A Krím orosz megszálló adminisztrációjának vezetője, Szergej Akszjonov úgy döntött, hogy kínai vállalkozásokat vonnak be a félszigeten létesítendő infrastrukturális beruházásokba.
A hírszerzés szerint előzetes megállapodás született két helyszínről: az orosz „szürke” exportot lebonyolító Kercsi tengeri kikötőről és a Donuzlav-tóról, ahol az orosz haditengerészet bázisa található.
A végleges szerződés aláírásához kínai építőipari cégeket, köztük a vasúti és közlekedési infrastruktúrák egyik legnagyobb vállalatát, a China State Construction Engineering Corporation-t (CSCEC) hívják meg a megszállt területre. Az összberuházás értéke mintegy 10 milliárd dollár.
⚡️🇷🇺🇺🇸 Narychkine (le directeur du Service russe de renseignement extérieur) a évoqué une conversation téléphonique avec le directeur de la CIA.
Selon lui, les parties ont convenu de maintenir la possibilité de discuter rapidement des questions d'actualité à tout moment. Le chef… pic.twitter.com/XsOT8nMEKR
— Camille Moscow 🇷🇺 🌿 ☦️ (@camille_moscow) June 29, 2025
Donald Trump amerikai elnök úgy véli, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti békemegállapodás részeként a Krímet oroszként ismerik el, szerinte ezt Volodimir Zelenszkij elnök is megérti – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál Trumpnak a The Time magazinnak adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint Trumpot arról kérdezték, hogy elfogadható lenne-e számára, ha a Krímet és Ukrajna négy, Oroszország által részben megszállt régióját átengednék Moszkvának. Az amerikai elnök megjegyezte, hogy „csak a Krímről kell beszélnünk, mert mindig róla beszélnek”. „A Krím Oroszországnál marad. Zelenszkij pedig megérti ezt, és mindenki megérti, hogy ez már régóta velük van” – mondta.
Az amerikai elnök hozzátette: a félsziget elfoglalására Barack Obama elnöksége idején került sor. Azt is állította, hogy Oroszország „nem szállta volna meg a Krímet”, ha akkoriban ő lett volna az elnök, és a teljes körű háborút „Obama háborújának” nevezte.
„Nos, a Krím az oroszokhoz került. Barack Obama adta oda nekik, nem én. Tekintettel erre, visszavehetik (az ukránok – a szerk.)? Ott tartották az oroszokat. Sok éven át ott voltak a tengeralattjáróik minden olyan időszak előtt, amiről beszélünk. A Krím félszigeten élők többnyire oroszul beszélnek. De ezt Obama tette. Ezt nem Trump tette” – mondta az amerikai elnök.
Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő Donald Trump amerikai elnököt bírálta csütörtökön, amiért az előző nap a béketárgyalások szempontjából nagyon károsnak nevezte Volodimir Zelenszkij ukrán államfőnek a Krím hovatartozására vonatkozó nyilatkozatát, mert szerinte az csak nehezíti az ukrajnai háború lezárását.
A valódi akadály nem Ukrajna, hanem Oroszország, amelynek hadi céljai nem változtak – mondta Kallas, hozzátéve, hogy Oroszország csak úgy tesz, mintha békét keresne, de közben halálos légicsapást indított Kijev ellen. Az uniós diplomata szerint ez nem a béke keresése, hanem ennek éppen a kigúnyolása. A légi csapás egyébként Trumpnál is kiverte a biztosítékot, aki ugyancsak csütörtökön leállásra szólította fel Vlagyimir Putyin orosz elnököt.
Macron szerint is Putyinon múlik, lesz-e béke?
Madagaszkáron tett látogatása során pedig Emmanuel Macron francia elnök azzal vádolta meg Putyint, hogy hazudik, ami állítólagos béketörekvéseit illeti. A mindeddig sikertelen tűzszüneti tárgyalások kapcsán azt mondta, hogy az amerikaiaknak csupán egy ember miatt kell felháborodniuk, ez pedig Putyin elnök. Hozzátette, hogy ha Putyin hozzájárul, úgy a fegyverek azonnal elhallgathatnak, és ezzel életeket menthetnek meg.
A francia államfő, akit a francia BFMTV hírtelevízió idézett, szóvá tette azt is, hogy a Krím félsziget státusa egyelőre nem téma. Ehhez kapcsolódva Macron elismerte, hogy Trump a de facto helyzetet írta le, ám szerinte ez nem jelenti azt, hogy engedi kellene Oroszországnak. A félsziget kérdésének sorsát azonban nem most kell eldönteni.
A Truth Social közösségi oldalon szerdán megjelent bejegyzésében Trump elnök arra reagált, hogy az ukrán elnök kizárta a Krím 2014-es orosz megszállásának jogi értelemben való elismerését.
Váratlan fejlemény történt az orosz–ukrán háború lezárását célzó béketárgyalások során: Marco Rubio amerikai külügyminiszter lemondta a szerdára tervezett londoni találkozót, miután Volodimir Zelenszkij elnök elutasította Donald Trump Krím-félszigetre vonatkozó javaslatát – írja a hirado.hu.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter váratlanul lemondta részvételét a szerdai londoni tárgyaláson, amiért Kijev jelezte, hogy elutasítja a Trump-kormányzat javaslatának egyik kulcsfontosságú részletét a három éve tartó konfliktus lezárására vonatkozóan – számolt be a CNN.
Mint ismert, az eredeti tervek szerint ma ült volna össze Ukrajna, az Egyesült Királyság és Franciaország képviselői a brit fővárosban, akikhez az Egyesült Államok delegációja is csatlakozott volna. Ez a találkozó lett volna a folytatása a múlt heti, érdemi előrelépés nélkül véget ért párizsi egyeztetésnek, így sokan nagy reményekkel várták a tárgyalás újabb fordulóját. Az amerikai küldöttséget Marco Rubio vezette volna, azonban amiért Volodimir Zelenszkij ukrán elnök határozottan elutasította Donald Trump egyik kulcsfontosságú javaslatát, amely Krím státuszát érinti, vagyis a félsziget Oroszország részeként való elismerését, az amerikai külügyminiszter visszalépett.
Tammy Bruce külügyminisztériumi szóvivő szerint Rubio helyett Donald Trump Ukrajnáért és Oroszországért felelős különmegbízottja, Keith Kellogg fogja képviselni az Egyesült Államokat. Az amerikai lépésre azután került sor, hogy Volodimir Zelenszkij tegnap arról beszélt, hogy „igazán nem szeretné”, ha az Egyesült Államok kivonulna a háború békés rendezésére irányuló tárgyalási folyamatból.
Valóban nem szeretnénk, ha Amerika kivonulna ebből a segítségnyújtásból, mert nem csak segítségnyújtásról van szó, hanem hírszerzésről, ballisztikáról és életekről is. És elvileg azt gondolom, hogy ez egy stratégiai partner elvesztése Ukrajna szemében
– fogalmazott az ukrán elnök.
Zelenszkij rámutatott, hogy Ukrajna az Egyesült Államok szövetségese, míg Oroszország ellenség. „Ezért ez egy nagyon veszélyes pillanat. Nem hiszem, hogy jó jel lenne, ha Amerika kivonulna. Nagyon reméljük, hogy Trump elnök támogatja Ukrajnát és nyomást gyakorol Oroszországra” – tette hozzá Zelenszkij.
Korábban Marco Rubio külügyminiszter már bejelentette, hogy az Egyesült Államok kész feladni az ukrajnai béke megteremtésére irányuló erőfeszítéseket, ha úgy látja, hogy „az elkövetkező napokban” nem történik előrelépés ebben az irányban.
Az USA a holnapi londoni tárgyalásokra elkészítette elképzelését az Ukrajna és Oroszország közötti békemegállapodásról, mindenekelőtt arról van szó, hogy elismeri a Krím félszigetet orosznak – számol be kedden az rbc.ua hírportál a The Washington Post című amerikai lapra hivatkozva.
A jelentés szerint az amerikai újságnak három meg nem nevezett forrás elmondta, hogy a múlt héten Párizsban Ukrajnának bemutatott amerikai kezdeményezés előírja, hogy Washington elismeri a Krím Oroszország általi annektálását, és a jövőbeni megállapodás részeként feloldja az oroszellenes szankciókat is. Cserébe Oroszországnak be kell fejeznie az Ukrajna elleni háborút. Ezt az „utolsó amerikai ajánlatnak” tekintik.
Egy meg nem nevezett nyugati tisztviselő a WP-nek nyilatkozva azt mondta, hogy az Ukrajnára nehezedő nyomás „elképesztő”. Újságírók szerint a francia, brit és német tárgyaló felek várhatóan ragaszkodnak ahhoz, hogy minden megállapodás biztonsági garanciákat és háború utáni újjáépítési programokat is tartalmazzon, esetleg a befagyasztott orosz vagyon rovására.
Az amerikai lap azt írta, hogy „európai, sőt ukrán tisztviselők magánbeszélgetésben elismerik”, hogy Ukrajna nem valószínű, hogy egyhamar visszaszerzi az ellenőrzést a megszállt területek felett. De van remény arra, hogy sikerül lassítani a rohanást egy olyan megállapodás megkötésére, amely lehetővé tenné Moszkvának, hogy megtartsa a megszállt területeket és kilépjen a szankciók alól, anélkül, hogy ebből jelentős előnyök származnának Ukrajnának.
A kiadvány beszélgetőpartnerekre hivatkozva pontosította, hogy a Krím oroszként való elismerésére vonatkozó javaslat az amerikai elnök közel-keleti különmegbízottja, Steve Witkoff moszkvai látogatása után jelent meg. A WP forrása „Witkoff ötletének” nevezte a kezdeményezést. Ukrajna azonban „nem lesz kénytelen” elismerni a Krímet orosznak.
Az Oroszország elleni szankciók egy részének feloldását és a Krím félsziget feletti orosz fennhatóság elismerését is kilátásba helyezheti Washington, előmozdítva ezzel a béketárgyalások elkezdését és a háború lezárását – írja a Bloomberg.
Moszkva még 2014-ben foglalta el katonai erővel és annektálta a nemzetközi jog szerint Ukrajna részének tekintett félszigetet. A régióban 2014 március 16-án tartottak népszavazást az Oroszországhoz való csatlakozásról, amelynek legitimitását és érvényességét a nemzetközi közösség azóta sem ismerte el.
A Bloomberg ugyanazon a napon írt erről, amikor Marco Rubio arról beszélt, az Egyesült Államok lezárhatja a békemissziót, ha napokon belül nem sikerül megállapodásra jutni a tervezett megállapodással kapcsolatban. Rubio ugyanakkor arról is beszélt: reméli, hogy az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország segíthet az Egyesült Államoknak abban, hogy tárgyalásokon kialakult patthelyzetet feloldják. Bloomberg viszont megjegyzi, a szankciók feloldása több olyan ország számára is problémás lehet, amelyek elkötelezettek a háború folytatásában.
Az amerikai külügyi tárca vezetőjének nyilatkozatát követően J. D. Vance amerikai alelnök ugyanakkor arról beszélt, „optimista” a háború lezárásával kapcsolatban. A lap hozzáteszi, a legújabb amerikai javaslat részleteit a csütörtöki párizsi találkozókon osztották meg az amerikaiak az európai vezetőkkel.
A külügyminiszter és az alelnök szavaira még aznap, maga Donald Trump is reagált, arról beszélt:
„Az egész életem egy nagy tárgyalás volt, és tudom, mikor játszanak velünk, és mikor nem. Lelkesedést kell látnom, hogy véget akarnak vetni ennek [a háborúnak]. Azt hiszem, látom ezt a lelkesedést – azt hiszem, mindkét oldalról látom” – mondta a Sky News szerint Trump.
A hírügynökség szerint így nézne ki az amerikai tűzszüneti terv
A javaslat gyakorlatilag befagyasztaná a háborút és az eddig megszállt ukrán területek továbbra is Moszkva ellenőrzése alatt maradnának – mondták a Bloombergnek névtelenül nyilatkozó források, akik konkrét részleteket nem kívántak közölni. Hozzátették, a javaslat szerint Kijev NATO-tagságának kérdése is lekerülhetne a napirendről.
Azt is jelezték, heteken belül teljes körű tűzszünetet akarnak elérni az amerikaiak. A Bloomberg szerint az amerikai fél jövő héten ismét találkozik az európai szövetségesekkel Londonban, de nem számítanak arra, hogy utóbbiak támogatni fogják Ukrajna oroszok által ellenőrzött régióinak orosz felségterületként való elismerését.
Nem ez az első alkalom, hogy szóba kerül a Krím feletti orosz fennhatóság elismerése, az erről szóló első sajtóértesülések éppen egy hónappal ezelőtt láttak napvilágot. A Semafor amerikai oknyomozó portál ekkor írta meg először, hogy Donald Trump fontolóra vette ukrán területek átadását az oroszoknak. Donald Trump már 2016-os megválasztása előtt is beszélt a Krím Oroszországhoz való csatlakozásáról.
„Az alapján, amit hallottam a Krím népe inkább lenne Oroszországgal, semmint maradna ott, ahol eddig voltak, és ezt figyelembe kell venni” – jelentette ki annak idején Trump.
A Semafor 2025. márciusi értesüléseit a TASZSZ orosz állami hírügynökség is megerősítette. Steve Witkoff, amerikai elnöki különmegbízott a Vlagyimir Putyinnal való szentpétervári találkozóját követően helyezte kilátásba, még a héten. Ekkor arról beszélt, „öt terület” körül forog az átfogó megállapodás kulcsa.
Törökország megerősítette Ukrajna támogatását a Krím félsziget az Oroszországi Föderáció általi annektálásának 11. évfordulója alkalmából, amelyre 2014. március 16-án illegitim népszavazás révén került sor, olvasható a török külügyminisztérium honlapján.
„A Krími Autonóm Köztársaság Oroszország általi, tizenegy évvel ezelőtti illegitim népszavazás útján történt annektálásának évfordulóján megerősítjük, hogy Törökország nem ismeri el a Krím-félszigeten kialakult „de facto” helyzetet, amely sérti a nemzetközi jogot, és támogatjuk Ukrajna területi integritását és szuverenitását” – szögezte le a török külügyminisztérium.
A török külügyminisztérium többek között hangsúlyozta a krími tatárok, a félsziget őslakosai ügyének fontosságát.
„Továbbra is szorosan figyelemmel kísérjük a krími fejleményeket, beleértve a krími tatárok, a félsziget őslakosainak helyzetét, és a nemzetközi közösség napirendjén tartjuk őket”, áll a közleményben.
A következő amerikai vezetés az ukrajnai béke megteremtésére fog fókuszálni, nem pedig az oroszok által elfoglalt területek visszaszerzésére – írja a BBC Donald Trump leendő amerikai elnök főtanácsadójára, Bryan Lanzára hivatkozva.
„Arra fogjuk kérni Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy álljon elő egy realisztikus béketervvel” –nyilatkozta a brit hírügynökségnek Bryan Lanza, a republikánus párt stratégája.
A Krím elveszett – mondta Trump tanácsadója, aki ugyanakkor nem említette a kelet-ukrajnai elfoglalt területeket, köztük a Donbaszt sem.
Ha az a prioritása Zelenszkijnek, hogy Krímet visszaszerezze amerikai katonák bevonásával, akkor magára maradt – tette hozzá a republikánus stratéga, holott az amerikai hadsereg sosem involválódott a háborúban közvetlenül.
Lanza azért tiszteletét fejezte ki az „oroszlánszívű ukrán népnek”, de egyúttal azt is világossá tette, hogy az USA számára az öldöklés megállítása és a béke megteremtése az elsődleges célja.
Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter kijelentette, hogy támogatja Ukrajna területi integritását, az a javaslata pedig, hogy a Krím az ENSZ mandátuma alá tartozzon, hipotetikus vita keretében hangzott el – számolt be az rbc.ua hírportál az Onet című lengyel lapra hivatkozva.
A jelentés szerint a lengyel diplomácia vezetője magyarázkodásában kifejtette: nem kétséges, hogy Lengyelország támogatja Ukrajna területi integritását. És ő maga is többször beszélt erről. „Másrészt a konferencián (Kijevben – a szerk.) egy hipotetikus vita zajlott a szakértők között off the record bizalmas módban, ahol azt fontolgattuk, hogyan valósítsuk meg Zelenszkij elnök javaslatait a Krím visszavételéről. Ő diplomáciai lépésekről beszélt” – tette hozzá Radoslaw Sikorski.
A lengyel külügyminiszter a múlt heti kijevi látogatása során kijelentette, hogy a Krímmel összefüggésben az egyik lehetőség a félsziget átadása ENSZ-mandátum alá. Ehhez szerinte szükség lenne „egy őszinte népszavazásra”.
Ezt követően Refat Csubarov, a krími tatárok medzsliszeinek vezetője hangsúlyozta, hogy a lengyel külügyminiszter javaslata elfogadhatatlan. Ahogy megjegyezte, valójában a lengyel kormánytag felajánlotta Ukrajnának, hogy adja át Oroszországnak a Krímet.
Az ukrán külügyminisztérium azonnal jelezte, hogy a Krím mindig is ukrán lesz, és ebben az ügyben semmiféle kompromisszumnak nem lehet helye.
Just making things up. No one has made any threats about cutting Ukraine off from Starlink
And say thank you because without Starlink Ukraine would have lost this war long ago and Russians would be on the border with Poland right now https://t.co/ImeiHFgaaw
W związku z dowodami, że to rosyjskie służby specjalne dokonały karygodnego aktu dywersji wobec centrum handlowego przy Marywilskiej, podjąłem decyzję o wycofaniu zgody na działanie konsulatu Federacji Rosyjskiej w Krakowie.
— Radosław Sikorski 🇵🇱🇪🇺 (@sikorskiradek) May 12, 2025