Donald Trump beiktatási beszédében energiavészhelyzetet hirdetett. Egy fehér házi dokumentumból kiderül, hogy az újonnan beiktatott elnök kilépteti az Egyesült Államokat a 2015-ös párizsi éghajlatvédelmi egyezményből.
Egy ma nyilvánosságra került fehér házi dokumentum szerint Donald Trump kilépteti az Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezményből.
Az elnök előző elnöksége idején ezt már egyszer megtette, de Joe Biden vezetésével Amerika visszalépett az egyezménybe.
Donald Trump beiktatási beszédében energiavészhelyzetet hirdetett, amit részben az elszálló energiaárakkal indokolt.
Fúrj, baby, fúrj! – mondta Trump.
Az elnök bejelentette, az Egyesült Államok „gyártó ország” lesz, hozzátéve, hogy az Egyesült Államoknak van a világon a legnagyobb olaj- és földgázkészlete, és ezt használni fogjuk.
Hozzátette, leverik az energiárakat, és újra teljesen feltöltik a stratégiai készleteiket.
Amerikai energiát fogunk exportálni az egész világba – jelentette ki Trump. Hozzátette, „gazdag ország leszünk”, és ebben a „folyékony arany” fog segíteni.
Az elnök egyúttal bejelentette, hogy véget vet a Biden által tavaly tavasszal bevezetett elektromosautó-kvótának, amely kimondta, hogy 2032-re az Egyesült Államokban értékesített új járművek kétharmadának zéró kibocsátásúnak kell lennie.
Ma véget vetünk a Green New Dealnek, és visszavonjuk az elektromosautó-kvótát, megmentve ezzel az autóiparunkat, és betartva a nagyszerű amerikai autóipari dolgozóknak tett szent ígéretemet. Más szóval, önök megvehetik majd az önök által választott autót.
Több határozott lépést követelt a világ vezetőitől a klímaválság elleni küzdelemben António Guterres ENSZ-főtitkár csütörtökön a Fehér Ház virtuális klímavédelmi csúcstalálkozóján.
Guterres szerint globális koalícióra van szükség ahhoz, hogy az évszázad közepéig elérhetővé váljon a karbonsemlegesség. A főtitkár aláhúzta: ehhez „minden országnak, minden régiónak, minden városnak, minden vállalkozásnak és minden ágazatnak” ki kell vennie a részét a feladatokból. A következő tíz évnek az átalakulás évtizedének kell lennie – tette hozzá a tisztségviselő.
Guterres rámutatott: minden országnak nagyratörő célokat kell kitűznie. Ezeket a célokat egyebek között a széndioxid-kibocsátás megadóztatásával lehet elérni. Emellett fel kell hagyni a szén- és az olajkitermelés állami támogatásával – mondta. „A szakadék szélén állunk” – hangsúlyozta a főtitkár. „Biztosítanunk kell, hogy a megfelelő irányba tesszük a következő lépést” – fűzte hozzá.
Joe Biden amerikai elnök negyven állam- és kormányfőt hívott meg az online csúcstalálkozóra. A kétnapos rendezvény célja, hogy előkészítse az ENSZ novemberi glasgow-i klímakonferenciáját, és meggyőzze a gazdasági nagyhatalmakat az ambiciózusabb klímavédelmi célkitűzések nélkülözhetetlenségéről. A csúcstalálkozón többek között Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök, valamint Narendra Modi indiai kormányfő és Angela Merkel német kancellár is részt vesz.
Kína, az Egyesült Államok, India és Oroszország a legnagyobb széndioxid-kibocsátók a világon a párizsi Nemzetközi Energiaügynökség szerint. Szakértők szerint 2030-ig a jelenleginél jóval többet kell tenni, ha a világ országai valóban szeretnék teljesíteni a párizsi klímacsúcs globális felmelegedés megfékezésére vonatkozó célkitűzéseit. Az elmúlt évtized volt a legmelegebb azóta, hogy elkezdték feljegyezni a meteorológiai adatokat. A felmelegedés következményei világszerte érezhetővé váltak: szerte a földtekén hőhullámok, aszályok, özönvízszerű esőzések, viharok és áradások pusztítottak. Emellett szakértők szerint az elmúlt években több milliárd tonna jégtakaró olvadt el a sarkvidékeken. A Meteorológiai Világszervezet januárban figyelmeztetett, hogy a globális átlaghőmérséklet akár 3-5 Celsius fokkal is emelkedhet ebben az évszázadban, ha nem tesznek sürgősen lépéseket a klímaváltozás megfékezésére.
Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának tárgyalói szerdán megállapodtak, hogy az EU 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest.
Biden csütörtökön azt ígérte, hogy az Egyesült Államok 2030-ig minimum 50 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke a Twitteren üdvözölte Biden bejelentését, amely szerinte világszerte lendületet adhat a klímavédelmi intézkedéseknek.
Nagy-Britannia közölte, hogy 2035-ig legalább 78 százalékkal szeretné csökkenteni a károsanyag-kibocsátást az 1990-es szinthez képest. Boris Johnson brit miniszterelnök kiemelte: az éghajlatváltozás elleni küzdelem „a növekedésről és a munkahelyekről szól”, és több erőfeszítést követelt a nemzetközi közösségtől.
Szuga Josihide japán miniszterelnök csütörtökön bejelentette, hogy országa 2030-ig 46 százalékkal szeretné csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását a 2013-as szinthez képest. Japán korábban mindössze 26 százalékos csökkentést ígért. A szigetország 2050-ig szeretne karbonsemlegessé válni.
A Joe Biden vezette új amerikai kormányzat világossá tette, hogy a klímaválság az egyik legfontosabb kihívás, és az Egyesült Államok új lendületet kíván adni a klímavédelemről Európával folyatott tárgyalásoknak – jelentette ki John Kerry korábbi külügyminiszter, Joe Biden amerikai elnök klímavédelmi különmegbízottja Brüsszelben kedden.
John Kerry az Európai Bizottság vezetőivel tervezett megbeszélésre érkezve azt mondta, az Egyesült Államoknak nincs a világon jobb partnere az Európai Uniónál a klímaváltozás elleni küzdelemben. A feleknek a korábbinál szorosabban kell együttműködniük a klímaváltozás megállítása érdekében, mivel – szavai szerint – a válság rendkívüli.
Véleménye szerint Washington és Brüsszel újraindított együttműködése esélyt jelent a gazdasági modellek megreformálására, ami egy „új ipari forradalom” kezdetét jelentheti, valamint nagyszerű lehetőséget tartogat a zöldebb gazdaságok kialakítására is. Kiemelte: új, kibocsátásmentes, illetve kevesebb csomagolóanyagot igénylő termékek és technológiák kialakítása jelenthetik a megoldást a világ előtt álló kihívás kezelésére. Szavai szerint egyedül egyetlen ország sem képes megbirkózni a feladattal, a globális klímavédelmi kezdeményezések célkitűzéseihez a világ valamennyi kormányának csatlakoznia kell. Az ENSZ idén, a skóciai Glasgow-ban tervezett klímavédelmi csúcstalálkozója jelenti a világ utolsó reményét, és rejtegeti a legjobb lehetőséget a klímaválság kezelésére – vélte.
Azt is mondta, hogy minden tudományos felmérés kimutatta, sokkal drágább az emberek számára az, ha a kormányok nem válaszolnak a klímaválság okozta kihívásokra, és gazdaságpolitikájukat a korábban megszokottakhoz hasonlóan folytatják. A józan ész tehát azt diktálja, hogy a kormányok összefogjanak, és egy karbonsemleges világot építsenek a 2015-ös párizsi klímakonferencián elfogadott megállapodásokban foglaltak szerint – tette hozzá az amerikai klímavédelmi különmegbízott.
Frans Timmermans, a brüsszeli testület európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnöke azt mondta, az Európai Unió kéz a kézben fog dolgozni az Egyesült Államokkal a glasgow-i ENSZ-klímacsúcs sikere érdekében. Az uniós biztos szükségesnek nevezte, hogy a rendezvényre minél több érintett szereplőt mozgósítsanak, és elérjék, hogy csatlakozzanak a klímavédelmi célkitűzések megvalósításához. „Meg vagyok győződve arról, hogy az Egyesült Államok és Európa együttműködése hegyeket mozgathat meg, és gondoskodhat arról, hogy olyan éghajlati viszonyok alakuljanak ki, amelyek között a gyermekeink és az unokáink is élni tudnak” – fogalmazott Timmermans.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke köszöntőjében azt mondta, a brüsszeli testület örömmel vette tudomásul, hogy Washington ismét csatlakozott a párizsi klímaegyezményhez. Joe Biden nemrégiben már tájékoztatta az Európai Uniót arról, miként halad az Egyesült Államok az éghajlatsemlegessé válás közös célja felé – közölte. Szavai szerint az Európai Unió tisztában van azzal, hogy egyedül nem képes globális eredményt elérni a klímavédelem területén, ezért rendkívül fontos, hogy az Egyesült Államok barátként és szövetségesként mellé álljon. Az Európai Bizottság érdeklődéssel hallgatja Washington álláspontját, és készen áll a közös kihívások, köztük a klímaváltozás ügyében megkezdett párbeszéd folyatására – tette hozzá az Európai Bizottság elnöke.
A 2015. decemberi párizsi klímacsúcs résztvevői megállapodást fogadtak el annak biztosítására, hogy a globális felmelegedés az iparosodás előtti értékhez képest jóval 2 Celsius-fok alatt maradjon, sőt „törekedni kell arra”, hogy ne haladja meg a 1,5 Celsius-fokot.
MTI
[type] => post
[excerpt] => A Joe Biden vezette új amerikai kormányzat világossá tette, hogy a klímaválság az egyik legfontosabb kihívás, és az Egyesült Államok új lendületet kíván adni a klímavédelemről Európával folyatott tárgyalásoknak.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1615321680
[modified] => 1615316334
)
[title] => Washington új lendületet kíván adni a klímavédelemről Európával folytatott tárgyalásoknak
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=19843&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 19843
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 19844
[image] => Array
(
[id] => 19844
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/john-kerry.jpg
[original_lng] => 219151
[original_w] => 970
[original_h] => 546
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/john-kerry-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/john-kerry-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/john-kerry-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/john-kerry.jpg
[width] => 970
[height] => 546
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/john-kerry.jpg
[width] => 970
[height] => 546
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/john-kerry.jpg
[width] => 970
[height] => 546
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/john-kerry.jpg
[width] => 970
[height] => 546
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1615309134:10
[_thumbnail_id] => 19844
[_edit_last] => 10
[views_count] => 2078
[_oembed_d2432d0f2647af7d96879363f1bb1106] =>
My message to the EU citizens: We must mobilise. Not for war. But to preserve peace, security and prosperity. Everyone has a role to play. #shamreferendapic.twitter.com/zJL46cWHEG
I am grateful to @JosepBorrellF and EU foreign ministers for doing exactly what I asked them for yesterday: ramping up military aid for Ukraine and sanctions pressure on Russia. The EU keeps proving its determination. We look forward to a swift implementation of both decisions. pic.twitter.com/h3qNWKQVnM
I welcome the EU’s prompt action following my appeal on Monday to impose sanctions on Iran for helping Russia kill Ukrainians and damage our energy infrastructure. In three days, the EU agreed on a set of restrictions which will take effect as soon as today.
This will be the first meeting between Ukraine, the European Union, and NATO in this trilateral format. I look forward to meeting @JensStoltenberg and @JosepBorrellF to strengthen our partnership and cooperation in defending Ukraine and Europe. https://t.co/QA0g0I0B3W
Russia’s barbaric attacks continue, killing & terrorising civilians: attack on hospital in #Dnipro, now #Kyiv on dawn of #KyivDay. RU leadership & perpetrators will be held accountable. We remain committed to help Ukraine defend itself.#Accountability#WarCrimes#СлаваУкраїні
#COREPERII | EU Ambassadors just approved the mandate for negotiations with @Europarl_EN on the ASAP Regulation.
It will facilitate the ramp-up of the EU’s ammunition production capacity, allowing its defence industry to better support Ukrainian and Member States’ armed forces.
— Swedish Presidency of the Council of the EU (@sweden2023eu) June 23, 2023
A meeting on the export of our agricultural products. We believe in the agreement with the European Commission, but we are preparing for any scenario.
Our position is clear: blocking exports by land after September 15, when the relevant restrictions expire, is unacceptable in… pic.twitter.com/mBtLmYADyC
The European Council has decided to open accession negotiations with Ukraine & Moldova. #EUCO granted candidate status to Georgia. And the EU will open negotiations with Bosnia and Herzegovina once the necessary degree of compliance with the membership criteria is reached and…
Joe Biden, a demokraták elnökjelöltje, az Egyesült Államok várható következő elnöke elkötelezte magát a párizsi klímaegyezményhez történő visszatérés mellett szerda este egy Twitter-üzenetben.
„Ma a Trump-kormány hivatalosan is kilépett a párizsi klímaegyezményből. Pontosan 77 nap múlva egy Biden-kormány ismét csatlakozni fog hozzá” – írta a bejegyzésben Joe Biden.
Donald Trump amerikai elnök 2017-ben bejelentette kilépési szándékát, és a kormány 2019-ben meg is kezdte ennek folyamatát. A kilépés szerdán, november 4-én érvénybe is lépett. Ezt megerősítették Washingtonban és New Yorkban, az ENSZ klímatitkárságán is.
Trump demokrata párti kihívója, Joe Biden már a választási kampány során jelezte, hogy megválasztása esetén az ország újra csatlakozik a párizsi egyezményhez, amelyet még 2015-ben írtak alá.
Az amerikai közszolgálati rádió (NPR) szerdai összeállításában emlékeztetett rá, hogy Biden korábban több olyan tervet felvázolt, amely 1700 milliárd dollárt szánna arra, hogy az Egyesült Államok 2050-ig klímasemlegessé tegye a gazdaságát. Kilátásba helyezte emellett a megújuló energiaforrások támogatását és általában a környezetvédelmi intézkedések erősítését is.
