A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nyilatkozatban reagált „Az ukrajnai nemzeti kisebbségek nyelvhasználatának Módszertanáról…” c. Miniszteri Kabineti határozatra. Mint írják : Ukrajna Alkotmánya 92. cikkelye értelmében a kisebbségek jogait kizárólag törvényi szintű dokumentumok határozzák meg. Ily módon ezen jogkörök alacsonyabb szintű dokumentumok által történő szabályozása nem felel meg az Alkotmánynak. Hozzáteszik, hogy a határozat a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati és egyéb jogainak érvényesítését az egyes településeken az illetékes kistérségi tanács döntésétől teszi függővé, ami gyakorlatilag ellehetetlenítheti e jogok gyakorlati érvényesítését. A dokumentum az említett jogok érvényesítését az adott kistérség azon anyagi lehetőségéhez köti, hogy az finanszírozni tudja a kisebbségi nyelvhasználati jogok érvényesítésének költségeit. Mindez önkényes értelmezésre, illetve a kisebbségi jogok elszabotálására adhat módot egyes önkormányzatoknak. A kisebbségi nyelvi jogok érvényesítését az adott nyelv kodifikációjához köti, aminek konstatálása nem tartozik a helyi tanácsok hatáskörébe. Egészében véve a dokumentum elvileg sem felel meg az Alkotmány követelményeinek, esetlegessé és önkényessé teszi a kisebbségi nyelvek használatának jogát, úgy, hogy a nemzetiségek egyes helyi közösségei különböző mértékű jogokkal rendelkezhetnek majd. – áll a közleményben.
A walesi herceg Gázában humanitárius segítséget nyújtó segélymunkásokkal találkozott. A herceget mélyen aggasztja a közel-keleti konfliktus „szörnyű emberi költsége”: a harcok mielőbbi befejezésére szólította fel a feleket. Hisz a szebb jövőben, és tenni is akar érte, a konfliktus által érintettek helyzetére kívánja felhívni a figyelmet.
Vilmos herceg szerint „túl sok embert öltek meg” az Izrael-Hamász-háborúban, és a harcok mielőbbi befejezésére szólít fel – olvasható a Sky News cikkében.
Vilmos herceg azt mondta, hogy „túl sokan haltak meg” az izrael-hamász-háborúban, és felszólította a konfliktusban álló feleket, hogy „a lehető leghamarabb” fejezzék be a harcokat
A trónörökös kedden humanitárius segítséget nyújtó segélymunkásokkal találkozott Gázában, azt megelőzően nyilatkozott a közel-keleti válságról. Kijelentette: „mélyen aggasztja a közel-keleti konfliktus szörnyű emberi költsége”.
A walesi herceg elmondta: „ragaszkodom a reményhez, hogy szebb jövőnk lehet, és nem vagyok hajlandó lemondani róla”.
„Továbbra is mélyen aggaszt a közel-keleti konfliktus szörnyű emberi költsége a Hamász október 7-i terrortámadása óta. Én is, mint sokan mások, azt akarom, hogy a harcok mielőbb véget érjenek. Borzalmasan szükséges a Gázának nyújtott humanitárius segítségnyújtás fokozása. Nagyon fontos, hogy a segélyek bejussanak és a túszokat elengedjék. Néha csak akkor jut eszünkbe az állandó béke fontossága, amikor az emberi szenvedés hatalmas mértékével szembesülünk. Még a legsötétebb órákban sem szabad engednünk a kétségbeesés tanácsának”– közölte nyilatkozatában Vilmos walesi herceg.
A nyilatkozatot azután adták ki, hogy kiderült, Vilmos herceg egy sor kötelezettséget kíván teljesíteni annak érdekében, hogy rávilágítson a folyamatban lévő konfliktus által érintettek helyzetére.
A trónörökös következő napokban találkozik az Egyesült Királyságban működő jótékonysági szervezetekkel, amelyek humanitárius támogatást nyújtanak a régióban, és informálódni szeretne a helyszínen dolgozók körülményeiről is. Egy zsinagógában tartandó beszélgetésbe is bekapcsolódik a közösségek széles köréből származó fiatalokkal, az antiszemitizmus világszerte tapasztalható növekedésének elismerése és az arra való figyelem felhívása érdekében.
Ritka, hogy a királyi család aktuális politikai ügyekről nyilatkozik 2018 júniusában Vilmos herceg volt a királyi család első tagja, aki ellátogatott Izraelbe és a megszállt palesztin területekre. Ezt továbbra is a herceg egyik legérzékenyebb és legnagyobb kihívást jelentő diplomáciai útjaként tartják számon, és vélemények szerint markáns és tartós hatással volt Vilmosra. Az akkori négynapos útja során saját reményét fejezte ki a régió „tartós békéjében”.
Tavaly októberben Vilmos herceg váratlanul avatkozott bele az eseményekbe: a Kensington-palota közleményt adott ki, amelyben kifejezte Vilmos herceg és a walesi hercegnő mélységes szorongását a régióban kibontakozó pusztító események miatt. A Sky Newsnak azt nyilatkozták, hogy Vilmos herceg szorosan figyelemmel kísérte az eseményeket, és aggodalma – különösen a mindkét fél oldalán érintett fiatalokra vonatkozóan – arra késztette, hogy többet akarjon tenni pozíciója diplomáciai korlátain belül.
„A Hamász Izrael elleni terrortámadása által okozott borzalmak döbbenetesek, a hercegné és hercegné teljes mértékben elítéli azokat. Miközben Izrael él az önvédelem jogával, minden izraelit és palesztint továbbra is bánat, félelem és harag fog üldözni az elkövetkező időben. Királyi Felségeik szívükben és elméjükben tartják az összes áldozatot, családjukat és barátaikat”– áll a tavaly októberi – a trónörökös két látogatását is bejelentő – nyilatkozatukban, amelyben elismerték az ártatlan családok által átélt borzalmakat mindkét oldalon, szóvivőjük pedig kijelentette: „A walesi herceget és hercegnőt mélységesen elszomorítják az elmúlt napokban lezajlott pusztító események”.
III. Károly brit király szóvivője egy korábbi közleményben kijelentette: az uralkodó „megdöbbent” az izraeli „barbár terrorcselekmények” miatt. Hozzátette azt is: a király „rendkívül aggódik a konfliktus miatt”, és „gondolatai és imái mindazokhoz szólnak, akik szenvednek”.
Andrzej Duda lengyel elnök a Krím ukrán felszabadításával kapcsolatos kételyének hangot adó mai kijelentései után új nyilatkozatot tett, amelyben válaszul a varsói ukrán nagykövet negatív reagálására támogatásáról biztosította Ukrajnát az Oroszország által indított agressziós háborúban – közölte szombaton az rbc.ua hírportál Duda X-bejegyzésére hivatkozva.
A jelentés szerint a lengyel elnök azt írta: „Az Oroszország Ukrajna elleni brutális agressziójával kapcsolatos álláspontom és cselekedeteim az első naptól kezdve egyértelműek voltak és most is egyértelműek: Oroszország megsérti a nemzetközi jogot, agresszor és megszálló. Oroszország Ukrajna elleni támadása és Ukrajna nemzetközileg elismert területeinek megszállása, beleértve a Krímet is, bűncselekmény.”
A lengyel államfő hozzátette, hogy a háború nem érhet véget Oroszország győzelmével, Moszkva imperializmusát meg kell állítani, le kell győzni és meg kell akadályozni a jövőre nézve. „Ukrajnának győznie kell, mert a szabad világnak meg kell nyernie ezt a háborút. Mindannyian a szabad, szuverén és független Ukrajna mellett állunk, az agresszió és a brutális imperializmus ellen” – hangsúlyozta Andzjej Duda.
Prezydent @AndrzejDuda: Wspieraliśmy, wspieramy i będziemy wspierać Ukrainę w jej walce o wolność! Dzisiaj to wsparcie jest nadal niezwykle potrzebne. Niezależnie od zmęczenia wojną. Wolny świat nie może dopuścić do tego, żeby Putin i Rosja zatriumfowali. pic.twitter.com/VDSHEkBZMy
Igazak az információk az irodámban talált lehallgató eszközről, de poloskákat nem csak az én szobámban fedeztek fel – nyilatkozta Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka hétfőn az rbc.ua hírportálnak.
Zaluzsnij kifejtette: „Megmondom: ez az a szoba, amelyet ma kellett volna használnom. Tegnap az ellenőrzés során találtak benne (lehallgató készüléket – a szerk.).” Egyúttal hozzátette, hogy ez az iroda nem az állandó helye. „Több helyen dolgozom. És ez az egyikben történt. Rég nem jártam ott. De megnéztük és megtaláltuk (a lehallgató készüléket – a szerk.)” – jelezte, megjegyezve, hogy nem csak nála fedeztek fel lehallgató készüléket.
Arra a kérdésre, hogy ez azt jelentheti-e, hogy valaki a vezérkarból tehette volna, azt válaszolta: „Nem, régóta nem dolgozunk fülekkel. A háborúban minden megtörténhet. A nyomozás feltárja, hogy ez hogyan történt – mondta el a főparancsnok. Mint jelezte, ma reggel 07:00 órakor kellett volna ebbe az irodába költöznie, és az ellenőrzés után már át is ment oda.
A kérdésre, hogy elhangozhattak-e ott államtitkot képező információk, Valerij Zaluzsnij a következőket mondta: „Ezt a szobát korábban használták. De a szünet igen jelentős volt. Ezért a beköltözésemre készültek.”
Oroszország és Irán elnökei csütörtökön fognak Moszkvában találkozik.
A két ország nyilatkozatot írt alá, amely kölcsönösen segít leküzdeni a – megfogalmazása szerint – „illegális” amerikai és nyugati szankciókat – közölte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter iráni kollégájával folytatott tárgyalása után.
Teheránt különösen az atomprogramját érintő amerikai büntető intézkedések, míg Moszkvát az ukrajnai inváziója miatt bevezetett nyugati szankciók érintik érzékenyen.
A két külügyminiszter találkozója vezeti fel Vlagyimir Putyin orosz, és Ebrahim Raiszi iráni elnök csütörtöki, moszkvai megbeszéléseit.
Russia's international isolation continues to grow.
After failing to be elected to the International Court of Justice, the IMO, UNESCO, and the OPCW executive boards in November, Russia suffered another diplomatic defeat at the Danube Commission, one of the world's oldest…
This is absolutely outrageous murder. By deliberately killing babies in their sleep, Russia is declaring a clear contempt for any peace agreements, past or future. There must be serious and immediate consequences, not continued impunity. pic.twitter.com/zpSmpaBTum
— Gabrielius Landsbergis🇱🇹 (@GLandsbergis) March 3, 2024
Valerij Zaluzsnijnak, az ukrán fegyveres erők főparancsnokának a menesztését kezdeményező állítólagos kísérletről szóló állítás az orosz propagandához hasonlítható – közölte Rusztem Umerov védelmi miniszter a Facebook-oldalán.
A jelentés szerint Umerov hangsúlyozta: „Az egyik képviselőtől származó újabb információszivárogtatással kapcsolatban. Néhány gátlástalan politikus ma megpróbálja megosztani az ukrán társadalmat – ez semmivel sem jobb, mint amit az orosz propagandisták tesznek.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy az információs háború az Ukrajna elleni orosz agresszió egyik összetevője, és arra szólított, hogy ebben senki ne váljon gyaloggá és asszisztenssé. „Most az országban mindenkinek a védelmi kérdésekre kell összpontosítania, és mindent meg kell tennie az állam megerősítéséért” – mutatott rá Rusztem Umerov.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy korábban Volodimir Arjev, az Európai Szolidaritás párt parlamenti képviselője meg nem nevezett forrásra hivatkozva azt írta a Facebook-oldalán, hogy Rusztem Umerov védelmi miniszter előterjesztést nyújtott be a haditanácsnak a Valerij Zaluzsnij főparancsnok elbocsátására.
Today, I spoke with my 🇺🇦 counterpart @rustem_umerov to discuss the latest on the ground, including Russia’s brutal air attacks. I underscored that the support of the 🇺🇸 and our coalition of some 50 Allies and partners for 🇺🇦 in its fight against Russian aggression will remain…
— Secretary of Defense Lloyd J. Austin III (@SecDef) December 30, 2023
Discussed with Norway’s Minister of Defence, Bjørn Arild Gram @Bjornarildgram the developments on the frontlines as well as russia's recent massive combined air attack on Ukraine.
Grateful for Norway’s contribution to strengthening our air defence and fostering the Maritime… pic.twitter.com/d1D7AI1Hb8
🇺🇦 🇱🇹 Had the pleasure of meeting with Gabrielius Landsbergis @GLandsbergis, the Minister of Foreign Affairs of Lithuania, in Kyiv.
I am grateful to the government and people of Lithuania for their unwavering support of Ukraine, particularly for their leadership in the demining… pic.twitter.com/qHk5NNiw93
Abban, hogy az Elnöki Hivatal szombaton bírálta Valerij Zaluzsnijt, az ukrán fegyveres erők főparancsnokát a legújabb nyilatkozatai miatt, a nyugati média „egyértelmű nyilvános szemrehányást” lát, amely jól mutatja a szakadékot Ukrajnában a katonai és a polgári vezetés között – számolt be vasárnap az Ukrajinszka Pravda hírportál a The New York Times című amerikai lapra hivatkozva.
A jelentés szerint az amerikai újság arra reagált, hogy Ihor Zsovkva, az Elnöki Hivatal helyettes vezetője Zaluzsnijnak a The Economist című brit magazinban megjelent cikkét kommentálva azt mondta, hogy „a katonák ne hozzák nyilvánosságra azt, ami a fronton történik”. „Ez egy világos nyilvános feddés volt, amely a katonai és a polgári vezetés közötti szakadékot jelzi az Ukrajna számára amúgy is nehéz időszakban. A tábornok és az elnök közötti szakadás akkor következik be, amikor Ukrajna katonai és diplomáciai harcot vív. A patthelyzet mentén végzett műveletei nem jártak előrenyomulással, hanem mindkét oldalon súlyos veszteségeket okoztak, és Ukrajnának megnövekedett orosz támadásokkal kell szembenéznie keleten. Ugyanakkor egyes európai fővárosokban és az Egyesült Államok Republikánus Pártjának tagjai körében megnőtt az Ukrajnának nyújtott segélyekkel kapcsolatos szkepticizmus” – mutatott rá a lap.
Az amerikai kiadvány úgy vélte, hogy a szakítás jelei pénteken jelentek meg, amikor Zelenszkij hivatala magyarázat nélkül elbocsátotta Zaluzsnij tábornok egyik első helyettesét, a különleges műveleti erők parancsnokát, Viktor Horenko tábornokot. Az újságírók azt állították, hogy a Horenko tábornokkal együtt dolgozó amerikai katonatiszteket meglepte a hír, hogy elmozdították, mert „szorosnak és hatékonynak” minősítették a vele való munkakapcsolatukat.
A The New York Times azt írta, hogy Horenko kirúgása sok embert zavarba ejtett, bár „a belső berkekben zúgolódnak a politikailag vezérelt stratégiai döntések miatt, beleértve a Dnyeper folyó dél-ukrajnai szakaszán a megszállt túlpart elleni támadásokat, amely még nem hozott létre hídfőt az orosz ellenőrzés alatt álló keleti folyóparton.”
Az ukrán parlament által a napokban módosított kisebbségi törvény továbbra sem biztosítja az ukrajnai nemzeti kisebbségek alkotmányos jogait, és nem állítja vissza a korábbi kisebbségi jogokat, állapította meg a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöksége. A KMKSZ sajnálattal állapítja meg, hogy a kisebbségi törvény módosításakor ezúttal sem vették figyelembe a magyar szervezetek építő jellegű módosító javaslatait, áll a szervezet nyilatkozatában. A második olvasatban elfogadott törvény törölte a nemzeti kisebbségek meghatározásának azon ismérvét, miszerint „hagyományosan Ukrajna területén élnek”, ezáltal üressé vált a nemzeti kisebbség fogalma. Ez a kisebbségekhez köthető bármiféle kollektív jog kizárását eredményezi, véli a KMKSZ elnöksége. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség szerint önkényes értelmezésre adhat módot az, hogy a jogszabály több tétele diszkriminatív, illetve pusztán deklaratív jellegű. A most elfogadott módosítás továbbra sem biztosítja a kisebbségek számára az alkotmányban és a nemzetközi dokumentumokban garantált jogaik érvényesülését, és nem állítja vissza a korábbi kisebbségi jogokat, áll a nyilatkozatban. Mint ismeretes, az Ukrajna nemzeti kisebbségeiről szóló új törvényt 2022 decemberében fogadta el az ukrán parlament. Miután idén júniusban a Velencei Bizottság bírálta a jogszabály több részét, augusztus 13-án a kijevi törvényhozásban módosító indítványt nyújtottak be a törvényhez. A kisebbségi törvény elfogadása Ukrajna európai uniós csatlakozásának egyik fontos feltétele.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) sajnálattal konstatálja, hogy a kisebbségi törvény módosításakor ezúttal sem vették figyelembe a magyar szervezetek által megfogalmazott építő jellegű módosító javaslatokat. A második olvasatban elfogadott törvény szerint a nemzeti kisebbségek meghatározásának egyik fontos ismérvét törölték, vagyis azt, hogy annak képviselői hagyományosan Ukrajna területén élnek, s ezáltal kiüresítették a nemzeti kisebbség fogalmát, illetve ez a kisebbségekhez köthető bármiféle kollektív jog kizárását eredményezi. Önkényes értelmezésre adhat módot az, hogy a jogszabály több tétele diszkriminatív, illetve pusztán deklaratív jellegű. A törvény arról sem rendelkezik, kik és milyen alapon tartoznak egy adott kisebbséghez, nem tesz különbséget az őshonos, tradicionális kisebbségek és a betelepültek között.
A most elfogadott módosítás továbbra sem biztosítja a kisebbségek részére az Alkotmányban, illetve más nemzetközi dokumentumokban garantált jogait, s nem állítja vissza a korábban meglévő kisebbségi jogokat.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) sajnálattal állapítja meg, hogy a törvény módosításakor ezúttal sem vették figyelembe a magyar szervezetek által megfogalmazott felvetéseket. Az első olvasatban elfogadott törvénymódosítás szövege szerint törlésre kerül a nemzeti kisebbségek meghatározásának egyik fontos ismérve, azaz, hogy annak képviselői hagyományosan Ukrajna területén élnek, ami végső soron a nemzeti kisebbség fogalmának kiüresítését, illetve a kisebbségekhez köthető bármiféle kollektív jog kizárását eredményezi. A jogszabály több tétele diszkriminatív, illetve pusztán deklaratív jellegű, ami önkényes értelmezésre adhat módot.
Az első olvasatban elfogadott módosítás továbbra sem biztosítja a kisebbségek részére az Alkotmányban, illetve más nemzetközi dokumentumokban garantált jogait, s nem állítja vissza a korábban meglévő kisebbségi jogokat.
