Dimitar Glavcsev bolgár ideiglenes miniszterelnök és több politikus ragaszkodik ahhoz, hogy Rumen Radev, az ország elnöke mindenek ellenérejóváhagyta a kormány két minisztere, köztük a Külügyminisztérium vezetőjének cseréjét, számolt be a Ragyio Szvoboda bolgár szolgálata.
Glavcsev csütörtökön kijelentette, készen áll a párbeszédre Radevvel, de továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy járuljon hozzá a külügyminiszter és a mezőgazdasági miniszter cseréjéhez, és ha ez nem történik meg, akkor az elnök a felelős a tevékenységükért és az esetleges problémákért, nem a miniszterelnök.
Ezt követően a „Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért” vezetője, Bojko Boriszov és Deljan Peevszkij, a „Jogokért és Szabadságokért Mozgalom” képviselői hasonló nyilatkozatot tettek.
Radev ezt megelőzően kijelentette, hogy ellenzi, hogy a „Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért” alelnökét, Daniel Mitovot nevezzék ki a Külügyminisztérium élére, ahogyan azt Glavcsev hétfőn kérte.
Emlékeztetőül, június 9-én, az európai parlamenti választásokkal egy időben Bulgáriában előrehozott parlamenti választásokat tartanak. Őket a koalíciós pártok miniszterelnök-rotációról szóló megállapodása szerinti új kormányalakítás kudarca váltotta ki.
A mozgósítás módosításairól szóló törvénytervezet vitájának nyilvánosnak kell lennie, az ukránoknak meg kell érteniük a hadvezetés vízióját, és azt, hogy a parlamenti képviselők mit javasolnak a védelmi erők részéről felmerülő problémák megoldására – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök kedd esti videoüzenetében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „Ma elkezdődött a vita az új mozgósítási szabályokról. Helyes lenne, ha ezeket a szabályokat nem a pálya szélén vitatnák meg és fogadnák el, hanem úgy, hogy az emberek megértsék, mi a katonai vezetés jövőképe, mik a képviselők által javasolt bizonyos szabályok és követelmények mögött meghúzódó indítékok, és hogyan oldódnak meg azok a problémák, amelyekkel a katonáink már a hadseregben szembesülnek.”
Mint az elnök hangsúlyozta, a törvény olyan, hogy mindenkit érint az államban. „Helyes lenne, ha a Legfelső Tanács bizottságára alapozva a katonák a képviselőkkel közösen döntenének arról, hogy pontosan hogyan kell törvényi szinten biztosítani a következő évet a védelmi erőink számára. Várjuk a törvény végleges szövegét” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
I welcome the historic @EU_Commission recommendations to open accession negotiations with the Republic of Moldova ?? and Ukraine ??. Fully deserved recognition of their comprehensive reform efforts. Romania ?? strongly supports a EU ?? decision this year.
Olekszij Reznyikov jelenlegi védelmi miniszter leváltását és Rusztem Umerovnak, a legfőbb ukrán magánosítási alap vezetőjének a kinevezését kéri a tárca élére a parlamenttől Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Az államfő ezt vasárnap éjjeli videoüzenetében jelentette be.
„Úgy vélem, hogy a tárcának az együttműködés új megközelítéseire és más formáira van szüksége mind a katonákkal, mind összességében a társadalommal. A minisztériumot most Rusztem Umerovnak kell vezetnie. A Legfelsőbb Tanács jól ismeri őt, és Rusztem Umerovnak nincs szüksége további bemutatásra. Azt várom a parlamenttől, hogy támogassa ezt a jelölést” – mondta Volodimir Zelenszkij a Telegram-csatornáján közzétett videofelvételen.
Reznyikovot 2021 novemberében nevezték ki védelmi miniszternek, és több milliárd dollárnyi nyugati katonai segítség biztosítását segítette elő a háborús erőfeszítések támogatására. A minisztériumát azonban korrupcióval vádolták, amivel Reznyikov szerint csak az általa vezetett tárcát akarták befeketíteni.
A 41 éves Umerov 2022 szeptembere óta vezeti az ukrajnai Állami Vagyonalapot, és jelentős szerepet játszott egyebek mellett kényes háborús tárgyalásokon, mint például az ENSZ és Törökország közvetítésével megkötött fekete-tengeri gabonaszállítási megállapodásban.
Az alkohol betiltását fontolgatja a brit parlamentben az erkölcsök őre, miután kiderült: az adófizetők pénzéből 6,4 millió fontot költöttek arra tavaly, hogy a képviselők kedvezményes áron ehessenek és ihassanak a büfében.
Felül kell vizsgálni az alkoholárusítást a parlamentben – hangsúlyozta Daniel Greenberg, aki a londoni Daily Mailnek nyilatkozott. Elismerte, hogy voltak ezzel kapcsolatban „viselkedési problémák”, de sietett hozzátenni: „ez a képviselők magánügye”. Boris Johnsont, a nemrég megbukott konzervatív kormányfőt gyakran fényképezték kissé kapatos állapotban. Különösen kedvezőtlen visszhangot váltott ki, hogy miközben a pandemia idején a kormány elrendelte az éttermek és pubok bezárását, ők vígan ittak az adófizetők által fizetett igen olcsó, de nagyon jó minőségű italokból.
A legutóbbi pénzügyi évben 6,4 millió fonttal járultak hozzá az adófizetők ahhoz, hogy a parlamentben a munka olajozottan folyjon hála a büfében elfogyasztott alkoholnak. Az előző évben ez még 7,5 millió font volt, azt megelőzően viszont 9,1 millió font. A pandémia óta nőtt meg ennyire a fogyasztás a parlamenti büfében, azt megelőzően jóval kisebb volt: 4,6 illetve 2,6 millió font.
Az erkölcsök őre megtagadta a választ arra, hogy melyik képviselő sértette meg a viselkedési szabályokat, de utalt arra, hogyha valaki rendszeresen túllépi a határokat, akkor csökkenthetik a jogosultságát az „arany nyugdíjra”. Így nevezik azt a nyugdíjrendszert, amely viszonylag rövid parlamenti szereplés után is életre szólóan magas járadékot jelent.
Betiltják az alkoholt a parlamentben? Ezt tudakolta a Times rádió, de az erkölcsök őre azt a választ adta, hogy „erről maguknak a parlamenti képviselőknek kell dönteniük. Az mindenesetre tény, hogy az elmúlt években nagyon megváltozott a megítélése az alkoholfogyasztásnak a munkahelyen” – hangoztatta Daniel Greenberg.
A parlament szóvivője sietett visszalőni mondván: „sok újságíró is látogatja a parlamenti büfét, rajtuk kívül látogatók is vannak, akik ott ehetnek és ihatnak”. Hangsúlyozta: igyekeznek spórolni: „a parlamenti büfé kiadásai 1,1 millió fonttal csökkentek az előző évhez képest Londonban”.
Moldova Alkotmányának módosítását tervezik: a „moldovai nyelv” kifejezést a „román nyelvre” váltanák.
A moldovai parlament első olvasatban jóváhagyta a nyelvtörvényt. A szavazás azonban botrányba fulladt – számolt be a NewsMaker.
A törvénytervezet értelmében Moldova Alkotmányában a „moldovai nyelv” kifejezést „román nyelvre” módosul.
A törvénytervezet ismertetése során a kommunisták és szocialisták blokkjának ellenzéki képviselői kiálltak a szószék elé. Népszavazást és előrehozott parlamenti választásokat hirdető plakátokat hoztak.
A Cselekvés és Szolidaritás kormánypárt egyik képviselője kikapta az ellenzéki társa kezéből a plakátot, ezt követően verekedés tört ki. A kommunisták képviselője „Moldova, Moldova” kifejezést kiabálta a mikrofonba. Kikapcsolták a mikrofont, és folytatódott a rendbontás.
Ihor Grosu, a parlament elnöke nyugalomra szólította fel a képviselőket. Miután a parlamenti többség képviselői visszatértek a helyükre, folytatódott a törvényjavaslat megvitatásának folyamata.
A parlamenti csetepaté ellenére a képviselők 55 igen szavazatával elfogadták az államnyelv Alkotmánybeli átnevezéséről szóló törvénytervezetet.
9 more citizens of Moldova have been successfully evacuated from Gaza and arrived today in Chișinău.
Many thanks to Ukraine and my friend @DmytroKuleba for helping to bring our citizens home from Cairo. A new joint diplomatic success. pic.twitter.com/NOAEbbFkPO
A Parlament következő ülésén négy, korábban Ukrajnában betiltott párt képviselőjének mandátumát tervezi visszavonni – közölte Telegram-csatornáján David Arahamija, a Nép Szolgája frakcióvezetője, számolt be az Ukrinform.
„Mindez alkotmányos módon fog megtörténni. Vagyis bírósági fellebbezési lehetőség nélkül. Mert ez a helyes módja a parlament megtisztításának, és nem azok a provokációk, amelyek a kollaboránsok kezére játszanak, függetlenül a párt megnevezésétől” – tette hozzá.
„Mindenkit számon tartunk, és nem bocsátunk meg senkinek. Ennek a történetnek mindenképpen lesz folytatása. De minden összhangban lesz a törvénnyel és Ukrajna alkotmányával” – hangsúlyozta Arahamija.
Amint arról az Ukrinform korábban beszámolt, novemberben, az ukrán állampolgárság megszüntetésével összefüggésben a Parlament felfüggesztette Ihor Vaszilkovszkij és Vadim Rabinovics parlamenti képviselők jogkörét.
Januárban Andrij Akszjonov parlamenti képviselő kérelmet nyújtott be lemondását illetően.
