Július 15-én az ukrán parlament elfogadta a 0329. számú törvényjavaslatot, amely jóváhagyja az Ottawai Egyezmény (1997) hatályának ideiglenes felfüggesztését Ukrajna számára. Ez az egyezmény tiltja a gyalogsági aknák alkalmazását, felhalmozását, gyártását, átadását és előírja azok megsemmisítését.
A törvényt 299 képviselő támogatta, további 305 képviselő megszavazta a jogszabály sürgős aláírását.
A döntésről Jaroszlav Zseleznyak népképviselő számolt be. Elmondása szerint a törvény jogi alapot teremt Ukrajna ideiglenes mentesítésére az Egyezmény alól.
A felfüggesztés az orosz agresszió időtartamára érvényes, és összhangban van Ukrajna nemzeti védelmi és biztonsági érdekeivel.
Az ukrán külügyminisztérium kommentálta Ukrajna az ottawai egyezményből való kilépéséről szóló döntését, olvasható az ukrán külügyminisztérium június 29-én kiadott közleményében.
A minisztérium emlékeztetett arra, hogy Ukrajna 2005-ben ratifikálta a gyalogsági aknák használatának, felhalmozásának, gyártásának és átadásának tilalmáról, valamint a megsemmisítésükről szóló úgynevezett „ottawai egyezményt”, és azóta tisztességesen végrehajtotta annak rendelkezéseit.
Ugyanakkor az Oroszországi Föderáció, amely nem tagországa az ottawai egyezménynek, fegyveres agressziót indított Ukrajna ellen, és 2014 óta széles körben alkalmazza a gyalogsági aknákat hadviselési módszerként.
„Amióta 2022-ben Oroszország teljes körű inváziót indított országunk ellen, az ilyen eszközök tömeges alkalmazása aszimmetrikus előnyt teremtett az agresszor számára. Hangsúlyozzuk, hogy az ottawai egyezmény aláírása és ratifikálása idején ilyen körülmények nem álltak fenn, és nem voltak előre láthatóak. Ezzel Ukrajna egyenlőtlen és igazságtalan helyzetbe került, amely korlátozza az önvédelemhez való jogát az ENSZ Alapokmányának 51. cikkével összhangban” – hangsúlyozta a Külügyminisztérium.
Ukrajna nem az egyetlen ország, amely nehéz választással néz szembe az ottawai egyezmény szerinti kötelezettségeinek teljesítése és hazája hatékony védelme között egy kemény, minden nemzetközi jogi normát semmibe vevő agresszorral szemben. Az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni fegyveres agressziója már számos államot – Lettországot, Litvániát, Észtországot, Lengyelországot és Finnországot – arra kényszerített, hogy felülvizsgálják álláspontjukat, és közös politikai döntést hozzanak az ottawai egyezményből való kilépésről.
Az ukrán külügyminisztérium hangsúlyozta, hogy a nemzetközi közösségnek fel kell ismernie, hogy Ukrajna és ezen államok ottawai egyezményhez való csatlakozása óta a regionális biztonsági helyzet jelentősen romlott.
„Ezért, tekintettel arra a feltétel nélküli prioritásra, hogy megvédjük államunkat a durva orosz agressziótól, területeinket az megszállástól és népünket a szörnyű orosz atrocitásoktól, Ukrajna nehéz, de szükséges politikai döntést hozott azzal, hogy felfüggeszti az ottawai egyezmény szerinti irreleváns kötelezettségek teljesítését. Meggyőződésünk, hogy ez a lépés szükséges és a fenyegetettség szintjéhez képest megfelelő, mert Ukrajna szuverén, független és szabad államként való fennmaradásáról és megőrzéséről szól.”
Egy olyan helyzetben, amikor Oroszország népirtást követ el azzal a céllal, hogy elpusztítsa Ukrajnát, mint államot és az ukránokat, mint nemzetet, kénytelen abszolút prioritásként kezelni polgárai biztonságát és állama védelmét. „Ez többek között az államunk részvételére a nemzetközi jogi dokumentumokban és mechanizmusokban vonatkozik”, összegezték a közleményben.
Az északi ország az orosz fenyegetettségtől tartva csatlakozott az ottawai egyezményből már korábban kilépő balti államokhoz.
A finn parlament csütörtökön megszavazta a kilépést a taposóaknák használatát tiltó ottawai egyezményből.
Alexander Stubb finn elnök a héten a szomszédos Oroszországból érkező fenyegetéssel érvelt a kilépés mellett, agresszívnek nevezve a szomszédos államot, amely, mint emlékeztetett, nem írta alá az egyezményt és „könyörtelenül bevet taposóaknákat”.
Petteri Orpo miniszterelnök áprilisban hangsúlyozta, a kilépés lehetővé teszi majd, hogy az ország rugalmasabban készüljön fel a biztonsági környezet változásaira.
Mint mondta, bár Finnországra nem leselkedik közvetlen katonai veszély, „Oroszország hosszú távon egész Európára fenyegetést jelent”.
Az Oroszországgal szintén határos Észtország, Lettország és Litvánia parlamentje már korábban megszavazta a kilépést.
Az 1997-ben aláírt ottawai egyezmény tiltja a gyalogsági aknák gyártását, kereskedelmét és telepítését, valamint előírja az aknakészletek megsemmisítését és az aknamezők felszámolását.
Lengyelország és a balti államok – Észtország, Lettország és Litvánia – bejelentették, hogy kilépnek az ottawai szerződésből, amely a gyalogsági aknák betiltásáról szól. Az egyezményből a kilépést azzal indokolták, hogy Oroszország fenyegetése jelentősen megnőtt, ami kockázatot jelent a NATO keleti szárnyára nézve.
A védelmi miniszterek közös nyilatkozatban hangsúlyozták, hogy a döntésük legfőbb célja a csapatok rugalmasabb védelmi lehetőségeinek biztosítása, ugyanis kulcsfontosságú, hogy a megfelelő eszközökkel tudják megvédeni a területüket és a szabadságukat.
A kilépés bejelentését követően jogvédő szervezetek és egyes NATO-szövetségesek aggályaikat fejezték ki a döntés következményei miatt, ugyanakkor a balti államok és Lengyelország hangsúlyozták, hogy a kilépés ellenére továbbra is elkötelezettek a nemzetközi humanitárius jogok iránt, különösen a civil lakosság védelmében.
Az 1997-ben hatályba lépett ottawai szerződés célja a gyalogsági aknák világszintű betiltása volt, melyet több mint 160 ország, köztük a balti államok 2005-ig, Lengyelország pedig 2012-ben írt alá. Néhány nagy katonai hatalom – köztük Oroszország, Kína, India, Pakisztán és az Egyesült Államok – azonban nem csatlakozott.
A balti államok és Lengyelország szerint a biztonsági helyzet a szerződés aláírása óta jelentősen romlott, különösen Oroszország 2022-es ukrajnai katonai műveletei óta. A térség országai ennek hatására megnövelték katonai kiadásaikat, hiszen jelentős mértékben támogatták Ukrajnát mind anyagi, mind katonai segítséggel.
Az ENSZ jelentése szerint jelenleg Ukrajna a világ legtöbb aknával ellátott országa.
Habár Ukrajna is aláírta az ottawai szerződést, a háborús helyzet miatt az ENSZ-nek bejelentette, hogy nem tudja garantálni annak teljes betartását.
Ukrajna „nem lesz képes teljesíteni” az ottawai egyezményben vállalt kötelezettségét, hogy megsemmisíti a szovjet időkből örökölt mintegy hatmillió gyalogsági aknáját – közölte a védelmi minisztérium egyik tisztviselője.
„Sajnos, ennek a kötelezettségnek a teljesítése jelenleg nem lehetséges” – fogalmazott Jevhen Kivsik a kambodzsai Siem Reapban a taposóaknákról szóló nemzetközi tanácskozáson.
A lépést az országa elleni orosz háborúval magyarázta, így a háborús erőfeszítésekre szánt pénzügyi források átcsoportosításával, a „folyamatos bombázásokkal” és az orosz fegyveres „megszállással” olyan területeken, ahol az ukrán raktárak találhatók.
Hétfő óta Siem Reap ad otthont az ottawai egyezményről ötévente tartott konferenciájának, amelyen felülvizsgálják az egyezmény végrehajtását.
A megállapodás megtiltja az aláíró feleknek a gyalogsági aknák beszerzését, előállítását, felhalmozását és használatát. A benne szereplőket 164 ország vagy terület ismeri el, köztük Ukrajna, de az Egyesült Államok és Oroszország nem.
Az Egyesült Államok a közelmúltban felajánlotta Kijevnek, hogy gyalogsági aknákat szállít számára, amelyek a moszkvai csapatok előrenyomulását hivatottak lassítani az ország keleti részén. Ez a javaslat az emberi jogi csoportok felháborodását váltotta ki.