Magyar–román közös kezdeményezésre az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének monitoring bizottsága egyhangúlag döntött arról, hogy felkéri az ET alkotmányjogi tanácsadó szervét, a Velencei Bizottságot, vizsgálja meg, hogy az ukrán kisebbségvédelmi törvény összhangban áll-e a nemzetközi normákkal – hangsúlyozta Németh Zsolt, az a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke csütörtökön Strasbourgból telefonon nyilatkozva az MTI-nek.
Németh Zsolt felhívta a figyelmet, hogy Ukrajna kötelezettsége ellenére sem folytatott egyeztetést a Velencei Bizottsággal és a nemzeti kisebbségeik képviselőivel, akik azóta hangot adtak elégedetlenségüknek az új törvénnyel kapcsolatban.
A fideszes képviselő szerint ezt az ügyet a Velencei Bizottság prioritásként fogja kezelni, és pár hónap alatt értékelést adhat a törvényről. Kiemelte továbbá, hogy Ukrajnának is elemi érdeke, hogy a kisebbségvédelmet összhangba hozza a nemzetközi normákkal.
„Ukrajna uniós integrációjának alapvető feltétele a nemzetközi kisebbségvédelmi jogszabályoknak való megfelelés, ezt a csatlakozáshoz szükséges koppenhágai kritériumok is előírják” – húzta alá.
(MTI)
[type] => post [excerpt] => Magyar–román közös kezdeményezésre az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének monitoring bizottsága egyhangúlag döntött arról, hogy felkéri az ET alkotmányjogi tanácsadó szervét, a Velencei Bizottságot, vizsgálja meg, hogy az ukrán kisebbségvé... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1674762477 [modified] => 1674762479 ) [title] => Németh Zsolt: Magyarország és Románia együtt fordult a Velencei Bizottsághoz az ukrán kisebbségvédelmi törvény miatt [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=68693&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 68693 [uk] => 68744 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 7267 [image] => Array ( [id] => 7267 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/nemeth-zsolt.jpg [original_lng] => 618982 [original_w] => 1508 [original_h] => 848 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/nemeth-zsolt-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/nemeth-zsolt-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/nemeth-zsolt-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/nemeth-zsolt-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/nemeth-zsolt.jpg [width] => 1508 [height] => 848 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/nemeth-zsolt.jpg [width] => 1508 [height] => 848 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/nemeth-zsolt.jpg [width] => 1508 [height] => 848 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1674807047:8 [views_count] => 1096 [_thumbnail_id] => 7267 [_edit_last] => 5 [translation_required] => 2 [translation_required_done] => 1 [_oembed_76b4966232cb31601e0b3b4acc9fd00b] =>
A meaningful and symbolic visit of President @valstsgriba to Ukraine. Thank you for the principled defense and political support, for the clear understanding that the aggressor cannot be given a single chance. Ukraine and all of Europe will win! pic.twitter.com/2QT4OUO8sr
Megerősítette hétfőn alelnöki tisztségében Németh Zsoltot, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnökét az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE), a fideszes képviselő 2016 óta tölti be ezt a pozíciót. Németh Zsolt az MTI-nek adott nyilatkozatában azt is közölte, hogy a közgyűlés szakbizottságai újraalakultak, a politikai bizottság elnöki tisztségét a következő egy évben szintén ő tölti be. A PACE elnökének ismét Tiny Kox holland szocialista politikust választották.
Németh Zsolt elmondta továbbá, hogy 18 év után idén május 15–16-án tartják meg a negyedik ET-csúcstalálkozót, miután a közelmúltban a szervezet az ukrajnai háborúra tekintettel újabb tanácskozást szorgalmazott.
My Website
Mint mondta, a találkozó legfontosabb témája az lesz, milyen módon tud az Európa Tanács szerepet vállalni a háború okozta problémák rendezésben a megváltozott nemzetközi környezetben, és hogyan tud jobban alkalmazkodni az „összeurópai valósághoz”. Hozzátette, hogy fontos arról is tanácskozni, hogy az ET milyen munkamegosztásban működjön együtt az Európai Unióval, különösen a nemzeti kisebbségek védelme terén, ahol „a demokratikus biztonság megteremtése közös feladat”.
A képviselő felhívta a figyelmet, hogy Ukrajna uniós csatlakozási folyamata terén nagy hangsúlyt kell helyezni a kisebbségvédelmi normák teljesítésére, ezeket a tagfelvételhez szükséges koppenhágai kritériumok is előírják. Hangsúlyozta, hogy egy olyan ország, amely nem biztosítja a kisebbségi jogok védelmét, nem válhat EU-taggá.
Azzal a javaslattal kapcsolatban, hogy nemzetközi különbíróságokat kellene létrehozni az orosz rezsim háborús bűneinek feltárására, Németh Zsolt kijelentette: Magyarország a háború kezdete óta azon az állásponton van, hogy a háborús bűnök nem maradhatnak megtorlatlanul, jogtechnikai kérdés, hogy erre milyen intézményi keretben kerül sor.
Az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének (PACE) magyar delegációja elfogadhatatlannak tartja a civileket célzó és a humanitárius jogokat teljes mértékben figyelmen kívül hagyó durva orosz támadásokat az ukrajnai városok ellen – jelentette ki Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke az MTI-nek adott telefonos nyilatkozatában.
Németh Zsolt elmondta: a PACE magyar delegációja csatlakozott az Európa Tanács három vezetője által kiadott hétfői nyilatkozathoz: Marija Pejcinovic-Buric, a strasbourgi szervezet főtitkára, Tiny Cox, a PACE és Simon Coveney, az ET Miniszteri Bizottságának elnöke állásfoglalásában elítélte az ukrajnai városok ellen végrehajtott orosz légicsapásokat, és felhívták a figyelmet, hogy a nemzetközi jog ilyen súlyos megsértése nem maradhat büntetlenül.
Németh Zsolt arról is beszélt, hogy a PACE egyik legfontosabb témája ezen a héten Strasbourgban a negyedik ET-csúcstalálkozó megszervezésének előkészületei. Mint mondta, az ET utoljára 2005-ben tartott csúcstalálkozót, de a szervezet az ukrajnai háborúra való tekintettel újabb tanácskozást szorgalmaz. Elmondta azt is, hogy a közgyűlésen kezdeményezte, hogy készüljön jelentés az ET és az Emmanuel Macron francia elnök által idén májusban kezdeményezett Európai Politikai Közösség (EPC) viszonyáról. A fideszes képviselő szerint fontos, hogy az Európa Tanács kiegészítő szervezetként működjön együtt az EPC-vel, és ne riválisként lépjen fel.
Németh Zsolt szerint továbbá az ET-nek az elkövetkező időszakban hosszú távú feladata lesz, hogy szerteágazó eszközrendszerének segítségével támogassa a nyugat-balkáni országokat a jogállamisági normák kialakításában. „Az ukrajnai háború új lendületet adott a szomszédság- és bővítéspolitikának, ebben a folyamatban az ET kitüntetett szerepet játszhat” – hangsúlyozta.
Met PM @NicolaeCiuca & thanked him for #Romania’s important contributions to our security at this critical time. We addressed #Russia’s absurd allegations that #Ukraine is preparing a dirty bomb. Russia must not use false pretexts to further escalate its illegal war in Ukraine. pic.twitter.com/qLHvhkkFDg
Az Európai Unió minden jel szerint rendkívül komoly vesztese az Ukrajnában zajló háborúnak – jelentette ki a Magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a XXXI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor pódiumbeszélgetésén szerdán Tusnádfürdőn.
Fotó: MTI/Veres Nándor
Németh Zsolt a háború és Közép-Kelet-Európa viszonyáról tartott beszélgetésen azt mondta, Európa feje fölött az euróárfolyam, az infláció és az energiaárak emelkedése szempontjából „nagyon sűrű fellegek” gyülekeznek, ehhez társul a nemzetközi diplomáciában tapasztalható káosz.
Ebben a helyzetben Közép-Európa országai – benne például a magyar–lengyel kapcsolatok is – nagyon komoly szakítópróbának vannak kitéve, ezért a térség tagjai csak akkor tudnak erősek maradni, ha együttműködnek és közösen képviselik érdekeiket – fogalmazott a kormánypárti politikus.
Németh Zsolt előadásában kitért a média szerepére a közép-európai egység megőrzésében és a fegyverszállítások ügyére, illetve a szankciók kérdéskörére is. Kifejtette, hogy a manapság „a hibrid hadviselés részeként működő” média több felületen támadást indított a magyar–lengyel barátság ellen; szavai szerint Lengyelország vonatkozásában egyfajta „Amerika-barátság” sztereotípiája figyelhető meg a magyar médiában, ennek ellenpéldája, a magyar „oroszbarátság” pedig a lengyel sajtóban jelent meg.
Mindkét országban szabad a média, szabadabb, mint sok nyugat-európai országban, ugyanakkor a nem megfelelő viszony esetén nagyon be tudja korlátozni egy országnak a politikai mozgásterét – figyelmeztetett.
A fegyverszállításokkal kapcsolatban Németh Zsolt egyértelműsítette, hogy Magyarország és Lengyelország ebben a kérdésben két szélső álláspontot képvisel. A lengyelek az áldozatot, Ukrajnát segítik fegyverekkel, míg Magyarország – Kárpátalja békéjének megőrzése érdekében – az aktív békepolitikát szorgalmazza – hangoztatta.
Megjegyezte, ugyanez a két szélső pólus figyelhető meg a szankciókat érintően is, a magyar fél szerint a korlátozások csak hosszú távon hatnak, eredményük csak hónapok, esetleg évek múlva mutatkozik meg, holott a háború hatásai már most érezhetőek az egész kontinensen.
A két, egymástól eltérő álláspont ellenére lényegében csak politikai „eszközvitákat” folytatunk, a stratégiai célokat és Közép-Európa haladási irányát tekintve nincs vita Magyarország és Lengyelország között – vélekedett a külügyi bizottság elnöke. Németh Zsolt megerősítette, a közös cél egy független, az Európai Unióhoz tartozó Ukrajna megteremtése, amely integrálódik a térség működésébe.
Ehhez azonban béke kell, ezért szükséges a minél gyorsabb békekötés, fegyverszüneti megállapodás a háborús felek között – hívta fel a figyelmet. Németh Zsolt szerint a két ország vitás kérdéseit tisztázni kell, amiben egyetértenek, abban össze kell fogniuk, a véleménykülönbség esetén pedig fontos, hogy ne akadályozzák, hanem segítsék egymást a saját érdekek mentén történő politizálásban.
Hangsúlyozta, Közép-Európát nem temetheti és nem is fogja maga alá temetni ez a háború, mint ahogyan a magyar–lengyel barátságot sem, utóbbiban viszont „komoly odafigyelésre” van szükség. Németh Zsolt összegzésében arra hívta fel a figyelmet, a két ország kapcsolataiban egyértelművé kell tenni az „eszköz- és a célviták” közötti különbséget, és a célokban kell megtalálni az egységet.
Bakk Miklós, a Sapientia Egyetem oktatója (b1), Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke (b2), John O’Sullivan, a Danube Institute elnöke (k), Jerzy Snopek, Lengyelország volt budapesti nagykövete, (j2), Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője (j1) a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban az erdélyi Tusnádfürdõn 2022. július 20-án. Fotó: MTI/Veres Nándor
A pódiumbeszélgetésen Bakk Miklós, a Sapientia Egyetem oktatója a magyar–lengyel kapcsolatok múltjáról és jelentőségéről, Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője az orosz–ukrán háború eddigi fejleményéiről, míg Jerzy Snopek korábbi budapesti lengyel nagykövet az ukrán háborúval kapcsolatos lengyel álláspontról tartott előadást.
Az ukrajnai háború megítélésének eltérő hangsúlyai próbára teszik a történelmi magyar–lengyel barátságot. Mértéktartásra van szükség, nem feledve, hogy az ukrán nép európai integrációja közös érdek, s ennek keretében kell a kárpátaljai magyarság jogait is garantálni.
A magyar parlamenti többség külpolitikája egyszerre áll a nemzeti összetartozás, a jó szomszédság, a magyar–lengyel barátság és az euroatlanti szövetség talaján, amelyek egyaránt a magyar államrezon elidegeníthetetlen részei. Mivel az ukrajnai háború kapcsán hazánk és nemzetünk helyzetéből következő érdekeinket következetesen képviseljük, időnként vitáink keletkeznek, nemcsak Kijevvel, hanem Varsóval vagy akár Washingtonnal is.
Nem azonosulhatunk azonban egyetlen olyan narratívával sem, amelyik antagonizálja a magyar–lengyel vagy a magyar–ukrán viszonyt, vagy szembehelyezi a magyar közvéleményt a NATO-val.
Ezt azért fontos egyértelművé tenni, mert a jelenlegi feszült helyzetben tombolnak az érzelmek, nemcsak külföldön, hanem Magyarországon is. Mivel – ellentétben egyes híresztelésekkel – hazánkban szinte korlátlan a sajtószabadság, mindez a sajtóban is minden kontroll nélkül csapódik le. A jobboldali, konzervatív sajtóban is, sőt, csak ott igazán. Az érthetően, de nem mindig bölcsen indulatos publicisztikákat azonban nem szabad összekeverni a megválasztott parlamenti többség és az általa hamarosan felhatalmazásra kerülő kormány higgadt, megfontolt és racionálisan hazafias politikájával.
A magyar–lengyel taktikai szóváltásokon felindulva például a minap az egyik nagy tekintélyű konzervatív hetilapban egy publicisztika szerzője „a civilizáció sírásóinak” nevezte a lengyeleket, akik szerinte háborút akarnak kiprovokálni, pedig „felelőtlen provokációikra már többször ráfáztak”. Ez a retorika már-már úgy hangzik, mintha a publicista a második világháború kitöréséért is a lengyeleket tartaná felelősnek. Pedig nyilvánvalóan nem akar egy magát konzervatívnak tartó szerző vagy lap az egykori hitleri és sztálini, s most a Putyin elnök által felmelegített érveléssel azonosulni.
A magyar–lengyel barátság nem azt jelenti, hogy Varsó határozza meg, Magyarország mit és hogyan tehet. Azt viszont jelenti, hogy türelemmel végighallgatjuk egymás érvelését, és kerüljük, hogy rosszat mondjunk vagy akár gondoljunk a másikról. A két ország sok szempontból eltérő helyzetben van, ezért fellépésük is számos területen szükségszerűen eltérő.
A barátság a külpolitikában azt jelenti, hogy amiben lehet, abban össze kell fogni, amiben meg nem, abban igyekezni kell minél kevesebbet ártani egymásnak.
Magyar részről ezért eddig sem bíráltuk, és nem is tervezzük bírálni a lengyel külpolitikát, harmadik országok lengyelellenes narratíváival pedig nem azonosulunk.
Történetileg a magyar kultúrkörben a hazafiságnak mindig része volt a lengyelek iránti barátság. Kifejezett lengyelellenességre pedig csak a nácik és a bolsevikok magyar követői ragadtatták magukat. Utóbbiak a nyolcvanas években folytattak utoljára durva hangnemű sajtó-
hadjáratot a magyar–lengyel barátság ellen. Ezért magára adó tényezőnek nem mindegy, hogy egy-egy megnyilvánulással melyik tradíció folytatójává válik. Mivel a lengyelbarátság a magyar nemzeti identitás része, a magyar hazafiság jegyében szocializálódott parlamenti többség akkor is ki fog tartani a magyar–lengyel barátság mellett, ha egy-egy meghatározó lengyel személyiség – a mai helyzetben szintén tomboló érzelmektől elragadtatva – egy időre demonstratívan hátat fordít ennek a hagyománynak.
Az ukránokkal és az ukrajnai háborúval kapcsolatban különösen sok sületlenséget szülnek az érzelmek, meg talán az orosz dezinformációs törekvések is. A magyar nyilvánosság széles köreiben terjedő sztereotípia például, hogy az ukrán nemzeti törekvések valamifajta oroszellenes amerikai felforgató tevékenység termékei. Valójában elég egy kis világirodalmi vagy filmművészeti tájékozottság ahhoz, hogy az ember megdöbbenjen az ilyen állításokon. Hogy lenne amerikai kreatúra egy olyan nemzet, amelyikkel a lengyelek több száz évre visszamenő, véres konfliktusok sorozatára tekintenek vissza? Ezt a múltat próbálják most megbékélésre, sőt történelmi jelentőségű szövetségre változtatni, aminek a sikeréhez magyar részről csak a legjobbakat kívánhatjuk.
Hasonló történelmi szamárság a második világháborúban hazánkban háborús bűnöket elkövető „felszabadítókat” az ukrán nemzeti törekvésekkel azonosítani, arra hivatkozva, hogy a Vörös Hadseregnek ezt a szárnyát II. Ukrán Frontnak hívták. Valójában ez a „vörös” hadsereg az ukrán nemzetiekkel bánt el a legdurvábban, gyakorlatilag teljes kiirtásukra törekedve.
Figyelembe kell venni, hogy a magyarsággal szomszédos nemzetek közül a legnagyobb az ukrán. Ezért különösen fontos minél alaposabb ismeretekre támaszkodva, és nem az orosz külpolitikai propagandagépezet kliséi alapján gondolkodnunk róluk. Mindenkit csak biztatni tudok, hogy ne csak élelmet és szállást adjunk a menekülteknek, hanem – ha már arra kényszerültek, hogy itt legyenek köztünk – próbáljuk megismerni a kultúrájukat, mindennapi életüket, saját nemzetükről és a világról való gondolkodásukat. Csak ennek alapján léphetünk fel kezdeményezően Ukrajna irányában a jó szomszédság megteremtése érdekében, amelynek a háború után részét kell hogy képezze majd a kárpátaljai magyarok elvett jogainak helyreállítása is.
Fontos, hogy világosan lássuk azt is, mit jelent és mit nem jelent az az állásfoglalásunk, amely szerint „ez nem a mi háborúnk”. Arról van szó, hogy Magyarország nem hadviselő fél, és nem is kíván azzá válni: nem küld katonát, nem szállít és nem enged át területén halált okozó fegyvert. Szó sincs azonban arról, hogy az Ukrajna meghódítására, illetve megcsonkítására tett orosz kísérlet ne sértené zsigerileg a magyar érdekeket. Oroszország ahhoz a nyugati világhoz való csatlakozásban akarja megakadályozni Ukrajnát, amelyhez mi is tartozunk, s mivel Ukrajnában másfél százezer magyar él, elemi nemzetpolitikai érdekünk, hogy Ukrajnának ez a törekvése, bármilyen ambiciózus is, sikerüljön. Ezért is vagyunk elkötelezettek az elsők között Ukrajna EU-csatlakozási folyamatának mielőbbi megkezdése mellett.
Mi több, Putyin elnök a háború előestéjén a világtörténelem legnagyobb tragédiájának nevezte a Szovjetunió széthullását.
A háború kontextusában látni kell, hogy ezzel nem pusztán történészi ambíciókra ragadtatta magát egy politikus, hanem egy nagyhatalom jelentette be – Kárpátalját is érintő – hódító törekvéseit.
Magyar részről igyekszünk Oroszországgal minél kevésbé kiélezni a viszonyunkat, energiapolitikai okokból is, biztonsági megfontolásokból is, a kölcsönös tisztelet hagyományára való tekintettel is.
Az viszont nem érdekünk, hogy a kárpátaljai magyarságnak az orosz érdekszférában, Magyarországnak pedig az orosz érdekszféra tőszomszédságában (esetleg az érdekszféra valamifajta külső, „luxus” körében) kelljen hirtelen találnia magát. Mondjuk ki világosan: a volt Szovjetuniót újra egyesítő orosz birodalom víziója, amely orosz részről ennek a háborúnak a deklarált célja, magyar külpolitikai szempontból teljesen elfogadhatatlan.
Tehát, bár „ez nem a mi háborúnk”, de – tetszik, nem tetszik – ellenünk is folyik, amiben nem vagyunk, nem lehetünk semlegesek. Ilyen értelemben minket is védenek a saját országuk függetlenségéért élet-halál harcot vívó ukrán katonák. Köztük kárpátaljai magyarok is – bár ennek kapcsán némi elégtétellel nyugtázhatjuk a kényszersorozások felfüggesztését Zelenszkij elnök részéről. Sőt, olyan értelemben is védenek minket, hogy az orosz deklarált háborús célok szerint azt is Moszkva akarja megmondani, hogy a közép-európai országok – köztük hazánk – milyen fegyvereket telepíthetnek saját területükre, és milyen csapatokra támaszkodhatnak országuk védelmében. Erről azonban Magyarország hallani sem akar, hiszen ezekben a kérdésekben kizárólag a magyar nép joga dönteni.
A magyar érdek tehát úgy fest, hogy nem érdekünk belesodródni ebbe a háborúba, de érdekünk, hogy a háború mielőbb véget érjen, és úgy érjen véget, hogy az orosz fél nem éri el azokat a céljait, amelyekért a háborút indította. Fontos, hogy olyan véget érjen ez a háború, amely semmilyen értelemben nem igazolja a katonai erőszakot. Ha ugyanis az oroszok számára bármilyen értelemben igazolódik az agresszió, akkor – ők, vagy mások – később is katonailag fognak fellépni céljaikért. Az erőszak bármiféle igazolása ezért elemi módon sértené meg a régió stabilitásához fűződő sarkalatos magyar érdeket.
Emiatt van az, hogy Magyarország, miközben tartózkodik minden olyan megnyilvánulástól, amely hadviselő félként jelenítené meg az orosz–ukrán háborúban, minden egyéb lehetséges eszközzel támogatja a háború mielőbbi olyan lezárását, amely nem igazolja az agressziót. Támogatjuk az EU erőfeszítéseit a békéért, beleértve az Ukrajnába irányuló uniós fegyverszállítást is, valamint történelmünk legnagyobb humanitárius segélyprogramját, illetve az Oroszországgal szemben alkalmazott gazdasági és politikai szankciók széles palettáját.
Egyedül az energetikai kapcsolatok teljes megszakítását nem tudjuk támogatni, mert a háborús helyzettel ellenkezne egy olyan intézkedés, amellyel több kárt okoznánk magunknak, mint az ellenséges hatalomnak. Nem ellenezzük azonban, hogy minden olyan tagállam, amelyik megteheti, szakítsa meg akár teljesen is energetikai kapcsolatait Oroszországgal. Számunkra az a fontos, hogy ez ne legyen kötelező. Szintén nem ellenzünk semmit, ami Oroszország energiapiaci monopolhelyzetének és ezáltal az energiaszállításból származó extraprofitjának megszüntetésére irányul. Álláspontunk szerint a megszállóknak ki kell vonulniuk a megszállt területekről, Ukrajna szuverenitását, területi épségét és az emberi és kisebbségi jogokat Ukrajnában helyre kell állítani, a háborús bűnöket ki kell vizsgálni, elkövetőiket és felbujtóikat kézre kell keríteni és meg kell büntetni, a háborús pusztítás utáni újjáépítést pedig a nemzetközi közösség támogatásán kívül a károkozóknak is fizetniük kell. Mindezt követően az embereknek és a nemzeteknek meg kell békélniük egymással. Sokáig fog sajnos tartani!
Németh Zsolt a Magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke
[type] => post [excerpt] => Az ukrajnai háború megítélésének eltérő hangsúlyai próbára teszik a történelmi magyar–lengyel barátságot. Mértéktartásra van szükség, nem feledve, hogy az ukrán nép európai integrációja közös érdek, s ennek keretében kell a kárpátaljai magyarság j... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1652453460 [modified] => 1652454302 ) [title] => Ukrajnáról és Lengyelországról higgadtan [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=48616&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 48616 [uk] => 48614 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 48617 [image] => Array ( [id] => 48617 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/lengyel-ukran-2.jpg [original_lng] => 137267 [original_w] => 1000 [original_h] => 541 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/lengyel-ukran-2-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/lengyel-ukran-2-300x162.jpg [width] => 300 [height] => 162 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/lengyel-ukran-2-768x415.jpg [width] => 768 [height] => 415 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/lengyel-ukran-2.jpg [width] => 1000 [height] => 541 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/lengyel-ukran-2.jpg [width] => 1000 [height] => 541 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/lengyel-ukran-2.jpg [width] => 1000 [height] => 541 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/05/lengyel-ukran-2.jpg [width] => 1000 [height] => 541 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1652443503:2 [_thumbnail_id] => 48617 [_edit_last] => 2 [views_count] => 1651 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_822eb3ae404847acc6c8e87469bb1124] =>
We are preparing a NEW support shipment to 🇺🇦. 20 M113 armored vehicles, 10 military trucks and 10 SUVs (for demining operations) will be delivered to 🇺🇦 soon! 🇱🇹 Stands together with 🇺🇦! #РазомДоПеремоги
Az Európa Tanács különmegbízottat jelölhet ki az ukrajnai háború diplomáciai úton történő rendezésének elősegítésére – jelentette ki Németh Zsolt, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén a magyar Országgyűlés delegációjának vezetője szerdán Strasbourgban az MTI-nek adott nyilatkozatában.
A közgyűlésnek az ukrajnai háború következményével foglalkozó vitáját követően a politikus elmondta: a strasbourgi szervezet gyorsan, és egységesen reagált a háború kitörésére, ennek az egységnek a fenntartásához a különmegbízotti intézmény hatékonyan hozzájárulhat a 46 tagország közötti nézetek összehangolása révén. Németh Zsolt azt is hozzátette, hogy a konfliktusra mindenképpen diplomáciai megoldást kell találni, amelynek elősegítésére jó alkalmat szolgáltathat egy negyedik ET-csúcs, amelynek keretében a tagországok vezetői irányt mutathatnak egy új európai biztonsági rendszer megteremtéséhez.
Arra is kitért, hogy a háború nem csak diplomáciai és politikai, hanem gazdasági következményekkel is jár: Ukrajnát újjá kell építeni. Erre a nemzetközi közösségnek már most el kell kezdenie felkészülni, az ET ehhez egy újjáépítési alap létrehozását javasolja – tette hozzá Németh Zsolt.
Ugyancsak szerdán a parlamenti közgyűlés felszólította a tagországokat, hogy a lehető legnagyobb nyomást gyakorolják Oroszországra az agresszió azonnali és feltétel nélküli beszüntetése érdekében, továbbá a demokratikus világrend védelmére tett határozott lépéseket sürgetett.
A közgyűlés által elfogadott állásfoglalásban a képviselők leszögezték: Oroszország agressziója a második világháború óta a legsúlyosabb humanitárius válságot idézte elő Európában, kihívások elé állította a világ kormányait, valamint az energiaköltségek meredek emelkedéséhez és az élelmezési bizonytalansághoz vezetett.
„Az Európa Tanács és tagállamainak az orosz agresszióra adott válasza is meghatározza majd az európai történelem jövőjét” – fogalmaztak.
A közgyűlés állásfoglalásában aláhúzta: megdöbbentőnek tartja az orosz fegyveres erők által elkövetett atrocitásokat, és támogat minden olyan erőfeszítést, amelyek célja a nemzetközi emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog Oroszország általi megsértésének kivizsgálása, valamint az agresszor felelősségre vonásának garantálása”.
A közgyűlés azt is javasolta, hogy az Európa Tanács erősítse meg elkötelezettségét a fehérorosz és orosz civil társadalom, az emberi jogok védelmezői, a független újságírók, és a szervezet értékeit és elveit tiszteletben tartó demokratikus erők iránt.
Az Európa Tanács (ET) fontos szerepet tölthet be Oroszország és Ukrajna közötti béke megteremtésében, és az igazságtételben is – hangsúlyozta Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés delegációjának vezetője Strasbourgban az MTI-nek hétfőn adott nyilatkozatában.
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése tavaszi ülésszakát megnyitó vitát követően a politikus elmondta: az ET egységesen és gyorsan reagált a háború kitörésére, kitűnve ezzel a nemzetközi szervezetek sorában. Ennek az egységnek a fenntartása – tette hozzá – fontos feltétele annak, hogy elérjük célunkat, a béke megteremtését. Hangsúlyozta: „a feleknek mielőbb fegyverszüneti megállapodást kell elérni, és vissza kell térni a diplomácia útjára.” Az igazságtétel tekintetében is fontos szerepe van a strasbourgi szervezetnek, hogy megfelelő nemzetközi vizsgálat induljon a háborús bűnök, a népirtás, az emberiesség ellen elkövetett bűntettek feltárásával kapcsolatban – tette hozzá.
Kiemelte továbbá, hogy a 46 ET-tagállamnak fontos célja a harcoló Ukrajnával mutatott szolidaritás, amelyből Magyarország is kiveszi a részét: történetének legjelentősebb humanitárius akcióját bonyolítja le, továbbá Lengyelország után a magyar állam fogadja be a legtöbb menekültet. „Ennek a szolidaritásnak a gyakorlására az elkövetkezendő időszakban is nagy szükség lesz” – hangsúlyozta.
Németh Zsolt köszönetet mondott az Európa Tanács megfigyelőinek az áprilisi magyar országgyűlési választások során elvégzett munkájukért, továbbá „példamutató magatartásnak” nevezte a szervezet hozzáállását a magyar választásokhoz. Mint mondta, „az ET nem avatkozott bele a választási folyamatokba, örvendetes lenne, ha ezt az elkövetkezendő időszakban a többi nemzetközi szervezet is hasonlóképpen közelítené meg.” Véleménye szerint az ET-ben a véleményformálás „egy fokkal közelebb áll a valósághoz, itt lényegesen több tér nyílik a párbeszédre”.
(MTI)
[type] => post [excerpt] => Az Európa Tanács (ET) fontos szerepet tölthet be Oroszország és Ukrajna közötti béke megteremtésében, és az igazságtételben is – hangsúlyozta Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés delegációjának vezetője Strasbourgban az MTI-nek hétfőn adott nyilatk... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1650962700 [modified] => 1650938488 ) [title] => Németh Zsolt: Az ET fontos szerepet tölthet be a béke megteremtésében [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=47277&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 47277 [uk] => 47301 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 7267 [image] => Array ( [id] => 7267 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/nemeth-zsolt.jpg [original_lng] => 618982 [original_w] => 1508 [original_h] => 848 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/nemeth-zsolt-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/nemeth-zsolt-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/nemeth-zsolt-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/nemeth-zsolt-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/nemeth-zsolt.jpg [width] => 1508 [height] => 848 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/nemeth-zsolt.jpg [width] => 1508 [height] => 848 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/nemeth-zsolt.jpg [width] => 1508 [height] => 848 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1650965970:2 [_thumbnail_id] => 7267 [_edit_last] => 5 [translation_required] => 2 [views_count] => 1303 [translation_required_done] => 1 [_oembed_8555e4154817182eaca80ae9d78951d7] =>
Met PM @NicolaeCiuca & thanked him for #Romania’s important contributions to our security at this critical time. We addressed #Russia’s absurd allegations that #Ukraine is preparing a dirty bomb. Russia must not use false pretexts to further escalate its illegal war in Ukraine. pic.twitter.com/qLHvhkkFDg
Németh Zsolt a magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke politikai közösségi oldalán röviden beszámolt Oroszország és Ukrajna háborújával kapcsolatban:
A háborúról 15 európai ország parlamenti külügyi bizottsági elnökeivel közös nyilatkozatot fogadtunk el, melyben felszólítjuk Oroszországot a háborús bűnök azonnali beszüntetésére.
Támogatjuk Ukrajnát a függetlenség és a béke iránti harcukban!
Elmondtam, hogy az EU és a NATO példás egysége Ukrajna legfőbb érdeke, ezért elvárásai során tekintettel kell lennie a tagállamok, így Magyarország biztonságára!
Németh Zsolt a parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke
Úgy tűnik, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió egyik mellékfrontjaként információs háború zajlik a magyar–lengyel barátság ellen is. A lengyel közvéleményben rohamosan terjed az a hamis nézet, hogy a budapesti kormány oroszbarát politikát folytat, és Magyarországon is vannak – ha kevesebb „eredménnyel” kérkedhetnek is –, akik felelőtlen heveskedőnek próbálják beállítani a varsói kormányt. Csak arra tudok biztatni mindkét országban mindenkit, hogy ne engedjen a manipulációnak: a másik ország helyzetét alaposan tanulmányozva próbálja megérteni a magyar és a lengyel Ukrajna-politika közötti hangsúlybeli különbségeket, és vegye észre az azonosságokat is.
Orbán Viktor miniszterelnök rögtön a háború kitörése után bejelentette, hogy az orosz agresszióval olyan helyzet állt elő, amelyben a magyaroknak félre kell tenniük a korábbi évek ukrán kisebbségpolitikája által kiváltott ellenérzéseiket, és minden rendelkezésükre álló eszközzel támogatniuk kell a megtámadott Ukrajnát. Hozzátette, hogy Oroszország egy szuverén ország megtámadásával olyan lépést tett, amilyet semmilyen érv nem igazolhat. Ezt a megközelítést a minap a törvényhozás politikai nyilatkozata is megerősítette.
A kormány és törvényhozás ezzel kapcsolatos álláspontjának az alapja az ENSZ alapokmánya 2. cikkének 3. bekezdése, amelyben a világszervezet tagjai vállalták, hogy viszályaikat békés eszközökkel rendezik. Oroszország ezt Ukrajna megtámadásával durván megsértette. Elsősorban erre utalva jelentette ki a magyar miniszterelnök pár napja, hogy a magyar–orosz kapcsolatok, amelyek korábban korrektül működtek, az Ukrajna elleni agresszió óta már nem a régiek.
A magyar kormány tehát teljes egyértelműséggel és következetességgel kezdettől fogva Ukrajna oldalán áll, Ukrajnával vállal szolidaritást. Magyarország az EU-ban megszavazta az összes szankciót Oroszország ellen, és támogatta az Ukrajnába irányuló uniós védelmieszköz-szállítást is. Lengyelországban számos hamis hír kering ezzel kapcsolatban. Elterjedt például, hogy Magyarország blokkolta Oroszország kizárását a SWIFT rendszerből, ami egyszerűen tételesen nem felel meg a valóságnak. Magától értetődő módon az ukrán–magyar és a román– magyar határátkelők nyitva állnak minden ukrán állampolgár és Ukrajnában legálisan tartózkodó külföldi előtt, s a magyar kormány az önkormányzatokkal és a civil szervezetekkel közösen minden lehetséges segítséget és támogatást megad nekik. A háború első napjaiban volt olyan időszak, amikor lakosságarányosan Magyarországra érkezett a legtöbb menekült Ukrajnából. Összesítve Lengyelország után hazánkba érkeztek a legtöbben, az összes menekült 10-15 százaléka. Ám nem is az a kérdés, hogy mikor men -nyi menekült lépi át a határt. A lényeg, hogy bármennyien átléphetik, Magyarország – akárcsak Lengyelország – mindenkit befogad és ellát.
„A magyar kormány tehát teljes egyértelműséggel és következetességgel kezdettől fogva Ukrajna oldalán áll”
Jelentős humanitárius segély is áramlik Magyarországról a vele szomszédos ukrajnai területre. Ennek már rögtön részét képezte nagy mennyiségű üzemanyag átjuttatása is a határon. Bár formálisan nem a háborús helyzettel kapcsolatos támogatás, a háború kontextusában különösen fontos Magyarország stratégiai jelentőségű szerepvállalása Ukrajna energiaellátásában. Annak idején
Magyarország volt Ukrajna első szomszédja, amely megfordította az áramlás irányát a két országot összekötő gázvezetékben, és azóta is ez Ukrajna külföldi gázbehozatalának a legfontosabb iránya.
Tudni kell, hogy az a térség, ahol mindez a segítség megérkezik Ukrajnába, Kárpátalja (ukrán nevén Kárpáton Túli terület) nem képezi harci cselekmények részét, ami Magyarország számára – és Ukrajna számára is – rendkívül jelentős, megőrzendő érték. Lengyel részről egyesek lekicsinyléssel szoktak beszélni arról, hogy Magyarországnak ez többek között az e területen egy tömbben élő százötvenezer magyar miatt fontos. Az ilyen lekicsinylés erkölcsi tartalmát nem kívánom minősíteni. Igen, nekünk a Kárpátalján élő másfél százezer magyar és több mint egymillió ukrán életének a megőrzése kiemelten fontos szempont. Aki erkölcsileg felhatalmazva érzi magát, hogy emiatt elítélje Magyarországot, annak legalább az ezen a területen Ukrajnába jutó segítség biztonságának a stratégiai jelentőségét érdemes figyelembe vennie. Összeurópai érdek, hogy maradjon legalább egy olyan útvonal, amelyen biztonságosan lehet segélyt juttatni Ukrajnába. Magyarországnak már csak ezért is tartózkodnia kell minden olyan nyilatkozattól vagy intézkedéstől, amit orosz részről megtorlandó katonai fellépésnek tekintenének.
Hozzá kell tenni, hogy Magyarország eleve csak retorikailag lenne képes provokálni Oroszországot. A 2002 és 2010 között hatalmon lévő kormányok ugyanis a magyar gazdaság súlyos válságba sodrásával együtt a katonaság és a védelmi ipar teljes leépítéséről is „gondoskodtak”. S bár a gazdaság talpra állítása után, a 2010-es évek utolsó harmadában megkezdődött a magyar haderő és védelmi ipar koncepciózus fejlesztése is, az Ukrajna elleni orosz támadás ennek a mintegy évtizedes folyamatnak körülbelül a felénél érte Magyarországot. Jelenlegi helyzetében Magyarország elsődleges felelőssége, azaz NATO-kötelezettségei ellátásának veszélyeztetése nélkül ha akarná, sem tudná érdemi fegyveradományokkal támogatni Ukrajnát. Az Ukrajnába irányuló nyugati fegyverszállítások útvonala pedig eddig sem haladt át Magyarország területén. Így a fegyverszállításba való szimbolikus magyar bekapcsolódás nulla gyakorlati eredmény fejében járna jelentős áldozatvállalás kockáztatásával mind a magyarok, mind az ukránok számára. Eredmény nélküli áldozat: tipikusan olyan dolog, amit egy háború alatt nem szabad vállalni. Lengyel barátainknak tehát azt kell tudatosítaniuk, hogy Magyarország objektív okoknál fogva – a feljebb említett, stratégiai jelentőségű humanitárius segítségen túlmenően – legfőképp aktív békepolitikával képes támogatni Ukrajnát.
Úgy vélem, hogy hiba az ebben rejlő stratégiai lehetőség értékét alábecsülni. Ukrajna, Lengyelország és Magyarország nagyon fontos közös érdeke a béke legelső lehetőségének megragadása és a háborús cselekmények leállítása. Minden háborúban töltött nappal, minden kioltott emberélettel, minden elpusztuló infrastruktúrával a háború utáni Ukrajna gyengül. A béketeremtés képességének ezért óriási stratégiai jelentősége van. Magyarország arra törekszik, hogy megőrizze béketeremtésre való képességét, és minden lehetőséget megragadjon, hogy Ukrajna, Közép-Európa, a nyugati szövetség és az egész világ javára kamatoztassa. A magyar külpolitikának ez a profilja valóban eltér Lengyelország szerepvállalásától. Varsó elsősorban abban tudja támogatni Ukrajnát, hogy minél kedvezőbb katonai helyzetből tárgyalhasson a békéről Oroszországgal. Látni kell azonban, hogy a kétféle szerep nem ellentétes, ezért nagyon káros a kettőt egymással szembehelyező narratíva. Egy szövetség nem attól szövetség, hogy mindenki ugyanazt teszi benne, hanem attól, hogy a közös célért mindenki azt teszi meg, amire a leginkább képes.
„A béketeremtés képességének óriási stratégiai jelentősége van”
De felmerül a kérdés: közös-e a cél, amikor a magyar miniszterelnök egy interjúban úgy fogalmaz, hogy Lengyelország a nyugati világ határát kívánja keletre kitolni, Magyarország pedig egyszerűen egy független államot akar önmaga és Oroszország közé? Aki ezt kérdezi, annak érdemes megfigyelnie, hogy ez a különbségtétel kétféle érvelést ír le, melyeknek azonban ugyanaz a gyakorlati következtetése. A vak is látja ugyanis, hogy az ukrán nemzet a nyugati világhoz akar tartozni, ezért ha független államban élhet, akkor előbb-utóbb oda is fog tartozni. Nincs tehát a magyar miniszterelnöknek ebben a nyilatkozatában semmi olyan, amit egyesek megpróbálnak belemagyarázni, hogy a kétféle érvelés közül az egyik jó, a másik rossz. Egyszerűen tény, hogy sok szempontból más a lengyel és a magyar érvelés, de az is tény, mindkettő arra irányul, hogy az ukrán nemzet békében élhessen és szabadon dönthessen a sorsáról. Ez már csak abból a kiváló kezdeményezésből is világosan kitűnik, hogy Lengyelország és Magyarország – a többi közép-európai tagállammal közösen – határozottan fellép az Európai Unió fórumain Ukrajna tagságáért.
Az ukrán EU-tagság víziója is mutatja, hogy politikánk – ahogy ez háború idején lenni szokott – két idősíkon dolgozik. Az egyik a most, azonnal a háborús helyzettel közvetlenül kapcsolatos döntésekről, segélyekről, békepolitikáról szól. A másik idősík a háború utáni világ, amelynek többek között az EU-tag Ukrajna is része. Egyszersmind az erős Európa és benne az erős Közép-Európa is része ennek a víziónak. Ez a vízió is közös. Kétségtelenül van azonban eltérés a magyar és a lengyel felfogásban azt illetően, hogy mi szolgálja az erős Európát: az orosz energiaforrásoktól való teljes elszakadás, ahogy lengyel barátaink vélik, vagy az orosz energiaimport monopóliumának – és ezáltal extraprofitjának – a megtörése, ami a magyar stratégia lényege. Az orosz és az egyéb forrásokból származó energia közti választási lehetőség számos európai nemzetgazdaság, köztük Magyarország számára a versenyképes árú energiaellátás – és ezáltal a nemzetközi vetélkedésben való helytállás – alapfeltétele. Ezért úgy látjuk, hogy az orosz energiaforrások teljes kizárásával Európa úgy büntetné Oroszországot, hogy nagyobb kárt okozna magának, mint az orosz félnek. Márpedig nagyobb kár okozása magunknak, mint az ellenségnek, különösen háború idején, a legtévesebb dolog, amit tenni lehet.
Javaslom tehát tudatosítani: Magyarország az orosz energiának csak a teljes kizárását ellenzi az európai piacról – viszont mindent támogat, ami az orosz energia monopolhelyzetének a megszüntetését szolgálja. Ez azért fontos, mert valamikor – reméljük, hogy minél előbb – véget fog érni a háború, amivel azonban nem zárul le a történelem. A világ továbbra is bizonytalan lesz. Ádáz verseny fog folyni, újabb és újabb biztonsági kihívások fognak jelentkezni. Ezért úgy kell végigélnünk a szomszédságunkban pusztító háborút, úgy kell hordoznunk annak a ránk eső terheit, hogy közben országainkban ne álljon le, illetve minél kevésbé fékeződjék az utóbbi évek robusztus gazdasági és technológiai fejlődése. Politikánknak azt kell elérnie, hogy a háború utáni béke nagyon erős és gyorsan fejlődő, globális szinten versenyképes Közép-Európát eredményezzen, amelynek Ukrajna is a része.
Az orosz katonai beavatkozást elítélő és Ukrajna szuverenitása, valamint a béke megteremtése mellett kiálló politikai nyilatkozatot fogadott el az Országgyűlés 174 igen szavazattal, 1 nem ellenében és 2 tartózkodás mellett csütörtökön.
Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke expozét tart az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos politikai nyilatkozat vitáján az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. március 10-én. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
A külügyi bizottság önálló indítványaként benyújtott dokumentum szerint Magyarország elítéli Oroszország katonai beavatkozását és kiáll Ukrajna szuverenitása, illetve területi épségének sérthetetlensége mellett.
Szorgalmazzák benne a harci cselekmények haladéktalan leállítását, a béketárgyalás megkezdését és a béke megteremtését, egyetértést fejezve ki a NATO vezetőinek felelősségteljes nyilatkozataival arról, hogy el kell kerülni a konfliktus átterjedését a tagállamok területére.
A dokumentum deklarálja, hogy Magyarországnak ebből a háborúból ki kell maradnia, és senkinek sem lehet megengedni, hogy a háborúba belesodorja az országot.
Kinyilvánítják benne azt is, hogy Magyarország nem küld katonákat az ukrán hadszíntérre, nem szállít kétoldalú alapon fegyvereket és nem járul hozzá a magyar–ukrán határon élet kioltására alkalmas fegyverek szállításához.
A politikai nyilatkozat felhívja a közéleti szereplők és a sajtó figyelmét arra, hogy tartózkodjanak a meggondolatlan vagy politikai hátsó szándéktól vezérelt megnyilatkozásoktól, amelyek veszélyeztetik Magyarország és a magyar emberek biztonságát. Különösen veszélyesnek és felelőtlennek ítéli a dokumentum azokat a követeléseket, amelyek magyar katonák és fegyverek küldését sürgetik a háborús térségbe, illetve azokat a minősítéseket, amelyek a kárpátaljai magyarokat érték.
A nyilatkozat kitér a Kárpátalján élő őshonos magyar közösség jogainak tiszteletben tartására, és megerősíti azt, hogy Magyarország szorgalmazza Ukrajna európai uniós csatlakozási folyamatának hivatalos megkezdését.
Természetes kötelezettség a segítségnyújtás minden magyar, ukrán és más állampolgárságú embernek, aki a háború elől menekülve Magyarország, mint első biztonságos ország területére lép – áll a szövegben.
