Az Egyesült Államok nem ad ki adatokat Oroszországnak nukleáris erejéről, miután Oroszország felfüggesztette az új START-egyezményt, vagyis a 2010-ben megkötött stratégiai fegyverzetcsökkentő egyezményt – közölte a Fehér Ház szóvivője.
A SkyNews arról is írt, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője szerint ez egyfajta nyomásgyakorlás Oroszország felé, hogy az térjen vissza az egyezményhez.
Arvydas Anusauskas litván védelmi miniszter higgadtan reagált az atomfegyverek Fehéroroszországba való telepítéséről szóló nyilatkozatára – számolt be az UNN.
Putyin orosz elnök ezzel a lépésével akarja megfélemlíteni az Ukrajnát támogató országokat – írta Anusauskas vasárnap a Facebook-bejegyzésében. A miniszter elmondása szerint nem kell kiemelten reagálni az orosz tervekre.
„Egy NATO-ország védelme a nukleáris fegyverekkel szemben garantált, függetlenül attól, hogy ezek a fegyverek hol találhatók: határainktól nyugatra (Kalinyingrádi régió), keletre (Fehéroroszország) vagy északra (Leningrádi régió)” – írta Anusauskas.
Ez csak azt mutatja, hogy Putyin fél a NATO-erők növelésétől a keleti szárnyon, válaszul az Ukrajna elleni háborúra – fogalmazott Anusauskas.
Vlagyimir Putyin orosz diktátor kijelentése óta az USA semmilyen jelét nem látta atomfegyver-mozgásnak vagy nukleáris fegyverek bevetési szándékának Ukrajnában – jelentette ki hétfőn John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának stratégiai kommunikációért felelős koordinátora, adta hírül az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Kirby elmondta: „Nem láttunk taktikai nukleáris fegyverek mozgatását vagy hasonlót a nyilatkozat óta, és semmi jelét nem láttuk annak, hogy Putyin úr bármilyen döntést hozott volna tömegpusztító fegyverek, ráadásul nukleáris fegyverek használatáról Ukrajna területén.” Hozzátette, hogy az Egyesült Államok továbbra is nagyon szorosan figyelemmel követi a nukleáris fegyverek helyzetét.
„Ezt továbbra is nagyon-nagyon szorosan figyelemmel követjük. És eddig nem láttunk olyat, ami megváltoztatná az elrettentés stratégiai álláspontját” – hangsúlyozta John Kirby.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy Putyin orosz diktátor bejelentette, taktikai nukleáris fegyvereket telepít Fehéroroszországba. Putyin döntése felháborította a világ vezetőit. Az EU egyenesen kijelentette, hogy az orosz taktikai nukleáris fegyverek Fehéroroszországnak történő átadása veszélyt jelent Európa biztonságára.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentése a nukleáris fegyverek Fehéroroszország területén való elhelyezéséről a német kormány bírálatát és vádaskodását váltotta ki.
A hírt a Jevropejszka pravda közölte a Bildre hivatkozva. A berlini Külügyminisztérium az Oroszországi Föderáció elnökének szombat esti bejelentése után Oroszország „újabb nukleáris megfélemlítési kísérletéről” nyilatkozott.
„Putyin elnök összehasonlítása a NATO nukleáris erőinek elosztásával kapcsolatban félrevezető, és nem használható az Oroszország által bejelentett lépés igazolására” – közölte a német külügyminisztérium.
„A NATO résen van, figyelemmel kísérjük a helyzetet. Nem láttunk olyan változást Oroszország nukleáris helyzetében, amely saját álláspontunk kiigazítására késztetne bennünket” – mondta a NATO szóvivője hozzátéve, hogy Oroszország következetesen megszegi a fegyverzetellenőrzési kötelezettségeit, legutóbb például felfüggesztette részvételét az új START egyezményben.
Észak-Korea 2022-ben jelentősen növelte a rakétakilövési tevékenységet, és továbbra is aktívan folytatja a nukleáris fegyverekkel kapcsolatos programot. Erről az ENSZ sajtószolgálata számolt be március 20-án a szervezet főtitkár-helyettesének a Biztonsági Tanács tagjaihoz intézett jelentésére hivatkozva.
Mint az ENSZ főtitkár-helyettese megjegyezte, Észak-Korea aktívan folytat egy nukleáris fegyverek létrehozására irányuló programot.
„2022 szeptemberében Észak-Korea jóváhagyott egy új törvényt, amely felvázolja azokat a feltételeket, amelyek mellett nukleáris fegyvereket használhat, beleértve bizonyos körülmények között megelőző csapást is” – mondta.
Az agresszor ország hajói 30 éve először szálltak tengerre atomfegyverrel a fedélzetükön – számolt be a norvég hírszerzés.
Norvégiában meg vannak győződve arról, hogy ez a nukleáris eszkaláció küszöbének csökkenéséhez vezethet Oroszország és a NATO ütközése esetén.
A jelentés szerint a szovjet időkben az északi flotta hadihajói rendszeresen szálltak tengerre taktikai nukleáris fegyverekkel, de a hidegháború óta ilyenre nem volt példa.
„A nukleáris potenciál nagy része az északi flotta tengeralattjáróira és felszíni hajóira van elhelyezve” – áll a titkosszolgálati jelentésben.
A hírszerzés ugyanakkor megjegyezte, hogy a taktikai nukleáris fegyverek különösen komoly fenyegetést jelenthetnek Oroszország és a NATO közötti esetleges konfrontáció forgatókönyveiben.
2022 októberében műholdfelvételeket tettek közzé, amelyek azt mutatják, hogy Oroszország nukleáris fegyverek szállítására alkalmas stratégiai bombázókat – Tu–160 és Tu–95 repülőgépeket – telepített a norvég határ közelében.
A dél-koreai és amerikai katonai partnerség és hírszerzési együttműködés magasabb szintre emeléséről, a nukleáris elrettentésről, valamint az észak-koreai rakétafejlesztésekről és Phenjan nukleáris programjáról is egyeztetett kedden Li Dzsongszup dél-koreai védelmi miniszter és amerikai kollégája, Lloyd Austin Szöulban.
Li Dzsongszup elmondta, a felek megegyeztek abban, hogy szorosabbra fűzik a hírszerzési együttműködést, különös tekintettel az Észak-Koreával kapcsolatos értesülések megosztására. Bejelentette továbbá, hogy februárban közös hadgyakorlatot tartanak, melyen észak-koreai nukleáris támadást és elhárítását szimulálják.
Hozzátette: a nukleáris elrettentés növelésének célja, hogy megakadályozza Észak-Korea további nukleáris fejlesztéseit. Austin a maga részéről aláhúzta, hogy a soha nem látott mértékű „phenjani provokációk” destabilizálják a térséget.
Az Egyesült Államok kész hagyományos és nukleáris fegyverzetét is bevetni Észak-Korea elrettentésére – szögezte le Austin, aki emellett méltatta a Szöul, Tokió és Washington alkotta hármas szövetséget.
Austin emellett a Yonhap dél-koreai hírügynökség által közölt, Szövetségünk készen áll címet viselő véleménycikkében „sziklaszilárdnak” nevezte Washington és Szöul szövetségét, hozzátéve, hogy a két ország arra törekszik, hogy erősítse és modernizálja kapcsolataikat.
„Így az ellenfeleink tudni fogják: ha egyikünket fenyegetik, magát az amerikai-koreai szövetséget fenyegetik” – fogalmazott. Emlékeztetett arra is, hogy Dél-Koreában több mint 28 500 amerikai katona állomásozik.
A Koreai-félszigeten különösen feszültté vált a helyzet az elmúlt hónapokban, miután Észak-Korea egyre sűrűbben tesztelte ballisztikus rakétáit, valamint déli szomszédja és az Egyesült Államok elleni retorikája is felerősödött.
A kommunista ország tavaly rekordszámú, összesen 37 ballisztikus- és cirkálórakéta-tesztet hajtott végre, gyakran egyszerre több rakéta indításával, így az elindított rakéták száma meghaladta a hetvenet.
Llyod Austin hétfőn érkezett Szöulba, ahonnan a tervek szerint a Fülöp-szigetekre megy. Mindeközben a dél-koreai külügyi tárca bejelentette, hogy Pak Dzsin dél-koreai külügyminiszter a héten az Egyesült Államokba látogat.
Kim Dzsongun, az észak-koreai rezsimet vezető Koreai Munkáspárt központi bizottságának plenáris ülésén azt mondta: „a taktikai nukleáris fegyverek tömeggyártása fontos és szükséges egy olyan helyzetben, amikor Dél-Korea kétségtelenül egyértelmű ellenséggé vált”.
A Yonhap dél-koreai hírügynökség által idézett Kim-beszédben az is elhangzott, hogy „exponenciálisan növelni kell a nukleáris robbanófejek számát”, továbbá új interkontinentális ballisztikus rakéták kifejlesztésére és egy kémműhold mielőbbi világűrbe juttatására szólított fel az észak-koreai vezető – írja az MTI.
A többnapos plenáris ülés szombaton ért véget. Kim Dzsong Un a hét közepén már beszélt arról, hogy országa növeli katonai erejét, és erősíti védelmi képességét és hogy ezt jövőre meg is valósítja, de részleteket akkor még nem árult el.
A Koreai-félszigeten különösen feszültté vált a helyzet az elmúlt hónapokban, miután Észak-Korea nemcsak növelte ballisztikus rakétáinak a kilövését, de felerősödött a Dél-Korea és az Egyesült Államok elleni retorikája is.
Észak-Korea tavaly rekordszámú rakétát indított. Összesen 37 ballisztikus és cirkáló rakétakilövést hajtott végre, gyakran egyszerre több rakéta indításával, így a tavaly kilőtt rakéták száma meghaladta a hetvenet.
Elhalasztották a Moszkva és Washington közötti stratégiai nukleáris fegyverekről tervezett leszerelési tárgyalásokat – számolt be a német Nachrichten TV (Hírtelevízió) online kiadása hétfőn.
„Oroszország egyoldalúan elhalasztotta a találkozót, és bejelentette, hogy új időpontokat javasol” – tájékoztatta a Kommerszant című napilapot az Egyesült Államok moszkvai nagykövetsége. A moszkvai külügyminisztérium megerősítette a tárgyalások elhalasztását.
A stratégiai nukleáris fegyverek csökkentéséről szóló START-szerződést – amelyet eredetileg Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet első titkár írt alá – legutóbb 2021 februárjában hosszabbították meg újabb öt évvel. A szerződés jövőjéről szóló tárgyalásokat Kairóban tartották volna 2022. november 29. és december 6. között.
Punishing war criminals. Reducing support for terrorists in the world. Restoring international law. Impossibility of forcible seizure of territories. Economic destruction of the aggressor. Terminating any blackmail. It’s possible if RF loses. Ukraine supports that. Who doesn’t?