A Munkácsi Kistérségi Önkormányzat felügyelete alatt álló tanfelügyelőség ismét érdemi indoklás nélkül bocsátotta el a köztiszteletben álló igazgatót. A tanári kar minden tagja aláírta most is azt a tiltakozó nyilatkozatot, amelyet eljuttattak Andrij Baloga polgármesterhez. A nyilatkozatukban úgy fogalmaznak: „Tantestületünk magyarázatot vár Öntől, városunk polgármesterétől, hogy a bírósági döntés és a tantestület, valamint a szülők tiltakozásának és kérésének ellenére miért bocsátották el állásából igazgatónkat, Schink Istvánt, aki 17 évnyi igazgatói tevékenysége során egy megrovásban sem részesült a városvezetés részéről, megbecsülésnek örvend a tantestület és a szülők körében. Menesztése nem szolgálja sem iskolánk zökkenőmentes működését, sem a bizalmat a város vezetése felé.
Határozottan kérjük ennek a megalapozatlan, közösségünket bántó és sértő döntésnek az azonnali felülvizsgálatát” – fogalmaztak az iskola pedagógusai közös nyilatkozatukban, amelyet hivatalosan is iktattak a városházán, tehát a polgármesternek válaszolnia kell majd rá.
A váratlan döntés ellen tiltakoztak a szülők és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség is. Bár a munkácsi magyarok egy emberként kiállnak a népszerű iskolaigazgató mellett, a bíróság is nekik adott első fokon igazat, úgy tűnik, Schink István mégis áldozatául esik a Munkácsot irányító oligarchacsalád magyarellenes akciósorozatának, ami véglegesen megingathatja a Kárpátalján élők jogállamiságba vetett bizalmát, legyenek azok magyar vagy ukrán nemzetiségűek. Mindenesetre az igazgató úr a munkaügyi pert első fokon megnyerte, de a városi tanács fellebbezett. Megdöbbentő, de meg sem várták a fellebbviteli bíróság döntését, másodszor is elbocsátották. Tehát jelenleg két elbocsátási ügy is van párhuzamosan.
Schink István munkácsi iskolaigazgató mellett – ugyancsak indoklás és testületi döntés nélkül – menesztette Andrij Baloga polgármester még januárban Korolovics Valériát, a Derceni Kultúrház igazgatóját, valamint a Munkácsi kistérséghez tartozó magyar falvakban, Dercenben és Fornoson eltávolították a középületekről a magyar feliratokat és magyar zászlókat. Mindezt annak ellenére, hogy a Derceni Kultúrházat 18 éven át vezető Korolovics Valériának és férjének, Zsoltnak köszönhetjük Kárpátalja legelismertebb magyar néptáncegyüttesének, a Derceni Gyöngyösbokréta Néptáncegyüttesnek az utóbbi két évtizedben elért jelentős sikereit. Akkor Valéria melletti szolidaritásból a kultúrház dolgozói is felmondtak Dercenben, közöttük Valéria férje, Korolovics Zsolt is, aki művészeti vezetőként és koreográfusként dolgozott az intézmény méltán ismert táncegyüttese mellett. Ráadásul néhány hónappal korábban Zsolt vehette át a Kárpátalja legjobb koreográfusának járó Balogh Klára-díjat, személyesen Viktor Mikita katonai kormányzótól és Volodimir Csubirkótól, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökétől, a házaspár példaértékű munkájának elismeréseként.
A Munkácsi kistérséget hűbérbirtokukként kezelő Baloga-klán magyar zászlók és feliratok, valamint a KMKSZ-hez közel álló magyar intézményvezetők elleni bosszújának oka lehet, hogy részben a KMKSZ miatt elveszítették a többséget a munkácsi képviselő-testületben. Schink István pedig a KMKSZ-frakció vezetője a Munkácsi Városi Tanácsban. Ráadásul ő is aláírója annak a nyilatkozatnak, amelyet a 18 ellenzéki képviselő múlt héten közzétett, miszerint bojkottálják a képviselő-testület üléseit és a szakbizottságok munkáját, amíg a polgármester nem mond le, vagy nem váltja le a Végrehajtó Bizottság tagjait. Emiatt patthelyzet van a tanácsban.
Korolovics Valéria is a KMKSZ-hez közel álló, a magyar közösség ügyét szívvel-lélekkel szolgáló intézményvezetőként volt ismert.
Időközben visszakerültek Dercenben a Magyarország által alapított és fenntartott Munkács Futball Akadémia magyar feliratai, de a községben és Fornoson máig nem engedélyezett a magyar felirat vagy a nemzeti trikolór használata, akárcsak Munkácson.
Magyarázat nélkül menesztették a napokban Munkácsi kistérségben állásukból Schink Istvánt, a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola igazgatóját, és Korolovics Valériát, a Derceni Kultúrház igazgatóját. A közösségi médiában egyre több munkácsi, közöttük ukrán értelmiségiek is védelmükbe vették a leváltott vezetőket.
A munkácsi magyar iskola pedagógusai – mind a 35-en – aláírták a Schink István iskolaigazgató melletti kiállásukatű megfogalmazó nyilatkozatot, amelyben többek között felszólítják a város polgármesterét: „A jelenlegi nehéz helyzetben Schink István igazgató menesztése nem járul hozzá iskolánk zökkenőmentes működéséhez, és nem szorgalmazza a bizalmat sem a város vezetése felé. Felszólítjuk a közösségünk számára fájdalmas és sértő, továbbá megalapozatlan döntés azonnali felülvizsgálatát” – olvasható a nyilatkozatban. A szülők petíciójukban ugyancsak az igazgató állásába történő visszahelyezését követelik Andrej Baloga polgármestertől. A Munkácsi Kistérségi Tanács ellenzéki pártjainak képviselői, az érintett Schink Istvánon kívül mindannyian, szám szerint 17-en aláírták az ügy kapcsán a polgármestertől magyarázatot követelő képviselői beadványt.
A Derceni Kultúrház dolgozói beadták felmondásukat, szolidaritást vállalva a magyarázat nélkül menesztett Korolovics Valériával, aki 18 éve igazgatja az intézményt. Korolovics Valériának és férjének, Zsoltnak köszönhetjük Kárpátalja legelismertebb magyar néptáncegyüttesének, a Derceni Gyöngyösbokréta Néptáncegyüttesnek az utóbbi két évtizedben elért sikereit. Az együttes negyvenkét éve, minden harmadik évben megvédte az Ukrajna Népi Együttese címét. Korolovics Zsolt nemrég, 2022-ben vehette át a Kárpátalja legjobb koreográfusának járó Balogh Klára-díjat személyesen Viktor Mikita katonai kormányzótól és Volodimir Csubirkótól, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökétől. Nem véletlen, hogy a néptáncegyüttes különböző korcsoportjaiban táncoló gyerekek szülei ragaszkodnak ahhoz, hogy továbbra is a Korolovics házaspár foglalkozzon a gyerekeikkel.
Az említett, köztiszteletben álló intézményvezetők menesztésének ügyével, vagy a magyar zászlók és feliratok eltávolításának kérdésével sem foglalkozott eddig a Munkácsi Kistérségi Tanács, tudtuk meg a tanács KMKSZ-es képviselőitől, s a Végrehajtó Bizottság elé sem került az említett ügy eddig. Tehát a zászlók és feliratok, valamint a Dercenben, a Magyarország által alapított és fenntartott Munkács Futball Akadémia magyar feliratainak eltüntetése önkényes döntés eredménye, azt nem előzte meg semmiféle testületi határozat.
Munkácsi forrásaink szerint a mostani, látványosnak szánt magyarellenes intézkedések oka lehet, hogy a polgármester – részben a KMKSZ miatt – elveszítette többségét a munkácsi képviselő-testületben. Schink István pedig a KMKSZ-frakció vezetője. Viszont Pavlo Fedaka újságíró értesülései szerint az is motiválhatta a történteket, hogy a Baloga család több tagját legutóbb nem engedték belépni Szlovákiába az ungvári határátkelőhelyen. Állítólag ott közölték velük, hogy öt évre kitiltották őket a schengeni övezetből.
Novák Katalin magyar köztársasági elnök és a magyar külügy is éles hangú nyilatkozatot adott ki a történtek miatt.
Jogi lépéseket tesz a zászlóeltávolítások kapcsán a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) – nyilatkozta Brenzovics László, a KMKSZ elnöke a Kossuth Rádióban.
Elmondta: szerintük indokolatlanok voltak a munkácsi kistérségi tanács intézkedései, amelyekkel egy friss rendeletre hivatkozva eltávolították a magyar zászlókat és feliratokat Munkácson és környékén, valamint egy iskolaigazgatót és egy kulturális intézmény vezetőjét eltávolították a helyéről.
Brenzovics László hozzátette: a háborús helyzet miatt nagyon óvatosan kell fellépni az ügyben, de a jogtalan intézkedéseket akkor is jogi útra kell terelni.
„Szerintünk indokolatlanok voltak ezek az intézkedések, amit a Munkácsi Kistérségi Tanács foganatosított ezekkel az emberekkel kapcsolatban, illetve a zászlókkal kapcsolatban. Az általunk bírált kisebbségi törvény sem tartalmaz olyan intézkedéseket, amelyek nem engedélyezték volna a nemzeti szimbólumoknak a használatát. Nem beszélve arról, hogy akik ezeket az intézményeket vezették, nagyon elismert emberek a munkácsi kistérségben” – fogalmazott.
A KMKSZ Munkácsi Alapszervezete értetlenül áll Schink István, a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola igazgatója, a Munkácsi Városi Tanács KMKSZ frakciójának vezetője iskolaigazgatói tisztségből történt, valós indok nélküli felmentése előtt.
Schink István igazgatói tevékenysége tizenhét esztendeje alatt tiszteletet vívott ki a munkácsi pedagógustársadalom és a polgárok körében, az általa vezetett tanintézmény minden mutatójában jelentősen fejlődött.
Úgy véljük, hogy a jelenlegi nehéz helyzetben az igazgató menesztése nem szolgálja a magyar iskola zökkenőmentes működését és a nemzetiségek közötti békés együttélést sem.
Szorgalmazzuk ennek a megalapozatlan döntésnek az azonnali felülvizsgálatát.
Az ukrán Igazságügyi Minisztérium nyilvántartásba vette a Munkácsi Városi Egyesült Területi Közösség Alapszabályát, amelyet a Munkácsi Városi Tanács 76. ülésén hagytak jóvá. Így a 2019 októberében megkezdett munka véget ért.
default
A városi közösség korábbi Alapszabályát 1998-ban fogadták el. Abban az időben ez volt az egyik legprogresszívebb dokumentum Ukrajnában. A jogszabályok azonban az évek során jelentős változásokon mentek keresztül, megváltoztak a város és a lakosai közötti kölcsönhatás minőségi színvonala.
Ezért a városvezetésnek, lépést tartva az idővel, be kellett vezetniük az együttműködés eszközeit, amelyekről az előző szabályzat nem rendelkezett. Például különféle formájú nyilvános konzultációk, vagy a városi tanács elszámoltathatósági, átláthatósági és nyitottsági eljárásai (az utóbbiban a város a 13. helyen áll a Transparency International Ukrajna átláthatósági besorolása alapján).
Annak érdekében, hogy aktualizálják a közösség fő dokumentumát valamint a decentralizáció és a környező falusi települések csatlakozása révén mindenki számára elfogadhatóvá tegyék, a polgármester kezdeményezésére és az Európa Tanács projektjének „A polgárok részvételének elősegítése a demokratikus döntéshozatalban Ukrajnában” támogatásával létrehoztak egy munkacsoportot, amelynek feladata a Munkácsi kistérség Alapszabályának módosítása volt. Ennek eredményeként az újonnan kidolgozott dokumentum egyértelmű, érthető, és ami a legfontosabb, reális eljárásokat vezetett be a közgyűlések és a nyilvános meghallgatások lebonyolítására, a helyi kezdeményezések a városi tanács elé terjesztésére, a konzultációk lefolytatására és a tanács végrehajtó testületeinek nyilvános szakértelmére, a polgármester, a képviselők és a települések elöljáróinak beszámolására. Egyéb. Az érvényben lévő Alapszabály mellékletei teljes mértékben megfelel a demokratikus kormányzás normáinak.
„Ma ez az ország egyik legjobb alapokmánya, amely megfelel a nyitottság, az átláthatóság és az elszámoltathatóság európai normáinak. Ez azt jelzi, hogy a városvezetés megteheti azokat a lépéseket, amelyek a város demokratizálását szolgálják valamint készen áll a társadalommal való együttműködésre” – mondta Makszim Lukinyuk, az Európa Tanács helyi demokrácia kérdéseivel foglalkozó ukrajnai szakértője.
„Munkács volt az első megyei jogú város Kárpátalján, amely kistérséget hozott létre. Ezért a vidéki közösségek a városhoz való csatolásával létfontosságú volt egy olyan dokumentum elfogadása, amely lehetővé teszi a vidéki közösségek bevonását a városi szintű döntéshozatalba. Fontos, hogy a városi hatóságok kezdeményezték és végre is hajtották ezt a feladatot, ami azt mutatja, hogy tudatában vannak annak, hogy ugyanazon, egységes szabályok szerint kell élni, függetlenül attól, hogy a közösség tagja a városban vagy a faluban van regisztrálva. Végül is az a hajlandóság arra, hogy egységes területet hozzon létre ugyanolyan minőségű szolgáltatásokkal. Ezért nagy tisztelet jár a városi közigazgatásnak, a városi tanács ügyvédeinek és a képviselőknek az általuk elvégzett munkáért” – mondta Volodimir Feszkov, a helyi önkormányzatok szakértője és a munkacsoport tagja.
