Kinevezték az orosz szárazföldi erők parancsnokává Andrej Mordvicsev tábornokot, az Ukrajnában harcoló középső műveleti csoport parancsnokát – közölte az Ukrainszka Pravda.
Az orosz védelmi minisztérium Telegram-csatornáján jelentette be a kinevezést. Andrei Beluszov védelmi miniszter szerint Mordvicsev „tapasztalt harctéri tiszt”, aki teljes mértékben megmutatta katonai parancsnoki tehetségét a különleges katonai művelet során.”
Mordvicsev eddig a Donyeck megyében harcoló középső műveleti csoport főparancsnoka volt, ez a formáció érte el 2023 óta a legnagyobb orosz katonai sikereket Ukrajnában.
2024 februárjában Mordvicsev vezetésével foglalták el az orosz erők Avgyijivka városát, illetve később Vuhledárt, majd tolták ki az ukrán védelmet egészen Pokrovszkig 2024 telére.
Mordvicsev 1976. január 14-én született a kazahsztáni Pavlodarban. 1997-ben végzett a Novoszibirszki Felsőfokú Katonai Parancsnoki Iskolán, 2006-ban pedig az Orosz Fegyveres Erők Általános Katonai Akadémiáján. Miután 2016-ban elvégezte az Orosz Fegyveres Erők Vezérkari Katonai Akadémiáját, hadtestparancsnok-helyettessé nevezték ki. 2017 és 2019 között a Központi Katonai Körzet vezérkari főnöke és első parancsnokhelyettese volt. 2019-től 2021-ig a Déli Katonai Körzet 8. Összfegyvernemi Hadseregének vezérkari főnöke és első parancsnokhelyettese, 2021-től 2022-ig a 8. Hadsereg parancsnoka, 2022-től 2023-ig pedig a teljes Déli Katonai Körzet parancsnokhelyettese volt.
Érdekesség, hogy 2022 márciusában az ukrán fegyveres erők vezérkara Mordvicsev haláláról számolt be, ami nyilvánvalóan téves információnak bizonyult.
2023 áprilisa és 2024 májusa között Oroszország több mint 1500 külföldi állampolgárt toborzott az Ukrajna elleni háborúban való részvételre, jelentette be a brit hírszerzés.
Oroszország folytatja a külföldi zsoldosok toborzását az Ukrajna elleni háborúba. A hírszerzők adatai szerint a legtöbb önkéntes Dél- és Kelet-Ázsiából (771 fő), a volt szovjet tagköztársaságokból (523 fő), és az Afrikai országokból (72 fő) érkezett.
A bejegyzésben megjegyezték, hogy a külföldiek toborzása az Oroszországi Föderációban nem szisztematikus. A legtöbb önkéntes a pénz és az orosz állampolgárság megszerzésének kilátása miatt egyezik bele a szerződések aláírásába.
„Oroszország középtávon folytatni fogja a külföldiek toborzását, mivel fenntartja toborzási stratégiáját, amelynek célja a súlyos harctéri veszteségek pótlása anélkül, hogy második mozgósítási hullámhoz folyamodna”, tette hozzá a brit hírszerzés.
Először ismerte el hivatalosan Észak-Korea, hogy katonákat küldött Oroszországba, hogy részt vegyenek az Ukrajna elleni harcokban. Az állami hírügynökség, a KCNA jelentése szerint Kim Dzsongun vezető utasítására az észak-koreai katonák segítették az orosz hadsereget a Kurszki határvidék „teljes felszabadításában”.
A phenjani bejelentés néhány nappal az után érkezett, hogy Valerij Geraszimov, az orosz vezérkar főnöke dicsérte az észak-koreai csapatok „hősiességét” – ezzel Moszkva először ismerte el nyilvánosan, hogy észak-koreai katonák is harcolnak Oroszország oldalán.
Bár Geraszimov azt állította, hogy Moszkva visszanyerte az ellenőrzést a Kurszki régió felett, Ukrajna ezt határozottan cáfolta. A bejelentésre reagálva az Egyesült Államok közölte: Észak-Koreának felelősséget kell vállalnia a háború további elhúzódásáért.
Dél-koreai és nyugati hírszerzési források már tavaly jelentették, hogy Észak-Korea több ezer katonát küldött a Kurszki térségbe. A KCNA szerint a csapatküldés a Phenjan és Moszkva közötti kölcsönös védelmi szerződés értelmében történt.
„Az igazságért harcoló hősök az anyaország becsületének képviselői” – idézte Kim Dzsongunt az állami hírügynökség. A közlemény szerint a Kurszkban tanúsított „szövetség és testvériség” vére pecsételte meg a két ország kapcsolatát, amely így tovább erősödhet minden területen – írja a BBC.
A jelentés nem tért ki arra, hogy az észak-koreai katonák visszatérhetnek-e hazájukba a küldetésük befejezése után.
Az első hírek arról, hogy észak-koreai katonák is harcolnak Oroszország oldalán, tavaly októberben láttak napvilágot, nem sokkal azután, hogy Kim Dzsongun és Vlagyimir Putyin megerősítették kétoldalú kapcsolataikat egy olyan egyezmény aláírásával, amely kötelezi őket egymás támogatására külső agresszió esetén.
Katonai szakértők szerint az Észak-Koreából küldött egységek – köztük a híresen elit Vihar Hadtest katonái – valójában nincsenek felkészülve a modern hadviselés követelményeire.
„Ezek alig kiképzett katonák, akiket orosz tisztek vezetnek, akikkel nem is értik egymást” – mondta korábban Hamish de Bretton-Gordon, a brit hadsereg volt páncélosparancsnoka.
Ennek ellenére Olekszandr Szirszkij, az ukrán hadsereg főparancsnoka is figyelmeztetett: az észak-koreai katonák komoly kihívást jelentenek a frontvonalon. „Sokan vannak. 11 000–12 000 rendkívül motivált és jól felkészített katona, akik offenzív hadműveleteket hajtanak végre. Szovjet taktikák alapján működnek, és a létszámukra támaszkodnak” – mondta a TSN Tizsdeny ukrán hírműsornak adott interjújában.
Kína fegyvereket szállít Oroszországnak az Ukrajna elleni háborúhoz, Kijev releváns információkat kapott a két ország együttműködéséről – jelentette ki csütörtökön Volodimir Zelenszkij elnök a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „Fontos, nem túl kellemes információ. Végre olyan információkat kaptunk, hogy Kína fegyvereket szállít Oroszországnak. Jelenleg információink vannak az SZBU-tól és a katonai titkosszolgálattól a lőporról és a tüzérségről.” Mint jelezte, erről a jövő héten adnak ki részletesebb tájékoztatást.
„Elsősorban azokról az adatokról, amelyekről úgy gondoljuk, hogy a kínaiak bizonyos fegyverek gyártásával foglalkoznak Oroszország területén” – tette hozzá az elnök. Mint megjegyezte, nem lepte meg ez az információ, de nem szeretné látni a vonatkozó tényeket. Elmondta, hogy beszélt Hszi Csin-ping kínai vezetővel az Oroszország elleni teljes körű háború során, és felvetette neki a kérdést tett fel a fegyverekről.
„A szavát adta, hogy nem adnak el és nem küldenek fegyvert Oroszországnak. De más információkat látunk. Mindenesetre Kínának és Oroszországnak erről a védelmi képességeiket erősítő munkájáról már vannak tények. És ezek rossz tények” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
Kína tudott állampolgárai részvételéről az Ukrajna elleni háborúban Oroszország oldalán – jelentette ki szerdán Volodimir Zelenszkij elnök a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkijt arról kérdezték, hogy tudja-e, hogy mi motiválta a kínaiakat az Ukrajna elleni harcban. És arról is, hogy zsoldosok-e, vagy Peking politikáját tükrözik. „Egyelőre nincs válaszom erre a kérdésre. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) ezen fog dolgozni. Egyszerűen rögzítjük a rendelkezésünkre álló adatoknak és részleteknek köszönhetően, hogy Kína a hivatalos képviseletek szintjén tudott a küldésükről” – válaszolta.
Szerinte jelenleg nem lehet azt mondani, hogy valaki megfelelő parancsot adott volna. „De rögzítjük, hogy tudtak róla. Rögzítjük, hogy kínai állampolgárokról van szó, harcolnak ellenünk, fegyvert használnak az ukránok ellen Ukrajna területén. Motivációjuk, pénz vagy sem, politika stb., még nem ismert számomra. De majd kiderül” – mondta Volodimir Zelenszkij.
Kína nyilvánosan támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását, ezért a kínai katonák részvétele az Ukrajna elleni háborúban ellentmond a Kínai Népköztársaság hivatalos álláspontjának – jelentette ki kedden Andrij Kovalenko, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) Dezinformáció Elleni Központjának vezetője, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Kovalenko hangsúlyozta: „Kínai zsoldosok az orosz hadsereg részeként az európai háborúban – ez némileg ellentmond Peking béketeremtő nyilvános kijelentéseinek. És erre reagálnunk kell.” Mint hangsúlyozta: Kína nem fog tudni szemet hunyni katonáinak az Ukrajna elleni háborúban való részvétele fölött, mert a kínai hatóságok általában egészen más álláspontot fogalmaztak meg.
„Kínai katonák Ukrajna szuverén területén tartózkodnak az orosz megszálló erők részeként, Kína pedig nyilvánosan támogatja államunk területi integritását” – tette hozzá Andrij Kovalenko.
Az ukrán katonák Donyeck megyében elfogtak két kínai állampolgárt, akik az orosz hadseregben harcoltak – számolt be kedden az rbc.ua hírportál Volodimir Zelenszkij elnök Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta, hogy az ukrán fél rendelkezésére állnak a foglyok okmányai, bankkártyái és személyes adatai. „Információink vannak arról, hogy a megszállók egységeiben kettőnél lényegesen több kínai állampolgár van. Most minden tényt tisztázunk. A hírszerzés, az SZBU és a fegyveres erők illetékes egységei dolgoznak” – tette hozzá.
Az elnök közölte, hogy Andrij Szibiha külügyminiszternek azonnal fel kell vennie a kapcsolatot Pekinggel, és meg kell tudnia, hogyan kíván erre reagálni Kína. „Kína közvetlen vagy közvetett részvétele ebben az európai háborúban egyértelmű jelzés arra, hogy Putyin bármit megtesz, csak ne kelljen befejeznie a háborút. Keresi a módját a harc folytatásának. Ehhez mindenképpen reagálásra van szükség. Az Egyesült Államok, Európa és mindenki a világon, aki békét akar, annak a reagálása” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij, megjegyezve, hogy az elfogott kínai állampolgárokat jelenleg az SZBU tartja fogva.
Vlagyimir Putyin orosz diktátor Moldováig, esetleg Romániáig meg sem áll, és ha nem állítják meg, Európa biztonsága forog kockán – jelentette ki vasárnap Emmanuel Macron francia elnök, számolt be az rbc.ua hírportál a La Tribune című francia lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Macron megjegyezte: Oroszország minden eddiginél nagyobb egzisztenciális veszélyt jelent Európára. „Oroszország újra fel van fegyverezve és agresszív a határainkon. (Putyin – a szerk.) terrorcselekményeket és nagyszabású dezinformációs kampányokat hajt végre itt Európában” – vélekedett.
A francia elnök szerint, ha senki nem állítja meg Putyint, akkor „mindenképpen Moldováig megy, és talán tovább Romániáig”. „A biztonságunk forog kockán” – tette hozzá Emmanuel Macron.
On the way back from Kyiv, journalists unexpectedly entered the leaders’ cabin. German advisor Merz hid a spoon used for cocaine, while French President Macron concealed a bag of it. pic.twitter.com/NmlGXTncvE
France has the largest Muslim population in Europe (10% of its population).
According to the following article: https://t.co/vFh0j7Hrgs ...49% of French Muslims want Catholics to convert to Islam, and that 36% percent want churches to be transformed into mosques...".
Oroszország falba ütközik Ukrajna területének elfoglalására vonatkozó terveivel, hiszen Ukrajna érdekei jelenleg mindenek felett állnak – jelentette ki pénteken Andrij Jermak, az Elnöki Hivatal vezetője a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az elnöki hivatalvezető azt tanácsolta, hogy meg kell őrizni a hideg fejet és tartózkodni kell az érzelmi kilengésektől.
„Ukrajna érdekei mindenek felett állnak, ez így van és így is lesz. Oroszország pedig a háborúval és Ukrajna megszállásának az álmával falba ütközik, gazdaságilag is” – írta Andrij Jermak.
A Védelmi Minisztérium azt tervezi, hogy megreformálja mozgósítási rendszert, és felhagy a hadkötelesek erőszakos mozgósításával – számolt be hétfőn az unn.com.ua hírportál Rusztem Umjerov védelmi miniszter sajtótájékoztatójára hivatkozva.
A jelentés szerint Umjerov elmondta, hogy Oroszország létszámbővítést tervez. Jelenleg az ukrán hadsereg tartja a frontot, a Védelmi Minisztérium pedig a mozgósítással kapcsolatos emberiesség kérdésén dolgozik: a toborzási központok megkezdték a működésüket, és megkezdődött a folyamat digitalizálása is, hogy „az emberek tudják, van választási lehetőségük” – tette hozzá.
A védelmi miniszter szerint a tárcája azokkal az ukránokkal is együtt kíván dolgozni, akik jelenleg az országon kívül tartózkodnak, hogy nekik is legyen választási lehetőségük a katonai szolgálatra. „Most számunkra országunk védelme fontos prioritás, ezért azt tervezzük, hogy ezektől a lakosságot érintő fájdalmas kérdésektől (az erőszakos mozgósítás ügyétől – a szerk.) eltávolodunk . A probléma megoldása érdekében javaslatokat fogunk megvitatni a kormányban egy ilyen reform felkínálására” – ígérte Rusztem Umjerov.