Szadir Zsaparov kirgiz elnök felszólította Antony Blinken amerikai külügyminisztert: ne avatkozzék be Kirgizisztán belügyeibe – derül ki az államfő sajtótitkára, Aszkat Alagozov által a közösségi hálón közzétett levélből, amelyet a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség ismertetett.
A levél válasz Blinken üzenetére, amelyben az amerikai külügyminiszter aggodalmát fejezte ki a „külföldi ügynökökről” szóló törvény miatt, amelyet jelenleg tárgyal a kirgiz parlament.
„Kénytelen vagyok sajnálattal megemlíteni, hogy levele az államunk belügyeibe való beavatkozás jegyeit hordozza” – olvasható Zsaparov üzenetében.
A kirgiz elnök szerint a tárgyalt törvénytervezet nem mond ellent a nemzetközi jognak, és koncepciója közel áll az Egyesült Államokban 1938 óta hatályban lévő, a külföldi ügynökök regisztrálásáról szóló törvényéhez (FARA).
Zsaparov szerint Kirgizisztánban jelenleg több tízezer nem kormányzati szervezet működik, többségük méltóan és becsülettel dolgozik, és csak néhányan fogadták ellenségesen a törvénytervezetet. Az államfő úgy vélte, hogy az utóbbiak közé tartozik több olyan szervezet, amelyeket az Európai Unió és az Egyesült Államok adófizetőinek pénzéből finanszíroznak, mert „ők tartanak a valóságos állami adóellenőrzéstől”.
Szadir Zsaparov feltételezése szerint Blinken aggodalmai megbízhatatlan információkon alapulnak.
Zsaparov kirgizisztáni látogatásra hívta meg Blinkent, hogy személyesen győződjék meg arról: az országban az alkotmány és a törvények biztonsággal védik az emberi jogokat és a szabadságjogokat.
A civil szervezetekről szóló törvény módosítása bevezetné Kirgizisztánban a „külföldi képviselő” jogállást a külföldről finanszírozott és politikai tevékenységet végző szervezetek számára.
A kirgiz parlament szerdán megszavazta az ország nemzeti zászlajának módosítását, amelyet az tett szükségessé, hogy az utóbbi időben számos kritika érte a lobogón látható központi grafikai elemet.
Kirgizisztán a függetlenségének elnyerése, 1992 óta használja jelenlegi lobogóját, amely vörös színű, a közepén pedig egy sárga, sugárzó napkorong látható.
A parlament első módosításként egy olyan javaslatot fogadott el, amely hullámosról egyenesre változtatná a napkorongok sugarait.
A zászlóval kapcsolatos kritikák szeptemberben jelentek meg: egyes parlamenti képviselők azt mondták, hogy a napkorongok hullámzó sugarai a napraforgó szirmaira emlékeztetik őket, márpedig ez a növény a helyi kultúrában a megbízhatatlanságot és a szolgalelkűséget szimbolizálja.
A zászló kritikusaihoz csatlakozott az ország elnöke, Szadir Zsaparov is, aki szerint „olyan sokan látnak napraforgót a zászlónkban, hogy az már gátolja az ország fejlődését”.
[type] => post
[excerpt] => A kirgiz parlament szerdán megszavazta az ország nemzeti zászlajának módosítását, amelyet az tett szükségessé, hogy az utóbbi időben számos kritika érte a lobogón látható központi grafikai elemet.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1701294480
[modified] => 1701283083
)
[title] => Kirgizisztánban a parlament megszavazta a nemzeti zászló módosítását
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=96638&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 96638
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 96639
[image] => Array
(
[id] => 96639
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/kirgizisztan-zaszlo.jpg
[original_lng] => 306300
[original_w] => 2560
[original_h] => 1709
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/kirgizisztan-zaszlo-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/kirgizisztan-zaszlo-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/kirgizisztan-zaszlo-768x513.jpg
[width] => 768
[height] => 513
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/kirgizisztan-zaszlo-1024x684.jpg
[width] => 1024
[height] => 684
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/kirgizisztan-zaszlo-1536x1025.jpg
[width] => 1536
[height] => 1025
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/kirgizisztan-zaszlo-2048x1367.jpg
[width] => 2048
[height] => 1367
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/kirgizisztan-zaszlo.jpg
[width] => 2560
[height] => 1709
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1701275883:5
[_thumbnail_id] => 96639
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 1323
[_oembed_a2f9a6a05f288ec41ccb95cf18cc1d5b] => {{unknown}}
[_oembed_d2647d5d1246e10d5dd42e54497e80a9] =>
We raise this banner in honor of George Floyd, murdered one year ago today, in solidarity with people around the globe seeking a world without racial discrimination and a future with equal opportunity for all. #BlackLivesMatterpic.twitter.com/cVIkfH5Yra
— U.S. Embassy Athens (@USEmbassyAthens) May 25, 2021
On this first day of #Pride2021, @StateDept celebrates the contributions members of the #LGBTQI+ community make to our nation. We recognize that we must make progress and are committed to ending violence, discrimination, and stigma against LGBTQI+ persons worldwide. ?❤️?? pic.twitter.com/NeFz1DpJ80
— U.S. Embassy Athens (@USEmbassyAthens) June 1, 2021
Több mint harminc embert vettek őrizetbe hétfőn Kirgizisztánban, akiket azzal gyanúsítanak, hogy puccs elkövetésére készültek. Mindannyian beismerő vallomást tettek.
A csoport tagjai titkos előkészületeket tettek arra, hogy lázadást szervezzenek az országban. A céljuk az volt, hogy erővel átvegyék a hatalmat – írta keddi közleményében a kirgiz nemzetbiztonsági bizottság (GKNB).
A kirgiz hírszerzés szerint az puccsra készülő, több mint száz tagú csoport irányítója a Népi Tanács (Eldik Kenech) nevű párt vezetője volt, akit vád alá is helyeztek.
„ A pártelnök titkos tanácskozásokat szervezett, ahol az erőszakos hatalomátvétel terveit beszélték meg” – közölte a GKNB. Hozzátették, hogy a társaság külföldről kapott volna pénzügyi támogatást.
Nagy a belső feszültség az országban A volt szovjet tagköztársaságot több belpolitikai válság is megrázta a Szovjetunió összeomlása óta. 2005-ben és 2010-ben fegyveres lázadás is kirobbant.
Május végén Adahan Madumarov ellenzéki vezető, egykori elnökjelölt ellen eljárás indult „lázadás, erőszakos hatalomátvétel és hatalommal való visszaélés” címén. Madumarov rendszeresen bírálta a szomszédos Üzbegisztánnal kötött megállapodást, amely szerinte veszélybe sodorja a szárazság sújtotta ország vízkészletének felhasználását.
Mint írtunk róla, Kirgizisztán államfője, Szadir Zsaparov februárban Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyalt a Karmelita kolostorban. A megbeszélésen arra a konszenzusra jutott a két politikai vezető, hogy Magyarország és Kirgizisztán közötti jó politikai kapcsolat egyre erősebb gazdasági, kereskedelmi összeköttetéseket eredményez.
Kirgizisztán lemondta az Oroszország vezette Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB) hadgyakorlatát a területén – jelentette be vasárnap kirgiz védelmi miniszter.
A kirgiz tárcavezető nem indokolta az egyoldalú intézkedést, amely alig egy nappal előzte meg a Megbonthatatlan Testvériség-2022 fedőnevű, a hat ODKB-tagállam – Oroszország, Fehéroroszország, Örményország, Kazahsztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán – részvételével tartandó parancsnoki-vezérkari manőver kezdetét.
A szovjet utódállamok egy részét tömörítő szervezet eredetileg hétfőtől péntekig tartotta volna a hadgyakorlatot Kirgizisztán keleti, hegyvidéki térségeiben.
Korábbi értesülések szerint a manőver tűzszünetek biztosításának gyakorlására összpontosított volna, s arra öt ország – köztük Szerbia, Szíria és Üzbegisztán – megfigyelőit is meghívták.
Két közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaság a Szovjetunió szétesése óta harcol egy határvidékért. A legutóbbi összecsapások hat napig tartottak, a két fél most aláírta a tűzszüneti egyezményt.
Hat napon át tartó heves harcokat követően a közép-ázsiai Kirgizisztán és Tádzsikisztán tűzszünetről állapodott meg. A jegyzőkönyvet hétfőn írták alá a két ország hírszerző szolgálatainak vezetői. Az egyezmény értelmében a csapatokat és a nehézfegyvereket vissza kell vonni a vitatott határterületről.
A kirgiz határ menti Batken régióban fokozatosan stabilizálódik a helyzet – mondta Kamicsbek Taszijev, a Nemzetbiztonsági Állami Bizottság vezetője. Tádzsikisztáni kollégája, Sajmumin Dzsatimov azt mondta: „Meggyőződésünk, hogy most valódi béke érkezik államhatárainkra”. Találkozójukra a gulistoni határátkelőhelyen került sor.
A harcok szeptember 14-i kiújulása óta a kirgiz oldalon a hivatalos adatok szerint legalább 59 ember meghalt és 164 megsebesült. A jelentés szerint 136 ezer embert kellett biztonságba helyezni a Batken tartományban lévő válságövezetből. Tádzsikisztán 41 halottról számolt be.
A Kínával határos két ország egymást hibáztatta a helyzet újbóli eszkalációjáért. Többször is megállapodtak tűzszünetről, de ezeket rövid időn belül megszegték. A jelentések szerint nehéztüzérséget, harci helikoptereket és drónokat vetettek be a térségben, az összecsapások nyomán katonák és civilek egyaránt meghaltak.
A konfliktus oka, hogy a két ország a Szovjetunió több mint harminc évvel ezelőtti összeomlása óta sem tudott megegyezni a mintegy 1000 kilométer hosszú közös határuk vonalvezetéséről.
A posztszovjet térség más régióiban is kiéleződtek a közelmúltban a régi konfliktusok. Néhány nappal ezelőtt például a Dél-Kaukázusban Azerbajdzsán ismét megtámadta szomszédját, Örményországot. Ez a konfliktus is most rendeződni látszik: a hegyi-karabahi harcok kiújulása óta először tárgyalt egymással hétfő este New Yorkban az azeri és az örmény külügyminiszter Antony Blinken, az amerikai diplomácia vezetője társaságában, hogy megbeszéljék a „következő lépéseket”.
[type] => post
[excerpt] => Két közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaság a Szovjetunió szétesése óta harcol egy határvidékért. A legutóbbi összecsapások hat napig tartottak, a két fél most aláírta a tűzszüneti egyezményt.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1663692120
[modified] => 1663676916
)
[title] => Kirgizisztán és Tádzsikisztán: hat nap után újra fegyverszünet
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=57927&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 57927
[uk] => 57984
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 57932
[image] => Array
(
[id] => 57932
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/terkep.png
[original_lng] => 369281
[original_w] => 719
[original_h] => 437
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/terkep-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/terkep-300x182.png
[width] => 300
[height] => 182
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/terkep.png
[width] => 719
[height] => 437
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/terkep.png
[width] => 719
[height] => 437
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/terkep.png
[width] => 719
[height] => 437
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/terkep.png
[width] => 719
[height] => 437
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/terkep.png
[width] => 719
[height] => 437
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1663703574:2
[_thumbnail_id] => 57932
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 2
[views_count] => 1968
[translation_required_done] => 1
[_oembed_6b54bf9ba94cdf3ee7f9cd1bd824775f] =>
[_oembed_time_6b54bf9ba94cdf3ee7f9cd1bd824775f] => 1663681324
[_oembed_fa1fb3346d1eb5350042679478a7eff0] =>
Avec @MfaEgypt et @AymanHsafadi, nous sommes résolument engagés à renforcer notre coopération sur l’aide humanitaire, la libération des otages et sur les sujets politiques que nous voulons porter à l’ONU.
Tádzsikisztán közölte, hogy 35 állampolgára halt meg a Kirgizisztánnal folytatott legutóbbi határ menti összecsapásokban, amivel a halálos áldozatok száma összesen legkevesebb 81-re emelkedett. A tádzsik külügyminisztérium a Facebook-oldalán közölte, hogy az áldozatok közt civilek, nők és gyerekek is vannak – számolt be a 24.hu.
Eközben a kirgiz oldalon 46-ra emelkedett a halálos áldozatok száma. A közép-ázsiai ország közölte, hogy közel 136 ezer lakost evakuáltak a Tádzsikisztánhoz közeli falvakból.
A kirgiz–tádzsik határon pénteken újultak ki a harcok, annak ellenére, hogy a két ország biztonsági főnökei tűzszünetben állapodtak meg. A felek egymást okolják a fegyvernyugvás megsértésével.
A szombati újabb összecsapások után az éjszaka a kirgiz hatóságok szerint csendesen, incidensek nélkül telt el.
Vasárnap délután a kirgiz hatóságok közleményt adtak ki, amely szerint „a határon a helyzet továbbra is nyugodt, és a stabilizálódás irányába mutat” .
A két egykori szovjet tagköztársaság határán gyakoriak ugyan az összecsapások, de rendszerint enyhe lefolyásúak, azonban tavaly már épphogy a háború szélére sodródtak.
2021-ben a két ország határán a vízjogok és a Tádzsikisztán által felállított megfigyelőkamerák miatt kitört összecsapásokban legkevesebb ötvenöt ember halt meg.
Szakértők szerint a közép-ázsiai határvillongások a szovjet időszak öröksége, amikor Moszkva a régiós határokat úgy húzta meg, hogy ne essenek egybe az etnikumok határaival.
Не пропонуйте нам припинення вогню — це неможливо без тотального виведення військ РФ. Українське суспільство не цікавить новий «Мінськ» і повернення війни через кілька років. Поки ?? не готова повністю звільнити наші землі, наша переговорна платформа — зброя, санкції та гроші.
Az Európai Unió felszólítja Kirgizisztánt és Tádzsikisztánt, hogy biztosítsák a szerdán kirobbant fegyveres összetűzést követően elért tűzszünet hatékony végrehajtását, tegyenek meg mindent a kiújult feszültség enyhítésére és a nézeteltérések mielőbbi fenntartható megoldására – közölte az Európai Unió külügyi szolgálatának (EKSZ) szóvivője pénteken.
Az uniós külügyi szolgálat arra reagált, hogy szerdán fegyveres összetűzés volt kirgiz és tádzsik határőrök között a két közép-ázsiai ország közötti vitatott határterületen. Pénteken koraeste arról érkeztek hírek, hogy kiújultak a harcok annak ellenére, hogy a két ország biztonsági főnökei a délután folyamán tűzszünetben állapodtak meg.
Az uniós külügyi szolgálat közleményében kiemelte, az eszkaláció káros hatással van a regionális stabilitásra. Közölték továbbá, hogy Közép-Ázsiáért felelős különleges képviselőjén és a két érintett országban működő küldöttségein keresztül az Európai Unió diplomáciai kapcsolatokat tart fenn az illetékes hatóságokkal.
„Arra szólítunk fel minden felet, hogy a nézeteltéréseket békés, diplomáciai eszközökkel oldják meg” – fogalmaztak.
Az uniós külügyi szolgálat végezetül megerősítette, hogy Európai Unió segítséget, valamint aktív politikai támogatást nyújt a régió stabilitásának és jólétének megőrzéséhez.
Kirgizisztán és Tádzsikisztán Oroszország katonai szövetségese: mindkét országban vannak orosz támaszpontok, de ettől függetlenül gyakoriak a két ország közötti határvillongások. Tavaly egy incidens majdnem nyílt háborúba torkollott a két szovjet utódállam között.
Good and candid exchange with President Xi on the main challenges in a world with increasing geopolitical frictions. Managing our relations is a priority.
We agreed that we have a joint interest in balanced trade relations.
We also agreed to increase people2people exchanges.
Tűzszünetet kötött pénteken Kirgizisztán és Tádzsikisztán, miután a két közép-ázsiai ország határán fegyveres összetűzés tört ki, amelyben több mint 30 ember megsebesült.
Szadir Dzsaparov kirgiz elnök és tádzsik kollégája, Emomalii Rahmon a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) Üzbegisztánban tartott regionális csúcstalálkozójának alkalmával megbeszélést folytatott, és „megállapodtak abban, hogy tűzszünet kötésére utasítják az illetékes intézményeket, valamint arra, hogy vonják vissza erőiket és a fegyverzetet az érintkezési vonalról” – olvasható a kirgiz elnökség közleményében.
A kirgiz határőrszolgálat nem sokkal korábban bejelentette, hogy Kirgizisztán és Tádzsikisztán nemzetbiztonsági bizottságainak vezetői helyi idő szerint pénteken 16 órától tűzszüneti megállapodást kötöttek.
Bár az évek óta területi vitában álló két ország határán rendszeresek az összecsapások, a mostaniak a korábbiaknál súlyosabbak voltak.
Oroszország pénteken aggodalmát fejezte ki az erőszak miatt, és külügyminisztériuma felszólította mindkét felet, hogy tegyenek átfogó és sürgős intézkedéseket az eszkaláció megállítására.
A két fél nehézfegyverek, köztük páncélozott harckocsik és aknavetők bevetésével vádolta egymást. Biskek szerint a tádzsik erők pénteken rakétavetőkkel lőtték a délnyugat-kirgizisztáni Batken határvárost.
A kirgiz határőrség közleménye szerint polgári infrastruktúra semmisült meg a városban.
A kirgiz egészségügyi minisztérium arról tájékoztatott, hogy 31 ember került különböző súlyú sebesülésekkel kórházba. Tádzsikisztán azt állítja, hogy a kirgiz csapatok egy előőrsükre és több tádzsik falura is „nehézfegyverekkel” támadtak. Iszfara város vezetésének közleménye szerint egy civil életét vesztette, és hárman megsebesültek az összetűzésben.
I am happy that we found a European solution that facilitates travel between #Kosovo and #Serbia, which is in the interest of all citizens of Kosovo and Serbia.
During #LublinTriangle meeting we talked with @MorawieckiM & @IngridaSimonyte about military aid & rebuilding ??. We condemned russia's ongoing attacks & war crimes. Grateful to ?? & ?? for their readiness to intensify discussion on inviting ?? to negotiate its joining NATO. 2/2 pic.twitter.com/HeS4uHmwkp
Excellent discussion with NATO Secretary General @jensstoltenberg I expressed my gratitude to him for coordinating the Alliance's assistance to Ukraine. On the eve of the Vilnius summit, a number of concrete projects were discussed.
Azerbaijani President Ilham Aliyev says there are serious grounds for normalising relations with Armenia based on mutual recognition of territorial integrity pic.twitter.com/DB6rATUHiC
Az előzetesen is legesélyesebbnek tartott, nacionalista Szadir Zsaparov nyert nagy többséggel a vasárnapi kirgiz elnökválasztáson, amelyet a tavaly őszi zavargások, a kormány összeomlása miatt írtak ki.
A választási bizottság által közölt előzetes eredmények szerint az 51 éves politikus a szavazatok csaknem 80 százalékát szerezte meg a közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaságban, így második fordulóra nem lesz szükség.
A második helyezett Adahan Madumarovra, az Egységes Kirgizisztán vezetőjére a választók 6 százalék voksolt.
Ugyancsak 80 százalék körüli arányban támogatták a választók az elnöknek a parlament rovására szélesebb jogköröket biztosító alkotmánymódosítást. A részvételi arány 38 százalékos volt.
Zsaparovot a korábbi politikai válságok idején elkövetett túszejtés miatt tizenegy és fél évi elzárásra ítélték, október elején hívei szabadították ki a börtönből. Ezt követően ügyvivőként előbb kormány-, majd államfőnek nevezték ki.
Az új elnök, aki egyesek szerint valójában elődje, a lemondott Szooronbaj Dzsejenbekov embere, nacionalista retorikája ellenére többször hangsúlyozta, hogy szoros kapcsolatot kíván fenntartani a szerinte stratégiai partnernek számító Oroszországgal. Kirgizisztán káoszba sodródott az októberben tartott parlamenti választás után, amelyen az államfőhöz közeli pártok kerültek be a törvényhozásba, míg a magas parlamenti küszöböt több kisebb ellenzéki párt nem tudta „megugrani”.
Tömeges tüntetések kezdődtek a fővárosban, Biskekben és más nagyvárosokban is, a tiltakozók megszálltak kormányzati épületeket. Ezek hatására a központi választási bizottság érvénytelenítette a választási eredményeket.
#Peru Pedro Castillo speaks to a large crowd as his lead widens by more than 95 thousand votes "We have to be respectful of the will of the people. Only the people will save the people," he said to a cheering crowd. pic.twitter.com/OehVmfUW72
A kirgiz parlament kinevezte miniszterelnöknek Szadir Zsaparov ellenzéki vezetőt szombaton, véget vetve ezzel az október 4-i választások óta uralkodó belpolitikai zűrzavarnak a közép-ázsiai országban.
A volt szovjet tagköztársaságban múlt vasárnap választásokat tartottak, amelyeken az államfőhöz közel álló pártok kerültek be a törvényhozásba. Végül az eredményeket érvénytelenítették, miután a választáson induló 16 párt közül 11 is közölte, hogy nem ismeri el őket. Ezt követően tömeges tüntetések kezdődtek a fővárosban, Biskekben és több vidéki nagyvárosban. A különböző politikai táborok közötti utcai összecsapásokban több mint 1200 ember megsebesült és egy meghalt.
