Románia elutasítja, elfogadhatatlannak és nyelvezetét tekintve tiszteletlennek tartja azokat a bírálatokat, amelyeket Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fogalmazott meg pénteken Klaus Iohannis román elnökkel szemben – olvasható a román külügyminisztérium pénteki közleményében.
A dokumentum szerint a román fél meglepődve vette tudomásul a magyar diplomácia vezetőjének „teljesen indokolatlan, aránytalan, a kontextusból kiragadott reakcióját”.
Közölték: Iohannis nem azért emelt alkotmányossági óvást a Kübekháza és Óbéb (Beba Veche) közötti magyar–román nemzetközi közúti határátkelő létesítéséről elfogadott törvény ellen, mert ellenezné a határátkelő megnyitását, hanem mert tiszteletben kell tartani a hatalmi ágak szétválasztásának elvét.
Nemzetközi egyezmény megkötése kizárólag a végrehajtó hatalom hatáskörébe tartozik, arról nem lehet törvény révén dönteni – írták.
Szijjártó Péter Facebook-oldalán azt írta, hogy Románia elnöke szándékosan árt a magyar–román együttműködésnek, amikor megakadályozza egy új határátkelőhely létesítését a két ország között.
„Románia elnöke, sajnos, szélsőségesen magyarellenes politikus” – tette hozzá a magyar külügyminiszter.
Románia elnöke szándékosan árt a magyar–román együttműködésnek, amikor megakadályozza egy új határátkelőhely létesítését a két ország között – írta Magyarország külgazdasági és külügyminisztere Facebook-oldalán.
Szijjártó Péter arra reagált, hogy Klaus Iohannis alkotmányossági óvást emelt a Kübekháza és Óbéb (Beba Veche) közötti közúti határátkelő létesítéséről elfogadott törvény ellen.
„Románia elnöke, sajnos, szélsőségesen magyarellenes politikus” – írta Facebook-oldalán Szijjártó Péter.
Hozzátette: Klaus Iohannis „folyamatosan belekeveri Magyarországot és a magyar kormányt a romániai választási kampányba”, mostani döntésével „szándékosan árt a magyar–román együttműködésnek”, és olyan ügyet akadályoz, amely mind a magyar, mind a román embereknek fontos.
A külgazdasági és külügyminiszter kiemelte: a két ország határán nyitott határátkelőhelyek nemcsak szimbolikus, hanem gyakorlati jelentőségűek is, közelebb hozzák egymáshoz a határ két oldalán élő közösségeket, és napi szinten könnyítik meg a környéken élők életét.
„Egy új határátkelő létrehozásának megvétózása nem mást jelent, mint két nemzet egymáshoz való közeledésének szándékos akadályozását” – közölte Szijjártó Péter.
A miniszter hangsúlyozta: a magyar kormány továbbra is elkötelezett a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése mellett, mivel ez az Erdélyben és Székelyföldön élő magyarok érdeke is.
Gyűlöletbeszédnek minősíthető, de nem volt uszító jellegű Klaus Iohannis román államfő magyarellenesnek tartott április 29-i televíziós beszéde a román legfelsőbb bíróság melletti ügyészség szerint.
Románia elnökét az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) háttéregyesületei, valamint a Székely Figyelő Alapítvány jelentette fel az ügyészségen azt követően, hogy az államfő Erdély elcsatolásának veszélyét lebegtette meg egy televíziós beszédben, és ezt azzal is illusztrálta, hogy bizonyos szavakat magyarul mondott. Kijelentése miatt a romániai Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) pénzbírságot rótt ki az államfőre, az ügyészség azonban június 9-én úgy ítélte meg, hogy az államfő megnyilvánulása nem számít bűncselekménynek, ezért megszüntette az eljárást. A vádhatóság határozatát a G4Media.ro portál ismertette hétfőn.
„Értékelésünk szerint a vizsgált beszéd egyes elemei túllépik a szabad véleménynyilvánítás kereteit. (.) Ez, a hangvételt is beleértve, egészében gyűlöletbeszédnek tekinthető” – állapította meg az ügyészség, mely a CNCD elmarasztaló határozatát is megemlítette. Az ügyészség szerint a beszédnek azonban egyetlen eleme sem éri el a bűncselekmény szintjét, hiszen csak a beszélő viszonyult ellenségesen a személyek egy csoportjához, nem kérte, hogy mások is viszonyuljanak hasonlóan.
Az EMNT és az SZNT feljelentését megfogalmazó Kincses Előd ügyvéd az MTI-nek úgy értékelte, hogy az ügyészség megállapításaival súlyos csapást mért az államfőre, ezért érdemes volt megtenni a feljelentést. Hozzátette azonban, hogy nem fogadják el az eljárás megszüntetését elrendelő határozatot, annak felülvizsgálatát kérik.
Kifogásolt televíziós beszédében Klaus Iohannis kijelentette: a parlamentben a legnagyobb erőt képviselő Szociáldemokrata Párt (PSD) „azért harcol, hogy Erdélyt odaadja a magyaroknak”. Magyarul köszöntve a PSD elnökét, feltette a kérdést: vajon mit ígért Orbán Viktor magyar miniszterelnök cserébe a megegyezésért? Kijelentésével az államfő valóságos versengést indított el az ellenzék és a kormányoldal között, hogy melyikük utasítja el határozottabban az erdélyi magyarok jogköveteléseit.
A diszkriminációellenes tanács tízezer lejes bírságot rótt ki az államfőre, elmarasztaló határozatát azonban Klaus Iohannis megtámadta a bíróságon.
MTI
[type] => post
[excerpt] => Gyűlöletbeszédnek minősíthető, de nem volt uszító jellegű Klaus Iohannis román államfő magyarellenesnek tartott április 29-i televíziós beszéde a román legfelsőbb bíróság melletti ügyészség szerint.
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1592248560
[modified] => 1592242784
)
[title] => A román ügyészség szerint gyűlöletbeszédnek minősül, de nem volt uszító jellegű Klaus Iohannis beszéde
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=7002&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 7002
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 7007
[image] => Array
(
[id] => 7007
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/klaus.jpg
[original_lng] => 170044
[original_w] => 800
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/klaus-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/klaus-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/klaus-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/klaus.jpg
[width] => 800
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/klaus.jpg
[width] => 800
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/klaus.jpg
[width] => 800
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/klaus.jpg
[width] => 800
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1592231984:10
[_thumbnail_id] => 7007
[_edit_last] => 10
[views_count] => 2909
[_oembed_ee5970183f417753b37bc180903e2c51] =>
[_oembed_time_ee5970183f417753b37bc180903e2c51] => 1592237764
[_oembed_72370a9463d72019dd5986c33ea09bcc] =>
[_oembed_time_72370a9463d72019dd5986c33ea09bcc] => 1595666340
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 3482
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Klaus Johannis
)
)
[3] => Array
(
[id] => 6535
[content] =>
Alkotmányossági óvást emelt a trianoni békeszerződés évfordulóját ünnepnappá nyilvánító törvény ellen a román államfő.
Klaus Iohannis indoklásában azt írta: a Trianon-törvény sérti az
államhatalmi ágak szétválasztásának alkotmányos elvét, és inkább egy
politikai nyilatkozat, mintsem egy jogokat és kötelezettségeket
meghatározó jogszabály.
A bukaresti képviselőház májusban nagy többséggel – 235 szavazattal 21 ellenében és 25 tartózkodás mellett – szavazta meg a törvénytervezetet, amely a „trianoni szerződés napjává” nyilvánítja június 4-ét Romániában.
A jogszabály értelmében a kormánynak és a helyi hatóságoknak ezentúl gondoskodniuk kellene arról, hogy június 4-én – az első világháborút lezáró, Magyarországot területe kétharmadától megfosztó békeszerződés évfordulóján – kitűzzék a köztereken Románia nemzeti lobogóját.
Nem javította a kormányzó román Nemzeti Liberális Párt (PNL) népszerűségi mutatóit a PNL-t a háttérből irányító Klaus Johannis államfő április végi magyarellenes kirohanása.
Egy friss, május első hetében készült közvélemény-kutatás szerint az év végén esedékes parlamenti választásokon a megkérdezettek 33 százaléka szavazna a jobbközép PNL-re, amely két hónappal ezelőtt még csaknem 50 százalékon állt.
Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt 22,5 százalékos támogatottsággal követi a hatalmon lévő formációt. A harmadik helyen végezne a liberális Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) 22 százalékkal. A jobboldali, nacionalista Népi Mozgalom Párt (PMP) 6,5 százalékos támogatottságra számíthat. Kevéssel az ötszázalékos bejutási küszöb fölött végezne a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a balközép Pro Románia Párt. Egy ilyen politikai összetételű törvényhozás alapján hárompárti, PNL–USR–PM-koalíciót valószínűsítenek az elemzők.
Közben ma a romániai diszkriminációellenes tanács ötezer lejes (360 ezer forint) bírságot rótt ki az államfőre április végi kijelentései miatt, mivel azok „diszkriminatívak voltak és megsértették az etnikai hovatartozáshoz kapcsolódó méltóság jogát.” Johannis közölte: bíróságon támadja meg a döntést.
Az elnök magyarellenes kirohanása máig visszhangokat ver. Tiltakozását fejezte ki például Navracsics Tibor korábbi magyar uniós biztos, az Európa Stratégia Kutatóintézet vezetője is, amiért Johannis veheti át idén a rangos Nemzetközi Károly-díjat.
Több tekintélyes német nyelvű európai lap is bírálta a román elnök nacionalista kirohanását. A kritikát olyan sajtóorgánumok fogalmazták meg, amelyek eddig egyfajta kelet-európai példaképként emlegették Johannist. A német Der Spiegel minapi cikkében azt írta, Johannis a romániai magyarok ellen uszít, amivel sötét időket idéz. Az újság arra emlékeztetett: a román elnöknek 2019 végén azért ítélték oda a Nemzetközi Károly-díjat, mert úgy tekintettek rá, mint aki ellenáll a nacionalizmus csábításának. A cikk szerzője úgy vélte, Johannis a nacionalisták egyik legdurvább közhelyét vetette be, miszerint Magyarország el akarja szakítani Erdélyt, és ehhez a romániai magyar kisebbséget használja fel.
A Deutsche Welle szerint jó hatással lenne a kialakult helyzetre, ha az elnök bocsánatot kérne kijelentéséért. Johannis a nacionalista, populista, Európa-ellenes szociáldemokratákat a demokrácia balesetének nevezte, s ez jól csengett a hívei, de az uniós partnerek körében is – idézi fel az államfő politikáját a csatorna, kiemelve: most ő maga csúszott a nacionalista-populista mocsárba. A svájci Neue Zürcher Zeitung cikkében úgy vélte, a szász származású elnök semmit sem változtatott a magyarok gyanakvásán és kirekesztettségérzésén. A román himnuszt patetikusan éneklő Johannis maga cáfolt rá Romániában sokat emlegetett állításra, miszerint a kisebbségeknek gondtalan az életük – állapította meg a szerző. A Frankfurter Allgemeine Zeitung egy egész oldalt szánt Johannisnak.
Cikkében a német újság is felemlegeti a román államfőnek adományozott Nemzetközi Károly-díjat, s megjegyzi: az államfő kritikusai úgy vélik, Johannis nem érdemli meg ezt az elismerést.
Megsértette a magyar
nemzetiségű román állampolgárok emberi méltóságát Klaus Iohannis román államfő,
amikor magyar nyelvű köszöntéssel gúnyolódva Erdély kiárusításával vádolta meg
szociáldemokrata ellenfeleit – állapította meg szerdai határozatában az Országos
Diszkriminációellenes Tanács (CNCD).
A CNCD szavazattöbbséggel elfogadott határozatában 5000
lejes (360 ezer forint) bírságot szabott ki az elnökre.
Asztalos Csaba, a CNCD elnöke az MTI-nek elmondta: ilyen
esetekben nem a bírság mértéke számít, hanem az a tény, hogy egy állami
intézmény megállapította a kihágást. A tanács 2000-től 100 ezer lejig terjedő
bírságokat róhat ki, tehát az államfőre kiszabott büntetés kiegyensúlyozott,
mértéktartó bírságnak számít – tette hozzá.
„Joga van az államelnöknek fellépni minden olyan esetben,
amikor az állam területi épsége és szuverenitása van veszélyben, de ezt úgy
kell megtegye, hogy mellőzze a gyűlöletbeszédet” – jelentette ki a CNCD elnöke.
Kifejtette: Iohannis tudatosan „játszott rá” azokra a sok
évtizedes előítéletekre, amelyek léteznek a román társadalomban a magyarokkal
szemben, amikor a magyar nyelvet használta. Az, hogy „a magyarok el akarják
lopni Erdélyt”, egyike volt azoknak a szlogeneknek, amelyekre a nacionalista
kommunista Románia épült, amelyekre az ország asszimilációs politikáját
alapozták, és ez folytatódott 1990 után is. Mindennek az államfő is tudatában
volt – magyarázta Asztalos Csaba a CNCD szavazattöbbséggel hozott határozatát.
A diszkriminációellenes tanács a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat
megkeresése alapján kezdte vizsgálni Klaus Iohannis kijelentését, később Marcel
Ciolacu házelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ideiglenes elnöke is
bepanaszolta Iohannist a CNCD-nél.
A Székelyföld autonómiastatútumának szenátusi hallgatólagos
elfogadását kifogásoló Klaus Iohannis április 29-én magyar nyelvű „Jó napot
kívánok, PSD!”, illetve „Jó napot, Ciolacu!” köszöntésekkel gúnyolódva azzal
vádolta a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező ellenzéki PSD-t, hogy
odaadná Erdélyt a magyaroknak, a PSD-elnöknek pedig feltette a szónoki kérdést:
vajon mit ígért Orbán Viktor magyar miniszterelnök cserébe a megegyezésért?
Azt, hogy az államfő kijelentése gyűlöletbeszédnek minősül,
6:1 arányban, magát a bírságot pedig 5:1 arányban szavazta meg a tanács. A CNCD
határozatát – a közzétételtől számított 15 napon belül – bíróságon támadhatja
meg az államfő.
Az elnöki hivatal a Mediafax hírügynökség megkeresésére azt
válaszolta: Klaus Iohannis tudomásul vette a CNCD határozatát, mivel azonban
azt teljességgel politikai döntésnek tartja, fellebbezni fog ellene az
illetékes bíróságon.
A Digi 24 hírtelevíziónak nyilatkozó Kelemen Hunor úgy
értékelte: Iohannis kettős mércét alkalmaz, hiszen akkor elégedett volt a
CNCD-vel, amikor a testület őt és – az általa korábban vezetett – német
kisebbségi szervezetet védte meg egy nacionalista támadással szemben. A
Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke rámutatott: a
diszkriminációellenes tanács elsöprő többséggel kimondta, hogy az államfő hibázott,
diszkriminált, megsértette egy etnikai közösség méltóságát. Klaus Iohannisnak
nyilvánosan bocsánatot kell kérnie egy hónappal korábbi megalapozatlan, sértő
kijelentéséért – szögezte le az RMDSZ elnöke.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) a román legfelsőbb bíróságon feljelentette uszításért Klaus Iohannis román elnököt – közölte kedd délután Tőkés László EMNT-elnök sajtóirodája.
Tőkés László református lelkész Fotó: Rosta Tibor / MTI
Az EMNT és az SZNT jogi hátterét biztosító Siculitas Egyesület Kincses Előd ügyvédi irodáját kérte fel a feljelentés megfogalmazására. A beadvány szerint a román államelnök április 29-i televíziós beszédében gyűlöletre és diszkriminációra uszított, ezt pedig a törvény bünteti, számol be róla az MTI.
A feljelentés a román büntető törvénykönyv 369. cikkelyére hivatkozik, amely tiltja a polgárok uszítását bármilyen módon arra, hogy gyűlöljék vagy hátrányosan megkülönböztessék az emberek valamely csoportját. A feljelentők úgy vélték: jelen esetben a romániai magyarok, a legnagyobb ellenzéki párt tagjai, valamint Magyarország állampolgárai ellen irányult az uszítás. A jogszabály 6 hónaptól 3 évig tartó börtönbüntetést ír elő azok számára, akik az említett bűncselekményt elkövetik.
A feljelentés, amelyet Tőkés László EMNT-elnök és Izsák Balázs SZNT-elnök írt alá, rámutat az államfő fellépésének társadalmi veszélyességére, és megállapítja: e magatartás nem maradhat megtorlatlan az igazságszolgáltatás által.
Kifogásolt televíziós beszédben Klaus Iohannis kijelentette: a parlamentben a legnagyobb erőt képviselő Szociáldemokrata Párt (PSD) „azért harcol, hogy Erdélyt odaadja a magyaroknak”. Magyarul köszöntve a PSD elnökét, feltette a kérdést: vajon mit ígért Orbán Viktor magyar miniszterelnök cserébe a megegyezésért?
A kijelentés miatt a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat és a PSD is feljelentette az elnököt a romániai Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD), az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) társelnökei pedig levélben kérték Donald Tuskot, az Európai Néppárt (EPP) elnökét, hogy lépjen fel Klaus Iohannis gyűlöletbeszéde ellen.
Met PM @NicolaeCiuca & thanked him for #Romania’s important contributions to our security at this critical time. We addressed #Russia’s absurd allegations that #Ukraine is preparing a dirty bomb. Russia must not use false pretexts to further escalate its illegal war in Ukraine. pic.twitter.com/qLHvhkkFDg
Volodymyr Zelenskyy will visit #Romania next week for the first time since the beginning of the war and meet with the country's president, Klaus Iohannis. pic.twitter.com/vVEnkt5SFv
Klaus Iohannis román elnök hétfői televíziós beszédében ismét megvádolta az ellenzéki Szociáldemokrata Pártot (PSD), hogy olyan törvénytervezeteket támogat, amelyek a Székelyföld autonómiájához vezetnek.
Az államfő erről hétfőn kora délután beszélt egy televíziós nyilatkozatban, amelynek központi témája a koronavírus-járvány elleni küzdelem volt. Megjegyezte: a múlt heti fellépése nyomán a parlamentben a legnagyobb erőt képviselő PSD a felsőházban gyorsan megbuktatta Székelyföld területi autonómiájának törvénytervezetét. Hozzátette azonban, hogy a szociáldemokraták a szenátus szakbizottságaiban támogatták a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kezdeményezését egy „párhuzamos közigazgatási törvénykönyv” létrehozására, „mely kötelezővé teszi a magyar nyelvet Erdély egyes területein”. Klaus Iohannis szerint az efféle törvények „Székelyföld autonómiájához vezetnek”.
Volodymyr Zelenskyy will visit #Romania next week for the first time since the beginning of the war and meet with the country's president, Klaus Iohannis. pic.twitter.com/vVEnkt5SFv
Lemondásra szólította fel Klaus Johannist csütörtökön az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) a román elnök előző napi nyilatkozata miatt.
Fotó: MTI/EPA
Az EMNT Tőkés László elnök által jegyzett csütörtöki közleményében megállapította: „Az államfő uszító, gyűlöletkeltő beszéde a román büntető törvénykönyv paragrafusaiba ütközik, etnikai feszültséget szít, és mint ilyen, mélységesen kisebbség-, illetve demokrácia- és Európa-ellenes”.
A tanács szégyenletes körülménynek nevezte, hogy az erdélyi szász államfő és a magyar felmenőkkel rendelkező miniszterelnök a román–magyar megértés és megbékélés helyett a sovén magyarellenességet gerjeszti.
Az EMNT felidézte: 30 évvel ezelőtt Ion Iliescu volt elnök szeparatizmussal vádolta meg az autonómia mellett felsorakozó erdélyi magyarokat, és a magyar kártya kijátszásával nyitott utat a marosvásárhelyi magyarellenes agressziónak. Úgy vélte: ma Klaus Johannis ugyanezt tette.
„Mindketten a magyar szeparatizmus nótáját fújják, az 1990 márciusában helyreállított Securitate kottája szerint” – fogalmazott az EMNT. Az EMNT tiltakozott az egykori kommunista politikai rendőrség, a Securitate kisebbség- és magyarellenes politikai örökségének a továbbvitele ellen.
Szerinte ez az általános autonómiaellenességben, Beke István és Szőcs Zoltán terrorista váddal történt jogtalan bebörtönzésében, valamint az úzvölgyi temetőgyalázásban is megnyilvánult.
