A beregszászi férfit állítólag a toborzók bántalmazták, majd később belehalt sérüléseibe. A magyar Külügyminisztérium diplomáciai lépésekkel reagált az esetre.
Bekérette Ukrajna budapesti nagykövetét a Külgazdasági és Külügyminisztérium – erről Magyar Levente parlamenti államtitkár tájékoztatott csütörtökön, amit a 24.hu vett észre. A lépés előzménye az az eset, amelyben egy magyar állampolgársággal is rendelkező kárpátaljai férfi életét vesztette.
A Mandiner információi szerint a 45 éves férfit ukrán toborzók vasdoronggal bántalmazták, miután elfogták és egy furgonba tuszkolva elszállították a toborzóközpontba.
„A hírek szerint az ukrán toborzók vasdoronggal ütötték a férfit, miután elfogták, furgonba tuszkolták és elvitték a toborzóközpontba. A magyar családtagoknak azt mondták, hogy minden rendben, de az elfogott férfi végül belehalt sérüléseibe”
– tette hozzá Magyar Levente a bejegyzésben.
A férfi testvére vasárnap egy videót osztott meg a közösségi médiában. A felvételen egy térdeplő, korábban négykézláb mászó férfi látható, aki kezeit a hasa előtt összefonva ukrán nyelven beszél egy másik emberhez, aki a videón nem látszik.
Orbán Viktor miniszterelnök korábban kifejezte részvétét az elhunyt férfi családjának.
Az ukrán külügyminisztérium bekérette csütörtökön Heizer Antalt, Magyarország kijevi nagykövetét, válaszul a magyar belpolitikában tapasztalható barátságtalan megnyilvánulásokra. A történtekre Magyar Levente magyar külügyminiszter-helyettes üzenetben reagált, amelyben a kárpátaljai magyarság helyzetét is szóvá tette.
Az ukrán külügyminisztérium bekérette csütörtökön Heizer Antalt, Magyarország ukrajnai nagykövetét, miután Kijev barátságtalan politikai üzeneteket látott a magyar belpolitikában. Az ukrán diplomácia a Tisza Párt tevékenységéről is elismerően írt, ukránbarát önkéntes mozgalomnak nevezve a pártot.
A történtekre Magyar Levente külügyminiszter-helyettes egy részletes Facebook-bejegyzésben reagált. Elmondása szerint a magyar nagykövet nem kapott lehetőséget arra, hogy reagáljon a kritikákra, mivel az ukrán partner még azelőtt elhagyta a tárgyalót, hogy Heizer Antal válaszolhatott volna. Magyar Levente szerint „így nehéz párbeszédet folytatni”, miközben Magyarország mindig nyitott volt a párbeszédre.
Magyar Levente emlékeztetett az ukrán külügyminisztériumot, hogy az elmúlt tíz évben a magyar fél folyamatosan a kárpátaljai magyar kisebbség jogairól tárgyalt az egymást követő ukrán kormányokkal. A külügyminiszter-helyettes élesen bírálta Ukrajnát az anyanyelvhasználat korlátozásáért.
„Ukrán kollegám úgy fogalmazott, hogy Ukrajna nem ellensége a magyaroknak. Tíz éve várjuk, hogy Kijev ezt tettekkel is alátámassza” – zárta bejegyzését Magyar Levente.
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára újfajta dinamizmust, szellemiséget érez a magyar-ukrán kapcsolatokban. Szerinte ez alapot ad arra, hogy a következő hetekben, hónapokban ukrán részről elfogadható megoldást kínáljanak a kárpátaljai magyar kisebbség ügyében. Magyar Levente erről kedden beszélt, miután Budapesten tárgyalt Olha Sztefanyisinával, Ukrajna európai integrációért felelős miniszterelnök-helyettesével. „Reményt látok arra, hogy belátható időn belül eljutunk egy megállapodáshoz, ami a magyar pozíciót is alapvetően újraformálhatja Ukrajna euroatlanti integrációja vonatkozásában” – fogalmazott a politikus, aki ugyanakkor felidézte, hogy a magyar-ukrán viszonyt a 2010-es évek közepe óta kezdte terhelni a kárpátaljai magyar kisebbség jogi helyzete körüli kérdéskör, az egyes ukrán jogszabályok által teremtett bizonytalanság. Magyar Levente hozzátette: egyelőre nem sikerült olyan megoldást találni, amely teljes körűen rendezné, milyen feltételekkel tudja használni anyanyelvét a kárpátaljai magyar kisebbség az oktatásban, a közösségi élet különböző területein vagy az ügyintézés során. „Ma megállapodtunk abban, hogy a munkát fokozottabb fordulatszámra kapcsolva folytatja a két szakértő delegáció május közepén” – jegyezte meg az államtitkár. Az ukrán igazságügyi tárcát is vezető Olha Sztefanyisina azt emelte ki, hogy Ukrajna minden egyes kötelezettséget komolyan vesz, amely az országot az euroatlanti integráció irányába viszi. „Ide tartozik a kisebbségek jogainak védelme, a jószomszédi viszony ápolása is. Számunkra nagyon fontos, amit a kétoldalú viszonyban Magyarország nyújt számunkra, ideértve a háború elől oda menekültek ideiglenes védelmét” – tette hozzá. Mint fogalmazott: számos oktatási, kisebbségi kérdés vár megoldásra, de eljutottak odáig, hogy tervet állítottak fel a magyar fél által felvázolt mind a 11 pont rendezése érdekében. Olha Sztefanyisina az MTI kérdésére válaszolva közölte, hogy az ukrán-magyar konzultációk május 12-én Ungváron folytatódnak majd.
Újfajta dinamizmust, szellemiséget érez a magyar–ukrán kapcsolatokban a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, szerinte ez alapot ad arra, hogy a következő hetekben, hónapokban ukrán részről elfogadható megoldást kínáljanak a kárpátaljai magyar kisebbség ügyében. Magyar Levente erről kedden beszélt, miután Ukrajna európai integrációért felelős miniszterelnök-helyettesével, Olha Sztefanyisinával tárgyalt Budapesten.
„Reményt látok arra, hogy belátható időn belül eljutunk egy megállapodáshoz, ami a magyar pozíciót is alapvetően újraformálhatja Ukrajna euroatlanti integrációja vonatkozásában.”
Felidézte, hogy a magyar–ukrán viszonyt a 2010-es évek közepe óta kezdte terhelni a kárpátaljai magyar kisebbség jogi helyzete körüli kérdéskör, az egyes ukrán jogszabályok által teremtett bizonytalanság.
Hozzátette: egyelőre nem sikerült olyan megoldást találni, amely teljes körűen rendezné, milyen feltételekkel tudja használni anyanyelvét a kárpátaljai magyar kisebbség az oktatásban, a közösségi élet különböző területein vagy az ügyintézés során.
„Ma megállapodtunk abban, hogy a munkát fokozottabb fordulatszámra kapcsolva folytatja a két szakértő delegáció május közepén” – jegyezte meg az államtitkár.
Az ukrán igazságügyi tárcát is vezető Olha Sztefanyisina azt emelte ki, hogy Ukrajna minden egyes kötelezettséget komolyan vesz, amely az országot az euroatlanti integráció irányába viszi.
„Ide tartozik a kisebbségek jogainak védelme, a jószomszédi viszony ápolása is. Számunkra nagyon fontos, amit a kétoldalú viszonyban Magyarország nyújt számunkra, ideértve a háború elől oda menekültek ideiglenes védelmét” – tette hozzá.
Úgy fogalmazott, számos oktatási, kisebbségi kérdés vár megoldásra, de eljutottak odáig, hogy tervet állítottak fel a magyar fél által felvázolt mind a 11 pont rendezése érdekében.
„Mi tisztességesen és őszintén teljesítjük kötelezettségeinket, és látjuk, hogy Budapest is támogatja a valódi párbeszédet. Az európai integrációs folyamat nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy megváltoztassuk politikánkat az ukrajnai nemzeti kisebbségekkel kapcsolatban, miközben lépéseket tettünk az ukrán államnyelv megszilárdítása érdekében. Létrehoztuk a szükséges intézményrendszert a nemzetiségi párbeszéd megvalósításához, kiépítjük a szabályozását annak, hogy a kisebbségi nyelveken legyen hozzáférés a közép- és felsőszintű oktatáshoz is” – közölte az ukrán miniszterelnök-helyettes.
Olha Sztefanyisina az MTI kérdésére közölte: május 12-én Ungváron folytatódnak az ukrán–magyar konzultációk, de az ukrán fél még a nap folyamán átadja javaslatait a magyar fél 11 pontban felvázolt csomagja kapcsán.
Magyar Levente szintén kérdésre válaszolva azt mondta: a magyar kormánynak erkölcsi és jogi kötelessége fellépni a 2015 után Ukrajnában született, a kárpátaljai magyar kisebbséget sújtó jogszűkítő intézkedések ellen.
„Kisebb eredményeket elértünk az elmúlt években, de nem jelenthetjük ki, hogy ma a magyarok Ukrajnában teljes biztonsággal és felszabadultsággal tudják az anyanyelvüket használni mindazokon a fórumokon, ahol korábban tudták. A mostani tárgyalások azt mutatták, hogy el tudunk jutni egy olyan állapothoz, amelyben Ukrajna ezeket a jogokat teljes körűen biztosítja. Ukrajnának nem lehet érdeke, hogy egy csaknem százezres magyar kisebbség ne érezze otthon magát a területén” – mondta az államtitkár.
A kormány plakátkampányára vonatkozó kérdéssel kapcsolatban jelezte, hogy azt szóvá tette az ukrán politikus.
„A kormány mandátumát, intézkedéseit meg fogja határozni, támogatja-e a magyar lakosság a most zajló konzultáción Ukrajna európai uniós csatlakozását. A magyar külpolitikai megközelítés sokrétű Ukrajna irányában, nem egyszerűsíthető le megközelítésünk Ukrajna irányában egy igenre vagy egy nemre. A kárpátaljai magyar kisebbség státuszában bekövetkező esetleges kedvező változások nem változtatnak azon, hogy az EU és Magyarország olyan gazdasági terhet venne a nyakába egy 2030-ig vázolt csatlakozási folyamattal, ami most nem vállalható, mert alapvetően írná át az unió belső viszonyait” – jelentette ki Magyar Levente.
Mint a magyar fél részéről elhangzott, Magyarország számos módon nyújt segítséget „a több mint három éve élet-halál harcot vívó Ukrajnának”, és számos területen történt érdemi előrelépés az utóbbi években. Példaként említette, hogy két héttel ezelőtt új határátkelőhely nyílt, Budapestet és Kijevet közvetlen vonatjáratok kötik össze, és hamarosan új kárpátaljai viszonylatok lépnek be a közlekedési rendszerbe.
„Magyarország kiáll Ukrajna szenvedő népe mellett, a politikai kapcsolatok aktuális minőségétől függetlenül” – fogalmazott az államtitkár.
Kifejtette: Magyarországon két iskolában is ukrán nyelven oktatják az ukrán gyermekeket, Kijev megyében pedig néhány hónap múlva felavatnak egy háborús pusztításból újjáépített iskolát. Emellett sebesült ukrán katonákat ápolnak Magyarországon, kiterjedt ösztöndíjprogramot működtetünk Ukrajna számára, több mint 13 ezer, a háború által sújtott ukrán gyermek számára biztosítottak magyarországi táborozási élményt, „és az is beszédes, hogy ma Magyarország Ukrajna legnagyobb villamosáram-ellátója” – sorolta Magyar Levente.
Magyarország és az Egyesült Államok együttműködése a jövőben a gazdasági, üzleti témák felé fordul, építve a jó politikai kapcsolatokra – mondta Magyar Levente, a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára Washingtonban az MTI-nek, miután találkozott Christopher Landau amerikai külügyminiszter-helyettessel.
A magyar politikus, tárgyalópartnerét idézve, elmondta, hogy az Egyesült Államok kormánya kiemelt európai partnerként tekint Magyarországra.
Magyar Levente hozzátette, hogy a csütörtöki tárgyalás homlokterében az állt, hogy miként lehet gazdasági haszonra átfordítani a jó politikai viszonyt.
Megállapodtunk abban, hogy az ideológiai alapú és politikai alapú együttműködés helyett a gazdaságra, az üzletre fogunk koncentrálni a következő években – mondta, és hangsúlyozta, hogy az új alapú együttműködés már rövid távon kézzelfogható eredményeket hozhat az energetika terén.
Trump–Orbán csúcstalálkozó
A magyar–amerikai külügyminiszter-helyettesi tárgyalás témái között szerepelt a két ország legfelsőbb szintű politikai találkozójának előkészítése is.
„Dolgozunk azon, hogy az amerikai elnök és a magyar miniszterelnök már a közeljövőben személyesen át tudja tekinteni azt a gazdag kétoldalú agendát, ami a következő években meg fogja határozni a viszonyunkat” – tájékoztatott Magyar Levente.
A Christopher Landauval folytatott tárgyalás hangvételével kapcsolatban megállapította: a baráti fogadtatás is jelzi, hogy a Trump-adminisztráció hivatalba lépésével átalakult a magyar–amerikai viszony. Magyar Levente hivatalos megbeszélései az amerikai adminisztráció képviselőivel pénteken folytatódnak, amikor a tervek szerint a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának tisztségviselőivel egyeztet.
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára Kárpátaljai látogatása során átadta a több mint 300 millió forint összköltségű, kizárólag magyar támogatásból felépült óvodát Korláthelmecen, továbbá stratégiai fontosságú vasútvonalak újjáépítését is bejelentett.
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára ismét vidékünkre látogatott. A politikus hangsúlyozta: a kárpátaljaiakért vagyunk Kárpátalján. Az aktuális interjúban a délelőtti programjairól hallhatnak beszámolót.
Kétnapos látogatást tett Ukrajnában Magyar Levente. A Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára felkereste a Magyarország támogatásával a 2022-es orosz támadások után felépített vagy felújítás alatt lévő intézményeket Kijev környékén. Kijev megyében a háború következtében közel 27 ezer létesítmény rongálódott vagy semmisült meg. A magyar kormány elsőként nyújtott segítséget az itt élőknek. Szinyák községben több funkciós önkormányzati szolgáltató központot építettek, amelyben orvosi rendelő, posta és okmányiroda is működik. A város elöljárója arról tájékoztatta Magyar Leventét, hogy a központ átadása óta eltelt négy hónapban már több mint kétezren fordultak meg itt. Nemcsak a helyi, hanem a környékbeli lakosok is. Ez pedig már a közelben fekvő Zahalci, ahol korábban pedig egy konténeróvodát sikerült átadni magyar finanszírozással. Magyar Levente ajándékokkal érkezett az ide járó 50 gyermek számára. Az államtitkár legutóbbi látogatásakor ígéretet tett egy játszótér megépítésére. Közben az is elkészült. A községben az orosz csapatok átvonulásakor az iskola is súlyosan megrongálódott. Ennek átépítését szintén a magyar kormány vállalta magára. A munkálatok, ahogy a többi beruházás esetében is az Ökumenikus Segélyszervezet koordinálásával valósulnak meg. Kijev megye 720 iskolájának közel egyharmada pusztult el vagy rongálódott meg az orosz támadások következtében. Ezért is döntött úgy a magyar kormányzat, hogy segítséget nyújt a gyerekek oktatásának biztosításához a községben. Magyar Levente hozzátette: a magyar humanitárius misszió töretlen Ukrajnában és soha nem az aktuális politikai helyzet függvénye volt. Ezt jelzi a következő segítségnyújtási szándék is. Kijev római katolikus, az 1900-as évek elején épült neogótikus temploma is súlyosan megrongálódott. Az orgonája leégett, majd rakétatámadás következtében a tetőszerkezete és a homlokzata is megsérült. Az államtitkár, miután a kijevi vezetés kérésére megtekintette a templomot elmondta: javasolni fogja a kormánynak, hogy vállaljon szerepet a templom felújításában.
Good conversation with the UK’s PM @Keir_Starmer today. 🇳🇴 and 🇬🇧 are well aligned on continued support for Ukraine, with a clear expectation that Ukraine must have a seat at the table and that Europe must participate with a unified message in future peace negotiations.
A Magyar Leventével folytatott találkozón Viktor Mikita tájékoztatta magyar kollégáját az ukrajnai magyarok kárpátaljai támogatására irányuló intézkedésekről. Az elmúlt három évben sikerült blokkolni Oroszország számos próbálkozását, hogy etnikai feszültséget keltsen Ukrajna és Magyarország között, amelynek középpontjában, az ellenség tervei szerint, a többnemzetiségű Kárpátalja állt volna. Ez a munka folytatódik megszakítás nélkül.
Kárpátalján a helyi lakosság mintegy 80%-a úgy véli, hogy nincs semmiféle feszültség az ukránok és magyarok között a régióban. Ez 17%-kal több, mint a háború kezdetén ismert adatok.
Ezek az eredmények arra utalnak, hogy államunk ezen a területen végzett munkája hatékony, kölcsönös támogatás, megértés és bizalom alakult ki a régióban. Nagy erőfeszítéseket tettünk ennek érdekében, és az elért eredmény világos jelet küld Magyarországnak és az európai közösségnek, hogy Ukrajna a háború ellenére teljesíti az EU-csatlakozással kapcsolatos tárgyalások során vállalt kötelezettségeit. Ugyanakkor továbbra is megteremtjük a feltételeket a kárpátaljai magyarok visszatérésére Ukrajnába. Jelenleg a régió területén egy nagy ipari klaszter alakult ki, amely lehetőséget ad mindenkinek, aki visszatér, hogy szakmájában munkát találjon és teljes életet élhessen otthon, családja és szerettei mellett
– olvashatjuk Viktor Mikita, Ukrajna Elnöki Hivatalának helyettes vezetőjének közösségi oldalán.
Andrij Jermak Ukrajna Elnöki Hivatalának vezetője megbízásából Viktor Mikita megbeszélést folytatott Magyar Leventével, Magyarország külgazdasági és külügyminiszter-helyettesével, parlamenti államtitkárral.
A napirenden a nemzeti közösség kérdései, a magyar és ukrán megyék együttműködése, valamint a regionális infrastrukturális projektek megvalósítási tervének keretein belüli együttműködés.
Egyeztettek a kárpátaljai Nagypalád-Nagyhódos ellenőrzőpont operatív felépítésének kérdésében. A helyszínen jelenleg is folynak az előkészítő munkálatok. A magyar és az ukrán fél készen áll a moduláris infrastruktúra kialakítására és a munkaszervezésre. Az ellenőrzőpontnak 2025 áprilisában kell teljesen működőképesnek lennie. Ez egy fontos lépés a határon átnyúló forgalom fejlődése szempontjából, amelyre a határ mindkét oldalán szüksége van a lakosságnak.
Megbeszélték a kárpátaljai Asztély–Beregsurány ellenőrzőpont munkájának eredményeit, amelyen a közelmúltban kezdődött meg az üres kamionok tömegkorlátozás nélküli kiutazása Ukrajnából Magyarországra. Ez a döntés jelentősen javította a díjköteles alapanyagokkal dolgozó helyi vállalkozások teljesítményét. Néhány hónap alatt már 495 üres teherautó kelt át az átkelőn. Ez idő alatt csúcsidőben az ellenőrzőpont naponta közel 30 ilyen járművet engedett át.
Viktor Mikita tájékoztatta a magyar partnereket a Linner Bertalan Beregszászi Központi Járási Kórház építésének befejezéséről. A projektet az állami költségvetés kezdeményezte és finanszírozta Volodimir Zelenszkij „Nagy építkezés” elnöki programjának részeként. A társfinanszírozást a regionális költségvetésből biztosították. Felajánlották Magyarországnak, hogy csatlakozzon a kezdeményezéshez, és segítse a szükséges orvosi eszközök beszerzését, többek között a veteránok rehabilitációjához és felépüléséhez.
Viktor Mikita tájékoztatta Magyarország külgazdasági és külügyminiszter-helyettesét a Kijev és Budapest közötti közvetlen vasúti összeköttetés tavaly decemberi elindításának eredményeiről is. Az azóta eltelt időszakban több mint 25 ezer utast szállítottak mindkét irányba. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Orbán Viktor miniszterelnök kezdeményezése valódi eredményeket hoz, amelyeket embereink tízezrei éreznek, számolt be Viktor Mikita, az ukrán Elnöki Hivatal vezetőhelyettese.
Сьогодні Путін знову підтвердив, що він боїться переговорів, боїться сильних лідерів і робить усе, щоб затягнути війну. Кожен його крок і всі його цинічні хитрощі спрямовані на те, щоб зробити війну безкінечною.
У 2014 році Росія почала гібридну війну проти України, яку у…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) January 28, 2025
🇷🇺🇰🇵 On February 27, President of Russia Vladimir Putin met in the Kremlin with a member of the Politburo and Secretary of the Central Committee of the Workers’ Party of Korea Ri Hi-yong, who is in Moscow on a visit.https://t.co/trxKsnKNVMpic.twitter.com/c0mfOSr0kD
Dear @ZelenskyyUa, Europe will always stand by Ukraine in the pursuit of peace.⁰ You can count on our support at the negotiating table to achieve a just and lasting peace. ⁰Today, we also discussed the steps Ukraine is taking to earn its place in our family of nations. pic.twitter.com/T8jXnEMbqu