Január 12-re – amikor Brüsszelben a szövetség Katonai Tanácsának ülését tartják a vezérkari főnökök szintjén – Jens Stoltenberg, a NATO főtitkárának javaslatára összehívják a NATO–Oroszország Tanács ülését – jelentette a NATO-sajtóközpont.
A moszkvai külügyminisztérium jelezte, hogy megkapta és tanulmányozza a javaslatot. Az orosz külügy december 17-én hozta nyilvánosságra a kölcsönös biztonsági garanciákról szóló, Washingtonnal kötendő szerződés, valamint az Oroszország és a NATO közötti biztonsági egyezmény tervezeteit. Ezeket december 15-én adták át Karen Donfried európai és eurázsiai ügyekért felelős amerikai külügyi államtitkár-helyettesnek.
Washington és Kijev szerint Oroszország invázióra készülhet Ukrajna ellen, amiről a nagy arányú orosz csapatösszevonások tanúskodnak az ukrán határ mentén. Oroszország tagadja ezt, és azt állítja, hogy Ukrajna és a NATO növekvő együttműködése élezte ki a feszültséget. Moszkva a jelenlegi helyzetet az 1962-es kubai rakétaválsághoz hasonlította, amikor a világ az atomháború szélére sodródott. Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön azt mondta, hogy Oroszország el akarja kerülni a konfliktust, de azonnali választ vár az Egyesült Államoktól és szövetségeseitől a biztonsági garanciákra vonatkozó követeléseire.
Moszkva szakértői szintű tárgyalásokat vár amerikai tisztségviselőkkel januárban Genfben.
A washingtoni kormányzat közölte, hogy az orosz javaslatok egy része nyilvánvalóan elfogadhatatlan, és az Egyesült Államok konkrét elképzelésekkel fog előállni a tárgyalások formájára vonatkozóan.
A Kreml követelései között vannak olyanok, például az orosz vétó Ukrajna jövendő NATO-tagságára, amelyeket a Nyugat elfogadhatatlannak nyilvánított. Moszkva követeli továbbá, hogy az Egyesült Államok távolítsa el atomfegyvereit Európából, és a NATO vonja ki többnemzetiségű zászlóaljait Lengyelországból és a három volt balti szovjet köztársaságból, Észtországból, Lettországból és Litvániából – számolt be az MTI.
A NATO-szövetségesek megbékéltek az Oroszországgal folytatott tárgyalások szükségességével, annak ellenére, hogy Moszkva számos követelése nem teljesíthető a szövetség szempontjából – közölte a Financial Times című brit lap saját forrásaira hivatkozva hétfőn, írta az unn.com.ua hírportál.
A jelentés szerint az újság arról tájékoztatott, hogy „a nyugati védelmi minisztériumok képviselői el akarják kerülni a Kreml javaslatainak közvetlen elutasítását, igyekeznek megtalálni a kölcsönös megegyezésre alkalmas területeket, és csillapítani feszültséget, amikor több mint 100 ezer orosz katona gyűlt össze az ukrán határoknál.” Mint megjegyezte, a nyugati illetékesek magánbeszélgetésekben elutasították Oroszország összes biztonsági garanciakövetelését, mivel azok valószerűtlenek, megbízhatatlanok és ellentétesek a hidegháború után kötött szerződésekkel. Azt viszont elismerik, hogy a Moszkva javaslatai előli elzárkózás ronthat a helyzeten – írja a lap. A kiadvány szerint úgy vélik, hogy ezek a javaslatok a párbeszéd lehetőségét jelentik a szankciókkal való fenyegetés mellett, ha Moszkva Ukrajnát fenyegető lépéseket tesz.
A NATO fő célja Oroszország meggyőzése arról, hogy hagyjon fel a katonai kapacitás kiépítésével az ukrán határoknál, ami az amerikai hírszerzés szerint támadásra is felhasználható.
Ám mivel a szövetség kizár minden olyan engedményt, amely hatással lehet tagjai biztonságára vagy Ukrajna szuverenitására, a tisztségviselők szerint nehéz lesz megtalálni azokat a területeket, ahol részletes tárgyalások lehetségesek – írta a lap.
„A probléma itt az, hogy ha egyszerűen nemet mondunk Moszkva követeléseire, akkor nem lesz helye a párbeszédnek” – mondta a lapnak egy magas rangú NATO-diplomata, hozzátéve, hogy a NATO és az Európai Unió tagállamai megvitatják, hogyan reagáljanak. Az újságnak források azt mondták, hogy nincs konszenzus arról, hogyan zajlanak majd a tárgyalások, és kik vesznek részt azokon. A hírek szerint a nyugati diplomaták nem akarják, hogy Oroszország határozza meg az együttműködés feltételeit, ezért a tárgyalások csak azután kezdődhetnek meg, hogy a NATO és az Egyesült Államok megállapodnak a Moszkvával kapcsolatos saját javaslataikról.
„Megvitatjuk a jelenleg terítéken lévő javaslatokat minden EU- és NATO-partnerünkkel” – mondta Andrea Sasse, a német külügyminisztérium szóvivője. „Fontos, hogy a jelenlegi párbeszédünkben (Oroszországgal) hűek maradjunk saját elveinkhez, amelyek egyike az összes NATO-tagállam biztonságának oszthatatlansága. Ebből következik majd, hogy mit fogadunk el és mit nem” – mutatott rá.
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes kijelentette egy hétfői lapinterjúban kijelentette, hogy ha a NATO tovább terjeszkedik keletre, a szövetségnek ezért „súlyos következményekkel” kell majd szembenéznie – közölte a strana.news hírportál az Izvesztyija című orosz lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Rjabkov az újságnak nyilatkozva kijelentette: „kitartunk az álláspontunk mellett: ha ellenfeleink ezzel szembe mennek, látni fogják, hogy nem fog használni a biztonságuknak – a következmények súlyosak lesznek rájuk nézve.” Úgy vélte, az elmúlt 10 évben nem váltak valóra a NATO-nak a keleti terjeszkedéstől való tartózkodásra vonatkozó, jogi formába nem öntött ígéretei és kötelezettségei.
A külügyminiszter-helyettes kifejtette: „a NATO-tagok azzal érvelnek, hogy minden országnak joga van önállóan eldönteni, hogyan szavatolja a biztonságát, a katonai-politikai szövetségekhez való csatlakozással bezárólag. De szeretném hangsúlyozni: a szövetségekhez történő csatlakozás szabadsága nem lehet abszolút. Ez olyan, mint az emberi társadalomban: az egyén szabadsága ott ér véget, ahol sérti a másik ember szabadságát.”
Rjabkov hangsúlyozta, „tántoríthatatlanul felhívjuk ellenfeleink figyelmét, mind a NATO-tagokét, mind a szövetséghez nem tartozó, de tagságra törekvő országokét arra, hogy a csatlakozás és más országok biztonsági érdekeinek a megsértésétől való tartózkodás elve nem egyeztethető össze.” Mint rámutatott: „ezért nem szabad tovább bővíteni a NATO-t. És ennek olyan színben történő feltüntetési kísérletei, mintha Oroszországnak nem lenne vétójoga, hasztalan és értelmetlen próbálkozások.”
Admiral Sir Tony Radakin told the BBC's Sunday Morning programme that morale in the Russian forces was low and that the Kremlin had lost more troops in a week than the UK did in 20 years in Afghanistan. pic.twitter.com/cqNM8j6Hlp
— Chootchy Face ????????? (@chootchyface) March 6, 2022
Russia’s decision to suspend participation in the Black Sea deal puts at risks the main export route of much needed grain and fertilisers to address the global food crisis caused by its war against Ukraine.
President Bola Tinubu arrives at the venue of the Paris Summit, where he will review & sign a New Global Financial Pact that places vulnerable countries on a priority list for support & investment, following the devastating impact of climate change, energy crisis, & COVID-19. pic.twitter.com/X6wX3oXSqz
The AWACS surveillance jets will fly missions to monitor Russian military activity near the Alliance’s borders and can detect aircraft and missiles hundreds of kilometres away, making them a key early warning capability for NATO
Me reuní con @Mircea_Geoana, Secretario General Adjunto de la @NATO. Le presenté la carta de intención que expresa la solicitud de Argentina en convertirse en un socio global de esta organización. Seguiremos trabajando en recuperar vínculos que permitan modernizar y capacitar a… pic.twitter.com/PN0s5bx9U2
Oroszország reagálást vár a követelésére, hogy a NATO és az Egyesült Államok adjon neki biztonsági garanciákat, ellenkező esetben katonai választ fog adni – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes hétfőn, adta hírül az rbc.ua hírportál a RIA Novosztyi orosz hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint Rjabkov elmondta, hogy a konfrontáció újabb szakaszba fog lépni. „Ha a NATO és az Egyesült Államok nem reagál Oroszország biztonsági garanciákra vonatkozó követelésére, katonai válasz következik” – hangsúlyozta.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban érdemi tárgyalások megkezdésére szólította fel a NATO-t annak érdekében, hogy Oroszországnak „megbízható és hosszú távú biztonsági garanciákat” nyújtson. Moszkva ragaszkodik a Washingtonnal és szövetségeseivel folytatott párbeszédhez „konkrét megállapodások kidolgozásához”, amelyek kizárják a NATO további keleti irányú bővítését és fegyverrendszerek telepítését területe közvetlen közelében.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Oroszország reagálást vár a követelésére, hogy a NATO és az Egyesült Államok adjon neki biztonsági garanciákat, ellenkező esetben katonai választ fog adni – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1639395000
[modified] => 1639393570
)
[title] => Moszkva katonai válasszal fenyegeti a NATO-t, ha nem kapja meg a kért biztonsági garanciákat
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=35646&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 35646
[uk] => 35652
)
[crid] => bey5821
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 35647
[image] => Array
(
[id] => 35647
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/rjabkov.jpg
[original_lng] => 50464
[original_w] => 650
[original_h] => 366
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/rjabkov-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/rjabkov-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/rjabkov.jpg
[width] => 650
[height] => 366
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/rjabkov.jpg
[width] => 650
[height] => 366
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/rjabkov.jpg
[width] => 650
[height] => 366
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/rjabkov.jpg
[width] => 650
[height] => 366
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/rjabkov.jpg
[width] => 650
[height] => 366
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1639386859:3
[_thumbnail_id] => 35647
[_edit_last] => 10
[views_count] => 3230
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_c5c11e837e57b7d33202d004dfc01522] =>
[_oembed_time_c5c11e837e57b7d33202d004dfc01522] => 1641677655
[_oembed_693f04ae68005a8bab01746cf2fae4d3] =>
[_oembed_time_693f04ae68005a8bab01746cf2fae4d3] => 1646317751
[_oembed_3666ff7dd5779b1d2a7b9c1cb40ba204] =>
Admiral Sir Tony Radakin told the BBC's Sunday Morning programme that morale in the Russian forces was low and that the Kremlin had lost more troops in a week than the UK did in 20 years in Afghanistan. pic.twitter.com/cqNM8j6Hlp
— Chootchy Face ????????? (@chootchyface) March 6, 2022
Putin’s first super yacht (Olympia) was also gifted by Abramovich. Another whistleblower D.Skarga told BBC that the yacht was paid for by Abramovich ($35m) and transferred to an offshore firm; the running costs were paid by the state budget https://t.co/y5VMjLU1Nnpic.twitter.com/W9MqLbtUJ8
Calls to avoid humiliation of Russia can only humiliate France and every other country that would call for it. Because it is Russia that humiliates itself. We all better focus on how to put Russia in its place. This will bring peace and save lives.
After committing the crime of aggression against Ukraine, numerous war crimes, undermining global food and energy security, should Russia still occupy the seat of a permanent member of the UN Security Council? Remember that Russia is there on dubious legal grounds. @United24mediapic.twitter.com/x7eQ3KmDSy
"Russia is not going to use nukes," the Kremlin's Ambassador to the UK Andrey Kelin tells me in an exclusive interview, on a day when Russia is conducting military nuclear training drills. Airs tonight at 7p CET on @cnni and later on @pbspic.twitter.com/RDeSTOI3fQ
Russia’s decision to suspend participation in the Black Sea deal puts at risks the main export route of much needed grain and fertilisers to address the global food crisis caused by its war against Ukraine.
Punishing war criminals. Reducing support for terrorists in the world. Restoring international law. Impossibility of forcible seizure of territories. Economic destruction of the aggressor. Terminating any blackmail. It’s possible if RF loses. Ukraine supports that. Who doesn’t?
Не треба продовжувати вдавати, що хтось чогось досі не розуміє… Рф без жодної причини напала на ??. Рф веде повноцінну війну всіма видами зброї. Рф масово вбиває цивільних і «зачищає» територію. Рф вчиняє злочини проти людяності… Немає способу домовитись. Війну треба виграти…
NSC’s Kirby: Now have information North Korea has delivered arms to Russia for use in Ukraine. North Korea has provided Russia with more than 1000 containers of military equipment and munitions. Today we’re releasing imagery showing movement of containers. pic.twitter.com/LxHwji4sjD
Oroszország szerint a NATO-nak kell megtennie az első lépést a kétoldalú kapcsolatok normalizálása érdekében – jelentette ki újságíróknak Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden Moszkvában.
„Igen, ebből indulunk ki, mert mi sohasem kezdeményeztük kapcsolataink romlását sem a NATO-val, sem az EU-val” – hangoztatta Lavrov arra a kérdésre válaszolva, hogy vajon orosz megítélés szerint az észak-atlanti szövetségnek kellene-e az első lépést megtennie a kapcsolatok rendbe hozása érdekében.
Lavrov szerint Moszkva és a NATO viszonya akkor kezdett megromlani, amikor Miheil Szaakasvili akkori georgiai elnök 2008-ban „kiadta a bűnös parancsot Chinvali (Dél-Oszétia székvárosa) megtámadására. A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy Oroszország az orosz-NATO-tanács összehívását kezdeményezte akkor a helyzet megvitatására, de az akkori amerikai külügyminiszter, Condoleezza Rice ezt kategorikusan elutasította, noha a testületnek az alapszabálya értelmében „bármilyen időjárás esetén” működnie kellett volna.
Szergej Lavrov hétfőn jelentette be, hogy Oroszország november 1-jétől felfüggeszti a NATO mellett működő képviseletének tevékenységét. Emellett felfüggeszti a NATO moszkvai katonai missziójának, valamint az észak-atlanti szövetség belga nagykövetségen működő tájékoztatási irodájának tevékenységét is.
Az indoklás szerint Moszkva válaszlépéseket hozott arra reagálva, hogy a szövetség október 6-án közölte: 18-ról 10 főre csökkenti Oroszország NATO-képviseletének létszámát. Az orosz misszió nyolc tagjának kiutasítását a NATO azzal indokolta, hogy az érintettek „ellenséges tevékenységet” folytattak.
A Krím félsziget Oroszország általi elcsatolását és Moszkvának a délkelet-ukrajnai válságba való beavatkozását követően a NATO 2015-ben és 2018-ban is csökkentette az orosz képviselet létszámát.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak nyilatkozva azt mondta, hogy az orosz NATO-képviselet működésének felfüggesztése jogi formába öntötte a de facto kialakult állapotokat.
„Lényegében semmilyen kapcsolat nem volt, nem volt párbeszéd” – mondta.
Kifogásolta, hogy a NATO deklarálta: Oroszország feltartóztatására törekszik, „és ezeket a szavakat konkrét tettekkel erősítette meg”. A szóvivő szerint az „utolsó csepp” a Brüsszelben szolgálatot teljesítő orosz diplomaták kiutasítása volt, ami „szükségessé és visszafordíthatatlanná tette a folyamatot, melynek során a de facto állapot de jure állapottá változik”.
Peszkov szerint Oroszország a döntéstől nem szenvedett kárt, és szükség esetén a brüsszeli orosz nagykövet válaszolni tud majd az összes felmerülő kérdésre.
