Július 7-től új szervezeti struktúrában működik az ukrán külügyminisztérium, amelyet a háborús körülményekhez és nemzetközi diplomáciai gyakorlatokhoz igazítottak. Megszűnt a leszerelési osztály, helyette létrejött a Nemzetközi Biztonsági és Védelmi Főosztály, valamint külön NATO-igazgatás.
Új szankciós politikaigazgatás is indul, ahogy külön részleg jön létre az „ellenséges országokkal” – mint Oroszország, Belarusz vagy Észak-Korea – szembeni fellépésre. A régiók szerint különválasztják többek között az amerikai, ázsiai és afrikai ügyeket.
A miniszterhelyettesek szerepe funkcionálisan oszlik meg – például EU-politika, biztonság, digitalizáció. Új osztály foglalkozik a világban élő ukránokkal és humanitárius együttműködéssel.
Fejlesztik a közszolgálati diplomáciát is: megerősítik az Ukrán Intézet és a Diplomáciai Akadémia szerepét, létrejönnek új egységek a kiberdiplomáciára, innovációra és mesterséges intelligenciára fókuszálva.
Július 1-jétől a külföldön tartózkodó ukránok elektronikus formában is benyújthatják a közjegyzői feldolgozást igénylő okiratokhoz szükséges információkat és dokumentumokat a Külügyminisztérium „e-Consul” információs és kommunikációs rendszerének kérelmezői elektronikus fiókján keresztül, számolt be a Külügyminisztérium sajtóosztálya.
„Július 1-től egy új szolgáltatás kísérleti bevezetése van folyamatban az egyik kulcsfontosságú konzuli területen az első 40 külföldi diplomáciai intézményben. Ez a közjegyzői feldolgozást és jóváhagyást igénylő dokumentumok automatizált benyújtása” – jegyezte meg a minisztérium. A fő újítás az, hogy a dokumentumok benyújtásának és feldolgozásának minden eljárása mostantól online is elvégezhető anélkül, hogy személyesen kellene ellátogatni egy diplomáciai képviseletre. Csak a kész dokumentum átvételéhez kell bejönni a konzulátusra.
Korábban a közjegyzői szolgáltatások igénybevételéhez az állampolgárnak személyesen kellett megjelennie a konzulátuson, és papíralapon be kellett nyújtania az összes szükséges dokumentumot, valamint személyesen kellett kérelmet benyújtania; tájékoztatni a konzult a meghatalmazás szövegéről, egyeztetni a konzullal hatásköröket, befizetni a konzuli díjat (általában a postán vagy a bankban), megvárni, amíg a konzul kinyomtatja a meghatalmazást, és csak a nap második felében kaphatta meg. Előfordult, hogy egy bizonyos dokumentum hiányában, vagy bizonytalanság esetén, hogy a meghatalmazás melyik szövege lenne alkalmas, egy másik napon ismét fel kellett keresni a diplomáciai képviseletet.
Mostantól egy kényelmes időpontban online lehet a kérelmet benyújtani közjegyzői szolgáltatások igénybevételre az e-Konsul rendszeren keresztül, lelehet tölteni a szükséges meghatalmazás vagy közjegyzői nyilatkozat mintáját, és fellehet tölteni az összes szükséges dokumentumot. A rendszer kiadja, hogy melyik dokumentumokat kell benyújtani egy adott közjegyzői szolgáltatás végrehajtásához.
A konzuli tisztviselő a benyújtott információkat a kérelmező személyes jelenléte nélkül dolgozza fel, és ha azok megfelelnek a törvényi követelményeknek, megerősíti a kérelmező közjegyzői szolgáltatás kérelmezésére való jogosultságát.
Ha bármilyen hiányosságot találnak, a kérelmező értesítést kap, amely konkrét ajánlásokat tartalmaz azok megszüntetésére. A rendszer közjegyző által hitelesített dokumentumot generál, és értesítést küld a személynek a konzuli tisztviselő hitelesítés engedélyéről és a konzuli díj befizetésének szükségességéről.
A közjegyzői szolgáltatás igénybevételéhez az adott személynek csak regisztrálnia kell az e-Cserha-ban, a megbeszélt időpontban meg kell érkeznie a diplomáciai intézménybe, be kell nyújtania az elektronikus formában elküldött dokumentumokat, személyesen alá kell írnia az e-Konzul rendszeren keresztül korábban jóváhagyott közjegyzői okiratot, és miután a konzul bevitte az adatokat a közjegyzői okiratok nyilvántartásába, át kell vennie a hitelesített dokumentumot.
Július 1-től az ukrán állampolgárok már hozzáférhetnek ehhez a kísérleti projekthez Ukrajna ausztráliai, algériai, angolai, argentin, botswanai, vietnami, ghánai, etiópiai, indiai, indonéziai, katari, kenyai, kínai népköztársasági, kantoni és sanghaji főkonzulátusain, kongói, koreai, elefántcsont-parti, kubai, kuvaiti, lettországi, malajziai, marokkói, mexikói, mozambiki, egyesült arab emírségekbeli, ománi, dél-afrikai, perui, ruandai, szaúd-arábiai, szenegáli, szingapúri, thaiföldi, tunéziai, chilei, japán nagykövetségein, valamint a milánói, hamburgi és gdanski főkonzulátusain.
The last time Slovak land was ceded to an aggressor—in the name of peace—it did not turn out well and did not bring peace to either the Slovaks or other nations. https://t.co/26ow7b67e1
Ukrajna nem tud arról, hogy a jövő héten Törökországban „találkozót” tartanának Oroszországgal a fekete-tengeri tűzszünetről szóló tárgyalások kapcsán, amiről a török sajtó korábban beszámolt, ilyen csúcstalálkozó nem volt tervben – jelentette ki hétfőn Heorhij Tihij, a Külügyminisztérium szóvivője az rbc.ua hírportálnak nyilatkozva.
Mint Tihij elmondta: „Ez olyasvalami, amit a török média talált ki, ott nem lesz Ukrajna-Oroszország formátumú találkozó, és nem is tervezték.” Egyúttal cáfolta a CNN Turk törtök tévécsatorna információját arra vonatkozóan, hogy kijevi és moszkvai delegációk találkozóját tervezték volna április 15-16-ra az ankarai haditengerészeti parancsnokságon, ahol a felek a Fekete-tengeren kötendő fegyverszünetről készültek volna tárgyalni.
A CNN Turk a bejelentésében a török nemzetvédelmi minisztérium forrásaira hivatkozott.
A külföldi csapatok mellett Ukrajnának szövetséges repülőgépekre is szüksége van a járőrözéshez a levegőben és a tengereken, csak így biztosítható a béke és a hosszú távú biztonság – jelentette ki csütörtökön Heorhij Tihij, a Külügyminisztérium szóvivője a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Tihij elmondta: „Úgy gondoljuk, hogy ha partnereink és szövetségeseink készek beszélni, megvitatni ezeknek a kontingenseknek az esetleges beküldését Ukrajna békéjének és hosszú távú biztonságának fenntartása érdekében, véleményünk szerint, akkor lehet beszélni a légtér biztonságáról, a védelemről, az ukrán légtér lezárásáról.”
A Külügyminisztérium szerint a szövetségesek és partnerek repülőgépeit is bevethetik a többi között Ukrajnában járőrözésre. „Ez a jelenlét tartalmazhat szárazföldi, légi és tengeri összetevőt” – tette hozzá a külügyi szóvivő.
Andrij Szibiha külügyminiszter ma jelentette be, hogy a békegarancia keretein belül az ukrajnai külföldi kontingensekről szóló megbeszéléseknek az ukrán tengerek és légtér védelmére kell összpontosítani, nem csak a szárazföldi területekre.
Ukrajna Külügyminisztériuma nem ért egyet Andrzej Duda lengyel elnök kijelentésével, miszerint Oroszország Ukrajna elleni háborújának a lezárulása után a nemzetközi szervezett bűnözés robbanásszerű növekedéséhez vezethet – számolt be az rbc.ua hírportál a Külügyminisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint a Külügyminisztérium megjegyezte, Kijev hálás Lengyelországnak az Ukrajnának nyújtott nagyszabású támogatásért, valamint személyesen Andrzej Duda elnöknek, amiért következetesen előmozdította Ukrajna érdekeit, és felhívta partnereit Ukrajna támogatásának a növelésére. „Ugyanakkor nem értünk egyet azzal, hogy az ukrán katonákat, akik ma életüket kockáztatva védik Európát az orosz inváziótól, az európai biztonságot fenyegető állítólagos veszélyként jelenítik meg” – hangsúlyozta a tárca.
Az ukrán külügy emlékeztettek arra, hogy 2014 után, amikor már ukránok százezrei fordultak meg a fronton, nem nőtt számottevően a bűnözés, illetve a Lengyelországot vagy Európát érő fenyegetés. Ezenkívül Ukrajna az orosz agresszió első évei óta kiemelt figyelmet szentel a katonák alkalmazkodásának, szocializációjának és integrációjának, és számít a partnerek további segítségére ebben a fontos ügyben.
Az ukrán katonák és veteránok nem fenyegetést, hanem biztonsági tényezőt jelentenek Ukrajna, Lengyelország és egész Európa számára. Ők a szabad és stabil európai jövő garanciája. Meggyőződésünk, hogy azok a bátor ukrán férfiak és nők, akik a hazájuk és az egész világ az orosz megszállókkal szembeni védelmére keltek, a legnagyobb tiszteletet érdemlik
– szögezte le a Külügyminisztérium.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Ukrajna Külügyminisztériuma nem ért egyet Andrzej Duda lengyel elnök kijelentésével, miszerint Oroszország Ukrajna elleni háborújának a lezárulása után a nemzetközi szervezett bűnözés robbanásszerű növekedéséhez vezethet.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1738677000
[modified] => 1738665938
)
[title] => Nem igaz Duda kijelentése, hogy megugrik a nemzetközi szervezett bűnözés az ukrajnai háború után – Külügyminisztérium
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=139777&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 139777
[uk] => 139792
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 28217
[image] => Array
(
[id] => 28217
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/kulugy.jpg
[original_lng] => 35783
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/kulugy-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/kulugy-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/kulugy.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/kulugy.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/kulugy.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/kulugy.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/kulugy.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1738667544:8
[_thumbnail_id] => 28217
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1711
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_0a5754bbb4809235596f4e897139a2f8] =>
The last time Slovak land was ceded to an aggressor—in the name of peace—it did not turn out well and did not bring peace to either the Slovaks or other nations. https://t.co/26ow7b67e1
Z okazji Dnia Konstytucji wyrażamy solidarność z 🇺🇦, szczególnie w obliczu bohaterskiej walki o wolność i niepodległość.
Życzymy, aby demokratyczne wartości, które są fundamentem konstytucji Ukrainy, mogły jak najszybciej zostać przywrócone na obecnie okupowanych ziemiach 🇺🇦.
— Ministerstwo Spraw Zagranicznych RP 🇵🇱 (@MSZ_RP) June 28, 2025
Jelenleg Lengyelországban található a második legnagyobb ukrán közösség, amely körülbelül 1 millió állampolgárt számlál. Andrji Szibiha külügyminiszter bejelentette, hogy a lengyelországi Rzeszówban és Poznańban két újabb ukrán konzulátust terveznek megnyitni.
A miniszter hozzátette, hogy Ukrajna más európai országokban is fontolgatja konzulátusok nyitását.
„Jelenleg Lengyelországban található a második legnagyobb ukrán közösség… Ez körülbelül 1 millió ukrán állampolgárt jelent. Erősíteni fogjuk a konzulátusi jelenlétünket. Két új konzulátus megnyitása van tervben Rzeszówban és Poznańban
– mondta Szibiha.
A miniszter megjegyezte, hogy azokban az országokban, ahol a legnagyobb ukrán közösségek élnek, további konzulátusi képviseletek nyitása várható. Főként Romániában, Szlovákiában, Németországban és Franciaországban tervezi Ukrajna a konzulátusi jelenlét bővítését.
The last time Slovak land was ceded to an aggressor—in the name of peace—it did not turn out well and did not bring peace to either the Slovaks or other nations. https://t.co/26ow7b67e1
W związku z dowodami, że to rosyjskie służby specjalne dokonały karygodnego aktu dywersji wobec centrum handlowego przy Marywilskiej, podjąłem decyzję o wycofaniu zgody na działanie konsulatu Federacji Rosyjskiej w Krakowie.
— Radosław Sikorski 🇵🇱🇪🇺 (@sikorskiradek) May 12, 2025
Ukrajna továbbra is arra törekszik, hogy szomszédos országok segítsenek neki az orosz rakéták és drónok lelövésében. Erről a Külügyminisztérium szóvivője, Heorhij Tihij beszélt egy sajtótájékoztatón.
A szóvivő szerint legalább a szomszédos országoknak el kellene hárítaniuk azokat a rakétákat és drónokat, amelyek az ő irányukba tartanak.
„Úgy gondoljuk, hogy ez először is erősíti ezen országok biztonságát, ha képesek lelőni egy olyan rakétát, amely veszélyezteti a légterüket, mielőtt az belépne oda. Ez összhangban áll a nemzeti érdekeikkel” – mondta Tihij.
A szóvivő hangsúlyozta, hogy a rakéták és drónok lelövése nem minősül sem eszkalációnak, sem pedig az ország háborúba való belépésének a nemzetközi jog szerint.
Továbbá, mi ezt humanitárius akciónak tekintjük – hiszen rakétákat és drónokat lőni le, amelyek polgári lakosságot és infrastruktúrát fenyegetnek, egy humanitárius lépés”
– magyarázta.
Tihij elmondta, hogy Ukrajna mind a szomszédos országokkal, mind szélesebb körű partnerekkel dolgozik azon, hogy „koalíciót hozzanak létre e döntés támogatására”.
„A munka folyamatban van. Amikor konkrét eredmények születnek, mindenképpen tájékoztatni fogjuk a nyilvánosságot” – zárta szavait a szóvivő.
The last time Slovak land was ceded to an aggressor—in the name of peace—it did not turn out well and did not bring peace to either the Slovaks or other nations. https://t.co/26ow7b67e1
⚡️Slovak Prime Minister Robert Fico has come to see putin in the kremlin.
The topic of their conversation is likely to be the agreement on the transportation of Russian gas through Ukraine to Europe, which expires at the end of December.
Сьогодні Путін знову підтвердив, що він боїться переговорів, боїться сильних лідерів і робить усе, щоб затягнути війну. Кожен його крок і всі його цинічні хитрощі спрямовані на те, щоб зробити війну безкінечною.
У 2014 році Росія почала гібридну війну проти України, яку у…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) January 28, 2025
🇷🇺🇰🇵 On February 27, President of Russia Vladimir Putin met in the Kremlin with a member of the Politburo and Secretary of the Central Committee of the Workers’ Party of Korea Ri Hi-yong, who is in Moscow on a visit.https://t.co/trxKsnKNVMpic.twitter.com/c0mfOSr0kD
Heorhij Tihij, a Külügyminisztérium szóvivője élesen reagált Peter Pellegrini szlovák elnök kijelentésére, miszerint Ukrajnának „területi engedményeket kell tennie a béke érdekében” – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a külügyi szóvivő X-bejegyzésére hivatkozva.
The last time Slovak land was ceded to an aggressor—in the name of peace—it did not turn out well and did not bring peace to either the Slovaks or other nations. https://t.co/26ow7b67e1
A jelentés szerint Tihij azt írta: „A legutóbbi alkalommal, amikor a béke nevében szlovák földeket adtak át egy agresszornak, annak nem lett jó vége, és nem hozott békét sem a szlovákoknak, sem más népeknek.”
A szóvivő az 1938-as eseményekre utalhatott, amikor Szlovákia (akkor Csehszlovákia része) csatlakozott a müncheni egyezményhez. Ezután Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és Olaszország Csehszlovákia részvétele nélkül megállapodott abban, hogy Adolf Hitler békeígérete fejében átadja a (főleg németek lakta) Szudéta-vidéket Németországnak. Az agresszor megbékítésének politikája ezután háborúval végződött.
Peter Pellegrini szlovák államfő a napokban azt mondta, hogy Ukrajna „területi engedményekre” lesz kényszerítve a béke elérése érdekében. „Ma Európában nincs olyan épeszű ember, aki elhiszi, hogy lehetséges lesz békét elérni Ukrajna részleges területi veszteségei nélkül” – mondta a szlovák elnök.
The last time Slovak land was ceded to an aggressor—in the name of peace—it did not turn out well and did not bring peace to either the Slovaks or other nations. https://t.co/26ow7b67e1
Ukrajna elítéli az orosz beavatkozást a romániai választásokba, ez Oroszország Európa elleni hibrid agressziójának egy újabb epizódja – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál a Külügyminisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint a külügyi tárca közleménye megállapította: „Oroszország arcátlan beavatkozása Románia belügyeibe kísérlet arra, hogy megfossza a román népet alkotmányos jogától, hogy szabad akaratnyilvánítást tegyen. Ez egy újabb epizódja Oroszország Európa és a szabad világ többi része elleni széles körű hibrid agressziójának, amely már megnyilvánult nemrég aktív orosz erőfeszítésekben a helyzet destabilizálására Grúziában, Moldovában és számos más országban.”
Mint a Külügyminisztérium megjegyezte, Oroszországnak Románia belügyeibe való beavatkozása megerősíti, hogy a Kreml agresszív tervei túlmutatnak Ukrajnán, és kiterjednek az EU- és a NATO-tagországokra is. A tárca úgy véli, hogy erre a válasznak Ukrajna maximális támogatásának kell lennie az európai és a világ stabilitásának megőrzése érdekében.
Ukrajna hangsúlyozta, hogy Románia fontos szomszéd és partner. Ezért a román néppel való szolidaritás állhatatos marad. „Őszintén reméljük, hogy a további választási folyamat során a román állampolgárok külföldi beavatkozás nélkül élhetnek választójogukkal” – tette hozzá a Külügyminisztérium.
Ukrajna a budapesti memorandum keserű tapasztalatai után elutasít minden alternatívát a NATO-csatlakozásra – közölte kedden a Külügyminisztérium, számolt be az rbc.ua hírportál.
A közleményt a külügyi tárca a budapesti memorandum aláírásának 30. évfordulója alkalmából tette közzé, két nappal a dokumentum aláírásának december 5-i évfordulója előtt. A budapesti memorandumnak a biztonság, a szuverenitás és a területi integritás garanciáit kellett volna nyújtania Ukrajnának, cserébe azért, hogy feladja a világ harmadik legerősebb nukleáris arzenálját. A memorandumnak jelentős lépésnek kellett volna lennie a globális nukleáris leszerelés megerősítésében, és példaként kellett volna szolgálnia más államok számára az atomfegyverek feladására.
Oroszország azonban, mint Ukrajna biztonságának egyik garantálója, figyelmen kívül hagyta a dokumentumot és általában a nemzetközi jogot. „A budapesti memorandum Oroszország általi megsértése veszélyes precedenst teremtett, amely aláássa a nukleáris leszerelés gondolatába vetett bizalmat. Ehelyett az indo-csendes-óceáni térségtől és a Közel-Kelettől az euroatlanti térségig különböző országok aktív próbálkozásait látjuk a meglévő nukleáris arzenál létrehozására vagy bővítésére” – áll a közleményben.
A Külügyminisztérium kiemelte, hogy a budapesti memorandum a rövidlátás emlékművévé vált a stratégiai biztonsági döntések meghozatalában. A tárca úgy véli, hogy példát kell mutatni a NATO-tagországoknak, hogy a biztonsági architektúra Ukrajna érdekeinek rovására, nem pedig azok figyelembe vételére történő fejlesztése kudarcra van ítélve.
A tárca hangsúlyozta, hogy a történelmi hibát ki kell javítani, Ukrajnának pedig egyértelmű, jogilag kötelező biztonsági garanciákat kell kapnia. Ukrajna a budapesti memorandumot aláíró Egyesült Államokhoz és Nagy-Britanniához, az ahhoz csatlakozó Franciaországhoz és Kínához, az atomsorompó-szerződés valamennyi tagállamához fordul azzal a felhívással, hogy támogassák a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződést és a hatékony biztonsági garanciákat Ukrajnának. Ukrajna úgy véli, hogy a teljes NATO-tagság egy ilyen garancia.
„A budapesti memorandum keserű tapasztalataival a hátunk mögött nem elégedünk meg semmilyen alternatívával, helyettesítővel vagy pótlékkal Ukrajna teljes jogú NATO-tagsága helyett” – szögezte le a Külügyminisztérium, hozzátéve, hogy a budapesti memorandum aláírásának 30. évfordulója jó alkalom arra, hogy hatékony lépést tegyenek Ukrajnának a washingtoni szerződéshez való csatlakozása felé.
The last time Slovak land was ceded to an aggressor—in the name of peace—it did not turn out well and did not bring peace to either the Slovaks or other nations. https://t.co/26ow7b67e1