„A Nyugat kihasznált minket a saját céljaira” – jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök, majd egy Romániával és Ukrajnával közös gazdasági egységről fejtette ki nézeteit Bukarestben.
Előbb a heidelbergi egyetemen mondott beszédében, majd néhány nappal később bukaresti látogatásán fejtette ki Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök az Európáról és Lengyelország térségbeli pozíciójáról vallott nézeteit.
Lengyelország vezetője kedden a román fővárosban arról beszélt: azt reméli, hogy új gazdasági közösséget tud építeni Románia, illetve Ukrajna részvételével.
Szerinte Varsó és Bukarest együttműködése a kulcs ahhoz, hogy a kelet-közép-európai régió hangját jobban hallják a világban.
„Nem tekinthetünk az Európai Unióra úgy, hogy mindig rájuk kell hallgatni, és mindig tőlük érkezik a legjobb megoldás egy bőröndben Bukarestbe vagy Varsóba” – fogalmazott a lengyel kormányfő az Euractiv tudósítása szerint.
Morawiecki méltatta a román vezetést, Klaus Iohannis államfőt, mivel szerinte olyan politikákat követ, ami az összehangolódásra, a szinergiákra és a hatékonyságra épít a két ország között.
A lengyel miniszterelnök úgy látja: a régió országait kihasználták a Nyugat és a Kelet erősebb államai.
Szerinte amikor a térség a kommunizmus bukása után elindult a kapitalizmus felé vezető úton, „a Nyugat kihasznált minket a saját céljaira”.
Mateusz Morawiecki kijelentette: Lengyelországnak és Romániának ki kell alakítana egy hármas kooperációt Ukrajnával, ami segítené a beruházásokat, a jövőre szóló katonai stratégiai terveket, és mindezzel létrejöhetne egy új gazdasági közösség Kelet-Közép-Európában.
Múlt heti heidelbergi beszédében Morawiecki azt fejtegette: semmi sem védi jobban a nemzetek szabadságát, kultúráját, társadalmi, gazdasági, politika és katonai biztonságát, mint maga a nemzetállam. Hozzátette: minden más rendszer csak illúzió, utópia, utalva ezzel az EU további föderalizációjára.
Európa hadvezére
A Lengyelországban kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) pártot képviselő Morawiecki nem először beszél nagyívű regionális tervekről, és különösen az ukrajnai háború kezdete óta vezető szerepre törekszik az európai nagypolitikában is.
Januárban a hirado.hu is beszámolt arról, hogy Morawiecki mindenkit Ukrajna támogatására szólított fel.
„Nem fogjuk passzívan nézni, ahogy Ukrajna elvérzik”, mondta akkor lengyel kormányfő. Arról is beszélt januárban Berlinben: „Nemcsak Ukrajna, hanem egész Európa sorsa is eldől Oroszország Ukrajna elleni háborújában”. Azt is mondta, hogy „az ördöggel cimborál”, aki megállapodásokat köt Oroszországgal. Szerinte sokan illúziókat kergettek az utóbbi három évtizedben, Lengyelország viszont évszázadokat töltött „az orosz imperializmus árnyékában”, így világosan látja, hogy Ukrajna, a balti államok és Lengyelország függetlensége nem egyeztethető össze az orosz birodalmi érdekekkel. Morawiecki azt is hangsúlyozta, hogy Ukrajnát „az európai túlélés” érdekében is támogatni kell, hiszen Ukrajna az orosz támadás elleni védekezéssel „a szabadságért és a jövőnkért” is küzd.
Morawiecki januárban egy olasz lapnak arról beszélt: pillanatnyilag nem támogatná az ukrajnai békét. Mint akkor kifejtette: „A legnagyobb hiba egy rövid tűzszünet lenne, amely lehetővé tenné, hogy Oroszország újabb, még hatékonyabb támadást készítsen elő. Ezt elkerülendő Oroszországnak kapitulálnia kell, és az orosz imperializmusnak egyszer és mindenkorra veszítenie kell. Ez az egyetlen módja annak, hogy a háborúnak véget vessünk.”
A lengyel kormányfő az elmúlt hetekben is keményen fogalmazott a háború kapcsán. Februárban arról beszélt: „Hitler után Németország visszatért a civilizációba, ez az út Oroszország előtt is nyitva áll”; értekezett arról is, hogy nincs kizárva a harmadik világháború lehetősége; és arról is, hogy az egész világot fenyegeti az orosz agresszió. Egy alkalommal kijelentette: Németország „átkot hozott az egész kontinensre, amikor az olcsó orosz gázra építette jólétét”.
„Mindenben egyetértünk, kivéve a háborút”
Ugyan a lengyel–magyar kapcsolatokat megsínylette a mögöttünk hagyott első háborús év, Morawiecki az utóbbi hetekben békülékenyebb hangot ütött meg a magyarokkal, illetve a V4-gyel való együttműködés témájában. A magyar vezetéssel kapcsolatban azt mondta: „Mindenben egyetértünk, kivéve a háborút”; de beszélt arról is, hogy a V4 megújulásában reménykedik, hozzátéve: „Együtt erősebbek vagyunk, olyan egyenletről van szó, amelyben egy plusz egy, hárommal egyenlő”. Novák Katalin magyar államfővel való találkozója után azt mondta: „Örülök, hogy magyar barátaink megértik a közeljövőben ránk váró fenyegetések nagyságát.”
Armia Ukrainy kupi od nas 100 sztuk Rosomaków, które są produkowane w Siemianowicach Śląskich. Rosomaki to transportery bojowe z najwyższej półki. Zapłata za ten zakup będzie z pieniędzy UE i USA. ?????? pic.twitter.com/FZs7DcWffn
