Volodimir Zelenszkij újságíróknak elmondta, hogy Ukrajna Palesztinának és Izraelnek egyaránt küldött meghívót a békecsúcsra. Az ukrán elnök leszögezte, hogy Kijev nem alkalmaz „kettős mércét”.
„Függetlenül attól, hogy valakinek tetszik-e vagy sem, Palesztinát és Izraelt is meghívtuk a békecsúcsra. Minden országot meghívtunk, készek vagyunk meghallgatni minden véleményt, készek vagyunk beszélni velük” – fogalmazott az államfő.
Zelenszkij beszámolt arról is, hogy Ukrajna a csúcstalálkozó után tervet készít, amelyet átad Oroszországnak. Azt várják az ukránok, hogy a svájci globális békecsúcs résztvevői közösen kidolgoznak egy cselekvési programot, amely elsősorban
a szabad hajózást,
a nukleáris és energiabiztonságot,
a fogolycserét, valamint
a törvénytelenül elhurcolt ukrán gyerekek hazatérését érinti.
Az ukrán vezető vasárnap Szingapúrban megbeszélést folytatott az amerikai védelmi miniszterrel. Zelenszkij Lloyd Austinnal a szingapúri Sangri-la Párbeszéd nevű biztonságpolitikai fórum keretében találkozott, amely a világ vezetőit, köztük az amerikai és a kínai védelmi minisztert tömörítő fórum.
Elmondta, hogy mostanáig 106 ország vállalta, hogy részt vesz a június 15-16-ra tervezett svájci csúcstalálkozón, és sürgette az ázsiai-csendes-óceáni térség országait, hogy csatlakozzanak. Kína jelezte, hogy elnöke, Hszi Csin-ping nem vesz részt a találkozón, Joe Biden amerikai elnök pedig még nem kötelezte el magát, ami miatt az ukrán államfő csalódottságát fejezte ki.
🇺🇸🇺🇦Donald Trump says he will put an end to the United States funding Ukraine's war against Russia.
🤣"I think Zelensky is maybe the greatest salesman of any politician that's ever lived. Every time he comes to our country, he walks away with $60 billion." pic.twitter.com/Iip8V4cwCz
I am grateful to @Statsmin Mette Frederiksen for participating in the Peace Summit and for Denmark's active assistance in engaging the countries of the Global South in the Peace Formula implementation.
During our meeting, we discussed preparations for the transfer of Danish F-16… pic.twitter.com/2YRobRpctq
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) June 16, 2024
Jiszráel Kac izraeli külügyminiszter a lépésre reagálva bejelentette, hogy Izrael hazarendeli oslói nagykövetét, továbbá hasonló diplomáciai döntés miatt Izrael spanyolországi és írországi nagyköveteit is hazahívja.
Norvégia hivatalosan is önálló államként fogja elismerni Palesztinát – jelentette be a norvég miniszterelnök, Jonas Gahr Store szerdán.
Az önálló palesztin állam elismerése nélkül nem lehet béke a Közel-Keleten – fogalmazott Store.
A miniszterelnök közlése szerint a döntés május 28-án lép érvénybe.
Norvégia hosszú ideje kitart a nemzetközi konszenzus mellett, miszerint az izraeli-palesztin konfliktust csak a kétállami megoldás zárhatja le.
„Palesztinának alapvető joga, hogy független állam legyen” – jelentette ki Store sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy Norvégia „Palesztinát független államként ismeri el, annak minden jogával és kötelezettségével”.
A norvég kormány szerint a Világbank még 2011-ben elismerte, hogy Palesztina fontos lépéseket tett a nép által igénybe veendő szolgáltatásokhoz szükséges nemzeti intézmények kiépítése felé, ami az állammá alakulás alapvető része.
Ezen felül a norvég kormány elmondása szerint Gázai övezetben dúló háború és a ciszjordániai törvénytelen cselekedetek és területi viták miatt rosszabb a közel-keleti helyzet, mint egy évtizeddel ezelőtt.
Spanyolország is elismeri
A spanyol kormány május 28-án önálló államként fogja elismerni Palesztinát – jelentette be Pedro Sánchez miniszterelnök a spanyol parlamentben szerdán Madridban.
„Azok az országok, amelyek hisznek a szabályokon alapuló nemzetközi rendben, kötelesek Ukrajnában és Palesztinában kettős mérce nélkül fellépni, és mindent tőlük telhetőt megtenni, humanitárius segítségnyújtással, a kitelepítettek ellátásával és minden politikai eszköz felhasználásával, hogy kimondják: nem engedjük, hogy a kétállami megoldást erőszakkal lerombolják” – fogalmazott. Pedro Sánchez nyíltan bírálta az izraeli miniszterelnököt, aki „továbbra is bombázza Gázát”, és „nincs béketerve Palesztina számára”.
Írország is bejelentette szerdán, hogy elismeri az önálló palesztin államot. Simon Harris ír kormányfő sajtótájékoztatóján azt mondta, Írország Norvégiával és Spanyolországgal összehangoltan hozta meg ezt a döntést, és bízik benne, hogy a következő hetekben további országok is csatlakoznak hozzájuk. „Fontos és történelmi nap a mai Írország és Palesztina számára” – fogalmazott az ír miniszterelnök, hozzátéve, hogy csak a kétállami megoldás révén lehet elérni a békét és a biztonságot Izrael és Palesztina számára.
Az államiság elismerése különleges jelentőséggel bír Írországban, tekintettel az ország történelmére – jegyezte meg Harris.
„Államunk alapítói számára a legfontosabb dolog volt kivívni, hogy elfoglalhassuk helyünket a nemzetközi színtéren, és hogy más országok is elismerjék azt, hogy jogunk van ott lenni” – mondta az ír kormányfő.
Felidézte, hogy Írország 1919. január 21-én kérte a nemzetközi közösséget, hogy ismerjék el önálló, független államként. Akkor az írek sajátos nemzeti identitásukra, történelmi küzdelmükre, illetve az önrendelkezéshez és az igazsághoz való jogukra hivatkoztak, és ma ugyanezek alapján érvelnek a palesztin állam elismerése mellett – mondta az ír miniszterelnök.
Hozzátette azt is, hogy Írország annak idején egyértelműen elismerte Izrael államot és Izrael állam jogát ahhoz, hogy „szomszédaival békében és biztonságban létezhessen”.
Micheál Martin ír külügyminiszter az X-en jelezte, hogy Palesztina hivatalos elismerése Írország részéről május 28-án lép hatályba. Izrael a bejelentés nyomán azonnal hazarendelte dublini nagykövetét.
Izrael hazarendeli nagyköveteit
Jiszráel Kac izraeli külügyminiszter a lépésre reagálva bejelentette, hogy Izrael hazarendeli oslói nagykövetét, továbbá hasonló diplomáciai döntés miatt Izrael spanyolországi és írországi nagyköveteit is hazahívja.
Kac bejelentésében hozzátette, hogy „Írország és Norvégia a mai nappal azt az üzenetet kívánja közvetíteni a palesztinok és az egész világ felé, hogy a terrorizmus kifizetődő”.
A Mahmúd Abbász palesztin elnök által március elején kinevezett új miniszterelnök, Mohammad Musztafa megalakította csütörtökön kormányát, a külügyminiszteri tárcát magához vonta, és a diplomácia fejeként azonnali tűzszünetet követelt a Gázai övezeti háborúban, valamint az izraeli hadsereg kivonását.
Mohammed Musztafa ismert üzletember, kiváló viszonyt ápol a palesztin elnökkel. Abbász azért kérte fel néhány hete kormányalakításra, hogy a nemzetközi elvárásoknak megfelelően reformálja meg a Ciszjordániát irányító Palesztin Hatóságot (PH).
Musztafa felel azokért a segélyekért is, amelyeket a ciszjordániai palesztinok küldenek a Gázai övezetbe, valamint felel majd az övezet újjáépítéséért is. Kinevezésével a cél egy olyan kormány megalakítása volt, amely elfogadható a nemzetközi közösség számára, és amely reformjai révén vissza tudja szorítani a korrupciót.
Musztafa kabinetjének pénzügyminisztere Omar al-Bitar pénzügyi szakértő lesz, gazdasági minisztere pedig Muhamad Al-Amour, a palesztin üzletemberek szövetségének eddigi elnöke. Ziad Hab al-Reeh, a PH belső biztonsági szervezetének volt főnöke lesz a belügyminiszter.
Az ENSZ csütörtökön felszólította Izraelt, hogy „vessen véget a palesztinok körében elkövetett törvénytelen gyilkosságoknak” a megszállt Ciszjordániában, és jelentést tett közzé, amelyben elítélte az emberi jogok gyors romlását a térségben.
Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa közleményében azt írta, hogy a katonai taktikák és fegyverek alkalmazása, a szükségtelen és aránytalan erőszak alkalmazása, valamint a palesztinokat érintő, széles körű, önkényes és diszkriminatív mozgáskorlátozások alkalmazása rendkívül aggasztó.
Hozzátette: „Az erőszak és az elnyomás intenzitása évek óta példátlan”.
A jelentés felszólít a fegyverek és katonai eszközök rendőri műveletek során történő alkalmazásának azonnali beszüntetésére, a palesztinok önkényes letartóztatásának és bántalmazásának megszüntetésére, a mozgásra vonatkozó diszkriminatív korlátozások megszüntetésére.
A dokumentum továbbá foglalkozik az emberi jogok helyzetével a megszállt Ciszjordániában és az Izrael által annektált Kelet-Jeruzsálemben október 7., a Hamász által Izraelben végrehajtott véres támadás időpontja és november 20. között.
A terrortámadás által kiváltott háborúban 21 110 ember vesztette életét a Gázai övezetben, köztük 6300 nő és 8800 gyermek a Hamász-kormány egészségügyi minisztériumának adatai szerint.
Izraelben a támadásnak mintegy 1140 halottja volt, többségük civil, az AFP francia hírügynökség legutóbbi hivatalos izraeli adatokon alapuló számítása szerint.
A Hamász mintegy 250 embert rabolt el, közülük 129-et még mindig a Gázai övezetben tartanak fogva Izrael szerint, amely a példátlan támadás megtorlásaként megsemmisítést ígért a Gázai övezetben 2007 óta hatalmon lévő palesztin iszlamista mozgalomnak.
A gázai szárazföldi offenzívában pedig eddig 167 izraeli katona halt meg, köztük három szerdán – közölte csütörtök reggel a hadsereg.
A vizsgált időszakban a jelentés szerint meredeken megnőtt a légicsapások és a menekülttáborokba és más sűrűn lakott területekre való behatolások száma, amelyek halálos áldozatokat, sérülteket és jelentős károkat okoztak a polgári infrastruktúrában.
Az október 7-ét követő hetekben a jelentés a telepesek támadásainak erőteljes növekedését állapította meg, lövöldözésekkel, házak és járművek elleni gyújtogatások, valamint fák kitépése formájában.
Türk egyben követelte: Izrael tegyen azonnali, egyértelmű és hatékony intézkedéseket a palesztin lakosság elleni telepeserőszak megszüntetésére, vizsgáljon ki minden olyan erőszakos incidenst, amelyben telepesek és izraeli biztonsági erők vettek részt, biztosítsa a palesztin közösségek hatékony védelmét az erőszakos áthelyezés minden formájával szemben, és biztosítsa a fegyveres telepestámadások következtében elűzött pásztorközösségek visszatérését földjeikre.
Főbiztos egyben felszólította Izraelt, hogy biztosítson bejutást hivatalának az országba, amely jelentést fog készíteni az október 7-i támadásokról.
Irán ismételten azonnali tűzszünetre szólított fel a Gázai övezetben a szombaton Teheránban Palesztináról tartott nemzetközi konferencián.
„A nemzetközi közösségnek szavatolnia kell a háború és a népirtás azonnali leállítását Gázában” – hangsúlyozta Nasszer Kanaáni külügyi szóvivő. Szavai szerint a túlnyomórészt muszlim országok képviselőinek részvételével zajló egynapos konferencia célja, hogy a nemzetközi figyelmet a palesztinok szenvedéseire irányítsa, valamint Izraelt és az Egyesült Államokat arra késztesse, hogy gondolják át a konfliktussal kapcsolatos stratégiájukat.
Irán a Hamász palesztin terrorszervezet Izrael elleni október 7-i támadása óta többször is támogatásáról biztosította a Hamászt, de hevesen tagadta közvetlen részvételét a konfliktusban.
Ali Hamenei ajatollah, Irán legfelsőbb vallási és politikai vezetője szombaton azzal vádolta az Egyesült Államokat és a Nyugatot, hogy támogatja a gázai konfliktusban elkövetett „izraeli háborús bűnöket és a palesztinokkal szembeni népirtást”.
„Ez azt mutatja, hogy az Egyesült Államok és a Nyugat emberi jogi követelései hazugok” – jelentette ki az IRIB állami műsorszolgáltatónak.
Szombaton telefon megbeszélést folytatott Ebrahim Raiszi iráni és Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök a Gázai övezetben történt legutóbbi eseményekről és a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok rendezéséről.
Az iráni állami televízió szerint Raiszi közölte: Irán kész minden tőle telhetőt megtenni a palesztinokkal szembeni „népirtás” megállításért és segélyeket küldeni a palesztinoknak.
To increase the volume of humanitarian aid entering Gaza and following additional related discussions with the U.N. and international organizations, a local, tactical pause of military activity for humanitarian purposes will take place from 08:00 until 19:00 every day until… pic.twitter.com/QLXNFZsTYZ
Eltér Izrael és az Egyesült Államok elképzelése a háború utáni gázai övezeti rendezésről Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerint.
Netanjahu kedden közzétett egy videót, amelyben azt mondta, „igen, vannak nézeteltérések a Hamász utáni napokról, és remélem, hogy ebben is sikerül megegyeznünk”.
„Nagyon nagyra értékelem az amerikai támogatást ahhoz, hogy megsemmisítsük a Hamászt (palesztin iszlamista szervezetet), és hogy visszakapjuk az általa túsznak elhurcolt embereket” – mondta.
„A Joe Biden amerikai elnökkel és munkatársaival folytatott intenzív beszélgetés után teljes támogatást kaptunk a szárazföldi harcokhoz és a háború leállítására irányuló nemzetközi nyomás megfékezéséhez” – tette hozzá.
Azt is megjegyezte ugyanakkor, „szeretném egyértelművé tenni álláspontomat: nem engedem, hogy Izrael megismételje Oslo hibáját. Nem engedem, hogy állampolgáraink és katonáink óriási áldozatai után olyanokat engedjünk be Gázába, akik terrorizmusra oktatnak, támogatják és finanszírozzák a terrorizmust. Gázát nem fogja irányítani sem a Hamász, sem a Fatah”.
A Fatah mozgalom a ciszjordániai palesztin autonóm területet irányító Palesztin Hatóság (PH) fő ereje, elnöke a PH elnöke, jelenleg Mahmúd Abbász.
Az Izrael és a palesztinok között 1993-ban létrejött oslói megállapodások indították el a felek közötti megbékélési folyamatot, teremtették meg a korlátozott palesztin autonómiát Ciszjordániában és a Gázai övezetben. Az Izrael mellett egy palesztin állam létrehozására – amelynek alapja az ENSZ közgyűlésének 1947-es terve volt Palesztina felosztására – már az 1991-es madridi konferencián történtek erőfeszítések, de végső megállapodást soha nem sikerült erről elérni.
Israel’s ambassador to the UN, Gilad Erdan, delivered a speech in which he totally torched Russia. He not only announced that Israel is going to provide an early warning systems against missiles for Ukraine but also called Ukraine an “ally”. He also equates Russia… https://t.co/sA3a6DnKrrpic.twitter.com/HbrvawXxr8
Update from Cyprus📽️ WCK’s Trish is at the port in Larnaca where final preparations are underway for our next shipment of aid to sail to Gaza. The crew is boarding the support vessel that will accompany the aid and oversee the technical offloading process.#ChefsForThePeoplepic.twitter.com/ODXTQ3LgR0
Az egyiptomi elnök egy olyan palesztin állam megalapítását javasolta pénteken, amelynek nem volna fegyveres ereje, de a területén ideiglenesen állomásozna egy nemzetközi biztonsági erő, hogy ezáltal mind a palesztinok, mind Izrael elfogadható biztonsági garanciát kapjon.
Abdel Fattáh esz-Szíszi Kairóban a Pedro Sánchez spanyol miniszterelnökkel és Alexander De Croo belga államfővel közös sajtótájékoztatón kijelentette: egyetértünk abban, hogy ez a palesztin állam fegyvertelen legyen, és biztonságát garantálja valamilyen nemzetközi erő akár a NATO, akár az ENSZ vagy arab országok vagy az Egyesült Államok irányításával mindaddig, amíg mind Izrael, mind a palesztin állam biztonságban nem érzi magát.
Esz-Szíszi emlékeztetett arra, hogy mind a mai napig nem jött létre a palesztin állam az 1967-es határokkal és Kelet-Jeruzsálemmel mint fővárossal. A szaúdi, az egyiptomi és a jordániai külügyminiszter szerdai londoni sajtótájékoztatójukon elutasította azokat a javaslatokat, amelyek szerint a Hamász elleni izraeli hadjárat befejeztével arab erőkre hárulna a biztonsági feladatok elvégzése a Gázai övezetben.
Ajman Safadi, Jordánia külügyminisztere londoni látogatásán kijelentette: „arab erők nem fognak belépni az izraeli hadsereg által kietlen területté változtatott Gázai övezetbe”. „Milyen körülmények között akarna közülünk bárki odamenni, magára vállalni az ellenség szerepét, és rendet tenni az Izrael okozta zűrzavarban?” – hangoztatta.
[type] => post
[excerpt] => Az egyiptomi elnök egy olyan palesztin állam megalapítását javasolta pénteken, amelynek nem volna fegyveres ereje, de a területén ideiglenesen állomásozna egy nemzetközi biztonsági erő, hogy ezáltal mind a palesztinok, mind Izrael elfogadható bizt...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1700912400
[modified] => 1700869575
)
[title] => Egy demilitarizált palesztin állam megalapítását javasolja az egyiptomi elnök
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=96308&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 96308
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 96309
[image] => Array
(
[id] => 96309
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/screenshot-2023-11-24-at-23-28-55-az-egyiptomi-elnok-egy-demilitarizalt-palesztin-allam-megalapitasat-javasolja.png
[original_lng] => 778280
[original_w] => 884
[original_h] => 498
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/screenshot-2023-11-24-at-23-28-55-az-egyiptomi-elnok-egy-demilitarizalt-palesztin-allam-megalapitasat-javasolja-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/screenshot-2023-11-24-at-23-28-55-az-egyiptomi-elnok-egy-demilitarizalt-palesztin-allam-megalapitasat-javasolja-300x169.png
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/screenshot-2023-11-24-at-23-28-55-az-egyiptomi-elnok-egy-demilitarizalt-palesztin-allam-megalapitasat-javasolja-768x433.png
[width] => 768
[height] => 433
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/screenshot-2023-11-24-at-23-28-55-az-egyiptomi-elnok-egy-demilitarizalt-palesztin-allam-megalapitasat-javasolja.png
[width] => 884
[height] => 498
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/screenshot-2023-11-24-at-23-28-55-az-egyiptomi-elnok-egy-demilitarizalt-palesztin-allam-megalapitasat-javasolja.png
[width] => 884
[height] => 498
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/screenshot-2023-11-24-at-23-28-55-az-egyiptomi-elnok-egy-demilitarizalt-palesztin-allam-megalapitasat-javasolja.png
[width] => 884
[height] => 498
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/screenshot-2023-11-24-at-23-28-55-az-egyiptomi-elnok-egy-demilitarizalt-palesztin-allam-megalapitasat-javasolja.png
[width] => 884
[height] => 498
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1700862376:12
[_thumbnail_id] => 96309
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1576
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 246931
[1] => 25846
)
[tags_name] => Array
(
[0] => demilitarizált övezet
[1] => Palesztina
)
)
[7] => Array
(
[id] => 94358
[content] =>
Ankara nem fog támogatni olyan megoldásokat, amelyek révén „fokozatosan törölnék a palesztinokat az emberiség történetéből”, és a Gázai övezetnek mindenképpen részét kell képeznie majd egy független, szuverén palesztin államnak, miután véget ér a palesztin Hamász és Izrael közötti háború – jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török államfő újságírók előtt a török média szombati jelentése szerint.
Erdogan úgy vélte, az Európai Unió nem tudott korrekt módon viszonyulni a jelenlegi gázai helyzethez, és ennek következtében „mélyen megrendült a bizalma” az unióban. Szerinte az európai országok azért állnak Izrael mellé, mert úgy érzik, „adósságuk” van a holokauszt miatt.
Erdogan pénteken beszélgetett újságírókkal Kazahsztánból hazafelé tartva a repülőgépen. Nyilatkozatában ismét kitért arra a fogadkozására, hogy megszakít minden kapcsolatot Benjamin Netanjahu izraeli kormányfővel az izraeli hadsereg gázai övezeti hadműveletei miatt.
A török államfő elmondta: Ibrahim Kalin, a török hírszerzés vezetője folyamatosan egyeztet az izraeli hatóságokkal és a palesztin Hamász vezetőivel is annak érdekében, hogy véget vethessenek a háborúnak. Erdogan szerint Netanjahu felelős elsődlegesen a vérontásért, és „már elvesztette saját állampolgárainak a támogatását is”.
Erdogan bejelentette: Ebrahim Raiszi iráni elnök november végén Törökországba látogat, hogy a gázai helyzetről egyeztessen. A török elnök kiemelte, hogy az Iszlám Együttműködés Szervezetének (OIC) közelgő rijádi csúcstalálkozóján meg fogják vitatni, miként tudnák kieszközölni a tűzszünet létrejöttét a Gázai övezetben.
A török elnök kitért arra is, hogy amennyire csak lehetséges, igyekszik előmozdítani a svéd NATO-csatlakozás parlamenti ratifikációját, de megjegyezte, hogy Stockholm szerinte még mindig nem tette meg a szükséges lépéseket a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) nevű szakadár fegyveres szervezet svédországi tevékenységével kapcsolatban.
The European Council has decided to open accession negotiations with Ukraine & Moldova. #EUCO granted candidate status to Georgia. And the EU will open negotiations with Bosnia and Herzegovina once the necessary degree of compliance with the membership criteria is reached and…
Miután Khader Adnan palesztin iszlamista izraeli őrizetben életét vesztette 87 napos éhségsztrájkját követően, a Gázai övezetből legkevesebb harminc rakétát lőttek ki, amire az izraeli hadsereg légitámadással reagált. Most pedig tűzszünetben állapodtak meg a palesztinok és az izraeliek – tudósít róla többek között az ír közmédia, az RTÉ, amire az Index hivatkozik.
Adnan az első palesztin éhségsztrájkoló, aki az elmúlt harminc évben a tiltakozásnak e formája után életét vesztette Izraelben. Az iszlamistát még május 2-án találták eszméletlenül a cellájában, majd kórházba szállították, de nem tudták megmenteni az életét. Az iszlamista a tárgyalására várt Izraelben.
Adnan halálát követően a Gázai övezetből rakétákat lőttek ki Izraelre, amire az izraeli hadsereg légitámadással reagált. Az izraeli hadsereg tájékoztatása szerint a Hamász terrorszervezet legalább harminc rakétát lőtt ki a keddi nap folyamán, amiből kettő is Sderot nevű városban csapódott be, ahol hárman sebesültek meg, köztük egy külföldi állampolgár, akit súlyos sérülésekkel szállítottak kórházba.
Az izraeli ellencsapásban – aminek a célpontjai az izraeli hadsereg tájékoztatása szerint egy palesztin fegyvergyár és kiképzőközpont volt – egy palesztin veszítette életét, utóbbiról már a Gázában működő egészségügyi minisztérium adott ki tájékoztatást.
Ugyanakkor az al-Dzazíra pánarab hírtelevíziónak nyilatkozó gázai újságíró, Isszam Adwan azt állítja, az izraeli hadsereg nem kizárólag katonai támaszpontokat, hanem sűrűn lakott övezeteket is célba vett a támadásai során.
Ugyanakkor a felek az ENSZ, Egyiptom és Katar közvetítésével tűzszünetben állapodtak meg, ami helyi idő szerint szerdán 3 óra 30-kor lépett érvénybe (magyar idő szerint 1 óra 30-kor).
Az al-Dzsazíra információi szerint a tűzszünetre azért került sor, mert a palesztinok szerették volna elkerülni, hogy az izraeli támadások tovább eszkalálják a helyzetet. Ugyanakkor a Hamász, illetve az Iszlamista Dzsihád közös közleménye szerint az éhségsztrájk következtében fogságban meghalt Adnanra adott rakétatámadások adekvát válaszok voltak, de az még csak kezdeti reakció volt.
A lap a Reuterst idézve felidézi, a 45 éves Adnant eddig összesen tizenkét alkalommal tartóztatták le, és nagyjából nyolc évet töltött izraeli börtönökben, leginkább „adminisztratív fogva tartás” keretében – ez lehetőséget ad Izraelnek, hogy vádemelés nélkül akár fél évre is valakit őrizetbe vegyen. Emellett az éhségsztrájkban meghalt iszlamista ügyvédje és orvosa azt állította, az izraeli hatóságok megtagadták az orvosi ellátást Adnantól, csak amikor már késő volt, akkor szállították kórházba.
Annak ellenére, hogy immáron tűzszünet van érvényben, a térségben elég feszült a hangulat már régóta.
A muszlimok számára az egyik legfontosabb vallási esemény, a ramadán idején az izraeli rendőrség agresszívan lépett fel fegyvertelen imádkozókkal szemben, amit utána több rakétaváltás követett. Míg egy palesztin fegyveres a Jordán-völgy északi részén található, egyébként illegálisan létrehozott Hamra izraeli település környékén tüzet nyitott egy izraeli rendszámú autóra, aminek következtében egy húszas éveiben járó nő és az ő 15 éves húga is életét vesztette.
To increase the volume of humanitarian aid entering Gaza and following additional related discussions with the U.N. and international organizations, a local, tactical pause of military activity for humanitarian purposes will take place from 08:00 until 19:00 every day until… pic.twitter.com/QLXNFZsTYZ
Az izraeli kormány visszavonta Rijád al-Malki palesztin külügyminisztertől izraeli beutazási és a szabad mozgást biztosító engedélyét büntetésből amiatt, hogy a Palesztin Hatóság a hágai székhelyű Nemzetközi Bírósághoz (ICJ) fordult Ciszjordánia státusával kapcsolatban – jelentette a Háárec című újság hírportálja vasárnap.
Rijád al-Malki minisztert vasárnap délelőtt tájékoztatták arról, hogy az izraeli kormány hétvégi döntése értelmében már nem érvényes a Palesztin Hatóság (PH) területén és Izraelben számára szabad mozgást biztosító utazási engedélye.
Al-Malki vasárnap reggel, Brazíliában tett hivatalos látogatása után Jordániából Ciszjordániába érkezett, ahol arról tájékoztatták, hogy utazási engedélye már nem érvényes.
„A jogosultság megtagadása durván sérti az Izrael és a PH közötti megállapodásokat, és célja annak bizonyítása, hogy Izrael úgy gondolja: fennhatósága van a megszállt területek fölött” – közölte a lappal Ahmed al-Deek, a miniszter politikai tanácsadója.
„E lépés hatására nem változnak meg a PH vagy a külügyminiszter tervei, még akkor sem, ha Izrael akadályozza a mozgását az Izrael és Ciszjordánia közötti átkelőhelyeken” – tette hozzá Al-Deek.
„Izraelt kell megbüntetni a nemzetközi jog megsértése miatt” – jelentette ki közleményben a Palesztin Hatóság, amely szintén elítélte az engedély bevonását.
Az engedély, amelytől megfosztották a külügyminisztert, lehetővé tette számára a szabad utazást Ciszjordánia egész területén és az ellenőrzőpontokon át, palesztin rendszámú járművel beléphetett vele Izrael 1967 előtti területére, külföldre repülhetett vele a tel-avivi Ben Gurion repülőtérről, és biztosította az átjutást az Allenby-hídon Ciszjordániából Jordániába vagy vissza.
A palesztin külügyminiszter megfosztása eddigi engedélyétől része volt az új izraeli biztonsági kabinet első, pénteki döntésének, amelyben szankciócsomagot állítottak össze a palesztin vezetőkkel szemben. Azért büntetik őket, mert december végén, egy nappal a hatodik Netanjahu-kormány eskütétele után az ENSZ Közgyűlése megszavazta azt a palesztin javaslatot, amelynek értelmében a testület szakvéleményt kér a hágai Nemzetközi Bíróságtól arról, hogy Izrael de facto annektálta-e már az 1967-ben Jordániától elfoglalt Ciszjordániát.
A megtorlás részeként az izraeli miniszterek büntetőintézkedéseket vezettek be azon magas rangú palesztin tisztségviselőkkel szemben, akik népszerűsítették az ENSZ-ben a palesztin kérést. Emellett pénzügyi retorziókat szabtak meg a PH-val szemben, befagyasztották a palesztinok építési terveinek jóváhagyását az 1994-es oslói egyezményben C, vagyis izraeli közigazgatási és biztonsági felügyelet alattinak minősített zónában, és eldöntötték, hogy fellépnek azon szervezetek ellen, amelyek „terrorista, vagy bármilyen ellenséges tevékenységet folytatnak Izrael ellen”.
A failed rocket launch by the Islamic Jihad terrorist organization hit the Al Ahli hospital in Gaza City.
IAF footage from the area around the hospital before and after the failed rocket launch by the Islamic Jihad terrorist organization: pic.twitter.com/AvCAkQULAf
Israel’s ambassador to the UN, Gilad Erdan, delivered a speech in which he totally torched Russia. He not only announced that Israel is going to provide an early warning systems against missiles for Ukraine but also called Ukraine an “ally”. He also equates Russia… https://t.co/sA3a6DnKrrpic.twitter.com/HbrvawXxr8
Update from Cyprus📽️ WCK’s Trish is at the port in Larnaca where final preparations are underway for our next shipment of aid to sail to Gaza. The crew is boarding the support vessel that will accompany the aid and oversee the technical offloading process.#ChefsForThePeoplepic.twitter.com/ODXTQ3LgR0
