A szöuli központi kerületi bíróság elutasította pénteken a legfőbb ügyészség azon kérelmét, hogy hosszabbítsák meg Jun Szogjol felfüggesztett államfő január 28-án lejáró fogva tartását február 6-áig. Így az ügyészségnek már csak öt nap áll rendelkezésére kihallgatni az elnököt, aki eddig nem volt hajlandó együttműködni a hatóságokkal.
Az elutasító döntés egy nappal azután született, hogy a magas rangú tisztviselők korrupciós ügyeit vizsgáló hivatal (CIO) átadta az ügyet az ügyészségnek azzal, hogy emeljen vádat az elnök ellen lázadás és hatalommal való visszaélés, valamint a hadiállapot belpolitikai válságot előidéző december 3-i kihirdetése miatt.
A központi kerületi bíróság határozatát azzal indokolta, hogy az ügyészségnek nincs joga a nyomozás folytatására, miután az ügy már megjárta a CIO-t. Az ügyet azért utalták vissza az ügyészségnek, mert nekik nincs joguk vádat emelni a köztársasági elnök ellen – tették hozzá. A Yonhap dél-koreai hírügynökség értesülése szerint a vádemelés előkészítése már folyamatban van az ügyészségen.
Jun Szogjol elnököt vasárnap vették őrizetbe, és a törvény szerint a gyanúsított legfeljebb 10 napig tartható fogva, ami további 10 nappal meghosszabbítható.
Jelentések szerint az ügyészség arra készült, hogy ha a bíróság elutasítja a hosszabbítási kérelmét, akkor vádat emel Jun ellen.
Az elnököt a hatóságok azzal is vádolják, hogy összejátszott a védelmi miniszterrel és másokkal, hogy a hadiállapot kihirdetése révén lázadást kezdeményezzenek; továbbá erőszakkal akarta megakadályozni, hogy a parlament leszavazhassa a hadiállapotról szóló rendeletet. Az elnök ellen ezenkívül alkotmánybírósági eljárás is folyamatban van annak eldöntésére, hogy a parlament fenntarthatja-e a felelősségre vonását. Ha igen, akkor az államfőt eltávolíthatják a hivatalából, ha pedig nem, akkor Jun Szogjol visszatérhet hivatalába.
Őrizetbe vették szerdán a dél-koreai hatóságok Jun Szogjol posztjáról felfüggesztett államfőt, akit lázadással vádolnak.
Az elnök házához több mint háromezer rendőr érkezett az őrizetbe vételre. Jun az elfogásakor közzétett videófelvételen kijelentette, hogy továbbra is törvénytelennek tartja az ellene folyó eljárást, és azért működik együtt, hogy elkerüljék a vérontást.
A felfüggesztett elnök korábban a többszöri idézésnek is ellenszegült a büntetőeljárás során, amely szerint a december 3-i, hatalmas botrányt kavaró hadiállapot kihirdetése államellenes bűncselekmény, puccskísérlet volt.
Őrizetbe vételekor több ezer híve is a rezidenciájánál tartózkodott, de helyszíni jelentések szerint bekiabálásokon kívül más akcióba nem kezdtek.
A magas rangú tisztségviselők korrupcióját vizsgáló dél-koreai hivatal (CIO) közölte, hogy haladéktalanul megkezdi Jun Szogjol kihallgatását. Az MTI beszámolója szerint Jun testőrségének vezetőjét is őrizetbe vették.
Az alkotmányos eljárással felfüggesztett államfőt a december elején kihirdetett és mintegy hat óra múlva visszavont szükségállapot miatt vonták vád alá, illetve azért, mert eddig ellenállt a letartóztatási parancsnak.
Ő az első köztársasági elnök Dél-Koreában, akit még hivatali ideje alatt tartóztatnak le.
A dél-koreai alkotmánybíróság a hét elején kezdte volna meg Jun Szogjol elleni alkotmányos vádemelési per tárgyalását, de el kellett napolni, mert a vádlott nem jelent meg. Jun az elmúlt hetekben nem mozdult ki a rezidenciájáról, és őrizetbe vételének megakadályozására a testőrsége is készenlétben állt.
A december közepén megszavazott alkotmányos felelősségre vonási eljárás nyomán az alkotmánybíróságnak 180 napon belül kell döntenie arról, hogy végleg leváltja-e Junt hivatalából, vagy visszaállítja a jogkörét. Az első letartóztatási kísérletnél a felfüggesztett államfőt a hadsereg is védte, de a védelmi minisztérium közölte, hogy a további ilyen kísérletekbe a hadsereg nem avatkozik bele.
A lázadás bűne Dél-Koreában halálbüntetéssel is sújtható. Jun annak idején azzal indokolta a szükségállapot bevezetését, hogy meg kell védeni az országot „az észak-koreai kommunista erőktől és az államot fenyegető elemektől”. A rendelkezés visszavonására a parlament kényszerítette órákon belül.
A felfüggesztett államfő elfogását azonnal üdvözölte Pak Csande, az ellenzéki Demokrata Párt frakcióvezetője. Kijelentette, hogy ez „az első lépés a rend visszatérése felé”. Az elnök mögött álló, kormányzó Népi Erő Pártjának (PPP) frakcióvezetője viszont azt hangoztatta, hogy a hatóságok fellépése igazságtalan és törvénytelen volt.
Tragic news of a devastating Jeju Air accident at Muan International Airport in Muan County, Republic of Korea, claiming so many lives. Each life lost is an immeasurable tragedy.
On behalf of the Ukrainian people and myself, I extend heartfelt condolences to the bereaved…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 29, 2024
Olekszandr Uszikot kiengedték Lengyelországból, miután kedd este őrizetbe vették a krakkói repülőtéren, az ukrán Belügyminisztérium és Külügyminisztérium ki fogja vizsgálni az incidens körülményeit – közölte szerdán Volodimir Zelenszkij elnök a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij éjfél után bejelentette, hogy az ökölvívó világbajnok letartóztatása után telefonon beszélt vele. „Felháborított az állampolgárunkkal és bajnokunkkal szembeni ilyen bánásmód” – hangsúlyozta.
Az elnök hozzátette: utasította Andrij Szibiha külügyminisztert és Ihor Klimenko belügyminisztert, hogy „azonnal derítsék ki a krakkói repülőtéren történt incidens minden részletét”. „Az imént arról tájékoztattak, hogy Uszikot már „elengedték, és már senki nem tartja fogva” – jelezte Volodimir Zelenszkij.
Kedd este röppent fel a hír Olekszandr Uszik ukrán ökölvívó lengyelországi őrizetbe vételéről a krakkói repülőtéren. Zsan Belenyuk sportember és parlamenti képviselő videót tett közzé a Telegram-csatornáján arról, hogy Uszikot bilincsben vezetik a lengyel rendőrök.
On the eve of Christmas, I spoke with His All-Holiness Ecumenical Patriarch Bartholomew. I expressed my gratitude for His spiritual support of Ukraine and prayers for the Ukrainian people.
We deeply value the Patriarchate’s efforts to strengthen support for Ukraine within the…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 24, 2024
Őrizetbe vették Marcin Romanowski volt lengyel igazságügyi miniszterhelyettest, a fő ellenzéki frakció, a Jog és Igazságosság (PiS) alsóházi képviselőjét, és házkutatást végeznek nála – közölte hétfőn a lengyel államügyészség.
Marcin Romanowski az előző, a PiS által vezetett lengyel kormánykoalíció egyik kisebb pártja, a Szuverén Lengyelország politikusa. A parlamenti alsóház (szejm) pénteken szavazta meg a képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről, valamint őrizetbe vételének, esetleg előzetes letartóztatásának jóváhagyásáról szóló határozatot.
Przemyslaw Nowak, az államügyészség szóvivője közölte: az előző kormány idején az igazságügyi tárca kötelékében működő Igazságosság Alap ügyében indított nyomozás során összegyűjtött bizonyíték lehetővé tette, hogy Marcin Romanowskit
11 bűntett elkövetésével gyanúsítsák meg.
A képviselő a gyanú szerint az állami vagyonban „nagymértékű kárt okozó (…) szervezett bűnözői csoportban” vett részt – tette hozzá a szóvivő. Megerősítette: Romanowskit a lengyel belbiztonsági ügynökség (ABW) vette őrizetbe.
Mateusz Morawiecki volt kormányfő az X-en az ellenzék megfélemlítését célzó politikai lépésnek nevezte Romanowski őrizetbe vételét. Felidézte: a képviselő már pénteken maga jelentkezett az ügyészségen (ahol akkor nem hallgatták ki). „Mindazonáltal (…) hatáskeltő módon kellett őrizetbe venni, ez undorító és szégyenletes” – fogalmazott Morawiecki.
Az Igazságosság Alap ügyében eddig összesen 11 emberrel szemben fogalmaztak meg gyanút. A lengyel nyomozó szervek már március végén végeztek országszerte házkutatásokat, többek között az onkológiai kezelés alatt álló Zbigniew Ziobro volt igazságügyi miniszternél. Akkor ez ügyben három személyt tartóztattak le. Közülük két nő az igazságügyi minisztérium volt hivatalnoka, a harmadik pedig Michal Olszewski, a Jézus Szent Szívének Papjai nevű szerzetes kongregáció tagja, aktív lelkipásztori tevékenységéről ismert pap.
Az általa vezetett Profeto alapítvány egy központot épített fel Varsóban a bűncselekmények áldozatai számára, ehhez az Igazságosság Alap forrásaiból 66 millió zlotyt hívtak le.
A beruházás utolsó szakaszának finanszírozását Donald Tusk jelenlegi kormánya leállította.
Az ügyészség gyanúsítása szerint a Profeto alapítvány annak ellenére nyerte meg a pályázatot, hogy nem teljesítette annak formális feltételeit.
Michal Olszewski és a két hivatalnok jelenleg is előzetes letartóztatásban van. A varsói szejm előtt múlt kedden mintegy 4,5 ezren tiltakoztak fogva tartásuk ellen. A tüntetés azzal is összefüggött, hogy július 1-én a Sieci konzervatív hetilap közzétette a lelkész vallomását, amely szerint letartóztatása után 60 órán át nem kapott ennivalót, és amikor inni kért, egy használt palackban hoztak neki csapvizet. Amikor vécére kellett volna mennie, arra utasították, hogy ehhez ugyanazt a palackot használja.
Az ABW dezinformációnak nevezte a Sieci cikkét.
Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke a múlt heti tüntetésen úgy ítélte meg: a leírt bánásmód megfelel a kínzás Emberi Jogok Európai Bírósága szerinti meghatározásának.
A Szuverén Lengyelország párt az ENSZ kínzás elleni bizottságához, az Amnesty International és a Helsinki Bizottság szervezetekhez fordult a lelkész lehetséges bántalmazása miatt. E bánásmódot Andrzej Duda államfő is bírálta.
W związku z dowodami, że to rosyjskie służby specjalne dokonały karygodnego aktu dywersji wobec centrum handlowego przy Marywilskiej, podjąłem decyzję o wycofaniu zgody na działanie konsulatu Federacji Rosyjskiej w Krakowie.
— Radosław Sikorski 🇵🇱🇪🇺 (@sikorskiradek) May 12, 2025
Azerbajdzsán megerősítette, hogy őrizetbe vette az önhatalmúlag kikiáltott szakadár Hegyi-Karabah Köztársaság volt elnökét.
Araik Harutjunjánt, aki 2023. szeptember elejéig irányította az enklávét, „hadviselés” és „zsoldosok felbérlése” gyanújával, „a nemzetközi humanitárius elvek megsértése” miatt vették őrizetbe – közölte az azerbajdzsáni főügyészség.
A tájékoztatás szerint „Araik Harutjunjánt Hankendi (Sztepanakert) városában október 3-án vették őrizetbe az állambiztonsági szolgálat emberei”.
Előző nap Örményország elítélte Hegyi-Karabah volt vezetőinek vagy tisztségviselőinek letartóztatását, különösen Araik Harutjunján esetét említve, anélkül, hogy pontosította volna, mikor tartóztatták le. Azerbajdzsán eddig nem erősítette meg ezt az információt.
Örményország bírálta Bakut, mondván, hogy „törvénytelenül” és „önkényesen” tartóztatta le a korábbi hegyi-karabahi vezetőket. A jereváni hatóságok egyben sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy „az azerbajdzsáni bűnüldöző szervek továbbra is önkényes letartóztatásokat hajtanak végre”, annak ellenére, hogy megígérték, „tiszteletben tartják az örmények jogait” Hegyi-Karabahban.
Az enklávé egy másik magas rangú tisztviselőjét, korábbi hegyi-karabahi kormányfőt, Ruben Vardanjánt szeptember végén előzetes letartóztatásba helyezték. Az ENSZ emberi jogi főbiztosának hivatala felszólította a hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben a jogait, míg gyermekei azt mondták, hogy „féltik az életét”.
Vesztegetés elfogadásának gyanújával őrizetbe vette a román korrupcióellenes ügyészség (DNA) szombaton Dumitru Buzatut, a Vaslui megyei tanács elnökét, volt parlamenti képviselőt.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) egyik legbefolyásosabb, minden vezetőváltást túlélt politikusát pénteken csúszópénz elfogadásán érték tetten: a feljelentőjétől átvett, 1 millió 250 ezer lej (97,3 millió forint) készpénzt tartalmazó táskát autója csomagtartójában találták meg az ügyészek. A DNA szerint Buzatu tízszázalékos részesedést követelt egy, a Vaslui megyei tanáccsal útjavításra szerződött kolozsvári cég vezetőjétől annak fejében, hogy az elvégzett munkálatokért járó pénzt az önkormányzat késedelem nélkül kifizesse a vállalkozónak.
Dumitru Buzatut szombaton kizárták a PSD-ből. A pártot vezető Marcel Ciolacu miniszterelnök újságíróknak azt mondta: örül, hogy Romániában az igazságszolgálttás független, a bírák és ügyészek döntéseit nem kommentálja. Hozzátette: nem számított erre Buzatu részéről, a politikus tette pedig árt a PSD megítélésének.
Az őrizetbe vett Vaslui megyei tanácselnök fia, Victor Buzatu szombaton lemondott a kormányfőtitkárságon betöltött államtitkári tisztségéről, Dumitru Buzatu volt feleségének, Gabriela Cretu PSD-szenátornak, volt EP-képviselőnek pedig felfüggesztették a párttagságát.
A Digi24.ro hírportál szerint Dumitru Buzatu a köznyelvben „helyi kiskirályként” emlegetett politikusok egyike, aki több mint harminc éve Románia legszegényebb megyéjének legbefolyásosabb politikusa. Buzatu 1992-től 2004-ig a Ion Iliescu volt államfő által alapított – később Szociáldemokrata Párttá vált – Nemzeti Megmentési Front parlamenti képviselője volt, utána pedig a Vaslui megyei tanács élén töltött be alelnöki, később elnöki tisztséget.
Megütközést keltő kijelentései miatt gyakori szereplőnek számított a román médiában. Liviu Dragnea pártelnöksége idején, 2017-ben, amikor országos tiltakozási hullámot váltott ki a büntetőjog korrupcióellenes szigorának enyhítése, Buzatu azt mondta magáról, hogy ő a PSD „tálib” szárnyához tartozik és az sem érdekli, ha százezer „gyökeret” gyűjtenek össze valahonnan a PSD ellen tüntetni. A koronavírus-járvány miatt elrendelt egészségügyi óvintézkedések idején Buzatu megtagadta a védőmaszk viselését, mondván: senki sem bizonyította be, hogy a maszk „csodaszer”. Vagyonbevallása szerint Dumitru Buzatu tanácselnöki illetménye és parlamenti különnyugdíja 2022-ben 330 ezer lejt tett ki – írta a Digi24.ro.
Volodymyr Zelenskyy will visit #Romania next week for the first time since the beginning of the war and meet with the country's president, Klaus Iohannis. pic.twitter.com/vVEnkt5SFv
Közrend megzavarásának vádjával helyi idő szerint péntek este őrizetbe vették Paraguayo Cubast, a jobboldali Nemzeti Keresztes Párt volt elnökjelöltjét – közölte a paraguayi rendőrség magyar idő szerint szombat hajnalban.
A múlt vasárnapi választáson harmadik helyen végzett Cubas őrizetbe vételét a paraguayi főügyészség rendelte el, a jobboldali politikus jelenleg előzetes letartóztatásban van – számolt be róla Gilberto Fleitas rendőrtiszt egy rádióinterjúban.
Cubas – aki meglepetésre a szavazatok 23 százalékát nyerte el a választáson – Facebook oldalán élőben közvetítette, ahogy a fővárostól, Asuncióntól 15 kilométerre lévő San Lorenzóban egy hotel előtt őrizetbe veszik.
A Nemzeti Keresztes Párt jelöltje elutasította a választási eredményeket, a szavazatok újraszámolását követelte, és utcára szólította támogatóit. Ennek következtében a választást követően hétfőn összecsapások voltak az asuncióni választási bizottság épületénél, a rendőrök kordont állítottak fel a bíróságnál és gumilövedékekkel tüzet nyitottak a köveket dobáló tiltakozókra.
A hétfői események után 208 embert vettek őrizetbe „a közrend megzavarása és egyéb, a tüntetések során elkövetett büntetendő cselekedetek miatt” – közölte a rendőrség csütörtökön.
A választáson 27 százalékkal második helyen végzett Efraín Alegre szintén a voksok újraszámolását, valamint az elektronikus választási berendezésekben használt programok auditálását követelte, emellett közösségimédia-oldalán felszólította a hatóságokat „Paraguayo Cubas és az összes bebörtönzött állampolgár szabadon engedésére, akik az csupán átláthatóságot követeltek”.
Az Amerikai Államok Szervezete (OAS) nevű regionális politikai koordinációs szervezet, mely megfigyelőként vett részt a választáson, keddi beszámolójában közölte, hogy a megfigyelők tapasztalatai alapján „nincs ok kételkedni a választási eredményekben”. A választást Santiago Pena nyerte meg a szavazatok 43 százalékával.
Az izraeli hatóságok helyi idő szerint vasárnap őrizetbe vettek egy jordániai képviselőt, akit azzal gyanúsítanak, hogy fegyvert és aranyat csempészett be a palesztin lakosságú Ciszjordániába. „Ammán azon dolgozik, hogy elérje a képviselő szabadlábra helyezését” – közölte a királyság külügyminisztériumának szóvivője, Szinan al-Madzsali. Imád al-Advan parlamenti képviselő vasárnap autóval lépte át a Jordán folyó mentén lévő fő határátkelőt, és elfogása után ki is hallgatták az izraeli hatóságok – közölte a szóvivő.
„A minisztérium az illetékes ügynökségekkel együttműködve azon fáradozik, hogy részletes információkhoz jusson az ügyről, és azt a lehető leggyorsabban megoldja”– mondta Madzsali.
Az izraeli külügyminisztérium szóvivője nem kívánt reagálni a letartóztatással kapcsolatos hírekre.
Halíl Atija, az Izrael-ellenes véleményének gyakran hangot adó jordániai törvényhozó – aki az Izraellel kötött békeszerződés eltörlése érdekében több kampányt is vezetett – kijelentette, hogy a jordániai kormányt felelősségre kell vonni, amennyiben nem cselekszik elég gyorsan.
„Nem hagyhatunk lehetőséget az ellenségnek arra, hogy parlamenti képviselőnk letartóztatásával és bebörtönzésével aláássa a jordániai emberek méltóságát”– mondta.
Ellenállás nélkül megadta magát a hatóságoknak Alejandro Toledo volt perui elnök, akinek egy kaliforniai bíróság csütörtökön rendelte el kiadatási őrizetbe vételét – számolt be a perui média helyi idő szerint péntek este.
A 77 éves volt államfőt azzal vádolják, hogy hivatali ideje alatt mintegy 20 millió dollár (6,8 milliárd forint) kenőpénzt fogadott el az Odebrecht nevű brazil építőipari vállalatcsoporttól.
Ártatlanságát hangoztatva Toledo péntek délután megjelent a kaliforniai San José városi bíróságán. Korábban is tagadta az ellene felhozott vádakat, állítása szerint politikai üldözés áldozata lett. Peru először 2017-ben adott ki Toledo ellen letartóztatási parancsot, s egyúttal a volt elnök kiadatását kérte az Egyesült Államoktól, ahová hivatali idejének 2006-os vége után menekült; 2019-ben őrizetbe vették, bebörtönözték, majd házi őrizetbe helyezték San Franciscó-i otthonában, ahol elektronikus nyomkövető viselésére kötelezték.
Az Odebrechttel kapcsolatos ügyek Latin-Amerika legnagyobb korrupciós botrányát robbantották ki: az amerikai igazságügyi minisztérium tájékoztatása szerint az építőipari óriáscég 12 országban összesen csaknem 800 millió dollár értékben fizetett le hivatalnokokat, hogy közbeszerzéseken előnyökhöz juthasson.
Szankciókat jelentett be pénteken a brit kormány olyan orosz igazságszolgáltatási tisztviselők és nemzetbiztonsági ügynökök ellen, akiknek részük volt Vlagyimir Kara-Murza őrizetbe vételében, illetve az ellenzéki politikus elleni – támogatói által gyanított – mérgezéses merényletkísérletekben.
A moszkvai városi bíróság az orosz-brit kettős állampolgárságú Kara-Murzát hétfőn 25 év fegyházra ítélte hazaárulás és az orosz hadseregről szóló hamis állítások terjesztése címén.
A londoni külügyi tárca első reagálásában politikai indíttatásúnak minősítette a bírósági végzést.
Bekérették a minisztériumba Andrej Kelint, Oroszország londoni nagykövetét is, akinek kifejtették: az Egyesült Királyság véleménye szerint az ítélet ellentétes Oroszország nemzetközi emberi jogi kötelezettségeivel, beleértve a tisztességes bírósági eljáráshoz fűződő jogot.
James Cleverly brit külügyminiszter pénteken bejelentette: a tárca beutazási tilalommal és vagyoneszköz-befagyasztással járó szankciókkal sújtotta Jelena Lenszkaja bírónőt, aki jóváhagyta Vlagyimir Kara-Murza őrizetbe vételét, valamint Gyenyisz Kolesznyikov és Andrej Zadacsin vizsgálótiszteket, akik részt vettek Kara-Murza őrizetbe vételében.
London szankciókat léptetett érvénybe az orosz állambiztonsági szolgálat (FSZB) két ügynöke, Alekszandr Szamofal és Konsztantyin Kudrjavcev ellen is. Az indoklás szerint a két FSZB-ügynök tagja volt annak a műveleti csoportnak, amely többször is követte utazásai során Kara-Murzát, mielőtt – az ellenzéki politikus támogatóinak beszámolói szerint – 2015-ben és 2017-ben is mérgezéses merényletkísérleteket hajtottak végre ellene.
E kísérletekért Kara-Murza a Kremlt tette felelőssé.
Nagy-Britannia már korábban, az ukrajnai háború előtt szankciókat léptetett érvénybe Kara-Murza perének bírája, Szergej Podoprigorov ellen, és ugyancsak szankciókkal sújtotta Dmitrij Komnovot, annak a büntetésvégrehajtási intézetnek a vezetőjét, ahol Vlagyimir Kara-Murzát fogva tartják.
A tárca pénteki közleménye megerősítette, hogy London követeli Kara-Murza haladéktalan és feltételek nélküli elengedését.
A 41 éves Vlagyimir Kara-Murza, aki orosz–brit kettős állampolgár, az orosz ellenzéki mozgalom tagjaként rendszeres vendége volt Kreml-ellenes fórumoknak Európában és az Egyesült Államokban.
Kara-Murza ellen mindenekelőtt a NATO-közgyűlésen, az oslói Helsinki Bizottságban és az Egyesült Államokban elmondott beszédei alapján emeltek vádat hazaárulás címén.
Due to the ongoing brutal Russian aggression against #Ukraine and in solidarity with #Estonia, #Latvia will lower level of diplomatic relations with #Russia effective February 24, demanding Russia to act accordingly