A mobilizációról szóló törvény figyelembe vette az Oktatási Bizottság javaslatát a mozgósítás alól való halasztási jogra vonatkozóan. Erről a Rada sajtószolgálata számolt be.
„A törvény elfogadása során figyelembe vették Ukrajna parlamenti képviselőinek – a bizottság tagjainak – javaslatát, hogy a költségvetési és szerződéses oktatási formában egyaránt tanuló posztgraduális képzésben részt vevő hallgatóknak biztosítsák a mozgósítás alól való halasztás jogát” – olvasható a jelentésben.
Ezenkívül a különleges időszak alatti mozgósítás nem vonatkoznak:
a szakmunkás képzésben résztvevőkre,
szakmai előegyetemi képzésben résztvevőkre.
felsőoktatási képzésben résztvevőkre.
Ez a feltételt akkor érvényes, ha nappali vagy duális képzésben tanulnak, és az oktatásról szóló törvény 10. cikkének második részében meghatározott sorrendben a korábban megszerzett iskolai végzettségnél magasabb iskolai végzettséget szereznek.
Ezenkívül halasztást kapnak következő kategóriába tartozók:
felsőoktatási és szakmai felsőoktatási intézmények, tudományos intézmények és szervezetek tudományos fokozattal rendelkező tudományos és tudományos-pedagógiai alkalmazottai,
szakmai előkészítő, szakmai (szak- és műszaki) oktatási, általános középfokú oktatási intézmények oktatói.
Számukra a halasztás azzal a feltétellel jár, hogy a fő munkahelyen felsőoktatási vagy szakmai felsőoktatási intézményben, tudományos intézményben és szervezetnél, szakképzési (szakműszaki) vagy általános középfokú oktatási intézményben dolgoznak legalább 0,75 részmunkaidejű állásban.
A Legfelső Tanács csütörtökön második olvasatban elfogadta a mozgósításról szóló 10449. számú törvénytervezetet, a vonatkozó határozatot 283 képviselő szavazta meg – közölte az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Jaroszlav Zseleznyak, Holosz párt parlamenti képviselője jelezte, hogy a parlament a szakbizottság 31 módosítási indítványát vette figyelembe, valamint egy olyan módosítást, amely kiveszi a dokumentumból a katonák leszerelésére vonatkozó normát.
A mozgósítási törvény főbb rendelkezései a következők:
A sorkatonai szolgálat helyett 5 (békeidőben) és 3 (háborús időszakban) hónapos katonai alapszolgálatot vezetnek be. A 24 év alatti ukránok megválaszthatják az alapszolgálat évét és időszakát.
Bevezetik a katonai alapkiképzést, 2025-től az oktatási intézmények oktatási elemévé válik minden felsőoktatási intézményben.
Az adatok frissítése érdekében nem szükséges a területi toborzási és szociális támogatási központba (TCK) menni. Ezt megtehető online személyes fiókban vagy az adminisztrációs szolgáltatásokat nyújtó központokban. Azok az állampolgárok, akik a katonai nyilvántartásban vannak, önként hozhatnak létre személyes sorköteles, hadköteles vagy tartalékos katonai elektronikus fiókot.
Megmarad a fogyatékkal élők leszerelésének jogáról szóló rendelkezés, valamint a fogságból való szabaduláshoz kapcsolódó leszerelés (ha a katona nem jelzi, hogy tovább szeretne szolgálni).
A korlátozottan alkalmasnak minősítetteknek ismételt katonaorvosi vizsgálaton kell átmenniük.
A katonák az első szerződés megkötése esetén a jelzáloggal fedezett kölcsön első törlesztőrészletének 50 %-ának megfelelő kompenzációra jogosultak.
Azoknak, akik 2022. február 24-e után kapták meg a II-III. rokkantsági kategóriájú besorolást (kivéve a katonai állományt), a szolgálatra való alkalmasság megállapítása céljából második orvosi vizsgálaton kell átesniük.
A külföldi konzuli szolgáltatásokkal kapcsolatban a személyes adatokat 60 napon belül frissíteni kell a TCK-ban. Ugyanakkor ezt távolról is megtehetik e-mailben, telefonon vagy e-fiókban.
Korlátozzák a mozgósítást kerülők gépjárművezetési jogát. Azonban van két kivétel.
Az iratok ellenőrzése során a TCK meghatalmazott képviselője vagy a rendőr az iratok bemutatásának és ellenőrzésének folyamatáról fénykép- és videófelvételt készít technikai eszközökkel, fotó- és videórögzítő eszközökkel.
A katonai regisztrációs okmányt mindenkinek magánál kell tartania, és a TCK munkatársainak, a rendőröknek vagy a határőröknek a kérésükre fel kell mutatnia. A mozgósítás idejére ez minden nyilvántartásba vett (vagy onnan törölt) 18-60 év közötti állampolgár számára kötelező.
A mozgósítási törvény második olvasatban (egészében) történő elfogadásakor a törvényeknek és az Alkotmánynak megfelelően a dokumentumot a Legfelső Tanács elnökének alá kell írnia, és aláírásra át kell adnia az elnöknek. Az elnök általi aláírás után egy hónap múlva lép életbe a törvény.
A mozgósításról szóló törvénytervezet a második olvasat során nem fog tartalmazni a katonák 36 hónapos folyamatos szolgálat utáni leszerelésére vonatkozó rendelkezéseket – közölte szerdán az rbc.ua hírportál Fegyir Vniszlavszkij képviselőre hivatkozva.
A jelentés szerint Veniszlavszkij elmondta hogy Rusztem Umerov védelmi miniszter kérésére kivették a leszerelési rendelkezést a mozgósítási törvénytervezetből. Ezzel egyidejűleg a kormányt utasítják, hogy dolgozzon ki egy külön törvénytervezetet, amely szabályozza a katonai szolgálatból való leszerelés kérdését a hadiállapot idején – tette hozzá.
„A bizottság támogatta a Védelmi Minisztériumnak ezt a javaslatát, és a leszerelés kérdése kikerült a törvénytervezetből” – erősítette meg Fegyir Veniszlavszkij.
Senki nem bújhat el a mozgósítás elől, ezért jobb, ha mindenki veszi a bátorságot és belép a fegyveres erők soraiba, mert hiába adnak fegyvereket a szövetségesek, ha hadseregünkből hiányoznak az emberek – jelentette ki hétfőn Olekszandr Pavljuk altábornagynak, az ukrán fegyveres erők szárazföldi erőinek parancsnoka a Facebook-oldalán közzétett nyilatkozatában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Pavljuk elmondta: „Ma ugyanazok az emberek mondják, hogy a mi hadseregünk a legerősebb és legprofibb Európában, a világon. Nyugati fegyverek állnak rendelkezésünkre. Ismerjük és értjük az ellenség terveit. Tehetséges és tapasztalt parancsnokaink vannak. Két évvel ezelőtt megvédtük Kijevet, és most saját haditechnikánkkal csapunk le katonai célpontokra az ütközővonaltól ezer kilométerre. De hiába kapunk segítséget, akármennyi fegyverünk lehet, ha emberhiányunk van!”
A tábornok megjegyezte, hogy „a felszerelés nem megy magától, a fegyver nem lő magától, a drón nem repül magától”, ezért frissíteni kell az egységeket. „Az orosz propagandisták sokakkal elhitették, hogy a mozgósítás nem arról szól, hogy meg kell védeni az országot az agresszortól, hanem az igazságtalanságról és a jogsértésről. Megértem az emberek azon vágyát, hogy békés életet éljenek, utazzanak, karriert építsenek. De van egy objektív valóság: Oroszország megtagadja tőlünk a létezés jogát. Az ellenség csak az erő nyelvét érti” – mutatott rá.
A parancsnok hangsúlyozta: a megszállókat kényszeríteni kell földünk elhagyására, és ha ezt nem tesszük meg, „egyáltalán nem lesz békés élet, jogok és szabadságjogok”. Ezt maga Oroszország bizonyítja és az, amit az ideiglenesen megszállt területeken csinál. „Minél több ukrán veszi a bátorságot, hogy csatlakozzon a fegyveres erőkhöz, annál kevesebb esélye lesz Oroszországnak vérszomjas tervei megvalósítására. És minél hamarabb térnek vissza az ukrán városok a normális, biztonságos élethez. Ezért felszólítom az ukránokat, hogy szabaduljanak meg az érzelmektől, ne engedjenek a provokációknak. Tudatosítani kell, hogy senki nem tud elrejtőzni. Hiszen az ország sorsa, nemzetünk sorsa a tét. Oroszország senkit nem fog békén hagyni: azokat sem akik elbújtak, sem azokat sem, akik elárulták Ukrajnát” – magyarázta Olekszandr Pavljuk.
[type] => post
[excerpt] => Senki nem bújhat el a mozgósítás elől, ezért jobb, ha mindenki veszi a bátorságot és belép a fegyveres erők soraiba, mert hiába adnak fegyvereket a szövetségesek, ha hadseregünkből hiányoznak az emberek – jelentette ki hétfőn Olekszandr Pavljuk al...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1712588760
[modified] => 1712584823
)
[title] => Senki nem rejtőzhet el, jobb, ha mindenki összeszedi magát, és belép az ukrán fegyveres erők soraiba – Pavljuk
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=109099&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 109099
[uk] => 109101
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 83499
[image] => Array
(
[id] => 83499
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/olekszandr-pavljuk.jpg
[original_lng] => 86632
[original_w] => 630
[original_h] => 360
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/olekszandr-pavljuk-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/olekszandr-pavljuk-300x171.jpg
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/olekszandr-pavljuk.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/olekszandr-pavljuk.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/olekszandr-pavljuk.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/olekszandr-pavljuk.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/olekszandr-pavljuk.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1712576771:8
[_thumbnail_id] => 83499
[_edit_last] => 5
[views_count] => 732
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 2058
[1] => 41
[2] => 53452
[3] => 49
[4] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Háború
[3] => Hírek
[4] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 12771
[1] => 53132
[2] => 44207
[3] => 6726
[4] => 53398
)
[tags_name] => Array
(
[0] => hadsereg
[1] => mozgósítás
[2] => Olekszandr Pavljuk
[3] => sorozás
[4] => toborzás
)
)
[4] => Array
(
[id] => 108814
[content] =>
Sokkal enyhébb lesz a mozgósítás Ukrajnában, a hadseregnek jelenleg nincs szüksége további 500 000 emberre – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál Denisz Smihal miniszterelnöknek Emismes stuudios észt médiumnak adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint Smihal elmondta, hogy ő és Volodimir Zelenszkij elnök figyelemmel kíséri a mozgósítással kapcsolatos helyzetet az országban. Mint megjegyezte, Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka átvilágította a védelmi erőket, és megkezdte az első rotációt a fronton a teljes körű háború kitörése után.
„Tudjuk, hogy most nincs szükség ennyi emberre (500 ezer fő – a szerk.), így a mozgósítás sokkal puhább lesz. Úgy gondolom, hogy ebben az évben minden szükséges feladatot teljesítünk az ukránok mozgósítását illetően” – tette hozzá a miniszterelnök.
A kormányfő szerint már új dandárok vannak a hadseregben, amelyek legénységi állomány fel van töltve. Eszközöket, hadifelszerelést és lőszert várunk a szövetségesektől – mutatott rá. „Amikor mindez megérkezik, az új dandárok fel lesznek szerelve, és ezzel jelentősen növeljük a harci erőinket” – emelte ki Denisz Smihal.
Oroszország további 300 ezer katona mozgósítására készül június 1-jén – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán Kijevben, az Alexander Stubb finn államfővel közös sajtótájékoztatóján.
Arra az újságírói kérdésekre válaszolva, hogy idén hány tartalékost mozgósítanak az ukrán hadseregbe, Zelenszkij megjegyezte: „nincs szükségünk félmillióra”. Hozzátette, hogy konkrét számot nem tud mondani.
A két államfő kétoldalú biztonsági együttműködésről szóló megállapodást írt alá. A megállapodás tíz évre szól, és megerősíti Ukrajna támogatását és védelmét a NATO- és EU-tagság felé vezető úton. Ez a nyolcadik kétoldalú biztonsági megállapodás, amelyet Kijev az Ukrajnát a háborúban támogató 32 ország csoportjának tagjaival kötött.
„Finnország ezzel a dokumentummal hivatalossá tette, hogy kész továbbra is támogatni Ukrajnát az orosz agresszió elleni küzdelemben; vállalta, hogy hosszú távú katonai és pénzügyi segítséget nyújt, valamint elmélyíti a politikai, pénzügyi és humanitárius együttműködést országunkkal. Finnország segít Ukrajnának az energiaszektor újjáépítésében, felméri a környezeti károkat, segít megerősíteni a határok és a létfontosságú infrastruktúra védelmét, valamint orvosi kezelésben részesít ukrán katonákat. Ezen túlmenően a dokumentum kitér az Oroszország elleni a szankciókra, a kártérítésre és az agresszor felelősségre vonására” – áll az ukrán elnök honlapján nyilvánosságra hozott közleményben.
A biztonsági megállapodás aláírásán túl a finn elnök szerdán újabb – sorrendben már a 23-ik – segélycsomagot jelentett be Ukrajna javára, a 188 millió eurós támogatás – mint közölte – főleg katonai célú. Stubb emlékeztetett, hogy a háború kezdete óta Finnország több mint kétmilliárd dollár katonai és 700 millió euró humanitárius segélyt nyújtott Ukrajnának.
Az ukrán elnök a Telegramon közölte, hogy Ukrajnának további légvédelmi rendszerekre van szüksége, mivel Oroszország változatlanul napi szinten mér halálos csapásokat békés településekre. Szavai szerint csak márciusban a megszállók több mint négyezer irányított bombával, rakétával és Sahid drónnal támadták Ukrajnát.
„Csak idén márciusban az orosz terroristák több mint négyszáz különböző típusú rakétát, több mint hatszáz Sahidot és több mint háromezer irányított bombát használtak fel. Ukrajna különböző városai és falvai szenvednek ettől a terrortól, Oroszország főként a frontvonal és a határ menti területeket támadja brutálisan” – fejtette ki. Kiemelte, hogy Harkiv különösen sokat szenved, a háború első napja óta rakéta- és dróncsapásoknak van kitéve.
„Most pedig a megszállók elkezdtek légibombákat dobni erre a több mint egymilliós városra” – emelte ki.
Úgy vélte, hogy mindez megszűnik, miután Ukrajna megbízható légvédelmi rendszereket kap, amelyek emberéleteket mentenek és helyreállíthatják a biztonságot az ukrajnai városokban. Hangsúlyozta: az ukránok kezében lévő Patriot légvédelmi rendszerek bebizonyították, hogy „az orosz terror minden formája megbukhat”.
Zelenszkij közölte, hogy telefonbeszélgetést folytatott Kisida Fumio japán miniszterelnökkel, akivel áttekintették a két ország közötti biztonsági megállapodás előkészítésének állását. Az elnök emlékeztetett arra, hogy Japán már több mint 12 milliárd dollár értékben nyújtott pénzügyi támogatást Ukrajnának, és további támogatást jelentett be a folyó évre.
Méltatta Japánt, amiért újabb szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben az ukrajnai háború miatt, ami szerinte jó példa a többi nemzetközi partner számára.
Volodimir Zelenszkij elnök kedden aláírta a törvényt, amely 27-ről 25 évre csökkenti a fegyveres erőkbe mozgósítható állampolgárok korhatárát – közölte az rbc.ua hírportál a Legfelső Tanács honlapjára hivatkozva.
A jelentés szerint a Legfelső Tanács 2023. május 30-án szavazta meg a 9281. számú törvényt, és ugyanazon év június 5-én adták elküldte a dokumentumot aláírásra az államfőnek. Az elnök azonban mostanáig nem írta alá.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy tavaly május 30-án a Legfelső Tanács törvényt fogadott el a hadkötelesek katonai nyilvántartásában szereplő állampolgárok korhatárának 27-ről 25 évre való leszállításáról. A jogszabályt 304 képviselő szavazta meg.
Ukrajna új főparancsnoka, Olekszandr Szirszkij elmondta, hogy további változtatásokat tervez a katonai vezetésben és a vezérkarban, és kitért arra is, hány új embert akarnak besorozni a frontra – írja a Bloomberg.
Ukrajna új főparancsnoka, Olekszandr Szirszkij elmondta, hogy további változtatásokat tervez a katonai vezetésben és a vezérkarban, hogy több olyan tisztet hozzon be, akik az orosz invázió során szereztek tapasztalatot.
A főparancsnokságunknak ismernie kell a harcteret, és értenie kell a front minden részén a helyzetet… Ennek érdekében pedig a katonai igazgatásban részt vevő tisztek képességei kerülnek előtérbe – mondta Szirszkij az Ukrinform állami hírügynökségnek a múlt havi kinevezése óta adott első interjújában.
Azt nem közölte, hogy hány olyan tisztviselőt váltanak le, akik népszerű elődje, Valerij Zaluzsnij tábornok alatt szolgáltak, és más részletekkel sem szolgált.
Az ukrán hadsereg az elmúlt hónapokban nehezen tudott eredményeket elérni, mivel kevés az új katona, és késik a szövetségesektől kapott fegyverek szállítása. Az amerikai törvényhozók hónapok óta vitatkoznak a Kijevnek szánt több mint 60 milliárd dolláros katonai támogatásról, miközben a mozgósításról szóló törvény az ukrán parlamentben húzódik. Zelenszkij azt mondta, hogy Oroszország várhatóan május vége vagy június eleje körül indít újabb offenzívát.
A belső erőforrások felülvizsgálata után a hadsereg „jelentősen” kevesebb embert tervez behívni, mint az eredetileg tárgyalt 500 ezer fő – mondta Szirszkij, anélkül, hogy új számot közölt volna.
Arra számítunk, hogy elegendő emberünk lesz a haza védelmére, és nemcsak a besorozottakról, hanem az önkéntesekről is beszélünk.
„Az ellenség széles fronton folytatja offenzíváját”, és mindenáron el akarja érni az Ukrajna keleti részén fekvő Donyeck és Luhanszk régiók határát, valamint további területeket akar elfoglalni a délkeleti Zaporizzsjában – mondta Szirszkij. Ezt a három régiót, Herszonnal együtt, Oroszország 2022-ben illegálisan annektálta. Moszkva erői egyik régió felett sem gyakorolnak teljes ellenőrzést.
Szilárd védelmi vonalakat készítünk elő szinte minden irányban, amelyek veszélyben vannak – tette hozzá Szirszkij.
Denisz Smihal miniszterelnök kijelentette, hogy nincs szükség 500 ezer ember mozgósítására Ukrajnában. Ezt a Bloombergnek adott interjújában közölte.
A kormányfő szerint „tekintve a frontvonalon zajló rotációkat és a beérkező fegyvereket” ekkora mozgósításra nincs szükség.
„Folytatjuk a harcot, ha megkapjuk partnereink támogatását tüzérségi lövedékek, nagy hatótávolságú és közepes hatótávolságú rakéták terén” – mondta el.
Ukrajnának „nemcsak gránátokra”, hanem további mozgósításra is szüksége van a halottak és sebesültek pótlására – jelentette ki csütörtökön az ukrán fővárosban tartózkodó Rob Bauer tengernagy, a NATO Katonai Bizottságának vezetője a Kijevi Biztonsági Fórumon, számolt be az rbc.ua hírportál.
A tudósítás szerint Bauer hangsúlyozta: Ukrajnának nemcsak fegyverekre, hanem emberekre is szüksége van a háború folytatásához. „Nem csak gránátokra van szükség, hanem emberekre, akik helyettesítik a halottakat és a sebesülteket. Ez pedig mozgósítást jelent” – figyelmeztette Kijevet az admirális.
A NATO Katonai Bizottságának vezetője megjegyezte, megérti, hogy nem könnyű meggyőzni az embereket, de szerinte szükséges. „Megértem, milyen nehéz meggyőzni az embereket a liberális demokráciákban. De látom, hogy ez változik” – fejezte ki reményét Rob Bauer.
Az utóbbi napokban a Kijevbe látogató Lindsey Graham amerikai szenátor és tegnap Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója követelte Ukrajnától a mozgósítás fokozását és a behívható emberek korhatárának csökkentését.
