Niger, Mali és Burkina Faso katonai vezetői úgy döntöttek szombati, Niameyben tartott csúcstalálkozójukon, hogy újabb lépést tesznek a szorosabb integráció irányába, és konföderációt hoznak létre.
A találkozó zárónyilatkozatából kiderült, hogy a három ország megállapodást írt alá, amellyel létrehozták a Száhel-országok Konföderációját. Megegyeztek abban, hogy „egyesítik eszközeiket” a stratégiainak minősített területeken, például a mezőgazdaság, a vízellátás, az energiaszolgáltatás és a közlekedés terén. Kinyilvánították azt is, hogy a helyi nyelvek használatát támogatják a sajtóban.
Mali, Burkina Faso és Niger katonai vezetése tavaly szeptemberben kötött védelmi szövetséget, és akkor megalapították a Száhel-országok Szövetségét (AES) „a kollektív védelem és a kölcsönös segítségnyújtás” céljával. A három ország januárban jelentette be, hogy kilépnek a Nyugat-Afrikai Államok Gazdasági Közösségéből (ECOWAS), a konföderáció mostani létrehozása pedig véglegesíti ezt a szakítást.
Még a csúcstalálkozó megnyitóján Abdourahamane Tiani tábornok, Niger de facto államfője kijelentette: Niger, Mali és Burkina Faso „végérvényesen hátat fordított” az ECOWAS szervezetének.
Az ECOWAS a tavaly júliusi nigeri katonai puccs után súlyos szankciókat vezetett be Niger ellen, és katonai beavatkozást helyezett kilátásba annak érdekében, hogy helyreállítsák ott az alkotmányos rendet. Az ECOWAS korábban már felfüggesztette a szintén junták vezette Malit és Burkina Fasót. A szankciókat ugyan később visszavonták, de a viszony továbbra is fagyos maradt a két tömb között.
Az ECOWAS vasárnap tart csúcstalálkozót Nigéria fővárosában, Abujában.
A német védelmi minisztérium szombaton arról tájékoztatta a parlamentet, hogy bezárják a niameyi légi bázist, miután nem tudtak megállapodásra jutni a nigeri hatóságokkal arról, hogy az ott állomásozó katonák mentelmi jogot kaphassanak. A támaszpontot augusztus 31-én zárják be, addig minden katona visszatér Németországba – értesült a dpa német hírügynökség.
A niameyi légi bázis korábban logisztikai központként működött az ENSZ mali békefenntartó küldetése (MINUSMA) támogatására. A missziót tavaly év végén lezárták.
Az Egyesült Államok e hét végén hagyja el Niameyben fenntartott katonai támaszpontját, majd a következő hetekben az onnan 750 kilométerre északkeletre fekvő agadezi bázisát is kiüríti.
Megállapodás született az Egyesült Államok és Niger között az afrikai országban állomásozó amerikai katonák kivonásáról – közölte az ügyet ismerő forrás a Reuters hírügynökséggel pénteken, miután Kurt Campbell amerikai külügyminiszter-helyettes a nigeri vezetéssel tárgyalt.
Tavaly valamivel több mint ezer amerikai katona tartózkodott két nigeri bázison. Az ország középső részén, Agadez közelében lévő, 201-es légi bázist, amely drónokat üzemeltet, több mint 100 millió dollárért építették.
2018 óta a bázist az Iszlám Állam fegyveresei és az Iszlám és Muszlimok Támogató Gyülekezete, az al-Kaida társszervezete ellen használták a Száhel-övezetben.
Röviddel azután, hogy 2023. július 26-án puccs történt az országban, a hatalomra került tábornokok felmondták a nyugati szövetségesekkel kötött katonai együttműködési megállapodásokat, kiléptek a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Szövetségéből (ECOWAS) és szorosabbra fűzték kapcsolataikat Oroszországgal.
Az elkövetkező napokban kétoldalú megbeszélések lesznek arról, hogyan vonják ki az amerikai csapatokat a nyugat-afrikai országból – közölte a neve elhallgatását kérő forrás. Azt is hozzátette, hogy a két ország között fennmaradnak a diplomáciai és gazdasági kapcsolatok az amerikai csapataok kivonása ellenére is.
A Nigerben hatalmon lévő katonai vezetés szombaton „azonnali hatállyal” felmondta az Egyesült Államokkal 2012-ben kötött katonai együttműködési megállapodást, miután magas rangú amerikai tisztviselők háromnapos látogatást tettek az afrikai ország fővárosában, Niameyben.
„Niger kormánya, figyelembe véve népe törekvéseit és érdekeit, teljes felelősséggel úgy döntött, hogy azonnali hatállyal felmondja az amerikai katonai személyzet és az amerikai védelmi minisztérium civil alkalmazottainak Niger területén lévő státuszára vonatkozó megállapodását” – derült ki Amadou Abdramane, a nigériai kormány szóvivőjének közleményéből.
A szombat este az országos televízióban felolvasott nyilatkozatban Abdramane azt mondta, hogy az amerikai katonai jelenlét „törvénytelen” és „sért minden alkotmányos és demokratikus szabályt”.
Niamey szerint ezt az „igazságtalannak” minősített megállapodást az Egyesült Államok „egyoldalúan”, „egy szóbeli jegyzékkel” kényszerítette ki 2012. július 6-án.
A nigeri döntés nem sokkal a Molly Phee afrikai ügyekért felelős külügyi államtitkár-helyettes vezette amerikai küldöttség távozása után született.
Háromnapos látogatása során Molly Phee nem tudott találkozni a katonai rezsim vezetőjével, Abdourahamane Tianival – közölte egy nigériai kormányzati forrás.
Az amerikai küldöttség érkezése nem felelt meg a diplomáciai gyakorlatnak – magyarázta Abdramane szombaton, hozzátéve, hogy az amerikai kormány „egyoldalúan” tájékoztatta Niameyt az érkezés időpontjáról és a küldöttség összetételéről.
Az Egyesült Államoknak valamivel több mint ezer katonája van Nigerben, akik a dzsihadisták elleni harcban vesznek részt, és Agadezben (Niger középső részén) jelentős drónbázist is fenntartanak.
Röviddel azután, hogy 2023. július 26-án puccsal hatalomra kerültek, a niameyi tábornokok felmondták a Franciaországgal kötött katonai együttműködési megállapodásokat.
Az utolsó francia katonák december 22-én hagyták el Nigert.
Eredetileg májusig tervezték az EUCAP kivonását. A nyugat-afrikai ország júliusban puccsal hatalomra került katonai vezetése decemberben vonta vissza a 12 éve működő misszió engedélyét. Niger az Európába tartó afrikai migránsok egyik fontos tranzitállama.
A nigeri katonai vezetéssel kialakult vitát követően az Európai Unió civil missziója (EUCAP) dolgozóinak a lehető leghamarabb el kell hagyniuk a nyugat-afrikai országot.
„Rövid távon az EU rákényszerül, hogy felgyorsítsa az EUCAP Száhel Niger missziójának kivonását. A misszió nemzetközi személyzete, amelyet az uniós tagállamok bocsátottak rendelkezésre, a lehető leghamarabb vissza fog térni Európába” – közölte egy uniós szóvivő Brüsszelben a dpa német hírügynökségnek nyilatkozva.
Korábbi elképzelések szerint májusig tervezték az EUCAP kivonását, amelynek keretében helyi biztonsági erőket képeztek ki. A nyugat-afrikai ország júliusban hatalomra került katonai vezetése decemberben vonta vissza a 12 éve működő misszió engedélyét.
Az EUCAP mintegy 120 fős kontingensével a helyi biztonsági erők kiképzését szolgálta a szélsőségesek gerjesztette erőszak, valamint a kábítószer-, fegyver-, illetve embercsempészet elleni harcban.
A tavaly júliusi puccsot követően az ország új katonai vezetése elfordult korábbi partnereitől, különösen pedig az egykori gyarmattartó Franciaországtól. A misszió Agadez városában fenntartott irodáját az észak felé tartó migrációs útvonal mentén már bezárták.
Az EU mindemellett hevesen tiltakozott egy razzia ellen, amelynek során a múlt héten lefoglalták a rendőrségi misszió felszerelését az EUCAP nigeri fővárosban, Niameyben lévő központjában.
Múlt hét csütörtökön a nigeri állami televízió fegyverekről számolt be, amelyeket az EUCAP egyik francia tagjának lakásán találtak még február 19-én. Ezt követően a hatóságok átkutatták az EUCAP niameyi központját is, ahol a nigeri hadsereg állítása szerint drónokat, pisztolyokat, félautomata fegyvereket, védelmi felszerelést és nagy mennyiségű lőszert találtak.
Az EU egyik szóvivője elfogadhatatlannak és az EU iránti bizalom megsértésének nevezte a razziát. Hozzátette, hogy a központban talált felszereléseket, amelyek mindössze a misszió biztonságát szolgálták, annak rendje és módja szerint jelentették a helyi hatóságoknak.
A terrorizmus elleni küzdelemben a 26 millió lakosú Niger volt az Egyesült Államok, Franciaország és más európai országok utolsó demokratikus szövetségese a puccsig a Száhel-övezetben, ahol különböző iszlamista csoportok tevékenykednek. Niger mindemellett az Európába tartó afrikai migránsok egyik fontos tranzitállama.
Niger, Mali és Burkina Faso kormányai bejelentették vasárnap, hogy kilépnek a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közösségéből (ECOWAS), mert úgy ítélik meg, hogy a szervezet jogtalan és embertelen szankciókat vezetett be ellenük.
A három afrikai ország – amelyeket jelenleg katonai junta irányít – közös nyilatkozata szerint a szervezet külföldi hatalmak befolyása alá került, elárulta alapító elveit, és veszélyt jelent a tagállamaira. Nem nyújtott nekik segítséget a terrorizmus elleni küzdelemben, hanem épp ellenkezőleg, jogtalan és embertelen szankciókat vezetett be, amelyek miatt tovább romlott a humanitárius helyzet a három afrikai országban.
Az 1975-ben a nigériai Lagosban létrehozott, 15 nyugat-afrikai államot tömörítő ECOWAS azért léptetett életbe büntetőintézkedéseket Nigerrel, Malival és Burkina Fasóval szemben, hogy rákényszerítse kormányaikat a demokrácia helyreállítására. A három afrikai országban az utóbbi időben megnőtt a dzsihadisták befolyása. Vezetésük eltávolodott Európától, különösen a területüket egykor gyarmatosító Franciaországtól, amely csapatokat állomásoztatott a térségben. A francia erők kivonását a puccsal hatalomra került katonai junták kényszerítették ki.
A héten elkezdődik a francia katonák Nigerből való kivonása, amelyet Emmanuel Macron francia elnök jelentett be – számolt be a DW a francia fegyveres erők vezérkarára hivatkozva.
„Ezen a héten megkezdjük csapataink kivonását a nigériaiakkal rendezett, biztonságos és összehangolt módon” – közölték a francia hadsereg képviselői.
Jelenleg mintegy 1000 francia katona állomásozik az ország fővárosában, Niamey-ben. További, körülbelül 400 katona él két kis bázison a Burkina Faso és Mali határ közelében.
A francia katonák várhatóan szárazföldön hagyják el Nigert, mivel az ország hatóságai lezárták a légteret a francia repülőgépek számára.
Emmanuel Macron francia elnök vasárnap este bejelentette, hogy a Niameybe akkreditált francia nagykövet „a következő órákban” hazatér, a francia csapatok pedig az év végéig távoznak Nigerből.
„Franciaország úgy döntött, hogy hazahozza a nagykövetét” – mondta a köztársasági elnök a France2 közszolgálati és a TF1 kereskedelmi televíziónak adott élő televíziós interjúban. „Befejezzük a Nigerrel folyatott katonai együttműködésünket, mert már nem akarnak a terrorizmus ellen küzdeni” – tette hozzá, jelezve, hogy az országban állomásozó 1500 francia katona „a következő hetekben és hónapokban” kivonul, és a csapatkivonás az évvégére teljes lesz.
Franciaország mintegy 1500 katonát állomásoztat Nigerben az iszlamista fegyveres csoportok elleni harc céljából. A hatalmat július végén államcsínnyel átvevő tábornokok augusztus 3-án felmondtak több, Párizzsal kötött katonai együttműködési megállapodást, és egy hónapot adtak Franciaországnak arra, hogy kivonja az erőit Nigerből. Sylvain Itte nagykövetet a nigeri vezetés augusztus végén kiutasította, de Párizs az augusztus 28-án lejárt határidő ellenére mindeddig nem kívánta visszahívni diplomatáját a nyugat-afrikai országból.
A katonai államcsínyt megelőzően Niger volt Párizs egyik utolsó partnere a Száhel-övezetben, ahonnan a mali junta és Burkina Fasóban csaknem egy éve hatalomra került hadsereg is kitessékelte a francia erőket.
Nigerben a francia nagykövet és a képviseleten dolgozók már egy ideje nem élveztek diplomáciai mentességet, s ha elhagyták volna a nagykövetség épületét, kitoloncolhatóak lettek volna, az élelmiszer- és a vízkészleteik is kifogyóban voltak. Mindezek ellenére Franciaország nem akart eleget tenni a junta felszólításainak, és Emmanuel Macron vasárnap este is megismételte, hogy a hatalomátvétel során elmozdított Mohamed Bazoum elnököt, akit július óta a feleségével és a fiával az elnöki rezidencián tartanak fogva, ismeri el „egyetlen legitim hatalomnak” az országban.
Párizsnak – amely arra számított, hogy a Nyugat-afrikai Államok Közössége (Ecowas) beavatkozik annak érdekében, hogy Mohamed Bazoumot visszahelyezzék a hatalomba – végül nem maradt más választása, mint távozni.
Emmanuel Macron elismerte, hogy „ez az együttműködés végét” jelenti Nigerrel, de jelezte, hogy a csapatok kivonása „rendezett módon történik”, és hogy a francia kormány továbbra is figyelemmel kíséri a helyzetet.
„Egyeztetünk a puccsistákkal, mert azt akarjuk, hogy ez az egész nyugodt módon történjen” – tette hozzá.
A tíz éve kezdődött terrorellenes katonai művelet után a Száhel-övezetben Franciaország már csak Csádban van jelen, mintegy ezer katonával. A francia államfő szerint ugyanakkor a terrorellenes francia hadművelet összességében sikeres volt, és arra is felhívta a figyelmet, hogy Franciaország Mali, Burkina Faso és Niger kérésére avatkozott be a térségben, mert „anélkül már ezen országok többségében helyi kalifátusok és dzsihadisták vették volna kézbe a hatalmat”. „Nem azért vagyunk jelen, hogy a puccsisták túszai legyünk” – hangsúlyozta a francia elnök. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a dzsihadista támadásoknak „naponta több tucat ember esik áldozatul Maliban”, és hogy Nigerben is kiújultak a hasonló jellegű támadások.
„Nagyon aggódom ezért a régióért” – mondta Emmanuel Macron.
„Franciaország, néha egyedül vállalt minden felelősséget, és büszke vagyok a katonáinkra, de nem mi vagyunk felelősek ezeknek az országoknak a politikai életéért” – tette hozzá.
Niger vasárnap lezárta a légterét minden francia repülőgép előtt.
Conflit Hamas-Israël : ce matin devant le juge des référés du tribunal administratif de Paris pour contester la suspension de l'interdiction d'une manifestation propalestinienne à Paris.
Le Hamas, « un mouvement de résistance » ? Non ! c’est un mouvement terroriste. Je saisis le procureur de la République pour apologie du terrorisme. https://t.co/Z9jmpDnNmi
Madame la Première ministre, chère @Elisabeth_Borne, votre travail au service de notre Nation a été chaque jour exemplaire. Vous avez mis en œuvre notre projet avec le courage, l’engagement et la détermination des femmes d’État. De tout cœur, merci. pic.twitter.com/G26ifKfKzj
Si vous allez trop loin et que vous menacez les intérêts de la France et la sécurité de l’Europe, alors nous n’excluons rien. pic.twitter.com/OiRzczr1Lh
Védelmi szövetséget kötött Mali, Burkina Faso és Niger katonai vezetése, az erről szóló megállapodást szombaton este jelentették be a mali fővárosban, Bamakóban a három nyugat-afrikai ország miniszteri küldöttségei.
Assimi Goita, a mali junta vezetőjének tájékoztatása szerint az úgynevezett Liptako-Gourma Chartával megalapították a Száhel-országok Szövetségét (AES). Ennek célja „a kollektív védelem és a kölcsönös segítségnyújtás” – hangsúlyozta.
A charta 6. cikkelye értelmében „a szerződő országok egyikének vagy többnek a szuverenitása vagy területi épsége elleni bármely támadást úgy tekintik, mint a többiek elleni agressziót”. A felek továbbá kötelesek segítséget nyújtani egyéni, vagy kollektív módon, ideértve a fegyveres erők bevetését is a szövetség területi hatálya alá tartozó térségben a biztonság helyreállítása, illetve szavatolása végett.
„Ez a szövetség katonai és gazdasági erőfeszítések ötvözete lesz a három ország között” – hangsúlyozta Abdoulaye Diop mali külügyminiszter. „Fő feladatunk a terrorizmus elleni harc a három ország területén” – tette hozzá.
A Mali, Burkina Faso, és Niger hármashatárának térségeit magába foglaló Liptako-Gourma régóban az utóbbi években nagyon súlyossá vált a dzsihadista szervezetek gerjesztette erőszak.
Emellett a július 26-i nigeri puccs után a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) súlyos szankciókat vezetett be Niger ellen, és katonai beavatkozást helyezett kilátásba annak érdekében, hogy helyreállítsák ott az alkotmányos rendet, és helyezzék vissza tisztségébe a hatalomból elmozdított Mohamed Bazoum elnököt. Az ECOWAS-ból felfüggesztett – szintén junták vezette – Mali, Burkina Faso és Guinea is támogatásáról biztosította a nigeri puccsistákat.
A Nigerben nemrég puccsal hatalomra jutott junta vasárnap éjjel bejelentette, hogy hazaárulás vádjával állítaná bíróság elé Mohamed Bazoum elmozdított elnököt.
A televízióban is beolvasott közleményében Amadou Abdramane, a junta szóvivője elmondta: elegendő bizonyítékot gyűjtöttek ahhoz, hogy bíróság elé állítsák Bazoumot és az országban tevékenykedő „külföldi támogatóit” hazaárulásért és a nemzetbiztonság veszélyeztetéséért. A vádakat a többi között Bazoum és meg nem nevezett külföldi államfők, illetve nemzetközi szervezetek vezetői között folytatott egyeztetésekre alapozzák – tette hozzá.
Kiemelte továbbá, hogy az elmozdított elnök továbbra is kapcsolatba léphet a külvilággal, valamint hangsúlyozta, hogy Bazoumot egy orvos is rendszeresen felkeresi.
Bazoumot és családját a július 26-i puccs óta az elnöki rezidencián tartják őrizetben. Az elmozdított államfő többször arra panaszkodott, hogy túszként tartják fogva.
A junta mindemellett törvénytelennek, embertelennek és megalázónak nevezte a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) által a puccs miatt Nigerre kirótt szankciókat, sajtóközleményben pedig felrója a szervezetnek, hogy a büntetőintézkedések miatt a nigeriek nehezebben jutnak gyógyszerhez és élelemhez is.
Alig két héttel a nigeri hatalomátvételt követően ellenállási mozgalmat alapított a nyugat-afrikai országban egy korábbi miniszter, aki egykor befolyásos tuareg lázadóvezér is volt.
Rhissa Ag Boula, aki a puccsot megelőzően államminiszteri tisztséget töltött be, szerdára virradóra jelentette be a Köztársasági Ellenállási Tanács megalapítását (CRR). „A CRR olyan politikai mozgalom kíván lenni, amely a rend és az alkotmánynak megfelelő törvényesség helyreállítására, valamint Mohamed Bazoum elnök hivatalba való visszahelyzésére törekszik” – olvasható a közleményben.
Július 26-án az elnöki gárda tisztjeinek egy csoportja őrizetbe vette és leváltotta hivatalából a demokratikusan megválasztott az államfőt. Az elitalakulat parancsnoka, Abdourahamane Tiani ezt követően kikiáltotta magát az ország új vezetőjének, majd a puccsisták hatályon kívül helyzeték az alkotmányt, és feloszlatták az alkotmányos intézményeket is.
Rhissa Ag Boula elmondta: a tanács támogatja a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közösségét (ECOWAS) és nemzetközi partnereit, különösen abban a tervükben, hogy katonai beavatkozást hajtanak végre Nigerben az alkotmányos rend helyreállítására.
Rhissa Ag Boula a nigeri belpolitikai élet egyik színes személyisége. Az 1990-es években a nomád tuareg népcsoport felkelésének élére állt, majd a belső béke megteremtése után idegenforgalmi miniszter lett.
Miután egyik politikai ellenlábasa meggyilkolása címén vádat emeltek ellene, 2007 és 2010 között ismét fellázadt híveivel. A kormánnyal való ismételt kibékülése után az elnök különleges tanácsadója lett, 2016-tól pedig államminiszter.