Hazugsággal vádolta Hunter Bident korábbi üzlettársa a képviselőház éles vitával kísért meghallgatásán, amit Joe Biden elnök hivatali eltávolítási eljárásának vizsgálata keretében tartottak Washingtonban.
A Kongresszus alsóházának bizottsági meghallgatásán Tony Bobulinski, Hunter Biden egykori üzlettársa azt állította, hogy az elnök fia, Hunter Biden hamisan tanúskodott, és „végig hazudott” a képviselőház korábbi meghallgatásán. Az elnök fiának volt üzleti partnere szerint Hunter Biden többek között valótlanságot mondott pénzügyeivel kapcsolatban, valamint arról is, hogy apja a politikai pozícióját felhasználta-e egy kínai üzlettársra való nyomásgyakorlásban.
A vizsgált időszak jó részében Joe Biden az Egyesült Államok alelnöke volt.
Tony Bobulinski a meghallgatáson egy demokrata képviselő kérdésére válaszolva kijelentette, látta és érintettje volt annak, hogy Joe Biden súlyos bűncselekményeket és szabálysértéseket követett el.
Jared Moskowitz demokrata képviselő ezt követően a képviselőházi bizottság republikánus vezetőihez fordult, hogy „amennyiben tényleg elegendő bizonyíték van a birtokukban súlyos bűncselekményekre, akkor rendeljenek el szavazást Biden elnök hivatali eltávolításáról”, az úgynevezett impeachmentről.
Egy másik demokrata képviselő, Greg Casar a vitában kijelentette, hogy ugyan „már mindenkit meghallgattak, akivel Hunter Biden egykor kezet fogot”, Joe Biden érintettségére nem derült fény. A demokrata politikus azt vetette fel, hogy Donald Trump vejének, Jared Kushnernek 2 milliárd dolláros szaúdi üzletét is vizsgálják.
Egy republikánus képviselő kérdésére, miszerint hazugság volt-e Joe Biden részéről, amikor azt állította, hogy soha nem találkozott fia üzleti partnereivel és családja pénzekhez sem jutott kínai üzleti érdekeltségektől, Tony Bobulinski igennel válaszolt.
A nyolc órán keresztül tartó képviselőházi meghallgatást követően James Comer, az alsóházi felügyeleti bizottságának elnöke bejelentette, hogy Joe Biden elnököt is meg fogja hívni vallomástételre a vizsgálat keretében. A republikánus politikus szerint arra a kérdésre vár választ az elnöktől, hogy „segítségével családja miért kapott több tízmillió dollárt külföldi vállalatoktól”.
A Fehér Ház szóvivője, Ian Sams a képviselőházi meghallgatást követően azt mondta, hogy az ülés „szégyen volt a képviselőházi republikánusokra nézve, és teljes időpazarlás”. Hozzátette, hogy az amerikaiak valós ügyek megoldását várják.
A Joe Biden ellen indult impeachmentvizsgálat keretében a képviselőházi bizottság szerdai ülésére meghívást kapott Hunter Biden is, hogy a nyilvános eseményen maga is vallomást tegyen, amivel nem élt. Joe Biden fia februárban már megjelent a testület ülésén, amikor zárt ajtók mögött válaszolt a kérdésekre azzal kapcsolatban, hogy édesapja tudott-e, és részt vett-e üzleti ügyeiben.
Joe Biden elnök korábban több alkalommal határozottan, a nyilvánosság előtt állította, hogy soha semmilyen tudomása nem volt fia üzleti ügyeiről, és azokban nem volt érintettsége sem.
Éles viták közepette zajlott csütörtökön az első parlamenti meghallgatás a Joe Biden amerikai elnök elmozdítására vonatkozó alkotmányos vádeljárás (impeachment) megindítását megelőző vizsgálatban.
A republikánusok súlyos vádakkal illették a demokrata párti elnököt. James Comer, az amerikai képviselőház felügyeleti bizottságának republikánus elnöke szerint Biden „visszaélt közhivatalával családja pénzügyi előnye érdekében”. A demokraták határozottan visszautasították ezeket a vádakat.
„Biden elnök éveken át hazudott az amerikai népnek arról, hogy tudott-e családja korrupt üzelmeiről, illetve ebben való részvételéről” – állította Comer, aki szerint Barack Obama alelnökeként (2009–2017) Biden „családja külföldi üzleti céljainak” kedvező kapcsolatot épített ki, s ezek között „külföldi oligarchák” is voltak, akik „dollármilliókat küldtek Biden családjának”.
Jamie Raskin, a bizottság vezető demokrata párti tagja azzal vágott vissza, hogy a republikánusoknak nincs „semmiféle bizonyítékuk”, hogy az elnök szabálytalanságot követett volna el. Azt vetette az ellenzék szemére, hogy mindössze Donald Trump volt republikánus párti elnök unszolására törekednek az elnök elmozdítására vonatkozó alkotmányos vádeljárásra.
Raskin szerint a republikánusok soraiban több tucat képviselő akad, akik ellenzik mindezt, mert – mint fogalmazott – egy abszurd eljárásról van szó. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a meghallgatásra mindössze napokkal az államgépezet fenyegető megbénulása előtt került sor. Hangsúlyozta, hogy azok a republikánusok, akik ellenzik a megállapodást a szövetségi intézmények működésének átmeneti finanszírozásáról, „az amerikaiak jólétét kockáztatják”.
Kevin McCarthy, a republikánus többségű képviselőház elnöke szeptember 12-én kezdeményezte az elnök hivatali eltávolítására irányuló eljáráshoz – impeachmenthez – vezető előzetes vizsgálatot arra hivatkozva, hogy az eddigi vizsgálódások megalapozzák a hivatali visszaélés gyanúját.
A republikánusok szerint az elnök belebonyolódott a fia, Hunter Biden vitatott külföldi üzleteibe és az ezekről való tudomásáról félrevezette a nyilvánosságot.
Biden határozottan tagadta az ellene felhozott vádakat.
I am directing our House committees to open a formal impeachment inquiry into President Joe Biden. Over the past several months, House Republicans have uncovered serious and credible allegations into President Biden’s conduct—a culture of corruption. https://t.co/3uoDlUB3Sy
Joe Biden amerikai elnök washingtoni találkozóján személyesen akarja meghallgatni ukrán kollégája, Volodimir Zelenszkij beszámolóját a fronthelyzet alakulásáról és értékelését az ukrán fegyveres erők ellentámadásának előrehaladásáról – jelentette be kedden John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának koordinátora New York-i sajtótájékoztatóján, adta hírül az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Kirby elmondta: „Az elnök (Joe Biden – a szerk.) alig várja, hogy meghallgassa Zelenszkij elnököt az ukrán ellentámadásról és az általuk elért előrehaladásról – ez az ukrán vezető egyfajta személyes értékelése lesz a csatatéren kialakult helyzetről.” Ezenkívül szerinte Biden arról akarja biztosítani Zelenszkijt, hogy „amikor az USA azt mondja, hogy Ukrajna mellett fog állni, ameddig szükséges, akkor az ukránoknak tudniuk kll, hogy a támogatás folytatódni fog”.
A koordinátor megjegyezte, hogy az elnökök találkozójára a Fehér Házban „kritikus fontosságú időben” kerül sor. Egyúttal azt is megerősítette, hogy a Washingtonban tett látogatása során Zelenszkij azt tervezi, hogy ellátogat az Egyesült Államok Kongresszusába. „Fontos, hogy a Kongresszus tagjai közvetlenül Zelenszkij elnöktől hallják ugyanazt, amit Biden elnök hall majd tőle” – tette hozzá John Kirby.
A képviselőház hírszerzési bizottságának terrorizmus és kémelhárítás-albizottsága előtt tesz vallomást a jövő héten két Pentagon-tisztviselő: Ronald Moultrie hírszerzési és biztonsági védelmi államtitkár, valamint Scott Bray, a haditengerészeti hírszerzés igazgatóhelyettese.
Sajtóértesülések szerint a két hírszerzési elöljáró egy tavalyi, kulcsfontosságú kormányzati jelentéssel – mely 144 azonosítatlan légi jelenséggel való találkozást rögzített 2004 és 2021 között – kapcsolatban beszél majd a hírszerzési bizottság előtt.
A bizottság elnöke, André Carson a Twitteren azt írta, hogy az ufók „nemzetbiztonsági kockázattá” váltak.
„Az amerikaiaknak többet kell tudniuk ezekről a megmagyarázhatatlan jelenségekről” – írta. Az amerikai kongresszus nem tartott meghallgatást az ufókkal kapcsolatban az emlékezetes Kék Könyv Projekt 1969-es lezárása óta. A projekt a rejtélyes légijelenségeket vizsgálta a légierő jelentései alapján.
A Nemzeti Hírszerzés Igazgatójának Hivatala (ODNI) tavaly júniusban adta ki az ezekről a jelenségekről szóló jelentését, amely azonban nem tett megállapítást arra vonatkozóan, hogy mi lehetett az a 144 furcsaság. Nem zárta ki a földönkívüli élet vagy idegen technológia létezését, de megjegyezte, hogy a titokzatos jelenségek „kapcsolatban állhatnak” Oroszország és Kína „fejlett technológiájával”, így akár nemzetbiztonsági kockázatot is jelenthetnek.
Iranian attack UAV Shahed-136, eliminated by the #UAarmy near Kupiansk, Kharkiv region. ?? and ??: A perfect union of two despots. ? @kms_d4kpic.twitter.com/M7sQ9PX1hJ
A médiaszabadság szlovéniai helyzetét tények ismertetésével tükröző videófelvétel európai parlamenti (EP) bemutatásának megtagadása cenzúrázással ér fel – foglalt állást Janez Jansa szlovén miniszterelnök pénteken az EP belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságában (LIBE) e témáról folytatott vitában.
A LIBE-bizottságban a szlovén sajtószabadságról tartottak tárgyalást, amelyen Janez Jansa került volna a célkeresztbe. A szlovén miniszterelnök meg kívánta védeni álláspontját az ügyben, ám a bizottság elnöke letiltotta a Jansa által bemutatni kívánt videót. Az ügyben Hidvéghi Balázs is kifejtette véleményét a jogállamisági eszmék őreiről.
Kaotikus jelenetek zajlottak ma délután az Európai Parlament (EP) állampolgári jogi (LIBE) szakbizottságában: az EP-képviselők Janez Jansa szlovén miniszterelnök részvételével vitáztak volna a szlovén média, valamint jogállamiság helyzetéről, ám az ülés végül megszakadt, mert a kormányfő által kért videót nem játszották le az EP-ben. A több órán át tartó meghallgatáson egyébként számos meghívott mondott véleményt a szlovén helyzetről, például Barbara Strukelj, a szlovén állami sajtóügynökség vezetője, valamint Peter Svetina szlovén ombudsman. Amikor azonban a jobboldali miniszterelnökre, Jansára került a sor, ő hiába kérte, hogy a szlovén médiahelyzetet bemutató videóját játsszák le: a liberális Sophie in ‘t Veld, az ülés elnöke azt megtagadta a miniszterelnöktől, mondván: erre a protokoll szerint nincs lehetőség a LIBE ülésein, ráadásul a szlovénok túl későn küldték el a szakbizottságnak a videót.
Három órával ezelőtt megkapták a felvételt. Feltételezem, hogy az Európai Parlament munkatársait elég jól fizetik ahhoz, hogy megoldják a feladatot. Azt hittem, önök kíváncsiak az érem másik oldalára is – mondta Janez Jansa. Miután kérésének nem tettek eleget, kérte, hogy az ülést halasszák el. Az eset után Jansa Twitteren azt írta:
sajnálatos, hogy a LIBE és Sophie in ‘t Veld a sajtószabadság helyzetét vizsgálja, ám cenzúráznak egy olyan videót, amely a sajtószabadság problémáit, valamit az újságírókat ért atrocitásokat mutatja be.
Az EP-s bürokrácia mértékét jól jelzi, hogy miután Jansa kilépett a virtuális ülésről, a balliberális képviselők tovább hitetlenkedtek a szlovén kérésen. Sophie in ‘t Veld szerint ők „minden tiszteletet megadtak a szlovén miniszterelnöknek”, míg a német baloldali Katarina Barley arról beszélt: Jansa, ha annyira akarja, akár a Twitteren is elküldhetné nekik a videót. Sergey Lagodinsky német zöldpárti politikus ugyancsak megdicsérte In ‘t Veld „helytállását”. Mint mondta, ő maga nem azért jár az EP-be, hogy videókat nézzen. A Momentum EP-képviselője, Donáth Anna csalódottságának adott hangot: szerinte az EP-képviselők heteken át szervezték át a programjukat, csak azért, hogy végre kérdezhessenek a szlovén miniszterelnöktől.
A szlovén EU-elnökség közeledtével az Európai Bizottság, az Európai Parlament és a brüsszeli sajtó egy része is nyomás alá helyezi Ljubljanát jogállamisági problémákra hivatkozva. Jansa a balliberális Politico újságíróival többször online kommentháborút vívott az elmúlt hetekben, ami miatt – példátlan módon – még az Európai Bizottság berkeiből is bírálták a jobboldali miniszterelnököt. A kritikusok február végén egyébként szlovéniai meghívót is kaptak, hogy tényfeltáró misszió keretében győződhessenek meg az ország helyzetéről – írja a Magyar Nemzet. Az ügy kapcsán Hidvéghi Balázs is kifejtette véleményét az európai baloldal kettős mércéjéről.
Az Európai Parlament jogállamiságot vizsgáló csoportjának ülésén Sophie in’t Veld, az ülést vezető liberális képviselő megtagadta, hogy az üléshez online csatlakozó szlovén miniszterelnök, Janez Jansa videóját levetítsék. A holland liberális képviselő mindenféle eljárási és technikai problémára hivatkozott, de a hosszas ideges magyarázkodás egyértelművé tette, hogy egyszerűen nem akarja levetíteni a videót. Ilyen az, amikor az EP-ben vizsgálják a jogállamiságot: csak a számukra kedvező hangokat akarják meghallani, és cenzúrázzák a másik oldalt. Ez a jól bejáratott recept: csak akkor kardoskodnak a véleményszabadságért, ha az ő véleményükről van szó. Egy ország demokratikusan megválasztott miniszterelnökét pedig egyszerűen cenzúrázzák. Szégyen! Tényleg ők akarnak minket jogállamiságból oktatni? – írta bejegyzésében a fideszes EP-képviselő.
