Szembe kell nézni azzal a lehetőséggel, hogy Oroszországnak a közelgő júniusi európai választások előtt, dezinformációs eszközökön keresztül a Kreml-barát érzelmek erősítésére tett kísérletei már nem csupán fenyegetést jelentenek – jelentette ki Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke szerdán, a brüsszeli uniós csúcsra érkezve.
„Az Európai Parlament készen áll arra, hogy minden lehetséges módon támogassa az uniós tagállamokat a demokratikus döntéshozatali folyamatainkba való rosszindulatú beavatkozás visszaszorításában és kezelésében” – emelte ki az uniós törvényhozó testület elnöke.
Felhívta a figyelmet, hogy Ukrajna támogatásával kapcsolatban a tagállamok nem engedhetnek, segítségnyújtásuk Ukrajna felé nem ingadozhat. „Fel kell gyorsítanunk és fokoznunk kell a szükséges felszerelések szállítását, beleértve a légvédelmet is” – hangsúlyozta.
A gazdasági kérdésekről szólva az EP-elnök kiemelte, hogy az egységes piac az alapja az EU növekedésének, a konvergencia erőteljes motorja és az unió legértékesebb eszköze.
„Az egységes piac egy fejlődő projekt, amely szervesen kapcsolódik az EU stratégiai prioritásaihoz. Úgy vélem, hogy gazdasági térségünk még mindig magában hordozza a lehetőséget, hogy még szélesebb körű előnyöket biztosítson népünk számára. Itt az ideje, hogy megújítsuk az iránta való elkötelezettséget. Ez az egységes piac elmélyítését jelenti” – hangoztatta.
Mint mondta, több erőfeszítésre van szükség a versenyfeltételek kiegyenlítése érdekében, és ugyanilyen szintű elkötelezettségre van szükség az energia és a zöld átmenet terén is.
Metsola szerint Ukrajna, Moldova, Georgia és a Nyugat-Balkán uniós csatlakozásának továbbra is kiemelt helyen kell szerepelnie stratégiai és politikai napirenden.
Iránnal kapcsolatban kijelentette, hogy hétvégi támadása Izrael ellen további feszültségeket gerjeszthet a térségben. Az EU továbbra is azon fog dolgozni, hogy a feszültség csökkenjen, és elkerüljük az újabb vérontást – hangsúlyozta. Hozzátette, hogy az „aggasztó fejleményekkel indokolják az újabb szankciók bevezetését Teherán ellen drón- és rakétaprogramjai miatt.”
A gázai helyzettel összefüggésben Metsola az Európai Parlament nevében tűzszünetet szorgalmazott, továbbá az izraeli túszok azonnali szabadon bocsátására szólított fel.
„A Hamász nem működhet tovább büntetlenül. Így juttathatunk több segélyt Gázába, menthetünk meg ártatlan életeket, és így mozdíthatjuk elő a kétállami megoldást, amely valódi perspektívát ad a palesztinoknak és biztonságot Izraelnek” – húzta alá az uniós parlament elnöke.
Az Európai Unió országainak továbbra is minden segítséget meg kell adniuk az orosz invázió ellen védekező Ukrajnának – jelentette ki Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke szerdán Prágában sajtótájékoztatón.
„Ukrajna biztonsága egyben Európa biztonságát is jelenti. Ezt nem szabad elfelejtenünk” – hangsúlyozta az európai uniós politikus újságírók előtt.
Roberta Metsola nagyra értékelte, hogy Csehország a kezdetektől fogva kiállt Ukrajna mellett, és több százezer ukrán menekültnek adott menedéket.
„Ukrajna támogatása továbbra is a cseh külpolitika egyik legfontosabb feladata” – szögezte le Petr Fiala cseh miniszterelnök a sajtótájékoztatón.
Roberta Metsola azt követően találkozott a sajtóval, hogy a nap folyamán tárgyalásokat folytatott a cseh parlament két házának elnökeivel, valamint a cseh kormányfővel. Hivatalos programjában este a prágai egyetemek hallgatóival folytatandó beszélgetés szerepelt.
Az utóbbin hetekben Európában lezajló gazdatüntetésekkel kapcsolatos kérdésre válaszolva Roberta Metsola hangsúlyozta, hogy párbeszédet kell folytatni az emberekkel és reagálni kell a problémákra, a frusztrációra. „Meg kell hallgatni az embereket, azután pedig tárgyalni kell a felmerülő problémákról” – szögezte le.
Roberta Metsola prágai látogatása alkalmával felhívta a cseh politikusok figyelmét a júniusi európai parlamenti választások fontosságára. Európa jövőjéről van szó – mutatott rá a sajtóértekezleten.
A vezető cseh politikusok egyaránt azt hangoztatták, hogy fontosnak tartják az európai parlamenti választásokat és mindent megtesznek annak érdekében, hogy a választási részvétel magasabb legyen, mint öt éve. Akkor a csehországi EP-választásokon az arra jogosultak 28,75 százaléka vett részt. Csehországban a hagyományokhoz híven az EP-választás is kétnapos lesz, június 7-én és 8-án tartják. A csehek 21 európai parlamenti képviselőt választanak meg.
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke kiemelte egy új, a NATO-t kiegészítő biztonsági és védelmi rendszer létrehozásának fontosságát, számolt be az Interfax-Ukrajina.
„Az európai stratégiai autonómia vitájának az elméleti szintről a gyakorlati szintre kell lépnie. Ez vonatkozik a versenyképességünkre, energiaellátásunkra, kereskedelmünkre és természetesen a védelemre is. Európának növelnie kell képességeit, és új biztonsági és védelmi rendszert kell létrehoznia, amely kiegészíti a NATO-t, nem pedig versenyez vele” – mondta az észt parlamentben tartott felszólalásában.
Metsola megerősítette, hogy az Európai Parlament Ukrajnának nyújtott támogatása szilárd marad, többek között az európai integráció folyamatában.
„Továbbra is követeljük, hogy az orosz eszközöket használják fel Ukrajna helyreállítására” – hangsúlyozta.
[type] => post
[excerpt] => Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke kiemelte egy új, a NATO-t kiegészítő biztonsági és védelmi rendszer létrehozásának fontosságát, számolt be az Interfax-Ukrajina.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1707824820
[modified] => 1707811409
)
[title] => Metsola: Európának új biztonsági és védelmi rendszert kell létrehoznia, amely kiegészíti a NATO-t
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=103595&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 103595
[uk] => 103559
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 103560
[image] => Array
(
[id] => 103560
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/657b14d3c58be.jpeg
[original_lng] => 37430
[original_w] => 720
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/657b14d3c58be-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/657b14d3c58be-300x188.jpeg
[width] => 300
[height] => 188
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/657b14d3c58be.jpeg
[width] => 720
[height] => 450
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/657b14d3c58be.jpeg
[width] => 720
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/657b14d3c58be.jpeg
[width] => 720
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/657b14d3c58be.jpeg
[width] => 720
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/657b14d3c58be.jpeg
[width] => 720
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1707804213:12
[_thumbnail_id] => 103560
[_edit_last] => 12
[views_count] => 703
[_oembed_58f0f2d8e13df858517e6d281061bc37] =>
Me reuní con @Mircea_Geoana, Secretario General Adjunto de la @NATO. Le presenté la carta de intención que expresa la solicitud de Argentina en convertirse en un socio global de esta organización. Seguiremos trabajando en recuperar vínculos que permitan modernizar y capacitar a… pic.twitter.com/PN0s5bx9U2
Ukrajnát és a balkáni államokat minél hamarabb fel kellene venni az EU-ba, hogy megállítsák az orosz befolyás terjeszkedését. Addig is kedvezményeket kellene adni a csatlakozni vágyó államoknak – véli az Európai Parlament elnöke.
Az Európai Uniónak változásra van szüksége ahhoz, hogy Ukrajnát a tagjai között üdvözölhesse. A változtatások között szerepelne például, hogy Kijev a belső piac része legyen már a teljes jogú tagság előtt – nyilatkozta Roberta Metsola a The Guardiennek.
Az Európai Parlament elnöke sohasem rejtette véka alá, hogy támogatja Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz. Az orosz invázió első időszakában Kijevbe utazott, amikor a várost támadták az orosz erők, ezzel egyértelműen kifejezve, melyik oldalon áll az EU.
A háborúnak még nem látni a végét, egyre inkább úgy tűnik, hogy 4-5 évig is elhúzódhat. A geopolitika jelenlegi alakulását figyelembe véve, Roberta Metsola – sok más európai parlamenti képviselővel egyetértésben – úgy látja, hogy az EU-nak új gondolkodásmódra van szüksége. Ukrajna és a balkáni államok csatlakozását fel kell gyorsítani, hogy visszafogják Oroszország befolyásának erősödését.
Az EU lassú bővítési folyamata jó az oroszoknak és az euroszkeptikusoknak Az Európai Parlament elnöke szerint a jelenlegi csatlakozási folyamat már nem működőképes. Annyira nehézkes és bonyolult, hogy csak a nacionalisták, a szélsőjobb és az euroszkeptikusok malmára hajtja a vizet.
Az Ukrajnával folytatandó csatlakozási tárgyalásokat decemberben el akarja kezdeni, amikor a tagállamok miniszterei hivatalosan is találkoznak. A feltételként szabott reformokról, mint az igazságszolgáltatás reformja, a korrupció elleni harc és a piacok megnyitása, októberben kap az EP jelentést,
Moldova és Albánia is csaltakozni szeretne a következő hullámban, a három országgal 30-ra nőne a tagállamok száma. Roberta Metsola szerint az EU gazdasági modellje nem alkalmas 32 vagy 33 tagállam összetartására, ezért azonnal el kell kezdeni a rendszer megreformálásáról a tárgyalásokat.
Addig is valamit kell adni ezeknek az államoknak, jelzést, hogy jobb lesz nekik az EU-n belül, mint kívül. Például kiterjesztehetik az EU mobiltelefonos roaming rendszerét, valamint a diákoknak megkönnyíthetik, hogy EU-s tagállamban tanuljanak.
Németország és Franciaország is a bővítés mellett van A német koalíciós kormány támogatja azon ajánlásokat, hogy minél hamarabb bővítsék az EU-t, mivel ennek halogatása geopolitikai veszélyeket rejt. Egy szakértőkből álló bizottság a múlt héten publikált jelentése szerint elengedhetetlen az EU egész felépítésének és működésének reformja, ha továbbra is vezető szerepre tör a világpolitikában. Ehhez szükséges a bővítés is, amit csak a reformokkal tud végrehajtani 2030-ra, ebben Berlin és Párizs is egyetért.
„Az új tagállamok felvétele az EU érdeke és velük csak erősebb, stabilabb és biztonságosabb lesz” – nyilatkozta Chantal Kopf, a németországi Zöldek szóvivője, hozzátéve „Az európai és a demokratikus intézményeket soha még ennyire nem támadták”.
Ezt támasztja alá a Center for European Politics (CEP) független agytröszt új jelentése, amelyben az egyik kutató, Eleonora Poli arra hívja fel a figyelmet, hogy a veszélyes külső befolyás és hatalmi játék kivédésére az EU-nak sürgősen be kellene fogadnia a négy nyugat-balkáni államot, amelyek már egy évtizede várakoznak az EU kapujában.
„Azokban az időkben, amikor hatalmi központok alakulnak ki a régiók körül, az EU azt jelezné, hogy nem elég erős ahhoz, hogy összetartó regionális hatalomként lépjen fel, ha késlelteti saját földrajzi régiója egyes részeinek integrációját” – mondta az Euractivnak, megjegyezve, hogy Kína, Oroszország és Szaúd-Arábia már igyekezett megerősíteni befolyását a balkáni térségben.
Lengyelország lehet az akadály Aggodalomra ad okot azonban, hogy a reformok végrehajtására kijelölt ambiciózus ütemtervet megakasztják a reformokat ellenzők.
„A legnagyobb akadályt a politikai akarat hiánya jelenti egyes tagállamokban, különösen azokban, amelyek Ukrajna gyors csatlakozását szorgalmazzák” – mondta Christian Petry, a német SPD szóvivője.
A lengyel kormány például heves szószólója Ukrajna EU-tagságának, de továbbra is ellenzi az olyan intézkedéseket, mint a kormányok döntéshozatalában az egyhangúság követelményének további csökkentése.
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke támogatja Ukrajna európai uniós tagságáról szóló tárgyalások idei megkezdését, de ehhez Kijevnek teljesítenie kell az ajánlásokat – adta hírül szerdán az rbc.ua hírportál az európai házelnök televíziós interjújára hivatkozva.
A tudósítás szerint Metsola az ukrán televízió non-stop háborús adásának nyilatkozva kijelentette: „Ha az ajánlások megvalósulnak, miért ne kezdhetnénk el azokat (tárgyalásokat Ukrajna EU-tagságáról – a szerk.) még idén? Számomra ez nem kérdés. A kérdés az, hogy minden országnak meg kell járnia a maga útját. Amikor egy ország teljesíti a saját útját, a jogalkotási, politikai, gazdasági kötelezettségeket, megértve a jelenlegi nehézségeket és geopolitikai összefüggéseket, akkor miért ne?”
Mint hírportálunk április 4-én beszámolt róla, Volodimir Zelenszkij államfő Lembergben találkozott Roberta Metsolával, az Európai Parlament elnökével, akinek köszönetet mondott Ukrajna támogatásáért. Az ukrán elnök kifejtette: „Köszönjük, hogy e szörnyű háború első napjaitól kezdve támogatták Ukrajnát, és az Európai Parlament fontos döntéseit. Különösen tavaly március 1-jén, az európai uniós tagság iránti kérelmünk benyújtását követő második napon, amikor az Európai Parlament határozatot fogadott el a támogatásunkról és arról, hogy Ukrajnának európai uniós tagjelölti státuszt kell biztosítani.”
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke szombaton Lembergben tett látogatásán azt szorgalmazta, hogy az uniós tagállamok küldjenek még több fegyvert Ukrajna támogatására, és komolyan vegyék fontolóra vadászgépek szállítását is.
Metsola kiemelte, hogy továbbra is felhívásokat fog közzétenni annak érdekében, hogy a győzelemhez szükséges felszerelések eljussanak Ukrajnába.
Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban az EP elnöke úgy fogalmazott, reméli, hogy az erről szóló tárgyalások akár már az idén megindulhatnak. Elismeréssel szólt arról, hogy Ukrajna milyen gyors ütemben tett előrelépéseket a tagság érdekében, és azt hangoztatta, hogy az ország jövője az Európai Unióban van.
Az EU tavaly júniusban adott tagjelölti státuszt Ukrajnának, négy hónappal azt követően, hogy Oroszország megtámadta az országot.
Roberta Metsola találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Ruszlan Sztefancsuk házelnökkel is. Ukrán tájékoztatás szerint a megbeszéléseken a Kijev által javasolt békeformuláról, illetve egy béke-csúcstalálkozó lehetőségéről is tanácskoztak a felek.
Az EP elnöke részt vesz azon a nemzetközi konferencián is, amelynek témája, hogyan lehetne Oroszországot felelősségre vonni az Ukrajna elleni agresszió miatt. A rendezvénnyel kapcsolatban Metsola úgy nyilatkozott, hogy elszámoltathatóság, szabadság és igazság nélkül nem lehet béke. „A megbékítés soha nem működött” – tette hozzá.
Volodimir Zelenszkij államfő Lembergben találkozott Roberta Metsolával, az Európai Parlament elnökével, akinek köszönetet mondott Ukrajna támogatásáért – közölte szombaton az rbc.ua hírportál az ukrán elnök Facebook-oldalára hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij azt írta: „Köszönjük, hogy e szörnyű háború első napjaitól kezdve támogatták Ukrajnát, és az Európai Parlament fontos döntéseit. Különösen tavaly március 1-jén, az európai uniós tagság iránti kérelmünk benyújtását követő második napon, amikor az Európai Parlament határozatot fogadott el a támogatásunkról és arról, hogy Ukrajnának európai uniós tagjelölti státuszt kell biztosítani.” Volodimir Zelenszkij megjegyezte: „Ukrajna célja, hogy mielőbb befejezze az Európai Bizottság ajánlásainak végrehajtását, és már idén megkezdődjenek az európai uniós csatlakozásról szóló tárgyalások.”
Mint hírportálunk 2022. október 6-án beszámolt róla, Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke egy televíziós interjúban kijelentette, hogy az Európai Unió tagországainak el kell kezdeniük harckocsikkal ellátni az ukrán hadsereget, mert ez segíteni fog neki megszállt területeinek a visszafoglalásában.
Az európai házelnök a France 24 tévécsatornának nyilatkozva hangsúlyozta: „az ukránoknak fegyverekre van szükségük, amelyekkel harcolni tudnak területük visszaszerzéséért, ami például a Leopard II tankokat jelenti, amelyekkel több tagállam is rendelkezik.” Hozzátette: a harckocsiszállításról szóló megbeszéléseknek kulcsfontosságúakká kell válniuk az EU számára az orosz eszkaláció és az ukrán hadsereg sikeres ellentámadásának hátterében.
A meaningful and symbolic visit of President @valstsgriba to Ukraine. Thank you for the principled defense and political support, for the clear understanding that the aggressor cannot be given a single chance. Ukraine and all of Europe will win! pic.twitter.com/2QT4OUO8sr
It’s Ukraine that has brought the EU together like never before. It’s ?? that’s defending European values for generations to come. It’s Ukraine where Europe becomes whole, free, and at peace. Together in struggle, together in victory. Long live Europe! Long live freedom! 2/2 pic.twitter.com/0WdcWNkz8P
Remember – what exactly allows us to be united now, united for justice. Every person matters. That is, every person is important, every life is important. Glory to all those who protect ?? and the international order on the legal front! Glory to all who are now fighting for ??! pic.twitter.com/MSEgYOpYNJ
I had a phone call with Prime Minister of Greece @kmitsotakis. I outlined the situation on the battlefield and the current defense challenges facing Ukraine. We agreed to continue security cooperation.
⚡️ Ukraine needs 50 Patriot [air defense symstems] to lose lives from [russian] shelling, says Volodymyr Zelenskyy in an interview with Wall Street Journal.
"Any counteroffensive is very dangerous without control in the sky. Imagine a military that understands that it has no… https://t.co/cRCaU5cHZB
Ukrajnának további támogatásra, fegyverekre és még több harckocsikra, sugárhajtású repülőgépekre és nagy hatótávolságú védelmi rendszerekre van szüksége, ez segíthet a méltóságteljes, szabad, igazságos béke eléréséhez – jelentette ki Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke csütörtökön az EU-csúcson tartott brüsszeli sajtótájékoztatóján.
A testület elnöke emlékeztetett arra, hogy az Ukrajnáért folytatott harc, „nem csupán a területért folyik, hanem a közös európai értékek védelméért is”.
Hangsúlyozta, hogy Ukrajnának az Európai Unión belül van a helye és az ország már figyelemre méltó előrelépést tett a csatlakozáshoz szükséges reformok tekintetében, továbbá reményét fejezte ki, hogy nemsokára megkezdődhetnek a Kijevvel folytatandó csatlakozási tárgyalások.
A migrációval kapcsolatban Roberta Metsola elmondta: még ebben az uniós parlamenti ciklusban meg kell állapodni a menekült- és migrációügyi csomagról. Mint mondta, meg kell erősíteni a külső határok védelmét, fokozni kell az illegális migránsok biztonságos visszatérítését.
Arról is beszélt, hogy a globális instabilitás ellen a legnagyobb uniós vívmányra, az egységes piacra kell támaszkodni.
„Az egységes piac megerősítette helyünket a világban. Továbbra is globális normákat szabunk meg, a nyitott társadalmakra és a nyitott piacokra épülő módszerünk működik. Erre lehet építeni, fel kell gyorsítani az európai beruházásokat, hogy gazdaságunk ismét stabil növekedési pályára álljon és még versenyképesebbé váljon” – hangoztatta.
Véleménye szerint az EU-nak úgy kell megpróbálnia globális versenyelőnyre szert tennie, hogy ragaszkodik demokratikus értékeihez, elutasítja a protekcionista versenyt és szabályozási keretrendszerrel követi az uniós éghajlat-politikai menetrendet.
„A legfrissebb előrejelzések szerint az Európai Unió a következő öt évben több megújuló energiát tud majd felhasználni, mint az elmúlt 20 évben. Ezért a zöld átállás szükségessége nem fenyegető, mivel lehetőségek rejlenek benne” – tette hozzá az Európai Parlament elnöke.
This will be the first meeting between Ukraine, the European Union, and NATO in this trilateral format. I look forward to meeting @JensStoltenberg and @JosepBorrellF to strengthen our partnership and cooperation in defending Ukraine and Europe. https://t.co/QA0g0I0B3W
Russia unleashed another salvo of missiles on Ukraine this Saturday. Russia will not stop until it is stopped. The global community must focus on enforcing a just and lasting peace: arming Ukraine, including with F-16s to close the sky, and implementing Ukraine’s Peace Formula.
A meeting on the export of our agricultural products. We believe in the agreement with the European Commission, but we are preparing for any scenario.
Our position is clear: blocking exports by land after September 15, when the relevant restrictions expire, is unacceptable in… pic.twitter.com/mBtLmYADyC
The European Council has decided to open accession negotiations with Ukraine & Moldova. #EUCO granted candidate status to Georgia. And the EU will open negotiations with Bosnia and Herzegovina once the necessary degree of compliance with the membership criteria is reached and…
Roberta Metsola, az Európai Parlament néppárti elnöke az elmúlt napokban több mint 140 ajándékról nyilatkozott, amelyeket korábban nem közölt az átláthatósági szabályoknak megfelelően – írja a Politico.
A probléma az, hogy mindezt visszamenőlegesen tette, holott a listát rendszeresen vezetnie kellene.
Roberta Metsola az ajándékokat ugyan hivatalos és nyilvános nyilvántartásba vette, erre azonban csak múlt héten kerített sort, s ezzel viszont kicsúszott abból a határidőből, ameddig az európai parlamenti képviselőknek be kell jelenteniük ajándékaikat. Itt egy olyan listáról van szó, amelyet a törvényhozók egyébként csak ritkán szoktak frissíteni.
A parlamenti elnök csapata azzal érvelt, hogy épp Metsola szakított a parlament korábbi elnökeinek évekig tartó titkolózásával, akik közül mindeddig egyik sem ment el odáig, hogy nyilvánosságra hozza a külföldi méltóságok által rájuk zúdított több száz ajándék listáját.
Az EP-elnök szóvivője egyébként azzal próbált érvelni, hogy az európai parlamenti képviselőkre vonatkozó határidő „szokás” szerint nem vonatkozik Metsolára, mert ő a parlament elnöke és európai parlamenti képviselő is. Ugyanakkor a csapata nem tudta bizonyságát adni annak, hogy ezt a mentességet hivatalosan bárhol írásban rögzítették volna.
„Ez azt mutatja, hogy a rendszer rossz” – mondta Michiel van Hulten, a Transparency International EU igazgatója, egykori európai törvényhozó.
„Íratlan szabályok alapján nem lehet etikai rendszert működtetni. Jó, hogy most megtette ezt, de a szabályok betartásáért nem jár jutalom” – fogalmazott a holland politikus.
Metsola ajándékainak bevallására mindenesetre egy igencsak kényes időszakban került sor, hiszen az Európai Parlament egy hónapja azért küzd, hogy helyreállítsa hitelességét, miután december eleje óta egy olyan rendőrségi vizsgálat folyik, amely szerint magas rangú brüsszeli személyiségek korrupcióban, pénzmosásban és bűnszervezetben vettek részt, és kenőpénzeket fogadtak el a katari és a marokkói kormánytól.
Pezsgőt, csokoládét, süteményt, tortát és szárított kolbászt is kapott Metsola ajándékai között szerepelt például egy arany makett torony, amit Naam Mayara vezető marokkói politikustól kapott, de van köztük egy arany hímzésű fehér ruha is, amit Fawzia Zainaltól, a bahreini parlament elnökétől kapott. Egy sálat Élisabeth Borne francia miniszterelnök ajándékozott az EP elnökének, míg a német Parlament egy vezeték nélküli fülhallgatóval kedveskedett a máltai politikusnak. Szerepel a listán egy váza is az EU Tanácsának cseh elnökségétől, egy fehér blúz Maia Sandu moldovai elnöktől és egy dísztányér is Üzbegisztán Benelux-országokbeli nagykövetétől. Valamint egy kék műanyag birka is, a karlsruhei európai Iskolától.
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke leszögezte, “ki fogjuk irtani a gonoszt”, kiemelve, hogy belső vizsgálatot indítottak a korrupciós ügyek felgöngyölítésére.
A Politico beszámolója szerint Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke hétfőn ígéretet tett arra, hogy belső vizsgálatot indít a Brüsszelt elárasztó korrupciós vádak kapcsán, miután a rendőrségi razziák sorozata során több bűncselekményre is fény derült.
A nyomozások során ugyanis fény derült a befolyásszerzésre irányuló lehetséges pénzmosási ügyekre, ráadásul nem is akárki érintett a korrupciós ügyekben: az egyik legfőbb gyanúsított az Európai Parlament alelnöke, Eva Kaili.
Metsola a Parlament strasbourgi ülését megnyitva leszögezte:
“Szembenézünk ezzel a vizsgálattal és semmi sem marad büntetlenül. Semmi.”
Metsola igen zűrös napokon van túl, hiszen a hétvégén otthonából, Máltáról hívták vissza, hogy felügyelje a Parlament ingatlanjaiban tartott rendőrségi házkutatásokat. Több prominens európai képviselő is gyanúba keveredett, köztük az alelnök, Eva Kaili is, aki a hatóságok szerint összefüggésbe hozható a Katarból érkezett korrupciós pénzekkel.
Az EP-elnökén látszik, hogy nagyon megviselte az elmúlt pár nap, s úgy is nyilatkozott, hogy “ezek pályafutásom legrosszabb napjai”, hozzátéve, hogy most gondosan meg kell válogatnia szavait. A brüsszeli rendőrség hétfő este egy második razziát is indított, s jelezték, hogy a botrány csak tovább fog duzzadni a következő napokban.
