A lett hatóságok megtiltották azon orosz állampolgárok beutazását, akik stratégiai létesítmények közelében található ingatlannal rendelkeznek az országban, számolt be a Delfi.
A helyi média adatai szerint a lett állambiztonsági szolgálat sorozatos ellenőrzéseket hajtott végre azokkal az oroszokkal szemben, akik nemzetbiztonsági szempontból fontos objektumok közelében lakó- és kereskedelmi ingatlanokat vásároltak vagy építettek. Az ellenőrzések eredményei alapján a hivatal azt javasolta, hogy ezeket a személyeket vegyék fel a beutazásra nemkívánatos személyek listájára.
„Számos esetben azonosítottak olyan kockázatokat, amelyeket orosz állampolgárok jelentenek Lettország nemzetbiztonságára nézve. Ezeket az állampolgárokat felvették az úgynevezett feketelistára, vagyis azon külföldiek listájára, akiknek tilos belépniük Lettország területére” – áll a jelentésben.
Az orosz Duma hamarosan tárgyal egy törvényjavaslatot, amely lehetővé tenné, hogy lefoglalják azoknak az állampolgáraiknak a vagyonát, akik külföldön tartózkodnak, de szembemennek a hivatalos orosz állásponttal, vagy a hadsereg jó hírét sértik – adta hírül a The Insider.
Vjacseszlav Vologyin, az orosz törvényhozás elnöke a Telegramon ismertette, a javaslattal azt szeretnék elérni, hogy valamennyi közigazgatási törvénycikk esetében felelősségre vonják az azokat külföldön megszegő személyeket. Az ilyen jogsértések közé tartozik például, a náci szimbólumok propagálása, az orosz fegyveres erők hiteltelenítése, a közösségi hálózatok tulajdonosainak a kötelességeik elmulasztása, és a „hamisítványok” terjesztése.
Vologyin hangsúlyozta, hogy a felelősség elkerülésének lehetetlenné tétele érdekében rendelkezni fognak az ilyen oroszok vagyonának lefoglalásáról.
A házelnök emlékeztetett arra, hogy áprilisban törvényt fogadtak el, amely lehetővé teszi 20 bűncselekmény esetében, hogy a vádlott részvétele nélkül, távollétében folytassák le a tárgyalását, ha „külföldi ügynököknek” minősülnek, vagy az országot elhagyó személyekkel szemben, ha külföldről „illegális cselekményeket” követnek el.
Oroszországon kívül azoknak, akik országunk, annak szuverenitása és biztonsága ellen irányuló cselekményeket követnek el, az Oroszországi Föderáció törvényei szerint kell felelniük értük – mondta Vologyin.
A törvényjavaslatot napokon belül tárgyalják. A portál megjegyzi, hogy az Egységes Oroszország (ennek tagja Vlagyimir Putyin is) és az Igazságos Oroszország képviselői már 2024 augusztusában is beadtak egy hasonlót, amely kibővítené az oroszok külföldi üldözésének lehetőségeit. Ebben azt javasolták, hogy a Legfőbb Ügyészségnek adjanak arra jogot, hogy a büntetőügyek aktáit elküldhessék külföldi hatóságoknak, az orosz állampolgárok külföldi büntetőeljárás alá vonása céljából. Erre korábban csak más állam polgárai esetében volt lehetőségük. A kezdeményezést azzal indokolták, hogy biztosítják „az egyének felelősségének elkerülhetetlenségét”, mivel az Oroszországba történő kiadatását idegen államok „gyakran politikai okokból” megtagadják.
Az emberi jogi aktivisták szkeptikusak voltak az intézkedés hatékonyságával kapcsolatban, megjegyezve, hogy a stabil jogrendszerrel rendelkező országok valószínűleg nem vesznek részt tömegesen az orosz ügyekben a politikai aktivisták üldözésében. Ezzel párhuzamosan a Belügyminisztérium mechanizmusokat dolgozott ki a külföldön tartózkodó orosz állampolgárok útleveleinek érvénytelenítésére.
Több orosz állampolgár, akik az Európai Unió és az Egyesült Államok szankciós listáján szerepelnek az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban, Málta „arany vízum” programján keresztül máltai útlevelet szereztek – közölte vasárnap az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál a Financial Times cikkére hivatkozva.
Az érintett orosz személyek a lépéssel megkerülték az Európai Unióba való belépési tilalmat.
Útlevelet szerzett Albert Avdolyan orosz üzletember az EU szankciós listájáról, valamint három másik, Egyesült Államok által szankcionált személy. Málta az egyetlen uniós ország, amely a programjával továbbra is lehetővé teszi a tehetős személyek számára a vízumszerzést. Az Európai Bizottság már jogi lépéseket tett, hogy megszüntesse a rendszert, ami a testület szerint „aláássa” az EU alapvető elveit.
Március 26-án az Észt Parlament megszavazta az alkotmány módosítását, amely megvonja az orosz és belorusz állampolgároktól a helyi választásokon való szavazati jogot. Erről az ERR számolt be.
A Riigikogu támogatta az Alkotmányügyi Bizottság javaslatát, hogy sürgősen módosítsák az alkotmányt. A sürgős módosítást 92 parlamenti képviselő támogatta, míg hét képviselő ellene szavazott.
Az alkotmánymódosítás módjáról szóló döntéshez a Riigikogu tagjai négyötödének a támogatása szükséges, ami azt jelentette, hogy legalább négyszer annyi képviselőnek kellett igennel szavaznia, mint ahányan ellenezték a javaslatot.
A végső szavazás során a 61 képviselő által benyújtott alkotmánymódosítási törvényjavaslatot 93 igen és 7 nem szavazattal fogadták el törvényként.
A törvényjavaslat kezdetben azt javasolta, hogy a helyi tanácsi választásokon csak Észtország állampolgárai és a hontalan személyek, valamint az EU és NATO tagállamok állampolgárai vehetnek részt. Az plenáris ülés döntése értelmében a törvényhez módosítást fűztek, amely szerint a harmadik országok állampolgárai, akik Észtországban élnek, és a hontalan személyek nem gyakorolhatják a szavazati jogukat.
A módosítás értelmében a hontalan személyek még részt vehetnek az idei helyi választásokon. A módosítók szerint ez elég időt ad a hontalan személyeknek arra, hogy kérelmezzék az észt állampolgárságot, ha szeretnék, és a következő választásokon már észt állampolgárként vegyenek részt.
Január 1-től Azerbajdzsán korlátozza a vízum nélkül beutazó orosz állampolgárok tartózkodását – írja a Caliber.Az.
A miniszteri kabinet rendelete szerint Azerbajdzsán 2025-ben 90 napos tartózkodási korlátozást vezet be az országba vízum nélkül belépő orosz állampolgárok számára.
Korábban az azeri külügyminisztérium közölte, hogy Baku módosítja az orosz állampolgárok ideiglenes azerbajdzsáni tartózkodására vonatkozó szabályokat.
A Csehországban kormányzó jobbközép kormánykoalíció olyan javaslatot terjeszt a törvényhozás elé, amely a jövőben megfosztaná az orosz állampolgárokat attól a lehetőségtől, hogy cseh–orosz kettős állampolgárok legyenek – írja az MTI a Právo című prágai napilap közlése szerint.
A lap ismerteti a javaslatot, miszerint a parlamentnek úgy kellene módosítania a kettős állampolgárságról szóló törvényt, hogy a cseh állampolgárságot a jövőben csak az az orosz kaphatja meg, aki előzőleg lemond orosz állampolgárságáról.
„Oroszország agresszor, háborút indított Ukrajna ellen, és hibrid háborút folytat egész Európában. Ez okot ad bizonyos óvatosságra” – mondta a napilapnak Martin Exner, a kormánykoalíciós Polgármesterek és Függetlenek (STAN) képviselője, aki a kormányoldal nevében a törvénymódosító javaslatot a parlament elé terjesztette.
„A cseh állampolgárságot kérvényező, de orosz állampolgársággal már rendelkező egyéneknek a jövőben választaniuk kell a két állampolgárság között” – mutatott rá a képviselő.
Az indoklás szerint a cseh állampolgárságot megszerző oroszok ezáltal bekerülhetnek a hadsereg vagy a rendőrség kötelékébe, az államapparátusba, és ott biztonsági kockázatot jelenthetnek a cseh állam számára. A módosításról várhatóan december első napjaiban szavaz a képviselőház.
Csehországban a korábbi időszakban évente 550-600 orosz kapott cseh állampolgárságot, tavaly ez a szám megduplázódott, és ez a növekedés az idei első fél évben is folytatódott – ismerteti a Právo a hivatalos belügyminisztériumi adatokat. Az oroszok teszik ki jelenleg a cseh állampolgárságot megszerző külföldiek negyedét.
„Olyan helyzetben, amikor Oroszország hivatalosan ellenséges országnak nyilvánította Csehországot, a kettős állampolgárság intézményének változatlan fenntartása az oroszok számára kockázatot jelenthet számunkra” – vélekedett Vít Rakusan belügyminiszter, a STAN elnöke.
Bár néhány ellenzéki képviselő bírálta a kezdeményezést, a képviselőház biztonságpolitikai bizottsága már elfogadásra ajánlotta a beterjesztett törvénymódosítást.
Andrej Babiš, der ehemalige Regierungschef Tschechiens und Spitzenkandidat seiner Partei ANO, ist wegen Betrugs bei der Einwerbung von EU-Fördermitteln angeklagt. Das Oberste Gericht in Tschechien hat einen früheren Freispruch aufgehoben 🔽 https://t.co/AP0AU9fsuq
Észtország meg akarja vonni az országban élő oroszoktól és fehéroroszoktól az önkormányzati választásokon való szavazati jogot, megakadályozandó, hogy Moszkva és Minszk beavatkozhasson a jövő évi helyhatósági választásokba.
Több mint 80 ezer, lakhatási engedéllyel rendelkező orosz állampolgár, valamint jelentős létszámú orosz kisebbség él az 1991-ben függetlenné vált, 1,3 millió lakosú volt szovjet köztársaságban.
Hétfőn a koalíciós tanácsban megállapodtunk, hogy sürgős alkotmánymódosítást javasoltunk parlamenti frakcióinknak, hogy az agresszor államok állampolgárai ne jussanak döntő szerephez a helyi választásokon – közölte Kristen Michal észt miniszterelnök az ERR közszolgálati televízióban.
Az észt alkotmány szerint az állandó lakhellyel rendelkező külföldiek szavazhatnak az önkormányzati választásokon azon a településen, ahol élnek.
Ukrajna orosz megtámadása óta több észt politikai párt javasolta az orosz és fehérorosz állampolgárok, illetve időnként az Észtországban élő hontalanok szavazati jogtól való megfosztását attól tartva, hogy beavatkozás történik a választásokba.
A kormánykoalíció reméli, hogy minél előbb sikerül módosítani az alkotmányt, hogy az agresszor államok állampolgárai és a hontalanok ne szavazhassanak a jövő októberi választásokon – jelentette ki Helir-Valdor Seeder, a konzervatív Haza (Isamaa) párt frakcióvezetője közleményében.
A módosítási javaslat várhatóan csütörtökre készül el, hogy benyújtsák a parlamentben.
Az oroszoknak, akik nem akarnak háborút látni a saját országuk területén, rá kell kényszeríteniük a vezetőiket, hogy igazságos feltételekkel fejezzék be azt – jelentette ki hétfőn Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Podoljak emlékeztetett arra, hogy „az Oroszország által folytatott háború mindig alattomos. Hiszen az orosz hadsereg hozzászokott, hogy mindent elpusztítson, ahelyett, hogy megpróbálná elfoglalni. Éppen ezért az orosz bombák által sivataggá égetett földünk több tíz évig gyógyul.”
„Néhány várost nem lehet helyreállítani. Kórházak elleni rakéta- és bombatámadások, emberek nemtől és életkortól független megerőszakolása, gyermekek elrablása, foglyok és saját disszidenseik lelövése – az igazi Geraszimov-doktrína a bűncselekményeket a harci hadműveletek taktikájává változtatta” – írta a tanácsadó. Megjegyezte, hogy most az orosz hadsereg saját országa területén kénytelen harcolni. Ez azonban nem befolyásolta az harcok elveit, hiszen ugyanúgy rohamozzák és rombolják az orosz városokat – tette hozzá. „Orosz pilóták több tonnás bombákkal rombolják a Kurszki terület polgári infrastruktúráját, helyi lakosok tízezreit kényszerítve arra, hogy elhagyják otthonukat. Az orosz katonák kifosztják szomszédaik üzleteit és állampolgáraik házait” – mutatott rá.
Az elnöki hivatalvezetői tanácsadó szerint az oroszok hozzászoktak ahhoz, hogy a háborút televíziós műsornak tekintsék, most viszont testközelből, saját szemükkel látják. „Ezért nem lehet többé elfordulni tőle. Ha nem akarnak háborút látni, akkor be kell fejezniük a háborút úgy, hogy a vezetésüket arra kényszerítik, hogy tisztességes feltételek mellett kössön békét. De lehetséges ez egy olyan országban, ahol az informális rabszolgaság egyet jelent a valódi orosz világgal?” – tette fel a költői kérdést Mihajlo Podoljak.
A francia hatóságok csaknem 4000 újságíró akkreditációs kérelmét utasították el kémkedés gyanúja vagy más kiberbiztonsági aggályok miatt.
Elfogadhatatlannak nevezte a Kreml, hogy Franciaország biztonsági okokból elutasította mintegy 100 orosz és belarusz újságíró akkreditációját a 2024-es párizsi olimpiára – írja a Reuters.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a francia vezetést a sajtószabadság aláásásával vádolta meg. Az újságírók kérdésére egy videókonferencián elmondta, hogy Franciaország a döntésével megsérti az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben (OSCE) vállalt kötelezettségeit. Nyilatkozatában kitért arra, hogy várja a nemzetközi szervezetek reakcióját a francia döntésre. Ezzel arra utalt, hogy a nyugati hatalmak pénteken a sajtószabadság semmibevételével vádolták Oroszországot, miután a The Wall Street Journal újságíróját, Evan Gershkovichot 16 év börtönbüntetésre ítélték kémkedés miatt, amit az egyik legszigorúbb börtöntelepen kell töltenie.
Gerard Darmanin francia ügyvivő belügyminiszter vasárnap arról beszélt, hogy a francia hatóságok csaknem 4000 sajtóakkreditációs kérelmet utasítottak el kémkedési vagy más kiberbiztonsági aggályok miatt. Ezek közül mintegy 100 kérelem volt orosz és belarusz újságíróé.
A lett parlament, a Saeima csütörtöki végső olvasatában elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely kibővíti azon állandó tartózkodási engedéllyel rendelkező oroszok körét, akiknek igazolniuk kell államnyelv-tudásukat.
Az elfogadott bevándorlási törvénymódosítások kimondják, hogy az úgynevezett külföldiekről szóló törvény alapján állandó tartózkodási engedélyt kapott orosz állampolgároknak igazolniuk kell államnyelv-tudásukat – közölte a BNS-sel a parlament sajtószolgálata. A 2003. május 1-jén, a bevándorlási törvény hatálybalépésével jogerejét vesztett törvény előirányozta, hogy állandó tartózkodási engedélyt kaphatnak azok a külföldiek, akiknek lakóhelye 1992. július 1-től Lettországban volt nyilvántartva, ill. akiket bejegyeztek a lakosok nyilvántartásába.
Az elfogadott módosítások előírják, hogy 2025. július 15-ig lesznek érvényesek a letelepedési engedélyek azon orosz állampolgárok számára, akik júniusig nem kapják meg az Állampolgársági és Migrációs Ügyek Hivatala (OMH) az Európai Unió állandó lakosának státuszának megadásához szükséges dokumentumokat. 2025. 30.
Azok számára, akiknek igazolniuk kell államnyelv-tudásukat az EU állandó lakosának státuszának megszerzéséhez, a tartózkodási engedélyek 2025. november 17-ig lesznek érvényesek, azzal a feltétellel, hogy egy adott személy tudását megerősítő teszten vizsgázott. Az államnyelv legalább egyszeri és újabb vizsgára tervezett vizsgáját 2025. június 30-ig kell megtenni, ha pedig 2025. október 31-ig nem kapja meg az OCMA az állandó uniós lakos státusz megadásához szükséges dokumentumokat.
A lett külügyminisztérium illetékesei korábban azt mondták, hogy az új követelmények mintegy 5000 orosz állampolgárra vonatkoznak majd. A 75 év alatti személyeknek igazolniuk kell nyelvtudásukat.