere lesz Csehországnak a következő hónapokban. „Kulcsfontosságú, hogy még az elnökség megkezdése előtt megismerjük egymás elvárásait, s azt, hogyan tudunk segíteni egymásnak” – hangsúlyozta a cseh kormányfő.
Tájékoztatása szerint a prágai találkozón véleményt cseréltek olyan kérdésekben is, mint az Európai Unió bővítése, elsősorban a nyugat-balkáni országokkal, továbbá az energiabiztonság, a klímapolitika és a migráció.
Az EP elnöke bízik abban, hogy a migrációs problémák megoldása terén is sikerülhet valamelyest előrelépni. „Óvatosan optimista vagyok, talán ezen a téren is sikerült előbbre vinni a dolgokat” – fogalmazott az újságírók előtt Roberta Metsola.
Vím, že je dnes významný den pro ?? a chceme slavit naše 105 výročí republiky. Ale tímto se prostě nedá promlčet, promiňte mi to. Přesně před 3 týdny Hamas vyvraždil více než 1400 Izraelců, což je na jejich počet obyvatel více obětí, než zavraždila militantní islamistické… pic.twitter.com/gd1hk8vdZU
Mint ismeretes, január 1-től Franciaország áll az Európai Unió Tanácsa élén, vagyis ő lett az EU-t „vezető” ország. Nem számít, hogy csak félévig, a francia kormánynak számtalan terve van.
Egy ilyen jelentős időszak kezdete alkalmából a francia kormány több szimbolikus akciót szervezett január 1-jén. Például az EU színeivel világította ki a külügyminisztérium a párizsi Orsay rakparton álló főépületét, az Eiffel-tornyot kék-sárga színben pompázott, a Champs-Élysées végpontján található Diadalívre az EU zászlóját tűzték ki. De hagyjuk a szimbolizmust, a konkrét kérdés: mi vár Franciaországra az EU Tanácsa élén az elkövetkezendő hat hónapban.
Az Európai Tanács – a 27 EU-tagállam „miniszterei tanácsa”. Az elnöklő ország hívja össze a miniszterek üléseit és határozza meg a napirendet. A Tanács kulcsszerepet játszik az EU tevékenységének azon területein, ahol a döntéshozatal kormányközi szinten történik. Valójában az Európai Unió bármely jogalkotó dokumentumát a Tanácsnak kell jóváhagynia.
Franciaországnak hat hónapig jelentős befolyása lesz bizonyos kérdések felvetésében és az EU-tagországok közötti kompromisszum elérésében. Ugyanakkor Emmanuel Macron, Franciaország elnöke nagyon magasra állította a mércét, és újévi köszöntőjében kijelentette: „A 2022-es évnek vízválasztónak kell lenni Európa számára. Teljes mértékben számíthatnak elkötelezettségemre a határaink ellenőrzésének folyamatában, a védelemben, az éghajlatváltozásban, a nők és férfiak egyenrangúsága kérdésében, az afrikai kontinenssel egy új szövetség felépítésében, az internet-platformok feletti felügyeletben, és a kultúrában…”
Macron 2017-es megválasztása óta folyamatosan demonstrálja EU-s ambícióit, néha azért, hogy néhány EU-s partner haragját váltsa ki, különösen Kelet-Európában. Ő maga azonban nem elnököl az állam- és kormányfők csúcstalálkozóin, mivel ez a szerep a belga Charles Michel-é, aki 2019 óta az Európai Tanács elnöke, de a francia elnök is fontos szerepet fog játszani a döntéshozatalban.
De nem minden olyan egyszerű, amint az a francia vezetőnek tűnik. A France Presse hírügynökség közleménye szerint „az EU számos kérdésben válaszút előtt van: kezdve Európa biztonságával, mivel több 10 ezer orosz katona áll Ukrajna határánál, az egészségügyi rendszerben végbemenő válsággal befejezve, ami ismét beárnyékolja a gazdasági környezetet”.
„Azon fogunk közösen dolgozni, hogy egy digitális, környezetbarát és szociális Európát hozzunk létre, amelynek hangja hallható a világban”, írta Ursula von de Leyen, az Európai Bizottság vezetője január 1-i Twitter üzenetében. Emmanuel Macron számíthat Olaf Scholz német kancellár támogatására is, aki 2022-ben a G7 elnöki tisztét tölti be, és szintén „a szuverén és erős Európáért” emeli fel hangját.
Az Európai Unió francia elnöksége jelenleg három prioritást határozott meg a következő hat hónapra: a minimálbér-küszöb bevezetése az EU egész területén, digitális óriáscégek tevékenységének szabályozása, valamint az import termékek szén-dioxid-kibocsátására kivetett adó bevezetése, a környezetre gyakorolt hatásuk függvényében.
Ezen kívül Macron emellett a schengeni övezet reformját szorgalmazza, hogy jobban „védhetőek legyenek az európai határok a migránsválságtól”. A francia elnök a gazdasági növekedés új modelljének létrehozását valamint az eurózóna „költségvetési kereteinek” módosítását javasolja. Véleménye szerint az eurózóna országaira vonatkozó költségvetési szabályok (Maastrichti kritériumok – a deficit nem haladja meg a GDP 3%-át, az adósság a GDP maximum 60%-a), amelyeket az 1990-es években vezettek be, már elavultak.
Franciaország elnöke továbbra is támogatni kívánja a független európai védelmi rendszer létrehozásának projektjét, a NATO védelméhez kötődő néhány partner vonakodása ellenére. Emlékeztetőül, Macron mindig is azt hangsúlyozta, hogy az EU védelmi struktúrájának létrehozása a NATO-val közösen erősítené a kontinens országai védelmét.
De azt tudni kell, ezek ambiciózus tervek, de az élet azonban gyakran korrigálja azokat. Például a fent említett nagyszabású feladatok teljesítésének akadálya lehet az áprilisi francia elnök- és a júniusi parlamenti választások.
Jelenleg nehéz megmondani, hogy az elnökjelölt Macronnak az EU-s elnökség valójában több hasznot hoz vagy kárt okoz-e, mivel úgymond ki lesz téve az ellenfelek közvetlen támadásainak az európai politika számára „kényelmetlen” kérdésekben.
Éppen ezért még érdekesebb még csak most kezdődik, korai még következtetéseket levonni, viszont a helyzetet már most el lehet kezdeni elemezni.
NEWSMAKER
[type] => post
[excerpt] => Mint ismeretes, január 1-től Franciaország áll az Európai Unió Tanácsa élén, vagyis ő lett az EU-t „vezető” ország. Nem számít, hogy csak félévig, a francia kormánynak számtalan terve van.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1641480060
[modified] => 1641465891
)
[title] => Mi vár az Európai Uniót vezető Franciaországra az elkövetkezendő hat hónapban?
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=37241&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 37241
[uk] => 37124
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 37127
[image] => Array
(
[id] => 37127
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/3-2022-01-04t102736257.jpg
[original_lng] => 80528
[original_w] => 701
[original_h] => 374
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/3-2022-01-04t102736257-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/3-2022-01-04t102736257-300x160.jpg
[width] => 300
[height] => 160
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/3-2022-01-04t102736257.jpg
[width] => 701
[height] => 374
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/3-2022-01-04t102736257.jpg
[width] => 701
[height] => 374
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/3-2022-01-04t102736257.jpg
[width] => 701
[height] => 374
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/3-2022-01-04t102736257.jpg
[width] => 701
[height] => 374
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/3-2022-01-04t102736257.jpg
[width] => 701
[height] => 374
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1641458692:12
[_thumbnail_id] => 37127
[_edit_last] => 12
[views_count] => 52792
[_oembed_576a5374170aad7c8701d288ca65086f] =>
Enlevé par l'armée russe, on ne peut imaginer ce que le maire de Melitopol a vécu. Libre, il témoigne. Son histoire nous bouleverse. Je lui ai dit, ainsi qu'aux députées ukrainiennes avec lui, notre admiration et notre soutien. Aux côtés de l'Ukraine, déterminés, nous le restons. pic.twitter.com/OYu1lTEfA8
Pleased to update @UNFCCC today that ?? will soon submit updated NDC that commits us to a more ambitious 2030 target to reduce emissions by 43% below 2005 levels, aligning with our commitment to achieve net-zero by 2050, which we will enshrine in law. 1/3#BonnClimateConferencepic.twitter.com/X8Vm6jDYzi
— Ambassador for the Environment (@AusAmbEnviro) June 6, 2022
Mener le combat pour les droits LGBT+ c’est aussi le porter au-delà de nos frontières. Pour les défendre, un ambassadeur sera nommé d’ici la fin de l’année. pic.twitter.com/LcG9l4mmpc
Les membres des centres LGBT+ et des associations font chaque jour un travail exemplaire qui doit être soutenu. Je lance aujourd’hui un fonds de 3 millions d’euros pour renforcer leur action. pic.twitter.com/MKu7F5hLCi
Ministerin Lambrecht empfängt zur Stunde den ?? Minister für die Streitkräfte, Sébastien Lecornu. Die Themen mit unserem engsten und wichtigsten Partner in Europa sind u.a. die aktuelle Lage in der #Ukraine und im Sahel. Auch #NATO & ??- Themen sind Teil der Agenda. pic.twitter.com/AeD0i6iqGt
⚡French defense chief speaks with Zaluzhniy, promises continued support.
Ukraine's top commander Valeriy Zaluzhnyi spoke on the phone to French Chief of Defense Staff Thierry Burkhard to discuss the situation on the front on April 8.
— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) April 8, 2023
Вітаю історичне рішення ?? Сенату щодо визнання Голодомору 1932-1933 рр. геноцидом ?? народу. Вдячний усім сенаторам, які ініціювали й підтримали резолюцію. Черговий важливий крок на шляху до відновлення історичної справедливості та увічнення пам‘яті мільйонів закатованих голодом… pic.twitter.com/R2ww1Yqv1Z
— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 17, 2023
Quel cynisme et manque de tact non représentatif du peuple ami??.Sans empathie, sans responsabilité. J'exige des excuses envers mon Président et mon peuple??qui souffre et se bat pour sa liberté mais aussi pour la vôtre et pour la possibilité de profiter de la légèreté de la vie. https://t.co/V8C1RUXfLk
— Vadym Omelchenko (@OmelchenkoVadym) May 16, 2023
I am grateful to @coe Parliamentary Assembly for recognising the 1932-1933 Holodomor as genocide against the Ukrainian people. Restoring historical justice and paying tribute to Holodomor victims sends a message that justice is inevitable for all past and present Moscow’s crimes.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 12, 2023
I thank @PACE_News for recognizing Stalin’s 1932–1933 Holodomor as an act of genocide against the Ukrainian people. It is also important that PACE encouraged all @coe and other parliaments to follow suit. This is a morally, historically, and politically right thing to do. pic.twitter.com/28cd021RYY
Conflit Hamas-Israël : ce matin devant le juge des référés du tribunal administratif de Paris pour contester la suspension de l'interdiction d'une manifestation propalestinienne à Paris.
Le Hamas, « un mouvement de résistance » ? Non ! c’est un mouvement terroriste. Je saisis le procureur de la République pour apologie du terrorisme. https://t.co/Z9jmpDnNmi
Január elsejétől fél évre Franciaország veszi át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét Szlovéniától. Prioritásai között a koronavírus-járvány kezelése, a szociális Európa erősítése, a klímacélok és a gazdasági fejlődés összehangolása, az erős határvédelem kialakítása és schengeni övezet reformja szerepel
A január 1-től június 30-ig tartó francia elnökségnek az Újraindítás, Erő és Összetartozás (Relance, Puissance, Appartenance) jelmondattal meghirdetett céljai között szerepel az európai stratégiai szuverenitás meghatározása azért, hogy Európa megerősödjék és önállóvá váljék a világban, továbbá egy, a határait ellenőrizni képes egységes és demokratikusabb Európai Unió létrehozása.
A francia elnökség szerint olyan Európára van szükség, amely meg tudja védeni értékeit és érdekeit, valamint képes ellenőrizni a határait oly módon, hogy elkerülje az emberi tragédiákat a tengereken és a szárazföldi határokon. Ehhez Párizs a schengeni térség reformját mozdítaná elő új határvédelmi mechanizmusokkal, továbbá megerősítené Európát, hogy megfelelően tudjon válaszolni a legnagyobb gazdasági, oktatási, és katonai kihívásokra is.
Emmanuel Macron francia elnök december elején az Európai Unió Tanácsának következő féléves prioritásait ismertető beszédében elmondta: az uniós tanács a változó éghajlati problémákra, a digitális átállásra kíván összpontosítani. El kívánja érni, hogy az Unió képes legyen a növekvő egyenlőtlenségek kezelésére, az egyes államok által befolyásolt migrációs nyomás megoldására, valamint az európai demokráciák destabilizálására tett külső kísérletekkel szembeni fellépésre, valamint hogy megfelelően tudjon válaszolni a közvetlen szomszédságban növekvő feszültségekre.
„Sokan szeretnék, ha az Európát sújtó válságokkal szemben az egyes – uniós – nemzetek egyedül cselekednének. Noha az egyes nemzetek adják erőnket és büszkeségünket, elengedhetetlen, hogy Európa egységes legyen. A jelen kihívásai arra figyelmeztetnek, hogy hatékonyabbnak, határozottabbnak, önállóbbnak, függetlenebbnek és egységesebbnek kell lennünk” – fogalmazott.
Tájékoztatása szerint Franciaország egyebek mellett hangsúlyt helyez majd a koronavírus-járványból történő kilábalásra is figyelve arra, hogy a gazdasági fejlődés összeegyeztethető maradjon az éghajlat-politikai törekvésekkel.
Macron beszédében bejelentette azt is, hogy Franciaország kampányt indít majd a halálbüntetés globális eltörlése érdekében. Elmondta, hogy konferenciát terveznek azon országok részvételével, ahol a büntetésnek ezt a legsúlyosabb fokozatát még alkalmazzák, esetleg alkalmazását felfüggesztették. A nemzetközi közösséggel egy ENSZ-határozatot fogadnának el, kötelezővé téve az országoknak, hogy évente jelentsék a meghozott halálos ítéletek és a végrehajtott kivégzések számát.
Franciaország 1950 óta tizenharmadik alkalommal tölti be az EU soros elnöki tisztét, utoljára 2008-ban Nicolas Sarkozy elnöksége alatt jutott rá ez a feladat. Párizs közel négyszáz találkozót és konferenciát szervez, köztük február 17-18-án egy EU-Afrika csúcstalálkozót, valamint március 10-11-én egy informális európai csúcsértekezletet.
Az Európai Unió Tanácsának elnökségét a 27 tagállam nemzeti kormányai látják el, amelyek hathavonta, minden év január 1-jén és július 1-jén váltják egymást. A mindenkori elnökség munkaprogramján három tagállam (elnökségi trió) osztozik egy 18 hónapos periódust felölelő időszak alatt. Franciaország az őt váltó Csehországgal, majd a következő elnökséget betöltő Svédországgal alkotja az elnökségi triót. Az elnökség egyrészt részletesen meghatározza azon célokat, amelyeket hivatali ideje alatt el szeretne érni, másrészt – a trió két másik tagjával együtt – olyan hosszabb távú célokat is kitűz, amelyek nem valósulhatnak meg mindössze hat hónapon belül.
A francia–cseh–svéd trió prioritásai között szerepel egyebek mellett az emberi jogok és az alapvető értékek, köztük a demokrácia, jogállamiság, nemek közötti egyenlőség védelme és tiszteletben tartása, a schengeni térség, valamint a közös uniós menekültügyi és migrációs politika megerősítése, a zöld növekedés, a digitális szuverenitásának megerősítésén alapuló új európai növekedési és beruházási modell előmozdítása.
Magyarország uniós tagsága történetében eddig egyszer, 2011 első félévében töltötte be az uniós elnöki tisztséget. Magyar elnökségre legközelebb 2024 második felében kerül sor.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Január elsejétől fél évre Franciaország veszi át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét Szlovéniától. Prioritásai között a koronavírus-járvány kezelése, a szociális Európa erősítése, a klímacélok és a gazdasági fejlődés összehangolása, az erő...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1641028260
[modified] => 1641171355
)
[title] => Mától Franciaország veszi át az Európai Unió soros elnökségét
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=36963&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 36963
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 36964
[image] => Array
(
[id] => 36964
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/franciaorszag-eu.jpg
[original_lng] => 149410
[original_w] => 1024
[original_h] => 581
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/franciaorszag-eu-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/franciaorszag-eu-300x170.jpg
[width] => 300
[height] => 170
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/franciaorszag-eu-768x436.jpg
[width] => 768
[height] => 436
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/franciaorszag-eu.jpg
[width] => 1024
[height] => 581
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/franciaorszag-eu.jpg
[width] => 1024
[height] => 581
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/franciaorszag-eu.jpg
[width] => 1024
[height] => 581
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/franciaorszag-eu.jpg
[width] => 1024
[height] => 581
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1641164156:5
[_thumbnail_id] => 36964
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1636
[_oembed_f068ca742fe574297b4d914bb79895c1] =>
[_oembed_time_f068ca742fe574297b4d914bb79895c1] => 1640999113
[translation_required_done] => 1
[_oembed_4d89e9d2da446aaf62cf6acad2d39bff] =>
[_oembed_time_4d89e9d2da446aaf62cf6acad2d39bff] => 1654775733
[_oembed_ca70c3c4f2973462ec18f606f1d7e249] =>
Agreement. #EUCO has just decided EU candidate status to Ukraine and Moldova.
A historic moment.
Today marks a crucial step on your path towards the EU.
Щиро вітаю рішення лідерів ЄС надати Україні статус кандидата. Це унікальний та історичний момент у відносинах ?? та ??. Вдячний @CharlesMichel, @vonderleyen і лідерам держав Євросоюзу за підтримку. Майбутнє України – в ЄС. https://t.co/o6dJVmTQrn
I am grateful to @JosepBorrellF and EU foreign ministers for doing exactly what I asked them for yesterday: ramping up military aid for Ukraine and sanctions pressure on Russia. The EU keeps proving its determination. We look forward to a swift implementation of both decisions. pic.twitter.com/h3qNWKQVnM
My message to the EU citizens: We must mobilise. Not for war. But to preserve peace, security and prosperity. Everyone has a role to play. #shamreferendapic.twitter.com/zJL46cWHEG
I welcome the EU’s prompt action following my appeal on Monday to impose sanctions on Iran for helping Russia kill Ukrainians and damage our energy infrastructure. In three days, the EU agreed on a set of restrictions which will take effect as soon as today.
Russia’s barbaric attacks continue, killing & terrorising civilians: attack on hospital in #Dnipro, now #Kyiv on dawn of #KyivDay. RU leadership & perpetrators will be held accountable. We remain committed to help Ukraine defend itself.#Accountability#WarCrimes#СлаваУкраїні
#COREPERII | EU Ambassadors just approved the mandate for negotiations with @Europarl_EN on the ASAP Regulation.
It will facilitate the ramp-up of the EU’s ammunition production capacity, allowing its defence industry to better support Ukrainian and Member States’ armed forces.
A meeting on the export of our agricultural products. We believe in the agreement with the European Commission, but we are preparing for any scenario.
Our position is clear: blocking exports by land after September 15, when the relevant restrictions expire, is unacceptable in… pic.twitter.com/mBtLmYADyC
The European Council has decided to open accession negotiations with Ukraine & Moldova. #EUCO granted candidate status to Georgia. And the EU will open negotiations with Bosnia and Herzegovina once the necessary degree of compliance with the membership criteria is reached and…
Július elsejétől hat hónapig Szlovénia tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, az európai ország Portugáliától veszi át, majd január elsejével Franciaországnak adja tovább a tisztséget.
Az Európai Unióhoz 2004 májusában csatlakozó Szlovénia először 2008 júliusától látta el a félévente tagállamról tagállamra szálló tisztséget.
Ljubljana az „Együtt. Ellenállóképes. Európa.” mottójú programja jegyében Európa válságból való kilábalására és ellenálló-képességének növelésére, Európa jövőjének átgondolására, a jogállamiság és az európai értékek előmozdítására, valamint a biztonságra és a stabilitásra fog törekedni az európai szomszédságban.
A szlovén elnökség mindenekelőtt az Európai Unió ellenálló-képességének megerősítését tűzte ki célul, véleménye szerint ugyanis olyan horderejű, minden tagállamot érintő rendkívüli helyzet esetén, mint amit a koronavírus-járvány okozott, uniós szintű közös válaszra van szükség. Ljubljana fokozni kívánja az európaiak egészségének védelmét, egyebek mellett az európai egészségügyi unió kiépítésével, növelni a gyógyszerek, az oltóanyagok és az orvostechnikai eszközök elérhetőségét, valamint felgyorsítani a vonatkozó kutatásokat, a fejlesztést és gyártást. Ösztönözni kívánja a koronavírus-járvány okozta válság tanulságainak és tapasztalatainak további átgondolását, és biztosítani, hogy az EU felkészült legyen a kihívások széles körére.
A számítógépes támadásokkal szembeni egyre növekvő kiszolgáltatottság csökkentése érdekében az elnökségi program Európa esetleges nagyszabású kibertámadásokkal szembeni ellenálló-képességének megerősítését tűzte ki célul a felkészültség és az összehangolt reagálóképesség javítása által.
A koronavírus-járvány okozta társadalmi és gazdasági következmények enyhítése érdekében a szlovén elnökség fontos feladatának tekinti a helyreállítást és az ellenálló-képességet segítő uniós program hatékony végrehajtását. Ezzel kapcsolatban lehetővé kívánja tenni a nemzeti helyreállítást célzó programok mielőbbi elfogadását. Ennek sikere – véleményük szerint – segítené a zöld és digitális átállás felgyorsítását, elősegítené a munkahelyteremtést, a társadalom ellenálló képességének növelését és egészséges környezetet biztosítana.
Közölték: előtérbe helyezik a közös európai értéket jelentő jogállamiság megerősítését. Az elnökség célja a jogállamiság kultúrájának előmozdítása az egész Európai Unióban, valamint az, hogy a tagállamok számára lehetővé tegye, hogy tapasztalatcserén keresztül tanuljanak egymástól. Meg kívánja mutatni, hogyan lehet tovább erősíteni a jogállamiságot a nemzeti alkotmányos rendszerek és a hagyományok tiszteletben tartása mellett – írták.
A szlovén elnökség a transzatlanti kapcsolatok megerősítésén és az unió bővítésén is munkálkodni kíván. Szoros együttműködés kialakítására törekszik az Egyesült Államokkal és a NATO-val, ezzel egyidőben fokozott figyelmet kíván fordítani a nyugat-balkáni országokra, európai jövőjükre, az EU bővítési folyamatának hiteles folytatására és a régió országainak gazdasági fellendülésére. Az elnökségi program szerint törekvéseik alapvető mozgatórugója lesz, hogy perspektívát teremtsen a nyugat-balkáni régió fiataljai számára.
Szlovénia az EU biztonságának megerősítését is célul tűzte ki egy erősebb, és a kihívásokra készen álló schengeni térség létrehozására és átfogó működésére. A migrációs nyomás hatékonyabb kezelésének biztosítása érdekében pedig arra törekszik, hogy előrehaladást érjen el az új migrációs és menekültügyi paktumról szóló tárgyalásokon, és megerősítse az Európai Unió szerepét a migráció külső dimenzióinak vonatkozásában.
Ljubljana végezetül fel akarja hívni a figyelmet a szembenézés szükségességére az Európai Unió romló demográfiai tendenciájával.
Az Európai Unió Tanácsának elnökségét betöltő ország felel az uniós jogalkotással kapcsolatban a Tanácsban végzett munka előmozdításáért. Biztosítania kell az unió programjának folytonosságát, a jogalkotási folyamatok szabályszerűségét, valamint a tagállamok közötti együttműködést. Feladatai ellátása érdekében az elnökségnek a tisztességes, semleges közvetítő szerepét kell betöltenie.
Az Európai Unióhoz szintén 2004 májusában csatlakozó Magyarország 2011 első felében töltötte be először az Európai Unió Tanácsának elnöki tisztségét, és 2024 júliusában kerül ismét sorra.
[type] => post
[excerpt] => Július elsejétől hat hónapig Szlovénia tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, az európai ország Portugáliától veszi át, majd január elsejével Franciaországnak adja tovább a tisztséget.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1625142240
[modified] => 1625140362
)
[title] => Szlovénia átvette az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=26560&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 26560
[uk] => 26557
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 26558
[image] => Array
(
[id] => 26558
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/rada-s.jpg
[original_lng] => 184571
[original_w] => 1200
[original_h] => 786
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/rada-s-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/rada-s-300x197.jpg
[width] => 300
[height] => 197
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/rada-s-768x503.jpg
[width] => 768
[height] => 503
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/rada-s-1024x671.jpg
[width] => 1024
[height] => 671
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/rada-s.jpg
[width] => 1200
[height] => 786
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/rada-s.jpg
[width] => 1200
[height] => 786
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/07/rada-s.jpg
[width] => 1200
[height] => 786
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1625129563:5
[_thumbnail_id] => 26558
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2330
[_oembed_4c6a0061157ff554e9c57d5205a832ef] =>
BREAKING: Exit polls in Slovenia’s parliamentary vote suggest a strong lead for the opposition liberals over the ruling right-wing populists of Prime Minister Janez Jansa. https://t.co/yE9tkWasa3
Hangsúlyos a nemzeti kisebbségek védelme a magyar Európa tanácsi elnökség számára. Németh Zsolt fideszes képviselő pozitív tapasztalatokról számolt be a Magyar Nemzetben.
Strasbourgban ülésezik a héten az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlése, ahol magyar szempontból a legfontosabb feladat az ET Miniszteri Bizottságában e hónapban kezdődött soros magyar elnökség prioritásainak bemutatása. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke a lapnak elmondta, a közgyűlés politikai bizottságában bemutatták és megvitatták a magyar prioritásokat, valamint az előző, német elnökség eredményeit, a plenáris ülésen pedig Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter ismertette hétfőn a programot. Felidézte, a tárcavezető számos, a magyar belpolitikát érintő kérdésre válaszolt, ez a nyílt sisakos kiállás pedig nagy érdeklődést és szimpátiát váltott ki.
A magyar elnökség egyik prioritása a nemzeti kisebbségek védelme. A közgyűlés előző ülésén elfogadták a vajdasági Kovács Elvira jelentését a témában, és ahogyan Németh Zsolt elmondta, négy konferenciát is tartanak ezzel kapcsolatban. Az elsőre – ami az ET kisebbségvédelmi eszközrendszeréről szól majd – már jövő héten sor kerül, részt vesz rajta az ET főtitkára, Marija Pejčinović Burić is, valamint Gulyás Gergely magyar Miniszterelnökséget vezető miniszter.
A kisebbségvédelem kérdéskörében a legégetőbb probléma jelenleg az ukrajnai helyzet. A képviselő felidézte, beszédében Szijjártó emlékeztetett, az ET keretegyezménye is kimondja, hogy a kisebbségek szerzett jogait nem lehet csorbítani, márpedig Kijev a nyelvtörvénnyel és az oktatási törvénnyel éppen ezt teszi. Németh hangsúlyozta, Ukrajna számíthat Magyarországra a területi integritásáért és szuverenitásáért folytatott küzdelmében, ám az ország nehéz helyzete sem szolgálhat mentségül a kisebbségi jogsértésekre.
A prioritások közé tartozik a vallásközi párbeszéd erősítése és a keresztény közösségek védelme is. Ehhez kapcsolódik az újfajta antiszemitizmus is – magyarázta a képviselő –, amit részben a migráció hozott be Nyugat-Európa nagyvárosaiba, valamint az Izrael-ellenesség formájában is megjelenik. Németh Zsolt kiemelte továbbá a családpolitikát, az ifjúság védelmét – azon belül is a roma fiatalokat segítő integrációs törekvéseket –, a digitalizáció, valamint a környezetvédelem és az emberi jogok kapcsolatának kérdéseit. Fontosnak nevezte azt is, hogy ne csak az uniós tagállamok kapjanak szót az Európa jövőjéről szóló vitában, hiszen a kontinenshez nem csak 27 ország tartozik.
I am grateful to @coe Parliamentary Assembly for recognising the 1932-1933 Holodomor as genocide against the Ukrainian people. Restoring historical justice and paying tribute to Holodomor victims sends a message that justice is inevitable for all past and present Moscow’s crimes.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 12, 2023
I thank @PACE_News for recognizing Stalin’s 1932–1933 Holodomor as an act of genocide against the Ukrainian people. It is also important that PACE encouraged all @coe and other parliaments to follow suit. This is a morally, historically, and politically right thing to do. pic.twitter.com/28cd021RYY
Magyarország május 21-én vette át Németországtól az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának soros elnökségét. A november 17-ig tartó magyar elnökségnek három kiemelt prioritása lesz: az őshonos nemzeti kisebbségek helyzete, a vallási közösségek védelme, valamint a családok és a gyermekek jogai.
Az Európa Tanács egy strasbourgi székhelyű regionális alapon szerveződő nemzetközi szervezet, amelynek célja egy, az európai országok közötti kormányközi együttműködés megvalósítása. Szemben az Európai Tanáccsal, valamint az Európai Unió Tanácsával, az Európa Tanács nem az EU alá tartozó intézmény, éppen ezért tagjai sem kizárólag az EU-s tagországok. Jelenleg 47 ország tagja az együttműködésnek, amellyel ez Európa legnagyobb nemzetközi szervezete – egyedül Fehéroroszország és a Vatikán nem tagja a kontinensről. A szervezet számos kormányközi programot valósított meg 1949-es alapítása óta, sokak számára mégis elsősorban két hozzá tartozó intézménye: az Emberi Jogok Európai Bírósága, valamint a Velencei Bizottság miatt lehet ismert. Magyarország 1990. november 6-án, 24. tagként csatlakozott a szervezethez.
A magyar elnökség sarokpontjai
Az Európai Tanács idén januárban lesöpörte asztaláról a nemzeti kisebbségek védelmével foglalkozó Minority SafePacket. Azonban ahogy Szijjártó Péter nemrégiben kiemelte, a magyar elnökség egyik kiemelt területe lesz a nemzeti kisebbségek ügye, amely témában több természetes szövetségese is lehet Magyarországnak, elég csupán a spanyolországi katalánokra vagy baszkokra, vagy éppen a Dél-Tirolban élő osztrákokra és Lettországban élő oroszokra gondolni. Az európai országok álláspontja éppen ezért ellentmondásos, számos nemzet a kisebbségek erős védelme mellett foglal állást, míg ott, ahol jellemzően egy adott területen nagyobb számban élnek kisebbségek (például Erdélyben magyarok), ott az adott országok finoman sem fogadják szívesen a további kisebbségi jogok bővítését. A magyar elnökség célja az őshonos kisebbségek jogainak hatékonyabb érvényesítése.
Magyarország számára régóta kiemelten fontos kérdés a vallási közösségek védelme. Ennek jegyében is indította el a magyar kormány 2017-ben a Hungary Helps programot, valamint Budapest ad otthont az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak szeptemberben, melynek zárónapjára Ferenc pápa is ellátogat.
Az utóbbi években sajnálatos módon egyre inkább erősödik az a folyamat, hogy embereket vallásuk miatt üldöznek vagy erőszakkal lépnek fel ellenük. A vallási megkülönböztetésnek az egyik legnagyobb áldozatai Európán kívül a keresztények, egy nemrégiben közzétett kutatás szerint mintegy 340 millió keresztényt üldöznek vallása miatt világszerte, elsősorban Afrikában és Ázsiában. Ezzel párhuzamosan Európában is egyre gyakoribbak a vallási indíttatású bűncselekmények, elsősorban a zsidó és keresztény vallású embereket érnek támadások az öreg kontinensen. Ezen támadások eredője egyértelmű, Európa az illegális migrációval az antiszemitizmust és a keresztényellenességet is importálta a kontinensre és a szélsőséges iszlamista támadások száma megsokszorozódott az utóbbi években. A folyamatot tovább erősítette a hetekben kiéleződött izraeli-palesztin konfliktus is, számos nyugat-európai országban a palesztinok melletti felvonulások erőszakos antiszemita megmozdulásokká alakultak, Berlin utcáin az 1930-as évekre emlékeztető antiszemita jelszavakat skandáltak, izraeli zászlókat égettek és a tüntetők kövekkel dobáltak meg egy zsinagógát, de más európai országok nagyvárosai is zengtek a zsidóellenes demonstrációktól.
A nemzeti kisebbségek és a vallási közösségek mellett a magyar elnökség a gyermekek és családok védelmét szeretné beemelni a következő fél év során az Európa Tanács kiemelt témakörei közé. Amellett, hogy a családok támogatása kiemelt jelentőségű az elmúlt több mint tíz évben Magyarországon, és ezáltal sikerült a kedvezőtlen demográfiai folyamatot is megállítani, a magyar elnökség fel kívánja hívni a figyelmet a családok új kihívásaira, amelyeket a koronavírus-járvány okozott számukra. A világjárvány felerősítette a digitális közösségi terek jelentőségét mind a felhasználók számát, mind pedig az ott eltöltött időt illetően. Ez a folyamat különösen a gyermekek számára járhat veszélyekkel, hiszen ők a digitális bűnözők, köztük a pedofilok számára védtelen célcsoportot jelentenek, a magyar elnökség éppen ezért is helyezte a következő ciklusban előtérbe a kiskorúak védelmét a digitális térben.
Az Európa Tanács soros elnökségét ugyan még csak most vette át Magyarország, ám már most egyértelmű: hogy határozott és tiszta elképzelésekkel vág neki az ET Miniszteri Bizottsága vezetésének, a kiemelt témák pedig nem csupán Magyarország, de egész Európa számára meghatározó kérdésekben hozhatnak érdemi változást.
I am grateful to @coe Parliamentary Assembly for recognising the 1932-1933 Holodomor as genocide against the Ukrainian people. Restoring historical justice and paying tribute to Holodomor victims sends a message that justice is inevitable for all past and present Moscow’s crimes.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 12, 2023
I thank @PACE_News for recognizing Stalin’s 1932–1933 Holodomor as an act of genocide against the Ukrainian people. It is also important that PACE encouraged all @coe and other parliaments to follow suit. This is a morally, historically, and politically right thing to do. pic.twitter.com/28cd021RYY
Átvette Portugália pénteken Németországtól az Európai Unió Tanácsának fél évre szóló soros elnökségét.
Antonio Costa
Nagy megtiszteltetés és felelősség átvenni a stafétabotot Angela Merkel német kancellártól – írta Twitter-üzenetében Antonio Costa portugál miniszterelnök.
A dél-európai ország, az EU-hoz való 1986-os csatlakozása óta, negyedik alkalommal tölti be ezt a tisztséget, amelyben féléves rotációban váltják egymást a tagállamok.
Portugália soros elnöksége egy ellenállóbb, szociálisabb, digitálisabb és zöldebb EU előmozdítására fókuszál, programja a koronavírus-járvány okozta válság káros hatásait ellensúlyozni hivatott helyreállítási alap és az unió ez évi költségvetésének végrehajtására épül.
A járványra való tekintettel biztosítani kell, hogy a pénzügyi támogatásról szóló döntések észrevehetően befolyásolják az emberek életét, a megélhetést, a munkaerőpiachoz való hozzáférést és a foglalkoztatási lehetőségeket. Elnökségünk ezt igyekszik előmozdítani – mondta Augusto Santos Silva portugál külügyminiszter egy december végi nyilatkozatában.
A soros elnökség további céljául tűzte ki az Európai Unió szociális pillérének megerősítését, ezzel kapcsolatban Portóban május elején szerveznek csúcstalálkozót. Fejleszteni kívánja továbbá az uniós kapcsolatokat a transzatlanti, az afrikai, a latin-amerikai partnerekkel és a csendes óceáni térséggel is.
Portugália a német soros elnökség feladataiból, az uniós migrációs politika véglegesítését és a Brexit utáni uniós-brit kapcsolatokról szóló egyezmény konkrét megvalósítását viszi tovább.
