Dél-Koreában a mai napon kezdetét vették a parlamenti választások.
Helyi idő szerint délután három órakor 59,3 százalékos volt a részvételi arány. A múlt héten már előzetes választást tartottak, akkor már 31,28 százalék leadta voksát. A négy évvel ezelőtti választások idején a végleges részvételi arány 66,2 százalék lett.
Jelenleg a 2022-es elnökválasztáson győztes Jun Szogjol az államfő az országban, azonban pártja, az Népi Erő Pártja (PPP) a 300 fős parlamentben kisebbségben kormányoz (DP). Jun számára sorsdöntő lehet a mostani szavazás, hiszen ez alapján dől el, hogy nagyobb befolyást tudhat-e majd magának a parlamentben a hivatali idejéből hátralevő három évben.
A jelenleg parlamenti többséget birtokló, de ellenzéki koreai Demokrata Párt (DP) az előzetes felmérések alapján újra több mandátumot szerezhet, mint a PPP.
Egyes szakértők szerint a médiában „csendes konzervatívoknak” nevezett szavazók még meglepetést okozhatnak, ha nagy számban jelennek meg és teszik le voksukat szerdán.
A PPP elnöke, Han Donghun kampánya során nagyobb támogatásra bíztatta az embereket, hiszen pártja az elmúlt két évben nehezebben tudta keresztülvinni és kivitelezni terveit az ellenzéki többség miatt. Hozzátette, hogy a választás eredménye nagy valószínűséggel csak pár ezer szavazaton fog múlni.
Az I Dzsemjong vezette DP szerint azonban Jun kormánya alkalmatlan az ország vezetésére, amelyet jól mutat az országban meredeken emelkedő infláció, a lakhatási nehézségek és a több mint egy hónapja tartó orvossztrájk.
A PPP azonban kitart álláspontja mellett, hogy a máig elhúzódó nehézségek a Jun előtti Mun Dzsein-kormány ideje alatt is fennálltak, és megoldásuk az ellenzék konstruktivitásának hiánya miatt nehezen megvalósítható.
A két nagyobb párt mellett a választásokon indulhatott még a Korea Újjáépítése Párt, a botrányokba keveredett korábbi igazságügyi miniszter, Dzso Guk vezetésével az Új Jövő Pártja, amelyet a korábbi miniszterelnök, I Nagjon alapított, valamint a megbuktatott volt PPP-elnök, I Dzsunszok vezette Új Reform Párt.
A szavazás helyi idő szerint délután hat órakor ér majd véget, az első eredményeket pedig fél hétre várják.
A legfrissebb adatok szerint Erdogan török elnök pártja, az AKP szerezte meg a szavazatok többségét a parlamenti választáson, viszont az elnökválasztás a jelenlegi állás szerint a második fordulóra marad.
A legfrissebb adatok szerint a szavazatok 98,89 százalékos feldolgozottságánál az elnökválasztáson Recep Tayyip Erdogan jelenlegi elnök vezet, ő a szavazatok 49,35 százalékát szerezte meg. Legfőbb riválisa, Kemal Kilicdaroglu, aki 2010 óta a legnagyobb ellenzéki tömörülésnek, a kemalista Köztársasági Néppártnak (CHP) az elnöke, kereken 45 százalékot kapott.
Mivel egyik jelölt sem szerezte meg a szükséges 50 százalék+1 szavazatot, az elnökválasztás a második fordulóban dől el, amelyet május 28-án tartanak.
Mindegyik elnökjelölt mögött egy pártszövetség áll, nem csupán párt. Erdogant a Nép Szövetsége, Kilicdaroglut a Nemzet Szövetsége támogatja.
A kormányzó AKP a szavazatok 49,31 százalékát szerezte meg, mögöttük a Köztársasági Néppárt végzett a második helyen 35,18 százalékkal. Ez számukra 169, a győztes AKP számára 266 mandátumot jelentene. A parlamenti választás egyfordulós.
Russian President Vladimir Putin has accepted an invitation from his newly re-elected Turkish counterpart Recep Tayyip Erdoğan to visit Turkey.https://t.co/ky7t82NkaX
Turkey’s parliament has approved Sweden’s entrance to NATO, removing one of the last remaining obstacles to a historic expansion of the alliance https://t.co/xRwfCDEWKBhttps://t.co/xRwfCDEWKB
Svédországban vasárnap megkezdődtek a parlamenti választások, a legutóbbi közvélemény-kutatások fej fej melletti küzdelmet jósolnak a Magdalena Andersson miniszterelnök vezette, kisebbségi kormányzást folytató svéd szociáldemokraták és szövetségeseik, valamint a jobboldali ellenzéki blokk erői között. Az exit poll eredményeit várhatóan nem sokkal a voksolás lezárása után nyilvánosságra hozzák, és este már részeredményekre is lehet számítani a svéd parlamenti választás napján.
Kormányválság után kihívásokkal néznek szembe Magdalena Andersson kampányígéreteiben egyebek között a megújuló energiaforrások bővítése szerepel, míg a legnagyobb ellenzéki párt, a konzervatív Mérsékelt Párt vezetője, Ulf Kristersson adócsökkentést, az oktatás fejlesztését és „klímatudatos nukleáris energiát” ígért.
Emellett mindkét politikus a bűnözés elleni határozottabb fellépés fontosságát hangsúlyozta.
Az országban az MTI szerint tavaly júniusban alakult ki kormányválság, miután az előző, szintén szociáldemokrata miniszterelnök, Stefan Löfven hétéves kormányzás után június végén elveszítette az ellene benyújtott bizalmatlansági indítványt.
A legutóbbi, 2018. szeptember 9-én tartott parlamenti választásokon az ellenzéki jobbközép és a kormányzó baloldali koalíció közel azonos számú voksot kapott, előretört a bevándorlás-ellenes Svéd Demokraták (SD) párt. A 349 tagú parlamentbe a baloldali blokk 144 (a Svéd Szociáldemokrata Párt 100, a Baloldali Párt 28, a Zöld Párt 16) képviselőt küldhetett, a konzervatív Szövetség koalíció 142 (Mérsékelt Párt 70, Centrum Párt 30, a Kereszténydemokraták 22, a Liberálisok 20) mandátumot kapott. Az SD 62 képviselői helyhez jutott.
Ukrainians to practise flying Swedish Gripens, but there will be no supply. Pål Jonson, Minister of Defence of Sweden, has announced the training of several Ukrainian pilots on Swedish JAS 39 Gripen fighter jets in response to the Ukrainian side's request. pic.twitter.com/4zj7T4Ogp6
Glad to announce that after the meeting I hosted with @RTErdogan & @SwedishPM, President Erdogan has agreed to forward #Sweden's accession protocol to the Grand National Assembly ASAP & ensure ratification. This is an historic step which makes all #NATO Allies stronger & safer. pic.twitter.com/D7OeR5Vgba
Vasárnap reggel hét órakor Szlovénia-szerte kinyitottak a parlamenti választás szavazóhelyiségei, amelyekben csaknem 1,7 millió szavazásra jogosult szlovén állampolgár adhatja le voksát.
A szavazók a kétkamarás szlovén parlament 90 fős alsóházának leendő képviselőiről döntenek, egyéni jelöltre és pártlistára voksolva. A választáson 1471 jelölt és 20 pártlista szerepel.
Az előrejelzések szerint a jelenlegi miniszterelnöknek, Janez Jansának vagy legfőbb kihívójának, az újonnan alakult Szabadság Mozgalom elnökének, Robert Golobnak nyílik majd lehetősége új kormányt alakítani.
A Vecer és a Dnevnik című napilap által a héten készített felmérés eredménye szerint a szlovén pártok támogatottsági listáján első helyen továbbra is a Szabadság Mozgalom áll 26,3 százalékkal. A második helyen, szorosan mögötte, Janez Jansa miniszterelnök jobboldali Szlovén Demokrata Pártja (SDS) végzett 25,5 százalékkal. Őt követi a Baloldal (Levica) 8,8 százalékkal, a Szociáldemokraták (SD) 8,6, a konzervatív Új Szlovénia (NSi) 7,8 és az öt pártból álló új szocialista-liberális-zöld koalíció, a Kössük Össze Szlovéniát mozgalom 4 százalékkal.
A többi mért párt nem éri el a 4 százalékos parlamenti küszöböt.
A közvélemény-kutatások alapján önállóan egyik párt sem tud majd kormányt alakítani, koalíciós partnerre lesz szüksége.
A szavazóhelyek 19 óráig lesznek nyitva. A szlovén választási iroda a honlapján folyamatosan beszámol a részvételi arányról. A szavazóhelyiségekből távozók megkérdezésén alapuló exit pollok eredményét közvetlenül az urnazárás után nyilvánosságra hozzák. Az első részeredmények 21 óra után várhatók.
BREAKING: Exit polls in Slovenia’s parliamentary vote suggest a strong lead for the opposition liberals over the ruling right-wing populists of Prime Minister Janez Jansa. https://t.co/yE9tkWasa3
A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kapta a legtöbb szavazatot a németországi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson a hétfőn kora reggel közölt hivatalos előzetes végeredmény szerint.
Az SPD a szavazatok 25,7 százalékát gyűjtötte össze, 5,2 százalékponttal erősödve a legutóbbi, 2017-es Bundestag-választáson elért, történelmi mélypontot jelentő 20,5 százalékhoz képest.
A második a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége, amely minden korábbinál gyengébben teljesítve 24,1 százalékot szerzett. Ez 8,8 százalékpontos visszaesés a 2017-es 32,9 százalékhoz képest.
Azonban a CDU/CSU a szoros eredményre hivatkozva mégis a kormányalakítás szándékával vág neki az új törvényhozási ciklusnak.
Az SPD és a CDU/CSU is a Zöldekkel és a liberális Szabad Demokrata Párttal (FDP) kíván koalícióra lépni. Az SPD a berlini és a Mecklenburg-Elő-Pomerániában tartott tartományi választáson is az első helyen végzett.
Forrás: hirado.hu
[type] => post
[excerpt] => A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kapta a legtöbb szavazatot a németországi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson a hétfőn kora reggel közölt hivatalos előzetes végeredmény szerint.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1632733500
[modified] => 1632730809
)
[title] => A szociáldemokraták győztek a parlamenti választáson Németországban
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=30722&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 30722
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 30723
[image] => Array
(
[id] => 30723
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/k-epa20191206126-scaled.jpg
[original_lng] => 313023
[original_w] => 2560
[original_h] => 1438
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/k-epa20191206126-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/k-epa20191206126-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/k-epa20191206126-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/k-epa20191206126-1024x575.jpg
[width] => 1024
[height] => 575
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/k-epa20191206126-1536x863.jpg
[width] => 1536
[height] => 863
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/k-epa20191206126-2048x1151.jpg
[width] => 2048
[height] => 1151
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/k-epa20191206126-scaled.jpg
[width] => 2560
[height] => 1438
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1632722248:4
[_thumbnail_id] => 30723
[_edit_last] => 4
[views_count] => 1445
[_oembed_f6a3c430c5cc04c10e1b47ffc911d9d4] =>
Eine breite, parteiübergreifende Mehrheit trägt Frank-Walter Steinmeier in die zweite Amtszeit. Damit verbindet sich ein klarer Auftrag: Der Präsident muss seine selbst gewählte Rolle als Brückenbauer endlich ausfüllen. https://t.co/LVWQ24hFJm
Calls by some German politicians to launch NS2 for a little while and close it later are totally irrational. This resembles drug addiction, when a person says “Just one last time!” without realizing the devastating consequences of each “last time”. Addiction to Russian gas kills!
Auf seiner Asienreise besucht Olaf Scholz die demilitarisierte Grenze zwischen Nord- und Südkorea, die Vorbild für ein Ende des Ukrainekriegs sein könnte. Zunächst aber erreichte der Kanzler hier einen Durchbruch bei dem Thema. https://t.co/xXD33jdUwu
Minister @c_lindner und sein ?? Amtskollege @SergiiMarchenk3 haben eine gemeinsame Absichtserklärung zur Stärkung der Zusammenarbeit unterzeichnet. Es geht um Kooperation in den Bereichen #Finanzmarkt, #Zoll sowie dem Management von Staatsbeteiligungen und Privatisierungen. pic.twitter.com/tKCw8R3jJh
— Bundesministerium der Finanzen (@BMF_Bund) August 14, 2023
In Sachen PzH2000 & RCH155 #Ukraine. Ein KNDS-Sprecher mir gegenüber: ?bis heute kein Vertrag zu den 100 PzH2000, welche die Ukraine im Sommer 2022 anvisierte u. deren Produktion von der Bundesregierung genehmigt ist ?Produktionsstraße RCH155 wird zurzeit errichtet
Kurz vor dem Jahreswechsel bringt Russland erneut Terror über die ganze #Ukraine. Mehr als 100 Raketen & Drohnen haben u.a. eine Geburtsklinik zerstört, Menschen aus dem Alltag in den Tod gerissen. Auch 2024 rücken wir keinen Zentimeter von der Seite der 🇺🇦. #StandWithUkraine
[_oembed_time_231dff40d3396031623283d6268fe410] => 1704542925
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 2058
[2] => 41
[3] => 49
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Hírek
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 14456
[1] => 27905
[2] => 394
[3] => 1249
)
[tags_name] => Array
(
[0] => győzelem
[1] => Német Szociáldemokrata Párt (SPD)
[2] => németország
[3] => parlamenti válaszstások
)
)
[5] => Array
(
[id] => 30671
[content] =>
Elkezdődött a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás vasárnap reggel Németországban.
A második világháború utáni 20. Bundestag – szövetségi gyűlés – megválasztására jogosult 60,4 millió állampolgár reggel 8 órától este 18 óráig szavazhat az egyéni képviselőjelöltekre és tartományonként felállított pártlistákra.
Országszerte mintegy 60 ezer szavazókör nyitott meg, a választás lebonyolításában több mint 650 ezer önkéntes vesz részt. Két tartományban, Berlinben és Mecklenburg-Elő-Pomerániában helyi törvényhozási választást is tartanak.
A Bundestag-választásról a szavazóhelyiségből távozó választók megkérdezése alapján készített felmérések (exit poll) közvetlenül az urnazárás után jelennek meg. A koronavírus-járvány miatt valószínűleg minden korábbinál többen szavaznak levélben, ami várhatóan torzítja az exit pollokat. A hivatalos előzetes végeredmény hétfőre várható.
A felmérések alapján a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) 2005 óta megszakítás nélkül kormányzó szövetsége csak a második helyet éri el, támogatottsága történelmi mélypontra süllyed és akár ellenzékbe is szorulhat. A pártszövetség a legutóbbi, 2017-ben tartott Bundestag-választáson elért 32,9 százalék után a szavazatok 21-23 százalékát szerezheti meg.
A legtöbb szavazatot várhatóan az eddigi koalíciós társ, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) gyűjti össze, 23-25 százalékra számíthat a 2017-es – történelmi mélypontot jelentő – 20,5 százalék után.
Eine breite, parteiübergreifende Mehrheit trägt Frank-Walter Steinmeier in die zweite Amtszeit. Damit verbindet sich ein klarer Auftrag: Der Präsident muss seine selbst gewählte Rolle als Brückenbauer endlich ausfüllen. https://t.co/LVWQ24hFJm
Auf seiner Asienreise besucht Olaf Scholz die demilitarisierte Grenze zwischen Nord- und Südkorea, die Vorbild für ein Ende des Ukrainekriegs sein könnte. Zunächst aber erreichte der Kanzler hier einen Durchbruch bei dem Thema. https://t.co/xXD33jdUwu
Minister @c_lindner und sein ?? Amtskollege @SergiiMarchenk3 haben eine gemeinsame Absichtserklärung zur Stärkung der Zusammenarbeit unterzeichnet. Es geht um Kooperation in den Bereichen #Finanzmarkt, #Zoll sowie dem Management von Staatsbeteiligungen und Privatisierungen. pic.twitter.com/tKCw8R3jJh
— Bundesministerium der Finanzen (@BMF_Bund) August 14, 2023
Unsere Unterstützung für die Ukraine geht weiter. Heute beginnt die nächste #PATRIOT Ausbildung. 61 ?? Schüler + 10 ?? Sprachmittler starten ihre mehrwöchige Schulung. (Archivbilder) pic.twitter.com/19AwSRapoX
In Sachen PzH2000 & RCH155 #Ukraine. Ein KNDS-Sprecher mir gegenüber: ?bis heute kein Vertrag zu den 100 PzH2000, welche die Ukraine im Sommer 2022 anvisierte u. deren Produktion von der Bundesregierung genehmigt ist ?Produktionsstraße RCH155 wird zurzeit errichtet
Kurz vor dem Jahreswechsel bringt Russland erneut Terror über die ganze #Ukraine. Mehr als 100 Raketen & Drohnen haben u.a. eine Geburtsklinik zerstört, Menschen aus dem Alltag in den Tod gerissen. Auch 2024 rücken wir keinen Zentimeter von der Seite der 🇺🇦. #StandWithUkraine
Szövetségi parlamenti (Bundestag-) választást tartanak vasárnap Németországban.
A négy ciklus után a politikából visszavonuló Angela Merkel kormánya az új Bundestag október 26-ra tervezett megalakulásáig marad hivatalban. Utána is működik majd, egészen az új kormány megalakulásáig, de már csak ügyvezető kormányként.
A második világháború utáni 20. Bundestag – szövetségi gyűlés – megválasztására 60,4 millió állampolgár jogosult – 31,2 millió nő és 29,2 millió férfi -, köztük 2,8 millió első szavazó. Reggel 8 órától este 18 óráig szavazhatnak. A szavazóhelyiségekből távozók megkérdezésén alapuló felmérések (exit poll) közvetlenül az urnazárás után jelennek meg, a hivatalos előzetes végeredmény hétfőn várható.
Levélben szavazni augusztus 16-a óta lehet. A koronavírus-járvány miatt valószínűleg minden korábbinál többen élnek a lehetőséggel, ezért a levélszavaztok aránya akár ötven százalékig is emelkedhet a legutóbbi, 2017-es választáson regisztrált 28,6 százalékról. A levélben szavazók várhatóan rekord nagyságú aránya nem befolyásolja a végeredményt, de torzítja az exit pollokat, mert az egyes pártok támogatói eltérően viszonyulnak a levélszavazáshoz – a középen álló pártok táborára inkább, a széleken állókra kevésbé jellemző, hogy levélben szavaznak -, és így eltérő arányban adják le szavazatukat személyesen, illetve levélben.
A választáson negyven párt és 6211 jelölt indul. A jelöltek átlagéletkora 46 év, többségük férfi. A választás egyfordulós, érvényességi és eredményességi küszöb nincs. Lebonyolításában több mint 650 ezer önkéntes vesz részt.
Az arányosságra törekvő vegyes német választási rendszer az egyéni körzetek és a tartományonként felállított pártlisták kombinációjából áll. A Bundestag alapesetben 598 fős, a képviselői helyek felét az egyéni körzetek győztesei kapják, a másik 299 mandátumot pedig a listás szavazatok alapján osztják ki azon pártok között, amelyek országos átlagban elérik az öt százalékot, vagy legkevesebb három egyéni körzetben győznek, de az ötszázalékos bejutási küszöb alatt maradnak. Viszont előfordulhat, hogy egy párt valamely tartományban több egyéni mandátumot szerez, mint amennyi a listán szerzett szavazatok százalékos megoszlása alapján járna neki. Ez a mandátumtöbblet akár a parlamenti erőviszonyokat is átalakíthatja, felülírva a választók akaratát. Ezért a választójog egyenlőségének és a pártok esélyegyenlőségének biztosítására a többletmandátumok hatását kiegyenlítik, vagyis ha egy párt többletmandátumhoz jut, a parlamentbe bejutott összes többi párt kap egy-egy úgynevezett kiegyenlítő mandátumot.
A 2017-es választáson 46 többletmandátum keletkezett, torzító hatásuk ellensúlyozására pedig 65 kiegyenlítő mandátumot kellett kiosztani a frakcióknak. Ezzel a testület létszáma történelmi csúcsra, 709-re emelkedett, ami a többi között azzal járt, hogy át kellett építeni a székhely, a berlini Reichstag plenáris ülésekre szolgáló termét, hogy elférjen minden képviselő. A Bundestag így a világ második legnagyobb törvényhozó testülete a kínai Országos Népi Gyűlés után. Az előírtnál jelentősen magasabb létszám ugyan valamennyi parlamenti párt szerint veszélyeztetheti a testület működését, és a választópolgárok előtt indokolhatatlanul drágává teheti fenntartását, de a további növekedést érdemben gátló reformot mégsem sikerült kidolgozni az utóbbi négy évben. Egy 2020 októberi törvénymódosítással csupán azt vezették be, hogy az idei választáson három többletmandátum ellensúlyozására nem osztanak ki kiegyenlítő mandátumokat, és a következő választáson 299-ről 280-ra csökkentik az egyéni körzetek számát.
A 19. Bundestag legnagyobb frakciója a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a csak Bajorországban működő testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) közös képviselőcsoportja volt. A pártszövetség 2017-ben a szavazatok 32,9 százalékát szerezte meg. Vasárnap 21-23 százalék körüli eredményre számíthat a felmérések szerint. Ez történelmi mélypont.
A legtöbb szavazatot várhatóan az eddigi koalíciós társ, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) gyűjti össze, amely 23-25 százalékra számíthat a 2017-es – történelmi mélypontot jelentő – 20,5 százalék után. A harmadik erő a Zöldek pártja lehet, amely a 2017-es 8,9 százalék nagyjából kétszeresére, 16-17 százalékra számíthat. A liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) 11-13 százalékos eredményt érhet el a négy évvel korábbi 10,7 százalék után. A jobbközép CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) 10-11 százalékon áll, 2017-ben újoncként 12,6 százalékot szerzett. A balközép SPD-től balra álló Die Linke (Baloldal) 6-7 százalékon áll, 2017-ben 9,2 százalékot szerzett.
Eine breite, parteiübergreifende Mehrheit trägt Frank-Walter Steinmeier in die zweite Amtszeit. Damit verbindet sich ein klarer Auftrag: Der Präsident muss seine selbst gewählte Rolle als Brückenbauer endlich ausfüllen. https://t.co/LVWQ24hFJm
Auf seiner Asienreise besucht Olaf Scholz die demilitarisierte Grenze zwischen Nord- und Südkorea, die Vorbild für ein Ende des Ukrainekriegs sein könnte. Zunächst aber erreichte der Kanzler hier einen Durchbruch bei dem Thema. https://t.co/xXD33jdUwu
Minister @c_lindner und sein ?? Amtskollege @SergiiMarchenk3 haben eine gemeinsame Absichtserklärung zur Stärkung der Zusammenarbeit unterzeichnet. Es geht um Kooperation in den Bereichen #Finanzmarkt, #Zoll sowie dem Management von Staatsbeteiligungen und Privatisierungen. pic.twitter.com/tKCw8R3jJh
— Bundesministerium der Finanzen (@BMF_Bund) August 14, 2023
A júliusi parlamenti választásokat követően szeptember 1-jén, szerdán sem sikerült kormányt alakítania a harmadik legerősebb pártnak számító Bolgár Szocialista Pártnak, így valószínű, hogy az idén harmadszor is parlamenti választásokat kell tartani a balkáni országban. A volt kommunista pártból alakult Bolgár Szocialista Pártot a koalíciós partnernek kiszemelt három protesztpárt mindegyike visszautasította.
A júliusi választásokon 36 képviselői helyet szerző szocialisták a törvényhozásba bejutó további öt párt támogatására szorulnak, ezen pártok némelyike között azonban szintén ellentét feszül. Rumen Radev bolgár elnök múlt pénteken bízta meg kormányalakítással a szocialistákat. Bulgária alaptörvénye szerint három alkalommal lehet kormányalakítással próbálkozni, ha ezek egyike sem jár sikerrel, akkor újabb parlamenti választásokat kell tartani.
A dpa német hírügynökség szerint az újabb parlamenti választásokat novemberben tarthatják, amikor elnökválasztást is tartanak az országban. Ez lenne a harmadik parlamenti választás Bulgáriában az idén.
A júliusi választást az ITN nyerte meg, szűk többséggel Bojko Boriszov volt kormányfő Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) nevű jobbközép pártjával szemben. Az ITN 65, a GERB 63 képviselői helyet szerzett, ám egyiknek sem sikerült önállóan többséget szereznie a parlamentben.
Az első kormányalakítási megbízást az ITN augusztus közepén visszaadta, miután Trifonov akkori elmondása szerint a Demokratikus Bulgária (DB) nevű párt, valamint a Talpra, BG! Jövünk! (korábbi nevén Talpra! Maffia, Takarodj!) nevű platform elutasította az ITN által javasolt kormány összetételét. Ezt követően a GERB kapta meg a kormányalakítási megbízást, amelyet a párt később szintén visszaadott.
Megalakult az új szerb parlament hétfőn Belgrádban, miután hitelesítették a képviselők mandátumát, ám a házelnököt és helyetteseit egyelőre nem választották meg.
Az új összetételű törvényhozásban a 250 helyből 188 jutott a legnagyobb szerb pártnak, az Aleksandar Vucic vezette Szerb Haladó Pártnak (SNS). Ez 21-gyel több, mint amennyi a kétharmados többséghez szükséges. A balközép Szerbiai Szocialista Párt (SPS) 32 mandátummal, az Aleksandar Sapic olimpiai ezüst- és bronzérmes vízilabdázó Győzelem Szerbiának elnevezésű listája pedig 11 mandátummal rendelkezik.
A képviselőházba négy nemzeti kisebbségi listáról kerültek még be képviselők. Az albán kisebbségnek 3, két bosnyák kisebbségi pártnak pedig 3, illetve 4 politikusa ülhetett be a parlamenti padsorokba hétfőn. A legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) az eddigi négy helyett kilenc képviselővel rendelkezik. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség frakcióvezetője kiemelte: a következő négy évben is a vajdasági magyarságot érintő legfontosabb ügyeket kívánják képviselni, a kiemelt kérdések között helyet kap a környezetvédelem, a szociálpolitika, a mezőgazdaság és az egészségügy is.
Egyelőre nem lehet tudni, hogy mely pártok alakítanak majd kormányt, hiszen az SNS egyedül is kormányozhatna, ám Aleksandar Vucic kijelentette, koalíciós kormányzásra készül, és akár mindenkivel partnerségre lépne. Az albán kisebbség, valamint az egyik bosnyák párt viszont már közölte, biztosan nem kíván együtt kormányozni a Szerb Haladó Párttal.
A szerbiai alkotmány értelmében a kormánynak a parlament megalakulását követően legfeljebb 90 napon belül meg kell alakulnia, ám erre sokkal előbb sor kerül, Aleksandar Vucic államfő ugyanis többször megismételte, hogy a kabinet augusztus végéig feláll, habár még senkit nem bízott meg kormányalakítással.
I am happy that we found a European solution that facilitates travel between #Kosovo and #Serbia, which is in the interest of all citizens of Kosovo and Serbia.
Srbija širi ratnu propagandu Moskve, a sada i aktivno učestvuje u regrutovanju plaćenika jer dozvoljava emitovanje RT sa ovim oglasom. Najsramnije do sada.... Ovako ćemo ponovo biti osuđeni za nesprečavanje ili za pomaganje u vršenju ratnih zločina.https://t.co/x6IjOFqRP3
Már a reggeli órákban leadták szavazatukat a pártvezetők hétfőn az izraeli parlamenti választásokon, és erre buzdították híveiket is. Az országban egy éven belül harmadszor rendeznek parlamenti választásokat.
A választási bizottság adatai szerint a legutóbbi szeptemberi voksoláshoz képest valamivel kevesebben szavaztak az első órákban: akkor 15, ezúttal 14,5 százalék. A sok évtizedes hagyomány szerint a reggeli órákban inkább a baloldali, míg az esti órákban inkább a jobboldali szavazók szokták leadni szavazatukat Izraelben.
Szakértők szerint elsősorban a pártok híveinek részvételi szándéka fogja eldönteni a választások kimenetelét, vagyis az, hogy a politikusok mennyire lesznek képesek mozgósítani harmadszor is szimpatizánsaikat.
A pártvezetők idén is az elsők közt szavaztak, hogy utána országjáró körútra induljanak, és a nagyobb városokban szavazásra buzdítsák támogatóikat.
Benjámin Netanjahu ügyvezető miniszterelnök, a kormányzó jobboldali Likud párt vezetője Jeruzsálemben szavazott a feleségével. “Ez fontos demokratikus jog, melyre büszkének kell lennünk” – mondta, és szavazásra biztatott.
Beni Ganz, az ellenzéki centrista Kék-fehér párt elnöke lakóhelyén, Ros Haájnban adta le szavazatát. “Az elmúlt napokban mindannyian hazugságoknak, titkos felvételeknek és egy olyan rendszernek voltunk kitéve, amely megpróbál bennünket egymás ellen ugrasztani” – mondta Ganz a kampány utolsó időszakára utalva.
“Remélhetőleg ezen a napon megkezdjük a gyógyulás folyamatát, és megkezdjük a békés együttélést. Mindenkit szavazásra buzdítok, ne dőljenek be a hazugságoknak” – tette hozzá.
Avigdor Liberman, a jobboldali nacionalista Izrael a Hazánk (Jiszrael Béténu) párt elnöke, aki az utóbbi két választás után a mérleg nyelve volt a nagy pártok között, szintén lakóhelyén, a ciszjordániai Nokdim nevű telepes faluban voksolt.
“Ma éjjel fontos döntés születik egy erős Jiszrael Béténu és egy vallásos állam között”– mondta arra utalva, hogy az elmúlt évben megakadályozta az ultraortodox és a jobboldali pártok koalíciójával létrejövő kormányzást.
Reuven Rivlin államfő élesen bírálta a kampány “mocskos és övön aluli hangvételét”, miközben Jeruzsálemben leadta voksát. “Nem ezt a végtelen instabilitást érdemeljük, hanem egy értünk dolgozó kormányt”– mondta Rivlin. Hozzáfűzte, szégyenkezik, hogy már harmadszor kell az urnákhoz járulniuk az izraelieknek, és szavazásra buzdította az ország összes polgárát.
Az általában a későbbi órákban szavazó, Izrael lakosságának mintegy 20 százalékát kitevő arab kisebbség szavazata kulcsfontosságú lehet az idei választáson a 12-es televízió szakértői szerint.
Tavaly áprilisban csak 49 százalékuk ment el szavazni, de szeptemberben – miután a Likud szavazóhelyiségeik bekamerázását követelte állítólagos csalásokra hivatkozva -, már csaknem 60 százalékuk voksolt.
A Donald Trump amerikai elnök által a közelmúltban ismertetett béketerv miatti felháborodásuk nyomán a felmérések szerint idén akár 80 százalékuk is elmehet szavazni, ami jelentősen átírhatja a kneszeten, vagyis a törvényhozáson belüli arányokat, nagyobb súlyt adva a Netanjahuval szembenálló pártoknak.
1/3 The Ministry of Foreign Affairs is concerned at last night’s parade, held in the heart of the city of Kiev, to mark the establishment of the SS “Galicia” Division. The SS Waffen units were involved in some of the worst crimes that took place during the Holocaust. pic.twitter.com/XLzCEjVb7k
A failed rocket launch by the Islamic Jihad terrorist organization hit the Al Ahli hospital in Gaza City.
IAF footage from the area around the hospital before and after the failed rocket launch by the Islamic Jihad terrorist organization: pic.twitter.com/AvCAkQULAf
