A részben elismert Koszovó törvényhozása kedden nem tudta lezárni alakuló ülését, ami a törvényhozók 47. sikertelen kísérletévé vált a munka folytatására – számolt be a Jevropejszka Pravda a Ragyio Szvoboda balkáni szolgálatára hivatkozva.
A koszovói parlamentben kedden a szokásos módon zajlottak az események. A három legnagyobb ellenzéki párt nem volt hajlandó képviselőket delegálni a bizottságba, amely titkos szavazást szervezne a Közgyűlés elnökének megválasztására.
Ezt az elképzelést a legnagyobb párt, Albin Kurti miniszterelnök Önrendelkezési Mozgalma népszerűsíti, amely a titkos szavazást lehetőségnek tekinti a házelnök kinevezésének feloldására.
A parlament elnökének és helyetteseinek kinevezése nélkül a koszovói törvényhozás nem tudja befejezni alakuló ülését és megkezdeni a teljes értékű munkát – beleértve a kormány kinevezését is.
Emiatt Koszovó a február eleji parlamenti választások óta állandó politikai válságban van.
A Koszovói Közgyűlés alakuló ülése ismét nem tudta megválasztani sem a házelnököt, sem annak helyetteseit, így a testület működése továbbra is blokkolva maradt. Erről a Koha.net számolt be.
A közgyűlés ülése, amelyet korábban bombafenyegetés miatt félbeszakítottak, még aznap este folytatódott. Ennek ellenére ismét nem született politikai áttörés – ez már a 42. próbálkozás volt, és a képviselők ezúttal sem tudtak elnököt választani.
A koszovói rendőrség szerint a július 5-én, szombaton érkezett bombafenyegetés egy szerbiai telefonszámról származhatott.
A hatóságok a biztonsági szervekkel együttműködve intenzív nyomozást folytatnak a fenyegetés körülményeinek tisztázása és az esetleges veszély felderítése érdekében.
Zejnullah Gashi ügyész elmondta, hogy a robbantással való fenyegetést telefonon közölték egy férfi hangján, aki angol akcentussal beszélt.
A nyomozásba kiberbűnözés elleni egységeket is bevontak.
Ruszlan Sztefancsuk, az ukrán parlament elnöke bejelentette, hogy a parlament törvényjavaslatot készít elő a háború következtében elrendelt hadiállapot lejárta utáni választások kiírásáról – írja a Kyiv Independent.
Dolgozunk ezen, mert a következő választásokra egy új, különleges törvénytervezetre van szükség, amely szabályozni fogja az úgynevezett háború utáni választásokat – mondta Sztefancsuk. Hozzátette, hogy a háború utáni választásokról szóló külön jogszabály oka az, hogy Ukrajna alkotmánya nem rendelkezik egyértelműen a hadiállapot lejárta utáni választások részleteiről.
A háború kitörése, illetve az azt követő hadiállapot kihirdetése Ukrajnában lehetetlenné tette a választások megtartását, és Volodimir Zelenszkij elnök mandátumát meghosszabbították, amit alkotmányjogászok szerint az ukrán törvények lehetővé tesznek.
Nyolcadik próbálkozásra sem sikerült megválasztani a koszovói parlament elnökét vasárnap, így a képviselőház korelnöke keddre újabb ülést hívott össze, hogy a választások után több mint két hónappal megkezdhesse munkáját a törvényhozás.
A február 9-i parlamenti választást a kormányzó, baloldali Önrendelkezés (Vetevendosje) mozgalom nyerte meg a voksok 42,3 százalékának megszerzésével. Ez 48 képviselői helyre volt elegendő a 120 tagú törvényhozásban, vagyis Albin Kurti miniszterelnök pártjának koalíciós partnert kellett találnia a kormányzáshoz.
A választás második helyezettje a korábban Hashim Thaci volt államfő vezette Koszovói Demokrata Párt (PDK) lett a szavazatok 20,95 százalékával,
a harmadik pedig a Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) 18,27 százalékkal, míg Ramush Haradinaj volt kormányfő Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) nevű pártja és koalíciós partnerei 7,6 százalékot szereztek. A többi albán párt nem jutott be a törvényhozásba. A nemzeti kisebbségeknek 20 garantált hely jut a parlamentben, 10 a szerbnek, 10 pedig a többi nemzeti közösségnek. A szerbeknek fenntartott helyek közül kilencet a Belgrád által támogatott Szerb Lista szerzett meg, egy az ellenzéki Szabadságért, Igazságért és Fennmaradásért nevű pártnak jutott.
A parlament alakuló ülését április 15-re hívták össze, ám akkor nem sikerült megalakulnia az új összetételű törvényhozásnak, mert az illetékes bizottság nem tudta hitelesíteni a megválasztott képviselők megbízatását, a miniszterelnök és a kormány tagjai ugyanis még nem mondtak le, így nem válhattak képviselővé.
Néhány nappal később ugyan a képviselők letehették esküjüket, a házelnök személyéről azonban azóta sem sikerült megegyezni.
Az Önrendelkezés azt szeretné, ha a soraiba tartozó Albulena Haxhiu lenne a parlament új elnöke, ám ehhez mindeddig nem sikerült megszerezni a kellő támogatást, vagyis a 61 képviselői szavazatot. Vasárnap 57-en támogatták a politikus házelnökké választását, 41-en ellenezték, hárman pedig tartózkodtak.
Albin Kurti a kampánya során kijelentette: szeretné, ha pártja abszolút többséget szerezne, és önállóan tudna kormányozni. A kampány során mind az AAK, mind a PDK, mind pedig az LDK kizárta az együttműködést Kurtival. A három párt összesen 48 mandátummal rendelkezik.
Az ellenzéki pártok egyelőre szintén nem tudnak megegyezni abban, kit szeretnének házelnöknek, de míg a PDK teljesen kizártnak tartja, hogy az Önrendelkezés jelöltjére szavazzon, a többi pártnak csak Albulena Haxhiu személye ellen van kifogása, más politikust a bejelentések szerint támogatnának.
A koszovói törvények nem szabályozzák, hogy hányszor lehet megkísérelni a házelnök megválasztását, az egyetlen feltétel, hogy az új ülést minden alkalommal 48 órán belül meg kell tartani. Amennyiben sikerül megválasztani a parlament elnökét, a köztársasági elnök fel kell, hogy kérjen valakit kormányalakításra. Amennyiben a parlamenti választáson legtöbb szavazatot szerzett Önrendelkezésnek nem sikerült kormányt alakítania, úgy a második helyen végző PDK, majd a harmadik helyen szereplő LDK jelöltjét kéri fel az államfő. Ha senki nem tudja megszerezni a szükséges támogatást, előrehozott választásokat kell kiírni.
A georgiai (grúz) parlament, amelynek jogszerűségét nem ismeri el az ötödik elnök, Salome Zurabishvili, valamint az ellenzék és a georgiai társadalom jelentős része, megszüntette 49 ellenzéki képviselő mandátumát. Erről az Echo Kavkaz számolt be.
A döntés meghozatalának indoka az volt, hogy ezek a képviselők tavaly novemberben petíciót nyújtottak be a parlamenthez, amelyben követelték mandátumaik megszüntetését.
Ezen a ponton a parlamentben már csak 12 képviselő maradt a volt miniszterelnök pártjából. Ők illegitimnek tartják a választások eredményeit, és nem vesznek részt a parlament munkájában. Ugyanakkor a párt képviselői nem nyújtottak be kérelmet mandátumaik megszüntetésére.
Chaos in the Serbian Parliament: Eggs fly, smoke bomb thrown, torch lit, MPs clash The first session of the regular spring session began in the Serbian Parliament, but a clash between MPs soon broke out. pic.twitter.com/TUcyJ06tJO
— Sprinter Observer (@SprinterObserve) March 4, 2025
A görög parlament nem tudott új elnököt választani az első szavazási fordulóban, amelyre január 25-én, szombaton került sor – számolt be a Kathimerini hírportál.
Ahhoz, hogy valaki elnyerje az elnöki tisztséget, legalább 200 szavazatot kell szereznie.
A második szavazás január 31-én lesz, de várhatóan az sem hoz majd eredményt.
A parlament elnöke, Konstantinos Tasoulas, akinek jelölését a görög miniszterelnök, Kíriakosz Micotákisz javasolta, 160 szavazatot szerzett.
A szükséges többség két forduló után 180-ra csökkent, majd 151-re. Az utolsó fordulóban már csak az egyszerű többség elegendő a győzelemhez.
A görög elnöki poszt nagyrészt ceremoniális szerep, és korlátozott politikai hatáskörökkel rendelkezik.
Az ausztrál parlament pénteken elfogadta azt a jogszabályt, amely korlátozza a gyermekek és tizenévesek hozzáférését a közösségi médiához, és csak a 16 éves vagy annál idősebbek számára teszi lehetővé annak használatát.
A jogszabályt csütörtökön fogadta el a szenátus, miután a tervezetet már szerdán jóváhagyta a képviselőház. Péntek hajnalban a szenátusban javasolt módosítások figyelembe vételével az indítvány törvényerőre emelkedett.
A tilalom egy év múlva lép életbe, és olyan platformokat érint, mint a Facebook, az Instagram, a TikTok, a Snapchat, a Reddit és az X. Kivételt képeznek majd az egészségügyi és oktatási szolgáltatások, köztük a YouTube, a Messenger Kids és a WhatsApp.
A közösségimédia-vállalatok kötelesek lesznek „elkülöníteni és megsemmisíteni minden adatot, amelyet a korhatár meghatározására használtak fel” – derült ki Anthony Albanese miniszterelnök és Michelle Rowland kommunikációs miniszter közös nyilatkozatából.
Az adatok megsemmisítésének elmulasztása akár 49,5 millió ausztrál dollár büntetést is vonhat maga után.
A miniszterelnök hangoztatta: „azt akarjuk, hogy a gyerekeinknek gyermekkoruk legyen, a szülők pedig biztosak lehessenek abban, hogy támogatjuk őket”.
A következő 12 hónapban fogják kidolgozni, hogyan tudják a törvényt a leghatékonyabban átültetni a gyakorlatba. A tervek szerint a felhasználókat vagy a szülőket nem fogják büntetni a szabályok megsértéséért, az életkor ellenőrzése az internetes platformok felelőssége lesz.
Az ausztrál törvény elfogadására reagálva a TikTok szóvivője pénteki közleményében arra figyelmeztetett: nem kizárt, hogy a tiltás következtében a fiatalok könnyebben az internet „sötétebb bugyrai” felé terelődhetnek, ahol semmiféle biztonsági előírások és szabályok nem védik őket. A Facebookot és az Instagramot tulajdonló Meta sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az ausztrál törvényhozók nem vették figyelembe mindazt, amit a szektor már megtett annak érdekében, hogy a felhasználók az életkoruknak megfelelő tartalmakkal találkozzanak. Az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) ausztráliai részlege pedig úgy ítélte meg, a jogszabály nem lesz „csodaszer” a gyerekekre leselkedő online veszélyekkel szemben, és a tiltás miatt a fiatalok könnyebben tévedhetnek az internet „rejtett és szabályozatlan” területeire is.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Az ausztrál parlament pénteken elfogadta azt a jogszabályt, amely korlátozza a gyermekek és tizenévesek hozzáférését a közösségi médiához, és csak a 16 éves vagy annál idősebbek számára teszi lehetővé annak használatát.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1732902780
[modified] => 1732896111
)
[title] => A parlament is jóváhagyta: betiltják a 16 éven aluliaknak a közösségi média használatát Ausztráliában
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=133825&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 133825
[uk] => 133830
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 133826
[image] => Array
(
[id] => 133826
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/kozossegi-media-2.jpg
[original_lng] => 29599
[original_w] => 800
[original_h] => 600
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/kozossegi-media-2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/kozossegi-media-2-300x225.jpg
[width] => 300
[height] => 225
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/kozossegi-media-2-768x576.jpg
[width] => 768
[height] => 576
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/kozossegi-media-2.jpg
[width] => 800
[height] => 600
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/kozossegi-media-2.jpg
[width] => 800
[height] => 600
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/kozossegi-media-2.jpg
[width] => 800
[height] => 600
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/kozossegi-media-2.jpg
[width] => 800
[height] => 600
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1732889007:3
[_thumbnail_id] => 133826
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1032
[_oembed_be24957dca96c8e9e780a1ef41fca63e] =>
[_oembed_time_be24957dca96c8e9e780a1ef41fca63e] => 1732889074
[_oembed_24642c79bd59f11dc79f8be4c33e423e] =>
[_oembed_time_24642c79bd59f11dc79f8be4c33e423e] => 1732889074
[_algolia_sync] => 508373543000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 746593
[1] => 11193
[2] => 4995
[3] => 274
[4] => 3196
)
[tags_name] => Array
(
[0] => 16 éven aluliak
[1] => Ausztrália
[2] => közösségi média
[3] => parlament
[4] => tilalom
)
)
[7] => Array
(
[id] => 126985
[content] =>
Nem szavazta meg szerdán az ukrán parlament azt a javaslatot, amely több mint háromszáz település nevét változtatta volna meg a „dekommunizáció és az orosztalanítás” jegyében. Ezt követően a parlamentben a szónoki emelvényt képviselők vonták blokád alá azzal a követeléssel, hogy az illetékes bizottság ismét terjessze az plénum elé a határozati javaslatot újbóli megvitatásra − közölte Roman Lozinszkij parlamenti képviselő szerdán a Facebookon.
„A parlament éppen most gáncsolta el a 333 település nevének orosztalanításáról szóló határozatot. Elbukott egy történelmi lehetőség, hogy Ukrajna térképéről végleg levegyék mindazt, amit Moszkva az évszázados szolgaság során ránk kényszerített” − írta a képviselő.
Kiemelte, hogy a törvényhozásban egy nem hivatalosan létrejött, Moszkvai Patriarchátus Képviselői elnevezésű csoportosulás tévesztette meg képviselőtárait „mindenféle igaz és hamis állításokkal”, aminek köszönhetően csupán 208-an támogatták az előterjesztést a szükséges 226 helyett.
Ez súlyos szégyen Ukrajnára nézve − jegyezte meg, hozzátéve, hogy ez a Moszkva-barát politikai körök revansa. Lozinszkij tájékoztatása szerint a jelenlévő képviselők közül 75-en nem szavaztak, öten tartózkodtak, hárman pedig elutasították az indítványt − olvasható az MTI tájékoztatásából.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Nem szavazta meg szerdán az ukrán parlament azt a javaslatot, amely több mint háromszáz település nevét változtatta volna meg a „dekommunizáció és az orosztalanítás” jegyében.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1726694760
[modified] => 1726688696
)
[title] => Nem szavazta meg a parlament 333 település nevének megváltoztatását
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=126985&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 126985
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 126986
[image] => Array
(
[id] => 126986
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/ukran-parlament.jpg
[original_lng] => 282816
[original_w] => 1022
[original_h] => 681
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/ukran-parlament-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/ukran-parlament-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/ukran-parlament-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/ukran-parlament.jpg
[width] => 1022
[height] => 681
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/ukran-parlament.jpg
[width] => 1022
[height] => 681
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/ukran-parlament.jpg
[width] => 1022
[height] => 681
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/ukran-parlament.jpg
[width] => 1022
[height] => 681
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1726677896:12
[_thumbnail_id] => 126986
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1205
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 508338006000
[_oembed_97aac1117ebb73965e2f675b0ac25a1c] =>
The name Persian Gulf, like many geographical designations, is deeply rooted in human history. Iran has never objected to the use of names such as the Sea of Oman, Indian Ocean, Arabian Sea, or Red Sea. The use of these names does not imply ownership by any particular nation, but… pic.twitter.com/PQjUiph4qt
A Legfelső Tanács nyilvántartásba vette Az ipari politikáról és a gazdaság reálszektorának kiszámíthatóságáról szóló 11331. számú törvénytervezetet, amely előírja a munkavállalók „gazdasági okokból való felmentését” a mozgósítás alól – közölte Dmitro Nataluha, a gazdaságfejlesztési szakbizottság elnöke, a Nép Szolgája parlamenti képviselője.
A képviselő szerint a „gazdasági okokból való felmentés” koncepciója lehetővé teszi, hogy a gazdaság megtartsa a nehezen pótolható szakembereket. A mechanizmusnak az alábbiak szerint kell működnie:
azon vállalkozásnak, amely havi 20 000 hrivnya megemelt hadiadót fizet egy alkalmazott után, lehetősége van igényelni dolgozója felmentését a mobilizáció alól;
a megemelt illeték befizetését nem a munkavállaló, hanem maga a vállalkozás teljesíti. Ő maga határozza meg, hogy ki a nélkülözhetetlen munkaerő számára, és ezt az erre vonatkozó adóbefizetéssel erősíti meg;
a felmentés igénylése minden gazdasági egységre vonatkozik, ami kiküszöböli azt a problémát, hogy korábban nem lehetett felmenteni a mobilizáció alól a nemzetközi vállalatok dolgozóit vagy a magánvállalkozókat. Ez utóbbiak akkor kapnak felmentést, ha igazolják, hogy az elmúlt 1 évben működtek.
A felmentettek számát és az eljárást a kormány határozza meg. A megemelt hadi adó befizetésének mechanizmusát a 11332. számú törvénytervezet írja elő.
Nataluha közölte, hogy hamarosan két alternatív törvényjavaslatot nyújtanak be a parlamentbe: az egyik a több mint 35 ezer hrivnya fizetéssel rendelkezők felmentésének modelljét tartalmazza, a másik egy vegyes felmentési modellt helyez kilátásba: 35 000 hrivnya összegű bér az alkalmazottnak, 20 000 hrivnya hadiadó a vállalkozók számára.
Pánikot váltott ki az a bizottsági jelentés a kanadai parlamentben, amely azt állítja: meg nem nevezett politikusok titokban külföldi kormányok diplomatáival dolgozhattak össze az ottawai döntéshozatal utóbbiak számára kedvező befolyásolása érdekében – írja a Politico.
A kanadai parlament nemzetbiztonsági és hírszerzési bizottsága új jelentést adott ki, amely arra utal, hogy egyes kanadai törvényhozók maguk segíthettek külföldi szereplőknek abban, hogy beavatkozzanak a politikai kampányokba és döntéshozatalba. Az összpárti bizottság hétfőn azt közölte, hogy olyan értesüléseket vizsgált, amelyek szerint meg nem nevezett parlamenti képviselők „félig-meddig szándékosan” külföldi képviseletekkel együttműködve mozgósítottak szavazókat, azoktól készpénzt vehettek át, és velük bizalmas információkat oszthattak meg, továbbá egyes diplomatáktól utasításokat kaptak a parlamenti döntéshozatal befolyásolására.
Justin Trudeau liberális párti miniszterelnököt a fejlemények miatt támadás alá vette Pierre Poilievre, a konzervatívok vezetője, felszólítva a kormányt arra, hogy hozza nyilvánosságra az érintett képviselők nevét. „A nemzetbiztonsági bizottság szerint vannak olyan képviselőink, akik tudatosan dolgoztak ellenséges külföldi kormányoknak” – mondta Poilievre szerdán, hozzátéve:
A kanadaiaknak joguk van tudni, hogy kikről és miről van szó – kik ők?
A jelentésben foglaltak nyomás alá helyezték a rendőrséget, hogy vizsgálja ki az esetet, egyúttal újabb vitát szít arról, hogy a szövetségi kormány mennyire képes megfékezni a külföldi beavatkozást Kanadában. A legmagasabb titkosszolgálati felhatalmazással rendelkező bizottság a megállapításait több mint 4000 dokumentumra és mintegy 1000 bizonyítékra alapozta.
A riport szerint továbbra is Kína jelenti a legnagyobb veszélyt Kanadára, Indiával a második helyen.
A bizottság emellett arra is jutott, hogy mivel az ország eddig nem kezelte megfelelően a nemzetbiztonsági információk büntetőeljárásokban való felhasználásával kapcsolatos, régóta fennálló kihívásokat, az illegális tevékenységek miatt nem valószínű, hogy büntetőjogi vádemelésre kerül sor.
