A részben elismert Koszovó törvényhozása kedden nem tudta lezárni alakuló ülését, ami a törvényhozók 47. sikertelen kísérletévé vált a munka folytatására – számolt be a Jevropejszka Pravda a Ragyio Szvoboda balkáni szolgálatára hivatkozva.
A koszovói parlamentben kedden a szokásos módon zajlottak az események. A három legnagyobb ellenzéki párt nem volt hajlandó képviselőket delegálni a bizottságba, amely titkos szavazást szervezne a Közgyűlés elnökének megválasztására.
Ezt az elképzelést a legnagyobb párt, Albin Kurti miniszterelnök Önrendelkezési Mozgalma népszerűsíti, amely a titkos szavazást lehetőségnek tekinti a házelnök kinevezésének feloldására.
A parlament elnökének és helyetteseinek kinevezése nélkül a koszovói törvényhozás nem tudja befejezni alakuló ülését és megkezdeni a teljes értékű munkát – beleértve a kormány kinevezését is.
Emiatt Koszovó a február eleji parlamenti választások óta állandó politikai válságban van.
A Koszovói Közgyűlés alakuló ülése ismét nem tudta megválasztani sem a házelnököt, sem annak helyetteseit, így a testület működése továbbra is blokkolva maradt. Erről a Koha.net számolt be.
A közgyűlés ülése, amelyet korábban bombafenyegetés miatt félbeszakítottak, még aznap este folytatódott. Ennek ellenére ismét nem született politikai áttörés – ez már a 42. próbálkozás volt, és a képviselők ezúttal sem tudtak elnököt választani.
A koszovói rendőrség szerint a július 5-én, szombaton érkezett bombafenyegetés egy szerbiai telefonszámról származhatott.
A hatóságok a biztonsági szervekkel együttműködve intenzív nyomozást folytatnak a fenyegetés körülményeinek tisztázása és az esetleges veszély felderítése érdekében.
Zejnullah Gashi ügyész elmondta, hogy a robbantással való fenyegetést telefonon közölték egy férfi hangján, aki angol akcentussal beszélt.
A nyomozásba kiberbűnözés elleni egységeket is bevontak.
Nyolcadik próbálkozásra sem sikerült megválasztani a koszovói parlament elnökét vasárnap, így a képviselőház korelnöke keddre újabb ülést hívott össze, hogy a választások után több mint két hónappal megkezdhesse munkáját a törvényhozás.
A február 9-i parlamenti választást a kormányzó, baloldali Önrendelkezés (Vetevendosje) mozgalom nyerte meg a voksok 42,3 százalékának megszerzésével. Ez 48 képviselői helyre volt elegendő a 120 tagú törvényhozásban, vagyis Albin Kurti miniszterelnök pártjának koalíciós partnert kellett találnia a kormányzáshoz.
A választás második helyezettje a korábban Hashim Thaci volt államfő vezette Koszovói Demokrata Párt (PDK) lett a szavazatok 20,95 százalékával,
a harmadik pedig a Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) 18,27 százalékkal, míg Ramush Haradinaj volt kormányfő Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) nevű pártja és koalíciós partnerei 7,6 százalékot szereztek. A többi albán párt nem jutott be a törvényhozásba. A nemzeti kisebbségeknek 20 garantált hely jut a parlamentben, 10 a szerbnek, 10 pedig a többi nemzeti közösségnek. A szerbeknek fenntartott helyek közül kilencet a Belgrád által támogatott Szerb Lista szerzett meg, egy az ellenzéki Szabadságért, Igazságért és Fennmaradásért nevű pártnak jutott.
A parlament alakuló ülését április 15-re hívták össze, ám akkor nem sikerült megalakulnia az új összetételű törvényhozásnak, mert az illetékes bizottság nem tudta hitelesíteni a megválasztott képviselők megbízatását, a miniszterelnök és a kormány tagjai ugyanis még nem mondtak le, így nem válhattak képviselővé.
Néhány nappal később ugyan a képviselők letehették esküjüket, a házelnök személyéről azonban azóta sem sikerült megegyezni.
Az Önrendelkezés azt szeretné, ha a soraiba tartozó Albulena Haxhiu lenne a parlament új elnöke, ám ehhez mindeddig nem sikerült megszerezni a kellő támogatást, vagyis a 61 képviselői szavazatot. Vasárnap 57-en támogatták a politikus házelnökké választását, 41-en ellenezték, hárman pedig tartózkodtak.
Albin Kurti a kampánya során kijelentette: szeretné, ha pártja abszolút többséget szerezne, és önállóan tudna kormányozni. A kampány során mind az AAK, mind a PDK, mind pedig az LDK kizárta az együttműködést Kurtival. A három párt összesen 48 mandátummal rendelkezik.
Az ellenzéki pártok egyelőre szintén nem tudnak megegyezni abban, kit szeretnének házelnöknek, de míg a PDK teljesen kizártnak tartja, hogy az Önrendelkezés jelöltjére szavazzon, a többi pártnak csak Albulena Haxhiu személye ellen van kifogása, más politikust a bejelentések szerint támogatnának.
A koszovói törvények nem szabályozzák, hogy hányszor lehet megkísérelni a házelnök megválasztását, az egyetlen feltétel, hogy az új ülést minden alkalommal 48 órán belül meg kell tartani. Amennyiben sikerül megválasztani a parlament elnökét, a köztársasági elnök fel kell, hogy kérjen valakit kormányalakításra. Amennyiben a parlamenti választáson legtöbb szavazatot szerzett Önrendelkezésnek nem sikerült kormányt alakítania, úgy a második helyen végző PDK, majd a harmadik helyen szereplő LDK jelöltjét kéri fel az államfő. Ha senki nem tudja megszerezni a szükséges támogatást, előrehozott választásokat kell kiírni.
Lemondott tisztségéről Albin Kurti, Koszovó miniszterelnöke, aki 2021 óta állt az ország élén. Bár pártja az előző választásokon is győzelmet aratott, Kurti mégsem tudta folytatni a kormányzást.
Lemondott miniszteri tisztségéről – közölte a koszovói képviselőház titkárságának címzett levelében Albin Kurti. A koszovói törvények értelmében azoknak, akik képviselői mandátumot szereztek, de egyúttal a koszovói kormány részei, azaz valamilyen végrehajtó funkciójuk van (miniszterelnök, miniszterelnök-helyettes, miniszter vagy miniszterhelyettes) le kell mondaniuk a végrehajtói funkciójukról – írja a Szabad Magyar Szó délvidéki hírportál.
Március 23. óta, amikor letelt a kormányunk négy éves mandátuma, a kormány ügyvezetői/lemondott kormányként működik. Összhangban az Alkotmánnyal és az érvényes törvényekkel, a 2025. március 25-én adott és elfogadott nyilatkozatommal, valamint az aznap tett nyilvános állásfoglalásommal gyakorlatilag benyújtottam a lemondásomat a kormánnyal együtt. A Koszovó Köztársaság kilencedik képviselőházának a képviselőjeként teendő eskü érdekében ezúton hivatalosan is benyújtom lemondásomat a végrehajtó tisztségről, azzal, hogy a lemondás a fenti dátummal hatályos, összhangban az Alkotmánnyal és az érvényes törvényekkel
– áll Albin Kurti lemondólevelében.
Albin Kurti kormányzó, baloldali Önrendelkezés (Vetevendosje) mozgalma nyerte meg a február 9-i parlamenti választásokat Koszovóban, de egyedül nem tud kormányt alakítani.
★Very interesting case😂 DIOR HAND BAGS threw Mongolia into political crisis and sparked a prime minister’s resignation. Mongolian PM 23 years old son post their extravagant lifestyle,♥️Girlfriend gift photos Then protest all over the country which concluded over pm resignation pic.twitter.com/hpAQot1fZY
Orosz prankerek átverték Koszovó miniszterelnökét, Albin Kurtit, amikor a Lettország elnökének adták ki magukat.
Koszovó miniszterelnöke, Albin Kurti orosz prankerek áldozatává vált, akik a lett elnök, Edgars Rinkēvičs nevében vettek fel vele beszélgetést. Ezt a Balkan Insight közölte.
Néhány perccel a Rumble.com oldalon közzétett videó után Kurti irodája nyilvános nyilatkozatot tett közzé, amelyben elismerte a „szégyenletes incidenst”. A 11 perces felvételt a híres orosz prankerek, Vovan és Lexus készítették.
A miniszterelnöki hivatal közleménye szerint az incidens február 11-én történt, nem sokkal a február 9-i választások után, amikor Kurti miniszterelnök számos üdvözlő üzenetet és hívást kapott. Az időhiány miatt nem mindig volt lehetőség minden egyes hívás alapos ellenőrzésére.
Albin Kurti koszovói miniszterelnök a vasárnap éjszaka folyamán bejelentette, hogy az általa vezetett Önrendelkezés (Vetevendosje) nyerte meg a parlamenti választást, ezért ismét ők alakíthatnak kormányt.
A párt megfigyelései mellett az exit pollok is arra utalnak, hogy az Önrendelkezés szerezte meg a legtöbb szavazatot a vasárnapi koszovói választáson, ám várhatóan egyedül nem tud kormányt alakítani, így koalíciós tárgyalásokra lesz szükség – közölte a Klan Kosova televízió.
Vasárnap az ország mintegy kétmillió szavazópolgára a 120 fős parlament új összetételéről döntött.
A huszonhét választási listán a legnagyobb albán pártok mellett a Koszovóban élő nemzeti kisebbségek többsége is megtalálható volt. A koszovói választási törvény szerint önállóan induló pártok esetében 5 százalékos a parlamenti küszöb, míg koalíciók esetében 7 százalékos. A kisebbségek a pozitív diszkriminációnak köszönhetően 20, úgynevezett fenntartott hellyel rendelkeznek, ebből 10 hely a szerbeket illeti meg.
Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök a közösségi médiában gratulált a koszovói szerb kisebbségnek, illetve a Belgrád által támogatott Szerb Listának, amely a bejelentése szerint mind a 10, szerbeknek fenntartott helyet megszerezte.
Legutóbb 2021. február 14-én tartottak parlamenti választást a nyugat-balkáni államban. A voksolást akkor az Albin Kurti vezette Önrendelkezés (Vetevendosje) nyerte meg, és 58 parlamenti helyet szerzett meg. Az ország 2008-as függetlenné válás óta ez volt az első alkalom, hogy egy kormány ki tudta tölteni teljes, négyéves megbízatási idejét.
A koszovói választási bizottság vasárnap este műszaki hibára hivatkozva nem közölt előzetes eredményeket, várhatóan ezeket hétfőn nyilvánosságra hozza.
Hét órakor megnyíltak a szavazóhelyiségek Koszovóban. Az ország mintegy kétmillió szavazópolgára a 120 fős parlament új összetételéről dönt.
A huszonhét választási listán a legnagyobb albán pártok mellett a Koszovóban élő nemzeti kisebbségek többsége is megtalálható. A koszovói választási törvény szerint önállóan induló pártok esetében 5 százalékos a parlamenti küszöb, míg koalíciók esetében 7 százalékos. A kisebbségek a pozitív diszkriminációnak köszönhetően 20, úgynevezett fenntartott hellyel rendelkeznek a 120 fős pristinai törvényhozásban, ebből 10 hely a szerb kisebbséget illeti meg.
A közvélemény-kutatások szerint a legnagyobb támogatottságra a kormányzó Önrendelkezés (Vetevendosje) számíthat, az azonban kérdéses, hogy önállóan is kormányt tud-e majd alakítani. Négy évvel ezelőtt 58 parlamenti mandátumot szerzett Albin Kurti miniszterelnök pártja. Az Önrendelkezés az ország előrehaladását és jövőjét helyezte a kampány középpontjába, de nem maradtak el a nacionalista megnyilvánulások sem a szomszédos Szerbia ellen, Belgrád ugyanis még mindig saját, déli tartományának tekint a többségében albánok lakta területet, amely 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét.
A felmérések szerint az Önrendelkezés mellett további három párt, a Koszovói Demokrata Párt (PDK), a Koszovói Demokrata Szövetség (LDK), valamint a Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) kerülhet be a parlamentbe. Ez utóbbi pártok támogatottsága azonban folyamatosan csökken. Ennek oka, hogy a PDK és az AAK vezetői a koszovói esetleges háborús bűnöket vizsgáló törvényszék vádlottjaiként Hágában tartózkodnak, míg a legrégebbi koszovói párt, az LDK az alapító Ibrahim Rugova 2006-os halála óta nem tud talpra állni, rövid kormányzati időszaka után, amikor a pártelnök, Isa Mustafa volt a miniszterelnök, a koszovóiak hátat fordítottak a pártnak.
A függetlenné válás óta ez volt az első alkalom, hogy egy kormány ki tudta tölteni teljes, négyéves megbízatási idejét, Albin Kurti kormánya 2021 óta vezeti Európa legfiatalabb államát.
Az urnák 19 órakor zárulnak, előzetes eredményekre akár már hétfőn számítani lehet.
Koszovó az önálló és erős hadiipar megteremtése érdekében állami lőszergyárat és dróntervező laboratóriumot hoz létre – jelentette be Albin Kurti miniszterelnök a pristinai kormány szerdai ülésén.
A kormányfő közölte: szerdán írta alá a határozatot, amely lehetővé teszi, hogy Koszovó saját hadiipari gyártásba kezdjen. Döntött egy tárcaközi bizottság felállításáról is, amely a lőszergyár és a dróntervező laboratórium megnyitásával kapcsolatos eljárásokkal és értékelésével foglalkozik majd – tette hozzá.
„Egy olyan hadseregnek, amelyet ilyen rövid idő alatt ennyire felfegyvereztek, mint a miénket, biztosítania és garantálnia kell a teljes műveleti képességet és az általános fenntarthatóságot” – húzta alá Kurti, aki kiemelte: ennek első lépése a szerdán aláírt dokumentum. A koszovói kormányfő a hadiipar fejlesztését a Szerbiával fennálló feszült viszony miatt is szükségesnek tartja.
Ejup Maqedonci védelmi miniszter a kormányülést követően a sajtónak elmondta, a lőszergyár építésénél szorosan együttműködnek külföldi partnerekkel. Egyúttal a magáncégeket is arra ösztönözte, hogy kezdjenek fegyvergyártásba.
Ma minden eddiginél nagyobb szüksége van a világnak a lőszer- és fegyverkészletek feltöltésére, de a tartalékok létrehozására is, figyelembe véve a jelenlegi biztonsági helyzetet
– húzta alá a tárcavezető.
Koszovó azért is szeretné modernizálni és ütőképessé tenni hadseregét, mert csatlakozni akar a NATO-hoz. Ez azonban egyelőre akadályba ütközik, a szövetség néhány tagállama ugyanis továbbra sem ismeri el Koszovót független államként. Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától.
Albin Kurti koszovói miniszterelnök ma Varsóban úgy értékelte, Szerbia továbbra is fenyegetést jelent Koszovóra és balkáni szomszédaira.
A varsói Biztonsági Fórumon a banjskai fegyveres támadást követően északon tett intézkedéseit azzal indokolta, hogy azok a biztonság fokozása, valamint a szerb és orosz befolyás megakadályozása érdekében történtek.
A Fókuszban a Nyugat-Balkán: kapcsolat a geopolitika és az európai integráció között témában a Beta híre szerint megemlítette az egy évvel ezelőtti banjskai fegyveres támadást, és párhuzamot vont Oroszország ukrajnai fellépése és Szerbia koszovói fellépésa között.
„Szerbia, amely ma ugyanaz, mint Milošević idején, továbbra is fenyegeti szomszédait, megsértve az államok szuverenitását és területét, beleértve Koszovót is. Ez a 2023. szeptember 24-i banjskai terrortámadásban csúcsosodott ki. Céljuk Oroszország 2018-as donbászi hadműveletének leutánzása. A támadás után rendőrségünk fegyverek ezreit kobozta el ” – mondta Kurti.
Kijelentette: nem túlzás azt állítani, hogy a rendőrség nemcsak Koszovót védte, hanem egy nyílt konfliktust is megakadályozott, amelynek nemzetközi következményei is lehetnek.
„Amíg Szerbia továbbra is destabilizálja Koszovó északi részét, Oroszország új konfliktusokat próbál nyitni” ‒ mondta Kurti.
A fokozott északi rendőri jelenlétről és az ezzel kapcsolatos döntésekről szólva elmondta, hogy azok a biztonság növelése és a törvényesség bővítése érdekében születtek.
„Amikor védelemről és biztonságról beszélünk, nem elég csak támogatni, hanem tenni is kell az érdekében. A haladás védelme ugyanaz, mint az emberek védelme. Északon új rendőrőrsöket hoztunk létre, benzintöltő-állomásokat hoztunk létre, és megkezdődött a cégek regisztrációja, ami előrelépést jelent az ország északi részének normalizálása felé. Elkötelezettek vagyunk a biztonság és a jólét biztosítása mellett, ami etnikai hovatartozástól függetlenül, elősegíti a békét” – mondta.
Koszovóra vonatkozó jogi, gazdasági és szociális intézkedéscsomagot fogadott el a szerb kormány a szombati rendkívüli ülésén.
Az intézkedések célja a kormány szerint a Koszovóban élő szerbek jogainak megőrzése, ezeket a jogokat ugyanis a belgrádi vezetés szerint veszélyeztetik Albin Kurti koszovói miniszterelnök egyoldalú és erőszakos lépései.
A szombaton elfogadott csomag pontjait egy nappal korábban Aleksandar Vucic köztársasági elnök vázolta fel.
Milos Vucevic szerb miniszterelnök szombaton közölte: Belgrád különleges szociális védelem alatt álló területté nyilvánítja Koszovót, és tovább erősíti az ottani szerb intézményeket, nem engedi meg azok bezárását. Mint mondta: Aleksandar Vucic javaslatára Belgrád ragaszkodik ahhoz, hogy visszaálljon az a helyzet, amely Albin Kurti egyoldalú intézkedései előtt volt.
A szerb köztársasági elnök péntek este öt lépést fogalmazott meg, amelyet Szerbiának a koszovói kérdés rendezését illetően meg kell tennie.
Véleménye szerint Szerbia számára nincs jó megoldás ebben a kérdésben, de mindent meg kell tenni azért, hogy megóvják a helyi szerbeket.
A kormány az intézkedéscsomag részeként fogadta el a Koszovóban élő szerbek pénzügyi támogatását, amelynek értelmében az ott élő ötezer munkanélküli és szociálisan veszélyeztetett személy havonta 20 ezer dináros támogatást kap, a szerb diákoknak ingyen tankönyveket biztosítanak, havi ötezer dináros „uzsonnapénzt” adnak minden óvodásnak, illetve általános- és középiskolásnak, valamint új munkahelyeket nyitnak, és támogatják új lakóházak építését a szerbek számára. A kormány arról is döntött, hogy a Koszovóban élő szerbek létfontosságú nemzeti érdekeinek megvédése érdekében felállítanak egy külön ügyészséget, amely a szerbek alapvető ember jogainak megsértésével és az azokkal történő visszaélésekkel, a vagyonelkobzással, valamint a testi épségük és a méltóságuk veszélyeztetésével foglalkozna.
Emellett a kormány döntést hozott arról is, hogy illegálisnak minősítenek minden olyan szervet és intézményt Koszovó területén, amelyet az egykori szerbiai tartomány egyoldalú függetlenségének kikiáltása után hoztak létre, illetve a döntéseiket is semmisnek tekintik.
A köztársasági elnök bejelentését, illetve a szerb kormány döntését az indokolta, hogy kedden a koszovói rendőrök három szerb férfit megvertek, majd az ezt videóra vevő társukkal együtt előállítottak, ami a belgrádi vezetés szerint sok más pristinai lépéssel együtt azt bizonyítja, hogy az Albin Kurti vezette koszovói kormány el akarja üldözni szülőföldjükről a koszovói szerbeket.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. Az 1,8 milliós Koszovó északi részén, tömbben mintegy 50 ezer szerb él.