Május 8-án a litván parlament egyhangúlag megszavazta azt a határozatot, amely kimondja, hogy nem ismeri el Ukrajna Oroszország által megszállt területeit oroszként, számolt be az LRT portál.
„A Litván Köztársaság Szejmje sem de jure, sem de facto nem ismeri el Ukrajna az oroszok által megszállt területeit”, áll a határozatban.
A dokumentum hangsúlyozza, hogy Ukrajna egy szuverén és független európai állam, amelynek joga van megvédeni magát, és önállóan dönteni bel-, kül- és biztonságpolitikájáról, határai pedig megegyeznek azokkal, amelyeket a nemzetközi közösség 1991-ben elismert.
A határozatban a Szejm felszólítja a világ más országainak parlamentjeit, hogy fogadjanak el hasonló dokumentumokat, amelyek hangsúlyoznák Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának feltétel nélküli támogatását, és tegyenek intézkedéseket az Oroszország által annektált ukrán területek elismerésének megakadályozására.
A litván és a lett hatóságok is megtiltották annak a szerb repülőgépnek az országukon való átrepülését, amelyen Aleksandar Vucic szerb elnök utazna a Győzelem napjára – írja a Szabad Magyar Szó. A litván hatóságok az átrepülést „technikai és diplomáciai érzékenység” miatt tiltották meg.
A szerb elnök nem csak a katonai parádé miatt menne Moszkvába, Jurij Usakov, az orosz elnök tanácsadója korábban már bejelentette, hogy tárgyalni fognak Vuciccsal.
Robert Fico szlovák miniszterelnöknek szintén problémái akadtak az orosz fővárosba jutással. Az ő gépének az áthaladását Lengyelország, illetve Litvánia is megtiltotta, a lengyelek viszont utóbb engedélyezték. A lengyel külügyminisztérium egyidejűleg bírálta, és nehezen felfoghatónak minősítette a szlovák miniszterelnök azon döntését, hogy részt vesz a második világháború befejezésének évfordulója alkalmából rendezendő moszkvai ünnepségen.
Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője egyébként korábban arra kérte a tagországok politikusait, hogy ne vegyenek részt az eseményen.
[type] => post
[excerpt] => A litván és a lett hatóságok is megtiltották annak a szerb repülőgépnek az országukon való átrepülését, amelyen Aleksandar Vucic szerb elnök utazna a Győzelem napjára – írja a Szabad Magyar Szó.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1746638880
[modified] => 1746637832
)
[title] => A lettek és a litvánok is megtiltották a szerb elnök gépének, hogy a légterükön keresztül Moszkvába repüljön
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=150002&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 150002
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 150003
[image] => Array
(
[id] => 150003
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/vucic-1.jpg
[original_lng] => 51916
[original_w] => 560
[original_h] => 373
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/vucic-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/vucic-1-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/vucic-1.jpg
[width] => 560
[height] => 373
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/vucic-1.jpg
[width] => 560
[height] => 373
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/vucic-1.jpg
[width] => 560
[height] => 373
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/vucic-1.jpg
[width] => 560
[height] => 373
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/vucic-1.jpg
[width] => 560
[height] => 373
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1746627035:5
[_thumbnail_id] => 150003
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 466
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 984457617002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 5983
[1] => 982583
[2] => 20313
[3] => 12242
[4] => 664807
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Aleksandar Vucic
[1] => létér
[2] => Lettország
[3] => Litvánia
[4] => moszkvai út
)
)
[2] => Array
(
[id] => 147746
[content] =>
Az ukrán fegyveres erők modern, nagy hatótávolságú, nagy pontosságú ukrán fegyvereket kaptak, amelyeket Litvánia finanszírozott.
Erről Dovilė Šakalienė, Litvánia védelmi minisztere számolt be – írja a Delfi.
„Ez a nagy pontosságú fegyver már bevetésre került a fronton. Hatékonyságát a valós harci körülmények között is megerősítették” – áll a minisztérium közleményében.
Ukrajna szabadságért folytatott harca Európa szabadságának védelmét is jelenti. Litvánia támogatása addig fog tartani, ameddig csak szükséges. Elkötelezettségünk szilárd, határozott és rendíthetetlen. Litvánia megbízható szövetséges marad, és minden lehetséges módon segíteni fog a győzelemig
Ez a 2024 decemberében aláírt egyetértési megállapodás első részletének eredménye. A litván nemzetvédelmi minisztérium 10 millió eurót különített el modern ukrán nagy hatótávolságú fegyverek gyártására – számolt be az ukrán védelmi minisztérium sajtószolgálata április 14-én, hétfőn.
A tárca emlékeztetett arra, hogy ez a 2024 decemberében aláírt szándéknyilatkozat keretén belüli első részlet eredménye.
Hozzátették, hogy ez a fegyver már hatékonyan működik a frontvonalon – növelve a hatótávolságunkat, a pontosságunkat és az erőnket.
„A litván partnerekkel együtt a következő szakaszon dolgozunk – újabb 10 millió eurós segélyen, amely lehetővé teszi számunkra a termelés bővítését és a nagy hatótávolságú képességeink további megerősítését” – mondta Rusztem Umjerov védelmi miniszter.
A politikus köszönetét fejezte ki Litvánia kormányának és népének erős támogatásukért, stratégiai víziójukért és győzelmünkhöz való valós hozzájárulásukért.
Litvánia bejelentette, hogy 30 millió eurót biztosít Ukrajnának különböző formátumú katonai segítségnyújtásra. Ezt a litván védelmi miniszter, Dovilė Šakalienė közölte.
A miniszter elmondta, hogy a litván hozzájárulásból 20 millió euró a Cseh Köztársaság kezdeményezésére megy, hogy tüzérségi lövedékeket vásároljanak Ukrajnának – ez kiegészíti a már korábban biztosított 13 millió eurót. További 7 millió eurót a drónok elleni védelemre fordítanak, különös figyelemmel a drónelhárító puskákra és kis hatósugarú elektronikus háborús eszközökre.
A fennmaradó összeget a Litvánia vezette aknamentesítő koalíción keresztül biztosítják, amely 2025 során 7 ukrán zászlóaljat készít fel és szerel fel a robbanóanyagok elleni védelem érdekében.
A litván védelmi miniszter hozzátette, hogy az ország összesen 110 millió euró katonai segítséget vállalt Ukrajna számára 2025-re, és ez az összeg minimum 200 millió euróra fog nőni.
Litvánia készen áll arra, hogy békefenntartó misszió keretében csapatokat telepítsen Ukrajnába, de csak akkor, ha fegyverszünetet hirdetnek az országban.
Ezt a litván elnök jelentette be a Bloomberg hírügynökségnek adott nyilatkozatában.
Az én országom készen áll arra, hogy szükséges támogatást nyújtson. Konkrét számú katonákról beszélünk, de minden országnak a koalícióban vállalnia kell, hogy biztosítja ezt a támogatást
Gitanas Nauseda, Litvánia elnöke bejelentette, hogy országa hajlandó katonákat küldeni az Ukrajnában tervezett tűzszünet utáni nemzetközi békefenntartó misszióba – írja az Index.
Konkrét számú csapatról beszélünk, de a koalícióban minden országnak el kell köteleznie magát e támogatás mellett
Az európai nemzetek készülnek arra, hogy nagyobb szerepet vállaljanak Ukrajna védelmében az amerikai támogatás bizonytalansága miatt. A vezetők a jövő héten Párizsban találkoznak a további lépések megvitatására.
Nauseda szerint Oroszország csak színleli a béketárgyalásokat: „Beszélnek lehetséges békéről, de még a kritikus infrastruktúra elleni támadások leállítására tett ígéretüket sem tartják be” – jegyezte meg.
Litvánia, amely GDP-je 2,85 százalékát fordítja védelemre, Ukrajna egyik leghatározottabb támogatója a 2022-es orosz invázió kezdete óta – írja a The Kyiv Independent.
Litvánia bejelentette, hogy kilép a kazettás bombák tilalmáról szóló egyezményből, biztonsági aggályokra hivatkozva Oroszországgal szemben – számolt be az MTI-re hivatkozva az Origo.
A litván parlament tavaly júliusban szavazta meg a kazettás bombákra vonatkozó egyezményből való kilépést, de Vilniusnak a hatályba lépéshez hat hónapot kellett várnia, miután benyújtotta a vonatkozó dokumentumot az ENSZ-nek.
Litvánia az első ország, amely kilép a 2008-ban elfogadott egyezményből, és az első európai uniós tagállam, amely kilép egy nemzetközi fegyverzetkorlátozási szerződésből.
Sem Oroszország, sem Ukrajna nem részese ennek az egyezményeknek, és mindketten vetettek be kazettás bombákat. A 112 állam és 12 más aláíró által elfogadott egyezmény tiltja a kazettás bombák bevetését, szállítását, gyártását és tárolását.
Ezeket a fegyvereket repülőgépekről vagy tüzérségi eszközökkel lehet célba juttatni, a levegőben robbannak fel, és a bennük lévő lövedékek nagy területen szétszóródnak.
A 2,8 milliós lélekszámú, korábban a Szovjetunió által bekebelezett balti állam jelezte azt is, hogy ki akar lépni a taposóaknák tilalmát elrendelő nemzetközi egyezményből is. Az intézkedést a hadsereg és a védelmi minisztérium támogatja, a kormány egyelőre felfüggesztette a döntést a térségbeli szövetségesek esetleges hasonló intézkedéseire várva. A taposóaknákról szóló szerződést 1997-ben fogadták el, és jelenleg 164 állam a részese.
Litvánia javaslatot tett Ukrajna európai uniós partnereinek, hogy GDP-jük 0,25 százalékával váltsák ki az amerikai segélyeket – közölte kedden Kestutis Budrys, a balti állam külügyminisztere a Deutsche Welle német televíziónak adott interjúban.
„Ki tudjuk váltani az Ukrajna védelmi szükségleteire szánt amerikai segélyeket, ha egész Európa kiutalná erre a célra GDP-je 0,25 százalékát. Ez 40 milliárd eurót jelentene” – mondta a tárcavezető.
A litván diplomácia vezetője példaként saját hazáját hozta fel, amely tavaly GDP-je 0,3 százalékával támogatta a kijevi vezetést. Litvánia az ukrajnai háború kitörése óta több mint 1,5 milliárd euróval segítette Ukrajnát, amiből 767 millió euró katonai segély volt.
Litvánia mindemellett kötelezettséget vállalt arra, hogy évente GDP-je 0,25 százalékával, vagyis nagyjából 190 millió euróval segíti a vezetést Kijevben.
Good to be with UKR Head of Presidential Office Andriy Yermack and Minister of Defense Rustem Umerov in Paris. Very productive meetings at Elysee Palace on efforts to end the Ukraine-Russia war. @SPE_Kellogg pic.twitter.com/x2I7SIW1RA
A balti államok jelentős lépést tesznek az energiafüggetlenség felé, miközben szorosabbra fűzik kapcsolataikat az Európai Unióval. Litvánia már leválasztotta villamosenergia-rendszerét az orosz hálózatról, Lettország és Észtország pedig várhatóan hamarosan követi példáját. A folyamat célja a három ország energiabiztonságának növelése és az EU-s integrációjuk elmélyítése.
Litvánia szombaton jelentette be, hogy sikeresen leválasztotta villamosenergia-rendszerét az orosz hálózatról. Ez a lépés egy átfogó terv része, amelynek célja a három balti állam szorosabb integrációja az Európai Unióba, valamint energiabiztonságuk növelése.
A litván példát várhatóan Lettország és Észtország is követi.
A tervek szerint a két ország szombaton reggel 7 óráig (GMT szerint) hajtja végre a leválasztást. Az utolsó pillanatban elvégzett tesztek eredményeitől függően a három balti állam vasárnap szinkronizálódhat az EU villamosenergia-hálózatával.
A folyamat során a balti országok átmenetileg önálló üzemmódban működtetik villamosenergia-rendszereiket. Ez az átmeneti időszak lehetőséget biztosít számukra, hogy felkészüljenek az EU hálózatához való csatlakozásra, miközben tesztelik a rendszereik önálló működőképességét.
Ez a lépés jelentős mérföldkő a balti államok számára, hiszen évtizedekig függtek az orosz energiaellátástól – emlékeztet a Reuters hírügynökség. Az EU hálózatához való csatlakozás nemcsak energiaabiztonságukat növeli, hanem politikai és gazdasági szempontból is közelebb hozza őket az Európai Unióhoz.
🇱🇹🇺🇦 Lithuanian military aid-filled trucks have arrived in Ukraine. Continuing to enhance Ukraine’s military capabilities, we have delivered thousands of drones from Lithuanian manufacturers, as well as thermal cameras and five-ton telescopic handlers.#StandWithUkrainepic.twitter.com/as90gILkw3