Az osztrák kancellár összehívta a Nemzetbiztonsági Tanácsot az orosz kémtevékenységek miatt. Ausztria ugyanis az elmúlt évtizedek legnagyobb kémbotrányával néz szembe, miután egy volt hírszerző tiszt letartóztatása során kiterjedt orosz beszivárgásra találtak bizonyítékot.
Egisto Ottot március 29-én tartóztatták le Ausztriában egy 86 oldalas letartóztatási parancs iránymutatására, amit megszerzett az Associated Press. A hírügynökség a dokumentumban számos bűncselekmény gyanúját találta, köztük az orosz FSZB beszivárgását az osztrák hírszerzésbe. Az ügyből hatalmas kémbotrány kerekedik.
Hogyan és kinek kémkedett Egisto Ott?
A rendőrség szerint a volt magas rangú osztrák hírszerző és titkosügynök-vezető mobiltelefon-adatokat adott át az orosz hírszerzésnek, segített kitervelni egy betörést egy híres újságíró lakásába, és „javítási javaslatokat” tett egy orosz megrendelésre történt németországi gyilkosság után.
A gyanúsítás alapkoncepciója az, hogy Ott 2017 és 2021 között bizalmas információkat adott át Jan Marsaleknek, egy szökésben lévő osztrák kollégájának. Marsalek a Wirecard volt vezérigazgatója, akit csalás gyanújával köröznek a német pénzügyi vállalat 2020-as összeomlása óta. Az elfogatóparancs szerint a britek közvetlenül kapcsolatba hozták Marsaleket az orosz hírszerző ügynökséggel, az FSZB-vel. A német és osztrák média szerint Marsalek feltehetően legalább 2014 óta kapcsolatban áll az orosz hírszerzéssel, és jelenleg Oroszországban tartózkodhat.
Ott a BVT-nél Martin Weiss, az osztrák hírszerzés korábbi vezetője alatt szolgált és a hatóság szerint „szoros barátságot” ápoltak egymással. A letartóztatási parancs alapján Weiss volt az, aki hírszerző ügynökségtől való 2018-as távozása után a Wirecardnak dolgozott és továbbította Ottnak az orosz ügynökök és Marsalek utasításait.
Az osztrák elfogatóparancs szerint Ott többször kutatott nemzetközi rendőrségi adatbázisokban, valamint megkereste az olasz és a brit kollégáit azért, hogy érzékeny információkat gyűjtsön Oroszországnak disszidensekről, üzletemberekről és egy volt FSZB-ügynökről. A hatóság szerint a férfi a schengeni övezet információs rendszeréből is lekért adatokat, hogy megtudja, orosz ügynökök és a Wirecard korábbi alkalmazottait körözik-e, továbbá vonatkoznak-e rájuk utazási korlátozások. Ott megszerezte három magas rangú osztrák belügyminisztériumi tisztviselő mobiltelefonját is, amelyek adatait átadta az oroszoknak, továbbá egy osztrák kormányzati kommunikációra szánt számítógépet is segített eljuttatni az FSZB moszkvai központjába.
Egisto Ott korábban Olaszországban és Törökországban végzett hírszerzést, majd az osztrák beépített ügynökök vezetőjeként is szolgálatot teljesített. A férfit 2017-ben eltanácsolták a BVT-től, mivel már akkor felröppent a hír, hogy információkat adhatott át az oroszoknak. Ott később az osztrák rendőrakadémián kapott állást. A rendőrség 2021-ben aztán őrizetbe vette az orosz szál kivizsgálása ügyében, ám mivel a bizonyítékok nem voltak elég megalapozottak, egy hónap múlva elengedte. Alig öt héttel azután, hogy Ottot kiengedték az előzetes letartóztatásból, az ügyészek szerint megszerezte Christo Grozev bolgár oknyomozó újságíró bécsi címét és azt megadta Marsaleknek. A dokumentum szerint Marsalek később kiraboltatta a Szergej Szkripal és Alekszej Navalnij eseteit is feldolgozó médiamunkás lakását. Az újságíró később elmenekült Ausztriából, mivel a hatóságok nem tudták garantálni a biztonságát.
Az egyik legnagyobb osztrák kémbotrány bontakozik ki
Thomas Riegler, az Osztrák Hírszerzési, Propaganda- és Biztonsági Tanulmányok Központjának kémszakértője szerint az ügy „az osztrák közelmúlt történetének egyik legnagyobb kémtörténete” lehet.
Az ügy azért különleges, mert egyrészt nemzetközi dimenziója van, másrészt nemcsak kémkedésről, hanem az osztrák politikai rendszerbe való beszivárgásról és az ország belső biztonságának meggyengítéséről is szól.
A pártok egymásra mutogatnak. Karl Nehammer osztrák kancellár keddre összehívta a Nemzetbiztonsági Tanács ülését, hogy fokozhassák az ország ellenálló képességét az orosz beszivárgásra. Az igazságügyi miniszter pedig a kémkedési törvények szigorítását tervezi.
A kémkedést kifejezetten tiltja Ausztria, ha az ellene irányul, ám azt már elnézi, ha annak más országok vagy nemzetközi szervezetek a célpontjai.
Ausztria már a hidegháború idején is egyike volt azon kevés európai államnak, amely katonai semlegességet fogadott, és amit jelenleg is tart. Magyarország szomszédja például nem tagja a NATO-nak és nem is kérte oda a felvételét. Földrajzi helyzetéből és politikai állásfoglalásából kifolyóan az ország és főképp Bécs a külföldi kémtevékenységek gócpontja.
Karl Nehammer osztrák kancellár hétfőn elrendelte a nemzetbiztonsági tanács összehívását április 9-re a néhány éve feloszlatott Alkotmányvédelmi és Terrorizmusellenes Szövetségi Hivatal (BVT) kémkedéssel gyanúsított egyik munkatársának őrizetbe vételével összefüggésben.
„Súlyos vádakról van szó. Egyrészt az igazságszolgáltatásnak most ki kell vizsgálnia a felmerült gyanút. Másrészt értékelni és tisztázni kell a köztársaság biztonsági helyzetét. Elejét kell venni annak, hogy orosz kémhálózatok fenyegessék Ausztriát beszivárgással vagy a politikai pártok és egyéb hálózatok aláásásával, illetve felhasználásával” – jelentette ki Nehammer.
Pénteken hivatali visszaélés és Ausztria sérelmére elkövetett hírszerzési tevékenység címén előállították Egisto Ottot, a BVT volt munkatársát. Az illetékes bíróság vasárnap elrendelte Ott vizsgálati őrizetét. A gyanúsított tagadta az ellene felhozott vádakat.
Az APA osztrák hírügynökség szerint Ottot Nagy-Britanniából érkezett hírszerzési információ alapján vették őrizetbe, miszerint 2022 nyarán továbbította az osztrák belügyminisztérium három volt vezető munkatársa okostelefonjának klónozott adatait az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak (FSZB).
Klaus Iohannis román államfő összehívta az ország Legfelsőbb Nemzetvédelmi Tanácsát, hogy megvitassák egyebek mellett Oroszország Ukrajna elleni agresszióját, számolt be a román elnök adminisztrációjának sajtószolgálata.
A román nemzetbiztonsági tanács ülésére február 21-én, szerdán kerül sor. A Tanács ülésének napirendjére felkerült a fekete-tengeri térség biztonsági helyzetének alakulása Oroszország Ukrajna elleni agressziójával összefüggésben és annak Romániára gyakorolt következményei.
Ezen túlmenően a találkozó résztvevői megvitatják a védelmi tervezés terén elért eredményeket, különös tekintettel a fegyverkezési programok végrehajtására, valamint a létszám növelésére és a személyi állomány megtartására tett erőfeszítésekre. Szóba kerülnek a nemzetbiztonság egyéb aktuális kérdései is.
A fehérorosz elnök rendeletet készül aláírni arról, hogy államfői jogköreit a nemzetbiztonsági tanács részére engedné át, ha bármilyen okból nem tudná ellátni hivatali teendőit – jelentette be Aljakszandr Lukasenka szombaton.
Lukasenka szerint akadályoztatása esetében a miniszterelnök vezeti a nemzetbiztonsági tanácsot. Ha holnap nem lesz elnök, szavatolni tudják, hogy minden rendben lesz? Nem. Ezért erre az eshetőségre a következő napokban alá fogok írni egy rendeletet a fehérorosz hatalmi struktúráról. Ha például az elnököt lelövik, másnap jogköreit a nemzetbiztonsági tanács veszi át – hangoztatta a fehérorosz elnök Homel megyei munkalátogatása során. Fehéroroszországban az augusztus 9-i elnökválasztást az országot több mint két évtizede irányító Aljakszandr Lukasenka nyerte meg a hivatalos adatok szerint a szavazatok 80,1 százalékával. A valódi győztesnek Szvjatlana Cihanouszkaját elismerő ellenzék szerint meghamisították az eredményeket, és Lukasenkát a Nyugat, ezen belül az Európai Unió sem ismeri el törvényes államfőnek. A választásokat követően tiltakozó megmozdulások kezdődtek, amelyeket a biztonsági erők brutálisan levertek. Több mint 30 ezer tüntetőt tartóztattak le, több tiltakozó életét vesztette, további százak pedig megsérültek. Cihanouszkaja és az ellenzék több vezető tagja is külföldre, főleg Lengyelországba és Litvániába szökött önszántából vagy hatósági kényszerítésre.
During #LublinTriangle meeting we talked with @MorawieckiM & @IngridaSimonyte about military aid & rebuilding ??. We condemned russia's ongoing attacks & war crimes. Grateful to ?? & ?? for their readiness to intensify discussion on inviting ?? to negotiate its joining NATO. 2/2 pic.twitter.com/HeS4uHmwkp
XI JINPING meets LUKASHENKO: "Our friendship is strong, unbreakable. In the context of instability and turbulence of the international situation, China is firmly committed to continuing joint efforts with Belarus to strengthen political mutual trust and practical cooperation in… https://t.co/cnY9JSrmZ8pic.twitter.com/4oV5ykDRUU
Putin (RF) is too predictable. Making a statement about tactical nuclear weapons in Belarus, he admits that he is afraid of losing & all he can do is scare with tactics... Second. He once again states his involvement in the crime. Violating the nuclear non-proliferation treaty...
#Belarus hosting Russian nuclear weapons would mean an irresponsible escalation & threat to European security. Belarus can still stop it, it is their choice.
The EU stands ready to respond with further sanctions.
— Josep Borrell Fontelles (@JosepBorrellF) March 26, 2023
