A nyugati katonai csapaterősítés segít Ukrajnának visszaszorítani az ellenséget, ha eljön az ideje, és Kijev hálás lesz partnereinek egy ilyen lépésért – jelentette ki Denisz Smihal miniszterelnök, akit a CBC kanadai tévécsatorna idézett, számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint riporteri kérdésre válaszolva, hogy Ukrajna szívesen fogadná-e a NATO-országokból érkező csapatok bevonulását, a kormányfő azt mondta, hogy ez segít visszaverni az ellenséget. Kijev azonban ma csak katonai felszerelést kér szövetségeseitől – tette hozzá. „Ha eljön az ideje, nagyon hálásak leszünk, és örülni fogunk” – hangsúlyozta Denisz Smihal.
David Cameron brit külügyminiszter ellenzi Emmanuel Macron francia elnök ötletét nyugati csapatok ukrajnai frontra küldéséről – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a brit diplomácia vezetőjének a Sky News brit hírtelevíziónak adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint Cameron úgy vélte, hogy „veszélyes eszkaláció” lenne, ha nyugati csapatokat küldenének az ukrán hadsereg megsegítésére. „Nem tartanám helyesnek, ha NATO-katonák orosz katonákat gyilkolnának” – hangsúlyozta a brit külügyminiszter.
Korábban Emmanuel Macron, Franciaország elnöke többször is bejelentette, hogy lehetségesnek tartja nyugati csapatok Ukrajna területére történő beküldését.
A partnerországok csapatai segíthetnek Ukrajnának az ellenséges rakéták lelövésében, ahogy az Izrael elleni támadás esetében is történt – jelentette ki szombaton Volodimir Zelenszkij elnök a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij kifejtette: „A területünkön lévő csapatokkal kapcsolatban. Milyen csapatok? És mi volt Izraelben? Repülőgépek. Repülőgépek, amelyek rakétákat lőttek le. Ha például Franciaország, Németország, Lengyelország, Nagy-Britannia felajánlja a repülőit, nem fontos ki, ha a saját ország területéről szállnak fel, ha ezek a repülőgépek a szomszédos országok területe felett repülnek majd, és olyan rakétákat lőnek le, amelyek minden bizonnyal Ukrajna felett repülnek, de képesek átrepülni ezekre a területekre is, mint a Lengyelországban és Romániában rögzítetett tények mutatják, akkor hadd lőjék le ezeket a rakétákat.”
Az elnök ugyanakkor megjegyezte, hogy nem hallott Emmanuel Macron francia elnöktől javaslatot hadseregének Ukrajna területére küldéséről. „Ilyen jelzést, hogy a francia hadsereg Ukrajna területére érkezik, és velünk együtt harcol Oroszország ellen, nem hallottam ilyet Emmanueltől” – állította Volodimir Zelenszkij.”
A nyugati csapatok ukrajnai jelenléte nem jelentené „a hadviselés küszöbének” átlépését – mondta kedden a francia külügyminiszter, pontosítva ezzel Emmanuel Macron államfő heves vitát kiváltó kijelentését arról, hogy lehetséges-e csapatokat küldeni egy hadban álló országba.
Oroszország agressziójával szemben a Nyugatnak „új lépéseket kell fontolóra vennie Ukrajna támogatására” – erősítette meg Stéphane Séjourné külügyminiszter a francia elnök előző esti javaslatát, példaként említve olyan műveleteket, mint az aknamentesítés, a kibertér védelme vagy „fegyverek előállítására ukrán területen”.
„Ezek közül néhány akció megköveteli az ukrán területen való jelenlétet anélkül, hogy átlépnénk a hadviselés küszöbét” – hangsúlyozta a francia diplomácia vezetője, egyértelművé téve, hogy nem az orosz erőkkel szemben közvetlenül harcoló csapatokról lenne szó.
„A valóságban nem merül fel a csapatok küldésének kérdése (…) Az ukránok csak a kötelezettségvállalásaink betartását kérik tőlünk” – hangsúlyozta a külügyminiszter a Nemzetgyűlésben a kormányhoz intézett azonnali kérdések órájában, miután az államfő előző esti kijelentése heves ellenzéki tiltakozást váltott ki.
„Nagyon világosnak és tisztánlátónak kell lennünk: az Ukrajna feletti orosz győzelem komolyan veszélyeztetné a biztonságunkat és Európa biztonságát” – hívta fel a figyelmet Séjourné.
„Jelenleg nincs konszenzus arról, hogy hivatalos formában szárazföldi csapatokat küldjünk” – mondta Emmanuel Macron hétfő este a kijevi vezetés támogatására a francia elnöki hivatalban összehívott konferenciát követően, amin mintegy húsz ország képviselői vettek részt.
„Semmit sem szabad kizárni. Mindent meg fogunk tenni, amit meg kell tennünk, hogy Oroszország ne győzzön” – tette hozzá a francia elnök. Marine Le Pen, a szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés frakcióvezetője szerint „Emmanuel Macron újabb lépést tett a hadviselés felé, amely egzisztenciális veszélyt jelent 70 millió francia számára”.
„Azt mondják, hogy ez az emberiség érdeke. De mi az az isteni jog, ami Franciaországot a világ minden igaz ügyének katonájává tette, miközben az egyetlen létező világbirodalom, az Egyesült Államok sem hajlandó rá?” – mondta ironikusan az ellenzéki politikus a Nemzetgyűlésben.
Válaszában Gabriel Attal miniszterelnök azzal vádolta meg Marine Le Pent, hogy „megmutatta az igazi arcát”.
A kormányfő úgy vélte, hogy „amikor olyan oknyomozásokat olvasunk”, mint amilyenek december 30-án jelentek meg a The Washington Post című amerikai lapban, amely azzal vádolta a Nemzeti Tömörülést, hogy az Ukrajna támogatását gyengítő kapcsolatok fűzik Moszkvához, „el kell gondolkodni azon, hogy vajon Vlagyimir Putyin csapatai nincsenek-e már a hazánkban” – fogalmazott Gabriel Attal.
„Önről és a csapatairól beszélek, Le Pen asszony” – tette hozzá a kormányfő Marine Le Penhez intézve szavait. „Ha annak idején hallgattunk volna Önre, nem támogattuk volna az ukránokat ezzel az agresszióval szemben” – emlékeztetett a miniszterelnök.
„Ha megnézzük az Önök álláspontját, a jelenlegit és a korábbit, Önök az Oroszországgal való katonai szövetséget védték még akár két évvel ezelőtt is, ez szerepelt az ön elnökválasztási programjában” – hangsúlyozta Gabriel Attal. „Ha önt választották volna meg 2022-ben, most Oroszországnak szállítanánk fegyvert az ukránok eltiprására, ez az igazság” – mondta a miniszterelnök Marine Le Pennek.
