A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kérésére visszavonta a közigazgatási átszervezésre irányuló törvénytervezetét a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) – közölte kedden az RMDSZ.
„A romániai magyar közösség egységet és erőt mutatott fel december 1-jén, és ezzel az erővel a többségi politikai alakulatoknak is számolniuk kell, nem dönthetnek rólunk nélkülünk. Ezzel az erővel kértük ma a parlamentben a közösségünk számára hátrányos előírásokat tartalmazó közigazgatási átszervezést előíró tervezet visszavonását, és az USR visszavonta a javaslatot” – idézte Cseke Attilát, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetőjét, a szövetség közleménye.
Az RMDSZ közigazgatási szakpolitikusa felidézte: az USR „letörölte a port a Basescu-féle közigazgatási átszervezés tervezetéről”, és idén ősszel ismét a parlament elé terjesztette a volt államfő által is szorgalmazott jogszabálymódosítást.
A tervezet több, Romániára és a magyar közösségre is káros előírást tartalmazott, mint például a kisebb községek beolvasztása, a kisvárosok megszüntetése vagy a tömbmagyarság szétszakítása – részletezte. A tervezet továbbá azt eredményezte volna, hogy a helyi és megyei önkormányzati ügyintézés távolabb kerül az állampolgároktól – olvasható az RMDSZ közleményében.
Az ellenzéki, magát jobbközép pártként meghatározó USR szenátusi frakcióvezetője és két képviselője októberben nyújtotta be a bukaresti parlamentnek a párt közigazgatási reformcsomagja első törvénytervezetét, amely az önkormányzatok számának drasztikus csökkentésével karcsúsította volna az államot.
Az USR azt javasolta, hogy fejlesztési régiónként vonják össze a megyéket, így a jelenlegi 41 megye helyett 7 maradt volna, nem viselhetett volna városi rangot 20 ezer lakosnál kisebb település, és más településekkel vonta volna össze a 3000 lakosnál kisebb lélekszámú községeket, falvakat.
Kelemen Hunor szövetségi elnök hétfői sajtóértekezletén bejelentette: az RMDSZ azt javasolja az erdélyi magyaroknak, hogy a romániai államfőválasztás vasárnap tartandó második fordulójában „a kisebbik rosszat”, Elena Lasconi USR-elnököt támogassák szavazatukkal.
Újságírói kérdésre elmondta: a támogatásért cserébe az az elvárás Elena Lasconi felé, hogy az USR által beterjesztett közigazgatási törvénytervezetet vissza kell vonni, vagy el kell utasítani. „Ebből nem lesz törvény, megvédjük a magyar megyéket, közösségeket” – szögezte le hétfőn az RMDSZ elnöke.
Romániában az elnökválasztás december 8-i második fordulójában dől el, hogy Elena Lasconi USR-elnök vagy a magyarellenes, szélsőségesnek tartott pártok által támogatott, fasiszta és legionárius eszmékkel nyíltan szimpatizáló Calin Georgescu lesz-e Románia következő elnöke.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség elnöke szerint előzetes koalíciós megállapodások nélkül sem lehetetlen, hogy beiktassák a kormányukat.
A román államfő által kormányalakítással megbízott Dacian Ciolos, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke egyszínű USR-kormány számára kért bizalmat hétfőn a parlamenttől, miután a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elutasítása miatt nem sikerült helyreállítania a korábbi hárompárti jobbközép koalíciót, amelyben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is részt vett.
Ciolos hétfőn terjesztette a parlament elé az általa javasolt USR-kormány névsorát és programját. Úgy vélekedett: előzetes koalíciós megállapodások nélkül sem lehetetlen, hogy beiktassák az USR kisebbségi kormányát, ha a nagy pártok törvényhozói megértik, hogy az egészségügyi és energetikai válsággal küzdő országnak sürgősen működőképes kormányra van szüksége.
Rámutatott: tisztában van egy kisebbségi kormányt fenyegető politikai kockázatokkal, de most nincs idő kísérletezgetni, az USR-t nem a politikai számítás vezérli, hanem megoldást kínál. Szerinte „mindenki jól jár”, ha az USR magára vállalja a kormányzás felelősségét a most következő nehéz téli időszakban.
A Ciolos által javasolt kormánylista szerint Dan Barna, az USR alelnöke a külügyi tárcát is vezető miniszterként térne vissza a kormányfőhelyettesi posztra. Rajta kívül az USR többi tisztségviselője is visszatérne azon minisztériumok élére, amelyeket a koalíciós kormányban vezettek az USR kilépése előtt. A liberális és RMDSZ-es tisztségviselők által irányított minisztériumok élére Ciolos többnyire az USR képviselői és szenátorai közül javasolt tárcavezetőt.
A beiktatásra váró Ciolos-kormány a halasztást nem tűrő intézkedések sorában további járványügyi szigorításokat irányoz elő, köztük kiterjesztené az uniós zöld kártya használatát valamennyi olyan – állami vagy magánszférában dolgozó – munkavállalóra, aki ügyfelekkel találkozik. Az USR kormánya 19-ről 5 százalékra csökkentené a villanyáram és földgáz áfáját, és adómentessé tenné a minimálbért.
A kabinetről a miniszterjelöltek szakbizottsági meghallgatása után rendeznek bizalmi szavazást a bukaresti parlamentben. Amennyiben nem szerzi meg a képviselők és szenátorok több mint felének támogatását, elölről kezdődnek a kormányalakítási egyeztetések az elnöki hivatalban. Ha Klaus Iohannis második kormányfő-jelöltjét is elutasítják, az államfő feloszlathatja a parlamentet.
Az USR a parlamenti helyek 17 százalékával rendelkezik.
