Az Európai Unió Tanácsának soros elnökeként szervezett magyar parlamentközi konferenciák az idei év második felében Európa legégetőbb problémáit tükrözik – jelentette ki Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke a spanyolországi Palmában, az európai uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának zárónapján, kedden.
„Különös félév előtt állunk, hiszen a magyar elnökségnek a június elején megválasztásra kerülő új uniós parlamenttel kell majd együttműködnie a magyar szervezésű parlamentközi események során” – fogalmazott Kövér László.
Mint mondta, a konferenciák témái tükrözni fogják Európa legégetőbb problémáit, így kiemelten szóba kerül a bővítés, az Európa biztonságát veszélyeztető kihívások, az európai demográfiai folyamatok, az unió gazdaságpolitikai kormányzása, és az illegális migráció elleni küzdelem, illetve a strukturális alapok jövője.
Az események közül ötnek a magyar Országház ad otthont, ezen kívül az Europol ellenőrzéséről szóló konferenciát az Európai Parlamenttel társszervezésben, Brüsszelben rendezik meg.
„A kötelező események mellett egy további, a kontinensünk népei szempontjából fontos parlamentközi eseményt szervezünk az Országházban december elején Kulturális örökség és nemzeti közösségek identitása címmel” – tette hozzá.
A második félévi elnökségéből adódóan Magyarország lesz a házigazdája jövő májusban az európai uniós tagországok parlamenti elnöki konferenciájának, valamint az azt előkészítő főtitkári találkozónak is februárban.
Viktor Mikita, a Kárpátaljai OVA vezetője, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megbízásából budapesti munkaútján találkozott a Magyarországi Ukránok Állami Önkormányzatának képviselőivel és a szomszédos állam ukrán közösségének vezetőivel.
Ilyen kibővített formátumban először sikerült tárgyalniuk.
„Az együttműködést és a kommunikációt 2021-ben kezdtük meg kölcsönös támogatással és közös projektekkel. Ugyanakkor a teljes körű háború éveiben ez a tevékenység átalakult a terroristák fegyveres agressziója következtében megsérült ukránok megsegítésére. Jelenleg több mint 100 ezer ukrán, bevándorló és a szomszédos országban dolgozó és tanuló személy él Magyarországon” – közölte Mikita.
Volodimir Zelenszkij elnök stratégiai feladatként határozta meg a háború miatt külföldre kényszerült állampolgáraink hazatérését, Ukrajnával, az ukrán kultúrával, társadalommal való kapcsolatuk megőrzését – tette hozzá.
„Ezért a Magyarországhoz területileg legközelebbi régióként egyesítjük erőinket az Ukrán Állami Önkormányzat képviselőivel, a magyarországi ukrán közösség vezetőivel, hogy ennek érdekében a legfontosabb feladatokat hajtsák végre. Köszönöm a magyarországi ukrán közösség képviselőinek kezdeményezőkészségét, átfogó támogatását és közös fejlődését” – olvasható a bejegyzésben.
[type] => post [excerpt] => Viktor Mikita, a Kárpátaljai OVA vezetője, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megbízásából budapesti munkaútján találkozott a Magyarországi Ukránok Állami Önkormányzatának képviselőivel és a szomszédos állam ukrán közösségének vezetőivel. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1713209520 [modified] => 1713196826 ) [title] => Viktor Mikita a Magyarországi Ukránok Állami Önkormányzatának képviselőivel és a budapesti ukrán közösség vezetőivel találkozott Budapesten [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=109858&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 109858 [uk] => 109853 ) [trid] => vik3255 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 109852 [image] => Array ( [id] => 109852 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/150420241713183071.jpeg [original_lng] => 213985 [original_w] => 1920 [original_h] => 1280 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/150420241713183071-150x150.jpeg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/150420241713183071-300x200.jpeg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/150420241713183071-768x512.jpeg [width] => 768 [height] => 512 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/150420241713183071-1024x683.jpeg [width] => 1024 [height] => 683 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/150420241713183071-1536x1024.jpeg [width] => 1536 [height] => 1024 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/150420241713183071.jpeg [width] => 1920 [height] => 1280 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/150420241713183071.jpeg [width] => 1920 [height] => 1280 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1713186027:5 [_thumbnail_id] => 109852 [_edit_last] => 5 [views_count] => 452 [_hipstart_feed_include] => 1 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 53548 [3] => 53552 [4] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Magyarország segít [3] => Megyei katonai közigazgatás [4] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 113 [1] => 47902 ) [tags_name] => Array ( [0] => Magyarország [1] => Viktor Mikita ) ) [2] => Array ( [id] => 109197 [content] =>
Ukrajna és Magyarország úgy döntött, módosítja a megállapodást, amely előírja a Nagypalád–Nagyhódos ellenőrzőpont megnyitását a személyszállítás számára, valamint a 7,5 tonnánál nagyobb tömegű üres teherautók átszállítását az Asztély–Beregsurány ellenőrzőponton.
Miroszlav Bileckij, az OVA vezetőjének első helyettese hangsúlyozta, hogy ez egy fontos és régóta várt lépés, amely lehetővé teszi az új ellenőrzőpont megnyitásának előkészítését. Emellett jelentősen csökkenthetjük a sorokat a határ bejáratánál, ha üres teherautókat küldünk Asztélyon keresztül.
Az ukrán–magyar határ teherbírásának növelése érdekében fontolgatják a Déda– Beregdaróc határátkelő megépítésének lehetőségét is.
On Apr. 4, 2024, the U.S. government transferred over 5,000 AK-47s, machine guns, sniper rifles, RPG-7s and over 500,000 rounds of 7.62mm ammunition to the Ukrainian armed forces. This constitutes enough materiel to equip one UKR BDE… pic.twitter.com/Ydecq6OFAo
Magyarország levelet küldött az Európai Unió tagállamainak, amelyben azt írták, továbbra sem teljesültek azok a követelések, amelyeket az ukrajnai magyar kisebbség helyzetével összefüggésben fogalmaztak meg.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter még a január végi kárpátaljai látogatásán hangsúlyozta: „Nem új jogokat kérünk a kárpátaljai magyarságnak, hanem azokat a jogokat adják vissza, amelyek 2015 előtt már megvoltak”. A külügyminiszter azóta közölte, az ukránoktól kaptak egy válaszdokumentumot ez ügyben, de abban semmiféle előrelépést nem látnak.
Vélhetően ennek tudható be, hogy a magyar kormány most az uniós tagállamoknak is küldött egy levelet, amelyben erről írnak. A dokumentumot az ukrán Radio Szvoboda szerezte meg. Mint írták: a levélben a magyar fél hangsúlyozta, hogy a nemzeti kisebbségek védelme az egyik legfontosabb prioritása Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásainak, és ennek jegyében követelték vissza a 2015 előtti jogokat.
A Radio Szvoboda szerint azt is hangsúlyozták, hogy a kormány legfőképp a magyar nyelv szabad használatát Ukrajnában garantáló jogok visszaállítását követeli, valamint a politikai képviselethez való jog visszaállítását regionális és országos szinten. A dokumentum szerint jelenleg húszezer diák tanul az ukrán iskolákban magyar tanítási nyelvű oktatás mellett, de azt is hozzátették, a magyarok oktatásában – az „előzetes ígéretek ellenére” – nem vették figyelembe a magyar közösség képviselőinek javaslatait, például a tantárgyak meghatározásával kapcsolatban sem.
A levélben szóvá tették azt is, hogy az ukrajnai közigazgatási körzetek átalakítása után megváltozott a régió lakosságának aránya. „A kötelező 10 százalékos arány, amelyet a nemzeti kisebbségeknek el kell érniük a helyi lakosságon belül ahhoz, hogy nyelvi jogokat igényelhessenek, a nemzeti kisebbségek esetében nem indokolt” – írták. Továbbá azt is sérelmezték, hogy a magyar közösségnek nincs saját nemzeti kisebbségi képviselője az ukrán parlamentben.
„Magyarország azt kéri, hogy a magyar közösség kapja meg a politikai képviselethez való jogot, és ezzel összefüggésben, a korábbiakhoz hasonlóan, engedélyezzék a választási kampányokon, népszavazásokon és általában a közéletben a nemzeti nyelv használatának jogát” – szögezték le a levélben. A Radio Szvoboda megkérdezte az ukrán kormányzatot a levélről, de ők nem kívánták kommentálni azt.
Mindez szóba kerülhet Szijjártó Péter és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter (videókapcsolaton keresztül történő) találkozóján is, amelyre néhány nap múlva ismét sor kerülhet.
Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke alaptörvényi kötelességének eleget téve kitűzte az Európai Parlament magyarországi képviselőinek választását, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását – közölte a Sándor-palota.
A közlemény szerint az első alkalommal egy időben tartott választásokra 2024. június 9-én kerül sor. A köztársasági elnök közleménye az eddig is ismert, a jogszabályokból kikövetkeztethető időpont hivatalos megerősítése.
Tavaly májusban ugyanis eldőlt, hogy a 2024-ben esedékes európai parlamenti választásokat 2024. június 6. és 9. között tartják. Mivel az alaptörvény módosításával a kormány összekapcsolta az európai parlamenti és az önkormányzati választásokat, már akkor nem volt kérdéses, hogy a két választást június 9-én, szokás szerint vasárnap rendezik meg.
Ünnepélyes keretek között beiktatták Magyarország új köztársasági elnökét, Sulyok Tamást.
A magyar köztársasági elnök beiktatási ceremóniáját a budapesti Szent György téren tartották, az államfő hivatalául szolgáló Sándor-palota tőszomszédságában. Sulyok Tamás és felesége, Nagy Zsuzsanna lovas felvezetéssel érkezett a térre, ahol a díszegység katonai tiszteletadással várta, majd Magyarország történelmi zászlót díszmenetben vitték a térre.
A magyar Himnuszt Kacsó Hanga népdalénekes énekelte, amit az Országgyűlés új köztársasági elnökről szóló határozatának ismertetése követett.
Ez után Kubik Anna színművész Gyurkovics Tibor Nemzet című művét szavalta.
A beiktatási ceremónián a magyarországi történelmi egyházak képviselői áldásukat adták a köztársásági elnök munkájára.
A köztársasági elnök ünnepélyes beiktatásán fellépett a Budapesti Ügyvédi Kamara Próká-Torok kórusa is.
Ez után Sulyok Tamás megtartotta ünnepi beszédét.
Sulyok beszédében kiemelte, az elmúlt több mint harminc év lehetővé tette, hogy elődei kikövezzék az utat, amin járnia kell. A jó példákat követni fogja, és igyekszik hozzátenni a maga utcaköveit is.
Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnökét jelölik köztársasági elnöknek a kormánypártok – jelentette be Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője csütörtökön Balatonalmádiban, a Fidesz–KDNP kétnapos, kihelyezett frakcióüléséről beszámoló sajtótájékoztatón. Kocsis Máté közölte azt is, hogy a Fidesz elnöksége Deutsch Tamást javasolja a Fidesz–KDNP EP-listavezetőjének.
„A kormánypártok elfogadták az alapszabály szerint a Fidesz elnöke által tett javaslatot, és Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság elnökét javasoljuk köztársasági elnöknek. Azt gondoljuk, hogy az Alkotmánybíróság elnöke a legmegfelelőbb jelölt erre a tisztségre, és ezért belé vetettük a bizalmunkat” – mondta Kocsis Máté.
A Fidesz frakcióvezetője közölte: jövő hétfőn dönt az államfő lemondásának elfogadásáról az Országgyűlés, és a kormánypárti frakciók ezt támogatni fogják szavazatukkal.
Hozzátette: azt tartják helyesnek, ha minél előbb meg tudja választani az Országgyűlés az új köztársasági elnököt, ugyanakkor ennek időpontjáról egyelőre nem tud nyilatkozni, mert ez függ attól is, hogy az ellenzéki pártok állítanak-e államfőjelöltet.
Kocsis Máté azt is bejelentette, hogy a Fidesz elnöksége Deutsch Tamást javasolja a Fidesz–KDNP EP-listavezetőjének.
Sulyok Tamás 1956. március 24-én született.
Az Országgyűlés 2014 szeptemberében választotta az Alkotmánybíróság tagjává. 2015. április 1-től kezdődően a testület elnökhelyettese. 2016. április 22-től elnökhelyettesként látta el az elnöki jogköröket, 2016. november 22-én az Országgyűlés az Alkotmánybíróság elnökévé választotta – olvasható Sulyok Tamás életrajza az Alkotmánybíróság honlapján.
A szegedi JATE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomát 1980-ban. 1982-től 1991-ig jogtanácsos, 1991-től alkotmánybíróvá választásáig ügyvéd volt. 2000 és 2014 között osztrák tiszteletbeli konzul volt. 2005 szeptembere óta meghívott előadóként alkotmányjogot oktat a Szegedi tudományegyetem jogi karán. 2013-ban PhD-fokozatot szerzett, kutatási témája az ügyvédség alkotmányjogi helyzete.
2015. március 30-án, április 1-i hatállyal, az Alkotmánybíróság teljes ülése a testület elnökhelyettesévé választotta. 2016. november 22-én az Országgyűlés az Alkotmánybíróság elnökévé választotta.
Mint ismert, Novák Katalin február 10-én jelentette be lemondását. A volt köztársasági elnök azután került a támadások kereszttüzébe és indult ellene baloldali lejáratókampány, miután nyilvánosságra került, hogy tavaly tavasszal kegyelemet adott a bicskei gyermekotthon volt igazgatóhelyettesének.
Novák Katalin leköszönő beszédében bocsánatot kért és vállalta a felelősséget.
Hozzátette, hogy abban a hiszemben döntött a kegyelem mellett, hogy az elítélt soha nem élt vissza a rá bízott gyermekek kiszolgáltatottságával. Hangsúlyozta, hogy soha nem adna kegyelmet olyannak, akiről azt gondolja, hogy testileg vagy lelkileg bántalmaz egy gyermeket.
Novák Katalin bejelentése után lemondott Varga Judit is, aki igazságügyi miniszterként ellenjegyezte azt a kegyelmi döntést, ami az államfő lemondásához vezetett.
A politikus parlamenti mandátumáról is lemondott, nem vezeti a Fidesz EP-listáját és visszavonul a közélettől.
Novák Katalin és Varga Judit lemondása kapcsán Orbán Viktor miniszterelnök a hétvégi évértékelőn és a balatonalmádi frakcióülésen is fogalmazott: „A lemondásuk helyes volt, és megerősít bennünket.”
A kormányfő szerint ezzel a döntéssel mindenki számára világossá vált, hogy gyermekvédelmi kérdésekben a nemzeti oldalon nincs kegyelem.
A miniszterelnök a frakcióülésen részt vevő képviselők előtt is megköszönte Varga Judit és Novák Katalin eddigi munkáját.
Magyarország csatlakozott NATO 20 tagországát tömörítő koalícióhoz, amely Ukrajna területének aknamentesítésével foglalkozik majd – közölte pénteken az rbc.ua hírportál Szalay-Bobrovnicky Kristóf magyar honvédelmi miniszter Facebook-bejegyzésére hivatkozva.
A jelentés szerint február 15-én került sor a NATO-tagországok találkozójára Brüsszelben. A megbeszélésen megállapodást írtak alá az Aknaellenes Koalíció létrehozásáról.
„A háború sújtotta Ukrajnában az egyik legsürgetőbb, a lakosság mindennapjait érintő, megoldandó feladat az aknamentesítés. Magyarország – a brüsszeli miniszteri szintű ülés margóján – 20 másik NATO-tagállammal együtt szándéknyilatkozatot írt alá az Aknamentesítő Koalíció létrehozásáról. A Magyar Honvédség aknamentesítési kiképzéssel járul hozzá a litván vezetésű koalíció tevékenységéhez” – írta Szalay-Bobrovnicky Kristóf
