Andrij Szibiha külügyminiszter kijelentette, hogy Ukrajna valódi fenntartható békére törekszik, és kész tárgyalni a tűzszünetről, ellentétben az Oroszországi Föderációval, amely folytatni kívánja agresszív háborúját. Az ukrán külügyminisztérium vezetője ezt a parlamentben tartott beszédében jelentette ki, számolt be a Jevropejszka Pravda.
Szibiha ugyanakkor megjegyezte, hogy Ukrajna nem fog beleegyezni a „békébe bármilyen áron”, és megnevezte a béketárgyalások vörös vonalait is, amelyek „továbbra is egyértelműek és változatlanok”.
„Először is, nem ismerjük el Ukrajna ideiglenesen megszállt területeit oroszként” – mondta. Elmondása szerint Ukrajna nem egyezik bele hadserege szerkezetének vagy méretének korlátozásába, nem csökkenteni védelmi iparát, nem mond le a szövetségesek katonai segítségéről, illetve kontingenseik jelenlétéről.
„Harmadszor, nem fogadunk el semmilyen korlátozást Ukrajna szuverenitásával, bel- és külpolitikánkkal kapcsolatban, többek között a szövetségek megválasztását illetően, valamint, hogy milyen unióhoz kíván csatlakozni”, hangsúlyozta a külügyminiszter.
Elmondása szerint annak ellenére, hogy jelenleg nincs konszenzus a szövetségesek között Ukrajna NATO-tagságáról, Kijev továbbra is „aktívan fog dolgozni annak elérésén”.
„Oroszországnak vagy bármely más országnak azonban nincs és nem is lesz joga megvétózni a választásunkat” – tette hozzá Szibiha.
A NATO 2024-es jelentéséből kihagyták az Ukrajna csatlakozásáról szóló pontokat, amelyek még a tavalyi dokumentumban szerepeltek. A frissített szöveg így jelentősen eltér a 2023-as kiadástól, amelyben még kifejezett utalás történt Ukrajna jövőbeli NATO-tagságára az UNIAN értesülése szerint.
Újságírók felhívták a figyelmet arra, hogy a szövetség láthatóan kevésbé elkötelezett Ukrajna felvétele iránt, mint korábban. A jelentésből hiányoznak a washingtoni csúcson hozott döntések is, amelyek korábban fontos hivatkozási alapot jelentettek. Ennek ellenére a dokumentumban továbbra is szerepel, hogy Ukrajna számíthat a NATO-tagállamok támogatására.
A jelentés megerősíti: a szövetség elkötelezett amellett, hogy segítse Kijevet, és támogatja egy igazságos, fenntartható béke megteremtését. A csatlakozási folyamat jövője azonban bizonytalanabbá vált a mostani dokumentum alapján.
Mark Rutte, a NATO főtitkára felszólította az amerikai vezetést, hogy tartózkodjon attól, hogy Ukrajnát Putyin feltételei szerint békekötésre kényszerítse, írta a Financial Times három tájékozott tisztviselőre hivatkozva.
Rutte Washingtonban találkozik Pete Hegseth védelmi miniszterrel, Marco Rubio külügyminiszterrel és Mike Waltz amerikai nemzetbiztonsági tanácsadóval.
Források elmondása szerint a NATO főtitkára megpróbálja majd meggyőzni őket arról, hogy Ukrajna határai megváltoztatásának jogi elismerése, amire Putyin törekszik, egész Európa biztonságát veszélyezteti.
„A lényeg az, hogy az amerikaiak megértsék, mi forog kockán”, mondta az egyik tisztviselő.
Más európai vezetők is megpróbálnak majd befolyást gyakorolni Donald Trump amerikai elnök álláspontjára, aki folyamatosan fokozza a nyomást Ukrajnára az április végére létrejövő béke érdekében.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke minden lehetőséget megragad, hogy beszéljen Trumppal Ferenc pápa április 26-i temetésén, közölte szóvivője.
Európa attól tart, hogy az amerikai elnök ragaszkodása a Krím oroszországi elismeréséhez éket ver a NATO-szövetségesek közé, és közelebb hozza Washingtont Moszkvához.
Április 23-án Trump elégedetlenségét fejezte ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt illetően, aki kijelentette, hogy Ukrajna soha nem fogja elismerni a Krímet Oroszországként.
A Fehér Ház vezetője megjegyezte, hogy a Krím-félsziget tulajdonjogával kapcsolatos „felbújtó” kijelentések „ártanak” az Oroszországgal folytatott tárgyalásoknak.
„Nagyon közel vagyunk a megállapodáshoz, és annak az embernek, akinek »nincsenek kijátszható lapjai«, végre döntést kell hoznia […] békét kaphat, vagy még három évig harcolhat, mielőtt elveszíti az egész országot” – hangsúlyozta Trump.
Még aznap ismét csalódottságának adott hangot Zelenszkijjel kapcsolatban, mondván, hogy „azt gondolta, könnyebb dolga lesz vele”, mint Putyinnal, de ez nem így történt.
Emmanuel Macron francia elnök a kialakult helyzetet kommentálva kijelentette, hogy „az amerikai haragnak csak egyetlen személyre – Oroszország elnökére – kellene irányulnia”. Megjegyezte, hogy az ukrán rendezést illetően „csak egy kérdést szabad feltenni: Putyin beleegyezik-e a feltétel nélküli tűzszünetbe?” A Krímről szólva Macron elmondta, hogy a Krím félsziget státuszának kérdése „jelenleg nincs napirenden – legalábbis nem a mi dolgunk eldönteni”.
Május 14-15-én a törökországi Antalyában tartja informális külügyminiszteri szintű ülését az Észak-atlanti Tanács, számolt be a NATO sajtószolgálata, írta a Jevropejszka Pravda.
Az ülést Mark Rutte NATO-főtitkár vezeti.
Megjegyezték, hogy a miniszteri találkozót a NEST Kongresszusi Központban tartják.
A találkozóra Donald Trump amerikai elnök nyomása miatt kerül sor, miszerint növeljék védelmi kiadásaikat.
Ukrajna NATO-csatlakozása visszafordíthatatlan folyamat, azonban nem szabad az orosz-ukrán háborút lezáró esetleges békemegállapodásához kötni – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár az Odesszában adott televíziós interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a főtitkár arról biztosított, hogy Ukrajna NATO-tagsága minden megbeszélés ellenére továbbra is a szövetség napirendjén van. „Igen, feltétlenül. Ez volt a washingtoni csúcs eredménye: Ukrajna útja a NATO felé visszafordíthatatlan. És semmi sem változott” – mutatott rá.
Amikor Ruttét Donald Trump amerikai elnök szavairól kérdezték, hogy Ukrajna NATO-tagságának kérdése lezárult-e, megismételte: „Ukrajna útja visszafordíthatatlan”. Ugyanakkor ismételten hangsúlyozta, hogy az ukrajnai béke megteremtéséről szóló tárgyalásokat nem szabad a szövetséghez való csatlakozásához kötni. „Amikor azt mondtuk, hogy Ukrajna egy napon a NATO tagja lesz, nem ígértük meg, hogy ez egy békemegállapodás része lesz” – hangsúlyozta Mark Rutte.
Ukrajna hamarosan megkapja az új Patriot légvédelmi rendszereket, a szövetségesek a tavalyi NATO-csúcson tettek ígéretet ezek szállítására – jelentette ki kedden Mark Rutte NATO-főtitkár az ukrán televíziónak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Rutte megjegyezte, hogy általában nem sok idő telik el az Ukrajnának szánt új katonai segélyek bejelentése és azok biztosítása között. „Például a NATO washingtoni csúcstalálkozóján ígéretet tettek arra, hogy Ukrajnát ellátják Patriot komplexumokkal. Ez egy kis időbe telt. Szerencsére a legtöbbet már átadták vagy a közeljövőben szállítják” – tette hozzá.
A NATO-főtitkár szerint a múlt héten ellenőrizték, hogy a Patriot rendszer átadásával kapcsolatban „minden szükséges összegyűlt a szállításhoz”.
A NATO tavalyi washingtoni csúcstalálkozóján a partnerek megígérték, hogy öt nagy hatótávolságú légvédelmi rendszert szállítanak át Ukrajnának, négy Patriotról és egy SAMP/T-ről volt szó.
Mark Rutte NATO-főtitkár a keddi odesszai látogatása során az Ukrajnával és Oroszországgal folytatott nehéz tárgyalások ellenére támogatásáról biztosította Donald Trump amerikai elnök béketörekvéseit – számolt be az rbc.ua hírportál a Volodimir Zelenszkij elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján.
A jelentés szerint Rutte megjegyezte, hogy mai ukrajnai látogatása során Zelenszkij elnökkel megvitatta azokat a fontos tárgyalásokat, amelyeket Trump Ukrajnával, valamint Oroszországgal folytat a háború befejezése és a tartós béke biztosítása érdekében. „Ezek a megbeszélések nem könnyűek – nem utolsósorban e szörnyű erőszak (a Szumi központja elleni április 13-i támadás – a szerk.) után –, de mindannyian támogatjuk Trump elnök békevágyát” – hangsúlyozta.
A NATO-főtitkár hozzátette, hogy a szövetség többi tagállama – többek között Franciaország és az Egyesült Királyság által vezetett erőfeszítések révén – készen áll, hajlandó és képes nagyobb felelősséget vállalni, és segíteni a béke biztosítását, amikor eljön az ideje.
Donald Trump kormányzata azt javasolja, hogy majdnem felére csökkentsék az Egyesült Államok külügyminisztériumának költségvetését. A humanitárius segélyeket 54%-kal vághatják meg, míg az ENSZ és a NATO finanszírozását teljesen megszüntetnék. A hírt a Washington Post közölte.
A Fehér Ház költségvetési igazgatóságának következő pénzügyi évre szóló feljegyzése szerint a külügyminisztérium tevékenységeire 28,4 milliárd dolláros költségvetést javasolnak. Ez 27 milliárd dollárral kevesebb, mint amit a Kongresszus a 2025-ös évre jóváhagyott.
A javasolt költségvetés szerint, amely még további megbeszélések tárgyát képezi az adminisztráción belül, és különösen a Kongresszusban, az USAID teljes mértékben a külügyminisztérium részévé válna. A humanitárius segélyt 54%-kal csökkentenék, míg a globális egészségügyi finanszírozást 55%-kal vágnák meg.
A legnagyobb csökkentés a nemzetközi szervezetek támogatását érintené – 90%-os csökkentéssel. Az ENSZ, a NATO és még 20 másik szervezet finanszírozását megszüntetnék, áll a feljegyzésben.
Néhány szervezet, köztük a NAÜ és a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) hozzájárulása megmarad. A feljegyzés a nemzetközi békefenntartó missziók teljes finanszírozásának megszüntetését is tartalmazza, azzal az indokkal, hogy „a közelmúltban kudarcot vallottak”.
A Marco Rubio volt amerikai szenátor által vezetett külügyminisztérium saját megszorítási tervet készít elő, amely több tízezer dolgozó elbocsátását és számos amerikai konzulátus és létesítmény bezárását tartalmazza – közölték a helyzettel kapcsolatos információt ismerő tisztviselők. Egyelőre nem világos, hogy pontosan mely létesítményeket fogják bezárni.
Mark Rutte NATO-főtitkár be nem jelentett látogatásra kedden Ukrajnába érkezett – számolt be az rbc.ua hírportál Volodimir Zelenszkij elnök Telegram-csatornájára és Rutte Twiter-oldalára hivatkozva.
A jelentés szerint Rutte arról számolt be, hogy Zelenszkijjel együtt Odesszába látogatott. „Az ukrán nép sok mindenen ment keresztül – nem utolsósorban a virágvasárnap Szumi elleni orosz támadáson. A NATO támogatása megingathatatlan. Továbbra is segítjük Ukrajnát, hogy ma meg tudja védeni magát, és elrettentse a jövőbeli agressziót, biztosítva az igazságos és tartós békét” – írta Rutte a Twitteren.
Zelenszkij egy videót tett közzé, amelyen a NATO-főtitkárral együtt egy kórházba látogat, ahol az ukrán védők lábadoznak sérüléseikből. Ott elbeszélgettek a katonákkal és gratuláltak nekik. „A tábori orvosokat is kitüntették. Nemcsak minden nap segítik katonáinkat a kórházban, hanem életeket is mentettek a támadások alatt Herszon, Harkiv és Mikolajiv megyékben” – írta az elnök.
Rutte méltatta az ukrán orvosokat és az életek mentéséhez való hozzájárulásukat. „Önök ennek szentelik az idejüket, napjaikat, heteiket, éveiket. És mi ezt látjuk. Ez rendkívül fontos. És pontosan ez a különbség Ukrajna és Oroszország között. Ez a különbség a diktatúra és a demokrácia között” – hangsúlyozta Mark Rutte.
Mark Carney kanadai miniszterelnök és Mark Rutte NATO-főtitkár megvitatta Ukrajna folyamatos támogatását az orosz agresszió visszaszorítása érdekében. Az Ukrinform tudósítója szerint ezt a kanadai kormányfő irodájában jelentették be a két politikus telefonbeszélgetését követően.
„A vezető politikusok megvitatták a közös problémákat, beleértve az euro-atlanti biztonság megerősítését, Ukrajna önvédelmének további támogatását, a katonai készültség növelését és a felelősségi körök megosztását” – áll a közleményben.
Megjegyezték, hogy a beszélgetés során megvitatták „a transzatlanti együttműködés elmélyítésének további lehetőségeit a védelmi iparban és az innovációban”. „A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a NATO továbbra is a transzatlanti biztonság sarokköve. Megerősítette Kanada elkötelezettségét a Szövetség megerősítése és a számára szükséges képességek biztosítása iránt”, szögezte le a kanadai kormányfő hivatala.