Magyarázat nélkül menesztették a napokban Munkácsi kistérségben állásukból Schink Istvánt, a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola igazgatóját, és Korolovics Valériát, a Derceni Kultúrház igazgatóját. A közösségi médiában egyre több munkácsi, közöttük ukrán értelmiségiek is védelmükbe vették a leváltott vezetőket.
A munkácsi magyar iskola pedagógusai – mind a 35-en – aláírták a Schink István iskolaigazgató melletti kiállásukatű megfogalmazó nyilatkozatot, amelyben többek között felszólítják a város polgármesterét: „A jelenlegi nehéz helyzetben Schink István igazgató menesztése nem járul hozzá iskolánk zökkenőmentes működéséhez, és nem szorgalmazza a bizalmat sem a város vezetése felé. Felszólítjuk a közösségünk számára fájdalmas és sértő, továbbá megalapozatlan döntés azonnali felülvizsgálatát” – olvasható a nyilatkozatban. A szülők petíciójukban ugyancsak az igazgató állásába történő visszahelyezését követelik Andrej Baloga polgármestertől. A Munkácsi Kistérségi Tanács ellenzéki pártjainak képviselői, az érintett Schink Istvánon kívül mindannyian, szám szerint 17-en aláírták az ügy kapcsán a polgármestertől magyarázatot követelő képviselői beadványt.
A Derceni Kultúrház dolgozói beadták felmondásukat, szolidaritást vállalva a magyarázat nélkül menesztett Korolovics Valériával, aki 18 éve igazgatja az intézményt. Korolovics Valériának és férjének, Zsoltnak köszönhetjük Kárpátalja legelismertebb magyar néptáncegyüttesének, a Derceni Gyöngyösbokréta Néptáncegyüttesnek az utóbbi két évtizedben elért sikereit. Az együttes negyvenkét éve, minden harmadik évben megvédte az Ukrajna Népi Együttese címét. Korolovics Zsolt nemrég, 2022-ben vehette át a Kárpátalja legjobb koreográfusának járó Balogh Klára-díjat személyesen Viktor Mikita katonai kormányzótól és Volodimir Csubirkótól, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökétől. Nem véletlen, hogy a néptáncegyüttes különböző korcsoportjaiban táncoló gyerekek szülei ragaszkodnak ahhoz, hogy továbbra is a Korolovics házaspár foglalkozzon a gyerekeikkel.
Az említett, köztiszteletben álló intézményvezetők menesztésének ügyével, vagy a magyar zászlók és feliratok eltávolításának kérdésével sem foglalkozott eddig a Munkácsi Kistérségi Tanács, tudtuk meg a tanács KMKSZ-es képviselőitől, s a Végrehajtó Bizottság elé sem került az említett ügy eddig. Tehát a zászlók és feliratok, valamint a Dercenben, a Magyarország által alapított és fenntartott Munkács Futball Akadémia magyar feliratainak eltüntetése önkényes döntés eredménye, azt nem előzte meg semmiféle testületi határozat.
Munkácsi forrásaink szerint a mostani, látványosnak szánt magyarellenes intézkedések oka lehet, hogy a polgármester – részben a KMKSZ miatt – elveszítette többségét a munkácsi képviselő-testületben. Schink István pedig a KMKSZ-frakció vezetője. Viszont Pavlo Fedaka újságíró értesülései szerint az is motiválhatta a történteket, hogy a Baloga család több tagját legutóbb nem engedték belépni Szlovákiába az ungvári határátkelőhelyen. Állítólag ott közölték velük, hogy öt évre kitiltották őket a schengeni övezetből.
Novák Katalin magyar köztársasági elnök és a magyar külügy is éles hangú nyilatkozatot adott ki a történtek miatt.
A KMKSZ Elnöksége tiltakozik a Munkácsi kistérséghez tartozó magyar oktatási és kulturális intézmények vezetőinek eltávolítása ellen. A Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola igazgatójának indokolatlan felmentését jogszerűtlen, a magyar nyelvű oktatás színvonalát veszélyeztető intézkedésnek tartja.
A jelenleg hatályos nemzetiségi törvény biztosítja a kisebbségek nemzeti szimbólumai, így a zászló szabad használatát. A nyelvtörvény rendelkezései pedig lehetővé teszik a közfeliratoknak az államnyelv mellett a nemzetiségi nyelveken történő kihelyezését a kisebbség által lakott településeken. Ezért az Elnökség a magyar zászlók és feliratok eltávolítását a Munkácsi kistérség településeiben önkényesnek, a hatályos törvényekkel ellentétesnek ítéli, s az ügyben a jogvédő szervekhez fordul.
A KMKSZ Munkácsi Alapszervezete értetlenül áll Schink István, a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola igazgatója, a Munkácsi Városi Tanács KMKSZ frakciójának vezetője iskolaigazgatói tisztségből történt, valós indok nélküli felmentése előtt.
Schink István igazgatói tevékenysége tizenhét esztendeje alatt tiszteletet vívott ki a munkácsi pedagógustársadalom és a polgárok körében, az általa vezetett tanintézmény minden mutatójában jelentősen fejlődött.
Úgy véljük, hogy a jelenlegi nehéz helyzetben az igazgató menesztése nem szolgálja a magyar iskola zökkenőmentes működését és a nemzetiségek közötti békés együttélést sem.
Szorgalmazzuk ennek a megalapozatlan döntésnek az azonnali felülvizsgálatát.
Munkács város után a Munkácsi kistérség magyar falvainak közintézményeiről is eltávolították a magyar nemzeti zászlókat, Fornoson ehhez a városi rendőrséget is be kellett vetni. A magyarországi fenntartású Munkács FC Dercenben működő futballakadémiájának épületéről leszerelték a magyar nyelvű táblákat. Végül több, a KMKSZ-hez közel álló, köztiszteletben álló magyar intézményvezetőnek is felmondtak Munkácson és a hozzá tartozó falvakban.
Fornoson és Dercenben utasítást kaptak a helyi intézmények vezetői (iskola, óvoda) munkácsi feletteseiktől, hogy távolítsák el intézményeik épületéről a magyar nemzeti zászlót. Szerintük rendelet van arra, hogy mostantól nem lehet a közintézményeken más zászló, csak az ukrán. Például Fornoson az óvoda és az iskola faláról még január 13-án délután levették a magyar zászlókat. A Fornosi Községháza épületén viszont továbbra is ott lobogott a magyar trikolór, amit a városi rendőrség (Municipalna Polícia) négy munkatársa – szemtanúk szerint – éjfélkor vett csak le. A szemtanúk beszámoltak arról is, hogy nem dobták el, hanem szépen összetekerték és letették a bejárathoz. Másnap délben megjelentek és ellenőrizték, hogy nem került e vissza a magyar zászló a helyére. A szomszédos Dercenben ugyancsak lekerültek a magyar zászlók a közintézményekről, ahol a városi rendőrök ugyancsak kijárnak ellenőrizni az állítólagos rendelet betartását.
Munkács város magyar intézményeiről is lekerültek már a magyar zászlók, kivételt csak a nem állami tulajdonban lévő Munkácsy Mihály Magyar Ház jelent, arról még nem tudták levetetni.
Amennyiben valóban van ilyen rendelet, az kizárólag helyi szintű lehet, hisz például a szomszédos Nagylucskai kistérség magyar falvainak közintézményein még most is lengeti nemzeti zászlónkat a szél annak ellenére, hogy ugyancsak a Munkácsi járáshoz tartoznak.
Információink szerint a Munkácsi Kistérségi Tanács nem fogadott el ilyen rendeletet. A Végrehajtó Bizottság egyik tagja szerint ők sem foglalkoztak a magyar zászlók kérdésével.
Amennyiben lenne ilyen rendelet, magasabb szintű jogszabályba ütközne.
Ukrajna törvényei eddig sem tiltották a nemzetiségek szimbólumának használatát, különös tekintettel arra, hogy Kárpátalja magyarlakta településein nem a magyar állam hivatalos címeres zászlaja, hanem a magyar nemzeti trikolór a piros-fehér-zöld sávos zászlók kerültek az elmúlt 33 évben is kihelyezésre, amelyek eddig nem zavarták az itt élőket és nem sértették az érvényben lévő törvényeket sem, az ukrán állami zászló mellett a békés egymás mellett élést szimbolizálták.
Közben tudomásunkra jutott, hogy a Munkácsi kistérségben több nagy tekintélyű, szakmailag elismert, a KMKSZ-hez közel álló magyar intézményvezető kézhez kapta a felmondását.
[type] => post
[excerpt] => 2021. szeptember 28-án az Ukrajna 24 tévécsatorna élő adásban közvetítette a Szjohodnyi ranok televíziós adást, melynek Mihajlo Holovko, a Ternopili Megyei Tanács elnöke volt a vendége. A műsorban szóba került a Magyarország és Oroszország között ...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1633025803
[modified] => 1633122317
)
[title] => A KMKSZ elnöke Ukrajna főügyészéhez fordult a Ternopili Megyei Tanács elnöke ügye kapcsán, aki nyíltan uszított a kárpátaljai magyarok ellen (videó)
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=31012&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 31012
[uk] => 30988
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 12628
[image] => Array
(
[id] => 12628
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/brenzovics-interju-c.jpg
[original_lng] => 86822
[original_w] => 1000
[original_h] => 521
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/brenzovics-interju-c-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/brenzovics-interju-c-300x156.jpg
[width] => 300
[height] => 156
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/brenzovics-interju-c-768x400.jpg
[width] => 768
[height] => 400
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/brenzovics-interju-c.jpg
[width] => 1000
[height] => 521
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/brenzovics-interju-c.jpg
[width] => 1000
[height] => 521
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/brenzovics-interju-c.jpg
[width] => 1000
[height] => 521
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/10/brenzovics-interju-c.jpg
[width] => 1000
[height] => 521
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1633111519:10
[views_count] => 4384
[_thumbnail_id] => 12628
[_edit_last] => 10
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_ec281001b2d087b6d292970923e5c45d] =>
[_oembed_time_ec281001b2d087b6d292970923e5c45d] => 1633015007
[_oembed_490ee3ef8d60fd93a29a6934b1da2a58] =>
[_oembed_time_490ee3ef8d60fd93a29a6934b1da2a58] => 1633015007
[_oembed_62b68d30f32c4c8e06036605f30b079c] =>
[_oembed_time_62b68d30f32c4c8e06036605f30b079c] => 1633023781
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 2058
[2] => 41
[3] => 49
[4] => 11
[5] => 17
[6] => 33
[7] => 25
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Hírek
[4] => Kiemelt téma
[5] => Sürgős
[6] => Ukrajna
[7] => Videók
)
[tags] => Array
(
[0] => 3421
[1] => 41593
)
[tags_name] => Array
(
[0] => magyarellenesség
[1] => Mihajlo Holovko
)
)
[7] => Array
(
[id] => 30831
[content] =>
A televízió nyilvánossága előtt uszított a kárpátaljai magyarok ellen a hétfőn aláírt magyar-orosz gázszállítási megállapodás kapcsán Mihajlo Holovko, a Ternopil Megyei Tanács elnöke, aki arra szólította az ukrán államhatalmat, hogy a kárpátaljai magyar kisebbségen torolja meg az Ukrajna kihagyásával kötött szerződést.
Holovko az Ukrajina 24 televízió adásában a gázmegállapodást kommentálva azt mondta, akinek olyan partnerei vannak, mint a magyarok, annak nincs szüksége ellenségre. Felszólította Magyarországot, hogy módosítsa a politikáját. Műsorvezetői kérdésre válaszolva, hogy mit tehet Ukrajna, kifejtette, szerinte a diplomáciai lépések, így a nagykövet bekéretése nem elegendő. Úgy vélte, Ukrajnának jóval több eszköz van a kezében a határozott fellépéshez. Mint hangoztatta, van „magyar diaszpóra az országban”. Az ukrán államnak „keményen neki kell mennie a kárpátaljai magyar kisebbségnek” – szólított bosszúra a galíciai megye tanácsvezetője.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nyilatkozatban üdvözölte a rendvédelmi szervek és a biztonsági szolgálat operatív fellépését, mely során sikerült elfogni a legutóbbi beregszászi magyarellenes akció gyanúsítottjait. A Szövetség reményét fejezte ki, hogy a korábbi magyarellenes cselekmények elkövetőit, valamint a felbujtókat is kézre kerítik és a törvényeknek megfelelően megbüntetik, áll a nyilatkozatban.
Barta József, a KMKSZ alelnöke a TV 21 Ungvár híradójának adott kommentárjában kiemelte: a kárpátaljai magyarság békében szeretne élni szülőföldjén. Az elmúlt időszakban több magyarellenes akció is volt Ukrajnában, a folyamatot akkor lehet megállítani, ha a provokátorokat elfogják és a törvény szigorával megbüntetik, mondja Barta József.
Ha Ukrajnában fel lehet számolni a kisebbségek szerzett jogait, akkor azt bármelyik térségbeli országban is meg lehet tenni – figyelmeztet Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke. A politikus Volodimir Zelenszkij elnökségéről, a nyelvi jogok teljes felszámolásáról, az anyanyelvi oktatás ellehetetlenítéséről és a románokkal való közös fellépésről is beszélt a Krónikának adott interjúban.
– Budapesten beszélgetünk, Ön most huzamosabb ideje itt tartózkodik. Mi ennek az oka?
– A KMKSZ által létrehozott alapítványok ellen körülbelül két éve folyik nyomozás, és házkutatásokra került sor az én lakhelyemen is. Jelenleg készül a vádirat az ügyben. A vád: szeparatizmus támogatása, illetve hazaárulás. Ezt az ukrán törvények tizenkét-tizenöt év börtönnel büntetik. A másik ok az, hogy nem lehet szabadlábon védekezni, s előzetes letartóztatásban akár több évet is el lehet tölteni. Ezért úgy döntöttünk, hogy megvárjuk a vádirat közzétételét. Ez még nem történt meg.
– Sokat hallunk mostanában a kárpátaljai magyarok elleni jogfosztásokról, arról viszont jóval kevesebbet, hogy mi történik jelenleg Ukrajnában. Mi van most a keleti fronton? Háborúban áll-e még Ukrajna Oroszországgal? Mennyire nevezhetjük stabil államnak Ukrajnát?
– Van egyfajta viszonylagos stabilitás. A 2014 utáni események következtében Ukrajna elvesztette a Krím félszigetet, amelyet Oroszország annektált. Mint tudjuk, Kelet-Ukrajnában fegyveres konfliktus alakult ki. Ez a konfliktus az idő folyamán befagyott, s egyfajta állóháborúvá változott. Jelentős hadi események az utóbbi időben nem történnek, azonban a megoldás sem látszik. A folyamatok rányomták a bélyegét az egész Ukrajnára, amely továbbra is egy igen jelentős szociális, gazdasági, politikai válságban van. Ebből a válságból úgyszintén nem látszik a kiút. Ukrajna GDP-je ma sem éri el az 1991-es szintet. Népességégében, gazdaságában, iparában egyaránt jelentős visszaesés következett be. A gazdasági fejlődés hanyatlása természetesen kihatott az ország szociális helyzetére is, aminek következtében igen jelentős Ukrajnában az elvándorlás, a külföldön való munkavállalás. Az ország lakosságának több mint fele létminimum alatt él.
– Az utóbbi években Ukrajna híres, hírhedt volt arról, hogy az országot a kijevi, de a helyi politikát is a korrupt oligarchák irányítják. Változott-e e tekintetben valami Volodimir Zelenszkij államfővé választása után?
– Jelentős változásokat nem tapasztalunk. Az oligarchikus rendszer még Leonyid Kucsma volt államfő idején alakult ki. Azóta néhány jelentős oligarcha irányítása alatt van Ukrajna gazdaságának döntő többsége. Ezeknek az oligarcháknak a befolyása nem csökkent. Az utóbbi időben voltak olyan hangok, amelyek szerint Zelenszkij meg fogja próbálni valamilyen módon átalakítani ezt a rendszert. De ez egyáltalán nem lesz könnyű feladat. Lehet, hogy egyes oligarchákat sikerül majd visszaszorítani, azonban ahhoz, hogy ez a korrupt rendszer és az oligarchauralom megszűnjön, alapjaiban kellene átalakítani, átszervezni a társadalmat és a gazdaságot.
– Zelenszkij elnökkel kapcsolatban nagy várakozások voltak mind a kárpátaljai magyarok, mind Magyarország részéről. Ma már látjuk, hogy a kisebbségi jogokat érintő lényeges kérdésekben semmiféle elmozdulás nem történt. Listázni fogják a kettős állampolgárokat, akik a jövőben nem tölthetnek be állami, önkormányzati tisztséget. Van-e bármiféle bizakodásra okot adó jel?
– A kárpátaljai magyar szavazók mintegy hetven százaléka támogatta Zelenszkijt az elnökválasztáson. Ez a támogatás persze nem elsősorban Zelenszkijnek szólt, sokkal inkább egy elégedetlenségi voks volt Petro Porosenko volt államfő politikájával szemben. Zelenszkij a kampányban igyekezett megkerülni a nyelvi, oktatási kérdésekkel kapcsolatos véleménynyilvánítást, de azt sugallta, hogy ezekben pozitív változások következnek. Az egyik fő megoldandó témaként a háború és béke kérdését emlegette. Később bebizonyosodott, hogy az utóbbi ügyben nem történt előrelépés. A minszki szerződést – amely az egyetlen nemzetközi szinten elfogadható módja lenne ennek a konfliktusnak a kezelésére – a jelen formájában nem kívánja végrehajtani a kijevi kormányzat. Új megállapodás viszont nincs. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a kisebbségi jogokat érintő kérdésekben Zelenszkij magáévá teszi a korábbi, Porosenko-féle politikát, amely mélyen megosztja az ukrajnai társadalmat, és rendkívül hátrányosan érinti a kárpátaljai magyar közösséget is. A középfokú oktatási törvény nem hozott javulást, a nyelvtörvény életbelépése pedig felszámolja a nyelvi jogokat Ukrajnában, és nagyon sok konfliktust okozott, s fog még okozni a jövőben is. Ami a kettős állampolgárság ügyét illeti: az ukrán hatalom már több alkalommal nekifutott az ügynek. Véleményem szerint a kettős állampolgárságot az ukrán törvények jelenleg sem tiltják. A tervek szerint tovább kívánják korlátozni a kettős állampolgárok jogait, ami ellentétes a jogegyenlőséggel.
– Az oktatási törvény jogfosztó voltáról általánosságban már eddig sok szó esett. Egészen pontosan hogyan érint egy kárpátaljai magyar diákot ez a jogszabály?
– A törvény hatályban van, az európai uniós nyelveket beszélő kisebbségek számára 2023-ban fog teljes mértékben érvénybe lépni. Ez tulajdonképpen a kisebbségi nyelven történő oktatásnak a teljes felszámolását jelenti Ukrajnában. Magyar, román, orosz, bolgár tannyelvű iskolák nem lehetnek. Csak ukrán nyelvű tanintézetek működhetnek, amelyekben esetleg magyar vagy éppen román tannyelvű osztályok is helyet kaphatnak. A törvény diszkriminatív módon négy csoportot állapít meg. Az első csoport az ukránoké, ők tanulhatnak az anyanyelvükön az első osztálytól az egyetemig. A második csoportba tartoznak a krími tatárok, akiknek lehet anyanyelvű oktatása középiskola végéig. A harmadik csoportot az európai uniós nyelveket beszélő kisebbségek – azaz a magyarok, a románok és a bolgárok – képezik, akik számára elemi szinten lehetséges az anyanyelven történő oktatás, s egy bizonyos százalékban, pár tantárgyat a felsőbb osztályokban is anyanyelvükön tanulhatnak. Végül a negyedik csoport az oroszoké, akiknek nincs joguk saját anyanyelvükön tanulni. Az elkövetkezőkben a felsőoktatásban is csak ukránul lehet tanulni. Ez azt jelenti, hogy az ukrán alkotmány, illetve az Ukrajna által aláírt nemzetközi szerződések által biztosított kisebbségi oktatási jogokat az érintett nemzetiségek többé-kevésbé elvesztették.
– Mi a helyzet a nyelvtörvénnyel?
– Tulajdonképpen a nyelvi jogokat teljes egészében felszámolták. A közigazgatásban a kisebbségi nyelvek használatát a magánszférába szorították vissza. Még az üzleti életben sem használható a kisebbségek anyanyelve, ami már a magánszféra szintjén is konfliktusokat okoz. Például egy étteremben, egy üzletben akkor lehet a saját anyanyelvén kiszolgálni a klienst, ha ő ezt kifejezetten kéri. Óriási visszalépés következett be a nyelvhasználat kérdésében, ráadásul ezek a szabályozások úgyszintén ellentétesek az ukrán alkotmányban rögzítettekkel, Kijev nemzetközi kötelezettségvállalásaival, a nyelvi chartában foglaltakkal. Ezek az intézkedések továbbra is gerjesztik az országon belüli feszültséget, hiszen Ukrajna megmaradt egy többnemzetiségű, többnyelvű országnak.
– Tisztázzuk: ha egy magyar ember anyanyelvén szólal meg, magyarul köszön egy étteremben, az a törvény értelmében már elégséges jelzés a párbeszéd nyelvére vonatkozóan, vagy külön kérnie kell az adott esetben szintén magyar pincértől a közös nyelvük nyilvános használatát?
– Kérnie kell, hogy anyanyelven kommunikálhasson. A magyar pincér pedig alapvetően ukrán nyelven köteles kiszolgálni az adott esetben szintén magyar vendéget.
– A kárpátaljai magyarokkal azonos hajóban eveznek az ukrajnai románok is. Van-e valamiféle együttműködés velük a kisebbségi jogfosztottság ügyében?
– Volt is, van is együttműködés. Ukrajnában ugyanakkor az egyetlen szervezett kisebbség a magyar, a románoknak nincs pártjuk, átfogó társadalmi szervezetük sincs. A bukovinai románokkal, illetve az Odessza megyei moldovaiakkal (az ukrajnai román kisebbség egy része moldovainak vallja magát) mindig volt együttműködés. A románokkal vagyunk azonos helyzetben, ők is próbálják oktatási rendszerüket megőrizni, gyakran együtt voltunk különböző európai szerveknél, egyeztetni szoktuk a nyelvi jogok megőrzésével kapcsolatos stratégiánkat.
– Mit gondol, az a drámai folyamat, ami Ukrajnában történik a kisebbségi jogfosztások terén, mit üzen az erdélyi magyaroknak? Lehet-e valamiféle tanulsága a kárpátaljai történéseknek?
– Tudjuk, hogy az erdélyi magyarság is megélt sok mindent huszadik századi történelme során. De ez mindegyik határon túli magyar közösségre igaz. Nyilvánvaló, hogy az erdélyi magyarság rosszabb helyzetben volt Ceaușescu idején, mint a kárpátaljai magyar közösség Brezsnyev vagy Gorbacsov alatt. Most Kárpátalján vannak nehezebb helyzetben. A tanulság az, hogy a határon túli magyarok jogai törékenyek. Ukrajnában a rendszerváltás idején, röviddel azután az akkor elfogadott nemzetiségi törvény, az ukrán alkotmány, a nyelvtörvény, ha nem is volt tökéletes, de széles körű jogokat biztosított a kisebbségek számára. És ne feledjük a kétoldalú államközi alapszerződéseket sem. Az Európai Tanácsban született nemzetközi szerződések – amelyekhez a térségbeli országok csatlakoztak – úgyszintén biztosítottak bizonyos nyelvi, oktatási jogokat. Úgy tűnt, hogy ezek a dokumentumok, jogszabályok kiszámíthatóvá teszik a jövőnket. Aztán kiderült, hogy ez egyáltalán nincs így, s egy állam nagyon gyorsan fel tudja számolni ezeket a jogokat. Ráadásul ezzel kapcsolatban elmaradt a nemzetközi nyomásgyakorlás. Ezért is fontosak az olyan kezdeményezések, mint a Minority SafePack. Meg kell próbálni abba az irányba terelni az európai közösséget, hogy teremtsen szilárd alapokat az őshonos nemzeti kisebbségek jogait illetően. Ha ugyanis Kárpátalján fel lehet számolni a jogokat, akkor azt bármelyik Kárpát-medencei országban meg lehet tenni.
With László #Brenzovics, President of the Cultural Alliance of Hungarians in Trans-Carpathia, and @AndreaBocskor today discussing the need for #Ukraine to ensure rights of persons belonging to national minorities, in close cooperation with their representatives. pic.twitter.com/m10YRt1BSo
