Ukrajna törvényéről az Ukrajna egyes törvényeinek módosításáról az Európa Tanács és annak szervei által a nemzeti kisebbségek (közösségek) jogainak egyes területeit illetően
A Kárpátalja Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) következetesen és folyamatosan támogatja Ukrajna európai uniós integrációs törekvéseit. Ezért üdvözli a 2023. december 8-án az Ukrajna Legfelső Tanácsa által számos törvényben a nemzetiségi kisebbségek jogait érintő módosítások megejtését, melyek ezen ambíciók megvalósulása irányába mutatnak.
A törvény egyes kitételei előremutatónak tekintendők, mivel azok visszaállítják a magyar kisebbség korábban élvezett nyelvi jogainak egy részét, különös tekintettel az oktatásra, a nyomdai termékek előállítására és terjesztésére, valamint a médiahasználat területére.
Pozitívumnak tekinthető, hogy a törvény konkrét tartalommal tölt meg egyes, korábban meghatározatlan jogi kategóriát. A jogszabály kimunkálásakor figyelembe vették a Velencei Bizottság ajánlásainak egy részét, valamint konzultáltak a nemzetiségi szervezetekkel.
Fontos előrelépés, hogy az oktatási törvény 7. cikkelyének vonatkozásában szavatolják az egyes kisebbségek, köztük a magyar kisebbség anyanyelvű oktatásban való részesülésének jogát. Ugyancsak pozitívnak tekinthető, hogy azok a gyermekek, akik a 2018-as tanév előtt kezdték meg magyar nyelvű iskolai tanulmányaikat, a középfokú oktatás befejezéséig változatlanul magyar nyelven tanulhatnak.
Ugyanakkor sajnálattal állapítjuk meg, hogy az elfogadott törvény továbbra sem engedi meg a kisebbségi nyelvhasználatot a magasabb adminisztratív egységek (járás, megye) szintjén. A nyelvi jogok települési szintű alkalmazása továbbra is a többségi döntéshez kötött, vagyis azok realizálása a települések nagy részében illuzórikussá válik.
A törvény a nyelvi jogokkal való élés lehetőségét a kisebbség „hagyományos” letelepedettségének fogalmához köti. Ennek szintjét 10%-ban állapítja meg. Ily módon az ennél kisebb arányszámban, tehát a szórványban élő kisebbségek gyakorlatilag semmilyen nyelvi jogokkal nem rendelkeznek, ami tovább gyorsítja az asszimiláció folyamatát.
A jogszabály csupán a kisebbségek nyelvi jogait érinti, míg más vonatkozások abból teljesen kimaradnak. Továbbra sem rendelkezik a törvény a nemzeti szimbólumok szabad használatáról. Nem rendelkezik a jogszabály a kisebbségi képviselet feltételeinek biztosításáról sem.
A jogszabály több tétele diszkriminatív, illetve pusztán deklaratív jellegű, ami önkényes értelmezésre adhat módot. Több fogalom értelmezése továbbra is tisztázatlan. Ez elsősorban az anyanyelvű oktatásnak az államnyelv melletti érvényesítési joga esetén további kérdéseket vet fel.
A törvény továbbra sem tesz eleget a Velencei Bizottság minden ajánlásának, nem biztosítja a kisebbségek részére az Alkotmányban, illetve más nemzetközi dokumentumokban garantált jogait, s nem állítja vissza a korábban meglévő kisebbségi jogok teljességét.
Bízva abban, hogy e törvénymódosítás csak az első lépés a kárpátaljai magyarságot korábban megillető nemzetiségi jogok teljességének helyreállítása folyamatában, a KMKSZ hatályos programjának megfelelően továbbra is támogatja Ukrajna Európához történő felzárkózását. Kívánjuk, hogy Ukrajna legyen olyan európai, demokratikus jogállam, melyben tiszteletben tartják az emberi és nemzetiségi jogokat.
A Legfelső Tanács még ezen a héten elfogadhatja a nemzetiségi kisebbségekről szóló törvény módosításait annak érdekében, hogy az megfeleljen az Európai Bizottság által az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdésére vonatkozó kritériumoknak – jelentette ki Olga Sztefanisina európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettes, számolt be kedden az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A kiadvány szerint Sztefanisina ezt azután nyilatkozta, hogy Párizsban találkozott Laurence Boon európai ügyekért felelős francia államtitkárral. Mint a kormányfőhelyettes megjegyezte, hogy az ukrán parlamenti képviselők úgy döntöttek, hogy nem halogatják a döntést, hogy ne adjanak lehetőséget a találgatásokra arról, hogy Ukrajna képes-e módosítani a jogszabályait az uniós követelményeknek megfelelően.
„Először is, a nemzeti közösségekkel kommunikáltunk, közel egy év volt a párbeszédre, és megértettük az elvárásaikat, az igényeiket – és ez a törvény kielégíti őket. A bizottság következtetéseit is figyelembe veszi, vagyis megoldást találtunk a legfájóbb kérdésekre” – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes. Hozzátette: az oktatási jogszabályok változásairól is szó van, amelyek „világosabb megközelítést biztosítanak az oktatási folyamathoz azokban az iskolákban, ahol az oktatás a nemzetiségi kisebbségek nyelvén folyik”.
„Mindazonáltal úgy döntöttünk, hogy további biztosítékokat hozunk létre, amelyek megakadályozzák az orosz narratívák és propaganda beszivárgását. Ezek bizonyos korlátozások az agresszor ország, a megszálló ország államnyelvére vonatkozóan. Ez vörös fonalként megy keresztül a törvénytervezeten” – összegezte Olga Sztefanisina.
[type] => post
[excerpt] => A Legfelső Tanács még ezen a héten elfogadhatja a nemzetiségi kisebbségekről szóló törvény módosításait annak érdekében, hogy az megfeleljen az Európai Bizottság által az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdésére vonatkozó kritériumoknak – jelentet...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1701775860
[modified] => 1701775853
)
[title] => A Legfelső Tanács még a héten elfogadhatja a nemzetiségi kisebbségekről szóló törvény módosításait – Sztefanisina
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=97165&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 97165
[uk] => 97169
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 84578
[image] => Array
(
[id] => 84578
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/sztefanisina-1.jpg
[original_lng] => 29390
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/sztefanisina-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/sztefanisina-1-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/sztefanisina-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/sztefanisina-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/sztefanisina-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/sztefanisina-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/sztefanisina-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1701769743:2
[views_count] => 1507
[_thumbnail_id] => 84578
[_edit_last] => 5
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 11
[3] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Kiemelt téma
[3] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 245903
[1] => 28537
[2] => 549
)
[tags_name] => Array
(
[0] => nemzeti kisebbségek
[1] => Olha Sztefanisina
[2] => törvény
)
)
[2] => Array
(
[id] => 91604
[content] =>
Kijevben tárgyalt Ukrajna európai uniós csatlakozásával kapcsolatban az Európai Unió szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztosa, Várhelyi Olivér. Megbeszélést tartott többek között Ruszlan Sztefancsuk házelnökkel, valamint a nemzeti kisebbségek vezetőivel, közöttük a KMKSZ és a Kijevi Magyarok Egyesületének vezetőivel is. Az uniós biztos megállapítása szerint vannak még további tennivalók, de Kijev a csatlakozásához szükséges hét feltétel közül néhányban jó eredményeket ért el. A korrupció, a pénzmosás és az oligarchák elleni küzdelem, valamint a nemzeti kisebbségek védelme terén feladatok várnak még az országra.
Az uniós biztos kijevi programjának részeként, október 2-án az uniós külügyminiszterek fórumának is helyet adó Interkontinentál Szállóban találkozott az ukrajnai nemzeti kisebbségek érdekvédelmi szervezeteinek képviselőivel. Ezen a találkozón többek között a magyar, a román, a bolgár és a lengyel kisebbségi szervezetek képviselői voltak jelen. Bennünket, magyarokat Barta József, a KMKSZ alelnöke és Petneházy Gyula, a Kijevi Magyarok Egyesületének elnöke képviselt. A megbeszélésen elhangzottakról telefonon Barta Józsefet kérdeztük: „A találkozón mellettünk a román, a bolgár és a lengyel kisebbség képviselői kaptak szót, elmondhattuk, hogyan látjuk nemzeti közösségeink helyzetét a kialakult jogi környezetben. A mi álláspontunk teljesen egybehangzó volt Petneházy Gyuláéval, aminek a lényege az, hogy a kisebbségi jogaink rendezése terén két lehetőséget kínálunk fel.
Az egyik, amit évek óta mondunk: visszakérjük azokat a jogokat, amelyekkel korábban rendelkeztünk, ezek alkotmányos jogok, illetve rögzítve vannak Ukrajna nemzetközi szerződéseiben, kötelezettségvállalásaiban. Ráadásul ezek megfelelnek az európai normáknak is, amelyekkel kapcsolatban a Velencei Bizottság is megtette a javaslatait. Tehát nem kérünk újat, csak a korábban meglévő, de az utóbbi években elfogadott, az oktatás, a média és a nyelvhasználat területét szabályozó jogszabályok által csorbított jogaink visszaadását. Azt Várhelyi is megerősítette, hogy az Európai Unióban is úgy látják, hogy a Velencei Bizottság javaslatainak megfelelően kell rendeznie ezeket a kérdéseket Ukrajnának.
A másik lehetőség ugyancsak jó lenne a számunkra. Augusztus 2-án, amikor Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke Beregszászban járt, és velünk, a magyar kisebbség képviselőivel is találkozott, akkor tett egy nagyon fontos ígéretet. Azt mondta, hogy Ukrajna hajlandó garantálni a területén élő nemzeti kisebbségeknek ugyanazokat a jogokat, amelyeket az anyaországaikban az ukrán kisebbségnek megadnak. Konkrétan Magyarországról is beszélt, hogy a kárpátaljai magyaroknak Ukrajna megadja mindazokat a jogokat, amelyekkel rendelkeznek a Magyarország területén élő ukránok. Ezt az állítását Zelenszkij elnök úr megerősítette augusztus 23-án, amikor Kijevben találkozott Novák Katalin magyar köztársasági elnökkel. Mi összegyűjtöttük, hogy milyen jogokat biztosítanak Magyarországon a nemzeti kisebbségek számára, mit garantál az Alaptörvény, illetve az annak alapján kidolgozott törvények és szabályozások. Számunkra ez is jó lenne, mert ez jóval több jogot biztosítana, mint amivel mi korábban valaha is rendelkeztünk. Ezeket a javaslatokat tudnánk elfogadni, ezt volt lehetőségem kifejteni, illetve angol és ukrán nyelven leírva is átadtam az uniós biztosnak. Ezt kérjük, ehhez ragaszkodunk.
Várhelyi Olivér elmondta, hogy komoly szándék látszik Ukrajna vezetése részéről arra, hogy az európai uniós csatlakozást megelőző, komoly tárgyalások előtt ezt a kérdést is rendezzék.
Mi jeleztük, örülünk annak, hogy megalakult egy munkabizottság az oktatási problémák rendezése céljából, amelynek budapesti ülésén történtek pozitív előrelépések. Annak is örülünk, hogy egy évvel elhalasztották az oktatási törvény hetedik cikkelyének hatálybaléptetését a mi vonatkozásunkban. Ezzel időt nyertünk, amit az általunk nehezményezett kérdések rendezésére lehet felhasználni” – fogalmazott a KMKSZ alelnöke, aki kiemelte még: „Mi teljes mértékben támogatjuk Ukrajna eurointegrációs törekvéseit. Szeretnénk, ha ez minél hamarabb bekövetkezne. Ugyanakkor ragaszkodunk a kisebbségi jogaink megőrzéséhez, hisz mi továbbra is Ukrajnában élő magyaroknak tartjuk magunkat. A magyar közösség teljesíti minden állampolgári kötelezettségét, több száz kárpátaljai magyar harcol az ukrán hadsereg soraiban, sajnos közülük már több tucat katonát el kellett temetnünk. Részt veszünk a kelet-ukrajnai menekültek fogadásában, ellátásában, itteni életük megszervezésében. Segítünk a nálunk sokkal nehezebb helyzetben lévő ukrajnai régióknak és az itt maradt rászorulóknak. Tehát mindenben lojálisak vagyunk a hatalommal, mi, kárpátaljai magyarok az állampolgári mellett az emberi kötelezettségeinknek is eleget teszünk, de az elvett jogaink visszaszerzéséért síkra szállunk. Az ukrán politikai elitnek nem elítélni kellene, hanem megérteni bennünket, és mivel az általunk kért jogok biztosítására van lehetőség, ezeket vagy törvénymódosításokkal, vagy kétoldalú szerződésekkel biztosítani kell” – jelentette ki a Kijevben tartózkodó Barta József.
A Legfelső Tanács csütörtökön elfogadta a nemzeti kisebbségeiről (közösségeiről) szóló törvény módosításait, amelyek értelmében az egy tömbben élő nemzeti kisebbségek lakóhelyén engedélyezettek a nyilvános rendezvények a kisebbségek nyelvén, kivéve az oroszokat – számolt be az rbc.ua hírportál Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint a 9610. számú törvénytervezet indokolása utal arra, hogy a Velencei Bizottság júniusban közzétette a 2022 decemberében elfogadott törvénnyel kapcsolatos ajánlásait, amelyek főként egyes normák összhangba hozását szorgalmazták az emberi jogokról szóló 1950. évi európai egyezmény rendelkezéseivel, a nemzeti kisebbségek védelméről szóló 1995. évi keretegyezménnyel, az 1992. évi Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájával.
„A jogszabály megfelelő módosítása lehetővé teszi az állam számára, hogy végrehajtsa az Európai Bizottság egyik fontos ajánlását azzal összefüggésben, hogy Ukrajna megszerzi az Európai Unió teljes jogú tagjának státuszát” – áll az indokolásban.
A törvény a nemzeti kisebbségek (közösségek) fogalmának aktualizált meghatározását tartalmazza, amely inkluzív megközelítésen alapul, és összhangban van a nemzeti kisebbségek védelméről szóló 1995. évi keretegyezménnyel.
A törvény szerint: „Ukrajna nemzeti kisebbsége (közössége) Ukrajna állampolgárainak állandó csoportja, akik nem etnikai ukránok, Ukrajna területén élnek annak nemzetközileg elismert határain belül, akiket közös etnikai, kulturális, történelmi, nyelvi és/vagy vallási kötelék köt össze, tudatában vannak az ehhez való tartozásuknak, hajlandóságot mutatnak nyelvi, kulturális, vallási identitásuk megőrzésére és fejlesztésére”.
A törvény értelmében a nemzeti kisebbséghez (közösséghez) tartozó személyek számára szervezett nyilvános rendezvények (találkozók, konferenciák, gyűlések, kiállítások, továbbképzések, szemináriumok, tréningek, beszélgetések, fórumok, egyéb nyilvános rendezvények) az adott nemzeti kisebbségek (közösségek) nyelvén tarthatók.
A nemzeti kisebbséghez (közösséghez) tartozó személyek által szervezett és lebonyolított kulturális-művészeti, szórakoztató vagy látványrendezvények az érintett nemzeti kisebbség (közösség) nyelvén is lebonyolíthatók.
Ezen túlmenően a belső és külső reklámok terjesztése, valamint a helyi kvótának megfelelő audio- és audiovizuális médiában állami nyelven előadott, az adott nemzeti kisebbség nyelvére szinkronizált reklám terjesztése megengedett azokon a településeken, ahol hagyományosan nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek élnek.
Ezek a rendelkezések nem vonatkoznak a Legfelső Tanács által agresszorként vagy megszállóként elismert állam állami (hivatalos) nyelvére, vagyis az orosz nyelvre.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) a Velencei Bizottság és a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája Szakértői Bizottsága által megfogalmazott ajánlásokkal összhangban támogatja A nemzeti kisebbségekről (közösségekről) Ukrajnában című törvény érdemi megváltoztatására, a kisebbségek jogainak bővítésére irányuló törekvéseket. Ugyanakkor nem tartjuk korrekt hozzáállásnak, hogy a törvény módosítási javaslatait csak közvetlenül a megbeszélés előtt juttatják el hozzánk, ami lehetetlenné teszi annak mélyreható jogi elemzését, illetve érdemi módosító javaslatok kidolgozását és megküldését. A magunk részéről sajnálatosnak tartjuk, hogy a kisebbségi törvény közel egyéves megvitatása során korábban megküldött építő jellegű javaslataink közül egyetlen egy sem került be a módosító indítványba. Ugyancsak sajnálatos, hogy a törvénymódosítás szeptember közepére tervezett elfogadása – a rövid határidőkre való tekintettel – nem tesz lehetővé érdemi vitát, illetve megfelelően alátámasztott javaslatok benyújtását.
Az Ukrajna etnopolitikai és lelkiismereti szabadság kérdéseivel foglalkozó állami szolgálata (mint a kérdésben illetékes legfelsőbb végrehajtó szerv) és Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa emberjogi, az Ukrajna megszállt területeinek deokupációjával és reintegrációjával, a nemzeti kisebbségek és nemzetiségek közötti kapcsolatok kérdéseivel foglalkozó bizottsága által kidolgozott, a társadalmi megvitatás előtt egy nappal (augusztus 8-án) megküldött törvénymódosító indítvány nagy része pusztán deklaratív jellegű szövegkiegészítéseket tartalmaz, amelyek egyes elemei más jogi dokumentumok dublírozása, illetve olyan meghatározatlan tartalmú fogalmakat használ, amelyek jogérvényesítési relevanciája csekély, ugyanakkor önkényes értelmezést is lehetővé tesz. A törvényalkotó által elkészített módosító indítvány nem veszi figyelembe az Európa Tanács 1201-es ajánlásában foglaltakat. Így például a módosító indítvány elfogadása esetén a törvény 1. cikkéből törölték a nemzeti kisebbségek meghatározásának egyik fontos ismérvét, azaz hogy annak képviselői „hagyományosan Ukrajna területén, annak nemzetközileg elismert államhatárai között élnek”. Ebből kifolyólag Ukrajna valamennyi állampolgára, aki nem etnikai ukrán (vagy az őshonos népek tagja), a nemzeti kisebbségek kategóriájába fog tartozni. Meglátásunk szerint a tervezet több passzusa diszkriminatív, illetve sérti az alapvető emberi jogokat is, éppen ezért javasoljuk azok átdolgozását és/vagy törlését.
Egészében véve a módosítási javaslat nem állítja vissza a kisebbségek Ukrajna Alkotmánya által garantált jogainak összességét, mi több, nem szolgálja érdemben a korábban meglévő kisebbségi jogok visszaállítását sem.
Az alapvető jogok tiszteletben tartása, valamint a kisebbségek és jogaik védelme alapvető fontosságú az uniós csatlakozási folyamatban – jelentette ki Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztos Brüsszelben kedden.
Várhelyi Olivér, az Európai Parlament kisebbségi munkacsoportjának szervezésében a kisebbségi jogok az uniós bővítési folyamata témájában tartott konferencián emlékeztetett: a bővítés feltételei között szerepel az uniós alapértékek és elvek, köztük az emberi jogok védelme.
A nemzeti kisebbségek védelme ugyanolyan érték, mint bármelyik más uniós alapérték – húzta alá.
Segíteni kell, hogy a csatlakozásra váró országok magukénak érezzék az uniós értékeket, és segíteni kell azt, hogy mindezen elkötelezettség visszaköszönjön a nemzeti jogszabályokban is. Ahhoz, hogy a kisebbségek hozzájárulnak egy adott állam teljességéhez, egyenlő eljárásra, jogaik, vallásuk és meggyőződésük teljes elismerésére van szükség – mondta.
A csatlakozásra váró országoknak tudatosítaniuk kell, hogy az uniós értékek tiszteletben tartása nem csak a csatlakozási folyamat ideje alatt, hanem teljes jogú taggá válásuk után egyaránt szükséges – emelte ki.
Ukrajnával kapcsolatban Várhelyi Olivér azt mondta, a konfliktus megnehezíti az országban és a szomszédos államokban élő kisebbségek helyzetét. Az Ukrajnának nyújtott, az uniós követelmények végrehajtását célzó támogatás az országban élő kisebbségek megsegítését is jelenti – húzta alá.
A bővítési folyamatnak segítenie kell a kisebbségeket abban, hogy még jobb körülmények között élhessenek az országban – tette hozzá.
A magyar uniós biztos közölte ugyanakkor, Ukrajna esetében komoly, megoldásra váró problémák vannak, köztük a kisebbségi oktatás, a kisebbségi nyelvhasználat kérdése. Mindezen problémákat a kisebbségekkel együtt kell megoldani – húzta alá.
„Ha a kisebbségek boldogok abban az országban, ahol élnek, akkor biztosak lehetünk abban, hogy a megfelelő megoldást sikerült megtalálnunk” – tette hozzá Várhelyi Olivér.
Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselőcsoportjának elnöke beszédében azt mondta, az elmúlt húsz év tapasztalatai azt mutatják, hogy a hagyományos nyelvi és nemzeti kisebbségek jogainak szavatolását a csatlakozási folyamat során lehet biztosítani.
„Brüsszelben gyakran látjuk, hogy nincsenek tisztában az Ukrajnában élő magyar, román, bolgár kisebbségek helyzetével, ezért is fontos, hogy felhívjuk Európa figyelmét a jogfosztó és diszkriminatív gyakorlatokra” – fogalmazott.
A politikus kijelentette: Ukrajna csak úgy csatlakozhat az Európai Unióhoz, ha tiszteletben tartja az alapvető emberi jogokat, és egyenjogú állampolgárként tekint az országban élő nemzeti kisebbségekre. Éppen ezek a közösségek lehetnének a legelkötelezettebb támogatói Ukrajna uniós perspektívájának. A nemrégiben elfogadott, a kisebbségek jogait csorbító ukrán törvények azonban nem ezt segítik elő – emelte ki.
Ukrajna uniós csatlakozásának előfeltételének kell lennie a kisebbségi és nyelvi jogok biztosítása. Ehhez első lépésnek pedig a nemzeti kisebbségek korábban birtokolt jogainak maradéktalan visszaállításának kell lennie – hívta fel a figyelmet Gál Kinga.
Bocskor Andrea, a Fidesz EP-képviselője azt mondta, az Ukrajnában élő kisebbségek támogatják az ország uniós csatlakozási folyamatának megindítását. A kisebbségek pozitívan állnak a többséghez és elvárják, hogy teljes jogú, egyenlő állampolgárként élhessenek szülőföldjükön.
Fontosnak nevezte, hogy a kisebbségek jogainak kérdése megnyugtató módon rendeződjön, a 2022 decemberében elfogadott nemzeti kisebbségekről szóló törvény ugyanis nem tekinti partnernek a nemzeti kisebbségi közösségeket. Nem szavatolja ugyanazokat a jogokat, amelyeket a korábbi törvények biztosítottak. Nem csak a közösségi jogokat veszi el, hanem beszűkíti az egyéni lehetőségeket is – hívta fel a figyelmet.
„Senki sincs az ellen, hogy az állam nyelvét meg kell tanulni, de nem az anyanyelv helyett, vagy annak rovására. Ezért arra kérjük az Európai Unió intézményeit, hogy ezt belátva segítsenek visszatérni a korábbi jogok biztosításához” – tette hozzá Bocskor Andrea.
Vincze Loránt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) európai parlamenti (EP-) képviselője beszédében hangsúlyozta, a kisebbségek nem veszélyeztetik a többségi társadalmat, a kisebbségi nyelvek használata nem fogja sosem elnyomni a többségi nyelvet. A kisebbségek nyelvhasználatának biztosításához jogi rendszerre van szükség, amely segít megőrizni a kisebbségek identitását.
„A kisebbségeknek meg kell őrizniük identitásukat, jogaik védelme pedig állami kötelesség” – fogalmazott Vincze Loránt.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke beszédében arra emlékeztetett, hogy Ukrajna függetlenné válását követően, az 1992-ben megszerzett, európai mértékkel mérhető törvény széleskörű jogokat biztosított a kisebbségek számára. Azokat azonban a nemrégiben elfogadott oktatási, a nyelvtörvény, majd pedig a kisebbségi törvény hatálybalépésével az ukrajnai kisebbségek elvesztették.
„Azt kérjük, hogy állítsák vissza jogainkat Ukrajna nemzetközi kötelezettségeivel összhangban” – fogalmazott.
A kárpátaljai kisebbség reménykedik abban, hogy az uniós csatlakozási folyamat során a kisebbségi jogokat helyreállítják, ugyanis az Európai Unió értékközösség, aminek részét képezi a kisebbségi jogok szavatolása – tette hozzá Brenzovics László.
Russia’s barbaric attacks continue, killing & terrorising civilians: attack on hospital in #Dnipro, now #Kyiv on dawn of #KyivDay. RU leadership & perpetrators will be held accountable. We remain committed to help Ukraine defend itself.#Accountability#WarCrimes#СлаваУкраїні
A meeting on the export of our agricultural products. We believe in the agreement with the European Commission, but we are preparing for any scenario.
Our position is clear: blocking exports by land after September 15, when the relevant restrictions expire, is unacceptable in… pic.twitter.com/mBtLmYADyC
The European Council has decided to open accession negotiations with Ukraine & Moldova. #EUCO granted candidate status to Georgia. And the EU will open negotiations with Bosnia and Herzegovina once the necessary degree of compliance with the membership criteria is reached and…
