Feltartóztatták Aleksandar Vucic Moszkvába tartó repülőgépét szerdán Bakuban, és egyelőre nem lehet tudni, hogy a szerb köztársasági elnök mikor folytathatja útját az orosz fővárosba – közölte a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) az internetes oldalán.
Aleksandar Vucic a második világháborúban aratott győzelem 80. évfordulója alkalmából rendezendő moszkvai ünnepségre indult el szerda délelőtt, ám a bakui repülőtéren azt mondták, gépe egyelőre nem mehet tovább, mert az Oroszország és Ukrajna között folyó harcok miatt nincs engedélye továbbrepülni. Korábban Lettország és Litvánia jelezte, nem engedélyezi, hogy a szerb elnök gépe az országuk légterén keresztül jusson Oroszországba.
Az Európai Unió pedig többször is figyelmeztette Szerbiát, hogy hangolja össze külpolitikáját Brüsszelével, és vezessen be szankciókat Oroszország ellen, ám a belgrádi vezetés ezt elutasította a két ország közötti hagyományosan jó kapcsolatokra hivatkozva.
Ukrajnai dróntámadások miatt több orosz város repülőterét lezárták, és a moszkvai repülőtereket sem lehet egyelőre használni – közölte az RTS.
A szerb elnök pénteken négyszemközti találkozón venne részt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, majd jelen lenne a második világháborúban aratott győzelem 80. évfordulója alkalmából tartandó ünnepi parádén.
Kijev fenyegetőzése ellenére meg fogják tartani május 9-én a moszkvai jubileumi győzelmi díszszemlét – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnöki szóvivő újságíróknak szerdán Moszkvában.
Peszkov arra reagált, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban azt hangoztatta: Ukrajna kiválasztja Oroszország fájó pontjait, hogy Moszkvát diplomáciára ösztönözze. Zelenszkij megjegyezte, hogy az Oroszországi Föderációnak aggódnia kell a győzelem napi parádé megtartása miatt. „Zelenszkij sokféle nyilatkozatot tesz, ezek többségükben sikertelenek. A díszszemle meglesz, és mi büszkén fogjuk nézni ezt a díszszemlét” – mondta a Kreml szóvivője.
Bejelentette, hogy India miniszterelnöke, Narendra Modi nem lesz a vendégek között, megerősítette viszont Hszi Csin-ping kínai elnök érkezését. „Várjuk Kína vezetőjét. Hszi elnök külön látogatást tesz, aminek nagy jelentőséget tulajdonítunk, és készülünk az érkezésére” – nyilatkozott.
Az ukrajnai rendezésről szólva azt hangoztatta, hogy a békeszerződést Ukrajnával kell megkötni, nem Amerikával. Kifejezte Oroszország háláját az Egyesült Államoknak az ukrajnai békefolyamat érdekében tett hihetetlen erőfeszítéseiért. Megerősítette, hogy Moszkva kész közvetlen tárgyalásokra Kijevvel.
„Sajnos még nem hallottunk semmilyen nyilatkozatot vagy megjegyzést Kijevtől, így nem tudjuk, hogy Kijev készen áll-e erre vagy sem” – mondta. Majd megismételte Moszkva álláspontját, miszerint az ukrajnai válság kiváltó okai túl összetettek ahhoz, hogy egyetlen éjszaka alatt meg lehessen oldani. Hangsúlyozta, hogy Kijevnek el kell ismernie a „különleges hadművelet” területén fennálló valós helyzetet, amely eltér attól, amely a 2022-es isztambuli megállapodások előkészítésekor fennállt.
Megismételte, hogy Putyin támogatja a hosszú távú fegyverszünet létrehozását, de először meg kell válaszolni egy sor kérdést, és rendezni egy sor részletet. Peszkov szerint szükség esetén közvetlen kapcsolatot létesítenek az orosz államfő és Donald Trump amerikai elnök között „Minden szükséges csatornánk megvan a párbeszédhez az Egyesült Államokkal, ezeket már helyreállítottuk, így a folyamat folytatódik” – mondta a Kreml szóvivője.
Orosz tisztviselők megvitatták annak lehetőségét, hogy felelevenítsék a moszkvai Trump-torony terveit, így csábítva az amerikai elnököt a kapcsolatok rendezésére – jelentette a The Moscow Times április 21-én.
Az ügyet ismerő források szerint a Kreml tisztviselői fontolóra vették egy „nagy üzlet” felvetését, amely állítólag egy 150 emeletes felhőkarcolót foglal magában, és amelynek keretében maga Trump is részt venne az alapkőletételi ünnepségen Moszkvában.
Trump amerikai elnökválasztáson aratott győzelme után orosz tisztviselőket és nagyvállalatokat bíztak meg azzal, hogy készítsenek javaslatokat az Egyesült Államokkal való együttműködés újraindítására, hangsúlyt fektetve azokra az ötletekre, amelyek kifejezetten Trumpot érdekelnék – írja a The Moscow Times cikke alapján a The Kyiv Independent.
A Rosznyeft, a Roszatom és a Poljusz Gold – amely vállalatok mindegyike jelenleg szankciók alatt áll az amerikai kormányzat részéről – részt vett azoknak a terveknek a kialakításában, amelyeknek a célja, hogy meggyőzzék Trumpot az Oroszországgal való együttműködés újraindításáról. Emellett az orosz alumíniumóriás, a Rusal is érintett volt.
Nem világos, hogy jelenleg hol tart a javaslat, bár egy orosz tisztviselő szerint a moszkvai városháza szívesen elvállalna egy ilyen projektet.
Trump először 2013-ban, még első elnöksége előtt vetette fel az 58 emeletes felhőkarcoló építésének ötletét Moszkvában.
Aras Agalarov orosz oligarcha várhatóan kulcsfontosságú partner lett volna a projektben, de a tervek soha nem valósultak meg. Később, 2015-ben Felix Sater, egy orosz származású amerikai fejlesztő újraélesztette a Trump-torony építésének tervét Moszkvában. A projektet ismét felfüggesztették, miután Trump elindította elnökválasztási kampányát.
A tervezett moszkvai Trump-torony 250 luxuslakást, egy 15 emeletes, 150 szobás szállodát, egy gyógyfürdőt, irodahelyiségeket, egy fitneszközpontot és egy csúcskategóriás parkolót tartalmazott volna.
Trump április 21-én kijelentette, hogy Oroszország és Ukrajna „ezen a héten” háborút lezáró megállapodást köthet, miközben csapata azzal fenyegetőzött, hogy Washington felhagyhat a béketárgyalási erőfeszítésekkel, ha a közeljövőben nem történik lépés.
„Akkor mindketten nagy üzletet kezdenek majd kötni az Amerikai Egyesült Államokkal, amely virágzik, és egy vagyont keres” – írta Trump a hétvégén a Truth Social oldalon, utalva egy lehetséges alkura.
Steve Witkoff, az Egyesült Államok elnökének közel-keleti különmegbízottja a héten Moszkvába látogathat – jelentette be kedden Jurij Usakov, az orosz diktátor tanácsadója az Interfax orosz hírügynökségnek nyilatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Usakov az amerikai elnök különmegbízottjának esetleges e heti látogatását kommentálva elmondta: „Várunk (Witkoffra – a szerk.).” Az orosz diktátor segédje nem részletezte a látogatás időpontját, és nem közölte, hogy Vlagyimir Putyin, a Kreml ura találkozik-e Witkoffal.
A amerikai elnök közel-keleti különmegbízottja már háromszor járt Moszkvában. Minden látogatása során találkozott Vlagyimir Putyin orosz diktátorral. A találkozókon megvitatták Oroszország Ukrajna elleni háborúja befejezésének kilátásait.
Donald Trump amerikai elnök várhatóan nem érkezik Moszkvába a május 9-i Győzelem napi díszszemlére – közölte Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő a TASZSZ hírügynökség kérdésére válaszolva.
Peszkov korábban azt mondta, hogy a második világháborúban aratott Győzelem 80. évfordulója tiszteletére rendezett díszszemlén több mint 20 állam- és kormányfőt várnak. Megjegyezte, hogy Oroszország mindenkit szívesen látja azokat, aki meg akarja ünnepelni ezt a dátumot.
Korábban számos nyugati sajtóorgánum arról számolt be, hogy az amerikai elnök május 9-én az orosz fővárosba látogat.
La presidente della Commissione europea, Ursula von der Leyen, e il presidente americano, Donald Trump, si sono stretti la mano e hanno avuto un breve scambio sul sagrato di piazza San Pietro prima dell'avvio della cerimonia funebre per l’ultimo saluto a Papa Francesco… pic.twitter.com/VAZoQMalyJ
Ukrajna készen áll a párbeszédre, hogy részleges tűzszünetet kezdjen Oroszországgal, amely magában foglalja a polgári célpontok elleni hosszú távú csapások betiltását – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök a hétfő esti beszédében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij megjegyezte: húsvét után az egész világ látni fogja a valódi okát, hogy miért folytatódnak a harcok. A háború valódi forrása Oroszország – tette hozzá. „Moszkvából kell, hogy jöjjön az orosz hadseregnek a valódi tűzszüneti parancs, és ha nincs ilyen szigorú orosz tűzszüneti parancs, akkor nincs fegyvernyugvás” – hangsúlyozta. Felidézte, hogy húsvétkor nem volt légiriadó, és a fronton voltak olyan területek, ahol abbamaradtak a harcok. Ez azt jelenti, hogy lehetséges a tűzszünet, ha Oroszország beleegyezik – mutatott rá.
„Oroszország nemcsak a teljes és feltétel nélküli tűzszünetre vonatkozó amerikai javaslatot utasította el, amely a több mint egy hónappal ezelőtti dzsiddai megbeszélésen hangzott el, hanem azt a tegnapi javaslatot is, hogy továbbra is mindent megtegyünk a tűzszünetért húsvét után is… Ukrajna azonban fenntartja azt a javaslatát, hogy legalább a polgári infrastruktúrát ne támadják. Moszkvától pedig egyértelmű választ várunk. Mi készen állunk erre a párbeszédre” – emelte ki az elnök.
Az államfő kifejtette, hogy a legegyszerűbb módja egy ilyen tűzszünetnek a rakétacsapások és a nagy hatótávolságú drónok leállítása. Ez automatikusan garantálja az összes polgári infrastruktúra biztonságát. „A tűzszünet – valódi, tartós – legyen az első lépés a megbízható és tartós béke felé. Ukrajna képviselői – mind a párizsi, mind a londoni találkozókon a héten – megkapták a fő feladatot, az elsődlegest a feltétel nélküli tűzszünet kapcsán – ez legyen a kezdet. A béke csendben jön” – mondta Volodimir Zelenszkij.
A good and detailed conversation with Federal Chancellor of Germany @_FriedrichMerz.
I once again congratulated him on his appointment and wished him success. We count on Germany to continue playing one of the key roles in supporting Ukraine—both in protecting our people now and… pic.twitter.com/9MLw9k1VzF
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 8, 2025
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kommentálta az Ukrajnával kötendő békemegállapodás lehetőségét, amelyet Donald Trump amerikai elnök fogalmazott meg, szerinte Oroszország továbbra is nyitott a békés rendezés megtalálására – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a TASZSZ orosz hírügynökségre hivatkozva.
Donald Trump amerikai elnök vasárnap reményét fejezte ki, hogy Oroszország és Ukrajna a következő napokban tűzszüneti megállapodásra juthat. E szavakra az orosz diktátor sajtótitkára, Peszkov megerősítette, hogy Moszkva állítólag „nyitott marad a békés rendezés megtalálására”, és továbbra is fenntartja a megfelelő kapcsolatokat az amerikai féllel.
„Most nem szeretnék semmilyen megjegyzést tenni, különösen az időkeretet illetően. Putyin elnök és az orosz fél továbbra is nyitott a békés egyezség megtalálására. Továbbra is folytatják az együttműködést az amerikai féllel. És természetesen reméljük, hogy ennek a munkának meg is lesz az eredménye” – mondta Peszkov.
Szerbia elnöke, Aleksandar Vučić bejelentette, hogy nem mondta le a látogatást Moszkvába, hogy részt vegyen a Kreml vezetője, Vlagyimir Putyin által szervezett május 9-i felvonuláson, annak ellenére, hogy az Európai Unió erős nyomást gyakorolt rá döntésével kapcsolatban.
A jelentések szerint európai tisztségviselők figyelmeztették Vučićot, hogy a Moszkvába tett látogatása a május 9-i katonai ünnepségen sértené az EU-tagságra vonatkozó kritériumokat a potenciális új tagállamok számára, és alááshatja az ország EU-csatlakozási törekvéseit.
Eközben Vučić bejelentette, hogy egy szerb katonai egység részt vesz a május 9-i felvonuláson Moszkva Vörös terén. Azt is elmondta, hogy Szerbia először vesz részt egy „közös” ünnepség szervezésében.
A közeljövőben nyomást fognak gyakorolni ránk a moszkvai eseménnyel kapcsolatban, amelyen bejelentettük részvételünket
– mondta.
[type] => post [excerpt] => Szerbia elnöke, Aleksandar Vučić bejelentette, hogy nem mondta le a látogatást Moszkvába, hogy részt vegyen a Kreml vezetője, Vlagyimir Putyin által szervezett május 9-i felvonuláson, annak ellenére, hogy az Európai Unió erős nyomást gyakorolt rá ... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1744974840 [modified] => 1744936753 ) [title] => Vučić Moszkvába utazik május 9-én [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=148055&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 148055 [uk] => 147949 ) [trid] => vik3255 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 147950 [image] => Array ( [id] => 147950 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/image-154.png [original_lng] => 213813 [original_w] => 610 [original_h] => 385 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/image-154-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/image-154-300x189.png [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/image-154.png [width] => 610 [height] => 385 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/image-154.png [width] => 610 [height] => 385 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/image-154.png [width] => 610 [height] => 385 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/image-154.png [width] => 610 [height] => 385 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/image-154.png [width] => 610 [height] => 385 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1744925953:5 [_thumbnail_id] => 147950 [_edit_last] => 5 [views_count] => 1006 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 551192949000 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 5983 [1] => 58659 [2] => 1633 ) [tags_name] => Array ( [0] => Aleksandar Vucic [1] => május 9. [2] => Moszkva ) ) [8] => Array ( [id] => 146283 [content] =>
Továbbra is közösen dolgozik az ukrajnai tárgyalásos rendezésen Oroszország az Egyesült Államokkal annak ellenére, hogy Trump elnök most nincs megelégedve Vlagyimir Putyinnal – derül ki a Kreml hétfői közleményéből. Trump egy vasárnapi interjúban beszélt arról, hogy másodlagos, 25–50 százalékos vámokkal sújtaná az amerikai elnök az orosz olajexportot akkor, ha nem sikerül megállapodni Moszkvával.
Annak ellenére, hogy Trump elnök „kiakadt” Vlagyimir Putyinra, Oroszország továbbra is az Egyesült Államokkal közösen dolgozik az ukrajnai háború békés rendezésén és a kétoldalú kapcsolatok kiépítésén, közölte a Kreml hétfőn – írja a Reuters.
Az amerikai elnök az NBC Newsnak nyilatkozva beszélt arról, miért nincs megelégedve az orosz elnök magatartásával. Ha Oroszországgal nem tudunk megállapodásra jutni az ukrajnai vérontás befejezéséről, és ha úgy gondolom, hogy ez Oroszország hibája, akkor másodlagos vámokat fogok kivetni minden Oroszországból érkező olajra – mondta Trump a vasárnapi interjúban. Egyúttal arról is beszélt, hogy ha nem sikerül megállapodni az oroszokkal, akkor másodlagos, 25–50 százalékos vámokkal sújtaná az amerikai elnök az orosz olajexportot.
Ugyanakkor Donald Trump nem zárja ki, hogy hamarosan újra felhívja Vlagyimir Putyint.
Mint korábban írtuk, az amerikai elnöknél betelt a pohár, és már a büntetést is kidolgozta arra az esetre, ha nem ér véget hamarosan a vérontás Ukrajnában.
„Ha nem tudunk megállapodásra jutni Oroszországgal az ukrajnai vérontás befejezéséről, akkor másodlagos vámokat fogok kivetni minden Oroszországból érkező olajra” – nyilatkozta Donald Trump az NBC News amerikai tévécsatornának.
Másodlagos, 25–50 százalékos vámokkal sújtaná az amerikai elnök az orosz olajexportot, ha az orosz–ukrán háború lezárásáról nem sikerül megállapodást kötnie az oroszokkal.
Donald Trump nem zárja ki, hogy hamarosan újra felhívja Vlagyimir Putyint.
„Ha Oroszországgal nem tudunk megállapodásra jutni az ukrajnai vérontás befejezéséről, és ha úgy gondolom, hogy ez Oroszország hibája, akkor másodlagos vámokat fogok kivetni minden Oroszországból érkező olajra” – idézte Donald Trumpot az NBC News.
„Aki Oroszországból vásárol olajat, az nem fog tudni üzletet kötni az Egyesült Államokban” – hangsúlyozta Trump.
Moszkvába utazott a távozni készülő Alekszandar Vulin szerb miniszterelnök-helyettes, ahol az orosz Biztonsági Tanács titkárával, Szergej Sojguval folyatott megbeszélést a szerbiában zajló kormányellenes tüntetéséről.
Az orosz hírügynökségek szombati beszámolói szerint mindketten úgy látják, hogy a szerbiai tiltakozások „színes forradalomra” tett kísérletként értelmezhetők. Az orosz propaganda ezzel a kifejezéssel írja le az elmúlt évtizedek során Ukrajnában, Grúziában és Kirgizisztánban kormányokat megbuktató nyugatbarát tüntetéseket.
A szerbiai színes forradalom mögött nyugati titkosszolgálatok állnak, és egy másik kormányt szeretnének hatalomra juttatni Szerbiában. Ezt nem fogjuk megengedni
– idézte a szerb miniszterelnök-helyettes szavait az orosz TASZSZ hírszolgáltató.
Akekszandar Vulin pénteken azt is közölte, hogy az orosz titkosszolgálatok segítették a belgrádi hatóságokat a tüntetésekre adott válaszlépésekben. Ez a szerb kormány kritikusai szerint jól mutatta, hogy Szerbia milyen mértékben vált függővé Moszkvától.
Szergej Sojgu szombaton azt mondta, hogy a két ország rendszeres párbeszédet folytat és információt cserél „többek között a »színes forradalmak« elleni fellépés céljából”.
Ez segít megelőzni a testvéri Szerbiában a helyzet destabilizálódását a változó geopolitikai környezetben
– jelentette ki az orosz Biztonsági Tanács vezetője.
A diákok, akiket tanárok, földművesek és munkások támogatnak, tavaly november óta naponta tiltakoznak szerte Szerbiában, miután Újvidéken tucatnyi ember halálát okozta a frissen felújított vasútállomás előtetőjének beomlása. A halálos áldozatok száma épp pénteken emelkedett tizenhatra, miután több hónapnyi szenvedés után meghalt a tragédia egyik sérültje, egy tizenkilenc éves fiú.
A hét elején a szerb parlament hivatalosan is jóváhagyta Milos Vucevic miniszterelnök lemondását, aki január 28-án ajánlotta fel lemondását, és ezzel harminc napos határidőt szabott az új kormány megalakítására vagy előrehozott választások kiírására. Alekszandar Vulin miniszterelnök-helyettesnek vele együtt kell távoznia a kormányból.
A Moszkvában Szerbia sorsáról tárgyaló Alekszandar Vulin egy korábbi titkosszolgálati vezető, aki közismerten szoros kapcsolatot ápol Oroszországgal, és akire szankciókat vetett ki az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának külföldi vagyonellenőrzési hivatala, vagyis az a hivatal, amely az év elején Rogán Antalt, a Miniszterelnöki Kabeinetiroda vezetőjét is szankcionálta. Vulin az Egyesült Államok szerint hivatali hatalmával visszaélve segített egy amerikai büntetőintézkedések hatálya alatt álló szerb fegyverkereskedőt illegális fegyverszállítmányok átjuttatásában Szerbia határain. Az amerikai hatóságok szerint Vulin emellett tagja egy drogcsempész körnek is. A későbbi miniszterelnök-helyettes az ellene hozott szankciók bevezetése után lemondott a szerbiai hírszerző ügynökség, a BIA igazgatói posztjáról.
