A Telegram alapítója, Pavel Durov szerint egy nyugati kormány arra kérte, hogy hallgattassa el a konzervatív hangokat Romániában a vasárnapi elnökválasztás második fordulója előtt. A hírbe hozott Franciaország kormánya cáfolta Durov szavait – írja a Reuters.
Durov vasárnap közzétett üzenetében nem nevezte meg konkrétan az érintett országot, de egy bagett emoji használatával Franciaországra utalt.
Egy nyugat-európai kormány… azzal a kéréssel fordult a Telegramhoz, hogy hallgattassuk el a konzervatív hangokat Romániában a mai elnökválasztás előtt. Határozottan visszautasítottam – írta a Telegram-alapító, hozzátéve, hogy a platform nem fogja korlátozni a román felhasználók szabadságát vagy blokkolni politikai csatornáikat.
A francia külügyminisztérium az X platformon közzétett válaszában kategorikusan tagadta a beavatkozás vádját, és teljesen megalapozatlan állításoknak nevezte a Telegramon és az X-en terjedő híreket.
A minisztérium felelősségteljes magatartásra és a román demokrácia tiszteletben tartására szólított fel mindenkit.
Az orosz származású, jelenleg Dubajban élő Durovot tavaly Franciaországban őrizetbe vették egy olyan nyomozás keretében, amely a Telegramhoz kapcsolódó gyermekpornográfiával, drogkereskedelemmel és csalárd tranzakciókkal volt kapcsolatos. Durov tagadta a vádakat, és idén márciusban visszatért Dubajba.
[type] => post
[excerpt] => A Telegram alapítója, Pavel Durov szerint egy nyugati kormány arra kérte, hogy hallgattassa el a konzervatív hangokat Romániában a vasárnapi elnökválasztás második fordulója előtt. A hírbe hozott Franciaország kormánya cáfolta Durov szavait – írja...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1747661160
[modified] => 1747646490
)
[title] => A Telegram alapítója szerint egy nyugati kormány bele akart avatkozni a román elnökválasztásba
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=151420&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 151420
[uk] => 151459
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 151421
[image] => Array
(
[id] => 151421
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/romania-elnokvalasztas-753263.jpg
[original_lng] => 496836
[original_w] => 1920
[original_h] => 1080
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/romania-elnokvalasztas-753263-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/romania-elnokvalasztas-753263-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/romania-elnokvalasztas-753263-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/romania-elnokvalasztas-753263-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/romania-elnokvalasztas-753263-1536x864.jpg
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/romania-elnokvalasztas-753263.jpg
[width] => 1920
[height] => 1080
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/romania-elnokvalasztas-753263.jpg
[width] => 1920
[height] => 1080
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1747662141:2
[_thumbnail_id] => 151421
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 820
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 1019341688002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 37958
[1] => 589428
[2] => 747404
[3] => 32527
)
[tags_name] => Array
(
[0] => beavatkozás
[1] => Pavel Durov
[2] => román választások
[3] => Telegram
)
)
[1] => Array
(
[id] => 149707
[content] =>
Az USA megfigyelőcsapatot küldött Romániába a vasárnapi elnökválasztás első fordulójára – közölte egy magas rangú amerikai tisztviselő.
Mint megírtuk, az alkotmánybíróság érvénytelenítette a tavaly november 24-én tartott bukaresti választás első fordulóját, mivel Calin Georgescu szélsőjobboldali, oroszbarát jelölt – aki korábbi mérések szerint csupán egyszámjegyű támogatottsággal rendelkezett – került ki a voksolás győzteseként, miután a TikTokon és a Facebookon futótűzként terjedtek a mellette kampányoló tartalmak.
JD Vance amerikai alelnök korábban kijelentette, hogy a román állam nem osztja az amerikai értékeket, mivel „gyenge bizonyítékok” alapján érvénytelenítette a szavazást. James E. Trainor III, az Egyesült Államok Szövetségi Választási Bizottságának biztosa Bukarestben elmondta:
Időt fogunk tölteni a kormánnyal a választások lebonyolításának megvitatásával, majd vasárnap szavazóhelyiségeket látogatunk meg, és megfigyeljük a szavazást.
„Ahogy Vance alelnök is mondta, néhány kérdéses dolog történt… de végső soron fontos feltárni ezeket a külföldi befolyásokat, mert a demokráciákra nézve a legrosszabb, ha külső hatások elnyomják a nép hangját” – idézi az amerikai biztost a Reuters.
Megint nyerhet a szélsőjobb
Bukarest szigorította a kampányszabályokat az online dezinformáció kezelésére, és pénteken a román távközlési szabályozó hatóság (ANCOM) bejelentette, hogy felfedezett egy kormányzati intézményeket és médiaorgánumokat utánzó „Doppelgänger” oldalakból álló hálózatot, amelyet félretájékoztatás terjesztésére terveztek.
A megismételt választáson – május 4-én tartják az első fordulót – Georgescut eltiltották az indulástól, ezért jelenleg George Simion, a radikális jobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke vezet a közvélemény-kutatásokban.
Két nappal a hazai szavazóhelyiségek megnyitása előtt megkezdődött pénteken a romániai elnökválasztás első fordulója a külföldön berendezett csaknem ezer szavazókörben.
A külföldi voksolás megkönnyítését célzó, 2019-ben elfogadott törvény értelmében a külföldön élő/tartózkodó román állampolgárok nemcsak a belföldi voksolásra kijelölt vasárnapi, hanem az azt megelőző pénteki és szombati napon is leadhatják voksukat. Számukra most minden korábbinál több, 965 szavazókört rendeztek be külföldön.
A külföldi választókörök pénteken mindenütt helyi idő szerint 7 órakor nyitottak. A voksolás közép-európai idő szerint csütörtökön 21 órakor kezdődött Új-Zélandon. Az első 12 órában 7846 román állampolgár járult az urnákhoz.
Az érvénytelenített tavalyi elnökválasztás első fordulójában az első 12 órában 13 461 szavazó voksolt külföldön, de akkor pénteken helyi idő szerint délben nyitottak a szavazókörök.
Az állandó választási hatóság (AEP) csütörtöki közlése szerint 1 016 350 bejelentett külföldi lakhellyel rendelkező felnőtt román állampolgár jogosult szavazni a mostani elnökválasztáson, közülük alig 6085-en regisztráltak levélvoksolásra. A hatóság e-mailben értesíti közülük azokat, akiknek a szavazata nem érkezett meg időben postai úton, figyelmeztetve őket, hogy választójogukat már csak személyesen gyakorolhatják valamely hazai vagy külföldi szavazókörben.
Az AEP szerint Magyarországon 27 562 szavazásra jogosult román állampolgár rendelkezik bejelentett állandó lakhellyel.
A külföldön élő román állampolgárok számát a bukaresti kormány egyébként mintegy 4-5 millióra becsüli, de többségük továbbra is romániai állandó lakhellyel, a hazai választói névjegyzékben szerepel.
A román állampolgárok – lakhelytől függetlenül – bármelyik hazai, vagy külföldi szavazóhelyiségben leadhatják voksukat, ha előtte nem szavaztak másutt, tekintettel arra, hogy a szavazólapok mindenütt azonosak.
Külföldön pénteken, szombaton és vasárnap is helyi idő szerint 7 órakor nyitnak, illetve 21 órakor zárnak a román szavazókörök, de vasárnap – időzónától függetlenül – mindenütt véget vetnek a voksolásnak amikor Romániában bezárnak a szavazókörök. A Romániától nyugatra lévő országban tehát kevesebb idő áll a román állampolgárok rendelkezésére, hogy leadják szavazatukat. Az újítással a bukaresti hatóságok azt akarták megelőzni, hogy a jelöltek az exit poll, illetve a részeredmények ismeretében mozgósíthassák a nyugati országokban élő támogatóikat, ahogyan történt ez a tavalyi érvénytelenített voksoláson, november 24-én.
A belföldön kialakított csaknem 19 ezer szavazókörbe vasárnap, helyi idő szerint 7-21 óra között várják a román választópolgárokat, hogy az ország következő államfőjéről döntsenek.
Hétpárti parlament alakul Romániában, miután a hétvégén lezajlott választásokon két kisebb, a Románok Egyesüléséért Szövetségből (AUR) kivált politikusok által létrehozott új párt, az SOS Romania és a Fiatal Emberek Pártja (POT) is parlamenti képviseletet szerzett – derült ki hétfőn, a külföldi választókörök zárása után közzétett, 99,6 százalékos feldolgozottságot tükröző részeredményekből.
A választásokat a kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) nyerte 22 százalékkal. A legnagyobb román párt ezzel elődpártja eddigi legrosszabb, 1996-os eredményét ismételte meg. A legutóbbi, 2020-as választásokon a PSD a voksok 29 százalékát szerezte meg.
Eddigi nagykoalíciós partnere, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) támogatottsága a négy évvel korábbi 25,5 százalékról 14 százalékra zsugorodott. A magát szintén jobbközép pártként meghatározó, korábban centrista, progresszív politikai szólamokat is hangoztató ellenzéki Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) a szavazatok 12,2 százalékát kapta, miután a párt élére a júniusi EP-választáson elszenvedett kudarc után megválasztott Elena Lasconi – az alkotmánybíróság által azóta sem igazolt eredmények szerint – múlt héten bejutott az elnökválasztás második fordulójába.
Az országos átlagnál magasabb arányban urnákhoz járuló magyarság országos szinten 6,4 százalékos támogatottsághoz juttatta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelöltlistáit.
A legutóbbi népszámláláson az ismert nemzetiségű román állampolgárok 6 százaléka vallotta magát magyarnak. Utoljára a 2000-ben rendezett parlamenti választásokon ért el ennél jobb (6,8 százalékos) eredményt az RMDSZ, amikor népszámlálási adatok szerint Románia lakosságának 6,6 százaléka vallotta magát magyarnak.
A voksok 7,6 százalékát megszerző SOS Romániát a 2020-ban AUR-jelöltként román szenátori mandátumot szerzett, majd az AUR-ból kizárt, rendszeres hangoskodással, botránykeltéssel ismertséget szerző Diana Sosoaca alapította, amelynek jelöltjeként 2024-ben európai parlamenti mandátumot is szerzett. Sosoaca a romániai elnökválasztáson is indult, de az alkotmánybíróság kizárta a jelöltek közül az alkotmányos rend megdöntésére uszító kijelentései miatt.
A 6,3 százalékos eredményt elérő POT a román média szerint az elnökválasztás első fordulójában legtöbb szavazatot szerző , az egykori antiszemita és magyarellenes Vasgárdával szimpatizáló Calin Georgescu mögött álló párt, amelyet Anamaria Gavrila – az AUR listáin parlamenti mandátumhoz jutott, majd a pártból egy év után kilépett, Hunyad megyei parlamenti képviselő alapított 2023-ban. A POT a parlamenti választások előtti héten, a „TikTok-jelöltént” emlegetett Georgescu meglepetésszerű berobbanását követően jelent meg először a közvéleménykutatásokban, mint a parlamenti képviseletre esélyes párt.
Az AUR a voksok 18 százalékát kapta, megduplázva korábbi parlamenti súlyát.
A hétvégén lebonyolított parlamenti választásokon 9 millió 455 ezer választó járult az urnákhoz, ami 52,5 százalékos részvételt jelent. Romániában húsz éve – amióta a parlamenti választásokat nem rendezik együtt a legnagyobb érdeklődést kiváltó elnökválasztással – nem volt 50 százalékot meghaladó részvétel a törvényhozási választásokon. A legnagyobb – 58,8 százalékos – arányban Hargita megyében járultak urnákhoz a választók. Bihar megyében 56,7, Kovászna megyében 53,8 százalékos volt a részvétel.
[type] => post
[excerpt] => Hétpárti parlament alakul Romániában, miután a hétvégén lezajlott választásokon két kisebb, a Románok Egyesüléséért Szövetségből (AUR) kivált politikusok által létrehozott új párt, az SOS Romania és a Fiatal Emberek Pártja (POT) is parlamenti képv...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1733221800
[modified] => 1733185868
)
[title] => Romániai választások: hétpárti parlament alakul Bukarestben, simán bejutott az RMDSZ
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=134149&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 134149
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 134150
[image] => Array
(
[id] => 134150
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/rmdsz.png
[original_lng] => 739793
[original_w] => 984
[original_h] => 494
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/rmdsz-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/rmdsz-300x151.png
[width] => 300
[height] => 151
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/rmdsz-768x386.png
[width] => 768
[height] => 386
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/rmdsz.png
[width] => 984
[height] => 494
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/rmdsz.png
[width] => 984
[height] => 494
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/rmdsz.png
[width] => 984
[height] => 494
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/rmdsz.png
[width] => 984
[height] => 494
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1733178669:12
[_thumbnail_id] => 134150
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1370
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 508373856000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 747404
[1] => 43986
)
[tags_name] => Array
(
[0] => román választások
[1] => Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ)
)
)
[4] => Array
(
[id] => 133951
[content] =>
„Nem szokásunk beavatkozni a választásokba más országokban, különösen Romániában, és most sem áll szándékunkban” – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak pénteken a Reuters szerint. Peszkov azt is elmondta, a Moszkva elleni vádak része annak a nyugati trendnek, amely szerint ha történik valami, először Oroszországot kell hibáztatni.
A szóvivőt azután kérdezték a román elnökválasztásról, hogy csütörtökön a román legfelsőbb védelmi tanács (CSAT) arról adott ki közleményt, hogy Romániát a választások tisztességes lebonyolítását veszélyeztető kibernetikai támadások érték. Azt is írták, hogy „Románia és más, keleti szárnyon lévő NATO-tagországok állami és nem állami szereplők, kiváltképpen Oroszország ellenséges kibertevékenységének célpontjaivá váltak, ami a romániai közbeszédet és társadalmi kohéziót próbálja befolyásolni”.
Vasárnap volt a román elnökválasztás első fordulója, amit meglepetésre a szélsőjobboldali és oroszbarát Calin Georgescu nyert a szavazatok közel 23 százalékának begyűjtésével. A második helyen Elena Lasconi végzett valamivel több mint 19 százalékkal.
A közvéleményt sokkolta az eredmény, Calin Georgescu támogatottságát a közvélemény-kutatások jóval alacsonyabbra becsülték, ráadásul a kampányát szinte csak a TikTokra korlátozta. A CSAT a csütörtöki rendkívüli ülésén arra a következtetésre jutott, hogy a TikTok nem tartotta be a központi választási bizottság előírásait, és ezzel olyan mértékben juttatta előnyhöz az elnökjelöltek egyikét, hogy az a voksolás eredményét is befolyásolta.
A román alkotmánybíróságon is vitatják a választás eredményét. Az első fordulóban alulmaradt két jelölt, Christian Terhes és Sebastian Popescu nyújtott be panaszt. Popescu azt állítja, hogy Georgescu félrevezette a választókat, és az országon kívülről kapott támogatást a kampányához. Terhes pedig azzal érvel, hogy a román média szerint egy másik jelölt visszalépése közvetlenül a választás előtt összezavarta a választókat, és ez választási csalásnak minősülhet.
