Volodimir Zelenszkij elnök két rendeletet írt alá, amelyek személyes szankciókat szabnak ki az ukrán erőforrások és kulturális értékek ideiglenesen megszállt területekről történő illegális kivitelében részt vevő magánszemélyekkel és vállalatokkal szemben, olvasható az 579/2025. és az 580/2025. számú rendeletekben, valamint Vladiszlav Vlaszjuk, a szankciópolitikáért felelős elnöki biztos nyilatkozatában.
Az első rendelet az úgynevezett „vagyontolvajokra” vonatkozó csomagot tartalmazza. 62 vállalatot és magánszemélyt érint, akik az alábbi tevékenységekkel foglalkoznak:
ukrán ásványkincsek illegális kitermelése az ideiglenesen megszállt területeken,
lopott ukrán gabona exportja,
részvétel az „árnyék” flottában, amely lopott termékeket szállít külföldre.
A listán szerepel Vjacseszlav Vidanov kapitány, aki a nyomozók szerint több mint 35 000 tonna ukrán búzát exportált a megszállt Szevasztopolból Jemenbe. A Zaporizzsjai régióban kisajátított ukrán eszközök alapján létrehozott Dnyiprorudnyenszkij vasércgyárat is szankcionálták.
A második rendelet 15 orosz állampolgárt – orosz múzeumok igazgatóit és alkalmazottjait – érint, akik ukrán kulturális értékek eltulajdonításában, ellopott tárgyakat bemutató kiállítások szervezésében, valamint a megszállt ukrán múzeumok az orosz múzeumi rendszerbe való integrálásában vesznek részt.
Az érintettek között van Julia Kupina, az Orosz Néprajzi Múzeum igazgatója, aki ukrán tárgyakat bemutató kiállítást nyitott az elfoglalt Bergyanszkban, valamint Artem Szilkin és Galina Alekszejeva, akik a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa (ICOM) vezető testületeinek tagjai akarnak lenni.
Vlaszjuk elmondása szerint az év során az Oroszországi Föderáció nyílt katalógusában szereplő ukrán múzeumok száma 6-ról 39-re nőtt. Ez arra utal, hogy az orosz intézményrendszerbe integrálják az eltulajdonított ukrán kulturális örökséget.
Ukrajna 2014-ben semleges státuszú volt, Oroszország mégis megszállta a Krímet, valamint Donyeck és Luhanszk megyék egy részét – jelentette ki hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Bécsben az osztrák kollégájával Alexander van der Bellennel közösen tartott sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „2014-ben Ukrajna blokkokon kívüli állam volt, de világos, hogyan végződött mindez. Véget ért a háború kezdetével, a Krím megszállásával és Kelet-Ukrajna egy részének – Donyeck és Luhanszk megyék egy részének – megszállásával. Bár blokkokon kívüli állam voltunk.”
Az elnök szerint nem lehet azt állítani, hogy Oroszország azért támadta meg Ukrajnát, mert az egyik vagy a másik szövetségben volt. „Mindezek felesleges narratívák. Egyszerűen nem volt elég bizonyosságunk, a hadseregünknek nem volt elég ereje, és a vezetőinknek sem volt elég vezetési képességük, legalábbis nekem úgy tűnik. Európában nem volt elég egység. Azt akarjuk, hogy véget érjen a háború, de nem ultimátummal és nem Ukrajna függetlenségének rovására” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.
Z okazji Dnia Konstytucji wyrażamy solidarność z 🇺🇦, szczególnie w obliczu bohaterskiej walki o wolność i niepodległość.
Życzymy, aby demokratyczne wartości, które są fundamentem konstytucji Ukrainy, mogły jak najszybciej zostać przywrócone na obecnie okupowanych ziemiach 🇺🇦.
— Ministerstwo Spraw Zagranicznych RP 🇵🇱 (@MSZ_RP) June 28, 2025
I reiterated France’s support: we will continue to strengthen our assistance to Ukraine and increase pressure on Russia, which must finally agree to a ceasefire that paves the way for talks…
Steve Witkoff, az Egyesült Államok elnökének különleges küldötte úgy véli, hogy az orosz–ukrán háború rendezésében kulcsfontosságú tényező a megszállt területek státusza.
Witkoff, aki az oroszok által megszállt területekről beszélt, kijelentette, hogy „a legnagyobb probléma a konfliktusban az úgynevezett négy régió”. Szerinte ezek a következők: „Donbász, Krím, Luhanszk és még két másik terület”.
A márciusi állapot szerint az orosz megszállás alatt állnak a donbászi, luhanszki, zaporizzsjai, herszoni, harkivi és mikolajivi területek, valamint a Krím.
Oroszul beszélnek. Népszavazásokat tartottak, ahol a többség azt jelezte, hogy orosz kormányzás alatt szeretnének élni
– vélekedett.
Ezért szerinte „ez a kulcskérdés a konfliktusban”.
Carlson közbeszólt és tisztázta: „És Oroszország ellenőrzi őket. Valójában, néhány ilyen terület most már orosz szemszögből Oroszország része.”
Az oroszok de facto ellenőrzik ezeket a területeket. A kérdés az, hogy elismeri-e a világ, hogy ezek orosz területek? Véget ér-e ez? Túlélheti-e Zelenszkij politikailag, ha elismeri ezt? Ez a központi kérdés a konfliktusban. Abszolút biztos
President Trump: "We get a lot of bullshit thrown at us by Putin, if you want to know the truth. He's very nice all the time, but it turns out to be meaningless." pic.twitter.com/VMnXSTuCiK
Botrányos kijelentést tett Steve Witkoff amerikai elnöki különmegbízott az ukrajnai háborúval kapcsolatban azzal, hogy a Krímet és a négy régiót nevezte meg a fő problémának – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál Witkoff Tucker Carlson amerikai újságírónak adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint Witkoff kifejtette, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborújának a legnagyobb problémája a Krím és a négy régió kérdése, ahol a megszállók illegális népszavazást tartottak az Oroszországhoz való csatlakozásról. „Szerintem a legnagyobb probléma ebben a konfliktusban a négy régió – Krím, Donbász, Luhanszk és van még két másik (Herszon és Zaporizzsja megyék – a szerk.), ezek orosz nyelvűek, voltak népszavazások (illegális, mert Oroszország tartotta – a szerk.). Szerintem ez kulcskérdés” – mondta.
A megszállók által Ukrajna ideiglenesen megszállt területein tartott népszavazásokról szólva Witkoff azt is állította, hogy „az emberek túlnyomó többsége kifejezte azt a vágyát, hogy orosz vezetés alá kerüljön”. Hozzátette, hogy „senki sem akart eddig beszélni” a kérdésről, és ezt új jellemezte, hogy „elefánt a szobában”.
„Elefánt a szobában az alkotmányos kérdések Ukrajnán belül arról, hogy mit engedhetnek, ha területek feladásáról van szó. Az oroszok de facto ellenőrzik ezeket a területeket. A kérdés az, hogy elismeri-e a világ, hogy ezek orosz területek? Zelenszkij túléli-e politikailag, ha ezt elismeri? Ez a konfliktus központi kérdése” – szögezte le Steve Witkoff.
Katonák kíséretében az orosz tisztviselők folytatják házról-házra kampányukat, és átfésülik a megszállt területeken a környékeket, hogy szavazatokat gyűjtsenek.
Mariupol egyike azoknak az oroszok által megszállt ukrán városoknak, ahol elnöki „választásokat” tartanak, amelyeket Kijev „törvénytelennek és semmisnek” nevez.
A Moszkva által megszállt többi területhez hasonlóan a szavazási műveletek már napokkal korábban megkezdődtek, a „mobil szavazóurnák” megérkezésével.
A megszálló hatóságok azt állítják, hogy ez biztonsági okokból történt.
A „választások” a Moszkva által megszállt területeken
Az Orosz Föderáció elnökének megválasztására irányuló előrehozott választásokat a Luhanszki területen, valamint Donyeck, Zaporizzsja és Herszon tartományok egyes részein is megrendezték.
Mariupol sok emberéletet és pusztítást szenvedett el az orosz ostrom és a 2022 eleji súlyos harcok során. A megszálló hatóságok azt mondják, hogy aktívan újjáépítik a várost, és mutogatják a lakóházak felújított homlokzatait, amelyeket korábban a lövések megrongáltak .
Múlt szombaton tragikus évforduló múlt el nyomtalanul a megszállt városban: két év telt el a Drámai Színház 2022. március 16-i orosz bombázása óta. Ezt tartják a leghalálosabb, civilek elleni orosz támadásnak az ukrajnai háború kezdete óta. A feltételezések szerint két 500 kilogrammos bomba csapódott be az épületbe, ahol 800 és 1200 ember keresett menedéket.
Több százan haltak meg. A pontos áldozatok száma egyelőre nem ismert, mivel az illetékes hatóságok nem folytattak vizsgálatot. A Kreml tagadta, hogy bármi köze lenne a merénylethez, és megpróbálta az ukránokra hárítani a felelősséget. 2023 végén megkezdődött a romok lebontása: Kijev szerint Moszkva így próbálja eltüntetni a mészárlás bizonyítékait Oroszország.
Több szervezet szerint a bombázás szándékos volt, és ezért háborús bűncselekménynek minősül, mivel a színház nyilvánvalóan nem volt katonai célpont, és túl messze volt más létesítményektől ahhoz, hogy feltételezhető legyen, hogy tévedés történt.
Jelenleg Ukrajna területének 26%-a orosz megszállás alatt áll, de megvédtük államunkat és megállítottuk az orosz hadsereget – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök a Rai 1 olasz tévécsatornának adott interjújában, számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „Két év után fontos, hogy sikerült megvédenünk államunkat. Az ország területének mintegy 26%-a még mindig megszállás alatt áll, de úgy látjuk, hogy az orosz hadsereg nem tud jelentősen előretörni. Megállítottuk őket.”
Az elnök ugyanakkor hozzátette, hogy Ukrajnának sikerült egyesítenie a világ vezetőit, így az ukránok nincsenek egyedül. „Ma már az ország tudja, mi a háború, sajnos sok család vesztette el szeretteit, vannak sebesültek és sokan vannak a fronton, de nem vagyunk egyedül, sikerült egyesítenünk a világ vezetőit” – mutatott rá.
Az államfő azt is elmondta, hogy Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziójának első napjai nagyon másak voltak. „A háború első napjai nagyon másak voltak, az emberek nagyon féltek. Eleinte nagy káosz volt, váratlan invázió, éjszakai támadások a városok ellen. Az emberek megdöbbentek. Most már minden más, elkezdtük megvédeni a földünket és családjainkat. Nem volt alternatívánk” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
Az ukrán külügyminisztérium közlése szerint egy ilyen szavazás „durván megsértené” az ukrán törvényeket és az ENSZ alapokmányának fejezeteit.
Kijev szankciókat sürget azokkal szemben, akik részt vesznek a voksolás megszervezésében, az orosz választásokon részt vevő nemzetközi megfigyelőket pedig „büntetőjogi felelősségre vonással” fenyegeti.
Moszkvában a héten jelentették be a jövő évi elnökválasztás időpontját, amelyet március 15-17. közé tűztek ki. Oroszország már többször is tartott szavazást a megszállt területeken. Ukrajna délkeleti régióiban például 2022 szeptemberében népszavazást, 2023-ban pedig helyi választásokat rendeztek – a nemzetközi közösség valemennyit elítélte.
A szovjettelenítés folytatásaként a kijevi városi tanács végül engedélyezte, hogy lebontsák a Vörös Hadsereg parancsnokának, az ukrán származású Mikola Scsorsznak a lovasszobrát. Scsorsz először a cári seregben szolgált az első világháború alatt, majd a Vörös Hadsereg egyik hadosztályát vezette az 1918-1919-es polgárháborúban, végül Kijev első (szovjet) parancsnokává nevezték ki. 24 évesen 1919-ben, tisztázatlan körülmények között halt meg.
Az emlékmű, amelyet még a sztálini időkben emeltek, a Szovjetunió felbomlása után viták és támadások tárgyává vált. A kijevi városi tanács még 2016-ban is megvédte a lebontástól, de 2018 után – amikor sorozatban megrongálták, lefűrészelték a ló az egyik lábát, festékkel lefújták – drapériák mögé rejtették a szobrot.
Az ukrán külügyminisztérium hangsúlyozta, hogy az ideiglenesen megszállt ukrajnai területeken kapott szavazatok beszámítása kétségbe vonná az orosz elnökválasztás teljes eredményének legitimitását – írja az Unian.
Az orosz Központi Választási Bizottság bejelentette, hogy 2024. március 15–17-én az Oroszországi Föderáció rendes elnökválasztásának részeként szavazást tartanak a megszállt ukrajnai területeken. Az ukrán külügyminisztérium figyelmeztetett, hogy ezen „álválasztások” eredményei jogilag semmisek lesznek.
A külügyminisztérium közleményében megjegyzi, hogy az orosz választások megtartása ukrán területeken súlyosan sérti Ukrajna alkotmányát és törvényeit, a nemzetközi jog normáit és elveit, különösen az ENSZ Alapokmányát.
Egy ilyen választási folyamat, akárcsak más hasonló propagandisztikus események a múltban, törvénytelen és jelentéktelen lesz. Az Ukrajna ideiglenesen megszállt területein kapott szavazatok beszámítása megkérdőjelezi az Oroszországi Föderációban tartott elnökválasztás teljes eredményének legitimitását. Felszólítjuk a nemzetközi közösséget, hogy határozottan ítélje el Oroszország azon szándékát, hogy a megszállt ukrán területeken tartson elnökválasztást, és szabjon ki szankciókat a szervezésükben és lebonyolításukban részt vevőkre – áll az ukrán külügyminisztérium közleményében.
Elképesztőek azok a javaslatok, hogy Ukrajnát részenként, a megszállt területei nélkül kellene felvenni a NATO-ba – közölte vasárnap Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója a Telegram-csatornáján Anders Fogh Rasmussen volt NATO-főtitkár nyilatkozatára reagálva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Podoljak azt írta: „Szeretem, idézőjelben, az ukrajnai konfliktus megoldására vonatkozó, időnként megjelenő furcsa javaslatokat. Ezek azt bizonyítják, hogy az okok és a következmények nem mindenki számára nyilvánvalóak. Igen, néha lehet hallani furcsa javaslatokat, hogy Ukrajna állítólag könnyen csatlakozhat a NATO-hoz, részenként, a megszállás alatt álló területei nélkül. Ezek egyszerű megoldások, amelyek végül mindig nagyon drágák.”
Rasmussen a napokban azt a javaslatot tette, hogy Ukrajna csatlakozzon az Észak-atlanti Szövetséghez az Oroszország által ideiglenesen megszállt területek nélkül. „Itt az ideje megtenni a következő lépést, és meghívni Ukrajnát a NATO-ba. Új európai biztonsági architektúrára van szükségünk, amelyben Ukrajna áll a NATO középpontjában” – mondta.
A volt NATO-főtitkára ugyanakkor azt is javasolta, hogy Ukrajna NATO-csatlakozásának folyamatát az Oroszország által ideiglenesen megszállt területek nélkül hajtsák végre. Véleménye szerint egy ilyen terv Ukrajna NATO-tagságára „nem az Oroszországi Föderációval fennálló konfliktus befagyasztását jelentené, hanem azt az elhatározást, hogy figyelmeztesse Oroszországot, hogy nem tudja megakadályozni Ukrajna csatlakozását a szövetséghez”.
Podoljak azonban erre azt reagálta, hogy már a szóbeszéd is egyértelműen további eszkalációra sarkallja Oroszországot. „Először is, már a szóbeszéd egy ilyen lehetőségről egyértelműen további eszkalációra sarkallja Oroszországot, agresszív háborúra ösztönzi: „Még egy kicsi – és Ukrajna megtörik. Meg kell ölni az állampolgárait, rakétákkal támadni. Ez nyilvánvaló, tagadhatatlan” – hangsúlyozta.
A tanácsadó azt is megjegyezte, hogy nincs garancia arra, hogy Oroszország beleegyezik Ukrajna a NATO-tagságába. „Ki garantálja, hogy az Oroszországi Föderáció nem folytatja terjeszkedését a szünet után, kihasználva egy fiktív tűzszünetet pozícióinak megerősítésére? Végül, pontosan ki fogja garantálni a hagyományos demarkációs vonal sérthetetlenségét?” – írta Mihajlo Podoljak.
Olekszij Zsuravljov, az orosz Állami Duma Rodina-párti képviselője egy „kelet-ukrajnai hektár” kiosztására tett javaslatot az úgynevezett „speciális művelet” résztvevőinek. A vonatkozó törvényjavaslat előkészítése már folyamatban van. A hírt a Komerszant közölte.
„Ragaszkodnék a „kelet-ukrajnai hektár” program elindításához, amelyre az orosz különleges hadművelet résztvevői jelentkezhetnének. Oroszország egyébként már több mint 100 millió hektárral nőtt, és valakinek meg kell művelnie ezt a földet a győzelmünk után” – mondta az orosz képviselő.
Az információk szerint a földeket elsőként a megszállóknak és betolakodóknak osztanák ki az „LNR” és „DNR” területén, illetve Herszon és Zaporizzsja megyékben.
