Vlagyimir Putyin orosz elnök az Ukrajna elleni nagyszabású invázióval lerombolta a világrendet, a nyugati országok többé nem hagyatkozhatnak csak az ígéreteire – jelentette ki Annalena Baerbock német külügyminiszter egy vasárnapi lapinterjúban, adta hírül az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a német diplomácia vezetője a Bild am Sonntag című német vasárnapi újságnak nyilatkozva elmondta, hogy a nyugati országoknak elő kell mozdítaniuk a békét Ukrajnában, ami garantálja Európa békés jövőjét. „Nemcsak a háború hiányáról beszélünk, hanem a szabad élet biztonságáról is. Mert azt a világrendet, amelyet Európában ismertünk, Putyin visszavonhatatlanul lerombolta” – hangsúlyozta.
Baerbock aláhúzta: „bármennyire is szeretnénk, nem lesz visszatérés a február 24. előtti állapotokhoz. Soha nem hagyatkozhatunk csak Putyin ígéreteire.” Kiemelte továbbá Ukrajna támogatásának a fontosságát, hogy visszaszoríthassa az orosz agressziót, és a jövőben megvédhesse magát. „Csak ha Európában mindenki újra rájön, hogy a háború végén egyetlen ország sem fog nyerni, és mindenki veszít, akkor jön el újra az igazi béke” – mutatott rá a német külügyminiszter.
“Germany’s governing parties have decided to strip former chancellor Gerhard Schröder of his parliamentary privileges, as anger grows over his refusal to distance himself from the Kremlin despite the war in Ukraine.” https://t.co/1sGd0Ma8h2
— Bianna Golodryga (@biannagolodryga) May 18, 2022
Який урок із зернової «османської дипломатії» варто винести західним лідерам? Шантажист із російським корінням завжди поступається тим, хто сильніший та вміє чітко аргументувати непохитну позицію. Шлях до «вмиротворення» агресора лежить лише через розумну демонстрацію сили.
Wladimir Putin darf nur für Verhandlungen kommen: Europaministerin Karoline Edtstadler (ÖVP) spricht im Krone-Interview Klartext: Der Haftbefehl gegen Moskaus Zar bleibt aufrecht! https://t.co/s8svlM34h5
Oroszország kész az egyenrangú együttműködésre az Európai Unióval, de feltétlenül válaszolni fog Brüsszel újabb barátságtalan lépéseire – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy, az orosz-uniós kapcsolatokról hétfőn Moszkvában tartott tanácskozáson.
„Tudjuk, Európában sokan vannak tisztában azzal, hogy az országunkkal szembeni konfrontációs kurzus a szándékával ellenétes hatást vált ki, és mi arra számítunk, hogy végül győzni fog a józan ész, és képesek leszünk elkezdeni egy új, kiegyensúlyozott, a nemzetközi jog elvein alapuló kapcsolati modell kidolgozását” – hangoztatta Lavrov. Mint mondta, Oroszország változatlanul nyitott az ilyen „egyenrangú és őszinte interakcióra”. „Ez nem jelenti azt, hogy reagálás nélkül hagyjuk az újabb barátságtalan lépéseket, ha megpróbálnak velünk erőfölényből beszélni, vagy beavatkoznak a belügyeinkbe” – mondta az orosz külügyminiszter.
Lavrov szerint az EU ismét ilyen lépésekre készül, ami óhatatlanul ellenintézkedéseket von majd maga után. Az orosz diplomácia vezetője arra reagált, hogy David Sassoli, az Európai Parlament elnöke vasárnap sürgette az Oroszország elleni szankciók bevezetését, az amerikai Bloomberg hírügynökség pedig arról írt, hogy Brüsszel együttműködést ajánlott Washingtonnak a Moszkva elleni fellépésben.
Az orosz tárcavezető sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az amerikai védőernyő következtében az európaiak szerinte elvesztették önállóságukat, realitásérzéküket és azt a képességüket, hogy optimálisan, a saját és az összeurópai érdekekből kiindulva reagáljanak az új kihívásokra. Meglepetésének adott hangot amiatt, hogy Brüsszel passzív maradt, amikor Washington „következetesen lerombolta a fegyverzetellenőrzési mechanizmusokat”.
Kifogásolta, hogy Európa nem reagált Vlagyimir Putyin orosz elnök azon kezdeményezésére, hogy a szárazföldi telepítésű közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök betiltásáról rendelkező INF-szerződés amerikai felmondása után akadályozzák meg a fegyverek e kategóriájának ismételt megjelenését az európai kontinensen. Rámutatott, hogy a javaslat magában foglalta a kalinyingrádi orosz, valamint a romániai és lengyelországi amerikai katonai létesítmények egyeztetett ellenőrzését.
Szergej Lavrov nehezményezte, hogy a nyugati országok, szerinte a nemzetközi jog egyetemes elveit semmibe véve, a maguk által meghatározott szabályokra hivatkozva nyíltan beavatkoznak Oroszország és szövetségesei belügyeibe. Kifogásolta, hogy a Nyugat minden helyzetben eltekint attól, hogy a vádjait bebizonyítsa, és hogy az EU tényeken alapuló párbeszéd helyett illegitim egyoldalú szankciókat vezet be. „Nagyon nyugtalanítónak” nevezte Oroszország és az Unió viszonyát. „Európában ismét választóvonalakat húznak meg, amelyek Kelet felé mozdulnak el, és lényegüket tekintve úgy mélyülnek, mint a fronton a lövészárkok” – fogalmazott a miniszter.
Úgy vélekedett, hogy Oroszországnak és az EU-nak nagyon korlátozott lehetősége van a közeledésre. Ennek oka szerinte az is, hogy leértékelődtek az összeurópai szervezetek, mindenekelőtt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és az Európa Tanács (ET), és sérültek az EU és a NATO Oroszországgal történő kapcsolattartásának, strukturált együttműködésének mechanizmusai is.
Leszögezte, hogy Moszkva nem fog kitérni az uniós tagállamokkal ápolt kétoldalú kapcsolatok elől, Brüsszel ellenkezésének dacára sem. Ugyanakkor kifejezte reményét, hogy a folyamat megfordítható, és hogy eljött az ideje az EU, valamint az Oroszország és az Eurázsiai Gazdasági Unió közötti politikai kapcsolatok kiépítésének, valamint annak, hogy ezek a felek kihasználják annak előnyeit, hogy azon a kontinensen élnek, amely „a világgazdaság növekedésének lokomotívja”.
Úgy vélekedett, hogy „az új realitás, a kialakuló világrend többközpontúsága előbb-utóbb kikényszeríti, hogy visszatérjünk az orosz-EU kapcsolat természetének kérdéséhez”. Lavrov szerint az európai üzleti élet képviselőivel történő találkozók sora, valamint Augusto Santos Silva, az EU soros elnöki tisztségét betöltő Portugália külügyminisztere hétfői moszkvai látogatása azt bizonyítja, hogy van érdekeltség az Európa és az Oroszország közötti kapcsolatok normalizálásában és a nagyszabású közös projektek megvalósításában.
Hangsúlyozta, hogy Moszkvának és az uniónak a kapcsolatok válsága ellenére is együtt kell működnie egy sor nemzetközi kérdés megoldásában, beleértve egyebek között a biztonsági problémákat, a klímaváltozást és a járvány elleni küzdelmet.
Punishing war criminals. Reducing support for terrorists in the world. Restoring international law. Impossibility of forcible seizure of territories. Economic destruction of the aggressor. Terminating any blackmail. It’s possible if RF loses. Ukraine supports that. Who doesn’t?
Не треба продовжувати вдавати, що хтось чогось досі не розуміє… Рф без жодної причини напала на ??. Рф веде повноцінну війну всіма видами зброї. Рф масово вбиває цивільних і «зачищає» територію. Рф вчиняє злочини проти людяності… Немає способу домовитись. Війну треба виграти…
Russia’s barbaric attacks continue, killing & terrorising civilians: attack on hospital in #Dnipro, now #Kyiv on dawn of #KyivDay. RU leadership & perpetrators will be held accountable. We remain committed to help Ukraine defend itself.#Accountability#WarCrimes#СлаваУкраїні
NSC’s Kirby: Now have information North Korea has delivered arms to Russia for use in Ukraine. North Korea has provided Russia with more than 1000 containers of military equipment and munitions. Today we’re releasing imagery showing movement of containers. pic.twitter.com/LxHwji4sjD
Oroszország a kapcsolatok normalizálását sürgető amerikai felhívásokat Washington tettei és nem a szavai alapján fogja megítélni – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a hétfői moszkvai sajtótájékoztatóján.
Lavrov annak kapcsán beszélt a kétoldalú viszonyról, hogy az izlandi fővárosban csütörtökön találkozik amerikai hivatali partnerével, Antony Blinkennel.
„Azt a döntést hozták (az amerikaiak), hogy stabil és kiszámítható kapcsolatokra van szükségük Oroszországgal. De ha ez a stabiltás szankciókat jelent, akkor ez valószínűleg nem az, amire nekünk szükségünk van, és az Egyesült Államoknak a kapcsolatok normalizálásáról szóló felhívásait nem a szavak alapján – túl sok volt belőlük –, hanem a konkrét tettek alapján fogjuk megítélni” – fogalmazott Lavrov.
Az orosz diplomácia vezetője elmondta, hogy erről említést tett a Blinkennel nemrég folytatott telefonbeszélgetése során. Hangsúlyozta, hogy Moszkva szeretné látni a kétoldalú viszony és a nemzetközi kapcsolatok azokat a területeit, ahol a két ország érdekei egybeesnek, és ahol az egyenjogúság és a kölcsönös tisztelet alapján meg lehet találni az érdekek egyensúlyát.
Úgy vélekedett, hogy leendő reykjavíki tárgyalópartnerének hasonló a megközelítése. Emlékeztetett Vlagyimir Putyin elnök kijelentésére, miszerint Oroszország maga fogja meghatározni az együttműködés formáit és területeit.
„Mindennek, ami bármi módon hatással van a hadászati stabilitásra, a nukleáris és a nem nukleáris fegyverekre (.), a tárgyalóasztalra kell kerülnie” – mondta.
Közölte: Oroszország javaslatot tett rá, hogy az Északi Tanács tagállamai hívjanak össze katonai szakértői szintű tanácskozást. Kifejezte reményét, hogy ez elősegítheti az érintett országok vezérkari főnökei közötti, hét évvel ezelőtt felfüggesztett rendszeres konzultációk felújítását.
Hangsúlyozta, hogy Oroszország törvényes és legitim katonai tevékenységet folytat a sarkkörön túli saját területein. Bírálta ugyanakkor a NATO arktiszi megjelenését célzó norvég kezdeményezést.
Az izraeli-palesztin konfliktus kiélesedéséről szólva az orosz diplomácia vezetője elítélte a Gázai övezetből az izraeli lakott övezetekre mért rakétacsapásokat és a palesztin területen polgári célpontok ellen intézett izraeli támadásokat. Lavrov felszólította a szemben álló feleket, hogy engedelmeskedjenek a haladéktalan fegyvernyugvást és tárgyalásokat sürgető felszólításoknak, s méltatta Egyiptom közvetítési erőfeszítéseit.
A tárcavezető kifejezte Moszkva készségét arra, hogy segítséget nyújtson Örményországnak és Azerbajdzsánnak a vitatott határszakaszok megállapítása és a demarkáció kérdéseiben, egyebek között azzal, hogy térképeket bocsát a felek rendelkezésére és konzultációs lehetőséget biztosít nekik. Egyúttal hangsúlyozta a békés megállapodás szükségességét.
Levélben mondott köszönetet Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök Orbán Viktor magyar kormányfőnek a zsidó újév alkalmából korábban küldött ünnepi üdvözletéért – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár hétfőn.
„Az Ön személyes barátsága és régóta fennálló elkötelezettsége a magyar–izraeli partnerség mellett minden eddiginél közelebb hozta egymáshoz kormányainkat és népeinket. Biztos vagyok abban, hogy a folyamatosan javuló együttműködés kézzelfogható előnyökkel jár majd népeink következő generációi számára” – írta Netanjahu.
Az izraeli kormányfő elismerését fejezte ki azért, hogy magyar partnere következetesen támogatja Izrael államot az európai és a nemzetközi fórumokon.
„Őszintén kívánom, hogy a következő év egészségben, jólétben és békében teljen. Köszönöm sokéves barátságát és jókívánságait” – zárta Orbán Viktornak írt levelét Benjamin Netanjahu.
Alekszandr Lukasenka belarusz elnök, akinek augusztusi nyolcvanszázalékos választási győzelmét az ellenzék nem ismeri el, egyik beszédében azt állította, hogy Lengyelország annektálni akarja Belarusz nyugati régióját.
Mindezt Grodnóban, néhány kilométerre a lengyel határtól mondta amolyan figyelmeztetésként, hogy ő felkészült a harcra. A helyszín kiválasztása éppen azért jelképes, mert a második világháború kitörése előtt, a még ma is 25 százalékban lengyelek lakta régió – a teljes népesség több mit három százaléka, közel háromszázezer ember – Lengyelországhoz tartozott, de a háború után a nagyhatalmak a határokat nyugatabbra tolták.
A Belaruszban élő lengyelek a rendszerváltás után már számíthattak az anyaország támogatására, most azonban annak befolyása szintet lépett.
Varsó aktívan elkezdte támogatni a Aljakszandr Lukasenkával szemben álló ellenzéket, amelynek vezetője, a száműzetésbe kényszerített Szvjatlana Cihanouszkaja magát nyilvánította az elnökválasztás győztesének. Ezek után nem meglepő, hogy az ellenzéki vezér a lengyel fővárosban lépett először a nyilvánosság elé. Többek között tárgyalt Mateusz Morawiecki lengyel kormányfővel, aki kijelentette, hogy hazája „kész befogadni az üldözésnek kitett belarusz személyeket”. Kisvártatva újabb ellenzéki politikusok vették az irányt Lengyelország felé. Köztük van Veronika Capkala, Cihanouszkaja legközvetlenebb munkatársa, továbbá Olga Kovalkova, aki szintén vezető szerepet vállal az ellenzéki mozgalomban.
Varsónak pontos terve van a belarusz ellenzék hosszú távú támogatására. Többek között finanszírozza a minszki rendszer ellenfeleit, ösztöndíjat kapnak az üldözött diákok és tudósok, megkönnyítik a lengyelországi munkavállalást, valamint pénzzel segíti a független belarusz médiát. Ráadásul politikailag maguk mögött tudhatják a Visegrádi Négyeket: az együttműködés szeptember 11-i kormányfői szintű tanácskozásán a csoport felsorakozott a lengyel álláspont mögött. Mateusz Morawiecki miniszterelnök uniós „Marshall-tervet” is kiátásba helyezett Belarusz számára, hogy gazdaságilag is vonzó kiutat kínáljon az országnak.
Lengyelországnak a belarusz ellenzék felkarolásával geostratégiai megfontolásai is vannak. Varsót ugyanis zavarja, hogy Lukasenko, bár tart a Kreml befolyásától hazájában, mind ez ideig mégis csak Moszkva előretolt nyugati helyőrségeként működött.
A mostani helyzetben pedig Vlagyimir Putyin orosz elnök már katonai erőt is ígért a belarusz elnöknek a választások után kirobbant zavargások megfékezésére. Figyelembe véve a történelmileg kialakult igencsak hűvös lengyel–orosz viszonyt, érthető a lengyelek aggodalma.
Lukasenkónak is van félnivalója, hiszen bizonyára nem felejtette el egykori ukrán kollégája bukásának körülményeit. Viktor Janukovics ukrán elnöknek, miután 2014-ben az utolsó pillanatban nem írta alá az Európai Unióval kötendő társulási szerződést, és helyette Moszkva anyagi támogatását fogadta el, hatalmas tömegtüntetéssel kellett szembenéznie. Brüsszel közvetítőként ajánlkozott, a tárgyalásokon Lengyelország – akkor a Polgári Platform volt hatalmon – komoly szerepet kapott. Janukovicsot kész helyzet elé állították: vagy lemond, vagy az EU-misszió távozik, szabadjára engedve a népharagot. Úgy tudni, hogy Radosław Sikorski akkori lengyel külügyminiszter tette Janukovics íróasztalára annak általa előre megírt lemondó nyilatkozatát.
Ukraine has slammed "questionable historical arguments" made by German President Frank-Walter Steinmeier regarding the Nord Stream 2 pipeline.https://t.co/C21shuWkBq
The Air Force is sending F-22 Raptor jets to Poland in support of NATO’s air shielding mission, U.S. Air Forces in Europe-Air Forces Africa said.https://t.co/NFkOEF8zuo
— Stars and Stripes (@starsandstripes) July 27, 2022
During #LublinTriangle meeting we talked with @MorawieckiM & @IngridaSimonyte about military aid & rebuilding ??. We condemned russia's ongoing attacks & war crimes. Grateful to ?? & ?? for their readiness to intensify discussion on inviting ?? to negotiate its joining NATO. 2/2 pic.twitter.com/HeS4uHmwkp
6 bilionów 220 mld 609 mln zł - na tyle oszacowany został koszt, jaki poniosła Polska w wyniku agresji i okupacji niemieckiej w latach 1939-1945. #RaportStratWojennych został przedstawiony 1 września w Zamku Królewskim w Warszawie. ??
? Deputy FM @arekmularczyk during today's press conference on Poland's request to United Nations Secretary-General @antonioguterres and ?? representatives to support the efforts to compensate for losses caused by German aggression and occupation in 1939-1945 pic.twitter.com/L78SWt4KaF
— Ministry of Foreign Affairs ?? (@PolandMFA) January 3, 2023
Do Polski?? dostarczone zostały drony MQ-9A Reaper klasy MALE (Medium Altitude Long Endurance), wyleasingowane od USA?? w ramach pilnej potrzeby operacyjnej. Będą one służyć w ??Siłach Powietrznych, prowadząc rozpoznanie m. in. na naszej wschodniej granicy. pic.twitter.com/eWunUzxhmG
??️ "Si l'Ukraine ne parvient pas à défendre son indépendance, nous n'aurons pas le choix, nous serons obligés de rentrer dans le conflit", déclare Jan Emeryk Rościszewski, ambassadeur de Pologne en France
ABW zatrzymała kolejnego członka siatki szpiegowskiej pracującej dla rosyjskiego wywiadu. Podejrzany prowadził obserwację obiektów militarnych i portów morskich. Był systematycznie wynagradzany przez Rosjan. To już 15. osoba zatrzymana w tym śledztwie.
Teaser and footage from a rehearsal of tomorrow’s Poland’s military parade, timed to coincide with Army Day - which commemorates Poland’s victory over the Bolsheviks in 1920. pic.twitter.com/oq93wFlXl6
Podczas gdy inni składają deklaracje odnoszące się do przyszłości, my w porozumieniu ze stroną ukraińską działamy. Pierwsze ekspresowo wyremontowane w Bumarze-Łabędy czołgi Leopard zostały odebrane przez stronę ukraińską ?? Nad kolejnymi wozami prace trwają. pic.twitter.com/anWXVvIbC5
AKTUALIZACJA❗️ Średnia notowań w interwale od 30 września do 7 października (7 sondaży) oraz od 8 do 12 października (8 sondaży), z wagą uwzględniającą prawdopodobny rozkład głosów w obwodach zagranicznych. pic.twitter.com/PWPKRAGvcd
At the meeting marking the 🇺🇦 Diplomatic Service Day, FM @sikorskiradek spoke about 🇵🇱's support for Ukraine.
Talking about the role of individuals in history, he compared @ZelenskyyUa to Winston Churchill, because had Zelenskyy left Kyiv, Ukraine would have lost the war. pic.twitter.com/LoeQinYNSr
💬 The presence of #NATO forces in Ukraine is not unthinkable. I appreciate the 🇫🇷 President Emmanuel Macron's initiative, because it is about Putin being afraid, not us being afraid of Putin.
France is building an alliance of countries open to potentially sending Western troops to Ukraine — and in the process deepening its clash with a more cautious Berlin.https://t.co/ckOjJL7fmh
