Ukrajna csatlakozott a Nemzetközi Büntetőbírósághoz (ICC), az ország zászlaját felvonták a bíróság működését biztosító Római Statútum részes államainak lobogói közé a bíróság hágai székhelyén – tájékoztatott a Nemzetközi Büntetőbíróság csütörtökön.
Ukrajna 2024. október 25-én helyezte letétbe hivatalosan a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumának ratifikációs okiratát, a statútum 2025. január 1-jén lépett hatályba.
Ukrajna a 125. részes állam, amely csatlakozik a Római Statútumhoz.
A hágai közlemény szerint Tomoko Akane bíró, a Nemzetközi Büntetőbíróság elnöke csütörtökön átadta Ukrajna hollandiai nagykövetének a Római Statútum egy különkiadását – mint írták –, a jogállamiság iránti elkötelezettség szimbólumaként.
A közlemény Tomoko Akane elnököt idézte, aki azt mondta: a Római Statútumhoz való csatlakozással Ukrajna azon nemzetek közösségéhez tartozik, amelyek elkötelezettek a nemzetközi közösséget mélyen aggasztó, legsúlyosabb bűncselekmények büntetlenségének megszüntetése iránt.
Paivi Kaukoranta, a Részes Államok Közgyűlésének (ASP) elnöke kijelentette: Ukrajnának a bírósághoz való csatlakozáshoz vezető útja a jelenlegi nehéz időszakban figyelemre méltó ellenálló képességet, bátorságot és a jogállamiság iránti elkötelezettséget mutat.
„A Római Statútum ratifikálása a büntetlenség elleni küzdelem és a Nemzetközi Büntetőbíróság alapelvei iránti közös elkötelezettségünket szimbolizálja” – fogalmazott.
Andrij Kosztyin ukrán nagykövet a csatlakozási ceremónián azt mondta: Ukrajna zászlaja a Római Statútum 125. államaként egy olyan nemzet szimbóluma, amely tiszteli a békét, az igazságosságot, a méltóságot és a szabadságot. Az ukrán zászló egy olyan nép szimbóluma is, amely elképzelhetetlen nehézségeken ment keresztül és megy keresztül továbbra is, de soha nem adta fel azon eszméjét, hogy a törvénynek, és nem az erőszaknak kell irányítania a világot.
A Nemzetközi Büntetőbíróság alapszabályáról szóló tervezetet 1994-ben fogadták el, amiből kiindulva 1998-ban, az ENSZ égisze alatt Rómában összehívott diplomáciai konferencián 160 állam részvétele mellett elfogadták a statútumót.
Miután a 60. állam is letétbe helyezte a ratifikációs okmányt, a statútum 2002-ben hatályba lépett, a bíróság megkezdhette működését.
A bíróság joghatósága a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekményekre terjed ki, amelyek a statútum megfogalmazása szerint „megrázzák az emberiesség lelkiismeretét”. Ezek a háborús és emberiség elleni bűncselekmények, valamint a népirtás és az agresszió.
Az ICC a világ első állandó törvényszéke, amely a háborús és emberiesség elleni bűnöket akkor is vizsgálja, ha az érintett ország erre nem képes vagy nem hajlandó. A törvényszék csak a 2002. július 1. után elkövetett bűncselekmények ügyében ítélkezhet, joghatósága az alapokmányát ratifikáló országokra terjed ki.
Ideiglenesen lemondott hivataláról a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze, Karim Khan a személyét érintő, szexuális visszaélések vádjával kapcsolatos nyomozás eredményének megszületéséig – közölte a büntetőbíróság tájékoztatására hivatkozva az NlTimes című, angol nyelvű holland hírportál pénteken.
A vizsgálat Khan egyik közvetlen munkatársának 2024-es bejelentésével kezdődött, amely szerint az ICC főügyésze 2023 tavaszától kezdődően mintegy egy éven keresztül „törvénysértő magatartást” tanúsított.
A hágai székhelyű bíróság megerősítette, hogy novemberben vizsgálatot rendelt el Khan viselkedésével kapcsolatban, majd arra kérték, hogy menjen el szabadságra, amíg az ügyet kivizsgálják. Khan független vizsgálatot kért, valamint azt, hogy hitelességének megőrzése érdekében folytathassa munkáját.
A bíróság az ezzel kapcsolatos közleményében azt írta: a főügyész „pénteken közölte döntését, hogy az eljárás végéig szabadságot vesz ki”, valamint tudatta azt is, hogy ez idő alatt a testület helyettes ügyészei felelnek az ügyészség irányításáért. Az 55 éves brit ügyész 2021 júniusában kezdte meg kilencéves mandátumát. Karim Khan a harmadik főügyész a Nemzetközi Büntetőbíróság 2002-es megalakulása óta.
★Very interesting case😂 DIOR HAND BAGS threw Mongolia into political crisis and sparked a prime minister’s resignation. Mongolian PM 23 years old son post their extravagant lifestyle,♥️Girlfriend gift photos Then protest all over the country which concluded over pm resignation pic.twitter.com/hpAQot1fZY
Donald Trump amerikai elnök aláírta a rendeletet, amely szankciókat vezet be a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ellen, és ennek fő oka az izraeli magas rangú tisztviselők elleni letartóztatási parancs.
Erről a CNN és más amerikai hírcsatornák számoltak be.
Február 6-án Trump aláírta azt a rendeletet, amely pénzügyi és vízumszankciókat alkalmaz azok ellen, „akik segítik a Nemzetközi Büntetőbíróság vizsgálatait az Egyesült Államok állampolgárai vagy szövetségeseik ellen”.
Trump rendelete válaszlépés volt a Nemzetközi Büntetőbíróság letartóztatási parancsára, amely több izraeli magas rangú tisztviselőt érintett a Gázai övezetben történt események kapcsán, beleértve Benjamin Netanjahu miniszterelnököt is.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök „mentességet” élvez, amelyet „figyelembe kell venni” a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) által ellene kiadott elfogatóparancs esetében – közölte a francia külügyminisztérium.
A tárca közleményében a nemzetközi jog szerinti kötelezettségekre hivatkozott, amelyek „a Nemzetközi Büntetőbíróságban nem részes államok mentességére” vonatkoznak, ami Izrael esetében fennáll. Hozzátették: „ezek a mentességek vonatkoznak Netanjahu miniszterelnökre és más, a bíróság elfogatóparancsa által érintett miniszterekre”. Ezeket a mentességeket „figyelembe kell majd venni, ha az ICC kérné tőlünk letartóztatásukat és átadásukat” – hangsúlyozta a francia külügy.
Az ICC Benjámin Netanjahu mellett a múlt héten elfogatóparancsot adott ki Joáv Galant nemrég leváltott védelmi miniszter, valamint Mohamed ed-Deif, a Hamász katonai szárnyának főparancsnoka ellen háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt.
A Nemzetközi Büntetőbíróságot létrehozó 1998-as Római statútum egyik cikke foglalkozik ugyan a bíróságot el nem ismerő országok vezetőinek mentelmi jogával, de ez továbbra is nyitott maradhat különböző értelmezésekre.
„Franciaország továbbra is szorosan együtt kíván működni Netanjahu miniszterelnökkel és az izraeli hatósággal a béke és a biztonság elérése érdekében mindenki számára a Közel-Keleten” – zárul a francia külügyminisztérium közleménye.
Azóta, hogy az ICC kiadta a Netanjahu elleni elfogatóparancsot, Franciaország többször megismételte, hogy alkalmazni fogja a nemzetközi jog szerinti kötelezettségeit, de nem mondta ki egyértelműen, hogy letartóztatná-e az izraeli miniszterelnököt, ha Franciaországba érkezne.
A francia álláspont tisztázása alig néhány órával azután történt, hogy szerda reggel életbe lépett az Izrael és a Hezbollah közötti tűzszünet, miután több mint egy éve tartott az ellenségeskedés a libanoni-izraeli határ mentén, amely két hónappal ezelőtt háborúba torkollott az izraeli hadsereg és az Irán által támogatott libanoni fegyveres mozgalom között. A tűzszünetet az Egyesült Államok és Franciaország által közösen, több hónapon át folytatott intenzív diplomáciai erőfeszítések tették lehetővé.
Mongólia azzal, hogy nem tartóztatta le Vlagyimir Putyint, amikor az orosz elnök a területén tartózkodott, nem teljesítette a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) együttműködési kérelmét, megsértette a bíróság működését biztosító Római Statútum rendelkezéseit, ezáltal megakadályozta a bíróságot feladatainak és hatásköreinek gyakorlásában – közölte a Nemzetközi Büntetőbíróság az MTI beszámolója szerint.
A hágai székhelyű bíróság háborús bűncselekményekért viselt feltételezett felelőssége miatt 2023 márciusában adott ki elfogatóparancsot Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen azzal az indokkal, hogy személyesen lehet felelős ukrán gyermekek jogellenes deportálásáért és átszállításáért Oroszországba.
A csütörtök esti hágai közlemény szerint tekintettel arra, hogy a Római Statútumban rögzített kötelezettségei ellenére Mongólia nem működött együtt a Nemzetközi Büntetőbírósággal, illetékes kamarája szükségesnek tartotta, hogy az ügyet a részes államok közgyűlése elé terjessze.
Indoklásuk szerint a statútum részes államai és mindazon országok, amelyek elfogadják a bíróság joghatóságát, kötelesek letartóztatni és átadni azokat az embereket, akikre a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsa vonatkozik, hivatalos pozíciójuktól vagy nemzetiségüktől függetlenül.
„A Római Statútum 86. cikke értelmében valamennyi részes államnak teljes mértékben együtt kell működnie a bírósággal megbízatásának támogatása érdekében” – fogalmaztak, majd arra emlékeztettek, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság a nemzetközi közösség általános érdekeivel összhangban álló feladatokat lát el azáltal, hogy joghatóságot gyakorol a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények tekintetében, amelyek magukban foglalják a nemzetközi jog alapvető normáinak súlyos megsértését.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Mongólia azzal, hogy nem tartóztatta le Vlagyimir Putyint, amikor az orosz elnök a területén tartózkodott, nem teljesítette a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) együttműködési kérelmét, megsértette a bíróság működését biztosító Római Statútum rendelk...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1729948200
[modified] => 1729900870
)
[title] => Kiakadt a Nemzetközi Büntetőbíróság Mongóliára, mert nem tartóztatták le Putyint
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=130571&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 130571
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 130572
[image] => Array
(
[id] => 130572
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/mongolia.webp
[original_lng] => 126636
[original_w] => 1200
[original_h] => 675
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/mongolia-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/mongolia-300x169.webp
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/mongolia-768x432.webp
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/mongolia-1024x576.webp
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/mongolia.webp
[width] => 1200
[height] => 675
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/mongolia.webp
[width] => 1200
[height] => 675
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/mongolia.webp
[width] => 1200
[height] => 675
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1729890077:12
[_thumbnail_id] => 130572
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 733
[translation_required_done] => 1
[_oembed_67e44c05e5f8a19d818f0051d910371b] => {{unknown}}
[_algolia_sync] => 508370179000
[_oembed_0d3094466c5469ee6e804ec330409daf] =>
Russia has to get moving. Too many people ere DYING, thousands a week, in a terrible and senseless war - A war that should have never happened, and wouldn’t have happened, if I were President!!!
Donald Trump Truth Social 04/11/25 09:35 AM
— Donald J. Trump Posts From His Truth Social (@TrumpDailyPosts) April 11, 2025
A mongol kormány megmondta előre, hogy így lesz, de a Nyugat azért próbál nyomást gyakorolni a mongol vezetésre, hiába. Katonai tiszteletadás volt kedden reggel, és utána tárgyalás a legnagyobb barátságban.
Háborítatlanul zajlik az orosz elnök mongóliai látogatása, a mongol államfő katonai tiszteletadással fogadta Vlagyimir Putyint az érkezését követő reggelen.
Papírforma szerint a mongol hatóságoknak le kellett volna tartóztatniuk őt, miután a Nemzetközi Büntetőbíróság már másfél éve körözteti azzal a váddal,hogy része van sok ezer ukrán gyerek deportálásában. És bár Mongólia tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, a mongol kormány előre közölte, hogy nem fogja letartóztatni az orosz elnököt Ulánbátorban.
És a Nemzetközi Büntetőbíróságnak nincs eszköze ahhoz, hogy szankcionálja a határozatainak ellenszegülő tagállamokat. Nincs végrehajtási mechanizmusa, ami azt jelenti, hogy nincs se infrastruktúrája, se embere ahhoz, hogy végrehajtassa, betartassa mindazt, amit határozatban kimond. Ez a tagállamok vezetésére hárul, és ha nem teszik, annak legfeljebb diplomáciai – és persze az ezekkel járó gazdasági – következményei lehetnek. De a Nyugat ebben az esetben a „felszólításnál” tart, nem adta jelét, hogy komolyan retorzióra készülne Mongóliával szemben.
Vlagyimir Putyin legutóbb tavaly került ilyen helyzetbe, amikor a BRICS-csoport éves csúcsértekezletére volt hivatalos Dél-Afrikába. Több héten át tartó egyeztetés és diplomáciai manőverek utá végül úgy döntött, hogy nem utazik el Johannesburgba. Az elmúlt hetekben egyébként a brazil és a mexikói elnök is azt mondta, hogy nem tartóztattatják le az orosz elnököt, amennyiben eleget tesz a meghívásuknak.
Az elmúlt hónapokban azonban több jelentős útja is volt Vlagyimir Putyinnak, mind olyan államokba, amelyek fontos partnerei Oroszországnak, de a Nemzetközi Büntetőbíróságnak nem tagjai. Oroszország számára a szokásos pekingi viziten túl az észak-koreai útja volt a legfontosabb, mert újabb jelentős katonai támogatást szerzett az ukrajnai háborúhoz.
[type] => post
[excerpt] => A mongol kormány megmondta előre, hogy így lesz, de a Nyugat azért próbál nyomást gyakorolni a mongol vezetésre, hiába. Katonai tiszteletadás volt kedden reggel, és utána tárgyalás a legnagyobb barátságban.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1725486420
[modified] => 1725456604
)
[title] => Nem tartóztatják le Putyint Mongóliában, és a Nemzetközi Büntetőbíróság sem tehet semmit
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=125759&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 125759
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 125760
[image] => Array
(
[id] => 125760
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/mongolia.png
[original_lng] => 643530
[original_w] => 842
[original_h] => 371
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/mongolia-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/mongolia-300x132.png
[width] => 300
[height] => 132
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/mongolia-768x338.png
[width] => 768
[height] => 338
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/mongolia.png
[width] => 842
[height] => 371
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/mongolia.png
[width] => 842
[height] => 371
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/mongolia.png
[width] => 842
[height] => 371
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/mongolia.png
[width] => 842
[height] => 371
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1725449040:4
[_thumbnail_id] => 125760
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 1
[views_count] => 1100
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 831767911002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 23393
[1] => 598323
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC)
[1] => Putyin Mongóliában
)
)
[6] => Array
(
[id] => 117235
[content] =>
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Szergej Sojgu volt orosz védelmi miniszter és Valerij Geraszimov vezérkari főnök ellen, akiket nemzetközi bűncselekményekkel, háborús és emberiesség elleni bűncselekményekkel gyanúsítanak.
A hétfőn kiadott, de kedden kihirdetett elfogatóparancsok szerint okkal feltételezhető, hogy őket terheli felelősség az orosz fegyveres erők által az ukrán elektromos infrastruktúra ellen végrehajtott rakétacsapásokért, amelyeket 2022 októberétől kezdődően hajtottak végre. A hágai bíróság szerint az érintett objektumok mind polgári létesítmények, és még ha katonai célpontokként is lehet rájuk tekinteni, a civil lakosságot érő kár egyértelműen felülmúlja a várt katonai előnyöket.
Ugyan így mindketten felkerültek az ICC körözési listájára, nem tudni, hogy sikerül-e őket a bíróság elé állítani. Nem valószínű ugyanis, hogy Moszkva kiadná őket, márpedig ha nem tudnak személyesen jelen lenni, akkor nincsen tárgyalás – írja a CNN.
Az orosz hatóságok egyelőre nem nyilatkoztak a döntésről, ukrán oldalról viszont üdvözölték a bejelentést. „Előbb-utóbb minden háborús bűnöst utolér az igazságszolgáltatás” – írta Telegram közzétett nyilatkozatában az ország emberjogi ombudsmanja, Dmitro Lubinyec.
Szergej Sojguval és Valerij Geraszimov négyre emelkedett azon magas rangú orosz tisztségviselők száma, akik ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben, korábban Vlagyimir Putyinnal és a gyermekjogi kérdésekben illetékes biztosával, Marija Lvova-Belovával szemben jutott ilyen döntésre az ICC, mert szerintük megalapozott a gyanú, hogy az orosz állam ezerszámra deportált akaratuk ellenére gyermekeket Ukrajnából Oroszországba.
Csütörtökön az örmények etnikai érdekeit képviselő emberi jogi szervezet bizonyítékokat nyújtott be a Nemzetközi Büntetőbíróságnak arra vonatkozóan, hogy Azerbajdzsán népirtást követ el ellenük, számolt be az AR ügynökség.
A kaliforniai székhelyű Center for Truth and Justice (CFTJ – Az igazság és igazságosság központja) ügyvédei szerint elegendő bizonyíték áll rendelkezésre ahhoz, hogy hivatalos vizsgálatot indítsanak az Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök és más vezetők elleni népirtás ügyében.
Az indítványt a 15. cikkely alapján nyújtották be, amelyben felszólították a bíróság legfőbb ügyészét, Karim Hant, hogy vizsgálja ki a valószínűsíthető atrocitásokat.
Han irodája megvizsgálja a bizonyítékokat, és eldönti, hogy a bíróság indít-e vizsgálatot. Ez várhatóan hónapokig tart.
„Az a célom, hogy a legfelsőbb szervek tegyenek lépéseket, amelyek megvédik az emberi jogokat, ne csak szavak hangozzanak el” – mondta Lala Abgarjan, akinek nővérét, Gajanét az azerbajdzsáni katonák ölték meg 2022-ben.
Az ICC háborús bűncselekmények elkövetése miatt indított nyomozást.
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Szergej Kobilas orosz altábornagy és Viktor Szokolov admirális ellen Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekmények miatt – közölte kedden a hágai székhelyű testület.
Okkal feltételezhető, hogy a két gyanúsított felelős a parancsnokságuk alatt álló erők által 2022. október 10. és 2023. március 9. között az ukrajnai elektromos infrastruktúra ellen végrehajtott állítólagos rakétacsapásokért – olvasható a hágai székhelyű ICC sajtóközleményében. Ezen időszak alatt számos villamoserőmű és alállomás elleni légicsapás-sorozat zajlott, amelyet az orosz fegyveres erők Ukrajna több pontján hajtottak végre.
Az ICC szerint az ukrajnai energiainfrastruktúra ellen elkövetett támadások olyan károkat okoztak a lakosságnak, amelyek egyértelműen aránytalanok voltak a várható katonai előnyökhöz viszonyítva.
Az örmény parlament kedden megszavazta az ország csatlakozását a Nemzetközi Büntetőbírósághoz (ICC).
A képviselők 60 igen és 22 nem szavazattal fogadták el a csatlakozást a bíróságot 2002-ben létrehozó Római Statútumhoz. A kaukázusi ország törvényei értelmében az elnöknek is alá kell írnia a határozatot, amely így 60 nappal a szavazás után lép életbe. Az örmény kormány szeptember 1-jén terjesztette be a parlamentnek a Római Statútum ratifikálásáról szóló határozattervezetet.
Az ügy feszültség forrása Moszkva és Jereván között, mert a Nemzetközi Büntetőbíróság márciusban elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök és Marija Lvova-Belova orosz gyermekjogi ombudsman ellen, mert a gyanú szerint szerepük volt gyerekek elhurcolásához Ukrajnából.
Oroszország és Örményország egyaránt tagja a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB), és így egymás katonai szövetségesei. Nikol Pasinján kormányfő szeptember végén hangsúlyozta: Jereván döntése nem Moszkva ellen irányul, pusztán „Örményország biztonságát szolgálja”.
„Egyértelmű, hogy az ODKB, valamint az Oroszország és Örményország közötti stratégiai partnerség nem képes garantálni Örményország biztonságát” – szögezte le. Moszkva mindazonáltal barátságtalan lépésnek nevezte Jereván csatlakozási szándékát, és az ügyben az orosz külügyminisztérium Örményország moszkvai nagykövetét is bekérette.
Azerbaijani President Ilham Aliyev says there are serious grounds for normalising relations with Armenia based on mutual recognition of territorial integrity pic.twitter.com/DB6rATUHiC