A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Szergej Sojgu volt orosz védelmi miniszter és Valerij Geraszimov vezérkari főnök ellen, akiket nemzetközi bűncselekményekkel, háborús és emberiesség elleni bűncselekményekkel gyanúsítanak.
A hétfőn kiadott, de kedden kihirdetett elfogatóparancsok szerint okkal feltételezhető, hogy őket terheli felelősség az orosz fegyveres erők által az ukrán elektromos infrastruktúra ellen végrehajtott rakétacsapásokért, amelyeket 2022 októberétől kezdődően hajtottak végre. A hágai bíróság szerint az érintett objektumok mind polgári létesítmények, és még ha katonai célpontokként is lehet rájuk tekinteni, a civil lakosságot érő kár egyértelműen felülmúlja a várt katonai előnyöket.
Ugyan így mindketten felkerültek az ICC körözési listájára, nem tudni, hogy sikerül-e őket a bíróság elé állítani. Nem valószínű ugyanis, hogy Moszkva kiadná őket, márpedig ha nem tudnak személyesen jelen lenni, akkor nincsen tárgyalás – írja a CNN.
Az orosz hatóságok egyelőre nem nyilatkoztak a döntésről, ukrán oldalról viszont üdvözölték a bejelentést. „Előbb-utóbb minden háborús bűnöst utolér az igazságszolgáltatás” – írta Telegram közzétett nyilatkozatában az ország emberjogi ombudsmanja, Dmitro Lubinyec.
Szergej Sojguval és Valerij Geraszimov négyre emelkedett azon magas rangú orosz tisztségviselők száma, akik ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben, korábban Vlagyimir Putyinnal és a gyermekjogi kérdésekben illetékes biztosával, Marija Lvova-Belovával szemben jutott ilyen döntésre az ICC, mert szerintük megalapozott a gyanú, hogy az orosz állam ezerszámra deportált akaratuk ellenére gyermekeket Ukrajnából Oroszországba.
Csütörtökön az örmények etnikai érdekeit képviselő emberi jogi szervezet bizonyítékokat nyújtott be a Nemzetközi Büntetőbíróságnak arra vonatkozóan, hogy Azerbajdzsán népirtást követ el ellenük, számolt be az AR ügynökség.
A kaliforniai székhelyű Center for Truth and Justice (CFTJ – Az igazság és igazságosság központja) ügyvédei szerint elegendő bizonyíték áll rendelkezésre ahhoz, hogy hivatalos vizsgálatot indítsanak az Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök és más vezetők elleni népirtás ügyében.
Az indítványt a 15. cikkely alapján nyújtották be, amelyben felszólították a bíróság legfőbb ügyészét, Karim Hant, hogy vizsgálja ki a valószínűsíthető atrocitásokat.
Han irodája megvizsgálja a bizonyítékokat, és eldönti, hogy a bíróság indít-e vizsgálatot. Ez várhatóan hónapokig tart.
„Az a célom, hogy a legfelsőbb szervek tegyenek lépéseket, amelyek megvédik az emberi jogokat, ne csak szavak hangozzanak el” – mondta Lala Abgarjan, akinek nővérét, Gajanét az azerbajdzsáni katonák ölték meg 2022-ben.
Az ICC háborús bűncselekmények elkövetése miatt indított nyomozást.
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Szergej Kobilas orosz altábornagy és Viktor Szokolov admirális ellen Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekmények miatt – közölte kedden a hágai székhelyű testület.
Okkal feltételezhető, hogy a két gyanúsított felelős a parancsnokságuk alatt álló erők által 2022. október 10. és 2023. március 9. között az ukrajnai elektromos infrastruktúra ellen végrehajtott állítólagos rakétacsapásokért – olvasható a hágai székhelyű ICC sajtóközleményében. Ezen időszak alatt számos villamoserőmű és alállomás elleni légicsapás-sorozat zajlott, amelyet az orosz fegyveres erők Ukrajna több pontján hajtottak végre.
Az ICC szerint az ukrajnai energiainfrastruktúra ellen elkövetett támadások olyan károkat okoztak a lakosságnak, amelyek egyértelműen aránytalanok voltak a várható katonai előnyökhöz viszonyítva.
Az örmény parlament kedden megszavazta az ország csatlakozását a Nemzetközi Büntetőbírósághoz (ICC).
A képviselők 60 igen és 22 nem szavazattal fogadták el a csatlakozást a bíróságot 2002-ben létrehozó Római Statútumhoz. A kaukázusi ország törvényei értelmében az elnöknek is alá kell írnia a határozatot, amely így 60 nappal a szavazás után lép életbe. Az örmény kormány szeptember 1-jén terjesztette be a parlamentnek a Római Statútum ratifikálásáról szóló határozattervezetet.
Az ügy feszültség forrása Moszkva és Jereván között, mert a Nemzetközi Büntetőbíróság márciusban elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök és Marija Lvova-Belova orosz gyermekjogi ombudsman ellen, mert a gyanú szerint szerepük volt gyerekek elhurcolásához Ukrajnából.
Oroszország és Örményország egyaránt tagja a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB), és így egymás katonai szövetségesei. Nikol Pasinján kormányfő szeptember végén hangsúlyozta: Jereván döntése nem Moszkva ellen irányul, pusztán „Örményország biztonságát szolgálja”.
„Egyértelmű, hogy az ODKB, valamint az Oroszország és Örményország közötti stratégiai partnerség nem képes garantálni Örményország biztonságát” – szögezte le. Moszkva mindazonáltal barátságtalan lépésnek nevezte Jereván csatlakozási szándékát, és az ügyben az orosz külügyminisztérium Örményország moszkvai nagykövetét is bekérette.
Azerbaijani President Ilham Aliyev says there are serious grounds for normalising relations with Armenia based on mutual recognition of territorial integrity pic.twitter.com/DB6rATUHiC
Ukrajna Külügyminisztériuma felszólította a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) Ügyészi Hivatalát, hogy haladéktalanul fordítson figyelmet egy ukrán hadifogoly orosz hadsereg általi kivégzésére – áll a tárca közleményében, amelyet a korrespondent.net ismertet.
„Az Oroszországi Föderáció hadserege továbbra is szörnyű háborús bűnöket követ el Ukrajnában. Megdöbbentett minket az április 11-én megjelent videó, amelyen orosz katonák kivégeznek egy ukrán foglyot. Az orosz hóhérok a kamerának pózolva különleges cinizmussal oltják ki egy ember életét” – áll a közleményben.
Hangsúlyozzák, hogy nem ez az első eset, amikor az orosz hadsereg kirívóan embertelenül bánik ukrán foglyokkal. Több ezer eset történt Bucsában, Irpinyben, Hosztomelben, Borogyankában, Mariupolban és más városokban és falvakban.
A Külügyminisztérium úgy véli, hogy Oroszország tudatosan valósítja meg Ukrajnában a kínzásnak, a fizikai bántalmazásnak, az embertelen bánásmódnak, a súlyos szenvedések szándékos okozásának, a súlyos testi sértéseknek, valamint az elfogott katonák és civilek szándékos meggyilkolásának politikáját.
A diplomaták azt is megjegyezték, hogy az ukrán hadifogoly meggyilkolása a genfi egyezmények súlyos megsértése, valamint Ukrajna Büntető törvénykönyvének és az ICC Római Statútumának rendelkezései szerint háborús bűncselekmény. A Római Statútum szerint az ilyen cselekmények emberiesség elleni bűncselekménynek is minősíthetők.
A Külügyminisztérium felszólította a Nemzetközi Büntetőbíróság Ügyészi Hivatalát, hogy haladéktalanul fordítson figyelmet „az orosz hadsereg újabb atrocitására az Oroszországi Föderáció állampolgárai által Ukrajna területén elkövetett háborús bűnök kivizsgálásával összefüggésben”.
A korrespondent.net emlékeztet, hogy április 11-én megjelent az interneten egy videó, amelyen oroszok brutálisan megkínoztak egy ukrán hadifoglyot, és késsel levágták a fejét.
Unsere Unterstützung für die Ukraine geht weiter. Heute beginnt die nächste #PATRIOT Ausbildung. 61 ?? Schüler + 10 ?? Sprachmittler starten ihre mehrwöchige Schulung. (Archivbilder) pic.twitter.com/19AwSRapoX
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) által Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben kiadott elfogatóparancs akkor is hatályban marad, ha véget ér az ukrajnai háború – mondta el Karim Khan az ICC főügyésze egy hétfői interjúban.
A háborús bűncselekmények nem évülnek el, ez volt az egyik alapelve a második világháború után lefolytatott nürnbergi pereknek is – mondta a főügyész a BBC Radio 4-nek nyilatkozva. Putyinnal és Marija Lvova-Belovával, az orosz elnöki hivatal gyermekjogi biztosával szemben életük végéig érvényben marad az elfogatóparancs – tette hozzá.
A hágai székhelyű ICC pénteken jelentette be, hogy háborús bűncselekményekért viselt feltételezett felelőssége miatt elfogatóparancsot adott ki az orosz elnök, illetve a moszkvai elnöki hivatal gyermekjogi biztosa ellen, mert megalapozott a gyanú velük szemben, hogy személyesen felelősek ukrán gyermekek jogellenes deportálásáért és átszállításáért Oroszországba. Bár az elfogatóparancs kiadása elsősorban szimbolikus jelentőségű, és valószerűtlen, hogy ténylegesen bírósági eljárás indulhatna Hágában Putyin ellen, számos ország üdvözölte a lépést. Oroszország egyértelműen ellenséges intézkedésnek és elfogadhatatlannak értékelte az elfogatóparancsot. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy Oroszország „higgadtan” fog reagálni, és teszi tovább a dolgát.
Az ICC, amelyet az 1998-as Római Statútum alapján hoztak létre, nem része az ENSZ-nek, és csupán a dokumentumot ratifikáló országoknak tartozik elszámolással. A statútumhoz nem csatlakozott Oroszország, amely aláírta ugyan, de nem ratifikálta, sem az Egyesült Államok, amely visszavonta aláírását, és Kína sem, amely egyáltalán nem írta alá a dokumentumot.
A pekingi külügyminisztérium egyik szóvivője az elfogatóparanccsal kapcsolatban azt mondta, hogy a hágai testületnek körültekintően kell eljárnia, és tiszteletben kell tartania az állami vezetők nemzetközi jogi mentességét. A szóvivő azt is hangoztatta, hogy az ICC-nek el kell kerülnie az ügy átpolitizálását és kettős mérce alkalmazását.
Geoffey Nice brit ügyvéd, a Slobodan Milosevic volt jugoszláv és szerb államfő elleni per fővádlója a Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak azt mondta hétfőn: az elfogatóparancs kiadásával Putyint körözött bűnözőként bélyegezték meg, és ettől a címkétől már csak akkor szabadulhat meg, ha megindul ellene az eljárás és felmentik, vagy ha az ICC visszavonja az elfogatóparancsot.
[type] => post [excerpt] => A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) által Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben kiadott elfogatóparancs akkor is hatályban marad, ha véget ér az ukrajnai háború – mondta el Karim Khan az ICC főügyésze egy hétfői interjúban. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1679393160 [modified] => 1679365565 ) [title] => A Vlagyimir Putyin elleni elfogatóparancsnak nincs lejárati ideje [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=73839&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 73839 [uk] => 73893 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 73840 [image] => Array ( [id] => 73840 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/russia-putin665376897997-0.jpg [original_lng] => 242053 [original_w] => 1400 [original_h] => 875 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/russia-putin665376897997-0-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/russia-putin665376897997-0-300x188.jpg [width] => 300 [height] => 188 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/russia-putin665376897997-0-768x480.jpg [width] => 768 [height] => 480 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/russia-putin665376897997-0-1024x640.jpg [width] => 1024 [height] => 640 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/russia-putin665376897997-0.jpg [width] => 1400 [height] => 875 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/russia-putin665376897997-0.jpg [width] => 1400 [height] => 875 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/russia-putin665376897997-0.jpg [width] => 1400 [height] => 875 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1679398178:2 [_thumbnail_id] => 73840 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 1294 [translation_required_done] => 1 [_oembed_71dc3c1791317e1b8574715ea3e86f89] =>
Wladimir Putin darf nur für Verhandlungen kommen: Europaministerin Karoline Edtstadler (ÖVP) spricht im Krone-Interview Klartext: Der Haftbefehl gegen Moskaus Zar bleibt aufrecht! https://t.co/s8svlM34h5
„A gyermekek elválasztása családjuktól; megfosztásuk minden lehetőségtől, hogy kapcsolatba léphessenek rokonaikkal; a gyermekek elrejtése orosz területen; szétszórásuk távoli régiókban – mindez nyilvánvalóan az orosz állam gonosz döntése volt” – Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ezekkel a szavakkal reagált arra a hírre, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin ellen a feltételezett gyermekdeportálások miatt, írja a Sky News.
Volodimir Zelenszkij a Telegramon közzétett bejegyzésében azt írta, hogy az orosz vezető nélkül „lehetetlen lett volna egy ilyen bűnös akciót végrehajtani”.
A bíróság döntését „történelmi jelentőségűnek” nevezte. Zelenszkij köszönetet mondott a főügyésznek és „mindenkinek a világon, aki segít nekünk az igazságért folytatott harcban”.
Our actions will be powerful. We’re preparing the soldiers. We’re very much looking forward to the delivery of weapons. We are bringing ?? victory as close as possible. We are ensuring the spirit of unity to the maximum. Efficiency - to the maximum. Preparation - to the maximum. pic.twitter.com/3SplwZQBw9
⚡️ Ukraine needs 50 Patriot [air defense symstems] to lose lives from [russian] shelling, says Volodymyr Zelenskyy in an interview with Wall Street Journal.
"Any counteroffensive is very dangerous without control in the sky. Imagine a military that understands that it has no… https://t.co/cRCaU5cHZB
Провів телефонну розмову з Президентом @WorldBank Аджаєм Бангою. Подякував за неослабну підтримку з боку Світового банку з перших днів повномасштабної агресії Росії. Обговорили подальший розвиток співпраці, зокрема задля мобілізації міжнародної підтримки.
Today I addressed the Swiss Parliament @parlch to say that we are not a source of aggression, not a territory of war, and not some kind of conflict zone. We are a country that has always valued and will always value peace. Our peace can only withstand such aggression by force of… pic.twitter.com/PZbbCRudp2
A meeting on the export of our agricultural products. We believe in the agreement with the European Commission, but we are preparing for any scenario.
Our position is clear: blocking exports by land after September 15, when the relevant restrictions expire, is unacceptable in… pic.twitter.com/mBtLmYADyC
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) háborús bűncselekményekért viselt feltételezett felelőssége miatt elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen – jelentette be az ICC pénteken.
Az ICC azzal vádolja az orosz államfőt, hogy részt vett a gyermekek deportálásában, és azt állítja, hogy alapos oka van feltételezni, hogy a cselekményeket közvetlenül, illetve másokkal együttműködve követte el.
Ugyanezzel a váddal adtak ki elfogatóparancsot Marija Alekszejevna Lvova-Belova, az orosz elnöki hivatal gyermekjogi biztosa ellen.
A vád szerint a bűncselekményt az ukrajnai invázió első napjától folyamatosan elkövették.A kamara megjegyzi, hogy titkosnak tekinti az elfogatóparancsot „az áldozatok és a tanúk védelme, valamint a nyomozás biztosítása érdekében”.
Wladimir Putin darf nur für Verhandlungen kommen: Europaministerin Karoline Edtstadler (ÖVP) spricht im Krone-Interview Klartext: Der Haftbefehl gegen Moskaus Zar bleibt aufrecht! https://t.co/s8svlM34h5
Russian President Vladimir Putin has accepted an invitation from his newly re-elected Turkish counterpart Recep Tayyip Erdoğan to visit Turkey.https://t.co/ky7t82NkaX
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatban üdvözölte, hogy az Egyesült Államok hatályon kívül helyezte a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) tisztviselőire tavaly júniusban, még a Trump-kormányzat idején kirótt szankciókat.
A főképviselő szerint az Egyesült Államok ezzel a lépéssel bebizonyította elkötelezettségét a nemzetközi jog normáin alapuló rendszer iránt. „A Nemzetközi Büntetőbíróság fontos szerepet játszik a világ legborzalmasabb bűncselekményeit elkövetők felelősségre vonásában, ezért pártatlanságának és bírói függetlenségének védelme elengedhetetlen a hatékony és megfelelő működés szempontjából” – hangsúlyozta. Borrell kiemelte: az EU továbbra is támogatja az ICC működését, megvédi az intézményt minden olyan kísérlettel szemben, amely annak aláásására irányul.
Donald Trump volt amerikai elnök tavaly júniusban kiadott rendelete lehetővé tette szankciók elfogadását a Nemzetközi Büntetőbíróság azon munkatársai ellen, akik abban az ügyben vizsgálódtak, hogy amerikai katonák követtek-e el háborús bűnöket Afganisztánban 2003-ban és 2004-ben. A Joe Biden elnök vezette amerikai kormány csütörtökön visszavonta a büntető intézkedéseket, továbbra is ellenzik azonban a vizsgálat végrehajtását.
A háborús és emberiesség elleni bűncselekmények kivizsgálására 2002-ben megalakított Nemzetközi Büntetőbírósághoz 123 ország csatlakozott, az Egyesült Államok azonban nem fogadja el a testület joghatóságát. Az ICC a világ első állandó törvényszéke, amely a háborús és emberiesség elleni bűnöket akkor is vizsgálja, ha az adott ország erre nem képes vagy nem hajlandó.
Nemrég a palesztin területeken elkövetett állítólagos háborús bűncselekmények ügyében indított hivatalos vizsgálatot az ICC, amelyre Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök úgy reagált: „a nácik zsidó nép elleni szörnyűségei megismétlődésének a megakadályozására létrehozott törvényszék most a zsidó nép állama ellen fordul. Természetesen egy szót sem szól a valóban háborús bűnöket elkövető Irán, Szíria és más diktatórikus rendszerek ellen.”
Сьогодні, після чергового засідання РНБО, для низки фізичних і юридичних осіб настала «чорна п’ятниця». Отже:• вперше в історії України запроваджено персональні санкції щодо осіб, яких можна назвати топ-десяткою української контрабанди;• на виконання рішення РНБО від 19 лютого відбулося повернення стратегічного нафтопроводу, незаконно відчуженого у держави;• також сьогодні було презентовано Центр протидії дезінформації, який уже розпочав свою роботу.Насамкінець про найважливіше – ситуацію на Донбасі. Ми маємо повну та незмінну підтримку міжнародних партнерів, зокрема Європи та США. Одним із підтверджень цього є розмова, яку я провів сьогодні з Президентом Сполучених Штатів Джо Байденом. Він запевнив мене, що Україна ніколи не залишиться наодинці проти агресії Росії.
На засіданні Ради міністрів закордонних справ ЄС поінформував колег про небезпечний курс РФ на загострення. Я запропонував покроковий план дій задля стримування подальшої ескалації РФ. Основний елемент: підготовка нового пакету секторальних санкцій. Персональних вже недостатньо. pic.twitter.com/M94Jy6oeBk
In view of the ongoing escalation between Israel and Palestine and the unacceptable number of civilian casualties, I am convening an extraordinary VTC of the EU Foreign Ministers on Tuesday. We will coordinate and discuss how the EU can best contribute to end the current violence
— Josep Borrell Fontelles (@JosepBorrellF) May 16, 2021
Dass die Bundesregierung der letzte EU-Partner ist, der noch nicht einem #Swift-Ausschluss Putin-Russlands zustimmt, macht sehr nachdenklich. Dies wirft kein gutes Bild auf unser Land in einem Moment, in dem es um den Kampf für unsere europäischen Werte geht.
Codziennie setki tys. Ukraińców budzi się ze strachem czy nad ich domy nie nadlatują rosyjskie samoloty, a w Europie loteria…raz zapowiedź mocniejszych sankcji, następnego dnia głosy, by nie przesadzać. Putin podpalił całą ??, a Europa się zastanawia, czy koc gaśniczy wystarczy.
#COREPERII | EU Ambassadors just approved the mandate for negotiations with @Europarl_EN on the ASAP Regulation.
It will facilitate the ramp-up of the EU’s ammunition production capacity, allowing its defence industry to better support Ukrainian and Member States’ armed forces.
— Swedish Presidency of the Council of the EU (@sweden2023eu) June 23, 2023
The port city of Mykolaiv has faced repeated Russian attacks. @USAID recently delivered 7 power transformers to replace equipment damaged by Russian attacks and the destruction of the Kakhovka Dam, helping provide power to 400+ households. pic.twitter.com/pV6jXwAwJS
— Ambassador Bridget A. Brink (@USAmbKyiv) April 16, 2024