Valerij Zaluzsnyij, az ukrán fegyveres erők korábbi főparancsnoka és jelenlegi londoni nagykövete, részt vett a Royal United Services Institute (RUSI) londoni háborús konferenciáján. A Szabadság Rádió beszámolója szerint Zaluzsnyij felszólította a Nyugatot, hogy készüljön fel az olyan agresszív zsarnokok elleni védekezésre, mint Oroszország.
A zsarnokoknak mindig szükségük lesz háborúra mint a hatalom megtartásának eszközére
– mondta Zaluzsnyij, kiemelve, hogy az ukrán tapasztalatokat a Nyugat erőforrásaival kombinálva kell kiépíteni a védelmi vonalat az „agresszor” ellen. Beszédében hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háború a harmadik világháború előszobája lehet, hiszen a „gonosz közel van és ölni jött”.
„A társadalomnak bele kell egyeznie abba, hogy a túlélés érdekében ideiglenesen feladja számos szabadságjogát. A modern háborúk sajnos totálisak. Ezek nemcsak a hadsereg, hanem általában a társadalom erőfeszítéseit is megkövetelik. A politikusok mozgósíthatják és mozgósítaniuk is kell a társadalmat! Így a háborús készenlétet nemcsak a hadsereg készenléte fogja meghatározni az agresszió visszaverésére, hanem az is, hogy a társadalom mennyire hajlandó szembeszállni az ellenséggel” – mondta az ukrán nagykövet.
Az orosz–ukrán háborút „átmeneti háborúnak” nevezte, amelynek tapasztalatai „meghatározzák a 21. század háborúinak körvonalait”, majd hozzátette: „Mi, ukránok, vérünkkel alkotjuk meg az új háború új modelljeit”.
Azt is megjegyezte, hogy a háborúknak új taktikákra és technológiákra van szüksége, „különben mind elpusztulunk”.
Ukrajna megtalálja a módját, hogy ellenálljon az orosz erőknek, még akkor is, ha Donald Trump volt amerikai elnök nyer, és veszélybe sodorja a létfontosságú amerikai támogatást – jelentette ki Rusztem Umerov védelmi miniszter Colorado állambeli Aspenben megrendezett éves biztonsági fórumon mondott online beszédében, számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Umerov elmondta: „Hiszünk az Egyesült Államok vezetésében, és hiszünk abban, hogy Amerika azt akarja, hogy partnerei és szövetségesei is erősek legyenek. Ebben a szakaszban a csatatérre fogunk összpontosítani. Bármi legyen is az amerikai választások eredménye, megtaláljuk a megoldást.”
A védelmi miniszter megjegyezte, hogy Ukrajna kiterjesztette mozgósítási erőfeszítéseit, és továbbra is harcolni fog a területek visszafoglalásáért. Szerinte a célokon belül a Zaporizzsjai Atomerőmű visszafoglalása, amit az oroszok az offenzíva kezdetén elfoglaltak.
A tárcavezető azt is hangsúlyozta, hogy Ukrajna nem tudja megállítani a városai és infrastruktúrája elleni orosz támadásokat, ha nem tud csapásokat mérni az Oroszország területén található légibázisokat és egyéb katonai létesítményeket, ahonnan a támadásokat indítják. „Hangosan ki akarjuk mondani: a katonai létesítményekre koncentrálunk, hogy ne csaphassanak le civilekre Ukrajnában” – mutatott rá Rusztem Umerov.
A NATO támogatása, amit Ukrajnának nyújt, lehetővé teszi Kijevnek a harcot, de nem engedi, hogy győzzön a csatatéren – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál a Foreign Policy című amerikai külpolitikai magazin hivatkozva.
A jelentés szerint a washingtoni NATO-csúcsot összefoglalva a kiadvány megjegyezte, hogy ez a találkozó feltárta a Nyugat Ukrajna támogatására irányuló stratégiájának fő ellentmondását. Ugyanis a szövetségesek katonai segítsége lehetővé teszi az ukrán fegyveres erők számára, hogy visszavágjanak az orosz erőknek, de nem nyerik meg a háborút. „Leginkább abban támogatjuk Ukrajnát, hogy folytassa a harcot és szerezzen némi előnyt, ne pedig megnyerje a csatát. Nincs igazi stratégiánk erre a háborúra” – mutatott rá Liana Fix, a Külkapcsolatok Tanácsának európai munkatársa.
Lengyelország és a balti országok viszont régóta szorgalmazzák Ukrajna fokozott támogatását. De a legmélyebb zsebekkel és legfejlettebb fegyverrendszerrel rendelkező szövetségesek, köztük az Egyesült Államok is, óvatosabb álláspontot képviseltek, hogy megakadályozzák a Moszkvával való eszkaláció spirálját. A támogatás visszaállítása annak hátterében zajlik, hogy Oroszország légicsapásokat hajt végre Ukrajna energetikai infrastruktúrája ellen, ami az elmúlt hónapokban nagymértékű áramkimaradásokhoz vezetett.
Mint a kiadvány megjegyezte, az elemzők szkeptikusak abban, hogy a csúcson bejelentett intézkedések megváltoztathatják az események menetét a harctéren. A NATO Katonai Bizottságának vezetője, Rob Bauer, a Holland Királyi Haditengerészet admirálisa azt mondta, hogy „az ukránoknak többre van szükségük a győzelemhez”.
Ezenkívül a magazin megállapította, hogy Joe Biden amerikai elnök kormánya „kulcsszerepet játszott Oroszország Ukrajna elleni támadási szándékára való figyelmeztetésben és az ország nyugati támogatásának megerősítésében”. Ez azonban keveset kínál a háború befejezéséhez.
„Óriási szakadék tátong aközött, amit mondunk, hogy vissza akarjuk állítani Ukrajna szuverenitását, és amit valójában teszünk. Most úgy tűnik, hogy mindezt kimondjuk, de az emberek nem igazán hiszik el” – mondta Andrea Kendall-Taylor, a Transatlantic biztonsági programigazgatója.
Az ukrajnai háború még évekig folytatódhat, ezért a NATO-tagországoknak készen kell állniuk Kijev hosszú távú támogatására – nyilatkozta egy magas rangú NATO-tisztviselő a washingtoni csúcstalálkozón az Amerika Hangja rádióállomásnak, számolt be szerdán az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a tisztviselő azt mondta: „Végső soron mindannyiunknak készen kell állnunk arra, hogy továbbra is támogassuk Ukrajnát 2025 után is. Mindannyian nagyon jól tudjuk, és ahogy már régóta mondjuk, ez nem egy olyan konfliktus, amely valószínűsíthetően hamarosan nem ér véget.” Szerinte az ukrajnai háború „évek céltudatos erőfeszítéseit kívánja meg”, mert Oroszország „kétségtelenül” még legalább 3-4 évig fennmaradhat a hadigazdaság körülményei között.
A NATO illetékese, értékelve Oroszország azon képességét, hogy a gazdaságát a háború szolgálatába tudja állítani, megjegyezte, hogy a hosszú távú következmények kézzelfoghatóak és jelentősek lesznek az orosz gazdaság számára. De egyelőre az orosz társadalom készen áll a számára felajánlott életmódra.
A május végi adatok szerint az ukránok továbbra is optimisták Ukrajna háborús győzelmét illetően, de az visszafogottabb lett. Míg 2023 októberében 91 % hitt a győzelemben, addig a májusi adatok szerint 85 %.
Moszkva bejelentette, hogy július 8-án tömeges támadással álltak bosszút Ukrajnán az oroszországi energetikai létesítmények elleni csapásokért.
„Reggel, válaszul az orosz energetikai és gazdasági létesítményekben történt károkozási kísérletekre, csoportos csapást mértünk az ukrán hadiipari létesítményekre és az ukrán fegyveres erők légibázisaira, a csapás célja megvalósult” – közölte a katonai osztály.
Kína segíti Oroszországot az Ukrajna elleni háborúban, a Kreml sikere Pekinget is hasonló agresszív lépésekre késztetheti Ázsiában – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a CBS amerikai tévécsatornának nyilatkozva, számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a NATO-főtitkár megjegyezte, hogy az ukrajnai háború bizonyítja Oroszország szoros kapcsolatait Kínával, Észak-Koreával és Iránnal. Szerinte Kína az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió fő mozgatórugója, Hszi Csin-ping elnök és Putyin elnök pedig „azt akarja, hogy a NATO és az Egyesült Államok vereséget szenvedjen Ukrajnában”.
Stoltenberg kijelentette, hogy ha Putyin nyer Ukrajnában, az „nemcsak Putyin elnököt fogja bátorítani, hanem Hszi elnököt is”. Felidézte Japán miniszterelnökének a szavait, miszerint a jelenlegi ukrajnai események holnap Ázsiában történhetnek meg. „Tehát ez azt mutatja, hogy a NATO fontos az Egyesült Államoknak a Kínával fenntartott kapcsolatokban, mert az Egyesült Államok nagy ország. De a NATO-ban van valami, amivel egyetlen más nagyhatalom sem rendelkezik – több mint 30 barát és szövetséges – mutatott rá. Az Egyesült Államok a világ GDP-jének 25 %-át állítja elő, a NATO-szövetségesekkel együtt pedig a világ gazdasági és katonai erejének kétszeresét adja, ezért az USA erősebb a NATO-val közösen Kínával szemben” – emlékeztetett.
A NATO-főtitkár azt is hozzátette, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök nem a NATO megbízásából látogatott Moszkvába, mivel a szövetség egyes tagjai eltérő módon tartanak kapcsolatot Oroszországgal. „Igen, Orbán Moszkvában járt, de ez nem változtat azon a közös döntéseken, amelyeket NATO-ként hozunk” – hangsúlyozta Jens Stoltenberg.
Manuela Schwezig, Németország Szövetségi Tanácsa, a Bundesrat elnöke úgy véli, hogy Ukrajnának meg kell nyernie a háborút.
Olaf Scholz kancellár, aki Manuela Schwezig párttársa a Szociáldemokrata Pártban, más retorikát követ. Scholz általában ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajna ne veszítse el az Orosz Föderációval vívott háborút, de nem beszél annak megnyeréséről. A német parlament felsőháza vezetőjének nyilatkozatáról a BILD számolt be. Manuela Schwezig hivatalos látogatásra Kijevbe érkezett.
A látogatás során politikai és kormányzati szintű tárgyalásokat terveznek. Manuela Schwezig elmondása szerint ezek a tárgyalások és a látogatás mind a 16 szövetségi állam szolidaritásának jele Ukrajnával. Oroszországnak nem szabad megúsznia ezt az agresszív háborút. Shwezig azt is megjegyzi, hogy kijevi látogatása egyben válasz is azoknak, akik Ukrajna támogatása ellen próbálnak hangokat bevezetni a közbeszédbe.
Az Európai Unió Külügyek Tanácsa hétfőn jóváhagyta tizennegyedik szankciós csomagját az Ukrajna elleni folytatódó háború miatt. A csomag sújtja az orosz pénzügyi és energiaszektorban, valamint a kereskedelem területén működő orosz vállalatokat, és intézkedéseket vezet be a szankciók kijátszása ellen.
Az uniós külügyi tanács luxembourgi ülésén elfogadott szankciós lista további 116 ember és szervezet nevével bővült, akik vagy amelyek felelősek az Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekményekért – írták. Ezzel 2100 fölé emelkedett azok számra, akiket az EU szankciókkal sújt válaszul Oroszország Ukrajna elleni agressziójára.
Annak biztosítására, hogy csökkenjen Oroszország cseppfolyósított földgáz (LNG) értékesítésből és szállításból származó bevétele, az EU megtiltja, hogy uniós létesítményeket az orosz LNG átrakodására használjanak nem uniós országokba irányuló szállítás céljából. Az EU tiltja továbbá az oroszországi új LNG-beruházások befejezéséhez szükséges áruk, technológiák és szolgáltatások nyújtását uniós szereplők részére, valamint importkorlátozásokat vezet be az orosz LNG-re a földgázrendszerhez nem csatlakoztatott uniós terminálokon keresztül.
Az EU továbbá újabb intézkedéseket vezet be a szankciók kijátszásának visszaszorítására egyebek mellett annak biztosításával, hogy európai cégek unión kívüli országokban működő leányvállalataikon keresztül ne vegyenek részt olyan tevékenységekben, amelyek a szankciók által megakadályozni kívánt eredménnyel járnak. Az intézkedések elősorban az orosz katonai rendszerek fejlesztése szempontjából kritikus harcászati eszközök kivitelére, valamint az azok előállításához szükséges ipari tudás átadásának korlátozására vonatkoznak.
Az uniós Külügyek Tanácsa úgy határozott, hogy betiltja az Orosz Központi Bank által a korlátozó intézkedések hatásának semlegesítése céljából kifejlesztett speciális pénzügyi üzenetküldő szolgáltatás (SPFS) Oroszországon kívüli használatát. Az EU tilalmat vezet be emellett az EU-n kívül letelepedett hitelintézetekkel és pénzügyi intézményekkel, valamint kriptoeszköz-szolgáltatókkal folytatott ügyletekre, amennyiben azok kettős, azaz civil és katonai felhasználású termékek és technológiák, harctéri eszközök és lőszerek Oroszországba irányuló kivitele, szállítása, értékesítése, átadása vagy szállítása révén elősegítik az Oroszország védelmi ipari bázisát támogató tranzakciókat – írták.
Arra válaszul, hogy az EU szerint „Oroszország a félretájékoztatás részeként arra törekszik, hogy beavatkozzon az EU demokratikus folyamataiba és aláássa demokratikus alapjait”, a továbbiakban uniós politikai pártok és alapítványok, civil szervezetek, illetve médiaszolgáltatók nem fogadhatnak el orosz állami finanszírozást.
Az EU első alkalommal kikötői belépési és szolgáltatásnyújtási tilalmat vezetett be minden olyan hajóra, melyek katonai felszerelések, vagy „lopott ukrán gabona”, illetve az orosz energiaágazat fejlesztésének támogatására használható eszközök szállításában vesznek részt. A szankciók jelenleg 27 hajót céloznak – ismertették. Az EU emellett leszállásra, felszállásra vagy az EU területe feletti átrepülésre vonatkozó tilalmat vezet be minden nem menetrend szerinti légi járműre.
Az EU további korlátozásokat vezetett be az olyan áruk kivitelére is, amelyek hozzájárulhatnak az orosz ipari képességek javításához. Ilyenek a vegyi anyagok, beleértve a mangánércet és ritkaföldfém-vegyületeket, bizonyos műanyagokat. Az EU emellett korlátozásokat vezetett be az Oroszországból származó hélium behozatalára, amely – mint kiemelték – jelentős bevételi forrást jelent Oroszország számára.
Végezetül tilos lesz ukrán kulturális javakat és egyéb régészeti, történelmi, kulturális, tudományos vagy vallási jelentőségű javakat vásárolni, vagy azokkal bármi módon kereskedni, amennyiben alapos okkal feltételezhető, hogy e javakat jogellenesen szállították el Ukrajnából.
A közlemény Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselőt idézte, aki hangsúlyozta: „az uniós szankcióink már eddig is jelentősen meggyengítették az orosz gazdaságot, és megakadályozták Vlagyimir Putyin orosz elnököt abban, hogy megvalósítsa Ukrajna elpusztítására irányuló terveit”, noha – mint hozzátette – továbbra is folytatja a civilek és a polgári infrastruktúra elleni jogtalan agressziót.
A 14. szankciós csomag bizonyítja, hogy az EU továbbra is egységesen támogatja Ukrajnát és törekszik az ukránok elleni bűncselekmények korlátozására, beleértve az uniós intézkedések megkerülésére irányuló erőfeszítéseket is – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.
(MTI)
[type] => post [excerpt] => Az Európai Unió Külügyek Tanácsa hétfőn jóváhagyta tizennegyedik szankciós csomagját az Ukrajna elleni folytatódó háború miatt. A csomag sújtja az orosz pénzügyi és energiaszektorban, valamint a kereskedelem területén működő orosz vállalatokat, és... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1719235500 [modified] => 1719235370 ) [title] => Az EU elfogadta a 14. szankciós csomagot az oroszok ellen [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=117084&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 117084 [uk] => 117081 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 117082 [image] => Array ( [id] => 117082 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/photo2024-06-2410-06-37.webp [original_lng] => 33794 [original_w] => 810 [original_h] => 540 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/photo2024-06-2410-06-37-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/photo2024-06-2410-06-37-300x200.webp [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/photo2024-06-2410-06-37-768x512.webp [width] => 768 [height] => 512 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/photo2024-06-2410-06-37.webp [width] => 810 [height] => 540 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/photo2024-06-2410-06-37.webp [width] => 810 [height] => 540 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/photo2024-06-2410-06-37.webp [width] => 810 [height] => 540 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/photo2024-06-2410-06-37.webp [width] => 810 [height] => 540 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1719224570:5 [_thumbnail_id] => 117082 [_edit_last] => 5 [views_count] => 472 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 53452 [2] => 49 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Háború [2] => Hírek [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 322312 [1] => 92079 [2] => 52222 ) [tags_name] => Array ( [0] => EU-s szankció [1] => orosz–ukrán háború [2] => Oroszország elleni szankciók ) ) [8] => Array ( [id] => 116611 [content] =>
Június közepén bátran kijelenthető, hogy a harkivi irányú orosz hadművelet az egyik legvégzetesebbé vált a háború során a megszállók számára, amiben két tényező vált meghatározóvá – jelentette ki kedden Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének a tanácsadója a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az elnöki hivatalvezetői tanácsadó emlékeztetett arra, hogy 2024. május 10-én, közvetlenül a Moszkvában hagyományosan pompával ünnepelt győzelem napján az orosz hadsereg offenzívába kezdett Harkiv ellen, amely végül végzetesnek bizonyult az ellenség számára.
„A hatalmas veszteségek miatt az ellenség kénytelen más irányból tartalékokat átdobni, de még azokkal sem tudják elfoglalni az ukrán-orosz határtól mindössze 5 kilométerre fekvő Vovcsanszk kisvárost. Ez a hadművelet végre bebizonyította, hogy hamisaz Oroszország hatalmasságáról szóló mítosz” – jegyezte meg Podoljak.
Andrij Jermak tanácsadója szerint két döntő tényező befolyásolta az orosz offenzívával szembeni ellenállás lefolyását Harkiv irányában: a katonai támogatás, elsősorban a tüzérségi lövedékek időben történő megérkezése; az Oroszország területén található katonai létesítmények elleni támadások engedélyezése a nagy hatótávolságú nyugati fegyverekkel.
A jelentős mennyiségű fegyver és hadifelszerelés, köztük az F–16-os vadászgépek megérkezése után az idő Ukrajna kezére fog játszani, de jelenleg az ellenség erőfeszítéseket tesz a harcok kiterjedésének növelésére – közölte hétfőn Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők parancsnoka a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Szirszkij azt írta: „Az ellenség tökéletesen megérti, hogy a partnereink jelentős mennyiségű fegyverének és katonai felszerelésének a fokozatos megérkezése, az első F–16-osok érkezése következtében, amelyek megerősítik a légvédelmünket, az idő a mi javunkra fog fordulni, az ellenségnek csökkennek az esélyei a sikerre.”
A főparancsnok szerint az ellenség katonai vezetése jelenleg erőfeszítéseket tesz a harcok intenzitásának növelésére és földrajzi kiterjesztésére. „Ezt a következő célból teszi: a védelmi erők kimerítése, a tartalékok felhalmozásának megzavarása, az ukrán hadsereg aktív támadó hadműveleteinek megakadályozása.
[type] => post [excerpt] => A jelentős mennyiségű fegyver és hadifelszerelés, köztük az F-16-os vadászgépek megérkezése után az idő Ukrajna kezére fog játszani, de jelenleg az ellenség erőfeszítéseket tesz a harcok kiterjedésének növelésére – közölte hétfőn Olekszandr Szirsz... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1718643600 [modified] => 1718638500 ) [title] => Oroszország igyekszik kiterjeszteni a csaták területét, az F–16-osokkal az idő Ukrajna kezére fog játszani – Szirszkij [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=116495&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 116495 [uk] => 116507 ) [crid] => bey5821 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 107475 [image] => Array ( [id] => 107475 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/szirszkij-1.jpg [original_lng] => 24691 [original_w] => 650 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/szirszkij-1-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/szirszkij-1-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/szirszkij-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/szirszkij-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/szirszkij-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/szirszkij-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/szirszkij-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1718631712:2 [_thumbnail_id] => 107475 [_edit_last] => 5 [views_count] => 797 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_aa78c263027b8829251ef928c89ed0c8] =>
I am grateful to @Statsmin Mette Frederiksen for participating in the Peace Summit and for Denmark's active assistance in engaging the countries of the Global South in the Peace Formula implementation.
During our meeting, we discussed preparations for the transfer of Danish F-16… pic.twitter.com/2YRobRpctq
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) June 16, 2024
I am grateful to @Statsmin Mette Frederiksen for participating in the Peace Summit and for Denmark's active assistance in engaging the countries of the Global South in the Peace Formula implementation.
During our meeting, we discussed preparations for the transfer of Danish F-16… pic.twitter.com/2YRobRpctq
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) June 16, 2024
