Az antalyai, adanai és adıyamáni önkormányzatai elleni művelet az előbb Izmirben, majd Manavgatban indított vizsgálatok nyomán indult. A kormány ellenzéki bűnszervezetről beszél.
A török Köztársasági Néppárt (CHP) által irányított önkormányzatok ellen folyó műveletek részeként szombat reggel őrizetbe vették Zeydan Karalar adanai és Abdurrahman Tutdere adıyamani polgármestert, nem sokkal később pedig Burhanettin Bulut CHP-elnökhelyettes közölte, hogy így tetttek Antalya fővárosi polgármesterével, Muhittin Böcekkel is. Bulut az X-en azt írta, hogy „akik az igazságszolgáltatást a politikai bosszú eszközekének tekintik, azokat nem érdekli a törvény, csakis a saját hatalmuk védelme. Soha nem fogjuk alávetni magunkat ennek a mocskos, a nemzet akaratát semmibe vévő rendszernek.”
Tutdere az X-en erősítette meg az őrizetbe vételét, és közölte, hogy a házában csaptak le rá a nyomozók, majd Ankarából Isztambulba vitték.
Az Euronews török kiadása azt írja, hogy jelentések szerint Karalarra már korábban elfogatóparancsot adtak, és hogy őrizetbe vétele közben házkutatásokat végeztek az adanai önkormányzat épületében.
Az isztambuli főügyészség korábban a gyanú szerint az Aziz İhsan Aktaş által irányított bűnszervezet ellen folytatott nyomozás keretében tíz személy ellen adott ki elfogatóparancsot. Aktaşt magát az Isztambul Fővárosi Önkormányzatára (IBB) összpontosító nyomozás során vették őrizetbe, de június 4-én „tényleges megbánás” miatt szabadon engedték.
Romániában hat személyt vettek őrizetbe hazaárulás és bűnszövetkezet létrehozásának gyanújával – jelentette be csütörtökön a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT).
A 2023-ban alakult, civil szervezetnek álcázott, de katonai felépítésű csoport a román állam szuverenitásának, függetlenségének és védelmi képességeinek meggyengítése céljából tartott fenn kapcsolatot egy idegen hatalommal, amelynek ügynökeivel a gyanúsítottak rendszeresen találkoztak Románia és Oroszország területén – írja az Infostart.
A csoport tagjai a román hadsereg egy – az ügyben szintén gyanúsítottként szereplő – nyugalmazott tábornokának nevében, interneten közzétett videófelvételek segítségével toboroztak követőket, és külföldi politikai, katonai tényezőkkel tárgyaltak terveikről, amelyek között Romániának a NATO-ból történő kilépése, az alkotmányos rend megdöntése, a politikai pártok betiltása, az ország nevének és nemzeti jelképeinek megváltoztatása, az alkotmány módosítása, illetve egy olyan kormánynak a hatalomra juttatása szerepelt, amelyben a csoport tagjai töltenének be miniszteri tisztségeket – részletezte a DIICOT közleménye.
A vádhatóság szerint két gyanúsított januárban Moszkvában járt, ahol olyan személyekkel vették fel a kapcsolatot, akik segítséget ígértek ahhoz, hogy a szervezet átvegye a hatalmat Romániában.
A DIICOT közölte: szerdán nyolc bukaresti, valamint Ilfov, Giurgiu és Máramaros megyei helyszínen végeztek házkutatást, a hat őrizetbe vett gyanúsított közül négy esetében előzetes letartóztatást, kettő esetében házi őrizetet kért az ügyészség a bukaresti táblabíróságtól.
A román média szerint a hazaárulással vádolt csoport ügye összefügg azzal, hogy Románia szerdán kiutasította a bukaresti orosz nagykövetség légi és haditengerészeti katonai attaséját és helyettesét. A Digi24.ro hírportál szerint az ügyben érintett nyugalmazott tábornok a 101 éves háborús veterán Radu Theodoru nyugalmazott vezérőrnagy, aki katonai karrierjét követően történelmi tárgyú regényeket írt, az írószövetség temesvári fiókjának titkára volt, majd a kommunizmus bukása után a szélsőségesen nacionalista Nagy Románia Párt egyik alapítójaként, holokauszttagadóként és a háborús bűnösként 1946-ban kivégzett Ion Antonescu román „Kondukátor” rehabilitálását szorgalmazók szószólójaként híresült el.
Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump felfüggeszti a szövetségi finanszírozását azoknak az oktatási intézményeknek, amelyek engedélyezik a törvénytelen tüntetéseket.
Erről az amerikai vezető a Truth Social közösségi médiában tett nyilatkozatot.
Elmondása szerint minden szövetségi finanszírozást azonnal felfüggesztenek azoknál az egyetemekben, iskolákban és főiskolákon, ahol nem tesznek megfelelő lépéseket a törvénytelen akciók ellen.
Az Egyesült Államok elnöke hangsúlyozta, hogy azok az agitátorok, akik részt vesznek az ilyen tüntetéseken, börtönbe kerülnek, vagy deportálják őket saját országukba. Az amerikai diákok, akik részt vesznek a tüntetéseken, kockáztatják, hogy kirúgják őket az oktatási intézményből, vagy letartóztatják őket, függetlenül a bűncselekmény súlyosságától.
Szombaton, december 14-én a brazil szövetségi rendőrség letartóztatta Walter Braga Nettót, Brazília volt védelmi miniszterét, miután vádat emeltek ellene, hogy részt vett egy puccskísérletben, amelynek célja a 2022-es választási eredmények eltörlése volt.
A Reuters hírügynökség beszámolója szerint Braga Netto korábban Jair Bolsonaro volt elnök kabinetfőnöke volt, és a 2022-es újraválasztási kísérlet során is Bolsonaro szövetségese volt.
Az egykori miniszter, akit a rendőrség a lehetséges államcsíny központi alakjaként említ, tagadja, hogy bárminemű szerepe lett volna az eseményekben.
A Reuters megjegyzi, hogy a házkutatások Braga Netto rioi lakásában, valamint Flávio Botelho Peregrino nyugalmazott ezredes brazíliái házában történtek. Braga Nettót Rio de Janeiróban katonai őrizetbe helyezik.
Oroszország kész jogi segítséget nyújtani a Franciaországban őrizetbe vett Pavel Durovnak, a Telegram közösségimédia-szolgáltató társalapítójának, aki orosz állampolgár – közölte Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő.
Természetesen tekintettel arra, hogy orosz állampolgársággal rendelkezik, készek vagyunk a szükséges segítséget és támogatást nyújtani. De itt a helyzetet bonyolítja az a tény, hogy francia állampolgár is – mondta a szóvivő.
Durov egyébként az orosz és a francia állampolgársága mellett az Egyesült Arab Emírségek és Saint Kitts és Nevis útlevelének használatára is jogosult. Előzetes letartóztatása szerdán jár le, ezt megelőzően bíróság elé kell állítani vagy szabadlábra kell helyezni.
Peszkov azt hangoztatta, hogy a Durov ellen felhozott vádak komolyak, és nem kevésbé komoly bizonyítást követelnek meg. Úgy vélekedett, ellenkező esetben úgy fog tűnni, hogy közvetlen kísérlet történik a kommunikáció szabadságának korlátozására és egy nagyvállalat vezetőjének közvetlen megfélemlítésére, amit pedig Emmanuel Macron francia elnök korábban tagadott.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hangot adott álláspontjának, miszerint Durov őrizetbe vétele valójában a Telegram megbízhatóságának elismerése.
Ami ennek a platformnak a használatát illeti – nagyon kényelmes, valóban védett. Legalábbis ha bármi kétség merült volna fel ezzel kapcsolatban, most, hogy Durovot nyilvánvalóan valakinek a tanácsára elvitték, és szörnyű büntetéssel fenyegetik, a jelek szerint arra számítva, hogy valahogyan hozzáférhetnek titkosítási kódokhoz. Most már a franciák cselekedetei is bebizonyították, hogy a Telegram egy valóban megbízható és népszerű hálózat – fogalmazott az orosz diplomácia vezetője.
Azzal kapcsolatban, hogy az orosz fél jegyzékben követelt konzuli hozzáférést Durovhoz, Lavrov kijelentette, hogy a kérés „elbírálás alatt áll”, és hogy Moszkva várja a választ. Hozzátette, hogy az Egyesült Arab Emírségek „ugyanezzel a kérdéssel foglalkozik”, és ügyvédjei ugyanígy azonnali hozzáférést kértek.
Lavrov szerint Oroszország és Franciaország kapcsolatai mélyponton vannak, egyebek között azon álláspont miatt, amit Párizs „a szólásszabadság, az információterjesztés szabadsága, és általában az újságírói hivatás tiszteletben tartásának kérdéseiben” képvisel.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese egy keddi moszkvai választási fórumon azt javasolta a francia hatóságoknak, hogy Durovot követően vegyék őrizetbe Mark Zuckerberget, a Facebook alapítóját a közösségi hálózatán zajló tevékenység miatt. Medvegyev szerint ha a Telegramnál bűncselekményt követtek el, az nem jelenti azt, hogy ez a szolgáltatás alapítójának jóváhagyásával történt.
A volt elnök és kormányfő rámutatott, hogy a Telegramot nagyon sok orosz használja, köztük „a különleges hadművelet” részvevői is. Emlékeztetett rá, hogy Oroszország ellenségei az ukrajnai konfliktussal kapcsolatban megjegyezték: nem tudják az üzenetküldőn keresztül nyomon követni az orosz hadsereg kommunikációját. Medvegyev a Telegramot olyan platformnak nevezte, ami lehetővé teszi Oroszország számára, hogy anyagokat tegyen közzé és juttasson el „az átlagos ukránokhoz”, azt bizonyítva, hogy „a dolgok némileg másképp mennek, mint ahogyan a televízióban mutatják” Ukrajnában.
Durovot szombaton vették őrizetbe a párizsi Le Bourget repülőtéren. A párizsi ügyészség később közölte, hogy egy meg nem nevezett személy elleni 12 bűncselekmény gyanújával július 8-án indított eljárás részeként vették őrizetbe, kihallgatás céljából – írja az MTI.
⚡️Slovak Prime Minister Robert Fico has come to see putin in the kremlin.
The topic of their conversation is likely to be the agreement on the transportation of Russian gas through Ukraine to Europe, which expires at the end of December.
Moszkva jegyzékben követelt konzuli hozzáférést a Telegram közösségimédia-szolgáltató őrizetbe vett alapítójához, Pavel Durovhoz, de Párizs az üzletember francia állampolgárságát tekinti elsődlegesnek – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője vasárnap a RIA Novosztyi hírügynökségnek.
„Jegyzéket küldtünk, hozzáférést követelve. De neki (Durovnak) francia állampolgársága van, amelyet Franciaország elsődlegesnek tekint” – mondta a Zaharova.
A francia média szombat este számolt be róla, hogy a francia és orosz állampolgársággal rendelkező Durovot őrizetbe vették a Le Bourget repülőtéren, ahová magángéppel érkezett Azerbajdzsánból. Az üzletember körözési listán szerepelt Franciaországban, egyebek között azért, mert a Telegram nem volt hajlandó együttműködni az ország hatóságaival. Párizsi sajtóértesülések szerint „az orosz Zuckerberg” terrorizmus, kábítószer-kereskedelem, csalás és pénzmosás támogatása címén emelhetnek vádat és akár húszévi szabadságvesztést is kiszabhatnak rá.
A párizsi orosz nagykövetség vasárnap közölte, hogy a francia hatóságok elzárkóznak az együttműködéstől, és nem adtak tájékoztatást arról, hogy mi alapján vették őrizetbe Durovot. A diplomáciai képviselet kapcsolatban áll az üzletember jogi képviselőjével.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese a Telegram-csatornáján hangot adott véleményének, miszerint Durov hibát követet el azzal, hogy Oroszországot elhagyva „világpolgárrá” akart válni, mert a nyugati országok számára ő egy kiszámíthatatlan és veszélyes orosz maradt. Mint írta, személyesen figyelmeztette az üzletembert arra, hogy minden országban komoly problémái lesznek, ha kitart az elvi álláspontja mellett, és nem fog együttműködni a bűnüldöző szervekkel súlyos bűncselekmények ügyében.
„Macron, azonnal tűnj el Franciaországból! Durov hadserege eljön érted” – figyelmeztette a francia elnököt Medvegyev az X közösségi platformon.
Tatyjana Moszkalkova, az orosz elnök emberi jogi biztosa úgy vélekedett, hogy a letartóztatás valódi célja a Telegram bezárása, mert ezen az internetes platformon „meg lehet tudni az igazságot a világ aktuális eseményeiről”. Az intézkedés szerinte „tiltakozást vált ki mindazokból, akik a szólásszabadságért és a többpólusú világ építéséért küzdenek”.
„Amint a Telegram vezető pozícióba került Oroszországban, egyértelmű volt, hogy a nyugati, főként amerikai titkosszolgálatok mindent megtesznek Durov és platformja ellenőrzésére. Ismerve Durov álláspontját – azt, hogy minimálisra csökkentse a bármely állam általi ellenőrzés lehetőségét – az is világos volt, hogy konfliktusra kerülhet sor”
– mondta Kirill Kabanov, az orosz elnöki emberi jogi tanács tagja a NEWS.ru-nak.
Kabanov szerint Durov azt remélte, hogy nem keveredik konfliktusba a Nyugattal. Rámutatott, hogy a Telegram ma már nemcsak szórakoztató és informatív tartalmú platform, hanem a „különleges hadművelet” résztvevőinek kommunikációs eszköze is. Álláspontja szerint Washington ebben az ügyben saját céljaira használta fel Párizst.
Anton Gorelkin, az orosz alsóház információpolitikai bizottságának helyettes vezetője az Interfaxnak azt mondta, hogy az orosz hatóságoknak továbbra is vannak kifogásai a Telegrammal szemben, ám annak blokkolásáról az utóbbi időben nem esett szó. Oroszországban 2018-ban történt kísérlet a Telegram elérhetetlenné tételére.
Jekatyerina Mizulina, a Biztonságos Internet Ligájának vezetője Telegram-bejegyezésében szintén felvetette, hogy az őrizetbe vétel hátterében az Egyesült Államok állhat. Szerinte az online szolgáltató az utóbbi időben „nagyon „nyugtalanította” Washingtont, amiért kényes információkat terjesztett bizonyos országokban. Hozzáfűzte, hogy a Telegram vezetőségének Nyugat felé való nyitottsága nem segített Durovon.
Margarita Szimonyjan, az orosz állami RT médiavállalat főszerkesztője megjegyezte: Durov azért hagyta el Oroszországot, hogy ne kelljen együttműködnie az orosz szakszolgálatokkal, ám a hasonló nyugati szervekkel ezt megtette.
„Minimum szigorúan betartotta az előírást, hogy blokkolják az RT-t azokban az országokban, ahol szankciók alatt állunk. Nem segített” – írta Szimonyjan a Telegram-csatornáján.
„Mi a lényege a Durov-történetnek? (…) Lecsukták, hogy elvegyék tőle a (biztonsági) kulcsokat. És oda fogja adni őket” – tette hozza Szimonyjan, és azt javasolta, hogy mindenki törölje a Telegramról az érzékeny információkat.
A mexikói elnök Brazíliához hasonlóan kijelentette, hogy nem fogja figyelembe venni a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság által kiadott elfogatóparancsot az orosz elnök ellen – számolt be az Euronews
Andrés Manuel López Obrador mexikói elnök (becenevén AMLO) csütörtökön kijelentette, hogy kormánya „nem felelős” Vlagyimir Putyin orosz elnök letartóztatásáért, ha részt akarna venni Claudia Sheinbaum megválasztott elnök október 1-jei beiktatásán.
A meghívót az új államfő küldte Moszkvába, és ezzel eleve kizárta, hogy akár elődje és mentora, akár ő megfontolná az őrizetbe vételt.
„Mi ezt nem tehetjük meg, ez nem a mi felelősségünk. Mi a háború ellen és a béke mellett vagyunk” – mondta Obrador csütörtökön egy sajtótájékoztatón. Azt viszont sem ő, sem a megválasztott elnöknő nem tisztázta, hogy Putyin elfogadta-e a meghívást. Azt sem pontosították, hogy Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Nicolás Maduro venezuelai vagy Javier Milei argentin elnök megjelenésére számítanak-e.
Obrador emlékeztetett arra, hogy meghívták az összes kormányt, amellyel Mexikó kapcsolatban áll, és mindegyik maga dönti el, hogy részt vesz-e vagy sem. Peru és Ecuador részvétele azonban kétséges, mert kapcsolataik jelenleg ‘pusztuló állapotban’ vannak, különösen a mexikói követség áprilisi lerohanása óta Quitóban.
Azt sem tudni még, hogy VI. Fülöp spanyol király elfogadja-e a meghívást. A két ország kapcsolatát beárnyékolja, hogy Obrador öt évvel ezelőtt azt követelte, hogy Spanyolország kérjen bocsánatot és fizessen jóvátételt Mexikónak a gyarmati múlt népirtásai miatt, de nem kapott értékelhető választ.
Az új elnök, a zsidó származású Claudia Sheinbaum külpolitikai nézetei kevéssé ismertek, mert kampányát a hazai ügyekre alapozta, főként a polgári jogokra, a közbiztonságra és a digitális fejlesztésekre. Kiemelte az Egyesült Államokkal való zavartalan viszony fontosságát, de Ukrajnát, Oroszországot vagy a gázai háborút nem emlegette.
Biztosra vehető ezért, hogy elnöki munkája során Sheinbaum nagyban fog támaszkodni AMLO tanácsaira, aki megmarad a mögötte álló párt vezetőjének, és akinek amúgy is egész politikai karrierjét köszönheti.
Az orosz elnök elfogatóparancsát a Nemzetközi Büntetőbíróságtól (ICC) adta ki, amelynek Mexikó is tagja, vagyis – elvileg – érvényesítenie kellene Putyin elfogását Ukrajna megtámadása miatt.
Ennek ellenére a szocialista elnök a világ szinte minden országával való jó kapcsolatokat hangsúlyozta, amibe nem férne bele az orosz elnök elfogása. Mi több, a Spy Talk ismeretei szerint Mexikó valóságos paradicsom lett a közép-amerikai orosz kémkedés számára, engedélyezve 37 új orosz diplomata akkreditációját.
Ezzel a mexikóvárosi nagykövetségek között az orosz lett a legnagyobb, megelőzve az Egyesült Államokat.
Korábban Dél-Afrika esetében okozott fejfájást az ügy, amikor tavaly augusztusban ott rendezték a BRICS-csoport éves csúcsértekezletét. Korábban az orosz elnök azt mondta, hogy el akar menni a tanácskozásra, és a kibogozhatatlan csomót végül úgy vágták át, hogy az elnök helyett Szergej Lavrov külügyminiszter képviselte Oroszországot. A vita kezdőpontján Moszkva még „háborús oknak” nevezte Putyin esetleges elfogását Dél-Afrikában.
Tavaly Brazília baloldali elnöke, Luiz Inácio Lula da Silva személyesen garantálta, hogy ha Vlagyimir Putyin idén novemberben megjelenik a G20 értekezleten Rio de Janeiro-ban, akkor nem fogják őrizetbe venni. Ezt a nyilatkozatát később enyhítette, és az igazságszolgáltatási szervek nyakába varrta a döntés felelősségét. Mint mondta „nem tudom, hogy a brazil igazságszolgáltatás őrizetbe veszi-e. Az igazságszolgáltatás dönt, nem a kormány”.
Lula ugyanakkor kifejezte kétségét, hogy Brazíliának benn kell-e maradnia a Nemzetközi Büntetőbíróság szervezetében. Szerinte megfontolandó, hogy ha sem Oroszország, sem Kína, sem az Egyesült Államok, sem Izrael nem tagja az egyezmények, akkor a hatalmas Brazíliának miért kellene ott maradnia.
Azt viszont biztosra ígérte, hogy idén ő maga ellátogat Moszkvába, a BRICS-csoport következő plénumára.
[type] => post
[excerpt] => A mexikói elnök Brazíliához hasonlóan kijelentette, hogy nem fogja figyelembe venni a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság által kiadott elfogatóparancsot az orosz elnök ellen.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1723325220
[modified] => 1723297545
)
[title] => Mexikó nem tartóztatja le Putyint
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=123722&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 123722
[uk] => 123628
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 123629
[image] => Array
(
[id] => 123629
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/204495-1-large.jpg
[original_lng] => 78026
[original_w] => 1140
[original_h] => 641
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/204495-1-large-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/204495-1-large-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/204495-1-large-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/204495-1-large-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/204495-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 641
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/204495-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 641
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/204495-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 641
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1723286746:5
[_thumbnail_id] => 123629
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1427
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_14c781819ffd76a479a2c2182be7d9e0] =>
This is the difference.
Ukraine said "yes" to US ceasefire proposal. Because Ukraine wants peace. Putin, rather than saying "yes," puts forward various conditions.
Ukraine seeks an end to the war. Putin seeks to continue the war. The rest of his words are just a smokescreen.
Russia has to get moving. Too many people ere DYING, thousands a week, in a terrible and senseless war - A war that should have never happened, and wouldn’t have happened, if I were President!!!
Donald Trump Truth Social 04/11/25 09:35 AM
— Donald J. Trump Posts From His Truth Social (@TrumpDailyPosts) April 11, 2025
President Trump: "We get a lot of bullshit thrown at us by Putin, if you want to know the truth. He's very nice all the time, but it turns out to be meaningless." pic.twitter.com/VMnXSTuCiK
Claudia Sheinbaum hivatalosan 2024. október 1-jén lép hivatalba, beiktatására Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt is meghívták. Mexikó elismeri a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságát, amely elfogatóparancsot adott ki Putyin ellen.
„Reméljük, hogy a mexikói kormány elismeri, hogy Vlagyimir Putyin háborús bűnös. Reméljük, hogy a mexikói kormány tiszteletben tartja a nemzetközi elfogatóparancsot, és a fent említett személyt átadja az igazságügyi hatóságnak” – áll a levélben.
Tavaly márciusban a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság nemzetközi elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin ellen.
A Hamász tavaly október 7-i, Izrael elleni támadását követő hetekben a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) legfőbb ügyésze, Karim Khan többször is figyelmeztette a háborúban részt vevőket, hogy rendkívül óvatosan járjanak el a konfliktusban. Különösen az élelmezési helyzet háborús fegyverként való alkalmazására hívta fel a figyelmet.
Jelenleg, hat hónappal később, amikor Gázában már általános az éhínség, és a lakosság több mint 75 százalékát kitelepítették, az izraeli és a nemzetközi médiában arról szólnak a hírek, hogy az ICC letartóztatási parancsot adhat ki magas rangú izraeli tisztviselők, köztük Benjamin Netanjahu miniszterelnök ellen.
Izrael elvárja a szabad világ vezetőitől, hogy határozottan álljanak ki az ICC Izrael önvédelemhez való joga elleni támadásával szemben – mondta Netanjahu egy múlt heti videonyilatkozatában.
Bár sokan, többek között az amerikai kormányban és médiában is megkérdőjelezték az ICC joghatóságát, a nemzetközi bíróságnak joga van ítélkezni mind Izrael, mind a Hamász háborús magatartásának jogszerűségéről.
Mi az ICC?
A 2002-ben létrehozott Nemzetközi Büntetőbíróság egy olyan nemzetközi bíróság, amely képes büntetőeljárást indítani olyan személyek ellen, akiket népirtással, emberiesség elleni bűncselekményekkel, háborús bűncselekményekkel és háborús agresszióval vádolnak.
A Nemzetközi Bíróságtól (ICJ) eltérően, amely szintén Hágában székel, és az államok felelősségét bírálja el, az ICC nem államok ellen ítélkezik. Múlt heti videonyilatkozatában Netanjahu azt mondta, hogy az ICC elfogatóparancsaival „Izrael a vádlottak padjára kerül”. Ez a nézet téves. Az ICC büntetőeljárásai az egyének felelősségre vonására korlátozódnak. Az ICC nem foghatja perbe Izrael államot.
Van-e joghatósága a Nemzetközi Büntetőbíróságnak izraeli állampolgárokkal szemben?
Az ICC a római statútumot aláíró államok állampolgárai ellen indíthat büntetőeljárást. A szerződésben részes államok területén elkövetett bűncselekményeket is üldözheti, függetlenül attól, hogy az alperes állama részese-e a római statútumnak.
Bár Izrael nem részese a szerződésnek, Palesztina igen. Így az ICC vádat emelhet izraeli tisztviselők ellen az Izraeli Védelmi Erők (IDF) katonái által palesztin területen elkövetett bűncselekményekben való bűnrészesség miatt. Emellett a bíróságnak joghatósága van a Hamász egyes tagjai (mint palesztin állampolgárok) ellen is vádat emelni azokért a bűncselekményekért, amelyeket Izraelben követtek el.
Ugyanezt a jogi elvet alkalmazták Oroszország esetében is, amely nem tagja a római statútumnak. 2022-ben egy 39 országból álló csoport – Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság – felszólította az ICC-t, hogy vizsgálja ki az ukrajnai orosz invázió esetét. Ennek eredményeképpen az ICC elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen, mert az orosz elnök beismerte, hogy ukrán gyermekeket raboltak el az orosz erők, és szállítottak orosz területre – ami a nemzetközi jog szerint népirtásnak számít. Ezt a lépést Joe Biden amerikai elnök is üdvözölte.
Ennek ellenére ellentmondásos lenne, ha bármelyik állam elfogadná az ICC joghatóságát az orosz állampolgárokkal szemben, de Izrael állampolgáraival szemben nem.
Miért ellentmondásos a szituáció?
Robert H. Jackson, az amerikai Legfelsőbb Bíróság bírája, amikor kinevezték a nürnbergi per főügyészévé, azt mondta, hogy nem tudunk sikeresen együttműködni a világ többi részével a jog uralmának megteremtésében, hacsak nem vagyunk felkészülve arra, hogy ez a jog néha a mi nemzetünket is elmarasztalja.
Ez a jóhiszeműség szabálya, amely szerint a nemzetközi bíróságoknak működniük kell.
A vádak kivizsgálásakor az ICC kizárólag arra összpontosít, hogy a vádlott a nemzetközi jog szerint bűnös-e a vád szerinti bűncselekményben. Ez a vizsgálat mentes a politikától – vagy a politikai beavatkozástól.
Sajnálatos módon néhány állam nem hajlandó támogatni a bíróságot – különösen a letartóztatási parancsok végrehajtásában –, amikor az adott ügyben szövetségeseik érintettek. Számos afrikai és közel-keleti ország, például a Kongói Demokratikus Köztársaság, Jordánia, Malawi, Nigéria és Dél-Afrika futni hagyta Omar al-Basir volt szudáni elnököt, amikor az országukba utazott.
Ennek következtében a bíróság számos letartóztatási parancsát nem hajtották végre. Egyes esetekben a tagállamok, például Kanada, Németország, Nigéria és az Egyesült Királyság nyilatkozatokat tettek a bíróság előtt álló politikai szövetségeseik támogatására. Bár ezek a nyilatkozatok tisztán politikai jellegűek, alá tudják ásni a bíróság globális megítélését.
A pakisztáni rendőrség szombaton letartóztatta Imrán Hán korábbi pakisztáni miniszterelnököt az ország keleti részén fekvő Lahore városában található otthonában – erősítette meg Intazar Husszain Pandzsutha, a volt kormányfő ügyvédje.
Idén ez már a második alkalom, hogy őrizetbe veszik a népszerű ellenzéki politikust, akit most átszállítanak az ország fővárosába, Iszlámábádba. Szombaton egy bíróság három éves börtönbüntetésre ítélte Hánt hivatali ideje alatt elfogadott ajándékok eltitkolása miatt – írja az MTI.
A bírósági ítélet öt évre eltiltja a korábbi kormányfőt a politikai szerepvállalástól is, ami megakadályozhatja visszatérését a pakisztáni belpolitikába.
Mióta 2022 áprilisában bizalmatlansági indítvánnyal eltávolították a hatalomból, Hán ellen több mint százötven ügyben indult jogi eljárás, a többi között korrupció, terrorizmus, illetve erőszakra való felbujtás vádjával, miután tavaly májusban a halálos áldozatokkal is járó tüntetések során támogatói országszerte több helyen megtámadták a pakisztáni kormányzat épületeit és a hadsereg létesítményeit.
Weaponization of our courts for political grievances is an abhorrent abuse of power.
The George Soros-supported NYC DA is only furthering the radical liberal agenda to have elections determined at the jury box rather than the ballot box.
It is beyond belief that District Attorney Alvin Bragg has indicted a former President and current presidential candidate for pure political gain. Arresting a presidential candidate on a manufactured basis should not happen in America.
Thank you to everyone for your support and love! I have so many messages coming in that I can't respond...also don't want to spill my champagne ? #Teamstormy merch/autograph orders are pouring in, too! Thank you for that as well but allow a few extra days for shipment.
Weaponization of our courts for political grievances is an abhorrent abuse of power.
The George Soros-supported NYC DA is only furthering the radical liberal agenda to have elections determined at the jury box rather than the ballot box.
It is beyond belief that District Attorney Alvin Bragg has indicted a former President and current presidential candidate for pure political gain. Arresting a presidential candidate on a manufactured basis should not happen in America.
Thank you to everyone for your support and love! I have so many messages coming in that I can't respond...also don't want to spill my champagne 😜 #Teamstormy merch/autograph orders are pouring in, too! Thank you for that as well but allow a few extra days for shipment.
