Aharon Haliwa, Izrael kormányának egyik legfontosabb embere végül beadta a lemondását a Hamász októberi támadása miatt.
Megszületett a döntés, miszerint Aharon Haliwa, az izraeli titkosszolgálat vezetője beadta a lemondását az októberben történt támadások miatt, ami háborúhoz vezetett a Hamász ellen a Gázai övezetben, mely még mindig tart, és továbbra sem látni a fényt az alagút végén.
A Sky News az AP-ra hivatkozva írja azt, hogy az izraeli katonai hírszerzés vezetője valóban lemondott a kudarcok miatt. Ő az első olyan magas rangú személyiség, aki beadta a lemondását a Hamász támadása miatt.
Októberben azt mondta, vállalta ezért a felelősséget, amiért nem tudták megakadályozni a Hamász támadását, mellyel áttörték Izrael védvonalát. Addig a pontig messze híres volt a hatékonyságáról az izraeli védelem, mely számos átalakításon eshetett, tanulván a történtekből.
Lemondott pénteken a legnagyobb észak-írországi koronahű protestáns erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) vezetői posztjáról Sir Jeffrey Donaldson, miután szexuális bűncselekmény elkövetésének gyanújával az észak-írországi rendőrség (PSNI) őrizetbe vette és vádat emelt ellene. A PSNI pénteki közleményében név említése nélkül az áll, hogy „egy 61 éves férfi” ellen emeltek vádat egy „nem mostanában” elkövetett szexuális bűncselekmény miatt.
A DUP – az észak-írországi felekezetközi kormány második legnagyobb pártja – ugyanakkor a rendőrségi közlemény után kiadott tájékoztatásában bejelentette, hogy az ügyben Donaldson az egyik vádlott.
A közlemény szerint Sir Jeffrey értesítette a DUP elnökségét arról, hogy azonnali hatállyal távozik pártvezetői tisztségéből. Párttagságát a vizsgálat idejére felfüggesztették.
Az észak-írországi rendőrség ismertetése szerint Donaldson az ügy egy másik vádlottjával együtt április 24-én jelenik meg Newry város magisztrátusi bírósága előtt.
Sir Jeffrey Donaldson 2021 óta állt a Demokratikus Unionista Párt élén, de már 1997-ben – akkor még egy másik protestáns koronahű szerveződés, az Ulsteri Unionista Párt (UUP) színeiben – parlamenti képviselővé választották.
A DUP Donaldson vezetése alatt két évig bojkottálta a britellenes katolikus és az unionista protestáns pártok alkotta felekezetközi belfasti önkormányzat működését. Ennek elsődleges oka az volt, hogy a radikálisan EU-szkeptikus DUP nem fogadta el a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő megállapodás észak-írországi záradékát.
A záradék harmonizált viszonyrendszert tartott fenn Észak-Írország és az Európai Unió között, annak érdekében, hogy ne kelljen visszaállítani a hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzést Észak-Írország és az Ír Köztársaság határán, az Egyesült Királyság és az EU egyetlen szárazföldi vámhatárán.
A klauzulát azonban a DUP elvetette, azzal az érvvel, hogy ez a megoldás kikezdi Észak-Írország alkotmányos státusát az Egyesült Királyságon belül.
Hosszas és többoldalú tárgyalássorozat után a DUP végül januárban egyezett bele a belfasti kormány működésének felújításába.
Az 1998-as nagypénteki rendezési megállapodás által elindított megbékélési folyamat eredményeként a DUP és a radikális britellenes katolikus mozgalom fő pártja, a Sinn Féin jelenleg együtt kormányozza Észak-Írországot, olyan felekezetközi egységkormányt alkotva, amely a korábbi évtizedekben teljesen elképzelhetetlen lett volna.
A belfasti kormány élén – Észak-Írország 103 éves történetében először – katolikus miniszterelnök áll Michelle O’Neill, a Sinn Féin alelnöke személyében.
Lemondott Irakli Garibasvili grúz miniszterelnök hétfőn, mondván, ő lesz az októberi parlamenti választásokon induló kormánypárt elnöke.
A 41 éves, konzervatív beállítottságú Garibasvili 2021 februárja óta volt miniszterelnök. Bejelentésére közeli szövetségese, a nagyhatalmú oligarcha, Bidzina Ivanisvili politikai visszatérése után egy hónappal került sor.
„Ma elhagyom a miniszterelnöki posztot” – mondta Garibasvili, aki korábban 2013-2015 között volt miniszterelnök, és hozzátette, hogy a február 1-i pártkongresszus után ő lesz a Grúz Álom elnöke.
„A Georgia Álomnak fel kell készülnie az októberi parlamenti választások meggyőző győzelmére” – mondta. – Köszönöm Bidzina Ivanishvilinek a támogatását.
A kormánypárti Imedi TV azt közölte, hogy Garibasvilit a jelenlegi pártfőnök és Ivanisvili hadnagy, Irakli Kobakhidze váltja.
Ivanisvilit, az ország leggazdagabb emberét széles körben Grúzia vezetőjének tekintik, annak ellenére, hogy a közelmúltig nem volt hivatalos politikai szerepe.
Decemberben elfoglalta a kormányzó Georgian Dream párt tiszteletbeli elnöki posztját, és elemzők szerint visszatérése közelgő politikai változásokat vetít előre.
Az oligarchák hatalmának megnyirbálása több olyan követelmény között volt, amelyet az Európai Unió követelt Grúziának ahhoz, hogy előrehaladjon európai integrációs útján.
Benyújtja lemondását csütörtökön Dimitar Kovacsevszki északmacedón miniszterelnök annak érdekében, hogy a májusra tervezett parlamenti választások előkészítéséhez még időben megalakuljon egy ideiglenes kormány. Lemondását a Vesti.mk szkopjei hírportál közlése szerint maga a miniszterelnök jelentette be kedden, közölve, hogy az ideiglenes kormányban az ellenzéknek is jutnak miniszteri helyek, és már vasárnap megválasztják.
A legnagyobb ellenzéki párt, a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Demokratikus Párt a Macedón Nemzeti Egységért (VMRO-DPMNE) közölte, tartózkodni fog a szavazáskor.
„Van még idő vasárnapig, hogy mindenki átgondolja, és az átmeneti kormányra szavazzon” – húzta alá Dimitar Kovacsevszki, aki szerint sehol a világon nincs olyan, hogy egy párt minisztereket javasol, de aztán közli, hogy nem fog rájuk szavazni.
Az északmacedón törvények szerint ahhoz, hogy átmeneti kormány alakulhasson a parlamenti választások előtt, a miniszterelnöknek száz nappal a tervezett voksolás előtt kell beadnia lemondását. Az átmeneti kormányban a legnagyobb ellenzéki pártnak két miniszteri hely jár – a belügyi és a munkaügyi tárca –, valamint miniszterhelyettesei lehetnek három tárcánál.
A kormánykoalíció megállapodása szerint az átmeneti kormányt az eddigi házelnök, a legnagyobb albán kisebbségi párt, a Demokratikus Unió az Integrációért politikusa, Talat Xhaferi vezeti majd. A parlamenti választásokat május 8-án, szerdán tartják az elnökválasztás második fordulójával egy időben. Az elnökválasztás első fordulója április 24-én lesz.
Mark Drakeford walesi miniszterelnök váratlanul bejelentette lemondását szerdán. Mark Drakeford a legnagyobb brit ellenzéki erő, a Munkáspárt walesi tagozatának vezetőjeként állt a walesi kormány élén, és azonnali hatállyal távozott pártvezetői tisztségéből. A brit parlamentarizmusban honos törvényerejű szokásjog alapján ez kormányfői megbízatásának végét is jelenti, de Drakeford közölte, miniszterelnöki feladatait hivatali utódjának megválasztásáig ellátja.
Lemondását indokló közleményében Mark Drakeford csak annyit írt, amikor 2018-ban elindult a walesi Munkáspárt vezetői posztjáért, ezt azzal a szándékkal tette, hogy öt évig kíván tisztségében maradni, és még a walesi törvényhozás jelenlegi mandátumának vége előtt távozik. Ennek ideje most jött el – fogalmaz közleményében a politikus.
Nagy-Britanniában jövőre tartják a következő országos parlamenti választásokat, így 2024-ben a walesi parlamentet is újjáválasztják, Drakeford szerdai bejelentése azonban ennek ellenére teljesen váratlan volt.
Drakeford vezetési stílusát az utóbbi időszakban számos bírálat érte.
A kifogások között visszatérően szerepeltek azok a vélemények, amelyek szerint a koronavírus-járvány idején a walesi kormányfő túlságosan hosszú ideig tartott érvényben radikális korlátozásokat.
A legutóbbi hetekben széles körű felháborodást szított, hogy a walesi kormány 20 mérföldre (óránkénti 32 kilométer) csökkentette az eddigi 30 mérföldről (óránkénti 48 kilométer) a lakott területeken alapesetben előírt közúti sebességhatárt.
A lehgnagyobb brit közvélemény-kutató csoport, a Yougov legfrissebb felmérése szerint a walesi választók mindössze 11 százaléka elégedett Drakeford tevékenységével.
Negyedszázaddal ezelőtt a Munkáspárt vezette akkori brit kormány hatalmi decentralizációs programja keretében a széles önrendelkezési jogkörökkel felruházott skóciai törvényhozásnál sokkal szűkebb hatáskörű walesi nemzetgyűlés jött létre.
Wales lakossága annak idején gyakorlatilag nem is parlamentet, hanem önkormányzati jellegű végrehajtó testületet választott meg 1999-ben, és még ennek létrejötte is majdnem meghiúsult: a decentralizációról 1997 szeptemberében, éppen 50 százalékos részvétellel megtartott walesi referendumon a több mint 1,1 millió szavazatból mindössze 6721 billentette a mérleget a helyi népképviselet megteremtése felé.
A toryk jobbszárnyára került Robert Jenrick úgy látja, Nagy-Britanniának ki kéne lépnie az Emberi Jogok Európai Egyezményéből, nehogy perelhetők legyenek a Ruandába történő kitoloncolások.
Nem jutott nyugvópontra a menedékkérők Afrikába való kitoloncolásáról szóló vita Nagy-Britanniában: két nappal a brit-ruandai megállapodás aláírása után lemondott posztjáról a brit bevándorlásügyi miniszter.
Robert Jenrick, akit sokan Rishi Sunak bizalmasának tartanak, úgy látja ugyanis, hogy nem megy elég messzire az a törvényjavaslat, amellyel a miniszterelnök keresztül akarja vinni a Ruandával kötött, vitatott menekültügyi paktumot.
„Nem folytathatom a hivatalomat, ha ennyire egyértelműen nem értek egyet a kormány bevándorlási politikájának irányával” – írta Jenrick az X-en, hozzátéve, hogy szerinte Sunak törvényjavaslata „a remény diadala a tapasztalat felett”, és azt jelenti, hogy a tervet ismét megtámadják a bíróságokon.
James Cleverly belügyminiszter, aki a minap Kigaliban aláírta a megállapodást, megerősítette kollégája döntését parlamentben.
London azután döntött úgy, hogy a Legfelsőbb Bíróság ítélete dacára szerződést köt Ruandával, hogy úgy látta: az új megállapodás már figyelembe veszi a bíróság aggályait. Ez többek között biztosítékokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a kelet-afrikai állam nem toloncolja ki az Egyesült Királyságból harmadik országba a menedékkérőket. A terv ellenzői a nemzetközi menekültügyi jog megsértése miatt bírálják a megállapodást.
A tervezett törvény a kelet-afrikai országot biztonságos harmadik országgá nyilvánítaná. Ennek érdekében Sunak még egy brit emberi jogi törvényt is alkalmazhatatlanná akar nyilvánítani.
Az olyan keményvonalasok azonban, mint Suella Braverman volt belügyminiszter és most Jenrick, még keményebb intézkedéseket követelnek, beleértve az Emberi Jogok Európai Egyezményéből való kilépést is, hogy megakadályozzák a nemzetközi bíróságok előtti jogi lépéseket. (Jenricket eredetileg a jobboldali Braverman ellensúlyaként nevezték ki. A vitában azonban egyre inkább jobbra tolódott.)
A brit kormány régi elképzelése, hogy azonnali hatállyal Ruandába toloncolják ki azokat a menedékkérőket, akik illegálisan lépnek be az országba, származásuktól függetlenül. Ott kell menedékjogot kérniük, és nem térhetnek vissza az Egyesült Királyságba.
A brit kormány azzal érvelt, hogy Ruanda biztonságos harmadik ország, és nincs alapos ok azt állítani, hogy a menedékkérőket rossz bánásmód fenyegetné. Ezt az érvelést a Legfelsőbb Bíróság elutasította, bár elfogadta a belügyminiszter érvelését, miszerint a ruandai menekültügyi rendszer végül is képes lehet „pontos és igazságos döntések meghozatalára”.
Rishi Sunak kemény fellépést ígért a migrációval szemben („megállítjuk a csónakokat”), a Konzervatív Párt jobboldala pedig nagy nyomást gyakorol rá azért, hogy a migránsokat visszatartsa attól, hogy kis csónakokkal átkeljenek a La Manche-csatornán.
Vasárnap lemondott a dél-koreai titkosszolgálat főnöke, Kim Kju-hjon Észak-Korea rakéta-programja miatt kialakult feszültségek közepette – írta az AFP.
Yon Suk Yeol dél-koreai elnök elfogadta Kim Kju-hjon, a Nemzeti Hírszerző Szolgálat igazgatójának lemondását; két másik fontos tisztviselő is lemondott – közölte az ügynökség.
A helyi sajtó találgatásai szerint a lemondások az ügynökséget június óta sújtó vezetési problémákkal kapcsolatosak; a bejelentésre azt követően került sor, hogy Észak-Korea felgyorsította fegyverprogramjainak fejlesztését.
Phenjannak a hét elején sikerült pályára állítania első katonai kémműholdját.
A kilövéssel Észak-Korea megszegte az ENSZ-megállapodást.
Dél-Korea már korábban figyelmeztette Phenjant, hogy bármilyen rakéta kilövése megszegné az ENSZ-szel kötött megállapodását, Észak-Korea mégis a kilövés mellett döntött.
Kim Kyou-hyun diplomatát, aki korábban nemzetbiztonsági tanácsadó-helyettesként dolgozott, 2022 májusában nevezték ki a hírszerzés igazgatójává, miután Yoon Suk Yeol elnök átvette a hatalmat. Az elnöki hivatal szerint Kim az új dél-koreai kormány beiktatását követő időszakban visszaállította a szervezet hírnevét.
Lemondott Adam Niedzielski lengyel egészségügyi miniszter, amit Mateusz Morawiecki miniszterelnök keddi televíziós nyilatkozata szerint elfogadott. Az egészségügyi tárca élére a kormányfő az orvos végzettségű Katarzyna Sójka parlamenti képviselőt javasolja, és bejelentése szerint még kedden felkéri Andrzej Duda elnököt, hogy hagyja jóvá a változást a kormány személyi összetételében – adta hírül az MTI.
Morawiecki az egészségügyi reform folytatását ígérte. Külön megköszönte Niedzielskinek a koronavírus-járvány idején végzett tárcavezetői tevékenységét.
Niedzielski azután mondott le, hogy a miniszter pénteken az X közösségi platformon két bejegyzést tett közzé, amelyen a TVN24 kereskedelmi hírtelevízióban közölt riportra reagált. A hírtévé bírálta, hogy Poznan egyik kórházában ortopédiai műtétek után a betegeknek két napon át nem állíthattak ki vényt fájdalomcsillapító gyógyszerekre.
Niedzielski cáfolta a TVN24 állításait, és közzétette egy pszichotróp és fájdalomcsillapító gyógyszerekre szóló vény fényképét is. Ezt a szóban forgó időszakban önmagának állította ki a hírtévének nyilatkozó egyik poznani orvos.
Emiatt a lengyel orvosi kamara az orvosi titok megsértésével vádolta meg Niedzielskit, és kilátásba helyezte, hogy panasszal fordul az ügyészséghez. Ellenzéki politikusok a miniszter lemondását követelték.
Morawiecki nyilatkozatában az október 15-i parlamenti választásokra is utalt Niedzielski esete kapcsán. „Különleges időszaknak” nevezte a választási kampányt, amelyben szerinte kivételes érzékenységre van szükség „bármilyen hiba, egy felesleges szó iránt is, még ha ez a szó az ellenfél hazugságait és manipulációit leplezi is le”.
Úgy ítélte meg, hogy Niedzielskivel szemben a média manipulációt és „bizonyított hazugságot” követett el. A betegek érdekeit szem előtt tartva azonban nem szabad megengedni, hogy a közvélemény a hazugság leleplezésekor elkövetett hibára összpontosítson – magyarázta Morawiecki.
Adam Niedzielski 2020 augusztusa óta töltötte be az egészségügyi miniszteri tisztséget.
Áprilisban Henryk Kowalczyk lengyel mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter mondott le, aki a Lengyelországba beáramló ukrán gabonaexporttal hozta összefüggésbe döntését.
Teaser and footage from a rehearsal of tomorrow’s Poland’s military parade, timed to coincide with Army Day - which commemorates Poland’s victory over the Bolsheviks in 1920. pic.twitter.com/oq93wFlXl6
Podczas gdy inni składają deklaracje odnoszące się do przyszłości, my w porozumieniu ze stroną ukraińską działamy. Pierwsze ekspresowo wyremontowane w Bumarze-Łabędy czołgi Leopard zostały odebrane przez stronę ukraińską ?? Nad kolejnymi wozami prace trwają. pic.twitter.com/anWXVvIbC5
AKTUALIZACJA❗️ Średnia notowań w interwale od 30 września do 7 października (7 sondaży) oraz od 8 do 12 października (8 sondaży), z wagą uwzględniającą prawdopodobny rozkład głosów w obwodach zagranicznych. pic.twitter.com/PWPKRAGvcd
At the meeting marking the 🇺🇦 Diplomatic Service Day, FM @sikorskiradek spoke about 🇵🇱's support for Ukraine.
Talking about the role of individuals in history, he compared @ZelenskyyUa to Winston Churchill, because had Zelenskyy left Kyiv, Ukraine would have lost the war. pic.twitter.com/LoeQinYNSr
💬 The presence of #NATO forces in Ukraine is not unthinkable. I appreciate the 🇫🇷 President Emmanuel Macron's initiative, because it is about Putin being afraid, not us being afraid of Putin.
France is building an alliance of countries open to potentially sending Western troops to Ukraine — and in the process deepening its clash with a more cautious Berlin.https://t.co/ckOjJL7fmh
Barend Leyts, Charles Michel sajtófőnöke távozik, hogy Alexander De Croo belga miniszterelnök kommunikációs igazgatója legyen – közölte az Európai Tanács pénteki közleményében. Leyts helyére augusztusban Ecaterina Casinge, Maia Sandu moldovai elnök kabinetfőnöke lép.
Érdekes módon Casinge nem Michel politikai családjából, a centrista Renew Europe-ból származik, hanem a jobbközép Európai Néppártból (EPP). Korábban egy néppárti európai parlamenti képviselőnek, Siegfried Muresannak, valamint az EPP páneurópai szervezetének is dolgozott – közölte a Politico.
Michel számára a változás figyelemre méltó, hiszen ő és Leyts közel egy évtizedes múltra tekintenek vissza.
Leyts 2014 októberében kezdett Michelnek dolgozni, és éppen akkor lett a politikus holland nyelvű szóvivője, amikor Charles Michel belga miniszterelnök lett. Leyts aztán 2019 decemberében követte Michelt az Európai Tanácsba, amikor is Michelt választották meg a 27 uniós vezetőt tömörítő intézmény vezetésére.
A lépés közvetlenül a jövő júniusi európai parlamenti választások előtt történik, és mielőtt Belgium januárban átveszi az EU hat hónapos soros elnökségét.
Bejelentette lemondását Görögország baloldali ellenzéki vezetője, Alekszisz Ciprasz, miután pártja megsemmisítő vereséget szenvedett a vasárnapi parlamenti választásokon.
A 48 éves Ciprasz 2015 és 2019 között volt Görögország miniszterelnöke. Pártja a baloldali Sziriza vasárnap a voksok alig 18 %-át szerezte meg, míg a győztes Új Demokrácia pártra leadtott szavazatok aránya meghaladta a 40 %-ot.
Közösségi oldalán a következőket írta a volt kormányfő: „Vannak bizonyos pillanatok, amikor fontos döntéseket kell hoznod azokkal kapcsolatban, akik hittek benned, és önmagaddal kapcsolatban. Ezeket a döntéseket nem a pillanat hevében hozom meg. A döntéseim túlmutatnak a saját látókörömön. A választások éjszakáján azt mondtam, hogy a Sziriza bezárta a kört, és egy újat kell nyitnia.
Én voltam az első baloldali miniszterelnök az ország történetében. Egy kis baloldali pártot vettem át mindössze 34 évesen. Az út, amit együtt tettünk meg, veszélyes volt, tele buktatókkal, de izgalmas. A Sziriza egy kis pártból a görögországi progresszív párt gerincévé vált. Az első baloldali párt Európában, amely kormányzott, méghozzá az ország és Európa történelmi pillanataiban.
Minden nap a harc napja volt. Egy ellenséges Európával és a hitelezők szövetségével álltunk szemben, amely büntetésre méltónak tartott minket. Szembe kellett néznünk az országon belüli támogatók zsarolásával. És ma, ami egy fontos nap számomra, büszke vagyok arra, amit elértünk, a memorandumokból való kilépésre, a helyreállított nemzetközi megítélésünkre, a társadalom gyógyulására, a történelmi jelentőségű Preszpa-megállapodásra. Ez a munka az önöké és a miénk”.
Ciprasz addig marad a pártja élén, amíg a tagság meg nem választja az utódját.
