A szíriai fejlemények rámutatnak, hogy az Oroszországgal stratégiai partnerségben álló országok csak addig számíthatnak Moszkva támogatására, amíg Vlagyimir Putyin elnök hasznára vannak – jelentette ki Boris Pistorius német védelmi miniszter szerdán Bagdadban.
A tárcavezető a jordániai al-Azrak légi támaszponton állomásozó német csapatoknál tett rövid látogatása után érkezett az iraki fővárosba, hogy az Aszad-rezsim bukását követő kaotikus szíriai helyzet rendezéséről, illetve a térség stabilizálásáról folytasson tárgyalásokat.
Miközben a nyugati államok az afrikai földrészen Oroszországgal és Kínával versengenek a befolyásért és a nyersanyagokért, Putyinban „csak addig lehet megbízni, amíg az az ő érdekeit szolgálja” – mondta.
Pistorius azt nem részletezte, hogy a szíriai fejlemények miként alakíthatják át Németországnak a térségben vállalt szerepét, ám kijelentette, hogy a mintegy 600 katona közel-keleti állomásoztatásával folyó német katonai missziók számát inkább növelnék, mint csökkentenék.
„Ez egy rendkívül fontos lehetőség, amelyet minél jobban ki kell használnunk (…) Szíria nem válhat ismét külső hatalmak, például Oroszország, Irán vagy a Hezbollah libanoni síita szervezet bábjává. Ez az út nem lesz rövid vagy könnyű, de támogatnunk kell Szíriát népének békés jövője és a régió nagyobb stabilitása felé vezető úton” – fogalmazott.
Moszkva egyelőre nem kommentálta a német miniszter szavait.
Az Egyesült Államok vezette, mintegy 70 országot tömörítő szövetség részeként Németország 2015 óta állomásoztat csapatokat Irakban, hogy a helyi erőket támogatva megakadályozzák az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet újbóli megerősödését.
A jordániai fővárostól, Ammántól mintegy 90 kilométerre keletre található al-Azrak légi támaszpontot logisztikai központként használják a német erők, iraki missziójuk azonban jövő szeptemberben véget ér. Emellett az ENSZ libanoni békefenntartó misszióját (UNIFIL) Németország mintegy 300 katonával támogatja.
„Azt mondtam, hogy az ukrajnai helyzetben nem vagyunk Oroszország szövetségesei. Ez a valóság” – mondta Nikol Pasinján örmény miniszterelnök a The Daily Telegraph című brit napilapnak adott interjújában. A kormányfő leszögezte, Jerevánnak át kell gondolnia a biztonsági kapcsolatait, ugyanis Moszkva több alkalommal cserben hagyta.
Örményország nem szövetségese Oroszországnak az Ukrajna elleni háborúban, és az ország katonai együttműködési projektjei nem irányulnak egyetlen ország ellen sem – közölte Nikol Pasinján örmény kormányfő a The Daily Telegraph című brit napilapban megjelent interjúban.
Pasinján nemrég arról beszélt az örmény közrádióban, hogy országa nem hagyatkozhat tovább Oroszországra mint legfőbb védelmi és katonai partnerére, mert Moszkva több alkalommal is cserben hagyta, és emiatt Jerevánnak érdemes átgondolnia, milyen biztonsági kapcsolatokat lehetne kialakítani az Egyesült Államokkal, Franciaországgal, Indiával és Georgiával.
Azt is felvetette, hogy érdemes-e fenntartania tagságát az Oroszország vezette, posztszovjet államokat tömörítő Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetében. A brit napilapnak adott interjúban Pasinján arra is kitért, hogy ő Oroszország 2022. februári Ukrajna elleni offenzívájának kezdetétől fogva azt mondta, hogy nem állhat szövetségesként Moszkva mellett.
Azt mondtam, hogy az ukrajnai helyzetben nem vagyunk Oroszország szövetségesei. Ez a valóság – mondta az örmény kormányfő a napilapnak.