Oroszország abszurd követelései az Ukrajnának szállított összes fegyver megsemmisítésére az Egyesült Államok diplomáciai erőfeszítéseinek teljes figyelmen kívül hagyását mutatják – jelentette ki szerdán Heorhij Tihij, a Külügyminisztérium szóvivője az X közösségi oldalon, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Tihij azt írta: „Az orosz tisztviselők szinte naponta új abszurd követeléseket fogalmaznak meg. Teljes inadekvátság. Moszkva teljes mértékben figyelmen kívül hagyja az Egyesült Államok háború befejezésére irányuló erőfeszítéseit.”
Korábban Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes egy orosz médiumnak adott interjúban kijelentette, hogy Moszkva bármilyen tűzszüneti megállapodás keretében követelni fogja az Ukrajnának a Nyugat által biztosított összes fegyver leszerelését és megsemmisítését. „Mindezeket a feleslegeket meg kell semmisíteni. Minden nemzetközi algoritmus ismert. Csökkenteni, felhasználni és garantálni kell őket” – mondta.
Tovább nő a feszültség a Nyugat és Moszkva között: több európai ország – köztük Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság – úgy döntött, feloldja az Ukrajnára vonatkozó rakétacsapások hatótávolsági korlátozásait, lehetővé téve a nagyobb hatótávolságú fegyverek bevetését orosz területen is. A Kreml élesen bírálta a döntést, és azt állítja, hogy ez aláássa a háború politikai rendezésére tett erőfeszítéseket
Az európai országok döntése, miszerint feloldják az Oroszország elleni rakétacsapások hatótávolságára vonatkozó korlátozásokat, potenciálisan veszélyes, és aláássa a rendezésre irányuló törekvéseket – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a TASZSZ szerint.
Mint arról beszámoltunk, Friedrich Merz német kancellár hétfőn jelentette be, hogy Németország feloldja az orosz katonai célpontok nagy hatótávolságú fegyverekkel való támadásáról szóló korlátozásokat Ukrajna számára. Elmondása szerint ebben a kérdésben Németország, Nagy-Britannia és Franciaország között, de még az Egyesült Államokkal is teljes az összhang. Utóbbi még a Biden-adminisztráció alatt megtette ezt a lépést, de Németország ezidáig ódzkodott ettől a döntéstől.
A Kreml tetszését nem nyerte el a döntés, és – azután, hogy szombatra, vasárnapra és hétfőre virradóra ezernél is több támadóeszközzel légitámadást indított Ukrajna ellen – a háború politikai rendezésére irányuló törekvések veszélyeztetésével vádolja a Nyugatot.
„Ha ilyen döntések születnek, azok teljes mértékben ellentétesek lesznek a politikai rendezés elérésére irányuló törekvéseinkkel, valamint a rendezési keretek között tett erőfeszítésekkel. Ez egy meglehetősen veszélyes döntés” – fogalmazott Dmitrij Peszkov.
A nyugati szövetségesek korábban amiatt aggódtak, hogy a hatótávolság-korlátozás feloldása eszkalációs veszéllyel jár – Joe Biden erre vonatkozó korábbi döntésével azonban úgy fest, hogy ez az aggodalom alaptalan. A szakértők korábban is figyelmeztettek már, hogy Oroszország – amely még Ukrajnában is képtelen katonai céljait elérni – egyáltalán nincs abban a helyzetben, hogy fegyveres konfliktusba bocsátkozzon a Nyugattal.
Feloldják a nyugati szövetségesek az orosz katonai célpontok nagy hatótávolságú fegyverekkel való támadásáról szóló korlátozásokat Ukrajna számára – írja a Euronews. A döntést Friedrich Merz német kancellár jelentette be hétfőn, elmondása szerint ebben a kérdésben Németország, Nagy-Britannia és Franciaország között, de még az Egyesült Államokkal is teljes az összhang.
Merz elmondása szerint Ukrajna most már megvédheti magát, például oroszországi katonai létesítmények megtámadásával. Egészen a közelmúltig ezt nem tudta megtenni, és nagyon kevés kivételtől eltekintve nem is tette meg – tette hozzá.
A német kancellár a nyugati döntést szembeállította az orosz háborús katonai hadmozdulatokkal, aminek keretében „Oroszország teljesen könyörtelenül támad polgári célpontokat, városokat, óvodákat, kórházakat és idősotthonokat bombáz”, miközben szerinte Ukrajna ilyeneket nem tesz. Friedrich Merz azt is elárulta, többek között ezért találkozott a brit, a francia és a lengyel vezetőkkel május 10-én Ukrajnában.
Ugyanakkor hozzátette, az Ukrajnával folytatott jövőbeni fegyverszállítási tárgyalásokat bizalmasan kezelik. A döntés előzménye, hogy Friedrich Merz kancellári beiktatása előtt jelezte, visszavonja elődje, Olaf Scholznak azt a döntését, amivel Berlin megtiltotta Ukrajnának, hogy Taurus cirkálórakétákkal támadjon orosz területeket.
A német kancellár mostani bejelentésével pedig a Kijev legfontosabb szövetségeseinek számító vezető nyugati hatalmak egyöntetűen felsorakoztak az év elején leköszönt Biden-adminisztráció tavaly novemberi, súlyos háborús eszkalációt magában hordozó döntéséhez, amikor engedélyezték a mélységi orosz célpontok támadását ATACMS és Storm Shadow cirkálórakétákkal a kjievi vezetés számára.
Az elmúlt héten Oroszország több száz légicsapást hajtott végre Ukrajna ellen, ezért Ukrajna felszólítja partnereit, hogy hajtsák végre a légvédelemről szóló megállapodásokat – közölte vasárnap Volodimir Zelenszkij elnök a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij megjegyezte, hogy Oroszország egy hét alatt csaknem 700 légibombát és több mint 600 csapásmérő drónt indított Ukrajna ellen. Ennek kapcsán hangsúlyozta az ukrajnai légvédelmet erősítő megállapodások végrehajtásának fontosságát.
„Ezért fontos, hogy a partnerek végrehajtsák a már megkötött megállapodásokat. A washingtoni NATO-csúcs döntései, valamint a Rammstein formátumú üléseken elfogadott döntések Ukrajna légvédelmével kapcsolatban még nem történtek meg teljes mértékben”
– emelte ki az államfő.
Az elnök szerint Ukrajna tárgyalt a partnereivel, köztük az Egyesült Államokkal arról, hogy Ukrajna engedélyeket adjon a számukra légvédelmi rendszerek és rakéták gyártására. Úgy vélte, hogy ez lehetséges.
„Ebben nincs lehetetlen, és ez csak megerősíti a közös biztonságot garantáló képességünket. Pontosan ez az a hatalom, amely lehetővé teszi a tartós békét. Oroszország nem hagyja abba a háborúit tetszés szerint – csak kényszeríthető a békére. Az ilyen kényszer részeként pedig elegendőnek kell lennie a légvédelem mennyiségének és minőségének”
Oroszország fokozza az Ukrajna elleni terrort, mindenekelőtt a Shahed-támadások száma növekszik, ezért a Nyugatnak minden korlátozást meg kell szüntetnie országunk védelme érdekében – közölte szombaton Andrij Szibiha külügyminiszter a Twitteren, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Szibiha jelezte, hogy szeptember folyamán Oroszország 1331 Shahed drónt vetett be Ukrajna ellen. Ez körülbelül napi 44 drónnak felel meg – tette hozzá. Mint megjegyezte, közben októberben az ellenség 1908 Shahedet használt az Ukrajna elleni támadásokhoz. Ez azt jelenti, hogy ebben a hónapban az oroszok átlagosan 62 drónt vetettek be naponta – mutatott rá.
Az ukrán diplomácia vezetője emlékeztetett arra, hogy ma Oroszország már 71 drónt indított Kijev és más városok ellen, amivel kapcsolatban két lépésre szólította fel a Nyugatot. „Adjon engedélyt Ukrajnának, hogy csapást mérjen oroszországi bázisokra és raktárakra. Engedje meg a partnereinek, hogy feltartóztassák őket a légterünkben. Szüntessen meg minden korlátozást a terror elleni védelmével kapcsolatban” – írta Andrij Szibiha.
This is what a true leader does. He does not hide behind anyone or anything. It is highly unlikely that the Russian side possesses even a sliver of such courage. https://t.co/xbwe8DOaT1
Németország sokat tett Ukrajna megsegítéséért, de „értelmetlen” fegyvereket adni, és azt mondani, hogy azokat csak Ukrajna területén lehet használni – mondta Marie-Agnes Straka-Zimmermann, az Európai Parlament külügyi bizottsága biztonsági és védelmi albizottságának elnöke.
Hozzátette, hogy Németország és az Egyesült Királyság katonai és biztonsági kérdésekben közel állnak egymáshoz. Jövő héten pedig találkozni fog a brit védelmi miniszterrel és a külügyminiszterrel és beszél velük a témával kapcsolatban – írja az Interfax.
Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország vezetői pénteki berlini találkozójukon nem tudtak megegyezni arról, hogy Ukrajna nyugati fegyverekkel indítson-e nagy hatótávolságú csapásokat Oroszország területére, számolt be a francia Le Monde című kiadvány forrásaira hivatkozva.
A szövetségesek által Ukrajnának átadott fegyverekkel az orosz terület mélyére történő csapás engedélyezésének kérdése Ukrajna egyik régóta hangoztatott követelése.
Az Egyesült Államok és Németország nem hajlandó ezen az úton haladni, hogy korlátozza a konfliktus eszkalációjának kockázatát, míg az Egyesült Királyság és Franciaország nyitottabb az ötletre.
„A kérdés pénteken megoldatlan maradt, és csak az amerikai választások után fog megoldódni. A közeledés egyetlen eleme: különböző fővárosok véleménye szerint a mélyebb csapások önmagukban nem lesznek elegendőek Ukrajna nagyobb katonai sikeréhez”, olvasható a publikációban.
Jogilag lehetséges az Ukrajnának szállított nyugati fegyverek bevetése oroszországi katonai célpontok ellen, de ennek engedélyezéséről a szövetségeseknek kell dönteniük – mondta csütörtökön Londonban a NATO főtitkára.
Mark Rutte, aki Sir Keir Starmer brit miniszterelnökkel és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalt a Downing Streeten, a találkozó utáni sajtónyilatkozatában úgy fogalmazott: Ukrajnának megvan a törvényes lehetősége arra, hogy a birtokában lévő nagy hatótávolságú rakétákat bevesse olyan oroszországi célpontok ellen, amelyek Ukrajnát fenyegetik.
Rutte kijelentette ugyanakkor, hogy nem érdemes egy fegyvertípusra összpontosítani a figyelmet, mivel egyetlen fegyverfajta bevetése önmagában nem változtathat a háborús helyzeten.
Ugyanennek a véleményének adott hangot a minap David Lammy brit külügyminiszter is.
Lammy a BBC közszolgálati televíziónak nyilatkozva azt mondta: háborúkat nem lehet egyetlen fegyvertípus használatával megnyerni, ilyesmire az eddigi háborúk történetében sem volt példa.
Hozzátette: mielőtt döntés születne arról, hogy Ukrajnának a nyugati szövetségesek megengedik-e az általuk szállított rakéták bevetését orosz területen lévő célpontok ellen, azt kell megvizsgálni, hogy ez mennyiben járulna hozzá – vagy egyáltalán hozzájárulna-e – az orosz hadsereg visszaverését célzó stratégia sikeréhez.
Zelenszkij hosszú ideje folyamatosan kéri a nyugati szövetségesektől az általuk szállított rakéták oroszországi bevetésének engedélyezését.
A csütörtöki londoni hármas találkozó utáni nyilatkozatában Mark Rutte NATO-főtitkár azt mondta: ez szóba került a Downing Streeten tartott megbeszélésen is, de az ukrán elnök megérti, hogy „ennél szélesebb körű ügyeket kell megvitatni annak érdekében, hogy Ukrajna felülkerekedhessen”.
Rutte nem sokkal később külön interjút adott a BBC-nek, és ebben megismételte: a nyugati szövetségeseknek önállóan kell dönteniük az általuk Ukrajnának szállított fegyverek oroszországi bevethetőségéről, és bár pusztán jogi szempontból erre van lehetőség, számos egyéb tényezőt is megfontolás tárgyává kell tenni ebben a kérdésben.
A NATO-főtitkár a BBC-interjúban is megerősítette azt a véleményét, hogy egyetlen fegyvertípus önmagában nem tudja befolyásolni az ukrajnai konfliktus kimenetelét.
Rutte kijelentette: az ukrán NATO-csatlakozáshoz vezető folyamat „visszafordíthatatlan”, de ezen az úton „lépésről lépésre kell haladni”, mivel „igen érzékeny ügyről” van szó.
Hozzátette ugyanakkor: Oroszországnak sem szavazati joga, sem vétójoga nincs Ukrajna NATO-csatlakozásának kérdésében.
Volodimir Zelenszkij elnök minden partnerrel megvitatta az Oroszország elleni mélységi csapások engedélyezését, és egy dolog máris ismeretes – az oroszok fognak elsőként értesülni az engedélyről – jelentette ki Szerhij Nikiforov, az elnök sajtótitkára az ukrán televízió szombat esti adásában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Nyikiforov elmondta: „Az oroszok lesznek az elsők, akik értesülnek az engedélyről, hogy Oroszország mélyére csaphatunk. És csak ezután kerül sor hivatalos bejelentésre. Jelenleg végleges döntésről nem tudok beszámolni önöknek.”
Az elnöki sajtótitkár hangsúlyozta: az elnök minden olyan párttal tárgyalt, amelyen ez a döntés múlik. Ezek Olaszország, Franciaország, Nagy-Britannia és az USA – tette hozzá. „Bár most nincs egyértelmű engedély, de Ukrajna oldaláról óriási nyomás nehezedik a partnerekre” – mutatott rá Szerhij Nyikiforov.
Volodimir Zelenszkij elnök anélkül fejezi be amerikai látogatását, hogy engedélyt kapott volna arra, hogy nyugati rakétákkal támadja Oroszországot, jóllehet arra kérte Joe Biden elnököt és Kamala Harris alelnököt, hogy oldják fel a Storm Shadow és az ATACMS alkalmazására vonatkozó korlátozásokat, de az Egyesült Államok álláspontja nem változott – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a The Times című brit lapra hivatkozva.
A brit újság szerint Biden arról biztosította Zelenszkijt, hogy Ukrajna támogatása továbbra is folytatódik, beleértve egy közel 8 milliárd dolláros új segélycsomagot, valamint a JSOW precíziós irányítású bombák szállítását az orosz erők elleni csapások érdekében. Ezek a rakéták azonban nem teszik lehetővé, hogy Ukrajna célpontokat támadjon Oroszország területén, ami Kijev szerint a civil lakosság megmentéséhez szükséges.
A nyugati országok ez idáig csak az orosz csapatok határ menti területeken való csapását engedélyezték Kijevnek, hogy ezeket a rakétákat használja. Zelenszkijnek be kellett volna jelentenie a két és fél éve tartó háború megnyerésének tervét is. A nagy hatótávolságú rakéták használatával kapcsolatban Washington álláspontjában azonban nem jelentettek be változást, alig egy nappal azután, hogy Vlagyimir Putyin orosz diktátor arra figyelmeztetett, hogy a Nyugat által támogatott Ukrajna Oroszország elleni nagyszabású légitámadása nukleáris választ indíthat el.
„Oroszország nem fog nyerni. Ukrajna fog nyerni, mi pedig továbbra is támogatni fogjuk önöket az úton minden lépésben” – mondta Biden, miután találkozott Zelenszkijjel az ovális irodában. Zelenszkij a Capitolium-dombon is megbeszélést folytatott, ahol a szenátorokkal a béketárgyalások előtti mélységi csapások szükségességéről tárgyalt Ukrajna pozícióinak megerősítése érdekében.
Donald Trump volt amerikai elnök a maga részéről továbbra is bírálja Ukrajna támogatását, mondván, hogy a győzelme esetén leállítja a Kijevnek nyújtott katonai segélyt. Eközben Oroszország folytatja fegyveres erőinek kiépítését, és 2024-re a katonai kiadások jelentős növelését tervezi.
