A magyar állam szolidáris az ukránokkal és támogatja az ottani magyarokat – jelentette ki csütörtökön Szili Katalin Beregszászban. A magyar miniszterelnöki megbízott megköszönte a kárpátaljaiak kiállását a magyar nyelv, az identitás és a kultúra mellett.
Mint ahogyan arról már beszámoltunk, egyeztetett a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség képviselőivel is, többek között a második olvasatban is elfogadott jogfosztó ukrán kisebbségi törvényről, illetve az elmúlt napokban a Munkácsi kistérségben eltávolított magyar feliratokról és szimbólumokról is – hangzott el az M1 Híradójában.
„Én nagyon sajnálatosnak tartom azt, hogy pontosan Ukrajna európai uniós integrációja folyamatának az árnyékában kerül sor azokra a nemzeti kisebbségek elleni folyamatokra, mint amelyek történtek az elmúlt napokban is: a magyar zászló eltávolítása, magyar feliratok eltávolítása miatt, és meg kell hogy jegyezzem, nekünk sem engedték a munkácsi várban a mai napon koszorút helyezzek el, nyilvánvaló, hogy ez egy munkácsi járási tevékenységnek tudható be” – fogalmazott Szili Katalin miniszterelnöki megbízott.
A munkácsi várból nemrég barbár körülmények között eltávolított turulmadár helyén október 25-én felavatták a háromágú szigony emlékművét, azaz Ukrajna címerét. A HírTV Napi aktuális című műsorában Brenzovics Lászlóval, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökével készült interjú a témával kapcsoltban.
Brenzovics László elmondta, hogy senki sem tiltakozott az ukrán címer elhelyezése miatt a munkácsi várban, a turul eltávolítása és annak módja ellen tiltakoztak.
Hozzátette: A probléma a barbár módon való eltávolítás és az, hogy arra a helyre és arra a talapzatra tették, ahol korábban a turul volt.
Kárpátalján a Munkácsi Városi Tanács képviselői határozott tiltakozásukat fejezték ki, és elítélték a végrehajtó bizottság azon lépéseit, amelyek a képviselőkkel való egyeztetés nélkül hoztak meg.
A hírt Olekszandr Horjacskun közölte Facebook-oldalán. A tiltakozó nyilatkozatot 18 képviselő írta alá.
„A Munkácsi kistérség többezer lakosának érdekeit érintő, társadalmilag jelentős kérdéseket az ülésteremben a képviselőknek kell megszavazniuk, akikre ezeket a jogköröket ráruházták, és nem a végrehajtó bizottságnak, amelynek nincs képviseleti funkciója, és nem vállal felelősséget döntéseiért. Ez az eset a közösség alkotmányos önkormányzati jogainak korlátozása és a demokrácia alapelvei elleni támadás, ami egy modern európai országban elfogadhatatlan” – olvasható a bejegyzésben.
A tiltakozó nyilatkozatban leírják, hogy a képviselőtestület semmiképp nem ellenzi Ukrajna címerének felállítását a vár területén, azonban érthetetlenül állnak az előtt, hogy miért kellett ehhez lebontani a Turul-emlékművet, megtenni ezt még a végrehajtó bizottság döntése elfogadásának napján úgy, hogy aznap nem lett elhelyezve ott a címer, s egyelőre nincs is határidő annak felállítására.
Leszögezték, hogy véleményük szerint az ilyen döntések destabilizálják a helyzetet Kárpátalján, ahol több nemzetiség élt és él együtt békésen.
[type] => post
[excerpt] => Kárpátalján a Munkácsi Városi Tanács képviselői határozott tiltakozásukat fejezték ki, és elítélték a végrehajtó bizottság azon lépéseit, amelyek a képviselőkkel való egyeztetés nélkül hoztak meg.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1666279200
[modified] => 1666278580
)
[title] => A Munkácsi Városi Tanács képviselői elítélték a végrehajtó bizottság döntését a turulmadár lebontásáról
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=60567&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 60567
[uk] => 60557
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 60000
[image] => Array
(
[id] => 60000
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/fb-img-1665679547694.jpg
[original_lng] => 25633
[original_w] => 1080
[original_h] => 608
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/fb-img-1665679547694-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/fb-img-1665679547694-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/fb-img-1665679547694-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/fb-img-1665679547694-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/fb-img-1665679547694.jpg
[width] => 1080
[height] => 608
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/fb-img-1665679547694.jpg
[width] => 1080
[height] => 608
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/fb-img-1665679547694.jpg
[width] => 1080
[height] => 608
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1666267780:5
[_thumbnail_id] => 60000
[_edit_last] => 5
[views_count] => 4988
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_d2aff4f1fa9ce739a085eb810e4534b8] =>
[_oembed_time_d2aff4f1fa9ce739a085eb810e4534b8] => 1667310494
[_oembed_150bf479c4f5d9629de151627350e4ef] =>
[_oembed_time_150bf479c4f5d9629de151627350e4ef] => 1673879628
[_oembed_c08b17aab7c5bf3ffd8e033883f09a6f] =>
It is reported that protesters in Tbilisi were forced out from the central Rustaveli Avenue by special forces.
“We will fight, we will die, we will get our rights” chanted a group of brave Afghan women during a protest against Taliban regime in Kabul.
Among other restrictions, Taliban have banned female education almost altogether & placed severe restrictions on female employment. pic.twitter.com/jtTN6cTM9s
#Afghanwomen took to the street in Kabul today afternoon and asked the world not to recognize the Taliban while they were violently dispersed. The protesters chanted “recognition of the Taliban is a disgrace to the world”, and “Afghan people are hostages of the Taliban”. pic.twitter.com/5dvmMiC2dB
Mélységesen megdöbbentő és felháborító a Munkácsi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának mai döntése, miszerint a munkácsi várból eltávolítják a város jelképének számító, 2008-ban eredeti formájában helyreállított millecentenáriumi turulszobrot. Még inkább megdöbbentő, hogy a szobrot rekord idő alatt, délutánra már el is távolították.
Sajnálatos, hogy egy háború kellős közepén Munkács város vezetése számára az a legfontosabb, hogy lebontsa a helyi, valamint a kárpátaljai magyarság egyik kiemelt jelképének számító műemléket, miközben Magyarország története legnagyobb humanitárius segélyakcióját hajtja végre az ukrajnai háborús menekültek megsegítésére. Egy európai értékeket valló országban alapvető fontosságú a történelmi emlékművek és emlékhelyek kölcsönös tisztelete és megőrzése, a nemzeti kisebbségek vonatkozásában ez az egyik fokmérője az adott ország kisebbségpolitikájának.
Ez a lépés az Ukrajnában dúló fegyveres agresszió idején rendkívül átgondolatlan és időszerűtlen, amely a soknemzetiségű Kárpátalja stabilitása ellen hathat. Magyarország az orosz-ukrán háború kirobbanásától kezdve jószomszédként segítette és segíti Ukrajnát és közel 1 millió ukrán menekültet fogadott.
A munkácsi vár turulszobrát 1896-ban állították fel, a hét millenniumi emlékmű egyikeként. A csehszlovák hatóságok 1924-ben bontottak le az emlékművet, a vidékre bevonuló Vörös Hadsereg pedig 1945-ben olvasztott be a közel 1 tonnás bronzszobrot. Az 1945-ben elpusztított szobor másolatát Belény Mihály szobrász készítette el. A visszaállítási projektet teljes finanszírozását Pákh Imre amerikai magyar üzletember biztosította.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség megdöbbenéssel értesült a Munkácsi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának állítólagos határozatáról, mely alapján eltávolították a munkácsi vár bástyáján felállított Turul-emlékművet. A döntés azért is furcsa, mert a város egyik jelképének számító turulszobor Munkács városvezetésének kezdeményezésére került vissza eredeti helyére még 2008-ban, a közös történelmi múlt és a nemzetiségek békés egymás mellett élésének jegyében.
Korolyova Erzsébet évtizedek óta komoly munkát végez a KMKSZ Munkácsi Alapszervezetében, nemzetiségtől függetlenül bátran fordulhatnak hozzá az emberek. Ezúttal a munkájáról s a közelgő választásokról kérdeztük.
– Négy éve vezeti a KMKSZ Munkácsi Alapszervezetét, de már sokkal korábban részt vállalt az Alapszervezet munkájában. Hol találkozhatnak önnel az emberek, mivel foglalkozik nap mint nap?
– Szentpéterváron tanultam, ott alapítottam családot, majd visszaköltöztünk Munkácsra 1991-ben. A KMKSZ Munkácsi Alapszervezete 1989-ben alakult, akkor sikerült a Zrínyi Ilona úton lévő épületünket megszerezni. Gulácsy Éva szeretett volna itt egy könyvtárat is kialakítani, tőle vettem át a stafétát, s sikerült is létrehozni a könyvtárat, melynek én lettem a könyvtárosa, 1993-tól pedig az Alapszervezet titkára is. Nagy dolog számunkra ez a könyvtár, hiszen ez az egyetlen könyvtár, melyet egy alapszervezet tart fenn. Négy éve vagyok a munkácsi alapszervezet elnöke, de lényegében 29 éve szerves részt vállalok az Alapszervezet munkájában. 2001 óta a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány munkácsi irodájának főreferense vagyok. Szerdánként a Zrínyi utcai épületünkben találkozhatnak velem az emberek, minden szerdán 9 órától tartok fogadóórát.
– Mi jellemezte az elmúlt öt évet, milyen sikereket ért el a KMKSZ a Munkácsi Városi és Járási Tanácsokban?
– A 2015-ös választásokon a Munkácsi Városi Tanácsba három képviselőnk jutott be. Ennek a kis frakciónak Schink István volt a vezetője. Jómagam a végrehajtó bizottság részét képeztem az elmúlt öt évben, így jó rálátásom van a tanács működésére. Sokszor előfordult, hogy szót emeltem, ha a magyar érdekeket csorbulni láttam. Például ez év elején a temetőben lévő Pro Patria I. világháborús emlékműről tűntek el a névtáblák. Sikerült időben közbelépni, s ezért úgy újították fel az objektumot, hogy visszakerülhettek a régi emléktáblák is. Itt van például a nyugdíjasklub esete, amely szintén egyidős az Alapszervezettel. Egyik napról a másikra tették ki őket ingatlanjukból. Aztán sokáig a könyvtárban voltak, mígnem sok keresgélés után sikerült kilobbiznom számukra a Rákóczi-kastély egyik termét.
– Miért fontos ebben az új helyzetben a magyar képviselet a kistérségi tanácsban?
– Nőként, anyaként nem tartozik leghőbb vágyaim közé a képviselőség. Én munkaként tekintek minderre. Régóta úgy élem az életem, hogy reggel nem azzal kelek fel, hogy mit szeretnék csinálni, hanem hogy mit kell csinálnom. Ha a Jóisten elém tesz egy feladatot, először talán elbizonytalanodom, hogy képes vagyok-e rá. De aztán arra gondolok, hogy Ő jobban tudja a dolgokat, s a feladathoz erőt és kitartást is ad. 2019-ben például 29 rendezvényünk volt, beszámolni is elég volt minderről, nemhogy végigcsinálni.
Sok erőt és kitartást kívánunk Erzsébetnek munkájához, s reméljük, a választásokon sikerül elnyernie az emberek bizalmát, s képviselheti őket ügyes-bajos dolgaikban!
Június 11-én Kárpátaljára érkezett Dmitro Razumkov. A Legfelső Tanács elnöke Munkácson tett munkalátogatást.
Razumkov programja elég sűrű volt, a reptéren Olekszij Petrov, a Kárpátaljai Megyei Állami Adminisztráció (ODA) vezetője, Bohdan Andrijiv ungvári és Andrij Baloga munkácsi polgármester fogadták. Ezenkívül a nap folyamán Mihajlo Rivisz, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke és több képviselő is a kísérete tagja volt.
Látogatása első helyszíne a munkácsi Kultúra és Művészetek Palotája lett, melynek ünnepélyes megnyitóján is részt vehetett. Az épületben ezentúl a munkácsi egyesített területi közösség (OTH) művészeti csoportjai és szakkörei kapnak majd otthont. Az információk szerint a régióban ez a legnagyobb hasonló jellegű intézmény.
Az épületet a helyi költségvetésből elkülönített összegből újították fel, a munkálatokra 40 millió hrivnyát fordítottak. Az intézményben berendezték a megye legkiválóbb hangstúdióját, speciális hangszigeteléssel és modern felszereléssel, továbbá korszerűsítették a koreográfiai termeket, s létrehoztak egy 500 férőhelyes nézőteret is.
A Legfelső Tanács elnöke egy sakkjátszmát is kezdeményezett, azonban a fiatal ellenfél felülkerekedett a tisztségviselőn. Razumkov a megnyitó során kiemelte, hogy az országban több hasonló intézményt kellene létrehozni, s hogy a Kultúra és Művészetek Palotája valóban egy csodás példája a decentralizáció eredményének. „Mind a kultúrház, mind pedig az egészségügyi intézmény arról tanúskodik, hogy a helyi költségvetésből szép dolgokat lehet létrehozni. A legfontosabb, hogy helyesen használják azt fel, s ne lopjanak” – emelte ki.
A helyszínen lévő újságírók megkérdezték a házelnököt a nemzeti kisebbségről szóló törvényjavaslatról, valamint arról is, hogy kihatással lesz-e az bármilyen módon a nyelvtörvényre, megpróbálnak-e megoldást találni azokra a problémás pontokra, melyek kialakultak a nyelvtörvény elfogadását követően.
„Mindannyian Ukrajna állampolgárai vagyunk. A törvények elfogadásakor figyelembe kell vennünk mindenki érdekeit, legalábbis törekednünk kell erre, különösen a humanitárius ügyekkel kapcsolatos jogalkotást illetően. Elsősorban az állam érdekeire kell összpontosítanunk. Érthető, hogy ezek nem lesznek egyszerű kérdések. A mai napra vonatkozólag a Legfelső Tanács napirendje között ez a törvényjavaslat nem szerepel. Azonban e kérdés megvitatásának előkészítésére igencsak nagy figyelmet kell fordítani. Ha a humanitárius irányról beszélünk, akkor pontosan ez a terület az, melynek maximálisan egyesítenie kell a társadalmat. Különösen egy háborús időszakban, amikor az országban megszállt területek is vannak. Van egy Krímünk és egy Donbászunk is” – mondta el.
A sajtó munkatársai arról is érdeklődtek, hogy tárgyalni fognak-e a nemzeti kisebbség képviselőivel a kérdéssel kapcsolatban. „Úgy vélem, ha a törvény a nemzeti kisebbségekről szól, akkor az ő érdekeik figyelmen kívül hagyása nem lenne logikus” – jelentette ki.
Ami a decentralizációs reform keretein belül kialakítandó Beregszászi járást illeti, a szpíker a következőket nyilatkozta: „A megyei adminisztráció és a Miniszteri Kabinet javaslatai alapján döntünk. Úgy gondolom, hogy amennyire lehetséges, a decentralizációs reformot a közösség érdekei alapján kell véghez vinni” – mondta el.
Az újságírókat az is érdekelte, hogy miért pont Munkácsot választotta Razumkov látogatásának céljául, s hogy nem áll-e valamilyen megállapodás a vizit hátterében Andrij Balogával vagy a munkácsi polgármester pártjával. A házelnök ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy a helyi polgármestert aznap ismerte meg, s akkor társalgott vele először pár órát.
A kultúrház megnyitását követően a tisztviselő végigsétálhatott Munkács központján, majd pedig ellátogatott a Szent Márton Diagnosztikai Központ felavatására is. Az intézmény körülbelül 5 ezer négyzetméteren helyezkedik el, felújítására 46 millió hrivnyát fordított a város. A központban több mint 100 nővér és 109 orvos dolgozik, akik szakszerű ellátásban részesítik majd a pácienseket.
Verteidigungsministerin Lambrecht in der #Ukraine. Die Ministerin besichtigte Defensivstellungen in der Region #Odessa und machte sich ein Bild von der aktuellen Lage. pic.twitter.com/j2piILVdmG
— Verteidigungsministerium (@BMVg_Bundeswehr) October 2, 2022
Hosted my ??colleague Christine Lambrecht in the southern ??.Frau Minister brought good news & more tools to strengthen #UAarmy. We had a discussion about current geopolitical and security situation.Minister was glad to talk with our soldiers and see Gepard system on combat duty. pic.twitter.com/IKSMnSyqkR
The White House is making plans for Ukrainian President Volodymyr Zelensky to meet with President Biden in Washington on Wednesday https://t.co/4qBESgNG1s
CIA Director William Burns made a secret trip to China last month in a bid to keep lines of communication open, as security relations between the two global powers grow increasingly acrimonious https://t.co/lgy6zYEcCE
Russian President Vladimir Putin has accepted an invitation from his newly re-elected Turkish counterpart Recep Tayyip Erdoğan to visit Turkey.https://t.co/ky7t82NkaX
Провів виїзну Ставку. Ситуація на фронті, перебіг наших наступальних та оборонних дій, дані розвідки. Як і завжди, пильна увага до забезпечення військ боєприпасами. Результативність використання наявних систем ППО та підсилення повітряного… pic.twitter.com/xA4HHUJvdi
Izsnyétén a helyi tanács végrehajtó bizottságának és a falu lakosainak kezdeményezésére február 9-én, vasárnap összehívták a falugyűlést. A kezdeményezőket az háborította fel leginkább, hogy egy törpe kisebbség rá akarja a falu lakosságára erőszakolni az akaratát, elérve, hogy a szomszédos gorondi közigazgatási kistérséghez csatlakozzon Izsnyéte. Mindezt annak ellenére, hogy 2017-től már két falugyűlésen is döntöttek arról, hogy Munkácshoz szeretnének csatlakozni. A helyi tanácsnak három képviselője jelenleg is bírósági úton próbálja megsemmisíttetni az Izsnyétei Községi Tanács Munkácshoz történő csatlakozással kapcsolatos korábbi határozatait.
A helyi idő szerint 13 órára meghirdetett falugyűlésre tömött sorokban jöttek az emberek, hamarosan zsúfolásig megtelt a kultúrház. Ötven-hatvan ember már be sem fért, de még mindig jöttek – idősek, fiatalok, egymás között ukránul és magyarul beszélők is. Orosz János polgármester gyorsan döntött – a kellemes, napsütéses időben a községháza udvarán tartják meg a falugyűlést, hogy mindenki részt vehessen rajta, aki erre szánta az idejét. A helyi tanács munkatársainak ekkorra már több mint 400 helybélivel sikerült aláíratni a jelenléti íveket. Megtudtam tőlük, hogy Ivan Turjanica gorondi polgármester körül őt elkísérő gorondi lakosok is állnak, akik nem szavazhatnak majd a falugyűlésen. Megjelent még a gyűlésen két tv-stáb, Tóth Miklós megyei képviselő és Viktor Mikulin, aki Kárpátalja korábbi kormányzójának helyettese volt.
Orosz János, Izsnyéte polgármestere ukrán nyelven elmondott beszédében az összegyűlt lakosokat részletesen tájékoztatta a kialakult helyzet előzményeiről, illetve azokról a tisztességtelen próbálkozásokról, amelyekkel egy törpe kisebbség megpróbálja elérni, hogy a lakosság döntő többségének akarata ellenére a Gorondi kistérséghez csatlakozzon Izsnyéte a munkácsi helyett. Hangsúlyozta, hogy ezt nem engedheti meg, és minden lehetséges eszközzel küzdeni fog azért, hogy az izsnyéteiek akarata érvényesüljön. A polgármester beszédét követően Máté Natália, a végrehajtó bizottság tagja felolvasta annak a beadványnak a szövegét, amelyet a helyi tanács eljuttatott az illetékes kijevi szervekhez.
Ezt követően a gyűlés levezetői nem adtak szót a meghívott gorondi polgármesternek. Kijelentették, hogy a falugyűlésükre nem szónoknak hívták, csak azért, hogy saját fülével hallhassa, hogy mi a véleményünk az izsnyéteiek a gorondi kistérséghez való csatlakozásról. Így a láthatóan dühös Ivan Turjanica a televíziós kamerák előtt bizonygatta, hogy Izsnyéte törvényesen nem csatlakozhat Munkácshoz, viszont Gorond és Sztrabicsó egyesülésével létrejött kistérségüknek mennyire nagy szüksége lenne a velük szomszédos falura.
A falugyűlés szervezői viszont egyenesen felszólították a helyi tanácsnak azt a három képviselőjét, akik a Gorondhoz történő csatlakozás mellett agitálnak, hogy fejtsék ki, miért látnák Gorondot jobbnak Munkácsnál.
Elsőként Jurij Fazekas lépett a mikrofonhoz hangsúlyozva, hogy ő az izsnyétei embereknek a véleményét képviseli. A falugyűlésen lévők viszont kifütyülték, nem engedték beszélni: „Gorondon laksz, csak papíron vagy izsnyétei. Elárultál minket – kiabálták felé a tömegből.
Ők mind Munkácsra szavaztak…,
…ők pedig Gorondra
A másik Gorondpárti helyi tanácsi képviselő, Mihajlo Balog azzal vádolta meg Orosz János polgármestert, hogy megosztotta és egymás ellen hergelte a korábban békében és barátságban élő lakosságot. Szerinte a polgármester a saját széke védelmében először (a magyar többségű) Beregszász képviselőivel írt alá valamit – nem derült ki, hogy pontosan mire gondol –, most pedig a munkácsiaknak akarja eladni a falut. Ennél a pontnál félő volt, hogy elszabadulnak az indulatok, a tömeg egyre ingerültebben adott hangot a nemtetszésének. Végül Mihajlo Balog egyetlen érvet sem árult el azzal kapcsolatban, hogy miért tartaná jobbnak, ha Izsnyétét ezentúl Munkács helyett Gorondról irányítanák. Akadtak viszont, akik Munkács előnyeit hosszasan sorolták.
A gyűlést levezető Máté Natália ekkor megkérte a jelenlévőket, hogy akik a Munkácshoz csatlakozást támogatják álljanak az egyik oldalra, akik Gorondhoz szeretnének csatlakozni, azok a másikra. Ekkor a demokrácia szabályainak megfelelően a vita eldőlt, a több mint 400 fős tömegből kb. húszan maradtak a gorondi oldalon. Az egyik helybéli figyelmeztetett, hogy a gorondi polgármester körül csoportosulók kb. húsz fő fele nem is izsnyétei, ők is Gorondról jöttek. A Munkácshoz csatlakozni szándékozó több száz fős tömegben ott álltak nemzetiségtől függetlenül magyarok, ukránok, romák.
Ivan Turjanica gorondi polgármester és maroknyi híve ekkor sem fogadta el a többség akaratát, a televíziós kamerák előtt harcoltak tovább.
Végül a falugyűlést végignéző Viktor Mikulin korábbi kormányzóhelyettes elmondta az izsnyéteieknek, hogy szerinte is a jobbik lehetőséget választották. Korábban nem is szerepelt Kárpátalja perspektivikus terveiben Gorond központú kistérség, amely szerinte gazdaságilag életképtelen, infrastrukturális szempontból teljesen fejletlen, nincsenek meg a későbbi fejlődés perspektívái sem. Ennek ellenére megkapták a jogot arra, hogy saját kistérséget szervezzenek, megtörtént a választás is. Ugyanakkor a volt kormányzóhelyettes kijelentette, Izsnyéte jobban jár, ha nem vesz részt a gorondiak átgondolatlan vállalkozásában.
