Az izraeli parlament nyilatkozatot fogadott el szerda éjjel, és ebben állást foglalt a függeten palesztin állam létrejötte ellen.
A kneszet hatvannyolc igen és kilenc nem szavazattal elfogadott nyilatkozata ellenzi a palesztin állam létrehozását a Jordán folyótól nyugatra, vagyis az 1967-ben Jordániától elfoglalt Ciszjordánia területén minden körülmények között, még egy esetlegesen Izraellel folytatott tárgyalásos rendezés részeként is. A lépést az izraeli kormánykoalíció pártjainak tagjai mellett támogatta több jobboldali ellenzéki képviselő is. Nem volt jelen a szavazáson Benjámin Netanjahu miniszterelnök és a Jaír Lapid vezette centrista, ellenzéki Van Jövő párt. Igennel szavazott Beni Ganz centristának tekintett Nemzeti Tábor pártjának elnöke és három képviselője. Nemmel voksoltak a szociáldemokrata Munkapárt és az arab pártok törvényhozói. A helybenhagyott szöveg szerint a palesztin állam létrehozása „Izrael földjének szívében” „egzisztenciális veszélyt jelentene Izraelre és polgáraira”, állandósítaná a palesztin-izraeli viszályt és destabilizálná a térséget. Az indoklás szerint Palesztina megalakulása után „csak rövid idő kérdése lenne, amíg a Hamász (szélsőséges palesztin szervezet) átvenné a palesztin államot, és radikális iszlám terrorbázissá változtatná azt, és együttműködne az iráni vezetésű tengellyel Izrael felszámolásán”. Emellett a szöveg szerint a Hamász tavaly októberi, Izrael elleni terrortámadása után a palesztin állam megszületése „a terrorizmus jutalmazása” lenne, és csak bátorítaná a Hamászt és más iszlamista csoportokat, melyek – véli a kneszet – Palesztina kikiáltását a Közel-Kelet elfoglalásának előjátékaként használnák fel. Az elfogadott parlamenti deklarációnak nincs jogi ereje. A lépés néhány nappal előzte meg Benjámin Netanjahu amerikai útját. Jeruzsálem a közeli napokban várja a hágai Nemzetközi Bíróság véleményét a Ciszjordánia feletti izraeli ellenőrzés jogszerűségéről. Az izraeli kormányfő februárban megakadályozott egy hasonló kezdeményezést, így a palesztin államiság kategorikus ellenzése helyett akkor arról szavaztak, hogy Izrael Palesztina „egyoldalú” kikiáltását ellenzi.
Az Egyesült Államok, Dél-Korea és Japán hétfőn közös nyilatkozatban „a lehető leghatározottabban” elítélte Oroszország és Észak-Korea kölcsönös katonai támogatásról szóló megállapodását.
A nyilatkozat szerint a Moszkva és Phenjan között a múlt szerdán létrejött egyezmény „komoly aggodalomra” ad okot minden érintett fél számára, amely tiszteletben tartja az atomsorompó-szerződést – számolt be az MTI.
„Az Egyesült Államok, a Koreai Köztársaság és Japán a lehető leghatározottabban elítéli a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KDNK) és Oroszország közötti katonai együttműködés kibővítését, beleértve a KDNK folyamatos fegyverszállításait Oroszországba, amelyek meghosszabbítják az ukrán nép szenvedéseit, megsértik az ENSZ Biztonsági Tanácsának több határozatát, és veszélyeztetik a stabilitást Északkelet-Ázsiában és Európában” – áll a nyilatkozatban.
A felek hitet tettek egymás rendületlen támogatása mellett az észak-koreai fenyegetésekkel szembeni közös fellépésben, illetve a helyzet eszkalálódásának megakadályozásában.
Felszólították továbbá Phenjant, hogy hagyjon fel a provokációkkal, és térjen vissza a tárgyalóasztalhoz, mert „a párbeszédhez vezető út továbbra is nyitva áll” számára.
Washington mindemellett ázsiai partnerei védelmét illető „sziklaszilárd” elkötelezettségének is hangot adott a nyilatkozatban.
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsongün észak-koreai vezető a múlt héten átfogó stratégiai és partnerségi megállapodást írt alá Phenjanban. Az egyezmény rendelkezik arról is, hogy katonai segítséget nyújtanak egymásnak, ha országaik közül valamelyiket támadás éri vagy hadiállapotba kerül.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) megdöbbenéssel olvasta és határozottan visszautasítja Kulja András – a Tisza párt EP-képviselőjelöltje – Telexnek adott interjújában elmondottakat. Hibásnak és félrevezetőnek tartjuk azt az állítást, hogy az anyaországban belpolitikai célokra használják a kárpátaljai kisebbséget, és az ukrán kormánnyal való konfliktust a magyar kisebbségek helyzetével próbálják indokolni. Egyrészt úgy véljük, hogy a magyar kormányzat viszonya mind a Magyarországon élő kisebbségekhez, mind a határon túli magyar nemzetrészekhez példamutatónak tekinthető. Az elmúlt harminc évben soha senki nem tett annyit a magyar kisebbség érdekében Kárpátalján, mint a jelenlegi magyar kormány. Másrészt szeretnénk felhívni a politikus figyelmét arra, hogy a két ország közötti kapcsolatok megromlása az Ukrajna Alkotmányában is garantált kisebbségi jogok szűkítésével kezdődtek. Azt megelőzően jószomszédi viszony jellemezte a két ország kapcsolatát. Európai uniós tagországként Magyarország jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Ukrajna aláírja a társulási szerződést az EU-val és tagjelölti státuszt kapjon. Magyarország kül- és nemzetpolitikája révén az elmúlt évtizedben számos humanitárius, szociális és gazdasági támogatás érkezett megyénkbe, amely nagyban segítette az itt élő közösség megmaradását, vidékünk fejlődését.
A jelenlegi helyzetben a kárpátaljai magyarság szempontjából azt tartjuk a legfontosabbnak, hogy a magyarországi közszereplők a segítségnyújtásra és a béke mihamarabbi megteremtésére fókuszáljanak.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nyilatkozatban reagált „Az ukrajnai nemzeti kisebbségek nyelvhasználatának Módszertanáról…” c. Miniszteri Kabineti határozatra. Mint írják : Ukrajna Alkotmánya 92. cikkelye értelmében a kisebbségek jogait kizárólag törvényi szintű dokumentumok határozzák meg. Ily módon ezen jogkörök alacsonyabb szintű dokumentumok által történő szabályozása nem felel meg az Alkotmánynak. Hozzáteszik, hogy a határozat a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati és egyéb jogainak érvényesítését az egyes településeken az illetékes kistérségi tanács döntésétől teszi függővé, ami gyakorlatilag ellehetetlenítheti e jogok gyakorlati érvényesítését. A dokumentum az említett jogok érvényesítését az adott kistérség azon anyagi lehetőségéhez köti, hogy az finanszírozni tudja a kisebbségi nyelvhasználati jogok érvényesítésének költségeit. Mindez önkényes értelmezésre, illetve a kisebbségi jogok elszabotálására adhat módot egyes önkormányzatoknak. A kisebbségi nyelvi jogok érvényesítését az adott nyelv kodifikációjához köti, aminek konstatálása nem tartozik a helyi tanácsok hatáskörébe. Egészében véve a dokumentum elvileg sem felel meg az Alkotmány követelményeinek, esetlegessé és önkényessé teszi a kisebbségi nyelvek használatának jogát, úgy, hogy a nemzetiségek egyes helyi közösségei különböző mértékű jogokkal rendelkezhetnek majd. – áll a közleményben.
A walesi herceg Gázában humanitárius segítséget nyújtó segélymunkásokkal találkozott. A herceget mélyen aggasztja a közel-keleti konfliktus „szörnyű emberi költsége”: a harcok mielőbbi befejezésére szólította fel a feleket. Hisz a szebb jövőben, és tenni is akar érte, a konfliktus által érintettek helyzetére kívánja felhívni a figyelmet.
Vilmos herceg szerint „túl sok embert öltek meg” az Izrael-Hamász-háborúban, és a harcok mielőbbi befejezésére szólít fel – olvasható a Sky News cikkében.
Vilmos herceg azt mondta, hogy „túl sokan haltak meg” az izrael-hamász-háborúban, és felszólította a konfliktusban álló feleket, hogy „a lehető leghamarabb” fejezzék be a harcokat
A trónörökös kedden humanitárius segítséget nyújtó segélymunkásokkal találkozott Gázában, azt megelőzően nyilatkozott a közel-keleti válságról. Kijelentette: „mélyen aggasztja a közel-keleti konfliktus szörnyű emberi költsége”.
A walesi herceg elmondta: „ragaszkodom a reményhez, hogy szebb jövőnk lehet, és nem vagyok hajlandó lemondani róla”.
„Továbbra is mélyen aggaszt a közel-keleti konfliktus szörnyű emberi költsége a Hamász október 7-i terrortámadása óta. Én is, mint sokan mások, azt akarom, hogy a harcok mielőbb véget érjenek. Borzalmasan szükséges a Gázának nyújtott humanitárius segítségnyújtás fokozása. Nagyon fontos, hogy a segélyek bejussanak és a túszokat elengedjék. Néha csak akkor jut eszünkbe az állandó béke fontossága, amikor az emberi szenvedés hatalmas mértékével szembesülünk. Még a legsötétebb órákban sem szabad engednünk a kétségbeesés tanácsának”– közölte nyilatkozatában Vilmos walesi herceg.
A nyilatkozatot azután adták ki, hogy kiderült, Vilmos herceg egy sor kötelezettséget kíván teljesíteni annak érdekében, hogy rávilágítson a folyamatban lévő konfliktus által érintettek helyzetére.
A trónörökös következő napokban találkozik az Egyesült Királyságban működő jótékonysági szervezetekkel, amelyek humanitárius támogatást nyújtanak a régióban, és informálódni szeretne a helyszínen dolgozók körülményeiről is. Egy zsinagógában tartandó beszélgetésbe is bekapcsolódik a közösségek széles köréből származó fiatalokkal, az antiszemitizmus világszerte tapasztalható növekedésének elismerése és az arra való figyelem felhívása érdekében.
Ritka, hogy a királyi család aktuális politikai ügyekről nyilatkozik 2018 júniusában Vilmos herceg volt a királyi család első tagja, aki ellátogatott Izraelbe és a megszállt palesztin területekre. Ezt továbbra is a herceg egyik legérzékenyebb és legnagyobb kihívást jelentő diplomáciai útjaként tartják számon, és vélemények szerint markáns és tartós hatással volt Vilmosra. Az akkori négynapos útja során saját reményét fejezte ki a régió „tartós békéjében”.
Tavaly októberben Vilmos herceg váratlanul avatkozott bele az eseményekbe: a Kensington-palota közleményt adott ki, amelyben kifejezte Vilmos herceg és a walesi hercegnő mélységes szorongását a régióban kibontakozó pusztító események miatt. A Sky Newsnak azt nyilatkozták, hogy Vilmos herceg szorosan figyelemmel kísérte az eseményeket, és aggodalma – különösen a mindkét fél oldalán érintett fiatalokra vonatkozóan – arra késztette, hogy többet akarjon tenni pozíciója diplomáciai korlátain belül.
„A Hamász Izrael elleni terrortámadása által okozott borzalmak döbbenetesek, a hercegné és hercegné teljes mértékben elítéli azokat. Miközben Izrael él az önvédelem jogával, minden izraelit és palesztint továbbra is bánat, félelem és harag fog üldözni az elkövetkező időben. Királyi Felségeik szívükben és elméjükben tartják az összes áldozatot, családjukat és barátaikat”– áll a tavaly októberi – a trónörökös két látogatását is bejelentő – nyilatkozatukban, amelyben elismerték az ártatlan családok által átélt borzalmakat mindkét oldalon, szóvivőjük pedig kijelentette: „A walesi herceget és hercegnőt mélységesen elszomorítják az elmúlt napokban lezajlott pusztító események”.
III. Károly brit király szóvivője egy korábbi közleményben kijelentette: az uralkodó „megdöbbent” az izraeli „barbár terrorcselekmények” miatt. Hozzátette azt is: a király „rendkívül aggódik a konfliktus miatt”, és „gondolatai és imái mindazokhoz szólnak, akik szenvednek”.
Andrzej Duda lengyel elnök a Krím ukrán felszabadításával kapcsolatos kételyének hangot adó mai kijelentései után új nyilatkozatot tett, amelyben válaszul a varsói ukrán nagykövet negatív reagálására támogatásáról biztosította Ukrajnát az Oroszország által indított agressziós háborúban – közölte szombaton az rbc.ua hírportál Duda X-bejegyzésére hivatkozva.
A jelentés szerint a lengyel elnök azt írta: „Az Oroszország Ukrajna elleni brutális agressziójával kapcsolatos álláspontom és cselekedeteim az első naptól kezdve egyértelműek voltak és most is egyértelműek: Oroszország megsérti a nemzetközi jogot, agresszor és megszálló. Oroszország Ukrajna elleni támadása és Ukrajna nemzetközileg elismert területeinek megszállása, beleértve a Krímet is, bűncselekmény.”
A lengyel államfő hozzátette, hogy a háború nem érhet véget Oroszország győzelmével, Moszkva imperializmusát meg kell állítani, le kell győzni és meg kell akadályozni a jövőre nézve. „Ukrajnának győznie kell, mert a szabad világnak meg kell nyernie ezt a háborút. Mindannyian a szabad, szuverén és független Ukrajna mellett állunk, az agresszió és a brutális imperializmus ellen” – hangsúlyozta Andzjej Duda.
Prezydent @AndrzejDuda: Wspieraliśmy, wspieramy i będziemy wspierać Ukrainę w jej walce o wolność! Dzisiaj to wsparcie jest nadal niezwykle potrzebne. Niezależnie od zmęczenia wojną. Wolny świat nie może dopuścić do tego, żeby Putin i Rosja zatriumfowali. pic.twitter.com/VDSHEkBZMy
⚡️Poland is ready to host nuclear arms if Nato decides to deploy the weapons in the face of Russia reinforcing its armaments in Belarus and Kaliningrad, – Andrzej Duda.
Poland has obligations to NATO as a member of the Alliance and is ready to deploy nuclear weapons on its… pic.twitter.com/9PAJ3N6rr7
President Andrzej Duda's words about the possible deployment of nuclear weapons in Poland have reached the Kremlin. "If these plans are carried out, steps will be taken to ensure Russia's security," announced Dmitry Peskov. pic.twitter.com/LX3cTrrlYO
Igazak az információk az irodámban talált lehallgató eszközről, de poloskákat nem csak az én szobámban fedeztek fel – nyilatkozta Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka hétfőn az rbc.ua hírportálnak.
Zaluzsnij kifejtette: „Megmondom: ez az a szoba, amelyet ma kellett volna használnom. Tegnap az ellenőrzés során találtak benne (lehallgató készüléket – a szerk.).” Egyúttal hozzátette, hogy ez az iroda nem az állandó helye. „Több helyen dolgozom. És ez az egyikben történt. Rég nem jártam ott. De megnéztük és megtaláltuk (a lehallgató készüléket – a szerk.)” – jelezte, megjegyezve, hogy nem csak nála fedeztek fel lehallgató készüléket.
Arra a kérdésre, hogy ez azt jelentheti-e, hogy valaki a vezérkarból tehette volna, azt válaszolta: „Nem, régóta nem dolgozunk fülekkel. A háborúban minden megtörténhet. A nyomozás feltárja, hogy ez hogyan történt – mondta el a főparancsnok. Mint jelezte, ma reggel 07:00 órakor kellett volna ebbe az irodába költöznie, és az ellenőrzés után már át is ment oda.
A kérdésre, hogy elhangozhattak-e ott államtitkot képező információk, Valerij Zaluzsnij a következőket mondta: „Ezt a szobát korábban használták. De a szünet igen jelentős volt. Ezért a beköltözésemre készültek.”