A NATO rendkívül bizalmasan és nem hivatalosan legalább két vörös vonalat határozott meg Oroszország számára, amelyek átlépése estén a szövetség közvetlenül beavatkozik az ukrajnai háborúba – közölte vasárnap az rbc.ua hírportál a la Repubblica című olasz lapra hivatkozva.
A jelentés szerint az újság hangsúlyozta, hogy jelenleg nincsenek olyan hadműveleti tervek, amelyek előírnák katonák Ukrajnába küldését, és a meghúzott vörös vonalak csak a vészhelyzetek, például harmadik felek beavatkozása esetén lehetséges tervek értékelésének tekinthetők.
Az első vörös vonal egy harmadik fél közvetlen vagy közvetett beavatkozásának lehetőségére összpontosít, például egy esetleges északnyugat-ukrajnai áttörés esetén. Mint a kiadvány írta, „ez egy folyosót hozna létre Ukrajna és Fehéroroszország között”.
„A taktikai lehetőséget a közelmúltban a szövetségesek több elemzője is valószínűsítette. Akkor Minszk közvetlenül belépne a háborúba. Csapatai és arzenálja döntő jelentőségű lenne Moszkva számára. Ez a körülmény pedig csak fokozná Ukrajna védelmét a szövetségesek részéről” – áll a cikkben.
A második vörös vonal a balti államok vagy Lengyelország elleni katonai provokációra vagy Moldova elleni célzott támadásra utal. „Ez nem feltétlenül egy invázió, amelyre az Odessza elleni támadás után kerülhet sor, hanem egyszerűen katonai csapás a Nyugat reakciójának ellenőrzésére” – jegyezte meg a cikkíró.
Oroszország kísérlet lehet arra, hogy próbára tegye a NATO reakcióképességét „egy esetleges zavaros szakaszban”. Ez a cikk szerint az európai és az egyesült államokbeli választási időszakra vonatkozik, ami „lehet, hogy a Kreml azt gondolja, hogy a NATO húzódozik, de a szövetség nem akar majd beletörődni egy ilyen agresszióba”.
[type] => post
[excerpt] => A NATO rendkívül bizalmasan és nem hivatalosan legalább két vörös vonalat határozott meg Oroszország számára, amelyek átlépése estén a szövetség közvetlenül beavatkozik az ukrajnai háborúba.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1714924260
[modified] => 1714922920
)
[title] => A NATO két vörös vonalat húzott Oroszország elé, amelyek átlépése estén belép az ukrajnai háborúba
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=112035&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 112035
[uk] => 112039
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 108837
[image] => Array
(
[id] => 108837
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/ukrajna-nato.jpg
[original_lng] => 19173
[original_w] => 690
[original_h] => 387
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/ukrajna-nato-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/ukrajna-nato-300x168.jpg
[width] => 300
[height] => 168
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/ukrajna-nato.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/ukrajna-nato.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/ukrajna-nato.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/ukrajna-nato.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/ukrajna-nato.jpg
[width] => 690
[height] => 387
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1714912884:3
[_thumbnail_id] => 108837
[_edit_last] => 5
[views_count] => 327
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 37958
[1] => 115
[2] => 92079
[3] => 63
)
[tags_name] => Array
(
[0] => beavatkozás
[1] => NATO
[2] => orosz–ukrán háború
[3] => Ukrajna
)
)
[1] => Array
(
[id] => 111833
[content] =>
Ukrajna nem fogja tudni legyőzni Oroszországot a csatatéren, és az 1991-es határokhoz való kijutás sem vet véget a háborúnak, amelynek megállapodással kell befejeződnie – jelentette ki Vadim Szkibickij vezérőrnagy, a Védelmi Minisztérium hírszerzési főosztályának helyettes vezetője a The Economist című brit lapnak adott interjújában, közölte az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a tábornok elmondta: nem lát lehetőséget arra, hogy Ukrajna megnyerje a háborút a csatatéren. Szerinte még ha a fegyveres erők vissza is tudnák szorítani az orosz csapatokat a határokhoz, az nem állítaná meg a háborút. Mint megjegyezte, az ilyen háborúk csak szerződésekkel érhetnek véget. Mindkét fél „előnyös pozícióra” törekszik a lehetséges tárgyalások előtt – mutatott rá.
„Az érdemi tárgyalások legkorábban 2025 második felében kezdődhetnek meg. Addigra Oroszországnak komoly ellenszélekkel kell szembenéznie. Az orosz katonai termelési kapacitás nőtt, de 2026 elejére eléri a csúcsát anyag- és mérnökhiány miatt. A végén mindkét fél fegyver nélkül maradhat” – vélekedett Vadim Szkibickij.
Az Európai Unió országaiban több tízezer hadköteles korú ukrán férfi és nő tartózkodik, miközben az ukrán fegyveres erőkben kellene lenniük – jelentette ki csütörtökön Ben Hodges tábornok, az amerikai hadsereg korábbi európai parancsnoka az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Mint Hodges kifejtette: „Több tízezer hadköteles korú férfi és nő tartózkodik Németországban, Lengyelországban és Romániában, de nekik a fegyveres erőkben kell lenniük. A kormány feladata, hogy gondoskodjon arról, hogy az embereket ösztönözzék a csatlakozásra, a szolgálatra, a hazájuk védelmére. Meg kell változtatni a törvényeket, hogy Ukrajna túléljen.”
A tábornok meg van győződve arról, hogy Ukrajna kormányának jobban kellene működnie. „Hogy az emberek biztosak lehessenek abban, hogy ha fiuk vagy lányuk, testvérük vagy apjuk belép a hadseregbe, akkor jól kiképezik, megfelelő módon felszerelik és jól irányítják, hogy nem dobják be a húsdarálóba, hanem jobb esélyeik vannak a sikerre és a túlélésre” – mutatott rá.
A volt európai amerikai parancsnok hangsúlyozta: az embereknek biztosak kell lenniük abban, hogy ha valami történik velük, a kormány gondoskodik a családjukról. „Ezek azok a dolgok, amelyeket a kormánynak meg kell tennie. Ellenkező esetben elképzelhető, hogy egyes országok azt mondják: miért kellene több száz millió eurós támogatást nyújtanunk Ukrajnának, amikor az ukránok nagy része nem áll készen arra, hogy otthon maradjon és tovább harcoljon. Tehát szerintem ez fenyegeti a hosszú távú támogatást” – emlékeztetett Ben Hodges.
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Unió országaiban több tízezer hadköteles korú ukrán férfi és nő tartózkodik, miközben az ukrán fegyveres erőkben kellene lenniük – jelentette ki csütörtökön Ben Hodges tábornok, az amerikai hadsereg korábbi európai parancsnoka.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1714679040
[modified] => 1714660212
)
[title] => Több tízezer hadköteles korú ukrán van Európában, miközben a fegyveres erőkben lenne a helyük – amerikai tábornok
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=111740&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 111740
[uk] => 111748
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 111741
[image] => Array
(
[id] => 111741
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/ben-hodges-1.jpg
[original_lng] => 173782
[original_w] => 804
[original_h] => 535
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/ben-hodges-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/ben-hodges-1-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/ben-hodges-1-768x511.jpg
[width] => 768
[height] => 511
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/ben-hodges-1.jpg
[width] => 804
[height] => 535
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/ben-hodges-1.jpg
[width] => 804
[height] => 535
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/ben-hodges-1.jpg
[width] => 804
[height] => 535
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/ben-hodges-1.jpg
[width] => 804
[height] => 535
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1714651013:8
[_thumbnail_id] => 111741
[_edit_last] => 5
[views_count] => 706
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 49
[3] => 33
[4] => 47
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Ukrajna
[4] => Vélemények
)
[tags] => Array
(
[0] => 116813
[1] => 391454
[2] => 92079
[3] => 404
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Ben Hodges
[1] => hadkötelesek hazahurcolása
[2] => orosz–ukrán háború
[3] => USA
)
)
[3] => Array
(
[id] => 111442
[content] =>
Vlagyimir Putyin eredeti terve, hogy letörölje Ukrajnát a térképről, hogy bekebelezze Oroszországba, meghiúsult – jelentette ki hétfőn Antony Blinken amerikai külügyminiszter, számolt be az rbc.ua hírportál a The Guardian című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Blinken a rijádi (Szaúd-Arábia) Világgazdasági Fórumon elmondta: „Ukrajnával kapcsolatban annyi országot sikerült egyesítenünk nemcsak Európában, hanem a határain kívül is, mert az országok elismerik, hogy nemcsak Ukrajna, hanem a nemzetközi rendszer néhány alapelve ellen is agresszió történt.” Szerinte ha ezt a kihívást büntetlenül hagyják, akkor „a potenciális agresszorok erre mindenhol felfigyelnek és több konfliktus lesz a világunkban”.
Az amerikai külügyminiszter ugyanakkor megjegyezte, hogy a koalíció segített a „hihetetlenül bátor ukránoknak visszaverni az agressziót, és ez most folyamatos erőfeszítés és folyamatos küzdelem”. „Vlagyimir Putyinnak azok az elképzelései Ukrajnával kapcsolatban a kezdetektől fogva, hogy letörli a térképről, hogy Oroszországba kebelezze, már nem léteznek. Ez megbukott” – mutatott rá. „Van egy terv, amely lehetővé teszi, hogy Ukrajna idővel sikeres legyen: erős ország katonailag, gazdaságilag, demokratikusan” – adott hangot reményének Antony Blinken.
Ukrajna 61 milliárd dollárnyi létfontosságú katonai támogatást kapott az Egyesült Államoktól, Kijevnek azonban továbbra is szüksége van egy középtávú finanszírozási tervre az orosz agresszió ellen, lehetőleg orosz pénzből – közölte hétfőn az rbc.ua hírportál a Reuters hírügynökségre hivatkozva.
A hírszolgálat szerint Ukrajna finanszírozásának a tervében a kiadvány szerint a központi hely az orosz jegybank befagyasztott eszközeinek bevonása kell, hogy legyen a háború okozta veszteségek megtérítésére. A hírügynökség azt feltételezi, hogy az amerikai segélycsomag hozzávetőleg 2025 végéig fegyverekkel és lőszerekkel el látja Ukrajnát. Ezért ugyanebben az időszakban Ukrajna újra kifogyhat a fegyverekből.
„Még ha idén novemberben újraválasztják is Joe Bident az Egyesült Államok elnöki posztjára, nehéz dolga lesz további pénzeszközökhöz jutni a Kongresszustól. Ha pedig Donald Trump visszatér a Fehér Házba, akkor még megkérdőjelezhetőbbé válik az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatás, tekintettel arra, hogy a republikánusok jelöltje korábban nem mutatott készséget Kijev védelmére” – áll a cikkben.
A kiadvány úgy vélte, hogy egy többéves finanszírozási terv Ukrajnára több előnnyel járna. Mindenekelőtt bizonyos védelmet nyújt az Egyesült Államok politikai ingadozásai ellen. Ez az ukrán morált is fellendítené, és a nyugati fegyvergyártóknak nagyobb bizalmat adna a termelés felfuttatásával kapcsolatban.
A fő módja annak, hogy Ukrajnának sokkal több pénzt szerezzenek, a háború elején a nyugati országok által befagyasztott orosz vagyon mozgósítása, mintegy 320 milliárd dollár értékben. „Ha az országok tíz évig garantálják az eszközök kamatának kifizetését, akkor 30-40 millió eurót tudnak behajtani. Ez ugyan segít, de nem változtat a helyzeten, hiszen Ukrajnát kevesebb mint fél évre finanszírozza, de ez nem változtat a háború menetén” – írta cikk szerzője.
Ugyanakkor az írás hangsúlyozza, hogy ha Ukrajna 320 milliárd dollárt kap, az egészen más lesz. „Ez lehetővé teszi a háború finanszírozását legalább 2028 végéig. Ha a harcoló felek addigra leállítják vagy befagyasztják a konfliktust, Ukrajna a pénz egy részét gazdasága helyreállítására fordíthatja, ami a Világbank szerint 486 milliárd dollárba fog kerülni” – állította a Reuters.
A keleti helyzet stabilizálódása és a csapatok növelése mellett Ukrajnának idén két fontos változása is lesz a külső álláspontjában.
A keleti helyzet stabilizálása, az oroszok mozgósítása, támadása, az Európai Unió és a NATO felé való elmozdulás reális út Ukrajna győzelméhez. James O’Brien, az Egyesült Államok európai és eurázsiai ügyekért felelős külügyminiszter-helyettese mondta ezt egy április 22-i kijevi tájékoztatón – írja az Ukrinform.
A külügyminisztérium képviselője megjegyezte, hogy Ukrajnának most stabilizálnia kell a helyzetet keleten, amihez tüzérségi és egyéb fegyverekre, valamint erődítményekre van szükség. Biztosítani kell, hogy legyenek emberek, akik folytatják a harcot, és destabilizálni kell az orosz állásokat.
„Ezek a legfontosabb elemek. Miközben ez megtörténik, Ukrajnának ebben az évben két fontos változása lesz globális álláspontjában: megkezdődnek az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalások, a NATO pedig létrehozza az úgynevezett hidat, valami olyasmit, ami a NATO-tagsághoz vezető egyértelmű út” – hangsúlyozta O’Brien.
Nem későn hagyta jóvá az ukrajnai segélycsomagot az Egyesült Államok Képviselőháza, jóllehet a késlekedésnek vannak következményei – jelentette ki hétfőn Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, számolt be az rbc.ua hírportál az MSNBC amerikai tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint Stoltenberg riporteri kérdésre válaszolva, hogy időben megérkezik-e az amerikai segély, hogy megfordítsa a helyzetet, elmondta: „Még nem késő, de természetesen a késedelemnek valódi következményei vannak.” Hozzátette, hogy az elmúlt hónapokban az ellenség a front egyes területein előnyben volt Ukrajnával szemben a fegyverzet hiánya miatt.
„De még nem késő. Az ukránok nagy ügyességről tettek tanúbizonyságot hazájuk védelmében. Emlékeznünk kell arra, honnan indultunk ennek a háborúnak az elején” – jegyezte meg a NATO-vezető, emlékeztetve a szakértők Kijev elfoglalására vonatkozó három napos előrejelzéseire.
A főtitkár jelezte, hogy a teljes körű háború kezdete óta Ukrajna felszabadította az ellenség által megszállt területek 50 %-át. „Ők (az ukránok – a szerk.) képesek orosz rakétákat lelőni és mélységi csapásokat mérni, és folyosót is nyitottak a Fekete-tengeren. Tehát, ha fegyvereket biztosítunk, az ukránok győznek” – mutatott rá Jens Stoltenberg.
Marjorie Taylor-Greene, in a nod to Viktor Orban, has submitted an amendment to the Ukraine aid bill barring funding until "restrictions on Hungarians in Transcarpathia" and other minorities are lifted. pic.twitter.com/yBIoNPmcYM
I am grateful to the United States House of Representatives, both parties, and personally Speaker Mike Johnson for the decision that keeps history on the right track.
Democracy and freedom will always have global significance and will never fail as long as America helps to…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) April 20, 2024
Today, we received the awaited decision on the US aid package that we long fought for. And a very significant one. Our warriors on the front lines, as well as our cities and villages suffering from Russian terror, will feel it.
A Hetek csoportjának (G7-országok) külügyminiszterei Peking felé fordulnak azért, hogy befolyásolják az Orosz Föderációt az Ukrajna elleni agresszióval kapcsolatban. Ezt a G7-csoport Capri szigetén tartott találkozójáról szóló közlemény tartalmazza – számolt be az Index.
„Felszólítjuk Kínát, gyakoroljon nyomást Oroszországra, hogy vessen véget az Ukrajna elleni ellenségeskedésnek” – idézi az Interfax a dokumentum szövegét.
A vezetők azt írták még, hogy aggódnak a kínai kereskedelmi szektorral kapcsolatos kettős felhasználású anyagok és alkatrészek gyártása miatt, amelyeket az ország fegyverekhez és azok gyártásához szükséges felszerelések összeszereléséhez küld Oroszországba.
Ezen túlmenően a G7 elítélte az Oroszország és Észak-Korea közötti katonai együttműködés fokozódását, és felszólított az ilyen tevékenység azonnali beszüntetésére.
Az Egyesült Államok megtagadta a harci részvételt az ukrajnai háborúban, ezért nem lövi le az Oroszország által indított iráni drónokat, ahogyan azt tették szövetségesei múlt hétvégén Izraelben.
Ezt John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának stratégiai kommunikációs koordinátora jelentette ki egy április 15-i tájékoztatón.
Kirbyt arról kérdezték, hogy az Egyesült Államok, amely szövetségeseivel együtt segített lelőni iráni drónokat Izrael felett, miért nem teheti meg ugyanezt Ukrajnában.
„Nézzék, ezek különböző konfliktusok, más légtér, más fenyegetés. Az elnök az ukrajnai konfliktus kezdetétől fogva világossá tette, hogy az Egyesült Államok nem kíván részt venni a konfliktusban azzal, hogy harci szerepet vállal, és mi ezt nem tettük meg” – mondta Kirby.
Hozzátette: az Egyesült Államok biztosította Ukrajnának azt, amire szüksége volt légtere védelméhez.
„Sajnos ezt ma nem tudjuk megtenni, mert nem áll rendelkezésünkre a nemzetbiztonsági kiegészítő finanszírozás, amelyre az ukránoknak égetően szükségük van” – tette hozzá Kirby.
