Oroszország készen áll arra, hogy akár azonnal folytassa az Ukrajnával való béketárgyalásokat, de látható, hogy „Kijev nem siet” – jelentette ki hétfőn Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
„Világos, hogy Kijev nem siet. Még mindig az időpont megnevezésére várunk. Az orosz fél készen áll, hogy harmadik körben is folytassa a tárgyalásokat. Ennyit tudunk mondani erről a helyzetről”
– fogalmazott a sajtófőnök.
Az üzenet apropóját az adta, hogy Donald Trump amerikai elnök bejelentése adta. A Kreml most minden platformon próbál üzenni a diplomáciai folytatással kapcsolatosan, hogy elkerüljék az amerikai fegyvercsomag kihelyezését.
Miközben a világ Iránt figyeli és az Egyesült Államok katonai fölényét csodálja, Vlagyimir Putyin orosz diktátor csendben kiterjesztette támadásait Szumi és Harkiv felé, és továbbra is tüzérségi támadásokat indít Ukrajna békés városai ellen. Ezért Európának most segítenie kell Ukrajnának egy tisztességes békemegállapodás megkötésében Oroszországgal, számolt be a The Telegraph.
„Téves volt a remény, miszerint miután az Egyesült Államok elnöke látszólag elérte a tűzszünetet Izrael és Irán között, valamint javaslatot tett Izrael és a Hamász közötti harcok beszüntetésére, azt látjuk majd, hogy a megállapodások megkötésére irányuló ambícióit visszafordítja Ukrajna felé. Sajnos úgy tűnik, ez nem igaz, mivel az Egyesült Államok bejelentette a fegyverszállítások leállítását Ukrajnába” – jegyezte meg Hamish de Bretton-Gordon publicista.
Az elemző hozzátette, hogy talán Trump ellenfeleinek van igazuk, és a Kremlnek valóban van némi befolyása vagy befolyása a Fehér Házra.
„Természetesen Trump úgy szidta Putyint, mint ahogyan egy szófogadatlan, de szeretett gyereket szoktak, és közeli tanácsadói közelebbinek és barátságosabbnak tűntek az orosz zsarnokhoz, mint az ukrán elnökhöz, aki a saját nemzetét próbálja megmenteni” – hangsúlyozta.
Ezért, a The Telegraph véleménye szerint, ez ismét azt bizonyítja, hogy Európának kell segítenie Ukrajnának egy igazságos békemegállapodás megkötésében az Oroszországi Föderációval.
„Ez nem ok nélkül történik, és az európai országok egyesített katonai ereje messze meghaladja Oroszországét. Azt tudva kell cselekednünk, hogy Putyin tiszteli az erőt és kihasználja a gyengeséget. Európa rendelkezik azzal a pénzügyi és ipari hatalommal, hogy könnyen kijátssza a Kremlt, és világossá tegye, hogy soha nem lesznek képesek bekebelezni Ukrajnát” – jegyezte meg Bretton-Gordon.
Oroszország így a világon az első ország, amely elismeri a kabuli tálib vezetést, amely 2021-ben, az USA vezette koalíciós erők kivonulása után vette át ismét a hatalmat Afganisztánban.
Az orosz külügyminisztérium tájékoztatása szerint július 1-jén érkezett meg Moszkvába Afganisztán új nagykövete, Gul Haszan, július 3-án pedig Andrej Rudenko külügyminiszter-helyettes átvette kinevezési okiratainak másolatát.
Az orosz legfelsőbb bíróság április 17-én helyt adott a főügyészség indítványának, amelyben azt kérte, hogy függesszék fel a tilalmat, amely az afganisztáni tálib mozgalomnak az Oroszországi Föderáció területén folytatott tevékenységére vonatkozott.
A moszkvai külügy azt is közölte, hogy a tálibok „terrorista státusának” feloldása teljes körű partneri kapcsolatokhoz vezet majd Kabullal, ami mint mondták, „az orosz és az afgán nép érdekeit egyaránt szolgálja.”
[type] => post
[excerpt] => Oroszország így a világon az első ország, amely elismeri a kabuli tálib vezetést, amely 2021-ben, az USA vezette koalíciós erők kivonulása után vette át ismét a hatalmat Afganisztánban.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1751743140
[modified] => 1751679062
)
[title] => Moszkva hivatalosan is elismerte az afganisztáni tálib kormányt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=155838&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 155838
[uk] => 155925
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 155839
[image] => Array
(
[id] => 155839
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/1536x864-cmsv2-878bf1cf-d183-550c-b78b-f352ae3557c2-9356354.webp
[original_lng] => 66904
[original_w] => 1536
[original_h] => 864
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/1536x864-cmsv2-878bf1cf-d183-550c-b78b-f352ae3557c2-9356354-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/1536x864-cmsv2-878bf1cf-d183-550c-b78b-f352ae3557c2-9356354-300x169.webp
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/1536x864-cmsv2-878bf1cf-d183-550c-b78b-f352ae3557c2-9356354-768x432.webp
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/1536x864-cmsv2-878bf1cf-d183-550c-b78b-f352ae3557c2-9356354-1024x576.webp
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/1536x864-cmsv2-878bf1cf-d183-550c-b78b-f352ae3557c2-9356354.webp
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/1536x864-cmsv2-878bf1cf-d183-550c-b78b-f352ae3557c2-9356354.webp
[width] => 1536
[height] => 864
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/1536x864-cmsv2-878bf1cf-d183-550c-b78b-f352ae3557c2-9356354.webp
[width] => 1536
[height] => 864
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1751785519:3
[_thumbnail_id] => 155839
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 441
[_oembed_044c7e3a97519eee8e8c3a9a91eba041] =>
France has the largest Muslim population in Europe (10% of its population).
According to the following article: https://t.co/vFh0j7Hrgs ...49% of French Muslims want Catholics to convert to Islam, and that 36% percent want churches to be transformed into mosques...".
Moszkva határozottan elítéli az Irán nukleáris létesítményei elleni amerikai támadásokat, ez a felelőtlen döntés súlyosan sérti az ENSZ Alapokmányát – hangoztatta az orosz külügyminisztérium vasárnap kiadott nyilatkozatában.
„Oroszország határozottan elítéli az Egyesült Államok által június 22-én hajnalban Irán több nukleáris létesítménye ellen elkövetett támadásokat, amelyek az Izrael által az Iszlám Köztársaság ellen elkövetett támadások után hajtottak végre” – áll a dokumentumban.
Az orosz diplomáciai tárca hangsúlyozta, hogy „a felelőtlen döntés, amelyet a szuverén állam területének rakéta- és bombatámadásnak való alávetéséről hoztak meg, bármilyen indokkal is támasszák alá, durván megsérti a nemzetközi jogot, az ENSZ Alapokmányát és a Biztonsági Tanács határozatait, amely (testület) korábban egyértelműen elfogadhatatlannak minősítette az efféle cselekményeket”.
„Különösen aggasztó, hogy a támadást olyan ország hajtotta végre, amely állandó tagja az ENSZ Biztonsági Tanácsának” – áll az állásfoglalásban.
„Az agresszió befejezésére szólítunk fel, valamint az erőfeszítések fokozására annak érdekében, hogy a helyzet visszaálljon a politikai és diplomáciai keretek közé” – hangsúlyozták a külügyi állásfoglalásban, külön rámutatva, hogy a támadásokra „az ENSZ Biztonsági Tanácsának is reagálnia kell”, valamint hogy „kollektíven el kell utasítani az Egyesült Államok és Izrael konfrontatív lépéseit”.
„Az adott akció következményeit, köztük a radiológiaiakat, még ki kell értékelni. De már most nyilvánvaló, hogy veszélyes eszkaláció vette kezdetét, amely a regionális és globális biztonság további aláaknázásával járhat. Jelentősen megnőtt a kockázata, hogy kiterjed a közel-keleti konfliktus, amelyet már így is számos válság sújtott” – fogalmazott az orosz diplomáciai tárca.
A nyilatkozatban kifejezésre juttatták, hogy Moszkvában különös aggodalmat kelt „az a kár, amelyet az iráni nukleáris létesítmények elleni támadások okoztak a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződésen alapuló globális rendszernek”.
„Az Iránra mért csapások hatalmas kárt okoztak a NPT (az atomsorompó-egyezmény) tekintélyének és az azon alapuló Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellenőrzési és monitoring rendszerének” – tette hozzá az orosz külügyminisztérium.
„Az ügynökség vezetésétől mielőbbi professzionális és egyértelmű reakciót várunk, amely kerüli a homályos kifejezéseket és a politikai egyenlő távolságtartás mögé bújást. A NAÜ főigazgatójának objektív jelentésére van szükség, ahhoz, hogy ezt meg lehessen vizsgálni. Az ügynökség rendkívüli ülésén kell megvizsgálni a legrövidebb időn belül” – hangsúlyozták az orosz közleményben.
Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója közölte, hogy az orosz állami atomenergetikai vállalat készen áll az iráni atomprogrammal kapcsolatos technikai kérdések megoldására, ha a felek nemzetközi szinten megállapodásra jutnak.
Moszkva nem Ukrajna megadására törekszik, hanem a terepen kialakult realitások elismerésére – jelentette ki pénteken Vlagyimir Putyin orosz diktátor a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági fórumon, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a fórum plenáris ülésén tartott beszédében az orosz diktátor ismét érintette az ukrajnai háború témáját. Putyin ezúttal kijelentette, hogy Oroszország nem akarja Ukrajna kapitulációját.
„Nem akarjuk Ukrajna kapitulációját. Ragaszkodunk ahhoz, hogy elismerjék a terepen kialakult realitásokat” – mondta az orosz diktátor.
A Kreml szerint lehetséges, hogy Vlagyimir Putyin orosz diktátor találkozzon Volodimir Zelenszkij ukrán és Donald Trump amerikai elnökökkel, Moszkva azonban feltételeket szabott – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál Dmitrij Peszkovra, az orosz diktátor sajtótitkárára hivatkozva, akit az orosz média idézett.
A jelentés szerint Peszkov azt mondta, hogy Putyin, Trump és Zelenszkij találkozójának „hosszú távú munka és már előkészített pontok eredményének kell lennie”. A Kreml azt is állította, hogy Moszkva reményei szerint „egy harmadik tárgyalási fordulót” kíván indítani Ukrajnával.
Ahogy Peszkov hangsúlyozta, „még komoly munkát kell végezni” a konfliktusrendezés előkészítése során, és Ukrajnának „meg kell értenie, hogy a helyzet megváltozott a három évvel ezelőttihez képest”.
Tovább nő a feszültség a Nyugat és Moszkva között: több európai ország – köztük Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság – úgy döntött, feloldja az Ukrajnára vonatkozó rakétacsapások hatótávolsági korlátozásait, lehetővé téve a nagyobb hatótávolságú fegyverek bevetését orosz területen is. A Kreml élesen bírálta a döntést, és azt állítja, hogy ez aláássa a háború politikai rendezésére tett erőfeszítéseket
Az európai országok döntése, miszerint feloldják az Oroszország elleni rakétacsapások hatótávolságára vonatkozó korlátozásokat, potenciálisan veszélyes, és aláássa a rendezésre irányuló törekvéseket – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a TASZSZ szerint.
Mint arról beszámoltunk, Friedrich Merz német kancellár hétfőn jelentette be, hogy Németország feloldja az orosz katonai célpontok nagy hatótávolságú fegyverekkel való támadásáról szóló korlátozásokat Ukrajna számára. Elmondása szerint ebben a kérdésben Németország, Nagy-Britannia és Franciaország között, de még az Egyesült Államokkal is teljes az összhang. Utóbbi még a Biden-adminisztráció alatt megtette ezt a lépést, de Németország ezidáig ódzkodott ettől a döntéstől.
A Kreml tetszését nem nyerte el a döntés, és – azután, hogy szombatra, vasárnapra és hétfőre virradóra ezernél is több támadóeszközzel légitámadást indított Ukrajna ellen – a háború politikai rendezésére irányuló törekvések veszélyeztetésével vádolja a Nyugatot.
„Ha ilyen döntések születnek, azok teljes mértékben ellentétesek lesznek a politikai rendezés elérésére irányuló törekvéseinkkel, valamint a rendezési keretek között tett erőfeszítésekkel. Ez egy meglehetősen veszélyes döntés” – fogalmazott Dmitrij Peszkov.
A nyugati szövetségesek korábban amiatt aggódtak, hogy a hatótávolság-korlátozás feloldása eszkalációs veszéllyel jár – Joe Biden erre vonatkozó korábbi döntésével azonban úgy fest, hogy ez az aggodalom alaptalan. A szakértők korábban is figyelmeztettek már, hogy Oroszország – amely még Ukrajnában is képtelen katonai céljait elérni – egyáltalán nincs abban a helyzetben, hogy fegyveres konfliktusba bocsátkozzon a Nyugattal.
Ukrajnának és Oroszországnak egyaránt világossá kell tennie, valóban készek-e a békére és a háború befejezésére – mondta vasárnap Matt Whitaker, az Egyesült Államok NATO-nagykövete. De egy másik érdekes megjegyzése is volt: a védelmi szövetség közelgő hágai csúcstalálkozóján napirendre kerülhet egy javaslat, amely előírná a tagállamok számára a GDP 3,5%-ának megfelelő közvetlen védelmi kiadást.
A diplomata a Fox News „Sunday Morning Futures” című műsorában arról beszélt, hogy a tartós béke eléréséhez Ukrajnának és Oroszországnak közvetlenül kell egyezségre jutnia – írja az MTI. Kiemelte: Donald Trump amerikai elnök jelenleg azt igyekszik felmérni, hogy a felek – különösen a folytatódó orosz támadások tükrében – valóban komolyan gondolják-e a békefolyamatot.
Ennek szerinte nem pusztán nyilatkozatokban, hanem konkrét tettekben is meg kell mutatkoznia.
Whitaker figyelmeztetett: ha nincs valódi szándék a békekötésre, akkor a háború folytatódni fog, még akkor is, ha a konfliktusnak nincs katonai megoldása – azt kizárólag diplomáciai tárgyalásokkal lehet lezárni.
A nagykövet arról is beszélt, hogy a NATO közelgő hágai csúcstalálkozóján napirendre kerülhet egy javaslat, amely előírná a tagállamok számára a GDP 3,5%-ának megfelelő közvetlen védelmi kiadást – emellett évente további 1,5%-ot fordítanának a védelmi infrastruktúra fejlesztésére.
Iránnal kapcsolatban azt közölte Whitaker, hogy az Egyesült Államok tárgyalásos rendezésre törekszik a nukleáris program ügyében. Ugyanakkor leszögezte: Amerika álláspontja világos – Irán nem juthat atomfegyverhez. Mint fogalmazott, ezt tárgyalásos úton is el lehet érni, de „adott esetben más eszközök alkalmazása is elképzelhető”. Hangsúlyozta: bármilyen megállapodásnak ellenőrizhetőnek és betarthatónak kell lennie.
Az ukrán városok elleni újabb orosz csapások egyértelműen bizonyítják, hogy ki a háború forrása, Oroszországnak azonban előbb-utóbb abba kell hagynia az agresszióját, mert azzal önmagának árt – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök a szerda esti videóüzenetében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az elnök felidézte az orosz hadsereg legutóbbi rakéta- és dróntámadásait Ukrajna ellen, amelyek kedd este történtek. Szerinte ezek bizonyítják Oroszország vonakodását a háború befejezését illetően. „A csapások leállítására, a legalább 30 napos tűzszünetre vonatkozó javaslatunk továbbra is érvényben marad – nem vonjuk vissza ezt a javaslatot, ami esélyt adhatna a diplomáciának. De Oroszországtól nem látja a világ a választ – semmilyen választ, kivéve az új csapásokat. Ez a lehető legvilágosabban és legnyilvánvalóbban mutatja mindenkinek, ki a háború forrása” – mondta.
Az elnök biztos benne, hogy Oroszországnak be kell fejeznie az agresszióját, kénytelen lesz megtenni ezt, és ez csak idő kérdése. „A háború mindenkinek veszteség, beleértve az agresszort is. Az Oroszország elleni szankciók e miatt a háború miatt fokozódni fognak, és ezek kézzelfogható szankciók. A világ igazságossága is működni fog – sok szempontból sajnos lassan, de ami fontos, elkerülhetetlenül” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az ukrán városok elleni újabb orosz csapások egyértelműen bizonyítják, hogy ki a háború forrása, Oroszországnak azonban előbb-utóbb abba kell hagynia az agresszióját, mert azzal önmagának árt – jelentette ki Volodimir Zelenszkij.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1746709980
[modified] => 1746701580
)
[title] => Zelenszkij: Oroszország le fogja állítania az agressziót, ez csak idő kérdése
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=150089&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 150089
[uk] => 150096
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 150090
[image] => Array
(
[id] => 150090
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/zelenszkij-10.jpg
[original_lng] => 25366
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/zelenszkij-10-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/zelenszkij-10-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/zelenszkij-10.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/zelenszkij-10.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/zelenszkij-10.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/zelenszkij-10.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/zelenszkij-10.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1746691846:2
[_thumbnail_id] => 150090
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1142
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_8bd208c2338c7603f8cd5e782db5bf16] =>
A good and detailed conversation with Federal Chancellor of Germany @_FriedrichMerz.
I once again congratulated him on his appointment and wished him success. We count on Germany to continue playing one of the key roles in supporting Ukraine—both in protecting our people now and… pic.twitter.com/9MLw9k1VzF
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 8, 2025
Szerda éjféltől lépett életbe az a háromnapos tűzszünet, amelyet Vlagyimir Putyin orosz elnök múlt hónapban jelentett be „humanitárius megfontolásokból”. A lépés célja, hogy egybeessen Oroszország második világháborús győzelmének ünneplésével, amelynek csúcspontja a május 9-i katonai parádé.
A hivatalos orosz hírügynökség, a Tassz közlése szerint a tűzszünet május 8-án, moszkvai idő szerint éjfélkor lépett életbe. Azonban alig három órával később az ukrán légierő arról számolt be, hogy Oroszország irányított bombákat vetett be Szumi térségében, Ukrajna északi részén. Ezeket az állításokat egyenlőre nem lehetett független forrásból megerősíteni – írja a CNN.
Kijev bizalmatlan a színjátékkal szemben
Kijev már a tűzszünet bejelentésekor elutasította a kezdeményezést, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig „színházi előadásnak” nevezte Putyin bejelentését. Hangsúlyozta: Ukrajna továbbra is egy valódi, harmincnapos tűzszünetet támogat, amelyet korábban az Egyesült Államok is javasolt – ezt viszont Moszkva visszautasította.
„Nem játszunk olyan játékokat, amelyek kedvező atmoszférát teremtenének Putyin számára, hogy kilépjen a nemzetközi elszigeteltségből május 9-én” – fogalmazott Zelenszkij.
Béketárgyalás csak teljes tűzszünet után
Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője a német Die Zeit lapnak adott interjúban leszögezte, hogy Ukrajna csak akkor hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni, ha Oroszország előbb teljes tűzszünetet hirdet.
„Békét akarunk, de ennek elérése nem csak rajtunk múlik. Ha minden Ukrajnától függene, ez a háború már véget ért volna. A valóság azonban az, hogy Oroszország nem mutat valódi hajlandóságot az agresszió leállítására” – mondta Jermak.
Hozzátette: Ukrajna elfogadta az Egyesült Államok által javasolt 30 napos tűzszünetet, míg Oroszország csak egy háromnapos gesztust tett a győzelem napjára időzítve. „Készen állunk a tárgyalásokra, de csak teljes tűzszünet után. Ez Ukrajna, az USA és európai partnereink közös álláspontja. Nem kereskedünk a függetlenségünkkel.”
Jermak emlékeztetett arra is, hogy Ukrajna már bizonyította konstruktív hozzáállását: például aláírta az Egyesült Államokkal kötött ásványkincs-egyezményt, és úgy véli, nemcsak a háborút, hanem a békét is képes megnyerni.
A mostani a második egyoldalú tűzszünet, amelyet Putyin alig egy hónapon belül hirdetett meg. A húsvéti ünnepekre szintén rövid, körülbelül 30 órás fegyverszünetet jelentett be, ám akkor is számos jelentés érkezett az orosz fél által megszegett tűzszünetről, noha a harcok intenzitása időszakosan valóban mérséklődött.