Párizs álláspontja szerint „kisebb forradalom” lesz Ukrajna és a nyugat-balkáni térség európai uniós integrációja. „A bővítés azt jelenti, hogy megtaláljuk, hogyan tudunk közösen haladni előre, azaz egy kisebb forradalom történik” – mondta a francia kormánytag.
„A kérdés nem az, hogy kell-e bővítenünk, sem az, hogy mikor. Az igaz kérdés a hogyan” – jelentette ki Laurence Boone, az uniós ügyekért felelős francia tárcavezető az Europe1 francia kereskedelmi rádióban pénteken, a 47 országot tömörítő Európai Politikai Közösség moldovai csúcstalálkozója után, amelyen Emmanuel Macron francia államfővel együtt vett részt.
„Tíz országgal a várólistán ez egy hatalmas sokk lesz az Európai Uniónak, amelyet tudni kell menedzselni” – fogalmazott a kormánytag, aki szerint nem egyszerűen segíteni kell a belépésre váró országokat a szükséges reformok végrehajtásában, hanem az Európai Uniónak magának is fel kell készülnie a bővítésre.
„Ezt azt jelenteni, hogy újra kell gondolnunk a politikáinkat, változtatásokat kell eszközölni a költségvetésekben, az intézményrendszerben” – mutatott rá Laurence Boone. Kiemelte, hogy ez egy évtizedre szóló feladatot ró az uniós közösségre.
Az államtitkár úgy vélte, hogy az ukrajnai háború külön jelentőséget ad az Európai Unió bővítésének.
„Oroszország ellenünk is háborút folytat, dezinformációs háborút az energiaárakkal” – mondta. „Vlagyimir Putyin (orosz elnöknek) az a célja, hogy destabilizálja az EU-t” – tette hozzá.
Laurence Boone úgy látja, hogy ebben a helyzetben az uniós család összezár, de ezentúl jobban kell segítenie a kiszolgáltatottabb országokat is, amelyeknek számos pénzügyi támogatást nyújt az EU, de nem segíti őket a saját menedzselésükben, s ez másképp lesz ezentúl.
„A bővítés azt jelenti, hogy megtaláljuk, hogyan tudunk közösen haladni előre, azaz egy kisebb forradalom történik” – mondta a francia kormánytag.
[type] => post
[excerpt] => Párizs álláspontja szerint „kisebb forradalom” lesz Ukrajna és a nyugat-balkáni térség európai uniós integrációja. „A bővítés azt jelenti, hogy megtaláljuk, hogyan tudunk közösen haladni előre, azaz egy kisebb forradalom történik” – mondta a franc...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1685737800
[modified] => 1685736894
)
[title] => Ukrajna és a nyugat-balkáni térség európai uniós integrációja kisebb forradalom lesz
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=80592&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 80592
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 80593
[image] => Array
(
[id] => 80593
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/laurence-boone.jpg
[original_lng] => 82809
[original_w] => 600
[original_h] => 315
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/laurence-boone-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/laurence-boone-300x158.jpg
[width] => 300
[height] => 158
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/laurence-boone.jpg
[width] => 600
[height] => 315
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/laurence-boone.jpg
[width] => 600
[height] => 315
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/laurence-boone.jpg
[width] => 600
[height] => 315
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/laurence-boone.jpg
[width] => 600
[height] => 315
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/laurence-boone.jpg
[width] => 600
[height] => 315
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1685726094:12
[_thumbnail_id] => 80593
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 966
[translation_required_done] => 1
[_oembed_5c273e245e9f86b963cd31ab2d6e60b1] =>
9 more citizens of Moldova have been successfully evacuated from Gaza and arrived today in Chișinău.
Many thanks to Ukraine and my friend @DmytroKuleba for helping to bring our citizens home from Cairo. A new joint diplomatic success. pic.twitter.com/NOAEbbFkPO
Az Európai Bizottság elnöke a GLOBSEC fórumon kinyilvánította, hogy lépéseket kíván tenni az EU a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozása felé – számolt be az European Interest. Ursula von der Leyen elmondása szerint készen állnak arra, hogy megnövelt „előcsatlakozási finanszírozással” támogassák a Nyugat-Balkánt. Azonban ennek feltétele, hogy a teljesíteni kell néhány reformot, például a közbeszerzés és a korrupció elleni küzdelem terén.
Nem elég azt mondani, hogy az ajtó nyitva van. Felelősséget kell vállalnunk azért is, hogy „sokkal közelebb hozzuk magunkhoz” az Unió tagjelöltjeit – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a GLBOSEC 2023 pozsonyi fórumán, a Nyugat-Balkánra vonatkozó új kezdeményezés bejelentésekor.
Bizonyos mértékig ez egy új megközelítés az Európai Unió számára: Nem csak azt kérjük partnereinktől, hogy tegyenek új lépéseket felénk. Mi is teszünk egy nagy lépést feléjük – tette hozzá von der Leyen. Az „új növekedési terv a Nyugat-Balkán számára” keretében négyféle intézkedést terveznek:
a régió közelítése az EU egységes piacához;
a regionális gazdasági integráció elmélyítése;
az alapvető reformok felgyorsítása;
az előcsatlakozási alapok növelése.
Az elmúlt hónapokban elért eredményekre szeretnénk építeni. Ugyanakkor azt szeretnénk, hogy a nyugat-balkáni országok lakosaihoz az uniós tagság előnyeinek egy részét már ma el tudjuk juttatni – fogalmazott a Bizottság elnöke. Az egységes piaci együttműködés révén a régió csatlakozhat az EU digitális egységes piacához olyan területeken, mint az e-kereskedelem vagy a kiberbiztonság. A regionális közös piac erősítése révén vonzóvá válhat az európai befektetők számára. Von der Leyen azonban hangsúlyozta, hogy a nyugat-balkáni országoknak még előzetesen teljesíteniük kell néhány reformot, például az igazságszolgáltatás, a közbeszerzés és a korrupció elleni küzdelem terén, hogy a régió teljes mértékben élvezhesse a friss uniós kezdeményezés előnyeit.
Készen állunk arra, hogy megnövelt „előcsatlakozási finanszírozással” támogassuk a Nyugat-Balkánt. A Nyugat-Balkánon égető szükség van beruházásokra. Ezek a beruházások jobbá teszik az emberek életét. Valamint az Unióba való bejutást is megkönnyítik – jelentette ki von der Leyen. A GLOBSEC éves pozsonyi fórumának 18. kiadására május 29-31. között kerül sor, amelyen több mint 60 ország 1200 vezetője vesz részt, köztük 11 állam- és kormányfő Közép- és Kelet-Európából (KKE).
Russia’s barbaric attacks continue, killing & terrorising civilians: attack on hospital in #Dnipro, now #Kyiv on dawn of #KyivDay. RU leadership & perpetrators will be held accountable. We remain committed to help Ukraine defend itself.#Accountability#WarCrimes#СлаваУкраїні
#COREPERII | EU Ambassadors just approved the mandate for negotiations with @Europarl_EN on the ASAP Regulation.
It will facilitate the ramp-up of the EU’s ammunition production capacity, allowing its defence industry to better support Ukrainian and Member States’ armed forces.
— Swedish Presidency of the Council of the EU (@sweden2023eu) June 23, 2023
A meeting on the export of our agricultural products. We believe in the agreement with the European Commission, but we are preparing for any scenario.
Our position is clear: blocking exports by land after September 15, when the relevant restrictions expire, is unacceptable in… pic.twitter.com/mBtLmYADyC
The European Council has decided to open accession negotiations with Ukraine & Moldova. #EUCO granted candidate status to Georgia. And the EU will open negotiations with Bosnia and Herzegovina once the necessary degree of compliance with the membership criteria is reached and…
A Nyugat-Balkán lehet Európa új energiabejárata: az a térség, ahonnan Európa más útvonalakon, más szállítóktól sokkal megbízhatóbb módon tud energiához jutni – mondta újságíróknak az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős tagja, miután részt vett az Országgyűlés európai ügyek bizottságának hétfői ülésén.
Várhelyi Olivér közölte: kedden nyugat-balkáni uniós csúcs lesz Tiranában. Hozzátette: a helyszínválasztás jól mutatja azt a változást, hogy a bővítés ügye az unió számára a három legfontosabb ügy egyikévé vált. A találkozó kézzel fogható eredményének nevezte, hogy megállapodást írnak alá a mobilszolgáltatók képviselői annak érdekében, hogy a térség és az Európai Unió közti roamingdíjakat jövő nyártól eltöröljék.
Kijelentette: Európa nem tud a világméretű versenyben továbblépni a Nyugat-Balkán teljes integrálása nélkül, és nem fogja tudni megvédeni saját regionális geopolitikai érdekeit sem. Akkor lehet ez a folyamat hiteles, ha a tényleges gazdasági és társadalmi integráció felgyorsul, és az ezekhez kapcsolódó feladatokat sokkal gyorsabban és intenzívebben végezzük – fűzte hozzá. Emlékeztetett: a bizottság egy jelentős gazdaságfejlesztési programot tett le az asztalra, amelynek mértéke akkora, mint az egész balkáni régió GDP-jének egyharmada. Rávilágított: akkor gyorsítható fel a bővítés folyamata, ha azokra a nagy kihívásokra, amelyek egyszerre érik a Nyugat-Balkánt és Európát, közösen keresik a választ, legyen szó energiaválságról vagy migrációról.
A bizottság ülésén Várhelyi Olivér úgy fogalmazott: Európa hosszú távú békéje és biztonsága már nem képzelhető el a bővítés nélkül, a háború hatására hárman azonnal benyújtották a csatlakozási kérelmüket, ez egyfajta ébresztő volt mindenki számára. A háború egyben azt is jelenti, hogy minden bizonytalanná vált vagy válhat – folytatta a biztos, megjegyezve: mindenki stabilitásra vágyik, Európa pedig ezt bővítéssel tudja megerősíteni.
„Függünk egymástól a régióban”, akkor is ha biztonságról, energiáról van szó – sorolta, majd rögzítette: egyértelmű, hogy az európai érdek az, hogy a régió stabil és biztonságos legyen. A Nyugat-Balkán integrációjához szükséges feladatok közül kiemelte a kereskedelmi útvonalak fejlesztését, a régió közúti és vasúti fejlesztését, valamint az informatikai struktúra kiépítését.
A feladatok közé sorolta azt is, hogy – mivel a térség Európa leginkább környezetszennyező része – a szénerőműveket kiváltsák gázzal, ami 65 százalékos károsanyagkibocsátás-csökkenést jelenthet. Hozzátette: több és megbízhatóbb energiaforrásra van szükség a térségben, új gázforrásokra és gázútvonalakra annak érdekében, hogy csökkentsék, illetve megszüntessék a függőséget az orosz gáztól.
Harmadik elemként említette a fiatalok elvándorlásának megakadályozását, a 18 milliós térségből 4 millióan vándoroltak el. Várhelyi Olivér szerint be kell ruházni a felsőoktatásba, olyan szakképesítésekre van szükség, amelyek a gazdaságnak hasznosak és amelyek a helyi gazdaságnak nyújtanak segítséget. Szólt a roma integrációról is, megjegyezve, hogy jelentős számban élnek romák a Balkánon a társadalom peremén. A gyerekeknek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy iskolába járhassanak, a szülőknek pedig arra, hogy munkát vállalhassanak – mondta.
A parlamenti testület előtt Várhelyi Olivér beszélt Ukrajna, Moldova és Georgia tagjelöltségéről is, rámutatva: az Európai Bizottság minden évben értékeli a tagjelölt országok éves teljesítményét, a jövő évi, októberben esedékes jelentésben már ezek az országok is szerepelnek. Egyértelmű, hogy hosszú út vár a tagjelöltekre – fogalmazott az uniós biztos.
Russia’s barbaric attacks continue, killing & terrorising civilians: attack on hospital in #Dnipro, now #Kyiv on dawn of #KyivDay. RU leadership & perpetrators will be held accountable. We remain committed to help Ukraine defend itself.#Accountability#WarCrimes#СлаваУкраїні
#COREPERII | EU Ambassadors just approved the mandate for negotiations with @Europarl_EN on the ASAP Regulation.
It will facilitate the ramp-up of the EU’s ammunition production capacity, allowing its defence industry to better support Ukrainian and Member States’ armed forces.
A meeting on the export of our agricultural products. We believe in the agreement with the European Commission, but we are preparing for any scenario.
Our position is clear: blocking exports by land after September 15, when the relevant restrictions expire, is unacceptable in… pic.twitter.com/mBtLmYADyC
The European Council has decided to open accession negotiations with Ukraine & Moldova. #EUCO granted candidate status to Georgia. And the EU will open negotiations with Bosnia and Herzegovina once the necessary degree of compliance with the membership criteria is reached and…
A Nyugat-Balkán közös piacba való integrálását elősegítő egyezményeket írt alá hat balkáni állam Berlinben.
A berlini folyamat csúcstalálkozóján Szerbia, Bosznia, Koszovó, Albánia, Észak-Macedónia és Montenegró vezetői megállapodtak a közös határaikon személyi igazolvánnyal történő szabad átlépésről, valamint a felsőoktatási végzettség és az orvosok, fogorvosok szakképesítésének kölcsönös elismeréséről.
„A Nyugat-Balkán polgárai számíthatnak Németországra, és biztosak lehetnek abban, hogy a berlini folyamat folytatódni fog. Csak együtt tudunk létrehozni egy még szuverénebb Európai Uniót, és csak együtt tudjuk megvédeni az európai értékeket és a jogállamiságot. Együtt szembe tudunk nézni a kontinensünk és a világ előtt álló kihívásokkal” – vélekedett Olaf Scholz német kancellár.
Az aláíró országok vezetői, a vendéglátó Németország kancellárja és az Európai Bizottság elnöke az egyezményeket a hat nyugat-balkáni állam uniós tagsága felé tett fontos lépésként értékelték.
Az Európai Unió (EU) nyugat-balkáni térségre kiterjedő bővítésének fontosságát hangsúlyozta Borut Pahor szlovén és Ilir Meta albán elnök kedden Ljubljanában.
A találkozót követő sajtótájékoztatón Pahor óva intett egy olyan újonnan létrejövő „homályos politikai közösség” elképzelésétől, amely nem integrálná a Nyugat-Balkánt az EU-ba. Kiemelte: a közelmúltban több nyugat-balkáni vezetővel is beszélt, és mindannyiukat nagyon aggasztja ez a „néhány nyugat-európai ország vezetőjétől” származó ötlet. Attól tartanak, hogy idővel a bővítési elképzeléseket felváltja egy olyan politikai közösség gondolata, amely a régiót nem az unió részének tekinti, hanem egy szélesebb politikai közösség részének, amely nem integrálódna teljesen az EU-ba – magyarázta Pahor. A többi nyugat-balkáni vezetőhöz hasonlóan Meta is azt az álláspontot képviselte, hogy az EU-nak nem szabad ezen az úton haladnia, mert „történelmi hibát követne el”. Az albán elnök megköszönte Szlovéniának és Pahornak, hogy támogatta Tiranát az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdésére tett erőfeszítéseiben. A két államfő egyetértett abban, hogy a nyugat-balkáni országoknak továbbra is mindent meg kell tenniük a csatlakozás érdekében, ki kell tartaniuk a reformok mellett, és jó eredményeket kell felmutatniuk. Az EU-tagságnak továbbra is meg kell maradnia „hajtóerőnek Albánia társadalma számára” – mondta Meta, hozzátéve, hogy ez nem csak a demokrácia, a jogállamiság, a gazdaság és az életszínvonal, hanem a régió és Európa stabilitása és békéje szempontjából is létfontosságú. Eközben az EU-nak jobban meg kell értenie a Nyugat-Balkán fontosságát az unióra és egész Európára nézve – mutatott rá Meta. „Ezért támogattuk Brüsszel azon döntését, hogy megadja Ukrajnának és Moldovának a tagjelölt státuszt. Kulcsfontosságú annak jelzése, hogy a bővítési folyamat folytatódik” – mondta az albán elnök. Két évtizeddel azután, hogy az EU-tagságot ígért a nyugat-balkáni országoknak, a folyamat megtorpant. Albánia és Észak-Macedónia csatlakozási tárgyalásainak megkezdését Görögország és Bulgária akadályozza az Észak-Macedóniával fennálló kétoldalú kérdések miatt, az EU pedig ragaszkodik ahhoz, hogy a két országot együtt kezelje. Meta reményének adott hangot, hogy a Brdo-Brijuni-folyamat következő, szeptember 12-re tervezett szlovéniai csúcstalálkozója új lendületet ad a bővítési folyamatnak és a nyugat-balkáni országok erőfeszítéseinek.
Щиро вітаю рішення лідерів ЄС надати Україні статус кандидата. Це унікальний та історичний момент у відносинах ?? та ??. Вдячний @CharlesMichel, @vonderleyen і лідерам держав Євросоюзу за підтримку. Майбутнє України – в ЄС. https://t.co/o6dJVmTQrn
My message to the EU citizens: We must mobilise. Not for war. But to preserve peace, security and prosperity. Everyone has a role to play. #shamreferendapic.twitter.com/zJL46cWHEG
I welcome the EU’s prompt action following my appeal on Monday to impose sanctions on Iran for helping Russia kill Ukrainians and damage our energy infrastructure. In three days, the EU agreed on a set of restrictions which will take effect as soon as today.
This will be the first meeting between Ukraine, the European Union, and NATO in this trilateral format. I look forward to meeting @JensStoltenberg and @JosepBorrellF to strengthen our partnership and cooperation in defending Ukraine and Europe. https://t.co/QA0g0I0B3W
Russia’s barbaric attacks continue, killing & terrorising civilians: attack on hospital in #Dnipro, now #Kyiv on dawn of #KyivDay. RU leadership & perpetrators will be held accountable. We remain committed to help Ukraine defend itself.#Accountability#WarCrimes#СлаваУкраїні
A meeting on the export of our agricultural products. We believe in the agreement with the European Commission, but we are preparing for any scenario.
Our position is clear: blocking exports by land after September 15, when the relevant restrictions expire, is unacceptable in… pic.twitter.com/mBtLmYADyC
The European Council has decided to open accession negotiations with Ukraine & Moldova. #EUCO granted candidate status to Georgia. And the EU will open negotiations with Bosnia and Herzegovina once the necessary degree of compliance with the membership criteria is reached and…
Olaf Scholz német kancellár szombaton Szófiában arra kérte a bolgár politikai vezetést: ne vétózza meg Észak-Macedónia EU-csatlakozási tárgyalásainak megkezdését, mivel úgy vélte, hogy az EU-nak nem szabad letörnie a Nyugat-Balkán országainak az EU-tagsággal kapcsolatos reményeit.
Olaf Scholz a térségben tett kétnapos látogatása során járt a bolgár fővárosban, az EU és a Nyugat-Balkán vezetőinek június 23-i csúcstalálkozóját megelőzően.
A német kancellár aláhúzta: valóban nagyon sok probléma van a térség országai között. „Ezek jól ismert problémák, de nem megoldhatatlanok. Látok lehetőséget az előrelépésre, ezért szoros kapcsolatban maradunk a következő napokban” – hangsúlyozta a német politikus a Kiril Petkov bolgár miniszterelnökkel közösen tartott szófiai sajtótájékoztatóján.
Kiril Petkov leszögezte: a vétó feloldásához Észak-Macedóniának a két ország közötti történelmi-kulturális vitákkal kapcsolatban három feltételt kell teljesítenie, és arra kérte Brüsszelt, vállaljon garanciát, hogy ezek a feltételek valóban teljesülnek is.
A héten az ötpárti bolgár kormánykoalíció egyik tagja kilépett a kabinetből, többek között azzal vádolva Petkov miniszterelnököt, hogy a bolgár nemzeti érdeket figyelmen kívül hagyva hajlandó lenne visszavonni Szófia vétóját Észak-Macedónia EU-csatlakozásával kapcsolatban.
Szombat reggel Olaf Scholz még a Bulgáriával szomszédos Észak-Macedónia fővárosában, Szkopjében járt, amely már több reformot végrehajtott az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdése érdekében, egyebek között felvette jelenlegi nevét, hogy elkerülje Athén politikai ellenállását a történelmi Makedónia név használata miatt.
Dimitar Kovacsevszki észak-macedón miniszterelnökkel közösen tartott szkopjei sajtótájékoztatóján a német kancellár kijelentette: az ukrajnai háború miatt fontos, hogy Európa egységes maradjon, és együtt lépjen fel a térségben.
This is Russia’s, not just Putin’s war. Not Putin, but actual Russian soldiers come from Russia to kill, torture and destroy. Russians overwhelmingly support the war, cheer missile strikes on Ukrainian cities and murder of Ukrainians. Let Russian tourists enjoy Russia then.
Discussed strengthening defense capacity and further comprehensive support of #Ukraine with ?? Chancellor @OlafScholz. Europe's energy security is on the agenda. Offered to send a special EU and UN mission to the ZNPP. Sure that ?? is a reliable and consistent partner of ??. 1/1 pic.twitter.com/HkGgSREUnc
Danke für den freundlichen Empfang in Hanoi, Premier Chinh! #Vietnam ist ein wichtiger Partner für ??: Als eine Konsequenz der #Zeitenwende müssen wir unsere Absatzmärkte, Rohstoff-Quellen und Produktionsstandorte erweitern. Das macht uns unabhängiger von einzelnen Staaten. pic.twitter.com/BFL9Lnyb3R
Moin Herr @Bundeskanzler aus Kyjiw. Schön, dass Sie Putin aufriefen: “Beende diesen Krieg”??Aber das sind nur Worte. Russland versteht nur Stärke. Stellen Sie Putin ein Ultimatum. Mit schmerzhaften Folgen. Um den Energie-Genozid gegen die Ukrainer zu stoppen. Tun Sie das. Bitte pic.twitter.com/yRXdgOAjBb
Millî Savunma Bakanı Hulusi Akar, ülkemize resmî bir ziyaret gerçekleştiren Finlandiya Savunma Bakanı Antti Kaikkonen ile heyetler arası görüşmelere başkanlık etti. Görüşme sonrası her iki Bakan ortak basın toplantısı düzenledi.https://t.co/C12kox8xB8#MSB#HulusiAkarpic.twitter.com/sFdWienDOB
„Momentan“ will er #Taurus nicht liefern.“ „Momentan“ sterben aber weiter die Menschen in der #Ukraine. Auf was wartet der @Bundeskanzler in Gottes Namen? Er alleine blockiert diese Entscheidung innerhalb der Koalition. Das ist verantwortungslos. https://t.co/QSf2rfr9ix
I welcome the historic @EU_Commission recommendations to open accession negotiations with the Republic of Moldova ?? and Ukraine ??. Fully deserved recognition of their comprehensive reform efforts. Romania ?? strongly supports a EU ?? decision this year.
Ukrajnának csakis a többi jelentkezővel közösen lehet európai uniós tagjelölti státuszt biztosítani – jelentette ki Karl Nehammer osztrák kancellár észtországi látogatásán pénteken.
Ausztria számára feltétel, hogy amennyiben Ukrajna tagjelölti státuszt kap, akkor „ugyanennek kell vonatkoznia a Nyugat-Balkán országaira és a Moldovai Köztársaságra” – hangsúlyozta Nehammer észt hivatali partnerével, Kaja Kallasszal közös sajtótájékoztatóján.
Kallas szintén arról beszélt, hogy egy közös csatlakozási folyamatot támogat. Mindemellett felhívta a figyelmet a lehetőség megragadásának fontosságára, amíg az ukrajnai politikai erők „hajlandók a kényes reformok végrehajtására”. Mint mondta, a lehetőség talán csak rövid ideig áll fenn, később viták alakulhatnak ki, és mindez jóval nehezebbé válhat.
Kallas a lépésenkénti közeledésre és a tagjelöltek európai „előkészítő térségének” kialakítására vonatkozó osztrák javaslatot firtató újságírói kérdésre azzal felelt, hogy szerinte nem szabad a helyzetet tovább bonyolítani. Leszögezte, hogy lehetőséget kell biztosítani minden olyan országnak, amely a jogállamiság és a demokrácia alapelveit követi. „Nem szabad félresöpörnünk ezeket az államokat” – fogalmazott az észt miniszterelnök, hozzátéve, hogy az osztrák felvetés még további tárgyalásokat igényel.
Nehammer felhívta a figyelmet, hogy a javaslat eredetileg Emmanuel Macron francia elnöktől érkezett. A bővítés ügyében továbbá őszinteséget sürgetett, az évtizedekig húzódó török tagjelölti státusz negatív példájára utalva.
Kallas az uniós gázembargóról szólva kijelentette: büszke arra, hogy már hat szankciós csomagot tudtak elfogadni, s – mint fogalmazott – ezek egyre fájdalmasabbak. „Arról van szó, hogy mennyi szenvedést tudunk kibírni” – hangoztatta, arra utalva, hogy különböző országok eltérő mértékben függnek az orosz energiahordozóktól. Hozzátette, hogy egyes országok szinte száz százalékban Oroszországtól függnek energetikai igényeik fedezésében, s időre van szükség ahhoz, hogy el tudjanak szakadni ettől.
A Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatandó tárgyalások tekintetében az észt és az osztrák vezető álláspontja jelentősen eltért. Nehammer hangsúlyozta, hogy a háború befejezéséhez a konfliktus minden szereplőjével tárgyalni kell, mindemellett a humanitárius segélyezés, az élelmiszerexport biztonságos folyosóinak kialakítása, de a fogolycserék is párbeszédet igényelnek. „Fontosnak és helyesnek tartom Putyint szembesíteni háborús bűncselekményeivel” – tette hozzá az osztrák kancellár.
Kallas ugyanakkor úgy fogalmazott: nem látja semmi értelmét, hogy Putyinnal tárgyaljanak, mivel az eddigi párbeszéd sem vezetett eredményre.
Щиро вітаю рішення лідерів ЄС надати Україні статус кандидата. Це унікальний та історичний момент у відносинах ?? та ??. Вдячний @CharlesMichel, @vonderleyen і лідерам держав Євросоюзу за підтримку. Майбутнє України – в ЄС. https://t.co/o6dJVmTQrn
Spoke with President @ZelenskyyUa and praised the brave Ukrainian people & forces for the impressive progress in regaining their territory from Russian aggressors. #Russia must stop the war it has started. #NATO will sustain & step up support for #Ukraine for as long as it takes.
Boris Johnson brit miniszterelnök kinevezett egy nyugat-balkáni ügyekért felelős különmegbízottat annak jeléül, hogy az Egyesült Királyság elkötelezett a régió stabilitása és prosperitása iránt.
Sir Stuart Peach azt követően tölti be ezt a megbízatást, hogy az év elején lemondott a NATO Katonai Bizottságának elnöki tisztségéről, amelyet 2018 óta töltött be. Korábban az Egyesült Királyság vezérkari főnökeként is szolgált.
A miniszterelnök különmegbízottjaként Sir Stuart a nyugat-balkáni vezetőkkel, a régió többi államával, a szomszédos országokkal, valamint az Egyesült Királyság amerikai és európai szövetségeseivel fog együttműködni a regionális stabilitás támogatása és megerősítése érdekében. Munkája kiterjed majd az erős demokratikus intézmények és a nyitott társadalmak népszerűsítésére, a súlyos bűncselekmények, a szervezett bűnözés és más közös biztonsági kihívások kezelésének elősegítésére, valamint az olyan kérdések megoldásának ösztönzésére, mint a háborús bűnök és az eltűnt személyek ügye.
Ez utóbbihoz kapcsolódóan az Egyesült Királyság továbbra is vezető szerepet fog betölteni a nemek közötti egyenlőség előmozdításában és a fegyveres konfliktusok során elkövetett nemi erőszak megelőzésére irányuló kezdeményezések végrehajtásában.
Bosznia-Hercegovinában Sir Stuart munkájával Christian Schmidt nemzetközi főképviselő munkáját segíti majd, akit az Egyesült Királyság továbbra is teljes körűen támogat. Szerbiában és Koszovóban az Egyesült Királyság partnereivel fog dolgozni az EU által közvetített szerb-koszovói párbeszéd támogatásán.
Bosznia-Hercegovinával kapcsolatban Christian Schmidt főképviselő arra figyelmeztetett, hogy az ország a háború utáni időszak legnagyobb egzisztenciális fenyegetésével néz szembe, és hogy reális esély van a megosztottság és konfliktus kialakulására.
Az Egyesült Királyság nemzetközi partnereivel együtt azon dolgozik, hogy a stabilitást fenyegető veszélyeket a daytoni békemegállapodással összhangban kezelje, amely a 26 éve tartó, nehezen elért boszniai és hercegovinai fejlődés alapját képezi.
Az Egyesült Királyság más regionális kihívások kezelését is segíti, beleértve a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolatok normalizálásának támogatását, valamint a szervezett bűnözői csoportok elleni küzdelmet. Az Egyesült Királyság fontos szerepet fog játszani ebben, szorosan együttműködve a régió kormányaival és nemzetközi partnereivel.
Boris Johnson miniszterelnök így nyilatkozott:
“Az Egyesült Királyság mélyen elkötelezett Európa biztonsága mellett. A Nyugat-Balkán stabilitását és biztonságát az elmúlt több mint két évtizedben nem érte akkora fenyegetés, mint napjainkban. Felelősségünk mindent megtenni annak érdekében, hogy megőrizzük a békét, és hogy a korábbi tárgyalások eredményei ne menjenek veszendőbe – nem engedhetjük meg, hogy visszatérjen az erőszak és megosztottság, amely a múltban jellemezte a területet. Sir Stuart széles körű tapasztalata és szakértelme erősíteni fogja a béke védelmére és az euroatlanti integráció előmozdítására irányuló nemzetközi erőfeszítéseket ebben a kulcsfontosságú régióban.”
A nyugat-balkáni politikai helyzetet a NATO külügyminisztereinek rigai találkozóján, valamint a G7 külügyminiszterek e hét elején bejelentett liverpooli találkozóján is megvitatják majd.
A nyugat-balkáni térség az európai családhoz tartozik, közösek az értékek és a sorsok is – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke szerdán a szlovéniai Brdo pri Kranjuban, az EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó előtt. Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztosa a tanácskozásra érkezve amellett érvelt: az EU-nak elkötelezettséget kell mutatnia a Nyugat-Balkán teljes integrációja iránt.
Von der Leyen elmondta: az EB 30 milliárd eurós gazdasági és befektetési terve nagyon fontos a térség gazdasági felzárkóztatásának szempontjából. Fontos, hogy a régióban tudják, az EU figyel rájuk – hangoztatta.
„Az elmúlt évtizedben már megfigyelhettük, mekkora hatást tesz az uniós tagság a csatlakozó országokra. Uniós érdek is, hogy a térség országai felzárkózzanak” – húzta alá. Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztosa a tanácskozásra érkezve amellett érvelt: az EU-nak elkötelezettséget kell mutatnia a Nyugat-Balkán teljes integrációja iránt, és lépéseket kell tennie mind a hat érintett partner esetében.
Örömét fejezte ki amiatt, hogy a 30 milliárd eurós uniós befektetési terv gyakorlatba ültetése megkezdődött, és egyben reményének adott hangot, hogy ez elvezet a csatlakozni kívánó országok gazdasági integrációjához.
„Az Európai Unió tagországainak vezetői szerdán az EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozón megerősítik a térség „európai perspektíváját” – olvasható abban a dokumentumtervezetben, amelyet a tanácskozás végén fogadhatnak el az EU-tagországok állam- és kormányfői, és amely nem határoz meg céldátumot.
„Az EU megerősíti, hogy egyértelműen támogatja a Nyugat-Balkán európai perspektíváját, és üdvözli a nyugat-balkáni partnerek elkötelezettségét az európai perspektíva mellett, ami kölcsönös stratégiai érdek” – áll a tervezetben.
Helyi sajtóhírek szerint az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét betöltő Szlovénia a régió mielőbbi európai integrációja mellett áll ki, és az javasolta, hogy a dokumentumtervezet tartalmazzon céldátumot, amelyet 2030-ra jelölnének ki.
A nyugat-balkáni térséget alkotó országok vezetői tisztában vannak azzal, hogy nem számíthatnak konkrét csatlakozási időpontra,
és hogy sok uniós tagállam nem lelkendezik azért, hogy újabb tagországokkal bővítsék az uniót – írták a lapok, hozzátéve, hogy a dokumentumtervezet magát a „bővítés” szót is kerüli. Albin Kurti koszovói miniszterelnök az értekezlet előtt a sajtónak úgy nyilatkozott: előrelépést várnak egyebek között a vízumliberalizáció terén, és a bővítéssel haladni kell szerinte. „Az EU eddig csalódást okozott” – hangsúlyozta.
Albánia, Észak-Macedónia, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó és Montenegró csatlakozni szeretne a tömbhöz, az EU-tagállamok nézetei azonban eltérnek a kérdésben.
Magyarország, Horvátország, Ausztria, Szlovénia és Németország arra figyelmeztet, hogy a túl hosszú várakoztatás más országok befolyása alá vonhatja a térséget, itt elsősorban Oroszországra és Kínára utaltak, míg Franciaország, Dánia, Hollandia továbbra is fenntartásokkal kezeli a szerintük túl gyors közeledést.
Az egyeztetésen az előzetes jelzések szerint az EU-tagországok állam- és kormányfői megerősítik az unió bővítés iránti elkötelezettségét, azonban kérdés, hogy meglesz-e a konszenzus a konkrét előrelépéshez. Ilyen találkozót személyes jelenléttel utoljára a koronavírus-járvány előtt tartottak csúcsszinten.
Щиро вітаю рішення лідерів ЄС надати Україні статус кандидата. Це унікальний та історичний момент у відносинах ?? та ??. Вдячний @CharlesMichel, @vonderleyen і лідерам держав Євросоюзу за підтримку. Майбутнє України – в ЄС. https://t.co/o6dJVmTQrn
Ursula gives almost no cash to Ukraine. Some scraps. Poland, took care of the maintenance of most refugees from Ukraine, got almost nothing. Ursula currently applies greater sanctions against Poland than against Russia. Germany sympathizes with Russia.
Discussed macro-fin aid to ?? for the current year & 2023 with President of the European Commission @vonderleyen. Noted the importance of continuing the grain initiative for world food security. Discussed increasing sanctions & opposing actions of Iran, which supports aggression
In #Davos, "Europe will always stand with you," EU chief tells #Ukraine's first lady Olena Zelenska. “In this last year your country has moved the world & inspired Europe & I can assure you that Europe will always stand with you,” von der Leyen said. https://t.co/8wlQlkuw3U
I cannot think of a better place than the cradle of democracy to kick off my campaign as lead candidate of @EPP. We set the course for our EU’s future.
Miután a nyugat-balkáni ország többségének vezetése úgy ítélte meg, hogy a koronavírus-járvány lecsengőben van, egyre kevésbé foglalkoznak már magával a fertőzésekkel vagy azok megelőzésével, inkább ismét a belpolitika felé fordul a figyelem.
Szerbiában egy nap alatt 7779-ről 8042-re nőtt a regisztrált fertőzöttek száma. A nyugat-balkáni ország március 15-én hirdetett szükségállapotot, ezt követően nem hívták össze a parlament ülését, kedden viszont a képviselők visszatérnek az törvényhozásba, és hamarosan folytatódnak az április 26-ára tervezett általános választások előkészületei is. Szerbia azon kevés ország közé tartozik, ahol felfüggesztették a parlament működését az új típusú koronavírus-járvány kitörésekor, a döntés miatt számos bírálat érte az ország vezetését. Egyelőre nem lehet tudni, hogy a kormánypártok mellett a képviselőház munkáját bojkottáló ellenzék is visszatér-e a parlamentbe.
Koszovóban az utóbbi 24 órában 731-ről 763-ra emelkedett a regisztrált fertőzöttek száma. A járvány kirobbanásával egy időben bukott meg a pristinai kormány. A helyi sajtó jelentései szerint hétfőn várhatóan összehívják a parlamentet, és a képviselők még a héten megszavazhatják az új összetételű kormányt.
Észak-Macedóniában vasárnapról hétfőre 1367-ről 1386-ra nőtt a nyilvántartásba vett fertőzöttek száma. Az ország vezetése hétfőn dönt arról, hogy a május elsejei hétvégén is érvényes lesz-e a hétvégi kijárási tilalom, vagy felfüggesztik azt az ünnepek miatt. A várakozások szerint éppen azért, mert sokan vonulnának a szabadba, vagy találkoznának ismerőseikkel, nem engedélyezik majd a szabad mozgást, május 4-étől kezdve viszont a bejelentések szerint nem lesz hétvégi kijárási tilalom a nyugat-balkáni országban.
Montenegróban az utóbbi 24 órában eggyel nőtt a regisztrált fertőzöttek száma, így már 321 betegről tudnak. Az Egészségügyi Világszervezet montenegrói irodájának vezetője szerint hamarosan Montenegróban is kötelezővé teszik a maszk viselését a nyilvános helyeken, az eddig bevezetett elővigyázatossági intézkedések is hatékonynak bizonyultak. A járvány kitörése óta a fertőzöttek körülbelül fele már meggyógyult.
Bosznia-Hercegovinában hétfőre 1486-ról 1516-ra emelkedett a regisztrált fertőzöttek száma. A koronavírus-járvány gazdasági következményeinek kezelése érdekében újra kellett tervezni az ország idei költségvetését. Az új terv felháborodást keltett a művelődési intézmények vezetőiben, a kultúrára ugyanis korábban is csupán kis összeget fordított Szarajevó, az újratervezés után pedig ezeket a támogatásokat is megvonták erre az évre.
