A kétkamarás román parlament együttes ülése kedden formálisan is tudomásul vette Klaus Johannis államfő tájékoztatását külföldi katonák és hadfelszerelések Romániába érkezéséről, valamint a nemzetközi békemissziókban szerepet vállaló román kontingensek keretszámáról.
Az államfő egyebek mellett arról tájékoztatta a törvényhozást, hogy – a legfelsőbb védelmi tanáccsal (CSAT) konzultálva – jóváhagyta egy Ukrajnának szánt, felszerelést és hadi eszközöket tartalmazó finn szállítmány áthaladását az ország területén, és 50 ukrán katona kiképzését, akiknek az illető felszerelést kell majd használniuk és karbantartaniuk.
Johannis szerint ennek megelőlegezett költségeit a román védelmi minisztérium utólag elszámolja az Európai Unió Ukrajnát támogató katonai segítségnyújtási missziójánál (EUMAM Ukrajna).
A román államfő jóváhagyta, hogy a holland fegyveres erők három MQ-9 Reaper típusú pilóta nélküli megfigyelő repülőgépet küldjenek idén Romániába.
A NATO keleti szárnyának védelmét szolgáló drónokkal együtt 140 holland katona is Romániába érkezik, közülük a drónok üzemeltetését ellátó 50 katona tartós kiküldetésre.
A román elnök – az Ukrajna ellen Oroszország által indított háborúra és az egyre bonyolultabb és kiszámíthatatlanabb nemzetközi biztonsági helyzetre hivatkozva –, a keddi formális tájékoztatással ahhoz is megszerezte a parlament előzetes hozzájárulását, hogy a NATO szükség esetén Romániába küldje a magas készenlétű összhaderőnemi műveleti erőit (VJTF). Az indoklás szerint azért kell ehhez előzetes jóváhagyás, hogy az engedélyezéssel ne hátráltassák a különítmény alapvető feladatának teljesítését, vagyis azt, hogy bármilyen, a NATO-t érő támadásra 72 órán belül reagáljon.
Johannis arról is tájékoztatta a parlamentet, hogy Románia idén mintegy 5000 katonával és csaknem 2500 belügyi alkalmazottal járul hozzá a NATO, az Európai Unió, az EBESZ és az ENSZ égisze alatt szervezett nemzetközi missziókhoz: közülük 2516 katona és 365 belügyi alkalmazott vesz részt a külföldi küldetésekben, a többiek a szükség esetén mozgósítható tartalékállomány tagjai.
A román parlament csak tudomásul veszi az államfő nemzetközi katonai missziókkal kapcsolatos tájékoztatásait, nem szavaz róluk. A törvényhozók közül egyedül a parlamenti botránykeltéseiről elhíresült Diana Sosoaca független szenátor emelt kifogást az ellen, hogy Klaus Johannis a „parlament jóváhagyása nélkül háborúba sodorta Romániát”, úgymond külföldi csapatokkal töltötte meg az országot, pedig senki sem támadta meg Romániát.
Sosoaca kirohanására egy másik ellenzéki törvényhozó, Bogdan Rodeanu, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője válaszolt, leszögezve, hogy Románia nem áll hadban senkivel, de Oroszország – amelynek csapatait szerinte Sosoaca szívesebben látná Romániában – olyan mértékben fenyegeti az ország és a térség biztonságát, hogy Romániának és NATO-szövetségeseinek sürgősen lépéseket kellett tenniük a keleti szárny megerősítése, elrettentő képességük növelése érdekében.
Klaus Iohannis román elnök hozzájárulását adta ahhoz, hogy Ukrajnának Románián keresztül szállítsanak néhány fegyvert, és a román légibázison lévő F–16-os kiképzőközpontban ukrán pilótákat képezzenek ki – írja az Ukrajinszka Pravda.
Újságírók szerint Iohannis levélben tájékoztatta a parlamentet arról, hogy engedélyt adott az Ukrajnának szánt katonai segélyek Finnországból történő átutalására, valamint arra, hogy mintegy 50 ukrán katona Romániában kapjon kiképzést.
A Digi24 forrásai szerint az ukrán pilóták várhatóan nyáron érkeznek a bázisra. Az ukrán pilóták kiképzése már más országokban is folyik.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Klaus Iohannis román elnök hozzájárulását adta ahhoz, hogy Ukrajnának Románián keresztül szállítsanak néhány fegyvert, és a román légibázison lévő F–16-os kiképzőközpontban ukrán pilótákat képezzenek ki – írja az Ukrajinszka Pravda.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1710841800
[modified] => 1710801483
)
[title] => Iohannis jóváhagyta az ukrán pilóták kiképzését az országban
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=107146&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 107146
[uk] => 107181
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 101674
[image] => Array
(
[id] => 101674
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/f-16-vadaszgep-vadaszbombazo-580284.jpg
[original_lng] => 512706
[original_w] => 1920
[original_h] => 1080
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/f-16-vadaszgep-vadaszbombazo-580284-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/f-16-vadaszgep-vadaszbombazo-580284-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/f-16-vadaszgep-vadaszbombazo-580284-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/f-16-vadaszgep-vadaszbombazo-580284-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/f-16-vadaszgep-vadaszbombazo-580284-1536x864.jpg
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/f-16-vadaszgep-vadaszbombazo-580284.jpg
[width] => 1920
[height] => 1080
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/f-16-vadaszgep-vadaszbombazo-580284.jpg
[width] => 1920
[height] => 1080
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1710847596:2
[_thumbnail_id] => 101674
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 695
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 19635
[1] => 820
[2] => 100258
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Klaus Iohannis
[1] => Románia
[2] => ukrán pilóták kiképzése
)
)
[2] => Array
(
[id] => 106755
[content] =>
Klaus Iohannis román államfő és Marcel Ciolacu miniszterelnök is köszöntötte Románia magyar nemzetiségű lakosait pénteken, a magyar nemzeti ünnep alkalmából.
Az elnöki hivatal honlapján közzétett közleményben Iohannis elismerően szólt a magyar kisebbség hozzájárulásáról az ország demokratizálódásához, európai és euroatlanti integrációjához. Úgy értékelte: a történelem megmutatta, hogy a bölcsesség, a kölcsönös megismerés, az együttélés tapasztalata olyan erős hidakat épített a román többség és a magyar kisebbség között, amelyek minden kihívásnak ellenállnak.
Szerinte a múlt alapos ismeretére alapozva építhetnek a jövő nemzedékek egy európai jövőt azon a földön, amelyet teljes joggal nevezhetnek a magyarok is „otthonnak” saját anyanyelvükön.
„A civilizációk szimfóniájához hozzájáruló, büszkén vállalt hagyományai és öröksége, illetve kulturális, tudományos, szellemi és politikai személyiségeinek tevékenysége révén a magyar kisebbség a modern, sikeres és befogadó román társadalom megszilárdításának megbecsült támogatója” – idézte a román államfő üzenetét az Agerpres hírügynökség.
Iohannis jó egészséget és békét kívánt a kulturális sokszínűségre értékként tekintő Romániában élő magyar polgártársainak.
A bukaresti kormány honlapján pénteken nyilvánosságra hozott üzenetében Marcel Ciolacu miniszerelnök úgy értékelte: a románok és magyarok közös célja a jólét megteremtése, a korszerű és biztonságos kórházak, európai színvonalú iskolák, a gazdasági fellendülést szolgáló közlekedési infrastruktúra kiépítése.
„Az emberek megoldásokat, projekteket várnak tőlünk, nem ellenségeskedést. Az ország valamennyi megyéjében folytatni kell a beruházásokat, az erre szánt források volumenének tavalyi növekedése maradhat kivétel” – hangoztatta Ciolacu.
Úgy értékelte: a magyar kisebbség által lakott térségekben is csak közös munkával lehet fejlődést elérni etnikai hovatartozástól függetlenül.
Az állam kötelessége, hogy megőrizze minden etnikai közösség kultúráját és identitását, miközben biztosítja valamennyi polgára alapvető jogainak és szabadságainak tiszteletben tartását. Boldog ünnepet a romániai magyaroknak és a világ magyarságának! – zárta köszöntőjét a román miniszterelnök.
Klaus Iohannis román államfő bejelentette kedden, hogy megpályázza a NATO főtitkári tisztségét.
Iohannis azt mondta: a két évtizede NATO-tag Románia nevében, országa teljesítményére és saját tízéves államfői tevékenységének tapasztalataira alapozva pályázza meg a védelmi szövetség főtitkári tisztségét.
Bejelentésében egyebek mellett arra hivatkozott: a „gyökeres változásokon átment, kiszámítható és megbízható szövetséges Romániának” jogos törekvése, hogy nagyobb szerepet vállaljon az euroatlanti struktúrák vezetésében, és a NATO-t is a szövetség egészének érdekeit szolgáló döntések meghozatalához segíti, ha a kelet-európai térségnek egy „kiegyensúlyozott, erős és befolyásos” képviseletet biztosít.
Klaus Iohannis az elnöki hivatal honlapján közvetített videonyilatkozatát évfordulós visszatekintővel kezdte. Kiemelte: húsz éve vonták fel Románia zászlaját a NATO brüsszeli székháza előtt. Hozzátette: azóta a 75 éve alakult védelmi szövetség alapértékei – a jogállamiság, az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása – jelentették az iránytűt, amely a valódi demokrácia megerősítése felé vezette Romániát.
Bár szerinte a románok számára a NATO-tagság biztonságérzetet jelent, úgy vélekedett, a szövetség keleti szárnyának megerősítése életbevágó fontosságúvá vált, amióta bebizonyosodott, hogy Oroszország súlyos és hosszú távú fenyegetést jelent az euroatlanti térség biztonságára.
Felidézte: első román államfői mandátumát azzal kezdte, hogy kötelezettségvállalást fogadtatott el a parlamenti pártokkal a védelmi kiadások emeléséről a GDP 2 százalékára, az ukrajnai háború kezdete óta pedig Románia már a GDP 2,5 százalékának megfelelő összeget fordít védelmi képességeinek erősítésére. Úgy értékelte: ebben a bonyolult helyzetben Románia a stabilitás és a biztonság pillérének bizonyult a keleti szárnyon.
A román elnök szerint a NATO-nak is szüksége van a megújulásra, küldetésének átértékelésére, és ebben hasznos lehet annak a térségnek a – történelmi ismeretekre támaszkodó – jobb megértése, amelynek a biztonságát most felborította az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború.
Iohannis második elnöki megbízatása december végén jár le. A román médiában már régóta folynak a találgatások arról, hogy milyen fontos európai uniós vagy NATO-tisztséget tud Bukarest kialkudni számára.
Bár a kormánykoalíció pártjai eldöntötték, hogy előrehozzák szeptemberre az év végén esedékes elnökválasztást, Iohannis – az EU vagy a NATO vezetésében történő szerepvállalás felől érdeklődő újságírói kérdésre válaszolva – még kedden is azt állította: nem áll szándékában lerövidíteni elnöki mandátumát.
A román elnök Mark Rutte leköszönő holland kormányfővel száll versenybe a NATO-főtitkári tisztségért. Február végén John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági koordinátora már bejelentette: az Egyesült Államok támogatja, hogy Mark Rutte váltsa Jens Stoltenberget. A védelmi szövetséget tíz éve vezető korábbi norvég miniszterelnök 2024 októberéig tölti be a tisztséget.
A NATO vezetésében jelenleg is van román tisztségviselő, Mircea Geoana főtitkárhelyettes személyében, aki 2019 óta tölti be hivatalát.
I welcome the historic @EU_Commission recommendations to open accession negotiations with the Republic of Moldova 🇲🇩 and Ukraine 🇺🇦. Fully deserved recognition of their comprehensive reform efforts. Romania 🇷🇴 strongly supports a EU 🇪🇺 decision this year.
Románia sokféle módon fogja a továbbiakban is segíteni Ukrajnát, mindaddig amíg szükséges, de nem küld harcoló csapatokat Ukrajnába – jelentette ki Klaus Iohannis államfő kedden.
A román elnököt Jakov Milatovic montenegrói köztársasági elnökkel közösen tartott bukaresti sajtóértekezletén újságírók kérdezték arról, hogy Emmanuel Macron francia elnök szerint nem zárható ki nyugati katonák Ukrajnába küldése.
„Nem vetődik fel, hogy NATO-küldetésként küldjenek harcoló egységeket Ukrajnába, mert Ukrajna nem tagja a NATO-nak. Hogy egyébként milyen kétoldalú megállapodásokat köt Ukrajna bármelyik állammal, az csak az adott megállapodás részeseire tartozik. Románia nem fog harcoló csapatokat küldeni Ukrajnába” – szögezte le a román államfő.
Hasonló álláspontot fogalmazott meg a témáról Jakov Milatovic is, aki szerint „nem vetődik fel”, hogy Montenegró katonákat küldjön Ukrajnába, de Romániához hasonlóan Montenegró is – kétoldalú alapon, illetve más országokkal közösen – az orosz támadás elindítása óta támogatja Ukrajnát az agresszor elleni harcban.
A montenegrói államfő rámutatott: román hivatali partnerével folytatott bukaresti tárgyalásain kiemelt helyen szerepeltek a biztonsági kérdések, mindkét NATO-tagállam egyaránt érdekelt a Nyugat-Balkán és a fekete-tengeri térség stabilitásában.
Jakov Milatovic elmondta: a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről – egyebek mellett az idegenforgalom bővítéséről, a közvetlen légi összeköttetés megteremtéséről – tárgyalt Klaus Iohannisszal, és köszönetet mondott Romániának a Montenegró uniós csatlakozását támogató következetes álláspontjáért.
A román elnök ezzel kapcsolatban megjegyezte: túl régóta húzódik már a nyugat-balkáni országok európai uniós integrációja, a folyamatot fel kell gyorsítani, meg kell tenni a döntő lépéseket valamennyi csatlakozni óhajtó nyugat-balkáni ország estében, miként szerinte Ukrajna és Moldova integrációja érdekében is „gyors lépéseket kell tenni”.
Klaus Iohannis szerint jogos és teljesíthető célkitűzés Podgorica részéről, hogy Montenegró 2028-ban az Európai Unió tagjává váljon.
I welcome the historic @EU_Commission recommendations to open accession negotiations with the Republic of Moldova 🇲🇩 and Ukraine 🇺🇦. Fully deserved recognition of their comprehensive reform efforts. Romania 🇷🇴 strongly supports a EU 🇪🇺 decision this year.
Klaus Iohannis román államfő összehívta az ország Legfelsőbb Nemzetvédelmi Tanácsát, hogy megvitassák egyebek mellett Oroszország Ukrajna elleni agresszióját, számolt be a román elnök adminisztrációjának sajtószolgálata.
A román nemzetbiztonsági tanács ülésére február 21-én, szerdán kerül sor. A Tanács ülésének napirendjére felkerült a fekete-tengeri térség biztonsági helyzetének alakulása Oroszország Ukrajna elleni agressziójával összefüggésben és annak Romániára gyakorolt következményei.
Ezen túlmenően a találkozó résztvevői megvitatják a védelmi tervezés terén elért eredményeket, különös tekintettel a fegyverkezési programok végrehajtására, valamint a létszám növelésére és a személyi állomány megtartására tett erőfeszítésekre. Szóba kerülnek a nemzetbiztonság egyéb aktuális kérdései is.
Az Európai Uniónak továbbra is ki kell állnia Ukrajna és népe mellett, „ez a meggyőződésem annak ellenére, hogy egyes hangok arra hivatkoznak, hogy belefáradtak az irántuk mutatott szolidaritásba” – jelentette ki Klaus Iohannis román államfő szerdán az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén tartott beszédében.
„A demokrácia, a területi integritás és a szuverenitás, valamint a szabályokon alapuló nemzetközi rend védelme nem lehet fáradtság tárgya” – húzta alá a román elnök. Mint mondta, Románia továbbra is részt vesz az Ukrajnát támogató közös uniós erőfeszítésben, valamint a szomszédos Moldova támogatásában is, amelyet intenzíven érint a térség válsága.
Iohannis beszédében megerősítette a román népnek „Európa tagadhatatlan erejébe és a közös, szolidáris európai fellépés értékébe vetett bizalmát”.
„A koronavírus-járvány hatásai, az Ukrajna elleni orosz háború, a közel-keleti konfliktus csak néhány azon drámai fejlemények közül, amelyek az elmúlt években próbára tették nemcsak a reagálási képességeinket, hanem az unióhoz, az értékekhez és az elvekhez való őszinte ragaszkodásunkat is” – jelentette ki.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós csatlakozás tagadhatatlan előnyökkel járt Románia számára, és hangsúlyozta, hogy az országa és a többi uniós tagállam közötti légi és tengeri határellenőrzések márciusi felszámolását „gyorsan követnie kell a szárazföldi határellenőrzések megszüntetésének”.
A román államfő beszédében kitért arra is, hogy a globális kihívások mellett egyre csökken az uniós intézményekbe vetett közbizalom, azonban az EU egysége nem ingott meg a számos megpróbáltatás ellenére sem.
„Mindazonáltal tisztában kell lennünk a növekvő euroszkepticizmussal. Ennek hívei olyan kérdéseket vethetnek fel, amelyek részben valósak, azonban rossz és veszélyes megoldásokat kínálnak, amelyek válságba sodornák társadalmainkat” – hívta fel a figyelmet.
Iohannis kiemelte: az Európai Unió gazdasági súlyát tükröznie kell nemzetközi politikai szerepének. Az EU rendelkezik a céljai eléréséhez szükséges jogi és intézményi eszközökkel, de az is nyilvánvaló, hogy ésszerűsíteni kell a döntéshozatali kapacitásokat – tette hozzá.
„Alaposan elemeznünk kell, hogy milyen intézkedéseket hozhatunk, miközben egyesek úgy vélik, hogy a döntéshozatali mechanizmusok valódi hatékonysága lehetetlen az uniós szerződések módosítása nélkül, míg mások radikálisan kizárják ezt a lehetőséget” – fejtette ki.
Véleménye szerint „ki kell használni a jelenlegi szerződések keretében rendelkezésre álló összes lehetőséget a zökkenőmentesebb és gyorsabb döntéshozatal érdekében, a szerződések módosítási lehetőségének kizárása nélkül”.
Vincze Loránt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) európai parlamenti (EP-) képviselője a vitában románul elmondott felszólalását magyar köszöntéssel kezdte, majd kijelentette, hogy Klaus Iohannis román elnök „2020-ban a magyar nyelvet politikai eszközként használta ellenfeleivel szemben”.
Azzal vádolta meg Iohannist, hogy elnöki mandátumának kezdete óta nem reagál a magyar közösség azon javaslatára, miszerint az ország román többségének paktumot kellene kötnie a kisebbségekkel. Az Európai Unióban már léteznek sikeres kisebbségvédelmi modellek, de ezekről Bukarestben még beszélni sem lehet – jelentette ki.
Meglátása szerint Romániában erősödnek a szélsőséges hangok. Az idegengyűlölet és az antidemokratikus, Európa-ellenes magatartás ugyanarról a tőről fakad – szögezte le.
„Egyetértek önnel abban, hogy sok még a tennivaló Romániában, amint az Európai Unióban is Romániáért. Az Európai Unióba való teljes integráció útján haladunk, ezért a schengeni övezethez való teljes csatlakozásnak valósággá kell válnia” – tette hozzá felszólalásában Vincze Loránt.
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Uniónak továbbra is ki kell állnia Ukrajna és népe mellett, „ez a meggyőződésem annak ellenére, hogy egyes hangok arra hivatkoznak, hogy belefáradtak az irántuk mutatott szolidaritásba” – jelentette ki Klaus Iohannis.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1707402600
[modified] => 1707396953
)
[title] => A román elnök szerint az EU-nak továbbra is ki kell állnia Ukrajna mellett
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=103149&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 103149
[uk] => 103247
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 103150
[image] => Array
(
[id] => 103150
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/iohannis.jpg
[original_lng] => 254600
[original_w] => 1774
[original_h] => 887
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/iohannis-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/iohannis-300x150.jpg
[width] => 300
[height] => 150
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/iohannis-768x384.jpg
[width] => 768
[height] => 384
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/iohannis-1024x512.jpg
[width] => 1024
[height] => 512
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/iohannis-1536x768.jpg
[width] => 1536
[height] => 768
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/iohannis.jpg
[width] => 1774
[height] => 887
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/02/iohannis.jpg
[width] => 1774
[height] => 887
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1707460689:8
[_thumbnail_id] => 103150
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 813
[_oembed_294f70992bf0c1522472201480e84601] =>
I welcome the historic @EU_Commission recommendations to open accession negotiations with the Republic of Moldova 🇲🇩 and Ukraine 🇺🇦. Fully deserved recognition of their comprehensive reform efforts. Romania 🇷🇴 strongly supports a EU 🇪🇺 decision this year.
Volodymyr Zelenskyy will visit #Romania next week for the first time since the beginning of the war and meet with the country's president, Klaus Iohannis. pic.twitter.com/vVEnkt5SFv
A román államfő a közösségi oldalán közölt bejegyzésben, a bukaresti külügyminisztérium pedig közleményben üdvözölte szerdán az Európai Bizottság (EB) bejelentését, miszerint a testület javasolja az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával és a Moldovai Köztársasággal.
Klaus Iohannis elnök szerdai X-bejegyzésében történelmi jelentőségűnek nevezte az értékelést, amely szerinte Ukrajna és Moldova átfogó reformtörekvéseinek teljes mértékben megérdemelt elismerése.
I welcome the historic @EU_Commission recommendations to open accession negotiations with the Republic of Moldova ?? and Ukraine ??. Fully deserved recognition of their comprehensive reform efforts. Romania ?? strongly supports a EU ?? decision this year.
A bukaresti külügyminisztérium (MAE) is üdvözölte az Európai Unió bővítéséről szóló éves jelentést, az első ilyen típusú dokumentumot, amely Ukrajnára, a Moldovai Köztársaságra és Georgiára vonatkozó értékelést is tartalmaz, miután 2022 júniusában az Európai Tanács elismerte ezen országok európai perspektíváját, Ukrajnának és a Moldovának pedig megadta a tagjelölti státust.
A minisztérium reményét fejezte ki, hogy az Európai Bizottság javaslata nyomán még idén megszületik a döntés a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről Ukrajnával és Moldovával, Georgia pedig megkapja a tagjelölti státuszt.
A külügyi tárca üdvözölte az Európai Bizottság értékelését a nyugat-balkáni tagjelölt államok előrehaladásáról is, és jelezte: továbbra is támogatja a térség országainak integrációját a bővítési módszertannak megfelelően, továbbá „érdeklődéssel vette tudomásul”, hogy a brüsszeli bizottság új növekedési tervet terjeszt elő a Nyugat-Balkánra vonatkozóan. Bukarest egyetértését hangoztatta a bizottság azon javaslatával, hogy meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat Bosznia-Hercegovinával is, amint az ország eléri az ahhoz szükséges szintet.
A román külügyminisztérium szerint az EU bővítése „geostratégiai befeketés” az értékközösségen alapuló egységes Európába, amely Európa békéjét és stabilitását, ezáltal a tagállamok javát szolgálja.
[type] => post
[excerpt] => A román államfő a közösségi oldalán közölt bejegyzésben, a bukaresti külügyminisztérium pedig közleményben üdvözölte szerdán az Európai Bizottság (EB) bejelentését, miszerint a testület javasolja az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukraj...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1699527000
[modified] => 1699507704
)
[title] => Üdvözölte a román elnök az Ukrajna és Moldova uniós csatlakozásával kapcsolatos friss brüsszeli javaslatot
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=94751&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 94751
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 94752
[image] => Array
(
[id] => 94752
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/klaus2-iohannis.jpg
[original_lng] => 62467
[original_w] => 720
[original_h] => 480
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/klaus2-iohannis-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/klaus2-iohannis-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/klaus2-iohannis.jpg
[width] => 720
[height] => 480
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/klaus2-iohannis.jpg
[width] => 720
[height] => 480
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/klaus2-iohannis.jpg
[width] => 720
[height] => 480
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/klaus2-iohannis.jpg
[width] => 720
[height] => 480
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/klaus2-iohannis.jpg
[width] => 720
[height] => 480
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1699500505:12
[_oembed_294f70992bf0c1522472201480e84601] =>
I welcome the historic @EU_Commission recommendations to open accession negotiations with the Republic of Moldova ?? and Ukraine ??. Fully deserved recognition of their comprehensive reform efforts. Romania ?? strongly supports a EU ?? decision this year.
A román hadsereg az ország területén jelen lévő szövetséges haderővel együtt kulcsfontosságú szerepet tölt be a NATO számára stratégiai fontosságú fekete-tengeri térség biztonságának, a védelmi szövetség elrettentő képességének megőrzésében – hangoztatta Klaus Iohannis román államfő szerdán Bukarestben, a hadsereg napja alkalmából az ismeretlen katona sírjánál mondott beszédében.
Úgy értékelte: a globális biztonságot is fenyegetik a súlyosbodó regionális konfliktusok.
„Európa a második világháború óta példátlan válsággal néz szembe Oroszország Ukrajna elleni brutális és illegális katonai agressziója következtében, míg az Izrael elleni október 7-i megdöbbentő és elítélendő terrortámadás a Közel-Kelet hosszú távú teljes destabilizálásának kockázatát hordozza. Ebben a nehéz helyzetben még fontosabb a román hadsereg szerepe a nemzetbiztonság és a kollektív védelem biztosításában a NATO keleti szárnyán” – mondta a román elnök.
Másfelől Iohannis szerint – NATO-tagsága és az Egyesült Államokkal kötött stratégiai partnersége révén – Románia történelmének legerősebb biztonsági garanciáiban részesül. Megállapította: a román hadsereg ma egy korszerű, a NATO szerkezetébe szervesen illeszkedő intézmény.
Románia az idei évtől kezdődően a GDP 2,5 százalékát fordítja védelmi kiadásokra, amelyek legalább egyötödét a haderő műszaki fejlesztésére költik.
Ez lehetővé teszi, hogy Románia a meglévő védelmi berendezések korszerűsítését és új, fejlett haditechnika beszerzését célzó programokat valósítson meg, beleértve a többcélú harci repülőgépek, modern radarrendszerek, illetve egyéni és kollektív védelmi berendezések beszerzését – tette hozzá a román államfő.
Romániában még a kommunista időszakban nyilvánították október 25-ét a román hadsereg napjává. Az Agerpres állami hírügynökség szerint 1944-ben ezen a napon, Nagykároly bevételével megvalósult az 1944. augusztus 23-i román átállás fő célkitűzése, az ország teljes területének felszabadítása a német-magyar megszállás alól, felszámolva az 1940. augusztus 30-i „bécsi diktátum” (második bécsi döntés) jogkövetkezményeit.
[type] => post
[excerpt] => A román hadsereg az ország területén jelen lévő szövetséges haderővel együtt kulcsfontosságú szerepet tölt be a NATO számára stratégiai fontosságú fekete-tengeri térség biztonságának, a védelmi szövetség elrettentő képességének megőrzésében – hang...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1698270480
[modified] => 1698259958
)
[title] => A román hadsereg kulcsfontosságú szerepet tölt be a fekete-tengeri térség biztonságának megőrzésében
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=93503&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 93503
[uk] => 93543
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 93504
[image] => Array
(
[id] => 93504
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/iohannis.jpg
[original_lng] => 254600
[original_w] => 1774
[original_h] => 887
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/iohannis-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/iohannis-300x150.jpg
[width] => 300
[height] => 150
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/iohannis-768x384.jpg
[width] => 768
[height] => 384
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/iohannis-1024x512.jpg
[width] => 1024
[height] => 512
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/iohannis-1536x768.jpg
[width] => 1536
[height] => 768
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/iohannis.jpg
[width] => 1774
[height] => 887
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/iohannis.jpg
[width] => 1774
[height] => 887
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1698306903:2
[_thumbnail_id] => 93504
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 900
[_oembed_601c582045c6975a1319b6395f2caafe] =>
Volodymyr Zelenskyy will visit #Romania next week for the first time since the beginning of the war and meet with the country's president, Klaus Iohannis. pic.twitter.com/vVEnkt5SFv
Russia's continued attacks against the Ukrainian?? civilian infrastructure on #Danube, in the proximity of Romania??, are unacceptable. These are war crimes and they further affect UA's capacity to transfer their food products towards those in need in the world.
I welcome the historic @EU_Commission recommendations to open accession negotiations with the Republic of Moldova ?? and Ukraine ??. Fully deserved recognition of their comprehensive reform efforts. Romania ?? strongly supports a EU ?? decision this year.
Volodimir Zelenszkij elnök kedden romániai látogatásán bejelentette, hogy a szolidaritási folyosón, Moldova és Románia területén keresztül gyorsan megnyitják az ukrán mezőgazdasági termékek exportjának az új útvonalát – számolt be az rbc.ua hírportál Zelenszkij Klaus Iohannis román elnökkel közös bukaresti sajtótájékoztatójára hivatkozva.
A tudósítás szerint az ukrán elnök elmondta: „Együttműködésünk egyik stratégiai irányát külön is szeretném megemlíteni. Az Ukrajna – Moldova – Románia háromszögben nemcsak országaink és népeink, hanem országaink és népeink fejlődéséhez is igen erőteljes alapot tudunk teremteni egész Európában.”
Zelenszkij pontosította, hogy elsősorban gazdaságfejlesztésről van szó. Szerinte ebben a háromszögben a felek már jó eredményeket értek el a logisztika fejlesztésében. „És hamarosan üzemelni fog az Ukrajnától Moldován át Romániáig tartó gabonafolyosó. És ez egy példa arra, hogy mennyi mindent tehetünk együtt. Ami nem csak számunkra, hanem Európa és a világ számára is jelentős, nagy jelentőségű lesz” – tette hozzá.
Az államfő hozzátette azt is, hogy ez a projekt minden részt vevő ország gazdasági fejlődésére pozitív hatással lesz. „És nagyon fontos, hogy Ukrajna, Moldova és Románia együttműködése ösztönzést ad népeink számára az üzleti élet, az infrastruktúra és a munkahelyek fejlődésére” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
We must win this winter, overcome all difficulties, and ensure protection for our people.
We are working with partners to strengthen Ukraine’s air defense and our energy system. This week has brought many important decisions by Germany, Italy, Spain, the UK, the Netherlands, and… pic.twitter.com/0l4leGL6Yd
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 6, 2023
The Netherlands will continue to support Ukraine in the face of continued Russian aggression, as much and for as long as necessary. The devastating situation in Israel and Gaza will not divert our attention away from Ukraine. The existential need to push back against Russian… pic.twitter.com/o1CCW3gKQp
While in Oslo, I had a call with Poland’s Prime Minister @DonaldTusk. I congratulated my friend on his appointment and the beginning of a new chapter in our bilateral relations.
As the #EUCO summit approaches, we discussed its upcoming decisions that will bring the entire…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 13, 2023
I spoke with UK Prime Minister @RishiSunak on Russia’s continued air terror against Ukrainian cities. Over the previous five days, the enemy has launched at least 500 missiles and drones toward Ukraine.
Today, I would like to thank all of our warriors and units who are restoring security and Ukraine's control over our skies and the Black Sea.
Ukraine has already proven its capabilities and strength. The number of destroyed Russian aircraft, as well as our warriors'… pic.twitter.com/NLArODKrPa
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) March 5, 2024
