Nagy többséggel, 269 igen szavazattal, 37 ellenében és 43 képviselő távollétében elfogadta a svéd parlament azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi a skandináv ország csatlakozását a NATO-hoz, amennyiben a NATO mind a 30 jelenlegi tagállama ratifikálja a csatlakozási jegyzőkönyvüket.
Tobias Billström svéd külügyminiszter a szavazás előtt tartott hatórás parlamenti vita során azt mondta: „meggyőződése”, hogy Svédország a katonai szövetség teljes jogú tagja tud lenni még a júliusi vilniusi NATO-csúcsértekezlet előtt, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ha valamilyen okból kifolyólag országa mégsem tudna csatlakozni a szövetséghez, akkor a NATO nyitott ajtók politikája kérdőjeleződik meg.
A 349 képviselőből álló svéd törvényhozás jelenlegi nyolc pártja közül csak a Baloldali Párt és a Zöld Párt képviselői szavaztak a javaslat ellen.
A zöldek nevében Jacob Risberg azt mondta, hogy a katonai szövetséghez való csatlakozás növeli a nukleáris hadviselés kockázatát, mert „az atomfegyvereket elrettentő eszközként használják.” Aron Emilsson, a Svéd Demokraták képviselője, a parlament védelmi bizottságának elnöke történelminek és szükségesnek nevezte a csatlakozást, és hangsúlyozta: „semmi sem növeli gyorsabban Svédország védelmi képességeit, mint a védelmi szövetséghez való csatlakozás.”
Svédország a vele szomszédos Finnországgal együtt tavaly májusban, három hónappal az Ukrajna elleni orosz háború kezdete után adta be csatlakozási kérelmét a NATO-hoz.
Urmas Reinsalu észt külügyminiszter kedden érkezett Kijevbe, ahol részt vett a Legfelső Tanács ülésén, és Ukrajna NATO-tagságáról tárgyalt Ruszlan Sztefancsuk házelnökkel – számolt be az rbc.ua hírportál a házelnök Facebook-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint Sztefancsuk megköszönte Észtországnak az Ukrajnának nyújtott védelmi támogatást, és hangsúlyozta a folytatásának fontosságát Kijev számára, hogy végre megtörjék Oroszország terveit. A politikusok számos prioritást élvező kérdést megvitattak, elsősorban Oroszország felelősségét: „Mindenekelőtt az Orosz Föderáció által okozott károk megtérítésére szolgáló mechanizmus létrehozását, a veszteségek nyilvántartásának létrehozását és az orosz agresszió során elkövetett bűncselekményekkel foglalkozó különleges bíróság létrehozását.”
A Legfelső Tanács elnöke hangsúlyozta az Oroszországgal szembeni szankciók nyomásának fontosságát, és reményét fejezte ki, hogy a 11. szankciócsomag életbe lép az agresszor országgal szemben. Emellett kiemelte, hogy ma Ukrajna valójában NATO-tagország szerepét tölti be, amikor visszafogja az orosz agressziót.
„Reinslau reményét fejezte ki, hogy a közeljövőben aláírják Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Kai Kallas észt miniszterelnök nyilatkozatát Ukrajna euroatlanti integrációjáról. Ez segíti a szövetségeseket abban, hogy megkezdődjenek a tárgyalások Ukrajna NATO-tagsági kérelméről” – jelezte bejegyzésében Ruszlan Sztefancsuk.
1/2 I had a good meeting with @r_stefanchuk in Kyiv #Ukraine. We discussed raising the cost of war to Russia, including imposing additional sanctions to Russia & lowering the oil price cap, avoiding circumvention of sanctions. Also talked about 🇺🇦 path to #EU & #NATO. pic.twitter.com/Bf16WMRZjL
Recep Tayyip Erdogan török elnök pénteken Ankarában bejelentette, hogy Törökország hozzájárul Finnország NATO-csatlakozásához.
Erdogan azon a sajtótájékoztatón beszélt erről, amelyet Sauli Niinistö finn elnökkel közösen tartott négyszemközti megbeszélésüket követően.
A török államfő reményét fejezte ki, hogy a török parlament még a május 14-én tartandó választások előtt ratifikálja Finnország NATO-csatlakozását.
Mint fogalmazott: Finnország tagságával a NATO még inkább megerősödve játszik aktív szerepet a globális biztonság és stabilitás megőrzésében.
Erdogan ugyanakkor jelezte, hogy Svédország NATO-csatlakozását illetően negatív a megítélése, miután Stockholm még nem adta ki Ankarának azt a mintegy 120 „terroristát”, akiket Törökország követel. Finnország esetében ilyen dolgok nincsenek – tette hozzá.
Ukrajna győzelme az Oroszország elleni háborúban a legfontosabb lépés lesz a NATO-csatlakozás felé vezető úton – jelentette ki Mariusz Blaszczak lengyel védelmi miniszter, számolt be pénteken az rbc.ua hírportál az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint Blaszczak elmondta, hogy Varsó Ukrajna oldalán áll az európai és az euroatlanti integráció ügyében. Ma azonban a legfontosabb feladat annak garantálása, hogy Ukrajna szuverén államként megmaradjon – tette hozzá.
„A lehető legtöbb katonai, gazdasági és pénzügyi erőforrást kell mozgósítanunk, hogy megnyerjük ezt a háborút. Kétségtelenül Ukrajna győzelme a legfontosabb lépés a NATO-struktúrákba való esetleges belépés felé” – mutatott rá a lengyel védelmi miniszter. Szerinte a NATO vilniusi csúcstalálkozója „nagyszerű alkalom” lesz arra, hogy beszéljünk Ukrajna kilátásairól az észak-atlanti szövetségben. „Véleményem szerint a Szövetség alapelve az, hogy nyitva tartsa a NATO kapuját az új tagok előtt. Ukrajna integrációja az európai és euroatlanti közösségbe a legjobb befektetés kontinensünk stabilitásába” – hangsúlyozta Mariusz Blaszczak.
Svédországnak minél gyorsabban a NATO tagjává kell válnia – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár szerdán Berlinben Ulf Kristersson svéd miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után.
A két kormányfő közös tájékoztatóján Olaf Scholz kiemelte, hogy a szövetségi kormány nagyon örül Finnország és Svédország NATO-csatlakozásának, és minden lehetséges eszközzel kész segíti mindkét országot, hogy minél hamarabb megszerezzék a tagságot.
Az eddigi NATO-bővítések átfutási idejéhez képest a finn és a svéd csatlakozás ugyan gyors folyamat, de az a célunk, hogy most már hamarosan legyen is belőle valami – jegyezte meg Olaf Scholz, hozzátéve, hogy Svédország gyorsan megvalósuló NATO-tagsága jó Svédországnak és jó a NATO-nak.
Ukrajna Oroszország elleni háborújával kapcsolatban kiemelte, hogy az utóbbi hónapok fejleményei egészen új módon aláhúzták a bővítés fontosságát és jelentőségét.
Európa biztonságához elengedhetetlen az észak-atlanti együttműködés – mondta Olaf Scholz. Kiemelte: a szövetségi kormány intenzíven dolgozik a NATO-bővítés mihamarabbi megvalósulásáért.
Ulf Kristersson elmondta, kormánya arra számít, hogy Törökország a május 14-i parlamenti választás után járul hozzá Svédország csatlakozásához.
Ismertette, hogy előző nap Stockholmban tájékoztatta a svéd nyilvánosságot a kormány azon értesüléseiről, amelyek szerint Törökország a svéd csatlakozási kérelem elfogadása előtt járul majd hozzá Finnország belépéséhez, és így nem valósítható meg a közös csatlakozásról szóló svéd–finn terv.
A svéd kormány felkészül erre a helyzetre, de nem titkolja, hogy jobbnak tartaná a NATO-tagság együttes megszerzését. Ugyanakkor tiszteletben tartja, hogy minden NATO-tag önállóan dönt a csatlakozási kérelmekről, így természetesen azt a tényt is tiszteletben tartják, hogy csak Törökország hozhat döntéseket Törökország nevében – mondta Ulf Kristersson.
A német kancellár és a svéd miniszterelnök egyaránt kiemelte, hogy változatlan elkötelezettséggel támogatják az orosz támadás ellen védekező Ukrajnát. Olaf Scholz kiemelte, különösen hálás Svédországnak azért, hogy – a legmodernebbnek számító, német gyártmányú – Leopard 2 harckocsikkal és az – ugyancsak német – IRIS-T légvédelmi rakétarendszer használatához szükséges indítóberendezésekkel is segíti Ukrajna önvédelmi képességének erősítését.
Ulf Kristersson hozzátette: Vlagyimir Putyin orosz elnöknek „fel kell ismernie, hogy nem jár sikerrel az Ukrajna elleni támadó háborújával és imperialista céljaival”.
Ukrajna európai uniós és NATO-tagságát nem szabad jótékonyságnak vagy kiváltásnak tekinteni, ez ugyanis magának Európának az érdeke – jelentette ki Dmitro Kuleba külügyminiszter az European Horizons for Ukraine elnevezésű 2023-as Ukrajna–Oxford csúcstalálkozón, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az ukrán diplomácia vezetője kifejtette: „Ukrajna EU- és NATO-tagságát nem szabad jótékonyságnak vagy kiváltásnak tekinteni. Ez magának az európai közösségnek is a pragmatikus érdeke. Ukrajna EU- és NATO-tagsága a hosszú távú béke és stabilitás garanciája lesz.”
A külügyminiszter szerint nagy óvatlanságra vall a bizonytalanság Ukrajna tagságával kapcsolatban. A „periférián maradás” csak további orosz agressziót fog ösztönözni, ami nem szolgálja Európa érdekeit – mutatott rá. „Nem kell figyelni rá, mit fognak mondani Moszkvában. Putyinnal mindennek vége lesz. Minden kártyáját az asztalra tette. Csődben van. De Ukrajnának nyernie kell, hogy Putyin ne kapjon jutalmat mindenért, amit tett. Partnereink állandó és időben történő támogatásával biztosan győzünk” – adott hangot meggyőződésének Dmitro Kuleba.
Andrius Kubilius EP-képviselő, Litvánia volt miniszterelnöke úgy véli, Ukrajnának már nincs szüksége akciótervre a NATO-tagság érdekében, mivel az már teljesíti a legtöbb kritériumot.
„Természetesen valamit fejleszteni kell – különösen a fegyveres erők feletti civil ellenőrzést, ami fontos a demokráciák számára. De Ukrajna már megmutatta, hogy katonai ereje és katonai szervezete meghaladja a NATO összes kritériumát. Tehát nem hiszem, hogy kellene itt kritériumokról beszélni” – mondta Kubilius.
Szerinte a júliusi vilniusi NATO-csúcson megtörténhet az előkészítő munka Ukrajna csatlakozását illetően, a végső döntés jövőre születhet meg Washingtonban.
A meaningful and symbolic visit of President @valstsgriba to Ukraine. Thank you for the principled defense and political support, for the clear understanding that the aggressor cannot be given a single chance. Ukraine and all of Europe will win! pic.twitter.com/2QT4OUO8sr
Nagy többséggel, 184 igen szavazattal 7 nem ellenében elfogadta szerdán a finn parlament azt a jogszabályt, amely lehetővé teszi az ország csatlakozását a NATO-hoz.
Finnország – Svédországgal együtt – tavaly májusban adta be csatlakozási kérelmét a NATO-hoz.
Ahhoz azonban, hogy a két ország teljes jogú tagja lehessen az észak-atlanti szövetségnek, minden jelenlegi tagállamnak ratifikálnia kell a csatlakozási jegyzőkönyvüket.
A NATO főtitkára kedden arról beszélt, hogy Ukrajna hosszú távon a szervezet tagja lesz. Véleménye szerint a jelenlegi helyzetben nagyon fontos, hogy Ukrajna független nemzet maradjon, és megvédje magát az orosz invázióval szemben, ehhez pedig támogatásra van szüksége.
Jens Stoltenberg a finn miniszterelnökkel, Sanna Marinnal tartott közös sajtótájékoztatón Helsinkiben elmondta: a NATO-szövetségesek megállapodtak abban, hogy Ukrajna tagállam lesz, de ez egyelőre egy távolabbi terv.
A főtitkár kijelentette: Finnország és Svédország csatlakozási szándéka a szövetséghez „elsődleges prioritás”, és hozzátette: az északi országokhoz lesz köthető „a NATO modern kori történetének leggyorsabb csatlakozási folyamata”.
Stoltenberg egy nappal azután beszélt erről, hogy Törökország külügyminisztere, Mevlüt Cavusoglu azt mondta, március 9-én folytatódnak a tárgyalások Helsinkivel és Stockholmmal a NATO-tagságról.
Az Egyesült Államok és más NATO-tagállamok abban reménykednek, hogy Finnország és Svédország képviselői is jelen lehetnek a következő NATO-csúcstalálkozón, amelyet július 11-én Litvánia fővárosában, Vilniusban tartanak – számolt be a The Guardianra hivatkozva az Index.
[type] => post
[excerpt] => A NATO főtitkára kedden arról beszélt, hogy Ukrajna hosszú távon a szervezet tagja lesz. Véleménye szerint a jelenlegi helyzetben nagyon fontos, hogy Ukrajna független nemzet maradjon, és megvédje magát az orosz invázióval szemben, ehhez pedig tám...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1677663900
[modified] => 1677628758
)
[title] => Stoltenberg: Ukrajna hosszú távon NATO-tag lesz
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=72126&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 72126
[uk] => 72086
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 72127
[image] => Array
(
[id] => 72127
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/128802729-d1a676c487009cc7e2197800f5a329e3b731ca0d0-37-5120-28801000x563-1.jpg
[original_lng] => 66455
[original_w] => 976
[original_h] => 549
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/128802729-d1a676c487009cc7e2197800f5a329e3b731ca0d0-37-5120-28801000x563-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/128802729-d1a676c487009cc7e2197800f5a329e3b731ca0d0-37-5120-28801000x563-1-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/128802729-d1a676c487009cc7e2197800f5a329e3b731ca0d0-37-5120-28801000x563-1-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/128802729-d1a676c487009cc7e2197800f5a329e3b731ca0d0-37-5120-28801000x563-1.jpg
[width] => 976
[height] => 549
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/128802729-d1a676c487009cc7e2197800f5a329e3b731ca0d0-37-5120-28801000x563-1.jpg
[width] => 976
[height] => 549
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/128802729-d1a676c487009cc7e2197800f5a329e3b731ca0d0-37-5120-28801000x563-1.jpg
[width] => 976
[height] => 549
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/128802729-d1a676c487009cc7e2197800f5a329e3b731ca0d0-37-5120-28801000x563-1.jpg
[width] => 976
[height] => 549
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1677621559:5
[_thumbnail_id] => 72127
[_edit_last] => 5
[views_count] => 348
[_oembed_76b4966232cb31601e0b3b4acc9fd00b] =>
A meaningful and symbolic visit of President @valstsgriba to Ukraine. Thank you for the principled defense and political support, for the clear understanding that the aggressor cannot be given a single chance. Ukraine and all of Europe will win! pic.twitter.com/2QT4OUO8sr
Minden adott arra, hogy a NATO, közvetlenül az orosz agresszió befejezését követően megfontolja Ukrajna tagságát – jelentette ki Petr Pavel, Csehország újonnan megválasztott elnöke a Szuszpilne kiadványnak adott interjújában.
Újságírói kérdésre válaszolva, miszerint mi könnyítheti meg, hogy Ukrajna a Szövetség tagjává váljon, Pavel kihangsúlyozta, hogy a NATO-csatlakozás során az alábbi elveket kell betartani:
közös értékek;
hosszú távú érdekek;
műszaki kompatibilitás;
átfogó politikai akarat.
A cseh elnök véleménye szerint Ukrajna már „elvégezte a házi feladatot” a műszaki kompatibilitást illetően, és teljes mértékben megfelel a NATO értékrendi és hosszú távú stratégiai érdekeinek.
Az egyetlen fennmaradt feltétel az, hogy Ukrajna területén ne legyen konfliktus vagy területi vita, jegyezte meg Pavel.
Hangsúlyozta, meg kell várni a háború végét, Ukrajna szuverenitásának visszaállítását, különben „csak elképzelni lehet, hogy mekkora lesz a NATO és Oroszország közötti konfliktus, nagy valószínűséggel még az atomfegyver bevetése is szóba kerülhet”.
A cseh elnök egyben kiemelte, hogy támogatná Ukrajna NATO-csatlakozását.
„A szabványok betartásáért, a mindannyiunk számára fontos értékek védelméért. És valószínűleg az ukrán hadsereg lesz a legtapasztaltabb az összes közül, és ez nagy előnyt jelentene a NATO-országok számára. Tehát minden körülmény adott arra, hogy megfontoljuk Ukrajna NATO-tagságát közvetlenül a háború után” – hangsúlyozta Pavel.